—

a Newby Foods Ltd képviseletében T. Russ solicitor, H. Mercer QC és A. Legg barrister,

—

az Egyesült Királyság Kormánya képviseletében V. Kaye, meghatalmazotti minőségben, segítője: J. Holmes barrister,

—

a német kormány képviseletében T. Henze és A. Wiedmann, meghatalmazotti minőségben,

—

a francia kormány képviseletében C. Candat és D. Colas, meghatalmazotti minőségben,

—

az Európai Bizottság képviseletében D. Bianchi és K. Skelly, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29‑i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 139., 55. o.; helyesbítések: HL 2004., L 226., 22. o. és , et HL 2013., L 160, 15. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 45. kötet, 14. o.) I. melléklete 1. 14. és 1. 15. pontjának értelmezésére irányul.

2

A kérelmet a Newby Foods Ltd (a továbbiakban: Newby Foods) és a Food Standards Agency (a továbbiakban: FSA) között az utóbbi által 2012. április 4‑én közzétett, „Az íntalanított húsra vonatkozó moratórium” (a továbbiakban: moratórium) című határozat tárgyában folyamatban lévő peres eljárásban terjesztették elő.

3

A 853/2004 rendelet a következő preambulumbekezdéseket tartalmazza:

„[...]

[...]

[...]

[...]”

4

Az állati eredetű élelmiszerekre alkalmazandó különleges higiéniai szabályok, amelyek megállapítása a 853/2004 rendelet célját képezi, e rendelet II. és azt követő mellékleteiben szerepelnek. A rendelet I. melléklete – bevezetésként – számos fogalommeghatározást tartalmaz, amelyek között szerepelnek az alábbi definíciók is:

„[...]

1. Hús

[...]

[...]

[...]

7. Feldolgozott termékek

[...]”

5

A 853/2004 rendelet 2. cikkének 2. pontja szerint e rendelet vonatkozásában az élelmiszer‑higiéniáról szóló, 2004. április 29‑i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 139., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 34. kötet, 319. o.) 2. cikkében megállapított fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell, amely cikk az (1) bekezdésében többek között a következő fogalommeghatározásokat tartalmazza:

„[...]

6

A 853/2004 rendelet III. melléklete V. szakaszának II. és III. fejezetében a darált hús, az előkészített hús és a csontokról mechanikusan lefejtett hús tekintetében az alapanyagokat, illetve az előállítás során és az után alkalmazandó higiéniát illetően az alábbi követelmények vannak meghatározva:

„II. fejezet: Az alapanyagra vonatkozó követelmények

[...]

III. fejezet: Higiénia az előállítás során és után

[...]

[...]”

7

A 853/2004 rendelet hatálybalépése előtt a csontokról mechanikusan lefejtett hús előállításával kapcsolatos egészségügyi vonatkozásokat a friss hús termelésére és forgalmazására vonatkozó egészségügyi feltételekről szóló, utoljára az 1995. június 22‑i 95/23/EK tanácsi irányelvvel (HL L 243., 7. o.) módosított 64/433/EGK tanácsi irányelv (HL 1964. 121., 2012. o.) szabályozta. Ezen irányelv 2. cikke c) pontjának és 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint „csontokról géppel lefejtett maradvány húsokból: az a hús, amelyet húsos csontról – kivéve a koponya csontjait, a végtagok lábtőízület alatti végeit, a sertés esetében a farkcsonti csigolyákat – gépi úton fejtenek le, és amelyet a [húskészítmények és egyes más, állati eredetű termékek előállítását és forgalmazását érintő egészségügyi problémákról szóló, 1976. december 21‑i] 77/99/EGK [tanácsi] irányelvnek [(HL 1977. L 26., 85. o.) az 1992. február 10‑i 92/5/EGK tanácsi irányelvvel (HL L 57., 1. o.) módosított és naprakésszé tett változatának] 6. cikkével összhangban engedélyezett létesítmények számára szánnak”, amelyet az utóbbi irányelv által előírt hőkezelésnek vetnek alá.

8

A 2001. november 26‑i 2001/101/EK bizottsági irányelvvel (HL L 310., 19. o.) módosított, az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20‑i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 109., 29. o.; a továbbiakban: 2000/13 irányelv) többek között a következő preambulumbekezdéseket tartalmazza:

„[...]

[...]

[...]

[...]

[...]”

9

A 2000/13 irányelv 2. cikkének (1) bekezdése értelmében:

„A címkézés és az alkalmazott módszerek:

10

Ezen irányelv I. melléklete szerint az összetevőként húst tartalmazó termékek címkézésén és kiszerelésén a „…‑hús” megnevezés az alábbi fogalommeghatározásnak felel meg:

„Az emlős állatok és madárfajok emberi fogyasztásra alkalmasnak minősített, természetes alkotórészüket képező vagy hozzájuk kötődő szövetből álló vázizomzata [...], ahol az összes zsír‑ és kötőszövet‑állomány nem haladja meg az alább jelzett értékeket, és ahol a hús valamely más élelmiszer összetevőjét képezi. A »csontokról mechanikusan lefejtett hús« fogalommeghatározás körébe tartozó termékek nem tartoznak e fogalommeghatározásba.

[...]”

