—

a Sysmex Europe GmbH képviseletében H. Nehm Rechtsanwalt,

—

az Európai Bizottság képviseletében B.‑R. Killmann és A. Caeiros, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2004. szeptember 7‑i 1810/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 327., 1. o.) módosított, a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 3212 vámtarifaszámának értelmezésére vonatkozik.

2

Ezt a kérelmet a Sysmex Europe GmbH (a továbbiakban: Sysmex) és a Hauptzollamt Hamburg‑Hafen (a hamburgi kikötő fővámhivatala) között a „Stromatolyser‑4DS” néven forgalomba hozott folyadék vámtarifa‑besorolása tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.

3

A KN a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeren (a továbbiakban: HR) alapul, amelyet a később a Vámigazgatások Világszervezetévé (WCO) átalakult Vámegyüttműködési Tanács állapított meg, és a Brüsszelben 1983. június 14‑én megkötött nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) vezetett be. Az egyezményt az 1986. június 24‑i módosító jegyzőkönyvével együtt az Európai Gazdasági Közösség részéről az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá. A KN átveszi a HR vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait.

4

A KN második része magában foglalja „A vegyipar és vele rokon iparok termékei” című VI. áruosztályt, amely a 28–38. árucsoportokat öleli fel. Az említett áruosztályhoz tartozó 2. megjegyzés a következőképpen szól:

„[...] a 3004, 3005, 3006, 3212, 3303, 3304, 3305, 3306, 3307, 3506, 3707 vagy a 3808 vtsz.‑ok alá tartozó áruk kimért adagokban vagy a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve az említett vtsz.‑ok alá tartoznak, még akkor is, ha más vtsz.‑ok is szóba jöhetnének.”

5

Az KN 32. árucsoportja a „Cserző‑ vagy színezőanyagok; tanninok és származékaik; festőanyagok, pigmentek és más színezékek; festékek, lakkok; gitt és masztix (simító‑ és tömítőanyagok); tinták” megnevezést viseli. Az ezen árucsoporthoz tartozó 3. megjegyzés szövege a következő:

„A 3203, 3204, 3205 és 3206 vtsz. alá tartoznak azok a színező alapanyagon alapuló készítmények is, amelyek bármely anyag festésénél vagy színezőkészítmények előállításánál azok alkotóelemeiként is használatosak (beleértve a 3206 vtsz. alá tartozó termékeket, a 2530 vtsz. alá vagy a 28. árucsoportba tartozó színezőpigmenteket, a fémpelyhet és fémport). Mégsem tartoznak e vtsz.‑ok alá a festékgyártásban használatos, nem vizes közegben diszpergált pigmentek folyadék vagy paszta formában, beleértve a zománcokat is (3212 vtsz.), vagy a 3207, 3208, 3209, 3210, 3212, 3213, 3215 vtsz.‑ok alá tartozó termékek.”

6

A KN 3204 vámtarifaszámának megnevezése: „Szintetikus szerves színezőanyagok, vegyileg nem meghatározottak is; az árucsoporthoz tartozó megjegyzések 3. pontjában meghatározott szintetikus szerves színezékek; szintetikus szerves anyagok, vegyileg nem meghatározottak is, amelyeket fluoreszkáló színélénkítőként vagy luminoforként használnak”. Az e vámtarifaszám alá tartozó árukra vonatkozó vámtétel a vámtarifaalszámtól függően vagy 6%, vagy 6,5%.

7

A KN 3212 vámtarifaszámának megnevezése: „Nem vizes közegben diszpergált pigmentek (beleértve a fémport és ‑pelyhet is), folyékony vagy paszta formában, amelyet a zománc‑ és festékgyártásában használnak; nyomófólia; festő‑ és színezőanyagok kimért adagokban és formákban a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben”. Ez alá tartozik a 3212 90 90 vámtarifaalszám, amelynek címe a következő:

„Festő‑ és színezőanyagok kimért adagokban és formákban a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben”.

8

Az e vámtarifaalszám alá tartozó árukra vonatkozó vámtétel 6,5%.

9

A KN „A vegyipar különféle termékei” megnevezésű 38. árucsoportja magában foglalja többek között a 3822 00 00 vámtarifaalszámot, amelynek szövege a következő:

„Hordozóra felvitt diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek, elkészített diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek hordozón is, a 3002 vagy 3006 vtsz. alá tartozók kivételével; tanúsítvánnyal ellátott referenciaanyagok”.

10

Az e vámtarifaalszám alá tartozó áruk mentesülnek a vám alól.

11

A WCO a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló egyezmény 8. cikkében meghatározott feltételek szerint jóváhagyja a HR‑bizottság által elfogadott magyarázó megjegyzéseket és áruosztályozási véleményeket. E megjegyzések 2002 során elfogadott változata alkalmazandó az alapeljárás tényállására.

12

A HR 32. árucsoporthoz tartozó 3. megjegyzése ugyanúgy fogalmaz, mint a KN 32. árucsoporthoz tartozó 3. megjegyzése.

13

A HR 3204 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázó megjegyzés szövege a következő:

„I. – Szintetikus szerves színezékek, vegyileg nem meghatározottak is; az ehhez az árucsoporthoz tartozó megjegyzések 3. pontjában meghatározott szintetikus szerves színezéken alapuló készítmények

A szintetikus szerves színezékeket rendszerint olajokból vagy a szénkátrány desztillációjának egyéb termékeiből nyerik.

Ide tartoznak többek között:

II. – Szintetikus szerves anyagok, amelyeket fluoreszkáló színélénkítőként vagy luminoforként használnak; vegyileg meghatározottak is

[...]

14

A 3212 vámtarifaszámhoz tartozó HR magyarázó megjegyzések szerint:

„(C) – A kiskereskedelem számára szokásos formában vagy csomagolásban kiszerelt festékek és más színezőanyagok

Ezek filmet nem képező termékek, amelyek általában színezőanyagnak egyéb anyagokkal (pl. semleges hígítók, felületaktív termékek, amelyek elősegítik a színezőanyag áthatolását és fixálását) való keverékéből állnak. Néha maróanyagokat is adnak hozzá.

Csak akkor osztályozhatók e vtsz. alá, ha:

15

A 3822 vámtarifaszámhoz tartozó HR magyarázó megjegyzések ekként fogalmaznak:

„Hordozóra felvitt diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek, elkészített diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek hordozón is, a 3002 vagy 3006 vámtarifaszám alá tartozók kivételével; tanúsítvánnyal ellátott referencia anyagok.

E vtsz. alá tartoznak a hordozóra felvitt diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek és az elkészített diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek, a 3002 vtsz. alá tartozó diagnosztikai reagensek vagy a betegen alkalmazott diagnosztikai reagensek és a 3006 vtsz. alá tartozó vércsoport‑meghatározó reagensek kivételével. […] A diagnosztikai reagenseket állatokban vagy emberben fizikai, biofizikai vagy biokémiai folyamatok vagy jellemzők kiértékelésére használják. Működésük a reagenst alkotó anyag mérhető vagy megfigyelhető biológiai vagy kémiai változásán alapul. […] Az elkészített laboratóriumi reagensek közé nemcsak diagnosztikai reagensek tartoznak, hanem a kimutatási vagy a diagnosztikai céltól eltérően alkalmazott analitikai reagensek is. Az elkészített diagnosztikai és laboratóriumi reagenseket orvosi, állatorvosi, tudományos vagy ipari laboratóriumokban, kórházakban, iparban, a földeken vagy néha otthon használják.

[...] Nem tartoznak továbbá e vtsz. alá az alábbi reagensek még diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensként kiszerelve vagy ilyen célra alkalmazva sem:

[...] (c) A 3204 vtsz. alá tartozó színezékek, beleértve a 32. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. pontjában említett készítményeket is.”

16

Az egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 2011. augusztus 12‑i 827/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 211., 9. o.), amely ratione temporis nem alkalmazandó az alapeljárásra, úgy rendelkezik, hogy a 3212 90 00 vámtarifaalszám alá tartoznak az alábbi leírás szerinti áruk:

„Etilén‑glikol és metanol oldószerek keverékében higított kék polimetin színezék (fluoreszkáló színezék).

Összetétel (tömegszázalék):

A terméket automatikus véranalizátorokban való használatra szánták. Meghatározott előkészítő eljáráson átesett leukociták fluoreszkáló jelölővel való megfestésére használják. A terméket kisméretű, felcímkézett tartóedényben laboratóriumi használatra szerelik ki.”

17

2005 júliusában a Sysmex egy „Stromatolyser‑4DS” kereskedelmi megnevezésű folyadékot importált Németországba.

18

A Stromatolyser‑4DS kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt kékes‑áttetsző folyadék. Oldószerből, mégpedig 96,9%‑ban etilén‑glikol, illetve 3%‑ban metanol oldószerből, 0,002%‑ban pedig egy szintetikus szerves anyagból áll, amely kémiailag a polimetinek közé, a polimetineken belül pedig a cianinok közé tartozik.

19

Ezt a folyadékot rendeltetésszerűen a fehérvérsejtek vagy leukociták elemzésére használják az esetleges betegségek kiszűrése érdekében. Konkrétan a megvizsgálandó vér előkészítő folyamaton esik át. Ezt követően az előkészített vérhez hozzáadják a Stromatolyser‑4DS‑t, amely kémiai reakciót vált ki. Az így létrejött elegyet lézerfény‑besugárzásnak teszik ki, ami a fehérvérsejtek magjában és citoplazmájában található nukleinsavak fluoreszkálását váltja ki. E fluoreszkálás röviddel a lézerfény‑besugárzás megszüntetése után eltűnik.

20

A behozatal során a Sysmex az alapügy tárgyát képező árut a KN 3822 00 00 vámtarifaalszám megadásával bejelentette, majd vámmentesen szabad forgalomba bocsátotta. A Hauptzollamt Hamburg‑Hafen, mivel úgy vélte, hogy az említett áru nem e vámtarifaalszám alá tartozik, 2007. június 18‑án utólagos vámkivetésről szóló értesítést bocsátott ki, amelyben elrendelte a Stromatolyser‑4DS behozatalára vonatkozó 6,5%‑os vám utólagos beszedését.

21

A Sysmex kifogást emelt az említett értesítéssel szemben, amelyet a Hauptzollamt Hamburg‑Hafen a 2009. január 13‑i határozatával elutasított. Ezen elutasítást követően a Sysmex 2009. február 10‑én keresetet indított a kérdést előterjesztő bíróság előtt az utólagos vámkivetésről szóló értesítés megsemmisítése érdekében.

22

A kérdést előterjesztő bíróság előtti eljárásban a Sysmex kötelező érvényű tarifális felvilágosítást kapott a holland vámhatóságoktól, amelyek az alapügy tárgyát képező árut a KN 3822 vámtarifaszám alá sorolták be. E kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a 827/2011 rendelet elfogadását követően hatályon kívül helyezték.

23

Keresete alátámasztására a Sysmex azzal érvelt, hogy az alapügy tárgyát képező árut jogszerűen bejelentette a KN 3822 00 00 vámtarifaalszámon. A 827/2011 rendeletet illetően egyrészt azt állította, hogy az nem alkalmazandó visszamenőleges hatállyal a jogvita tárgyát képező behozatalra, másrészt pedig, hogy nem biztos, hogy az abban szereplő áruleírás valóban vonatkozik az említett árura.

24

A Hauptzollamt Hamburg‑Hafen a kereset elutasítását kérte. E célból kifejtette, hogy az alapügy tárgyát képező áru színezőanyag és oldószer elegyéből áll, és hogy a kiskereskedelem számára szokásos csomagolásban kiszerelt olyan festékről van szó, amelyet laboratóriumokban speciális festékként használnak, és hogy ezért a 3212 90 90 vámtarifaalszám alá tartozik.

25

A kérdést előterjesztő bíróság előtti eljárásban a bíróság szakértői bizonyítást rendelt el, melynek eredményeképpen a szakértő azt állapította meg, hogy az alapügy tárgyát képező áru valamely szövetet kékre festhet, ez az elszíneződés azonban gyenge, és nem tekinthető „tartósnak”.

26

Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy osztja a Sysmex azon véleményét, amely szerint az említett áru a KN laboratóriumi reagensekre vonatkozó 3822 vámtarifaszáma alá tartozik, mindazonáltal felmerül a kérdés, hogy nem sorolható‑e ugyanúgy a KN festő‑ és színezőanyagokra vonatkozó 3212 vámtarifaszáma alá is. Amennyiben igen, szerinte az alapügy tárgyát képező árut a KN 32. árucsoporthoz tartozó 3. megjegyzésnek megfelelően inkább e vámtarifaszám alá kellene sorolni.

27

E körülmények között a Finanzgericht Hamburg felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

„A 2005. évben festő‑ vagy színezőanyagként a [KN] 3212 vámtarifaszáma alá kellett‑e besorolni az olyan árut, amely oldószerekből és egy polimetin‑anyagból áll, amely rendelkezhet ugyan bizonyos – legalábbis textilanyagok esetében nem tartós – színező hatással, a besorolandó áru esetében azonban arra szolgál, hogy információkat lehessen szerezni valamely vizsgálati oldatban (előkezelt vér) található részecskékről (fehérvérsejtek) azáltal, hogy az anyag a részecskék meghatározott alkotóelemeihez (nukleinsavak) történő ionos kötés útján olyan molekuláris szerkezeteket képez, amelyek meghatározott hullámhosszú lézerfénnyel való besugárzás esetén korlátozott időre fluoreszkálóvá válnak, és ez az állapot és annak mértéke különleges fotocellával mérésre kerül?”

28

Az első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a KN‑t úgy kell‑e értelmezni, hogy egy oldószerekből és egy polimetin‑anyagból álló áru, amely szövetek esetén színező hatással rendelkezhet, és amely a fehérvérsejtek elemzésére szolgál a részecskék meghatározott alkotóelemeihez történő ionos kötés révén, amely lézerfénnyel való besugárzás esetén korlátozott időre fluoreszkálóvá válik, a KN festő‑ és színezőanyagokra vonatkozó 3212 vámtarifaszáma alá tartozik, vagy inkább az említett KN laboratóriumi reagensekre vonatkozó 3822 vámtarifaszáma alá.

29

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszáma és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (lásd különösen: Roeckl Sporthandschuhe ítélet, C‑123/09, EU:C:2010:237, 27. pont).

30

Az ítélkezési gyakorlat szerint, a KN tekintetében az Európai Bizottság, illetve a HR tekintetében a Vámigazgatások Világszervezete által kidolgozott magyarázó megjegyzések fontos eligazítást nyújtanak az egyes vámtarifaszámok tartalmának értelmezéséhez, mindazonáltal nem rendelkeznek kötelező hatállyal (lásd különösen: Krings‑ítélet, C‑130/02, EU:C:2004:122, 28. pont, és TNT Freight Management (Amsterdam) ítélet, C‑291/11, EU:C:2012:459, 32. pont).

31

Azt is fontos hangsúlyozni, hogy az áru rendeltetése akkor lehet a besorolás objektív szempontja, ha szorosan az adott áru lényegéhez kapcsolódik, és e kapcsolat az áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján megállapítható (lásd: RUMA‑ítélet, C‑183/06, EU:C:2007:110, 36. pont, és Roeckl Sporthandschuhe ítélet, EU:C:2010:237, 28. pont).

32

E tekintetben valamely, kétféle használatra is alkalmas terméket illetően a Bíróság kimondta, hogy amennyiben az egyik felhasználás csupán elméleti jellegű, az említett terméket az objektív jellemzői és tulajdonságai alapján természetszerűleg a másik felhasználásra szánták, ennélfogva e használatra vonatkozó vámtarifaszám alá tartozik (lásd analógia útján: Thyssen Haniel Logistic ítélet, C‑459/93, EU:C:1995:160, 17. és 18. pont). Ugyanígy az ítélkezési gyakorlat szerint a használatra vonatkozó vámtarifaszám alá történő besoroláshoz nem szükséges, hogy a besorolandó terméket csak és kizárólag e használatra szánják. Elegendő, ha ez a felhasználás képezi az alapvető rendeltetést (lásd ebben az értelemben: Neckermann Versand ítélet, C‑395/93, EU:C:1994:318, 8. és 9. pont, valamint Anagram International ítélet, C‑14/05, EU:C:2006:465, 26. pont).

33

A jelen ügyben meg kell jegyezni először is, hogy az alapügy tárgyát képező termék az objektív jellemzőire és tulajdonságaira tekintettel mind a KN 3822 vámtarifaszám, mind pedig a KN 3212 vámtarifaszám alá tartozhat.

34

Először is a KN 3822 vámtarifaszám szövege a diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensekre hivatkozik. Ezenkívül a HR e vámtarifaszámhoz tartozó magyarázó megjegyzései kifejtik, hogy a diagnosztikai reagenseket emberi fizikai, biofizikai vagy biokémiai folyamatok vagy jellemzők kiértékelésére használják. E magyarázó megjegyzések szerint e diagnosztikai reagensek működése az alkotóanyagainak mérhető vagy megfigyelhető biológiai vagy kémiai változásán alapul.

35

Márpedig az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból, valamint a Bírósághoz előterjesztett észrevételekből az derül ki, hogy az érintett termék a fehérvérsejtek vagy leukociták elemzésére szolgál. Gyakorlatban az elemzésre kerülő vért oly módon előkészítik, hogy leukociták sejtfalát perforálják. Amint az így előkészített vérhez hozzáadják az érintett terméket, a polimetin és a leukocitákban található ribonukleinsavak (RNS) között ionos kötés jön létre, amennyiben ez az RNS egy bizonyos osztályba sorolható, és bizonyos fokú biológiai aktivitást mutat. Ez a fajta aktivitási fok tükrözi egyaránt a sejtfunkció minőségét és az esetleges elváltozást. A leukociták RNS‑e és a polimetin közötti ionos kötés egy időleges fluoreszkáló hatást kiváltó lézerfény‑besugárzás segítségével válik láthatóvá. A fluoreszcencia formájában kibocsátott fényt optikai érzékelőkkel mérik, majd kiértékelik.

36

Az alapügy tárgyát képező termék tehát egy esetleges kór jelenlétének vizsgálatára szolgál. Ezenkívül a működése valóban az alkotóanyagainak mérhető vagy megfigyelhető változásán alapul, mivel amikor az előkészített vérrel kapcsolatba kerül, egy kémiai reakció jön létre, amely lehetővé teszi a sejtaktivitás mérését. Következésképpen meg kell állapítani, hogy e termék a HR magyarázó megjegyzéseivel összhangban értelmezett KN 3822 vámtarifaszám alá tartozhat.

37

Másodszor a KN 3212 vámtarifaszám „festő‑ és színezőanyagok[ra]” hivatkozik „kimért adagokban és formákban a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben”. Amint az a KN VI. áruosztályához tartozó 2. megjegyzés, a VI. áruosztály 32. árucsoportjához tartozó 3. megjegyzés és a 3212 vámtarifaszámhoz tartozó HR magyarázó megjegyzés szövegéből kiderül, a KN 3212 vámtarifaszám alá a KN 3204 vámtarifaszám szerinti azon „szintetikus szerves színezékek” tartoznak, amelyeket kiskereskedelmi értékesítésre szántak.

38

A 3204 vámtarifaszámhoz tartozó HR magyarázó megjegyzések pontosítják elsősorban, hogy a cianinok az e vámtarifaszám alá sorolt szintetikus szerves színezékek között szerepelnek, másodsorban hogy e vámtarifaszám alá tartoznak azok a szintetikus szerves színezékek, amelyeket festőtulajdonsággal nem rendelkező anyagokkal higítottak a festőhatásuk csökkentése vagy a szabványosítás érdekében, harmadsorban pedig, hogy bizonyos szintetikus szerves színezékeket laboratóriumi reagensként vagy gyógyászati célra is használnak.

39

Márpedig az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kiderül, hogy az alapügy tárgyát képező termék oldószerből, mégpedig 96,9%‑ban etilén‑glikol, illetve 3%‑ban metanol oldószerből, 0,002%‑ban pedig egy szintetikus szerves anyagból áll, amely kémiailag a polimetinek közé, a polimetineken belül pedig a cianinok közé tartozik. Ezenkívül, bár a Bírósághoz előterjesztett észrevételekből az következik, hogy az említett termék vérfestésre nem alkalmas, a kérdést előterjesztő bíróság által elrendelt szakértői vizsgálat azt bizonyítja, hogy valamely textilszövet – jóllehet gyenge és nem tartós – elszínezésére alkalmas.

40

Ennélfogva a kémiai összetétele és színező hatása miatt az alapügy tárgyát képező termék a HR magyarázó megjegyzéseivel összhangban értelmezett KN 3204 vámtarifaszám alá tartozhat. E tekintetben a Bíróság elé terjesztett észrevételekben előadottakkal ellentétben irreleváns, hogy a vér és az érintett termék elegyének lézerfény‑besugárzás által keltett fluoreszcenciáját az említett vámtarifaszám értelmében vett „színezőanyagnak” kell‑e tekinteni, vagy sem.

41

Mivel a Bíróság elé terjesztett észrevételekből az következik, hogy az érintett terméket kiskereskedelmi értékesítésre szánták, ez a KN 3204 vámtarifaszám helyett a KN 3212 vámtarifaszám alá tartozhat, amelynek a jelen ítélet 37. pontjában említett megjegyzésekkel összhangban értelmezett szövege a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben kimért adagokban és formákban megjelenített festő‑ és színezőanyagokra hivatkozik.

42

Mindazonáltal ezt követően meg kell jegyezni, hogy bár az érintett termékre vonatkozhat mind a KN 3822 vámtarifaszám, mind pedig a KN 3212 vámtarifaszám szövege, a kérdést előterjesztő bíróság által elrendelt szakértői vizsgálatból az derül ki, hogy az adott termék színezőanyagként való felhasználása csupán elméleti lehetőség. A szakértő ugyanis megvizsgálta, hogy az érintett folyadék valamely textilszövetet el tud‑e színezni. Bár egy bizonyos színezőhatást meg tudott állapítani, mindazonáltal hangsúlyozta, hogy igen gyenge, alig észrevehető kék elszíneződésről van szó. Hangsúlyozta továbbá, hogy az elszíneződés nem tartós, és kimosható. Ennélfogva az érintett termék laboratóriumi reagensként való felhasználása minősül – az objektív jellemzőire és tulajdonságaira tekintettel – a kizárólagos rendeltetésének, ami indokolja a KN 3822 vámtarifaszám alá való sorolását, amint az a jelen ítélet 31. és 32. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatból következik.

43

Ezt a megállapítást a KN 3822 és 3204 vámtarifaszámhoz tartozó HR magyarázó megjegyzések is alátámasztják. Kétségtelen, hogy 3822 vámtarifaszámhoz tartozó HR magyarázó megjegyzésekből az derül ki, hogy a 3204 vámtarifaszám szerinti színezőanyagok nem tartoznak a 3822 vámtarifaszám alá, még diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensként kiszerelve vagy ilyen célra alkalmazva sem. Mindenesetre az említett 3204 vámtarifaszámhoz tartozó HR magyarázó megjegyzésekből az is kiderül, hogy azok a termékek, amelyeket festő tulajdonságaik miatt a gyakorlatban nem használnak, nem tartoznak e vámtarifaszám alá. Márpedig az érintett termék a gyakorlatban nem alkalmazható színezőanyagként.

44

Ezenkívül ezt a megállapítást az alapügy tárgyát képező termékhez hasonló terméket a KN 3212 vámtarifaszám alá soroló 827/2011 rendelet sem vonhatja kétségbe, mivel ez ratione temporis nem alkalmazható ebben a jogvitában. Mindenesetre emlékeztetni kell arra, hogy az egyes áruk KN szerinti besorolásával kapcsolatos intézkedések elfogadására vonatkozó hatásköre alapján a Bizottság nem jogosult arra, hogy módosítsa a HR‑ről szóló egyezmény által létrehozott HR alapján megállapított vámtarifaszámok tartalmát, amely egyezmény 3. cikke szerint a Közösség kötelezettséget vállalt arra, hogy nem módosítja annak hatályát (lásd: Hewlett‑Packard Europe ítélet, C‑361/11, EU:C:2013:18, 39. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

45

A fenti megfontolásokra tekintettel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN‑t úgy kell értelmezni, hogy egy oldószerekből és egy polimetin‑anyagból álló áru, amelyet – bár textilszövetek esetén gyenge és nem tartós színező hatással rendelkezhet – festő tulajdonságai miatt a gyakorlatban nem használnak, és amely a fehérvérsejtek elemzésére szolgál a részecskék meghatározott alkotóelemeihez történő ionos kötés révén, amely lézerfénnyel való besugárzás esetén korlátozott időre fluoreszkálóvá válik, az említett KN laboratóriumi reagensekre vonatkozó 3822 vámtarifaszáma alá tartozik.

46

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott:

A 2004. szeptember 7‑i 1810/2004/EK bizottsági rendelettel módosított, a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy egy oldószerekből és egy polimetin‑anyagból álló áru, amelyet – bár textilszövetek esetén gyenge és nem tartós színező hatással rendelkezhet – festő tulajdonságai miatt a gyakorlatban nem használnak, és amely a fehérvérsejtek elemzésére szolgál a részecskék meghatározott alkotóelemeihez történő ionos kötés révén, amely lézerfénnyel való besugárzás esetén korlátozott időre fluoreszkálóvá válik, az említett Kombinált Nómenklatúra laboratóriumi reagensekre vonatkozó 3822 vámtarifaszáma alá tartozik.