1

Fellebbezésében az Elitaliana SpA (a továbbiakban: Elitaliana) az Európai Unió Törvényszéke Elitaliana kontra Eulex Kosovo 2013. június 4‑i végzésének (T‑213/12, EU:T:2013:292; a továbbiakban: megtámadott végzés) hatályon kívül helyezését kéri, amely végzésében a Törvényszék elutasította az Elitaliana keresetét, amely egyrészt a „EuropeAid/131516/D/SER/XK – az EULEX koszovói missziója részére nyújtandó helikopteres támogatásra (PROC/272/11)” irányuló közbeszerzési eljárásban a szerződés egy másik ajánlattevő részére történő odaítélése keretében a 2011. november 24‑i 2011/752/KKBP tanácsi együttes fellépéssel (HL L 310., 10. o.) módosított, az Európai Unió koszovói jogállamiság‑missziójáról (Eulex Kosovo) szóló, 2008. február 4‑i 2008/124/KKBP tanácsi együttes fellépésben (HL L 42, 92. o.; a továbbiakban: 2008/124 együttes fellépés) elfogadott intézkedések (a továbbiakban: vitatott intézkedések) megsemmisítése, másrészt pedig a felperes által az említett közbeszerzési szerződés másik ajánlattevő részére történt odaítélése következtében állítólagosan elszenvedett kárnak az „Eulex Kosovo” elnevezésű jogállamiság‑misszió általi megtérítése iránti keresetét.

2

A 2010. november 24‑i 1081/2010/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 311., 9. o.) módosított, a tényállás megvalósulásakor hatályban lévő, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25‑i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 248., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 74. o.; a továbbiakban: költségvetési rendelet) 1. cikkének (1) bekezdésében úgy rendelkezett, hogy e rendelet tárgya „az Európai Unió általános költségvetésének megállapítására és végrehajtására, valamint az elszámolások bemutatására és ellenőrzésére vonatkozó szabályok meghatározása”.

3

Az említett rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja előírta:

„A Közösségek bevételei és kiadásai a következőkből állnak:

4

Ugyanezen rendelet 48. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezett, hogy „[az Európai] Bizottság a költségvetés bevételeit és kiadásait e rendelettel összhangban, saját felelősségére és az engedélyezett előirányzatok határain belül hajtja végre”.

5

A költségvetési rendelet 53a. cikke értelmében:

„Amennyiben a Bizottság centralizált alapon hajtja végre a költségvetést, úgy a végrehajtási feladatokat vagy közvetlenül, szervezeti egységei, illetve uniós küldöttségek által az 51. cikk második bekezdésével összhangban, vagy közvetetten, az 54–57. cikk rendelkezéseivel összhangban teljesíti”.

6

E rendelet 54. cikkének (1) és (2) bekezdése előírta:

„(1)   A Bizottság nem ruházhatja át harmadik felekre a Szerződések szerint őt megillető végrehajtási hatásköröket, amennyiben azok nagymértékű, politikai döntéssel járó mérlegelést igényelnek. Az átruházott végrehajtási feladatokat világosan meg kell határozni és teljesítésüket teljes mértékben felügyelni kell.

[...]

(2)   Az (1) bekezdésben megállapított kereteken belül, amennyiben a Bizottság az 53a. vagy az 53c. cikk szerint közvetetten, centralizált vagy decentralizált alapon hajtja végre a költségvetést, közhatalmi és különösen költségvetés‑végrehajtási feladatokat bízhat a következő szervekre:

[...]

[...]”

7

Az említett rendelet 56. cikkének (1) bekezdése az alábbiakat írta elő:

„Amennyiben a Bizottság közvetett, centralizált igazgatással hajtja végre a költségvetést, először megbizonyosodik a következők meglétéről és megfelelő működéséről a végrehajtással megbízott szerveken belül:

[...]”

8

Az ugyanezen rendelet első részében foglalt, a „Közveszerzési szerződések odaítélése” címet viselő V. cím az e területen alkalmazandó rendelkezéseket tartalmazza.

9

A 2008/124 együttes fellépésnek „A misszió” című 1. cikke a jelen jogvita alapjául szolgáló tényállás megvalósulása időpontjában hatályos változata úgy rendelkezett, hogy az Európai Unió Koszovóban létrehozza az „Eulex Kosovo‑nak” nevezett jogállamiság‑misszióját.

10

Ezen együttes fellépés 2. cikke értelmében az Eulex Kosovo megbízatása a következő volt:

„Az Eulex Kosovo segíti a koszovói intézményeket, igazságügyi hatóságokat és bűnüldöző szerveket a fenntarthatóság és elszámoltathatóság megteremtésére irányuló erőfeszítéseikben, továbbá a független, többnemzetiségű igazságügyi rendszer, valamint a többnemzetiségű rendőrségi és vámszervek továbbfejlesztésében és megerősítésében, biztosítva azt, hogy ezek az intézmények mentesek legyenek a politikai befolyástól, és megfeleljenek a nemzetközileg elismert normáknak és az európai legjobb gyakorlatoknak.