11

E fogalom bevezetését a 2001/101 irányelv alábbi preambulumbekezdései részletezik:

[...]

[...]”

12

2014. december 13‑ától a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25‑i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 304., 18. o.) 53. és 55. cikke értelmében a 2000/13 irányelvet felváltja az említett 1169/2011 rendelet.

13

Ezenfelül e rendelet VII. mellékletének 17. pontja átveszi a „…‑húsnak” a 2000/13 irányelv I. mellékletében szereplő fogalommeghatározását, míg az említett VII. melléklet 18. pontja pontosítja, hogy a „»csontokról mechanikusan lefejtett hús« fogalommeghatározásba tartozó termékek összes fajtáját” a „»csontokról mechanikusan lefejtett hús« megnevezéssel kell jelölni, kiegészítve azon állatfajok neve(i)vel [...], amelyekből származik”, angol nyelvű jelölés esetén ez a megnevezés az érintett állatfaj húsának szokásos elnevezésével helyettesíthető.

14

A „csontokról mechanikusan lefejtett húsnak” a 853/2004 rendelet I. mellékletének 1.14. pontjában meghatározott fogalma egyúttal megegyezik a 2007. június 25‑i 722/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 164., 7. o.) módosított, az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22‑i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 147., 1. o.; a továbbiakban: 999/2001 rendelet) 3. cikkének n) pontjában szereplő meghatározással, azzal a megkötéssel, hogy ez utóbbi meghatározás, tekintettel a céljára, nem említi a bontott baromfit a csontokról mechanikusan lefejtett hús alapanyagai között.

15

A 999/2001 rendeletet módosító, 2006. december 18‑i 1923/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 404., 1. o.) – amely e fogalommeghatározást a 999/2001 rendeletbe bevezette – (5) preambulumbekezdésének szövege a következő:

„A közösségi jogszabályok egyértelművé tétele érdekében helyénvaló tisztázni azt, hogy a »mechanikai úton elválasztott hús« meghatározást, melyről más, az élelmiszer‑biztonságról szóló közösségi jogszabály rendelkezik, a 999/2001/EK rendeletben, a [fertőző szivacsos agyvelőbántalmak] felszámolására irányuló intézkedések kontextusában kell alkalmazni.”

16

A 999/2001 rendelet (11b) preambulumbekezdése értelmében:

„A mechanikai úton elválasztott húst a húsnak a csontokról olyan módon történő eltávolításával nyerik, hogy az izomrostok szerkezete tönkremegy vagy módosul. Tartalmazhat csontdarabokat és csonthártyát. Így tehát a mechanikai úton elválasztott hús nem hasonlítható össze a rendes hússal. Ebből következően emberi fogyasztásra való alkalmazását felül kell vizsgálni.”

17

A 999/2001 rendelet V. mellékletének 5. pontja előírja:

„Az 5. cikk (2) bekezdésében említett egyedi döntések mellett és a 9. cikk (3) bekezdésétől eltérve valamennyi tagállamban tilos lesz csontok vagy csonttal darabolt marha‑, juh‑ és kecskehús felhasználása mechanikai úton elválasztott hús előállításához.”

18

Egy, a 2003‑as év folyamán közzétett magyarázó jegyzetben az FSA az „íntalanított húsnak” nevezett termék kapcsán a következőket fejtette ki:

„A gépi csontozási eljárással nyert termékek, amelyek a friss, húsos csontokról vagy vázról származó valódi húsdarabokból állnak, függetlenül attól, hogy az eredeti izomzatot előzetesen eltávolították‑e, vagy sem, úgy, hogy a hús izomrostszerkezete gyakorlatilag érintetlen maradt, nem minősülnek [csontokról mechanikusan lefejtett húsnak]. Az ilyen húsok ezt követően íntalaníthatók, és finomra darált hús küllemével rendelkezhetnek.

E termékek minden esetben húsnak tekinthetők és a[z összetevők mennyiségére vonatkozó] nyilatkozat szempontjából számításba vehetők.”

19

Az előbbi magyarázó jegyzetet követően a 2010‑es év folyamán közzétett iránymutató dokumentumban ugyanez a szervezet az „íntalanított hús” és a csontokról mechanikusan lefejtett hús közötti különbségtétel kapcsán a következő iránymutatásokat adta:

[...]

[...]

Az izomrostszerkezet definíciója

[...]

Az íntalanított hús és a [csontokról mechanikusan lefejtett hús] beazonosítása

[…]

20

A Newby Foods számára az FSA 2006‑ban „íntalanított” bárányhús, 2008‑ban „íntalanított” marhahús előállítását engedélyezte.

21

A kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy a Newby Foods kifejlesztett egy olyan gépet, amely lehetővé teszi a csontokhoz tapadt húsmaradványok eltávolítását azt követően, hogy arról a hús legjavát már eltávolították, anélkül hogy a csontokat összezúzná vagy a szövetmaradványokat folyóssá tenné. E gép, amely alapvetően a dörzsölés elvén működik, eltér a nagy nyomáson üzemelő olyan gépektől, amelyek a szövetmaradványokat nyálkás masszává alakítják. Az így kapott terméket, amely az első előállítási fázist követően átmegy egy 10 mm‑es átmérőjű nyílásokat tartalmazó szűrőn, egy másik géppel kezelik, amely azt egy 3 mm‑es nyílásokat tartalmazó szűrőn keresztül engedve megdarálja. E terméket, amely a közönséges darált húshoz hasonlít, az Egyesült Királyságban „íntalanított húsként” forgalmazzák. Ami a küllemét illeti, az említett termék egyértelműen eltér a magas nyomáson nyert, csontokról mechanikusan lefejtett hústól. A felperes szerint a gépének köszönhetően kapott terméket senki sem minősítené másként, mint húsként.

22

Szintén az alapeljárás felperese szerint, bár az általa előállított „íntalanított hús” csak nagyon ritkán tartalmaz csontdarabokat, csonthártyát vagy csontvelőt, ugyanakkor a csonttöredékek eseti előfordulása nem zárható ki teljesen.

23

Az alapeljárás felperese és az FSA szerint, akik a jelen ítélet 18. és 19. pontjában említett dokumentumokra hivatkoznak, az ezen eljárással kapott termék – az izomrostszerkezet „jelentős” sérülése vagy módosulása hiányában, vagyis olyan jelentős módosulás hiányában, amely elengedő lenne a friss hús jellemzőinek megszüntetéséhez – nem felel meg a „csontokról mechanikusan lefejtett hús” 853/2004 rendelet értelmében vett fogalmának. E terméket szerintük inkább az említett rendelet I. mellékletének 1.15. pontja értelmében vett „előkészített húsnak” kell minősíteni.

24

A Newby Foods szerint a kérdéses termék csontokról mechanikusan lefejtett húsként való forgalmazásának megtiltása az emberi fogyasztásra alkalmas friss hús jelentős pazarlását képezné. A kérdést előterjesztő bíróság hozzáteszi, hogy mindez e termék kereskedelmi értékének jelentős csökkenését is eredményezné. Egyébként hangsúlyozza, hogy e minősítésnek három gyakorlati következménye is lenne, nevezetesen:

25

A kérdést előterjesztő bíróság szerint az izomrostszerkezet sérülése vagy módosulása bekövetkezhet a darabolás vagy a darálás eredményeként is, valamint a vázizmok fagyasztásának és kiengedésének eredményeként is. E kezelések mindenesetre általában nem szüntetik meg a friss hús jellemzőit. A Bizottság által elfogadott álláspont, amely abban áll, hogy nem kell figyelembe venni azt a tényt, hogy a gép leválasztási folyamat lehet, hogy nem jár a kezelt csontok sérülésével, és nem is vonja ki belőle a velőtartalmat, a leegyszerűsítés előnyével jár, míg ha az alapügy felperesének elgondolását követjük, akkor egyedi vizsgálat lenne szükséges a végtermék csontokról mechanikusan lefejtett húsként vagy másként történő beazonosításához.

26

A Bizottságnak az Európai Parlamentnek és Tanácsnak címzett, 2010. december 2‑i (COM(2010) 704 végleges) közleményét (a csontokról mechanikusan lefejtett hús jövőbeni szükségességéről és felhasználásáról az Európai Unióban, ideértve a fogyasztók tájékoztatásával kapcsolatos politikát is) idézve, amelyet a 999/2001 rendelet végrehajtására adtak ki, a kérdést előterjesztő bíróság előadja, hogy e közlemény 2. pontja első albekezdésének és 5.1. pontja negyedik és ötödik francia bekezdésének szövege a következő:

„2. Bevezetés

A csontokról mechanikusan lefejtett hús […] olyan termék, amelyet a húsos csontokon, illetve a bontott baromfin maradó hús mechanikai eszközökkel való leválasztásával nyernek, amelynek során az izomrostszerkezet többnyire oly módon sérül vagy módosul, hogy a kapott termék nem hasonlítható a rendes húshoz.

[…]

5.1. A [csontokról mechanikusan lefejtett hús] előállításának módszerei

[…]

Ránézésre a nagy nyomáson készített [csontokról mechanikusan lefejtett hús] olyan termék, amelynek szerkezete az izomrostszerkezet sérüléséből vagy módosulásából adódóan igen jellegzetes és különösen pépes. Más technológiák (kis nyomáson készült [csontokról mechanikusan lefejtett hús]) olyan termék előállítását eredményezhetik, amely szabad szemmel nem vagy csak alig különböztethető meg a darált hústól [...].

Mikroszkóp segítségével, a húsból vett metszet vizsgálatával lehetőség van »az izomrostszerkezet sérülésének vagy módosulásának« értékelésére. A termék belső szerkezetének módosulása nagymértékben eltérhet az előállítás során alkalmazott különböző [előállítási] paraméterek függvényében.”

27

A Bizottság említett Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatalának (FVO) egyik ellenőrzési egysége által 2012 márciusában az Egyesült Királyságban végzett ellenőrzést követően készített jelentés azt állapította meg, hogy e tagállamban az uniós jogszabályokban ismeretlen, „íntalanított hús” megnevezést alkalmazzák egy olyan termékkategóriára, amelyet e jogszabályok értelmében – helytelenül – „előkészített húsnak” tekintenek, miközben az valójában csontokról mechanikusan lefejtett hús. E jelentés részletesen hivatkozik az FSA által 2010‑ben közzétett, a jelen ítélet 19. pontjában említett dokumentumra. A jelentés feltünteti, hogy e dokumentum mikroszkópos vizsgálatot rendelt el annak bizonyítására, hogy az izomrostszerkezet az érintett termék előállítási folyamata során nem sérült vagy módosult, és hogy az elvégzett vizsgálatok eredményei, már amennyiben azokra sor került, egyetlen esetben sem azt mutatták, hogy az izomrostszerkezet ne sérült vagy módosult volna.

