—

A felperes ennek keretében úgy érvel, hogy az alperes az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos eljárás megindításáról szóló határozatát nem az EUMSZ 296. cikk második bekezdésének megfelelően indokolta. Az eljárást megindító határozatban nincs külön anyagi, ténybeli és jogi szempontokon alapuló értékelés azzal kapcsolatban, hogy megvalósult az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti valamennyi tényállási elem.

—

A felperes ennek keretében úgy érvel, hogy a Bizottság eljárást megindító határozata sérti az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését. Ennek kapcsán kifejti, hogy az Európai Unió Bírósága már a C-379/98. sz. PreussenElektra-ügyben 2001. március 13-án hozott ítéletében (HL 2001., I-2099. o.) úgy határozott, hogy a megújuló energiák elsőbbségéről szóló törvény (a továbbiakban: EEG) nem jelent támogatást. Az EEG lényegében változatlanul van érvényben. Különösen az állami támogatási jogi értékelés szempontjából lényeges szempontok maradtak változatlanok. Ugyanez vonatkozik az alperes 2002. május 22-i határozatára (HL C 164., 5. o.), amelyben az alperes megállapította, hogy az EEG nem képez támogatást.

—

A felperes továbbá úgy érvel, hogy az EEG-pótdíj korlátozása nem meríti ki az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésében foglalt, állami támogatási jogi tényállásokat. E tekintetben előadja, hogy az EEG-pótdíj korlátozása nem olyan kedvezmény, amelyet valamely vállalkozás szokványos piaci feltételek között nem kapott volna meg, e korlátozás nem szelektív jellegű, esetében nem állami vagy állami forrásból nyújtott támogatásról van szó, továbbá se nem torzítja a versenyt, se nem érinti esetlegesen a tagállamok közötti kereskedelmet.

—

Amennyiben a Törvényszék arra az álláspontra jutna, hogy állami támogatásról van szó, a felperes megítélése szerint az az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontja alapján összeegyeztethető a közös piaccal.