—

a Douane Advies Bureau Rietveld képviseletében B. Rietveld,

—

a Hauptzollamt Hannover képviseletében T. Röper, meghatalmazotti minőségben,

—

az Európai Bizottság képviseletében A. Caeiros és B.‑R. Killmann, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2010. október 5‑i 861/2010/EU bizottsági rendelettel (HL L 284., 1. o.) módosított, a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 3822 vámtarifaszámának az értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Douane Advies Bureau Rietveld (a továbbiakban: Rietveld), holland társaság és a Hauptzollamt Hannover (hannoveri fővámhivatal) között kettő, a „WarmMark”, illetve a „ColdMark” elnevezés alatt forgalmazott termék (a továbbiakban együtt: alapügyben szóban forgó termékek) tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő eljárás keretében terjesztették elő.

3

A KN a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeren (a továbbiakban: HR) alapul, amelyet a később a Vámigazgatások Világszervezetévé (WCO) átalakult Vámegyüttműködési Tanács állapított meg, és az összehangolt áruleíró és kódrendszerről szóló, Brüsszelben 1983. június 14‑én megkötött nemzetközi egyezmény vezetett be. Ezen egyezményt és annak 1986. június 24‑i módosító jegyzőkönyvét az Európai Gazdasági Közösség részéről az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá. A KN átveszi a HR vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait.

4

A KN második része tartalmaz egy, „A vegyipar vagy vele rokon iparok termékek” elnevezésű VI. áruosztályt, amely a 28–38. árucsoportot foglalja magában.

5

A KN 38. árucsoportjának elnevezése: „A vegyipar különféle termékei”. Ezen árucsoport magában foglalja többek között a „Hordozóra felvitt diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek, elkészített diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek hordozón is, a 3002 vagy 3006 vtsz. alá tartozók kivételével; tanúsítvánnyal ellátott referenciaanyagok” elnevezésű 3822 vámtarifaszámot. Az ezen vámtarifaszám alá tartozó áruk vámmentesek.

6

A KN 3824 vámtarifaszáma a következőképpen szól: „Elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz; máshol nem említett vegyipari vagy rokon ipari termékek és készítmények (beleértve a természetes termékek keverékét is)”. A 3824 90 97 vámtarifaalszám maradvány‑vámtarifaalszám, amely a máshol nem említett termékeket foglalja magában. Az e vámtarifaalszám alá tartozó áruk után vámot kell fizetni, amelynek a mértéke 6,5%.

7

A Vámigazgatások Világszervezete a jelen ítélet 3. pontjában említett egyezmény 8. cikkében meghatározott feltételek szerint jóváhagyja a HR‑bizottság által elfogadott magyarázó megjegyzéseket és áruosztályozási véleményeket. Az alapügyben az ezen megjegyzéseknek a 2007. év folyamán elfogadott változatai alkalmazandók.

8

A HR‑nek a 3822 vámtarifaszámhoz kapcsolódó magyarázó megjegyzései a következőképpen szólnak:

„E vtsz. alá tartoznak a hordozóra felvitt diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek és az elkészített diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek, a 3002 vtsz. alá tartozó diagnosztikai reagensek vagy a betegen alkalmazott diagnosztikai reagensek és a 3006 vtsz. alá tartozó vércsoport‑meghatározó reagensek kivételével. Ide kell osztályozni a tanúsítvánnyal ellátott referenciaanyagokat is. A diagnosztikai reagenseket állatokban vagy emberben fizikai, biofizikai vagy biokémiai folyamatok vagy jellemzők kiértékelésére használják. Működésük a reagenst alkotó anyag mérhető vagy megfigyelhető biológiai vagy kémiai változásán alapul. Az idetartozó elkészített diagnosztikai reagensek funkciójukban hasonlóak lehetnek a betegen alkalmazott diagnosztikai reagensekhez (3006 30 alszám), azzal a különbséggel, hogy ezeket inkább in vitro (élő szervezeten kívül), mint in vivo (élő szervezetben) alkalmazzák. Az elkészített laboratóriumi reagensek közé nemcsak diagnosztikai reagensek tartoznak, hanem a kimutatási vagy a diagnosztikai céltól eltérően alkalmazott analitikai reagensek is. Az elkészített diagnosztikai és laboratóriumi reagenseket orvosi, állatorvosi, tudományos vagy ipari laboratóriumokban, kórházakban, iparban, a földeken vagy néha otthon használják.