28

A kérdést előterjesztő bíróság szerint az FVO és az FSA ellenőreinek véleményei közötti különbség abban áll, hogy a 853/2004 rendelet I. melléklete 1.14. pontja értelmében vett „csontokról mechanikusan lefejtett húsnak” való minősítés az izomrostszerkezet bárminemű sérülésétől vagy módosulásától függ‑e, vagy csupán annak bizonyos mértékű sérülésétől vagy módosulásától.

29

2012. április 4‑én az FSA moratóriumot tett közzé, amelyben tudomásul vette a Bizottság egységeinek az „íntalanított hús” uniós jog szerinti minősítésével kapcsolatos álláspontját, ugyanakkor elhatárolódott ezen állásponttól. Az ezt követően az FVO jelentésére reagálva az egyesült királyságbeli vállalkozásoknak vagy hatóságoknak címzett dokumentumokban, illetve állásfoglalásokban az FSA megerősítette a Bizottság egységei által elfogadott értelmezéssel való elvi egyet nem értését, hangsúlyozva többek között a Newby Foods‑hoz hasonló cégek által az olyan, sok húst tartalmazó csontok gépi kezelésére alkalmazott eljárás innovatív jellegét, amelyeket korábban kézzel végeztek.

30

A Newby Foods a moratóriummal szemben keresetet indított a kérdést előterjesztő bíróság előtt.

31

E bíróság szerint az alapeljárásbeli jogvita a sertés‑ és baromficsontokat illetően kizárólag a Newby Foods által alkalmazott eljárással nyert termék címkézésével kapcsolatos, a kérődzők csontjai tekintetében való alkalmazását illetően azonban egy közegészségügyi vonatkozása is van, annyiban, hogy a valamennyi gépi eljárás alkalmazásával együttjáró károsodás bekövetkezésének veszélyével járhat. Bár úgy véli, hogy a Bizottság egységeinek álláspontja egyáltalán nem pontos e tárgykört illetően, és hangsúlyozza, hogy ezen álláspontot az FSA is vitatja, az említett bíróság elismeri, hogy jogos aggályról van szó. Ugyanakkor véleménye szerint az egyetlen releváns kérdés az, hogy a kérődzők csontjai felhasználhatók‑e az alapügy felperese által alkalmazott eljárás keretében, viszont olyan esetben nem, ha az így nyert terméket csontokról mechanikusan lefejtett húsnak kell minősíteni.

32

A Newby Foods által egy élelmezésügyre szakosodott vállalkozástól megrendelt tudományos vizsgálatok a következő következtetésekre vezettek:

33

Ezt az elemzést egy szaktanácsadó is jóváhagyta, megállapítva egyrészt, az összetételt és a szerkezetet illetően, hogy a nagy nyomáson nyert, csontokról mechanikusan lefejtett hús, amelyet 1 mm‑es nyílás(oka)t tartalmazó rácson préselnek át, annak érdekében, hogy kiszűrjék a csontszilánkokat és a kötőszövetet, világosan eltér a darált hústól, másrészt pedig a Newby Foods terméke szintén egyértelműen eltér a nagy nyomáson nyert, csontokról mechanikusan lefejtett hústól.

34

A kérdést előterjesztő bíróság szerint, tekintettel arra, hogy bár az alapügy felperese által alkalmazott eljárással nyert termék a küllemét és textúráját illetően egyértelműen eltér a nagy nyomáson nyert, csontokról mechanikusan lefejtett hústól, de az izomrostszerkezet módosulásával jár, a fő kérdés az, hogy a csontokról mechanikusan lefejtett húsként való minősítés e szerkezet bárminemű módosulásától függ‑e.

35

Az „előkészített húsnak” a 853/2004 rendelet I. mellékletének 1.15. pontjában szereplő fogalmára hivatkozva e bíróság két következtetést vont le. Egyrészt, az „és így” fordulat szerinte azt mutatja, hogy okozati kapcsolat áll fenn az izomrostszerkezet sérülése vagy módosulása és a friss hús jellemzőinek megszűnése között. Másrészt, e fogalommeghatározás nem értelmezhető úgy, hogy a friss hús jellemzőinek bárminemű csökkenése azt eredményezi, hogy e jellemzők megszűnnek, hiszen e megszűnés csak az említett jellemzők jelentős lecsökkenése esetén következik be. Egyébként az említett bíróság úgy véli, hogy a „friss hús jellemzői”, e fogalommeghatározás értelmében, a hús organoleptikus tulajdonságait jelentik, mint például az íz, a szag és az állag.

36

A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy a Newby Foods által alkalmazott eljárással nyert termék kellőképpen megőrzi a friss hús jellemzőit ahhoz, hogy azt a 853/2004 rendelet I. melléklete 1.15. pontja értelmében vett előkészített hús kategóriájába lehessen sorolni.

37

Végül e bíróság csatlakozik az alapügy felperesének azon érvéhez, miszerint a Bizottság részéről nem lenne következetes, ha e minősítést arra való hivatkozással utasítaná el, hogy amiatt, hogy gépi eszközöket használtak, és a fennáll az izomrostszerkezet módosulása, az említett terméket csontokról mechanikusan lefejtett húsnak kell minősíteni, miközben elismeri, hogy a gépi eszközök használata a baromfimell leválasztására – amely viszont elkerülhetetlenül ilyen módosulással jár azon a részen, ahol a szétvágás történik – nem jár azzal a következménnyel, hogy az így kapott hús elveszítené a friss hús jellemzőit.

38

A High Court of Justice (England & Wales), Queen'Bench Division (Administrative Court) ilyen körülmények között úgy döntött, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

39

2013. október 1‑jén és 2013. október 11‑én kelt, a Bíróság Hivatalához 2013. október 16‑án érkezett leveleivel a kérdést előterjesztő bíróság azt kérte, hogy a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Bíróság eljárási szabályzatának 105. cikke szerinti gyorsított eljárásban bírálják el. E kérelmet a Bíróság elnöke 2014. február 7‑i Newby Foods végzésével (C‑453/13, EU:C.2014:87) elutasította.

40

Kérdéseivel, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra szeretne választ kapni, hogy a 853/2004 rendelet I. mellékletének 1.14. és 1.15. pontját – amely a „csontokról mechanikusan lefejtett hús”, illetve az „előkészített hús” fogalmának meghatározását tartalmazza – úgy kell‑e értelmezni, hogy a csontozást követően a friss, húsos csontokról vagy a bontott baromfiról mechanikai eszközökkel nyert termék csak akkor minősíthető az említett 1.14. pont értelmében vett „csontokról mechanikusan lefejtett húsnak”, ha az alkalmazott eljárás az izomrostszerkezet jelentős sérülésével vagy módosulásával jár, mivel az 1.15. pont értelmében vett „előkészített húsnak” való minősítést arra az esetre kell fenntartani, amikor e sérülés vagy módosulás nem jelentős. Másodlagosan, arra az esetre, ha a Bíróság ezt az értelmezést fogadná el, a kérdést előterjesztő bíróság azt szeretné megtudni, hogy milyen mértékű módosulás vagy sérülés szükséges ahhoz, hogy e módosulást vagy sérülést jelentősnek kelljen tekinteni, illetve, milyen eljárást kell alkalmazni az így megkövetelt mérték eléréséhez.

41

Elöljáróban megjegyzendő, hogy a „csontokról mechanikusan lefejtett húsnak” a 853/2004 rendelet I. mellékletének 1.14. pontjában szereplő fogalommeghatározása három együttes szemponton alapul, amelyeket egymással párosítva kell értelmezni, azaz: először is, azon csontoknak vagy bontott baromfiknak a felhasználása, amelyekről az egész izomdarabokat már leválasztották, de amelyekhez még húsmaradványok tapadnak; másodszor, az így nyert hús lefejtésére szolgáló gépi eljárások alkalmazása; harmadszor pedig, a hús izomrostszerkezetének az említett eljárások alkalmazása miatt történő sérülése vagy módosulása. E fogalommeghatározás nem tesz semmiféle különbséget az izomrostszerkezet sérülésének vagy módosulásának mértékét illetően, így e szerkezet bárminemű sérülése vagy módosulása e fogalommeghatározás körébe tartozónak tekintendő.

42

Ennélfogva minden olyan hústerméket, amely e három kritériumnak megfelel, „csontokról mechanikusan lefejtett húsnak” kell minősíteni, az izomrostszerkezet sérülésének vagy módosulásának mértékétől függetlenül, amennyiben az alkalmazott eljárás miatt e sérülés vagy módosulás mértéke meghaladja a szigorúan a vágás helyén bekövetkező sérülés vagy módosulás mértékét.

43

Ugyanis a gépi eljárások alkalmazása esetén e harmadik kritérium teszi lehetővé a 853/2004 rendelet I. mellékletének 1.14. pontja értelmében vett „csontokról mechanikusan lefejtett húsnak” az egész izmok lefejtésével kapott terméktől való elhatárolását, hiszen ez utóbbin nem tapasztalható az izomrostszerkezet általánosabb jellegű sérülése vagy módosulása, hanem csupán szigorúan a vágás helyére korlátozódó sérülés vagy módosulás látszik. Ennélfogva helyes, hogy a csirkemell, amelyet az állat csontvázáról gépi vágással fejtenek le, nem minősül csontokról mechanikusan lefejtett húsnak.

44

Ami az előbb említett kritériumoknak, és így a „csontokról mechanikusan lefejtett hús” fogalommeghatározásának megfelelő termékeket illeti, a 853/2004 rendelet nem tesz semmiféle egyéb különbséget, mint amely III. melléklete V. szakasza III. fejezetének 3. és 4. pontjából következik.

45

E különbségtétel egyrészt az említett 3. pontban foglalt, olyan módszerrel előállított, csontokról mechanikusan lefejtett húsra vonatkozik, amely nem változtatja meg a felhasznált csontok szerkezetét, közvetlenül azután, hogy a csontokat lefejtették azokról az egész izmokról, amelyekhez eredetileg kapcsolódtak, amennyiben az így kapott termék kalciumtartalma közel áll a darált hús kalciumtartalmához, és megfelel az utóbbira alkalmazandó mikrobiológiai kritériumoknak.

46

E terméktípus, amely megfelel az alacsony nyomáson nyert, csontokról mechanikusan lefejtett húsnak, az alapeljárás tárgyát képező termékekhez hasonlóan, kivételesen felhasználható egyes, a 853/2004 rendelet I. mellékletének 1.15. pontja értelmében vett „előkészített húsokhoz”, nevezetesen az előzetes hőkezelést követően fogyasztásra szánt húsokhoz, miközben a fent említett 1.15. pontban adott meghatározás szerint az előkészített húsok főszabály szerint nem állíthatók elő friss – esetleg részben darált – húsból, azaz egész izmokból származó húsokból, a csontról lefejtett húsnyesedék kizárásával. Ugyanezen terméktípus felhasználható minden, az említett melléklet 7.1.pontja értelmében vett „húsalapú készítményhez” is.

47

Másrészt, az említett különbségtétel a 853/2004 rendelet III. melléklete V. szakasza III. fejezetének 4. pontjában említett olyan, csontokról mechanikusan lefejtett húsra vonatkozik, amely eltérő technológiával készül, mint a nagy nyomáson nyert, csontokról mechanikusan lefejtett hús, és amely csak az olyan húsalapú készítményekhez használható fel, amelyek valamely, a 853/2004 rendelet szerint elismert létesítményben végzett hőkezelés tárgyát képezik.

48

A 853/2004 rendelet III. melléklete V. szakasza III. fejezetének 3. és 4. pontja által alkalmazott ezen különbségtétel tükröződik a „csontokról mechanikusan lefejtett húsnak” az e rendelet I. mellékletének 1.14. pontjában szereplő fogalommeghatározásában is, különösen az „úgy, hogy az izomrostszerkezet sérül vagy módosul” fordulatban, a csontokról mechanikusan lefejtett hús kategóriáján és e termékkategória fogalommeghatározásaiban szereplő kifejezéseken belüli ezen különbségtételt ugyanis e rendelet előkészítésének folyamata során egyszerre vezették be (a szövegbe). Ugyanis a „módosulás” szó e fogalommeghatározáson belül azt jelenti, hogy az alacsony nyomással működő gépi lefejtési eljárás alkalmazásával kapott termékek minden esetben az említett fogalommeghatározás hatálya alá tartoznak.

49

A csontokról mechanikusan lefejtett húsok egészének a különféle egészségügyi kockázatokat rejtő, és ennek következtében eltérő célú használatra alkalmas termékek két alkategóriára osztott egységes kategóriájába való besorolásából álló ezen rendszert a 853/2004 rendelet (20) preambulumbekezdése részletezi, amelyet szintén ez utóbbi előkészítésének szakaszában vezettek be a rendeletbe. E preambulumbekezdés e termékkategória vonatkozásában egyrészt egy olyan fogalommeghatározást állapít meg, amely általános jellegű, és rugalmasan van megfogalmazva, és így lefed minden lefejtési módszert, ugyanakkor megfelel az e területen végbemenő gyors technológiai fejlesztéseknek, valamint a különböző módszerek eredményeként létrejövő termékek kockázatértékelésétől függő műszaki előírásoknak.

50

E preambulumbekezdés, amely tökéletes megvilágítja az uniós jogalkotó szándékát, kellőképpen mutatja, hogy az kezdettől fogva figyelembe vette azt a lehetőséget, hogy újabb, alacsony nyomású módszerek kerülnek majd kifejlesztésre a csontokról mechanikusan lefejtett hús előállítására, mint például a jelen ügy tárgyát képező is, amelyet az alapügy felperese alkalmaz, már amennyiben vélelmezzük, hogy az némi újítást tartalmaz az olyan technológiákhoz viszonyítva, amelyek nem változtatják meg a csontok szerkezetét, és amelyet e jogalkotó már a 853/2004 rendelet előkészítésekor is elismert.

51

Ami az alapügy felperesének azon érvét illeti, miszerint az izomrostszerkezet bárminemű sérülése vagy módosulása nem eredményezi azt, hogy a terméket csontokról mechanikusan lefejtett húsnak kell minősíteni, hiszen valamely termék csak akkor minősíthető ennek, ha e szerkezet „jelentős” mértékben sérül vagy módosul, emlékeztetni kell arra, hogy a 853/2004 rendelet I. mellékletének 1.14. pontja értelmében vett „csontokról mechanikusan lefejtett húsnak” való minősítés a jelen ítélet 41. pontjában ismertetett, három együttes feltétel társításának eredménye.

52

Az alapeljárás tárgyát képezőkhöz hasonló, olyan termékeknek a 853/2004 rendelet I. mellékletének 1.15. pontja értelmében vett „előkészített húsnak” való minősítése viszont, amelyek megfelelnek a csontokról mechanikusan lefejtett hús kritériumainak, az említett pontban kimondott fogalommeghatározás miatt kizárt.

53

E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a csontokról mechanikusan lefejtett hús előállítása nem jár az e fogalommeghatározásban említett két művelet egyikével sem, azaz sem élelmiszerek, fűszerek vagy adalékanyagok hozzáadásával, sem a 852/2004 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének m) pontja értelmében vett „feldolgozással”, hiszen az olyan termék, mint amilyen az alapeljárás tárgyát képező, épp ellenkezőleg, az e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének n) pontja szerinti „feldolgozatlan terméknek” felel meg.

54

Ezenfelül az „előkészített hús” fogalma nem a „csontokról mechanikusan lefejtett hús” fogalmával mutat közvetlen kapcsolatot, hanem egyfelől a „friss hús” és a „darált hús” fogalmával, amelyek főszabály szerint az egyedül felhasználható alapanyagok, másfelől a 853/2004 rendelet I. mellékletének 7.1. pontja értelmében vett „húskészítmények” fogalmával, amely az alapanyagként használt friss hús feldolgozása esetén keveredik az „előkészített hús” fogalmával. Ebben az esetben ugyanis e két utóbbi fogalom vagylagos, abban az értelemben, hogy attól függően, hogy a friss hús feldolgozásának módszere módosítja‑e a belső izomrostszerkezetet, megszüntetve ezzel a friss hús jellemzőit, vagy nem jár ilyen módosulással, az így kapott termék vagy húskészítménynek vagy előkészített húsnak minősül.

55

Egyébként az olyan termékeknek a 853/2004 rendelet I. mellékletének 1.10. pontja értelmében vett „friss húsnak” való minősítése, mint az alapeljárás tárgyát képezők, amint azt a francia kormány javasolja, szintén kizárt. Ugyanis, elvonatkoztatva az egyéb jellemzőiktől, e termékek, amelyek húsdarabokból állnak, csakis az említett melléklet 1.13. pontja szerinti „darált hús” fogalma alá tartozhatnak, amely fogalom alól viszont e rendelet III. melléklete V. szakasza II. fejezete 1. pontjának c) iv. alpontja értelmében, mint csontról lefejtett húsnyesedékből származó termékeknek, kizártaknak kell lenniük.

56

A 853/2004 rendeletben foglalt közegészségügyi követelményektől függetlenül, valamely adott ipari módszer felhasználásával előállított termékeknek az e rendelet I. mellékletének 1.14. pontja szerinti „csontokról mechanikusan lefejtett húsnak” való minősítése ezenfelül következményekkel jár egyrészt a fertőző szivacsos agyvelőbántalmakról szóló 999/2001 rendeletre figyelemmel, másrészt pedig a többek között az élelmiszerek címkézéséről, kiszereléséről és reklámozásáról szóló 2000/13 irányelvre figyelemmel.

57

E minősítés ugyanis először is azt jelenti, hogy ezt a módszert nem lehet alkalmazni a marha‑, juh‑ és kecskehúsból származó alapanyagok kezelésénél, a fertőző szivacsos agyvelőbántalmakról szóló 999/2001 rendelet V. mellékletének 5. pontja szerint.

58

Ellentétben az alapügy felperesének e tekintetben kifejtett véleményével, az említett minősítés alkalmazása az olyan termékekre, mint az alapeljárás tárgyát képezők, azon következtetés levonása céljából, hogy azokat tilos kérődzőkből származó alapanyagokból előállítani, az uniós jogalkotó által az e betegségek elleni küzdelemre tekintettel elfogadott intézkedések keretében világosan kifejtett szándék megvalósításának a folyománya. Az 1923/2006 rendelet (5) preambulumbekezdéséből ugyanis, amely a „csontokról mechanikusan lefejtett hús” fogalommeghatározását a 999/2001 rendeletbe bevezette, az következik, hogy e jogalkotó ezen a területen át akarta venni a korábban az élelmiszer‑biztonság területén a 853/2004 rendelet keretében elfogadott fogalommeghatározást.

59

Egyébként a 999/2001 rendelet (11) preambulumbekezdéséből az következik, hogy ez utóbbi rendelet keretében a jogalkotó többek között azt a tényt tartotta szem előtt, hogy a csontokról mechanikusan lefejtett hús csontdarabokat és csonthártyát tartalmazhat. Márpedig az utaló határozatból pontosan az derül ki, hogy ez az eset áll fenn az olyan termékek esetén is, mint az alapügy felperese által előállított termékek.

60

Másodszor, a 2000/13 irányelv I. melléklete értelmében, a 853/2004 rendelet I. mellékletének 1.14. pontja értelmében vett „csontokról mechanikusan lefejtett húsnak” való minősítés azt jelenti, hogy tilos az érintett termékek (azon állatfaj nevének feltüntetését követően, amelyből származik) „…‑hús” megjelöléssel címkézni, mivel e termék csak (azon állatfaj nevének feltüntetését követően, amelyből származik) „csontokról mechanikusan lefejtett hús” megnevezéssel jelölhető.

61

Ezen irányelv keretében, amely a (6) preambulumbekezdése szerint elsődlegesen a fogyasztó tájékoztatásának és védelmének követelményén alapul, e tilalom az említett irányelv 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában szereplő azon általános szabály végrehajtását képezi, amelynek értelmében a címkézés nem tévesztheti meg a vásárlót az élelmiszer jellemzői, és különösen annak természete, azonosítása, tulajdonságai, összetétele, mennyisége, tartóssága, származása vagy eredete, gyártásának vagy előállításának módja tekintetében.