Az Eulex Kosovo – az Európai Bizottság támogatási programjaival teljes körűen együttműködve – felügyelet, iránymutatás és tanácsadás révén hajtja végre megbízatását, bizonyos végrehajtási jogkörök fenntartásával.”

11

Az említett együttes fellépés 3. cikke a következőképpen határozta meg az Eulex Kosovo megbízatását:

„A 2. cikkben meghatározott megbízatás teljesítése érdekében az Eulex Kosovo:

12

Ugyanezen együttes fellépés 8. cikkének (5) bekezdése a következőképpen határozta meg a misszióvezető feladatait:

„A misszióvezető felel az Eulex Kosovo költségvetésének végrehajtásáért. A misszióvezető e célból szerződést ír alá a Bizottsággal.”

13

A 2008/124 együttes fellépésnek „A parancsnoki lánc” című 11. cikke előírta:

„(1)   Az Eulex Kosovo mint válságkezelési művelet egységes parancsnoki lánccal rendelkezik.

(2)   A Tanács felelőssége mellett a PBB gyakorolja az Eulex Kosovo politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását.

(3)   A […] polgári műveleti parancsnok – a PBB politikai ellenőrzése és stratégiai irányítása mellett, valamint a főtitkár/főképviselő általános felügyelete alatt – az Eulex Kosovo stratégiai szintű parancsnoka, és e minőségében utasításokat ad a misszióvezetőnek, valamint tanácsokkal és technikai támogatással látja el.

[...]”

14

Ezen együttes fellépésnek a pénzügyi rendelkezésekre vonatkozó 16. cikke (2)–(4) bekezdése értelmében:

„(2)   Az összes kiadást az EU általános költségvetésére alkalmazandó közösségi szabályoknak és eljárásoknak megfelelően kell kezelni.

(3)   A misszióvezető – a Bizottság jóváhagyására is figyelemmel – technikai megállapodásokat köthet az [uniós] tagállamokkal, a résztvevő harmadik országokkal és más, Koszovóba telepített nemzetközi szereplőkkel a felszereléseknek, szolgáltatásoknak és helyiségeknek az Eulex Kosovo számára való beszerzését illetően. [...]

(4)   A szerződésében vállalt tevékenységekkel kapcsolatosan a misszióvezető teljes körű jelentési kötelezettséggel tartozik az őt ellenőrző Bizottságnak.”

15

A jogvita előzményeit a megtámadott végzés 2–7. pontja a következőképpen foglalja össze:

16

Meg kell állapítani, hogy az ajánlati felhívás megemlítette, hogy az említett szerződés a 2008/124 együttes fellépés keretébe illeszkedik, és a következőképpen került leírásra: „Helikopteres szolgáltatásnyújtás (7/7 nap, 24/24 óra) Koszovó és a szomszédos államok régiójában, kutatásra, mentésre és evakuálásra irányuló repülések (Medevac) céljából, valamint a misszióhoz kapcsolódó olyan műveletek támogatása céljából, mint például rendőrök szállítása, légi felügyelet, illetve a misszióhoz kacsolódó egyéb tevékenységek [...]”.

17

A Törvényszék Hivatalához 2012. május 23‑án benyújtott keresetlevelében az Elitaliana egyrészt a vitatott intézkedések megsemmisítésére, másrészt arra irányuló keresetet nyújtott be, hogy a Törvényszék az Eulex Kosovót kötelezze az ezen intézkedések okán általa elszenvedett kár megtérítésére.

18

Ezen eljárás keretében az Eulex Kosovo a Törvényszék eljárási szabályzata 114. cikkének (1) bekezdése szerinti elfogadhatatlansági kifogást emelt, amely kifogás egyrészt azon alapult, hogy mivel nem rendelkezett a független szervezet jogállásával, az Elitaliana megsemmisítés iránti keresete nem irányulhatott volna az Eulex Kosovo ellen, amely ezen okból nem rendelkezett alperesi minőséggel, másrészt pedig a Törvényszék hatáskörének hiányán, figyelemmel arra, hogy a vitatott intézkedéseket az EUM‑Szerződésnek a közös kül‑ és biztonságpolitikára (KKBP) vonatkozó rendelkezései alapján fogadták el.

19

A megtámadott végzésben a Törvényszék a megtámadott végzés 19–37. pontjában helyt adott az Eulex Kosovo által hivatkozott elfogadhatatlansági kifogásnak, és következésképpen elutasította az Elitaliana keresetét.

20

A Törvényszék a megtámadott végzés 19–25. pontjában először is azt vizsgálta meg, hogy az Eulex Kosovo „uniós szervnek vagy hivatalnak” minősül‑e az EUMSZ 263. cikk első bekezdésének értelmében, és e tény okán bírhat‑e alperesi minőséggel az előtte folyó eljárásban.

21

Miután elemezte a 2008/124 együttes fellépés 1. cikkének (1) bekezdését, 6. cikkét, 7. cikkének (1) és (2) bekezdését, valamint 11. cikkét, a Törvényszék a megtámadott végzés 26. pontjában az alábbi következtetésre jutott:

22

Miután, másodsorban, a megtámadott végzés 27. pontjában kiemelte, hogy az Elitaliana az Eulex Kosovo által a vitatott szerződés odaítélésének keretében hozott intézkedések megsemmisítését kéri, a Törvényszék e végzés 31. pontjában megállapította, hogy a 2008/124 együttes fellépés 8. cikkének (5) bekezdése, valamint 16. cikkének (2) bekezdése értelmében, egyfelől, a misszió vezetője felel az Eulex Kosovo költségvetésének végrehajtásáért, és e célból szerződést ír alá az Európai Bizottsággal, és, másfelől, a kiadásokat „az Unió általános költségvetésére alkalmazandó közösségi szabályoknak és eljárásoknak megfelelően” kell kezelni. A Törvényszék mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a Bizottság egyes, az Eulex Kosovo költségvetésének végrehajtásával kapcsolatos feladatokat e misszió vezetőjére ruházott át.

23

A Törvényszék ebből a megtámadott végzés 34. pontjában azt a következtetést vonta le, hogy „[e] körülmények között meg kell állapítani, hogy az Eulex Kosovo vezetője által a szóban forgó közbeszerzési eljárás keretében elfogadott jogi aktusok a Bizottságnak tudhatók be, aki az EUMSZ 263. cikk első bekezdése értelmében alperesi minőséggel bír. Ezek az aktusok tehát bírósági felülvizsgálat tárgyát képezhetik [az Elitaliana] által hivatkozott általános jogelvvel összhangban, mely szerint az Unió intézményeinek, szerveinek vagy hivatalainak valamennyi harmadik személyekre joghatással járó aktusával szemben léteznie kell bírósági felülvizsgálatnak.” E megfontolások alapján a Törvényszék a megtámadott végzés 35. pontjában megállapította, hogy „[k]övetkezésképpen az Eulex Kosovo nem rendelkezik alperesi minőséggel”.

24

A Törvényszék harmadsorban az Elitaliana azon érvét vizsgálta meg, amely szerint abban az esetben, ha nem kerül elismerésre az Eulex Kosovo alperesi minősége, még mindig lehetséges e hiba kijavítása azáltal, hogy a megtámadott aktus kibocsátóját minősítik alperesnek.

25

A Törvényszék a megtámadott ítélet 39. pontjában megállapította, hogy a jelen esetben az Eulex Kosovo megnevezése a keresetlevélben nem tekinthető tévedésnek, mivel a keresetlevél tartalmából egyértelműen kitűnik, hogy az Elitaliana úgy ítélte meg, hogy az Eulex Kosovo „uniós szervnek vagy hivatalnak” minősül az EUMSZ 263. cikk első bekezdésének értelmében, és mindenesetre a keresetlevél semmiféle olyan elemet nem tartalmaz, amely lehetővé tenné annak megállapítását, hogy a kereset az Eulex Kosovón kívüli más jogalany ellen irányulna.

26

Negyedsorban a Törvényszék azt értékelte, hogy az Elitaliana eredményesen hivatkozhatott‑e menthető tévedésre a Bíróság és a Törvényszék ítélkezési gyakorlata alapján, amelynek értelmében elismerhető az ilyen tévedés fennállása, amennyiben az érintett intézmény olyan magatartást tanúsított, amely önmagában vagy meghatározó mértékben a jóhiszemű és egy átlagosan tájékozott gazdasági szereplőtől megkövetelt gondosságot tanúsító jogalany számára érthető zavart okozott.

27

A felperes által hivatkozott ezen utóbbi jogalapot illetően a Törvényszék először is azt állapította meg a megtámadott végzés 41. pontjában, hogy a szóban forgó közbeszerzési eljárásra vonatkozó egyik dokumentum sem jelöli meg azt a felet, amellyel szemben keresetek nyújthatók be. A Törvényszék ebből azt a következtetést vonta le, hogy „tekintettel az ezen eljárásban egyrészt az Eulex Kosovo és vezetője, másrészt a Bizottság és a Tanács közötti viszonyt szabályozó bonyolult jogi helyzetre, vitathatatlanul nehéz volt a felperes számára azonosítani azon felet, akinek a [vitatott] intézkedések betudhatók, és aki alperesi minőséggel bír”.

28

A Törvényszék ezt követően a megtámadott végzés 42. pontjában mindazonáltal megállapította, hogy az Elitaliana által hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében a menthető tévedés fennállása csupán azt vonhatja maga után, hogy a keresetet nem utasítják el elkésettség miatt. A Törvényszék kiemelte, hogy mivel az Elitaliana az előírt határidőn belül nyújtotta be a keresetet, ez az ítélkezési gyakorlat az ügyben nem alkalmazható.

29

A Törvényszék a megtámadott végzés 43. pontjában megállapította, hogy a keresetlevélből az tűnt ki, hogy az Elitaliana az Eulex Kosovót uniós szervként vagy hivatalként azonosította, jóllehet a 2008/124 együttes fellépés olvasata alapján a felperes elkerülhette volna ezt a tévedést.

30

A Törvényszék, ötödsorban és végezetül, a következőképpen zárta le elemzését a megtámadott végzés 45. pontjában:

31

2014. június 24‑i határozatával a Bíróság az ügyet az ötödik tanács elé utalta, és úgy döntött, hogy tárgyalás nélkül határoz. A főtanácsnok indítványának meghallgatására 2014. december 4‑én került sor.

32

A Bíróság 2015. február 10‑én hozott végzésével a szóbeli szakasz újbóli megnyitását és tárgyalás megtartását rendelte el. A feleket, valamint – az Európai Unió Bírósága alapokmánya 24. cikkének második bekezdése értelmében – a Bizottságot és a Tanácsot felhívták, hogy foglaljanak állást azon kérdésben, hogy a Törvényszék és a Bíróság rendelkezik‑e hatáskörrel ahhoz, hogy az ügyben eljárjon, figyelembe véve az EU‑Szerződés V. címe 2. fejezetének 2. szakaszában, illetve az EUMSZ 275. cikkben foglalt, a KKBP‑re vonatkozó rendelkezéseket.

33

A 2015. március 25‑i tárgyalást, valamint a főtanácsnok indítványának a 2015. május 21‑i tárgyaláson történő meghallgatását követően a szóbeli szakasz lezárásra került.

34

Fellebbezésében az Elitaliana azt kéri, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott végzést. Abban az esetben, ha az ügy állása lehetővé teszi a döntéshozatalt, az Elitaliana azt kéri, hogy a Bíróság adjon helyt az első fokon előterjesztett kereseti kérelmeinek, és az Eulex Kosovót kötelezze a költségek viselésére. Amennyiben a Bíróság úgy ítélné meg, hogy az ügy állása nem teszi lehetővé a döntéshozatalt, a fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé.

35

Az Eulex Kosovo a fellebbezés elutasítását és az Elitaliana költségek viselésére való kötelezését kéri.

36

Előzetesen meg kell állapítani, hogy a Törvényszék nem vizsgálta meg az Eulex Kosovo által előterjesztett, arra irányuló kérdést, hogy az uniós bíróságok, tekintettel a Szerződéseknek a KKBP‑re vonatkozó rendelkezéseire, rendelkeznek‑e hatáskörrel ahhoz, hogy eljárjanak az ügyben, hanem az Eulex Kosovo alperesi minőségének hiányára alapított elfogadhatatlansági kifogásról határozott.

37

Mivel annak a kérdése, hogy a Bíróság hatáskörrel rendelkezik‑e valamely jogvitában eljárni, eljárásgátló jellegű, az ilyen kérdést a Bíróság az eljárás során bármikor, akár hivatalból is vizsgálhatja (lásd ebben az értelemben: Bizottság kontra Ciprus ítélet, C‑340/10, EU:C:2012:143, 20. pont).

38

A jelen ügyben hivatalból kell feltenni ezt, a szóbeli szakasz újbóli megnyitásának tárgyát alkotó kérdést, és azt elsőként kell megvizsgálni.

39

A Tanács, a Bizottság és az Elitaliana azt állítja, hogy a Bíróság hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a jelen ügyben eljárjon.

40

Az Eulex Kosovo azt állítja, hogy a Bíróság hatáskörrel rendelkezik, hogy eljárjon a Tanács és a Bizottság jogállása és tevékenysége tekintetében, de nem rendelkezik hatáskörrel ahhoz, hogy eljárjon az Eulex Kosovo jogállását és tevékenységét illetően.

41

Meg kell állapítani, hogy az EUSZ 24. cikk (1) bekezdése második albekezdésének utolsó mondatának, valamint az EUMSZ 275. cikk első bekezdésének értelmében a Bíróság főszabály szerint nem rendelkezik hatáskörrel a KKBP‑re vonatkozó rendelkezéseket és az ezek alapján elfogadott aktusokat illetően (Parlament kontra Tanács ítélet, C‑658/11, EU:C:2014:2025, 69. pont).

42

Mindazonáltal az említett 24. cikk (1) bekezdése második albekezdésének utolsó mondata, valamint az említett 275. cikk első bekezdése a Bíróságnak az EUSZ 19. cikk értelmében biztosított általános hatáskörre vonatkozó szabálytól való eltérést vezet be a célból, hogy biztosítani lehessen a Szerződések alkalmazása és értelmezése során a jog tiszteletben tartását, következésképpen e rendelkezéseket megszorítóan kell értelmezni (Parlament kontra Tanács ítélet, C‑658/11, EU:C:2014:2025, 70. pont).

43

Az EUSZ 41. cikk (2) bekezdésének első albekezdése értelmében „[a KKB‑vel kapcsolatos különös rendelkezésekre vonatkozó] fejezet végrehajtása során felmerülő működési kiadások [...] az Unió költségvetését terhelik, kivéve a katonai vagy védelmi vonatkozású műveletekből eredő kiadásokat, illetve azokat az eseteket, amikor a Tanács egyhangúlag másként határoz”.

44

A költségvetési rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja lényegében megismétli e rendelkezést.

45

Az EUSZ 17. cikk és az EUMSZ 317. cikk értelmében a költségvetés végrehajtása a Bizottság feladata.

46

A 2008/124 együttes fellépés 16. cikkének (2) bekezdéséből az következik, hogy az Eulex Kosovo misszió összes kiadását az Unió „általános költségvetésére alkalmazandó közösségi szabályoknak és eljárásoknak megfelelően kell kezelni”.

47

A jelen ügyben nem vitatott, hogy az Eulex Kosovo misszió polgári jellegű, és az Eulex Kosovo misszió helikopteres támogatása szolgáltatásának költségeit az Unió költségvetésének kellett viselni.

48

Következésképpen a vitatott intézkedések – amelyek megsemmisítését az uniós közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó jogszabályok megsértése okán kérték – olyan közbeszerzési szerződés odaítélésére vonatkoztak, amely az Unió költségvetését terhelő kiadásokkal járt. Ebből következik, hogy a szóban forgó közbeszerzés a költségvetési rendelet rendelkezéseinek hatálya alá tartozik.

49

Az ügy körülményeire figyelemmel nem állapítható meg, hogy a Bíróság tekintetében az EUSZ 24. cikk (1) bekezdése második albekezdése utolsó mondatában, valamint az EUMSZ 275. cikkben előírt kivételes jellegű hatásköri korlátozás hatálya addig terjed, hogy kizárja azt, hogy a Bíróság hatáskörrel rendelkezzen a költségvetési rendeletnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó rendelkezései értelmezése és alkalmazása tekintetében.

50

Következésképpen a Törvényszék, illetve fellebbezés esetén a Bíróság hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy eljárjon az ügyben.

51

Első és második jogalapjában – amelyeket célszerű együttesen vizsgálni – az Elitaliana elsősorban azt kifogásolja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott végzés 26. pontjában megállapította, hogy az „Eulex Kosovo nem bír jogi személyiséggel, és nincs arra vonatkozó előírás, hogy az uniós bíróságok előtti eljárásban félként vehetne részt”, aminek alapján azt a következtetést vonta le, hogy az Eulex Kosovo nem minősül az EUMSZ 263. cikk első bekezdése értelmében vett „uniós szervnek vagy hivatalnak”. Az Elitaliana arra hivatkozik, hogy helytelen, hogy a Törvényszék nem alkalmazta a Les Verts kontra Parlament ítéletből (294/83, EU:C:1986:166) következő ítélkezési gyakorlatot. E tekintetben az Elitaliana kiemeli, hogy a 2008/124 együttes fellépés 8. és 16. cikke a misszió vezetőjére ruházta az Eulex Kosovo képviseletét és a cselekményeivel kapcsolatos jogi felelősséget, valamint pénzügyi autonómiát biztosított számára. Az Elitaliana ebből azt a következtetést vonja le, hogy ez a szervezet „jogokat biztosító és kötelezettségeket előíró önálló egység” volt, ami ezen tény okán számára jogi személyiséget, következésképpen uniós szerv vagy hivatal minőséget biztosított.

52

Az Elitaliana másodsorban arra hivatkozik, hogy a Törvényszék a megtámadott végzés 27–35. pontjában tévesen tekintette az Eulex Kosovót valamely küldöttséggel egyenértékűnek, hogy azon következtetést vonhassa le, miszerint a közbeszerzési szerződés keretében elfogadott aktusok a Bizottságnak voltak betudhatók.

53

Az Eulex Kosovo e két jogalap elutasítását kéri.

54

Azon, „uniós szerv vagy hivatal” minősítést illetően, amelynek elismerését a fellebbező kifogása szerint a Törvényszék megtagadta az Eulex Kosovo tekintetében, meg kell állapítani, hogy az EUMSZ 263. cikk előírja, hogy a Bíróság megvizsgálja e szervek vagy hivatalok joghatással járó jogi aktusainak jogszerűségét.

55

Ennek megfelelően, amint azt a Törvényszék is megállapította a megtámadott végzés 24. és 25. pontjában, a 2008/124 együttes fellépés több rendelkezése, különösen 11. cikkének (2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy az Eulex Kosovo politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását nem e misszió gyakorolta autonóm módon, hanem a politikai és biztonsági bizottság (PBB), amely a Tanács és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (főképviselő) felelőssége mellett maga gyakorolja az említett ellenőrzést és irányítást.

56

A költségvetési és pénzügyi területet illetően a 2008/124 együttes fellépés 8. cikkének (5) bekezdéséből az következik, hogy a misszióvezető „felel az Eulex Kosovo költségvetésének végrehajtásáért. A misszióvezető e célból szerződést ír alá a Bizottsággal.” Ezen együttes fellépés 16. cikkének (3) bekezdése ezenfelül előírta, hogy „[a] misszióvezető – a Bizottság jóváhagyására is figyelemmel – technikai megállapodásokat köthet az [Unió] tagállam[aiv]al, a résztvevő harmadik országokkal és más, Koszovóba telepített nemzetközi szereplőkkel a felszereléseknek, szolgáltatásoknak és helyiségeknek az Eulex Kosovo számára való beszerzését illetően.” Az említett együttes fellépés 16. cikkének (4) bekezdése előírta, hogy „[a] szerződésében vállalt tevékenységekkel kapcsolatosan a misszióvezető teljes körű jelentési kötelezettséggel tartozik az őt ellenőrző Bizottságnak”.

57

Ebből az következik, hogy bár a 2008/124 együttes fellépés a misszióvezetőt az Unió költségvetésének végrehajtásáért „felelősnek” minősítette, jogosultságait költségvetési és pénzügyi területen a Bizottság felügyelete és ellenőrzése alatt gyakorolja. E tényezők alapján a Törvényszék joggal állapította meg a megtámadott végzés 36. pontjában, hogy a misszióvezető e területen csak korlátozott hatáskörökkel rendelkezett, és valójában „csupán egy anyagi szempontból szigorúan korlátozott jogképesség[gel]” rendelkezett, a felperes azon állításával szemben, miszerint az Eulex Kosovo „mint jogokkal és kötelezettségekkel felruházott önálló egység bizonyosan rendelkezett jogi személyiséggel”.

58

A fenti megfontolásokból az következik, hogy a Törvényszék jogosan döntött úgy, hogy az Eulex Kosovót nem lehetett jogi személyiséggel rendelkezőnek minősíteni, mivel a 2008/124 együttes fellépés e szervezetet „missziónak” minősítette, és, egyfelől, politikai és stratégiai téren az említett misszió a Bizottság és a főképviselő felügyelete és ellenőrzése alá volt helyezve, és, másfelől, költségvetési és pénzügyi téren a misszióvezető jogosultságait a Bizottság felügyelete és ellenőrzése mellett gyakorolta.

59

Következésképpen a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor a megtámadott végzés 26. pontjában egyrészt azt állapította meg, hogy az Eulex Kosovo nem bír jogi személyiséggel, másrészt pedig azt, hogy nincs arra vonatkozó előírás, hogy az uniós bíróságok előtti eljárásban félként vehetne részt. E tényezők alapján a Törvényszék joggal vonta le azt a következtetést, hogy az Eulex Kosovo egy korlátozott időtartamú misszió volt, amely nem minősülhetett az EUMSZ 263. cikk első bekezdése értelmében vett „uniós szervnek vagy hivatalnak”.

60

A fellebbező által hivatkozott, azon tényre vonatkozó kifogást, miszerint a Törvényszék helytelenül állapította meg, hogy az Eulex Kosovo egy küldöttség keretében fogadta el a vitatott intézkedéseket, az alább következő okok miatt el kell utasítani.

61

A költségvetési rendelet 53a. cikke értelmében, amennyiben a Bizottság centralizált alapon hajtja végre a költségvetést, a végrehajtási feladatokat közvetetten, az 54–57. cikk rendelkezéseivel összhangban teljesítheti. Az említett rendelet 54. cikke (2) bekezdésének d) pontja értelmében, amennyiben a Bizottság az 53a. cikk szerint közvetetten centralizált alapon hajtja végre a költségvetést, közhatalmi és különösen költségvetés‑végrehajtási feladatokat bízhat az EU‑Szerződés V. címének értelmében konkrét intézkedések végrehajtásával megbízott személyekre.

62

A jelen ügyben a 2008/124 együttes fellépés 8. cikkének (5) bekezdése és 16. cikkének (4) bekezdése előírta, hogy a misszió vezetője felelős az Eulex Kosovo költségvetésének végrehajtásáért, és e célból szerződést ír alá a Bizottsággal. E szerződés teljesítésének keretében az Eulex Kosovo misszióvezetője teljes körű jelentési kötelezettséggel tartozik a szerződése keretében végzett tevékenységeiről az őt ellenőrző Bizottságnak.

63

A jelen ítélet előző két pontjából az következik, hogy – amint azt a Törvényszék is helyesen állapította meg a megtámadott végzés 31. és 32. pontjában – a Bizottság a misszióvezetővel aláírt szerződés keretében, valamint a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének d) pontja értelmében a misszióvezetőre ruházza át a költségvetés végrehajtására vonatkozó hatáskörét. E hatáskör‑átruházás keretében az Eulex Kosovo misszióvezetője a Bizottság megbízottjaként köteles megfelelni az uniós jog költségvetésre vonatkozó szabályainak, a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó olyan szabályokat is beleértve, mint a költségvetési rendelet első részének V. címében előírt szabályok.

64

E tekintetben a Törvényszék a megtámadott végzés 33. pontjában azon elvre emlékeztetett, miszerint az átruházott hatáskör alapján elfogadott aktusok általában a hatáskört átruházó intézmény aktusainak minősülnek, amelynek a feladata a szóban forgó aktus bíróság előtti védelme.

65

A fellebbező állításával szemben, és amint azt a főtanácsnok is kiemelte 2014. december 4‑i indítványának 62. és 63. pontjában, bár a megtámadott végzés 33. pontja a Törvényszéknek egy uniós küldöttségre, tehát egy, az EUMSZ 221. cikk értelmében az Unió képviseletének biztosítása céljából létrehozott szervre, az adott ügyben az Unió montenegrói küldöttségére vonatkozó határozatára utal, e pontot nem lehet úgy értelmezni, hogy a Törvényszék e pontban azt állapította meg, hogy az Eulex Kosovót egy ilyen szervvel kell egyenértékűnek tekinteni, hanem csupán egy olyan jogelvre emlékeztet, amelyet a Törvényszék e határozatban alkalmazott.

66

Ebből következik, hogy a Törvényszék a megtámadott végzés 34. és 35. pontjában joggal jutott arra a következtetésre, hogy az Eulex Kosovo által a szóban forgó közbeszerzési eljárás keretében elfogadott aktusokat a Bizottságnak kellett betudni, és e tény okán az Eulex Kosovo nem rendelkezett alperesi minőséggel.

67

E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy az Elitaliana megalapozatlanul állítja, hogy az Eulex Kosovo perbeli fél minőségének hiánya ellentétes a Bíróság által a Les Verts kontra Parlament ítéletében (294/83, EU:C:1986:166) hivatkozott azon elvekkel, amelyek értelmében a Szerződés rendszerében nyitva áll a közvetlen kereset lehetősége az intézmények által hozott és joghatás kiváltására irányuló minden rendelkezéssel szemben. Ugyanis, és amint azt a Törvényszék is megállapította a megtámadott végzés 34. pontjában, a vitatott intézkedések bírósági felülvizsgálat tárgyát képezhetik, mindenesetre azon feltétel mellett, hogy a – többek között az ezen intézkedések megsemmisítésére irányuló – keresetlevélben nem az Eulex Kosovót kell szerepeltetni, hanem a Bizottságot mint hatáskört átruházó hatóságot.

68

A fenti megfontolásokra tekintettel az első és a második fellebbezési jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.

69

Az Elitaliana által a Törvényszék menthető tévedésre vonatkozó megállapításait illetően hivatkozott harmadik jogalap két részre oszlik.

70

Harmadik jogalapja első részében az Elitaliana azt kifogásolja, hogy a Törvényszék a megtámadott végzés 42. pontjában az ilyen hiba lehetőségét – tévesen – kizárólag azokra az esetekre korlátozta, amikor az erre hivatkozó fél azt kéri, hogy mentesítsék valamely eljárási határidő elmulasztásának következményei alól.

71

A harmadik jogalap második részében az Elitaliana arra hivatkozik, hogy az indokolás tekintetében ellentmondás van a megtámadott végzés 41. és 43. pontja között, mivel a Törvényszék egyrészt elfogadta, hogy a szóban forgó közbeszerzés összetett jogi helyzete megnehezítette azon fél azonosítását, amelynek a vitatott intézkedések betudhatók voltak, illetve, másrészt, a 2008/124 együttes fellépés rendelkezései kellőképpen egyértelműek voltak ahhoz, hogy a fellebbező ne kövesse el azt a hibát, hogy az Eulex Kosovót az EUMSZ 263. cikk értelmében vett „uniós szervnek vagy hivatalnak” minősíti.