Az idetartozó reagensek vagy hordozóra rögzítettek vagy készítmény formájúak és egynél több alkotórészt tartalmaznak. Állhatnak például több egyszerű reagens keverékéből vagy egyetlen, víztől eltérő oldószerben oldott hatóanyagból. Lehetnek még (hordozóként használt) papír, műanyag vagy más anyag formájában, melyet átitattak vagy bevontak egy vagy több diagnosztikai vagy laboratóriumi reagenssel, mint például a lakmusz‑, pH‑ vagy póluskereső papír vagy az előre bevont immundiagnosztikai lemez. Az idetartozó reagenseket készlet formájában is kiszerelhetik, amely számos alkotórészből állhat, még akkor is, ha ezek közül egy vagy több kémiailag meghatározott, a 28. vagy 29. árucsoportba tartozó tiszta vegyület, a 3204 vtsz. alá sorolható szintetikus színezék, vagy bármilyen más olyan anyag, amelyet önmagában más vtsz. alá kellene besorolni. Példák az ilyen készletekre: vércukorszintet, vizeletben ketont meghatározó összeállítás, illetve az enzim alapú ilyen készletek. Nem tartoznak ide azonban az olyan készletek, melyek lényeges jellemzőjét a 3002 vagy a 3006 vtsz. alá sorolható (pl. monoklón vagy poliklón antitest alapú) termékek adják.

Az e vtsz. alá tartozó reagensekről világosan ki kell derüljön, hogy kizárólag diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensekként használatosak. Ennek összetételükből, felirataikból, in vitro (élő szervezeten kívüli) vagy laboratóriumi használatra utaló kezelési utasításukból, a végrehajtásra kerülő adott diagnosztikai vizsgálat jellegéből vagy fizikai formájukból (pl. hordozóra felvitt állapotú) világosan kell látszania.

A 28. vagy 29. árucsoportba tartozó termékek kivételével a 3822 vtsz.‑ot előnyben kell részesíteni a Nómenklatúra bármely más vámtarifaszámával szemben a tanúsítvánnyal ellátott referencia anyagok besorolásánál.

[...]”

9

A Rietveld az alapügyben szóban forgó termékekkel kapcsolatban kötelező érvényű tarifális felvilágosítás iránti kérelmet nyújtott be a Hauptzollamt Hannoverhez. E kérelem annak megerősítésére irányult, hogy e termékek a KN 3822 vámtarifaszáma alá tartoznak.

10

Az említett termékek esetében egy egyszer használatos hőmérséklet‑indikátorról van szó, amely színváltozás útján visszafordíthatatlanul jelzi, hogy egy meghatározott határérték feletti vagy alatti hőmérséklet elérésre került‑e (a továbbiakban: működési hőmérséklet). Az említett termékek hőmérsékletváltozásra érzékeny árukra, például oltóanyagokra vagy gyógyszerekre és vegyszerekre ragaszthatók fel azon hőmérsékleti feltételeknek az ellenőrzése céljából, amelyeknek ezen áruk tárolásuk vagy szállításuk közben ki vannak téve. Ugyanezen termékeknek különböző változatai léteznek különböző működési hőmérséklettel. Bizonyos változatok következtetni engednek az e hőmérsékletnek való kitettség időtartamára is.

11

A „WarmMark” elnevezésű termék sematikusan két egymáson elhelyezett papírcsíkból áll, amelyeket színtelen fólia választ el egymástól, és papír burkol be. Az alsó papírcsík piros anyaggal van átitatva, és kívülről nem látható. A felső papírcsík fehér, és kívülről a papírburkolaton elhelyezett kis ablakon keresztül látható. Az elválasztó fólia eltávolításával a két papírcsík közvetlen kapcsolatba kerül egymással. Amint a hőmérséklet eléri vagy meghaladja a működési hőmérsékletet, a piros színű anyag, amelynek cseppfolyósodási hőmérséklete megegyezik a működési hőmérséklettel, tehát kapilláris erőhatás révén beszínezi a fehér papírcsíkot. Az ablakon keresztül így megfigyelhetővé válik, hogy sor került‑e a működési hőmérséklet elérésére. A piros színezettség mértéke következtetni enged a működési hőmérsékletnek való kitettség időtartamára.

12

A „ColdMark” elnevezésű termék zseléből álló indikátor, amely műanyag burkolatban található hajszálcsövecskéből áll, és amelynek vége kis gömbbé van formázva. A műanyag burkolaton keresztül csak ez a vége látható. Ez a gömb színtelen folyadékkal van megtöltve, míg a hajszálcsövecske beburkolt része ibolyakék színű folyadékot tartalmaz. Ha a környezeti hőmérséklet a papírcsíkon megjelölt küszöbhőmérséklet alatt marad, a gömbben lévő színtelen folyadék térfogatának csökkenése folytán a színes oldat felszívódik a hajszálcsövecskéből, és a korábban színtelen folyadék visszafordíthatatlanul ibolyakékké színeződik.

13

2011 januárjában a Hauptzollamt Hannover kettő kötelező érvényű tarifális felvilágosítást adott ki, amelyekben az alapügyben szóban forgó termékeket mint máshol nem említett vegyipari termékeket a KN 3824 90 97 vámtarifaalszáma alá sorolta be.

14

A Rietveld közigazgatási jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Hauptzollamt Hannoverhez e kötelező érvényű tarifális felvilágosításokkal szemben. 2011. szeptember 19‑én a Hauptzollamt Hannover azzal az indokkal utasította el az alapügy felperesének jogorvoslati kérelmét, hogy a KN 3822 vámtarifaszáma alá történő besoroláshoz az szükséges, hogy a termék felhasználása során kémiai vagy biokémiai reakció menjen végbe. Márpedig e vámhatóság szerint az alapügyben szóban forgó termékek felhasználása során bekövetkező elszíneződés fizikai, vagyis a színezett folyadék átvándorlásának, nem pedig kémiai folyamatnak az eredménye.

15

Az alapügy felperese a kérdést előterjesztő bírósághoz fordult az alapügyben szóban forgó termékek KN 3822 vámtarifaszáma alá történő besorolásának elérése céljából. Keresetének alátámasztása érdekében benyújtotta az Európai Vegyianyag‑ügynökségnél dolgozó Dr. de Wolf levelét, aki arra a következtetésre jutott, hogy e termékek a KN 3822 vámtarifaszáma alá tartoznak.

16

A kérdést előterjesztő bíróság elmagyarázza, hogy egyetért a Hauptzollamt Hannover azon értelmezésével, miszerint az alapügyben szóban forgó termékek nem tartoznak a KN 3822 vámtarifaszám alá, mivel az abban szereplő „reagens” kifejezés kémiai folyamatot feltételez, míg e termékek működése fizikai folyamaton alapul. E bíróság azonban úgy véli, hogy nem teljesen biztos a „reagens” kifejezés értelmezésében.

17

E körülmények között a Finanzgericht Hamburg úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:

„Úgy kell‑e értelmezni a 3822 KN‑kód alatt a »diagnosztikai és laboratóriumi reagensek« kifejezésben használt »reagens« fogalmát, hogy az kizárólag olyan anyagokra használatos, amelyek arra szolgálnak, hogy a megvizsgálandó anyagra gyakorolt, illetve a megvizsgálandó anyaggal létesített kémiai reakció útján kémiai átalakuláson menjen keresztül ezen anyag valamely állapotának vagy tulajdonságának jelzése érdekében?”

18

Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében a Bíróság feladata, hogy a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez hasznos választ adjon. Ennek érdekében adott esetben a Bíróságnak át kell fogalmaznia a feltett kérdéseket (Lukoyl Neftohim Burgas ítélet, C‑330/13, EU:C:2014:1757, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

19

A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság kérdése valójában a KN 3822 vámtarifaszámának értelmezése irányul az olyan jellemzőkkel rendelkező termékek tarifális besorolása céljából, mint az alapügyben szóban forgó termékek jellemzői.

20

Következésképpen az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést úgy kell tekintetni, mint amely arra vonatkozik, hogy a KN diagnosztikai és laboratóriumi reagensekre vonatkozó 3822 vámtarifaszámát úgy kell‑e értelmezni, hogy e vámtarifaszám alá tartoznak az olyan hőmérséklet‑indikátorok, mint az alapügyben szóban forgó termékek, amelyek a bennük lévő folyadék térfogatának a megváltozásából adódó színelváltozáson keresztül visszafordíthatatlan módon jelzik, hogy a működési hőmérséklet elérésre került‑e.

21

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszáma és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák. A KN tekintetében az Európai Bizottság, illetve a HR tekintetében a Vámigazgatások Világszervezete által kidolgozott magyarázó megjegyzések fontos eligazítást nyújtanak az egyes vámtarifaszámok tartalmának értelmezéséhez, mindazonáltal nem rendelkeznek kötelező hatállyal (Sysmex Europe ítélet, C‑480/13, EU:C:2014:2097, 29. és 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

22

Azt is fontos hangsúlyozni, hogy az áru rendeltetése akkor lehet a besorolás objektív szempontja, ha szorosan az adott áru lényegéhez kapcsolódik, és e kapcsolat az áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján megállapítható (Sysmex Europe ítélet, EU:C:2014:2097, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

23

A jelen esetben az alapügyben szóban forgó termékek hőmérséklet‑indikátorként való használatra szolgálnak. E termékek rendeltetése – miután azokat felhelyezték a hőmérséklet‑változásra különösen érzékeny árukra – annak jelzése, hogy ez utóbbiakat a szállításuk vagy tárulásuk során előre meghatározott hőmérsékletnek tették‑e ki.