62

Ugyanis, miként az a 2001/101 irányelv (1) és (7) preambulumbekezdéséből következik, a „hús” fogalmának meghatározása, amelyet a 853/2004 rendelet keretében higiéniai és közegészségvédelmi célból fogalmaztak meg, és amely az állatok minden olyan részére kiterjed, amely emberi fogyasztásra alkalmas, nem egyezik meg a hús fogyasztói megítélésével, és így nem teszi lehetővé a fogyasztó tájékoztatását az e fogalommeghatározás hatálya alá tartozó termékek valódi jellegéről, ezért a csontokról géppel lefejtett maradványhúst, amely jelentősen eltér a „hús” fogyasztók szerinti megítélésétől, azt az élelmiszerek címkézésénél és kiszerelésénél ki kell zárni ez utóbbi fogalom meghatározásának alkalmazási köréből.

63

E preambulumbekezdések azt a ténymegállapítást fejezik ki, miszerint a csontokról mechanikusan lefejtett hús, még ha szakmai szempontból alkalmas is emberi fogyasztásra, már amennyiben nem kérődzők húsából származik, ugyanakkor alacsonyabb minőségű terméket képez, hiszen a színhús lefejtését követően a csontokon maradt húsmaradványokból, zsírból és kötőszövetből áll.

64

E tekintetben az a tény – amelyre az alapeljárás felperese a „csontokról mechanikusan lefejtett hús” megnevezéstől eltérő megnevezést szorgalmazó érvet szeretne alapítani –, hogy az olyan termék, mint amelyet ő is gyárt, ágazati körökben „Baader‑hús”, „3 mm‑es hús” vagy „íntalanított hús” néven ismert, összehasonlító küllemet mutat a darált húséval, amelytől a fogyasztó azt nem könnyen tudja megkülönböztetni, hiszen az előállítási eljárás eredményeként kapott különféle szövetek keveréke azok elkülönítését nem teszi lehetővé, valójában illusztratív példája az olyan jellegű félreértéseknek, amelyeket az uniós jogalkotó a 2000/13 irányelv elfogadásával meg akart akadályozni.

65

Ugyanis, ha nem írnák elő azt, hogy ezen alacsonyabb minőségű termék olyan sajátos címkézés tárgyát kell képezze, amely világosan tájékoztatja a fogyasztókat, minden kétséget kizárva annak pontos jellegét illetően, hanem épp ellenkezőleg, lehetővé tennék azt, hogy e terméket olyan módon címkézzék, ami alapján azt lehet gondolni, hogy olyan apróra vagdalt húsról van szó, mint a darált hús, azzal lenne egyenértékű, mintha hiányozna az ezen irányelv által kitűzött egyik alapvető cél, nevezetesen a termékek pontos természetére és jellemzőire vonatkozó részletes tájékoztatást adó címkézés biztosítása, amely lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy az ismeretek teljes birtokában döntsön arról, hogy melyik terméket választja, amint azt az említett irányelv (8) preambulumbekezdése is kifejti. Ez még inkább elmondható olyan esetben, amikor az említett termék a fogyasztó által be nem azonosítható összetevőket tartalmaz.

66

Ugyanezen szabadosságnak ezenfelül az lenne a hatása, hogy veszélybe sodorná a 2000/13 irányelv által kitűzött másik alapvető cél megvalósítását, amelyet annak (2) preambulumbekezdése tartalmaz, és amely annak megakadályozásában áll, hogy az élelmiszerek címkézése közötti eltérések ne gátolják a termékek szabad mozgását, és ne teremtsenek egyenlőtlen versenyfeltételeket.

67

Az előbbi megfontolások egészére való tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 853/2004 rendelet I. mellékletének 1.14. és 1.15. pontját úgy kell értelmezni, hogy a csontozást követően a friss, húsos csontokról vagy a bontott baromfiról mechanikai leválasztással nyert terméket akkor kell az említett 1.14. pont értelmében vett „csontokról mechanikusan lefejtett húsnak” minősíteni, ha az alkalmazott eljárás az izomrostszerkezet nagyobb mértékű sérülésével vagy módosulásával jár, mint a szigorúan a vágás helyén bekövetkező sérülés vagy módosulás, függetlenül attól a ténytől, hogy az alkalmazott módszer nem változtatja meg a felhasznált csontok szerkezetét. Az ilyen termék nem minősíthető az említett 1.15. pont értelmében vett „előkészített húsnak”.

68

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (tizedik tanács) a következőképpen határozott:

Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29‑i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1.14. és 1.15. pontját úgy kell értelmezni, hogy a csontozást követően a friss, húsos csontokról vagy a bontott baromfiról mechanikai leválasztással nyert terméket akkor kell az említett 1.14. pont értelmében vett „csontokról mechanikusan lefejtett húsnak” minősíteni, ha az alkalmazott eljárás az izomrostszerkezet nagyobb mértékű sérülésével vagy módosulásával jár, mint a szigorúan a vágás helyén bekövetkező sérülés vagy módosulás, függetlenül attól a ténytől, hogy az alkalmazott módszer nem változtatja meg a felhasznált csontok szerkezetét. Az ilyen termék nem minősíthető az említett 1.15. pont értelmében vett „előkészített húsnak”.