27

A felperes a Törvényszék Hivatalához 2014. december 4‑én benyújtott keresetlevéllel a 2014/678 végrehajtási határozat és az 1013/2014 végrehajtási rendelet tekintetében e jogi aktusoknak a felperesre vonatkozó részében történő megsemmisítése iránti keresetet, valamint kártérítési keresetet terjesztett elő.

28

A Törvényszék Hivatalához 2015. július 31‑én benyújtott beadványában a felperes kiigazította kereseti kérelmeit, és a 2015/837 határozat és a 2015/828 végrehajtási rendelet megsemmisítését is kérte e jogi aktusoknak az őt érintő részében.

29

A Törvényszék a 2016. április 21‑i tárgyaláson meghallgatta a felek szóbeli előadásait és a Törvényszék által feltett kérdésekre adott válaszait.

30

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

31

A Tanács azt kéri, hogy a Törvényszék:

45

Következésképpen ezen indokolásból kitűnik, hogy a felperest a következő három indokkal vették fel a vitatott jegyzékekbe a 2013/255 határozat 28. cikkének (1) bekezdése és a 36/2012 rendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján:

[omissis]

48

Meg kell állapítani, hogy a felperest az Oroszországgal kapcsolatos kétoldalú üzleti tanács elnökévé, nem pedig – amint arra a Tanács hivatkozik – alelnökévé nevezte ki a szír gazdasági és külkereskedelmi miniszter 2014. június 14‑i határozatával, anélkül hogy ennek különös hatása lenne a megtámadott határozatban a Tanács által tett megállapításra.

49

Szíria kétoldalú üzleti tanácsainak (a továbbiakban: üzleti tanácsok) alapszabályából kitűnik, hogy először is az üzleti tanácsok igazgatótanácsának (a továbbiakban: igazgatótanács) elnöke a szír gazdasági és külkereskedelmi miniszter. Másodszor az igazgatótanács titkárságát a szír gazdasági és külkereskedelmi miniszter, valamint a nemzetközi és arab kapcsolatok igazgatósága alkotja. Harmadszor az említett alapszabály megállapítja, hogy az üzleti tanácsok tagjait vagy az igazgatótanács titkársága, vagy az üzleti tanácsok valamelyik tagja javasolja, valamint hogy minden javaslatot a szír gazdasági és külkereskedelmi miniszter elé kell terjeszteni végső döntéshozatalra. Negyedszer minden egyes üzleti tanács elnökét és alelnökét a szír gazdasági és külkereskedelmi miniszter által elnökölt igazgatótanácson belül választják meg.

50

Így az üzleti tanácsok alapszabályából kitűnik, hogy e tanácsokban a szír gazdasági és külkereskedelmi miniszternek központi szerepe van, és az nem korlátozódik a többi tag megválasztásának jóváhagyására, amint azt a felperes állítja. Ugyanis a szír gazdasági és külkereskedelmi miniszter elnököl az igazgatótanácsban, tagja az igazgatótanács titkárságának, amely a különböző üzleti tanácsok ügyleteinek felülvizsgálatával foglalkozik, és a különböző üzleti tanácsok elnökének és alelnökének kinevezésére, valamint az említett tanácsok feloszlatására hatáskörrel rendelkező hatóság. Mindazonáltal, még ha a szír gazdasági és külkereskedelmi miniszter az említett tanácsok tagjai megválasztásának jóváhagyására szorítkozna is, meg kell állapítani, hogy az egyes üzleti tanácsok elnökének és alelnökének kinevezéséhez a kormány döntése szükséges.

51

Továbbá a Tanács által az MD 216/14 RELEX dokumentumban szolgáltatott bizonyítékok és különösen a Syria Report2014. március 3‑i cikke és a Syriandays cikke a felperesnek az Oroszországgal kapcsolatos kétoldalú üzleti tanácsban való szerepéről tanúskodnak. Az első cikk az üzleti tanácsok tagjainak kinevezése és a fennálló rezsimhez való közelség közötti kapcsolatot fejtegeti. A második az üzleti tanácsok első közgyűlésének lefolytatásáról számol be, amelyre 2014. március 29‑én került sor, és amelyen részt vett a szír miniszterelnök, a szír gazdasági és külkereskedelmi miniszter, valamint az üzleti tanácsok minden elnöke és alelnöke. A felperes neve említésre kerül a két cikkben.

52

Következésképpen meg kell állapítani, hogy a felperesnek egy olyan gazdasági tanácsban betöltött szerepe, mint az Oroszországgal kapcsolatos kétoldalú üzleti tanács, amelynek a feladata a szíriai gazdaság ösztönzése, vállalkozásai, valamint kereskedelmi és beruházási tevékenységei fejlesztése, csak a fennálló rezsimmel való bizonyos közelséggel magyarázható, és olyan nem vitatott ténybeli körülménynek minősül, amely a Bachar Al‑Assad rezsimmel való bizonyos kapcsolatról tesz tanúbizonyságot. A felperes és a szíriai rezsim ilyen közelsége alapján a Tanács helytállóan tekinthette úgy, hogy a felperes hasznot húzott a rendszerből, támogatta azt, és azzal a 2013/255 határozat 28. cikkének (1) bekezdése és a 36/2012 rendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében kapcsolatban állt.

53

A jelen esetben, mivel a Tanács helyesen állapította meg a felperes jegyzékekbe való felvételének második indokát, és az a 2013/255 határozat 28. cikkének (1) bekezdése és a 36/2012 rendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) pontja által felállított jogi feltétel alapján megfelelő felvételi alap, és amennyiben a fenti 42. pontban felidézett ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a jogi aktusok jogszerűségének igazolásához elég, hogy az azok alapjául szolgáló indokok közül egy érvényes legyen, nem szükséges a Tanács által a megtámadott jogi aktusokban hivatkozott másik két indok megalapozottságáról határozni, mivel a felperes által azokkal kapcsolatban kifejtett érvelés hatástalan, és azt el kell utasítani.

[omissis]

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (hetedik tanács)

a következőképpen határozott: