—

A felperes e tekintetben azzal érvel, hogy a megtámadott határozatban a Bizottság pénzügyi kiigazítást hajtott végre a kizárólag Lazio és Abbruzzo tartományokban elvégzett vizsgálat során állítólagosan megállapított hiányosságok miatt. A felperes vitatja, hogy a vizsgálatnak ezek az eredményei a figyelembe vett tartományokon kívülre is érvényesek volnának, valamint kifogásolja, hogy a kiigazítás mértéke eléri az 5 %-ot, mivel a különböző olasz tartományokban kialakult helyzet rendkívül eltérő, és – mindenesetre – egyetlen kifizető ügynökség (az AGEA) volt érintett.

—

Határozatában a Bizottság azt rója fel az olasz államnak, hogy tévesen alkalmazta a különleges jogosultságok területén meglévő szabályozást, és azt állította, hogy ezzel az Alapot veszélyezteti. A felperes előadja, hogy a Bizottság által vizsgált esetek tekintetében az 1782/2003 rendelet 43. és 48. cikke nem írja elő a különleges jogosultságok újbóli elosztásának meghatározott módját, valamint hogy az Olaszországban alkalmazott módszertan nem csak hogy teljesen megfelel az említett szabályozásnak, de önmagában nem is jelent különös kockázatokat az Alapra nézve.

—

Határozatában a Bizottság kiigazítást hajt végre az ARBEA kifizető ügynökségnek betudható működési hiányosságokkal kapcsolatban, amely kifizető ügynökség akkreditációját a 2010. május 12-i közigazgatási határozat 2010. október 16-i hatállyal visszavonta, amely utóbbi időponttól kezdve az ARBEA hatásköreit az AGEA vette át. A felperes kifogásolja a Bizottság ezen intézkedési módját, azaz hogy 2010-re is kiterjeszti a 2007–2009-es pénzügyi évek tekintetében alkalmazott kiigazítást azon az alapon, hogy a korábban megállapított kockázatok még mindig fennállnak, továbbá hogy ugyanazt a százaléklábat alkalmazza, kifogásolja továbbá a kiigazításnak az akkreditáció visszavonása és a feladatok AGEA által történt átvétele közötti időszakban történt alkalmazását.