72

E jogalap első részét illetően meg kell állapítani, hogy a Bíróság alapokmánya 21. cikkének értelmében az uniós intézményekkel szemben benyújtott kereseteknek formálisan azon intézmény ellen kell irányulniuk, amelynek a vitatott aktus betudható.

73

Először is, a Bíróság elismerte, hogy az, hogy a keresetben nem a megtámadott aktus kibocsátóját tüntetik fel alperesként, nem vonja maga után a kereset elfogadhatatlanságát, amennyiben a kereset olyan elemeket tartalmaz – mint például a megtámadott aktus, illetve annak kibocsátója megnevezése –, amelyek lehetővé teszik azon fél egyértelmű azonosítását, amely ellen a kereset irányul (lásd ebben az értelemben: Bizottság kontra EBB végzés, 85/86, EU:C:1986:292, 6. pont). Ha a kereset más személy ellen irányul, mint akinek a kereset tárgyát alkotó aktus betudható, a Bíróság nem sértheti meg a felperes nyilvánvaló akaratát, illetve nem helyettesítheti azt, és nincs más választása, mint hogy a keresetet elfogadhatatlannak nyilvánítsa.

74

Márpedig a jelen ügyben a Törvényszék a megtámadott végzés 39. pontjában megállapította, hogy egyfelől, az Elitaliana keresete minden kétség nélkül az Eulex Kosovo ellen irányult, amely a felperes szerint az EUMSZ 263. cikk első bekezdése értelmében vett „uniós szerv vagy hivatal” minőséggel rendelkezett, illetve másfelől, hogy a felperes soha nem nyújtott be keresetet más féllel szemben, mint az Eulex Kosovo. E körülményekre figyelemmel a Törvényszék joggal ítélte meg úgy, hogy a jelen ítélet előző pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat nem alkalmazható, és hogy nem az ő feladata azon fél azonosítása, amely ellen a keresetnek irányulnia kellett.

75

Másodsorban, a Törvényszék a megtámadott végzés 42. pontjában egyrészt joggal jegyezte meg, hogy a felperes által hivatkozott, a menthető tévedésre vonatkozó ítélkezési gyakorlat, nevezetesen és konkrétan a Schertzer kontra Parlament ítélet (25/68, EU:C:1977:158) 19. pontja kizárólag azzal a következménnyel járhatott volna, hogy lehetővé vált volna, hogy az e tekintetben előírt eljárási határidőn túl benyújtott keresetet ne minősítsék elfogadhatatlannak, hogy azután, másrészt, ebből közvetetten, de szükségszerűen azt a következtetést vonja le, hogy az ügyben nem lehet hasznosan hivatkozni a menthető tévedésre, mivel, amint azt a Törvényszék is megállapította, „a jelen esetben nem vitatott, hogy a felperes tiszteletben tartotta a keresetindítási határidőt” és nem nyújtott be keresetet az Eulex Kosovón kívüli másik féllel szemben.

76

Következésképpen e jogalap első részét mint megalapozatlant el kell utasítani.

77

Az Elitaliana által a fellebbezésének alátámasztására hivatkozott harmadik jogalap második részét illetően meg kell állapítani, hogy a Törvényszék a megtámadott végzés 41. pontjában elismerte, hogy nehéz volt azonosítani azt a felet, amelynek a szóban forgó intézkedések betudhatók voltak, hogy ezután a megtámadott végzés 43. pontjában azt a következtetést vonja le, hogy e nehézségek ellenére a felperes elkerülhette volna azt a tévedést, hogy keresetét az Eulex Kosovóval szemben nyújtsa be.

78

E kifogást – amely az elkövetett tévedés menthető jellege hiányának vitatására irányul – minden további nélkül el kell utasítani, mivel a végzés mellékes indokai ellen irányul, és ezen okból nem vonhatja maga után annak megsemmisítését (lásd ebben az értelemben: Aéroports de Paris kontra Bizottság ítélet, C‑82/01. P, EU:C:2002:617, 41. és 67. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). A Törvényszék ugyanis a jelen ítélet 75. pontjában már hivatkozott indokok alapján joggal állapította meg, hogy a jelen ügyben nem lehet hasznosan hivatkozni a menthető tévedésre.

79

Mivel a harmadik jogalap második részét hatástalannak kell nyilvánítani, a harmadik jogalapot részben mint megalapozatlant, részben mint hatástalant el kell utasítani.

80

Mivel az Elitaliana által a fellebbezésének alátámasztására hivatkozott egyik jogalapot sem lehet elfogadni, a fellebbezést teljes egészében el kell utasítani.

81

A Bíróság eljárási szabályzata 138. cikkének (1) bekezdése alapján, amelyet ugyanezen szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése alapján a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Az Elitalianát, mivel az általa felhozott összes jogalap tekintetében pervesztes lett, az Eulex Kosovo kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott: