8.9.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 303/34

—

semmisítse meg a felperes által az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján benyújtott, dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet elutasító alperesi határozatot, amelyet a felperessel 2014. április 3-án közöltek az SG.B.4/LR/rc – sg.dsg2.b.4(2014) 1028887 hivatkozási számú levélben;

—

a Törvényszék eljárási szabályzatának 87. cikke alapján a Bizottságot kötelezze a felperes költségeinek viselésére, ideértve az esetleges beavatkozók költségeit is.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy az 1049/2001 rendelet (1) 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdése nem alkalmazható, és a Bizottság elmulasztotta az indokolást. A felperes azt állítja, hogy a Bizottság tévesen értelmezte a dokumentumokhoz való hozzáférés alóli, 4. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében foglalt kivételt, és arra tévesen hivatkozott, mivel a kért dokumentumokat el kell választani a Bizottság döntéshozatali eljárásától. A felperes továbbá azt állítja, hogy a Bizottság nem indokolta meg, hogy miért kell a 4. cikk (3) bekezdésének első albekezdését alkalmazni.

2.

A másodlagosan előadott második jogalap az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdése első albekezdésének téves alkalmazásán, valamint az indokolás hiányán alapul. A felperes azt állítja, hogy még ha a 4. cikk (3) bekezdésének első albekezdése alkalmazható is lenne, a Bizottság nem bizonyította, hogy a kért dokumentumok hozzáférhetővé tétele veszélyeztetné a döntéshozatali eljárást, és ezzel kapcsolatban nem adott külön indokolást.

3.

A másodlagosan előadott harmadik jogalap az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdése első albekezdése szerinti nyomós közérdek vizsgálatára irányuló teszt téves alkalmazásán, valamint az indokolás hiányán alapul. A felperes azt állítja, hogy még ha a 4. cikk (3) bekezdésének első albekezdése alkalmazható is lenne, a Bizottság tévesen alkalmazta és tévesen értelmezte a nyomós közérdek mérlegelésére irányuló tesztet, és nem bizonyította, hogy nincs a kért dokumentumok hozzáférhetővé tételéhez fűződő nyomós közérdek. A felperes azt állítja továbbá, hogy a Bizottság e tekintetben nem adott elégséges indokolást.