A Törvényszék (ötödik tanács) T-601/11. sz., Dansk Automat Brancheforening kontra Európai Bizottság ügyben 2014. szeptember 26-án hozott ítélete ellen a Dansk Automat Brancheforening által 2014. december 5-én benyújtott fellebbezés

(C-563/14. P. sz. ügy)

(2015/C 046/38)

Az eljárás nyelve: dán

Felek

Fellebbező: Dansk Automat Brancheforening (képviselők: K. Dyekjær, T. Høg és J. Flodgaard advokater)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Dán Királyság, Máltai Köztársaság, Betfair Group plc, Betfair International Ltd, European Gaming and Betting Association (EGBA)

A fellebbező kérelmei

Jogalapok és fontosabb érvek

A legfontosabb fellebbezési jogalap az, hogy a Törvényszék tévedett, amikor a fellebbező által előterjesztett keresetet elutasította annak alapján, hogy tévesen értelmezte és/vagy tévesen alkalmazta az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében annak feltételeként meghatározott ismérveket, hogy a Bizottság által az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján hozott határozattal szemben keresetet lehessen indítani.

Közelebbről, a Törvényszék tévesen alkalmazta az EUMSZ 263. cikke negyedik bekezdésében szerepelő „személyében érintő” fordulatot, amennyiben elmulasztotta azt a Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban értelmezni, ezáltal pedig helytelenül alkalmazta azt. Ezzel kapcsolatban a Törvényszék: 1. tévesen tette azt a megállapítást, amely szerint a felperes egyesület tagjait kedvezőtlenül érintő intézkedés másokat is érint, kizárva ezáltal, hogy e tagok személyükben érintettek legyenek; 2. tévesen állapította meg, hogy e tagok csupán azt állították, hogy a támogatás kedvezményezettjeivel versenyben állnak; 3. ezáltal tévesen nem tulajdonított jelentőséget a fellebbezők által előterjesztett azon konkrét számításoknak, amelyek alátámasztják, hogy a támogatás elkerülhetetlenül kedvezőtlen módon érinti a piaci helyzetüket; valamint 4. az 1. pontban említett hibán kívül tévesen nem ismerte fel, hogy a kedvezőtlen hatásokkal járó intézkedés nem minden gazdasági szereplőt egyformán érint; 5. tévesen indult ki abból, hogy a fellebbezőknek ahhoz, hogy eljárást indíthassanak, bizonyítékkal kell szolgálniuk a már bekövetkezett bevételkiesésről; 6. a kedvezőtlen hatással kapcsolatos állításokat tévesen utasította el a kedvezőtlen hatás egyéb, nem dokumentált okai alapján; valamint 7. a keresetindítási feltételek enyhítésének lehetőségét tévesen zárta ki azon az alapon, hogy a támogatást az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján engedélyező bizottsági határozat nem képezte érdemi adminisztratív vizsgálat tárgyát.

Továbbá, a Törvényszék: 8. tévesen alkalmazta az „olyan rendeleti jellegű jogi aktusok […], amelyek nem vonnak maguk után végrehajtási intézkedéseket” fordulatot, amikor megállapította, hogy az ezen eljárásban vitatott határozat végrehajtási intézkedéseket tesz szükségessé; valamint 9. tévesen kötelezte a felpereseket a beavatkozók költségeinek viselésére.