24

Meg kell állapítani, hogy az alapügyben szóban forgó termékek kifejezetten nem szerepelnek sem a KN 3822 vámtarifaszámának, sem pedig ennek áruosztálya vagy árucsoportja megjegyzéseinek szövegében. Ugyanis a KN 3822 vámtarifaszámának szövege többek között a következőket említi: „[h]ordozóra felvitt diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek, elkészített diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek”.

25

A HR‑nek a 3822 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzései szerint e vámtarifaszám több reagenstípust foglal magában, vagyis a diagnosztikai vagy laboratóriumi reagenseket.

26

Ami a diagnosztikai reagenseket illeti, e megjegyzésekből kitűnik, hogy a diagnosztikai reagenseket állatokban vagy emberben fizikai, biofizikai vagy biokémiai folyamatok vagy jellemzők kiértékelésére használják, és hogy működésük a reagenst alkotó anyag mérhető vagy megfigyelhető biológiai vagy kémiai változásán alapul (lásd ebben az értelemben: Sysmex Europe ítélet, EU:C:2014:2097, 34. pont).

27

E tekintetben meg kell állapítani, hogy objektív jellemzőikre és tulajdonságaikra, illetve rendeltetésükre tekintettel az alapügyben szóban forgó termékek nem tartoznak a diagnosztikai reagensek kategóriájába.

28

Ugyanis először is a kérdést előterjesztő bíróság által nyújtott leírásból kitűnik, hogy e termékek, jóllehet felhasználhatók olyan biológiai eredetű termékek, mint a vér szállításához vagy tárolásához, azokkal soha nem lépnek sem közvetlenül, sem közvetve reakcióba.

29

Másodszor az alapügyben szóban forgó termékeket nem használják állatokban vagy emberben fizikai, biofizikai vagy biokémiai folyamatok vagy jellemzők kiértékelésére. E termékek ugyanis a környezeti hőmérsékletet jelzik, és nem értékelnek ilyen folyamatokat vagy jellemzőket.

30

Harmadszor az alapügyben szóban forgó termékek működése nem alapul az alkotó anyagaik azon termékekkel való reakció eredményeként bekövetkező változásán, amelyekkel együtt való használatra szánják azokat, bármilyen legyen is e reakció jellege.

31

Így a fenti megállapítások fényében az alapügyben szóban forgó termékek nem tartoznak a KN 3822 vámtarifaszáma értelmében vett diagnosztikai reagensek kategóriájába.

32

Hasonló megállapítást kell tenni a laboratóriumi reagensek esetében is. Ugyanis a HR‑nek a 3822 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzései nem teszik lehetővé annak megállapítását, hogy a diagnosztikai reagenstől eltérően valamely laboratóriumi reagens e vámtarifaszám alá tartozhat anélkül, hogy ez utóbbi működése az alkotó anyagainak azon termékekkel való reakció eredményeként bekövetkező változásán alapulna, amelyekkel együtt való használatra szánják azt.

33

A fenti megállapítások fényében az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN diagnosztikai és laboratóriumi reagensekre vonatkozó 3822 vámtarifaszámát úgy kell értelmezni, hogy nem tartoznak e vámtarifaszám alá az olyan hőmérséklet‑indikátorok, mint az alapügyben szóban forgó termékek, amelyek a bennük lévő folyadék térfogatának a megváltozásából adódó színelváltozáson keresztül visszafordíthatatlan módon jelzik, hogy a működési hőmérséklet elérésre került‑e.

34

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott:

A 2010. október 5‑i 861/2010/EU bizottsági rendelettel módosított, a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra 3822 vámtarifaszámát úgy kell értelmezni, hogy nem tartoznak e vámtarifaszám alá az olyan hőmérséklet‑indikátorok, mint a „WarmMark” és „ColdMark” elnevezés alatt forgalmazott termékek, amelyek a bennük lévő folyadék térfogatának a megváltozásából adódó színelváltozáson keresztül visszafordíthatatlan módon jelzik, hogy egy meghatározott határérték feletti vagy alatti hőmérséklet elérésre került‑e.