Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62013CN0103

    C-103/13. sz. ügy: Az Administrativen sad Sofia-grad (Bulgária) által 2013. március 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Snezhana Somova kontra Glaven direktor na Stolichno upravlenie „Sotsialno osiguryavane”

    HL C 129., 2013.5.4, p. 10–11 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    4.5.2013   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 129/10


    Az Administrativen sad Sofia-grad (Bulgária) által 2013. március 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Snezhana Somova kontra Glaven direktor na Stolichno upravlenie „Sotsialno osiguryavane”

    (C-103/13. sz. ügy)

    2013/C 129/18

    Az eljárás nyelve: bolgár

    A kérdést előterjesztő bíróság

    Administrativen sad Sofia-grad

    Az alapeljárás felei

    Felperes: Snezhana Somova

    Alperes: Glaven direktor na Stolichno upravlenie „Sotsialno osiguryavane”

    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

    1.

    Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 48. cikk (1) bekezdését és az EUMSZ 49. cikk (1) és (2) bekezdését az alapügyben szerepelő körülmények között, hogy megengedett az alapeljárásban szóban forgó Kodeks na sozialno osiguryavane (társadalombiztosítási törvénykönyv) 94. cikkének (1) bekezdéséhez hasonló olyan tagállami nemzeti rendelkezés, amely a tagállam állampolgára öregségi nyugdíjának megállapításához megköveteli a biztosítás megszűnését olyan állampolgár esetében, aki a nyugdíj megállapítása iránti kérelme időpontjában egy másik tagállamban tevékenykedik önálló vállalkozóként, és a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet (1) hatálya alá tartozik?

    2.

    Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 48. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett 1408/71 rendelet 94. cikkének (2) bekezdését, hogy megengedett a biztosítási idők összesítésének szabálya alóli kivétel olyan biztosítási idők tekintetében, amelyeket a rendeletnek a nyugdíj megállapítása iránti kérelem szerinti tagállamban való alkalmazása előtt szereztek egy másik tagállamban, amennyiben a hivatkozott rendelkezés értelmében a biztosított választhat, hogy megadja-e az összesítéshez ezeket az időket, és megítélheti az összesítés szükségességét akkor, ha a nyugdíj megállapítása iránti kérelem szerinti állam joga alapján szerzett idő önmagában nem elegendő a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez, és a megfelelő időt csak a biztosítási járulékok befizetésével lehet megszerezni?

    Ilyen körülmények között megengedi-e az EUMSZ 48. cikk (1) bekezdésének a) pontja azt, hogy az 1408/71 rendeletnek a biztosítási idők e rendelet alkalmazásának megkezdését követő összesítéséről szóló 46. cikke (2) bekezdése alkalmazásának mellőzése a biztosított mérlegelési mozgásterébe tartozzon oly módon, hogy a másik tagállamban szerzett biztosítási időket nem tünteti fel a nyugdíj megállapítása iránti kérelemben?

    3.

    Úgy kell-e értelmezni az 1408/71 rendelet 12. cikkének (1) bekezdését, hogy megengedett a Kodeks na sozialno osiguryavane (társadalombiztosítási törvénykönyv) [átmeneti és záró rendelkezései] 9. §-ának (3) bekezdésében előírtak szerint a biztosítási járulékok befizetésével keletkező biztosítási idők elismerése, ha az alapügyben szereplő körülmények között ily módon elismert biztosítási idők egybeesnek a másik tagállam joga szerint szerzett biztosítási időkkel?

    4.

    Úgy kell-e értelmezni az 1408/71 rendelet 12. cikkének (2) bekezdését, hogy egy tagállam megszüntetheti a kifizetéseket, és elrendelheti a nemzeti jog szerint az e tagállam állampolgárának megállapított öregségi nyugdíj valamennyi kifizetésének visszatérítését, ha a rendelet szerinti feltételek csak a nyugdíj nyújtásának az időpontjában álltak fenn, és pusztán a nemzeti jogra támaszkodó megfontolásokból, amelyek szerint a nyugdíj megállapításának időpontjában nem szűnt meg az érintett személy másik tagállambeli biztosítása, anélkül ismerték el a nemzeti jog szerinti biztosítási járulékok befizetésén alapuló biztosítási időt, hogy figyelembe vették volna a nyugdíj nyújtásának az időpontjában egy másik tagállamban szerzett biztosítási időket, és anélkül, hogy megfontolták volna a nyugdíj más összegben való megállapítandóságát?

    Amennyiben megengedett a kifizetett nyugdíj visszatéríttetése, akkor az következik-e az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés uniós jogi elvéből, hogy akkor is fennáll a kamattartozás, ha a nemzetközi szerződés értelmében megállapított nyugdíj visszatérítetése esetén a tagállam nemzeti joga nem ír elő kamatfizetést?


    (1)  HL L 149., 2. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 35. o.


    Top