1

Fellebbezésével a Spanyol Királyság az Európai Unió Törvényszékének Spanyolország kontra Bizottság ítélete (T‑384/10, EU:T:2013:277, a továbbiakban: megtámadott ítélet) hatályon kívül helyezését kéri, amellyel a Törvényszék elutasította „A Guadiana folyó vízgyűjtő területén élő lakosság vízellátása: Andévalo kerület” (2000.ES.16.C.PE.133), „A Guadalquivir medencéjének lecsapolása és tisztítása: Guadaira, Aljarafe és a Guadalquivir környezetvédelmi területe” (2000.16.C.PE.066), valamint „Granada és Malaga megye önkormányzati társulási rendszereinek vízellátása” (2002.ES.16.C.PE.061) megnevezésű projektek, illetve projektcsoportok tekintetében a Kohéziós Alapok terhére odaítélt pénzügyi támogatás lecsökkentéséről szóló, 2010. június 30‑i C (2010) 4147 bizottsági határozat (a továbbiakban: vitatott határozat) megsemmisítése iránti keresetét.

2

Az 1999. június 21‑i 1264/1999/EK tanácsi rendelettel (HL L 161., 57. o.; magyar nyelvű különkiadás 14. fejezet, 1. kötet, 73. o.), valamint az 1999. június 21‑i 1265/1999/EK tanácsi rendelettel (HL L 161., 62. o.; magyar nyelvű különkiadás 14. fejezet, 1. kötet, 78. o.) módosított, a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló, 1994. május 16‑i 1164/94/EK tanácsi rendelet (HL L 130., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 14. fejezet, 1. kötet, 9. o.; a továbbiakban: 1164/94 rendelet) 2. cikkének (1) bekezdése értelmében:

„Az Alap pénzügyi hozzájárulást nyújt a környezetvédelem és a transzeurópai közlekedésinfrastruktúra‑hálózatok terén megvalósuló, az Európai Unióról szóló szerződésben megállapított célok eléréséhez hozzájáruló projektekhez azokban a tagállamokban, ahol a vásárlóerő‑paritásban mért, egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GNP) a közösségi átlag 90%‑ánál kevesebb, és amelyek rendelkeznek [az EUMSZ 126. cikkben] említett, gazdasági konvergenciára vonatkozó feltételek teljesítésére irányuló programmal.”

3

Az 1164/94 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik:

„Az Alap által finanszírozott projektek összhangban vannak a Szerződések rendelkezéseivel, az azok alapján elfogadott eszközökkel és a közösségi politikákkal, beleértve a környezetvédelemre, a közlekedésre, a transzeurópai hálózatokra, a versenyre és a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozókat.”

4

Az 1164/94 rendelet 12. cikkének szövege a következő:

„(1)   A Bizottság az Európai Közösségek általános költségvetése végrehajtására vonatkozó felelősségének sérelme nélkül elsősorban a tagállamok tartoznak felelősséggel az intézkedések pénzügyi ellenőrzéséért. E célból a tagállamok a következő intézkedéseket teszik:

[…]

[…]”

5

Az 1164/95 rendelet a 2000‑től 2006‑ig terjedő időszakban volt alkalmazandó. Az 1264/1999 rendelet 1. cikkének 11. pontja szerint az 1164/94 rendeletet legkésőbb 2006. december 31‑ig felül kell vizsgálni.

6

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11‑i 1083/2006/EK tanácsi rendeletnek (HL L 210., 25. o.) „Az eljárás” című 100. cikke értelmében:

„(1)   A Bizottság a pénzügyi korrekcióról szóló határozat meghozatalát megelőzően azzal kezdi az eljárást, hogy tájékoztatja a tagállamot előzetes következtetéseiről, és felkéri a tagállamot, hogy két hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.

Amennyiben a Bizottság extrapoláció alapján vagy átalány formájában végrehajtott pénzügyi korrekciót javasol, a tagállamnak lehetőséget kell kapnia – az érintett dokumentumok átvizsgálása révén – annak bizonyítására, hogy a szabálytalanság tényleges mértéke kisebb volt a Bizottság értékelésénél. A Bizottsággal egyetértésben a tagállam e vizsgálatot a dokumentumok megfelelően arányos részére vagy mintájára korlátozhatja. A kellően indokolt esetek kivételével az ilyen vizsgálat időtartama nem haladhatja meg az első albekezdésben említett két hónapos időtartamot követő további két hónapot.

(2)   A Bizottság figyelembe veszi a tagállam által az (1) bekezdésben említett határidőn belül benyújtott valamennyi bizonyítékot.

(3)   Amennyiben a tagállam nem fogadja el a Bizottság előzetes következtetéseit, a Bizottság meghallgatásra hívja a tagállamot, ahol a két fél a partnerségen alakuló együttműködés keretében erőfeszítést tesz arra, hogy megegyezzen az észrevételek és az azokból levonandó következtetések tekintetében.

(4)   Megegyezés esetén a tagállam a 98. cikk (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően újra felhasználhatja az érintett közösségi alapokat.

(5)   Megegyezés hiányában a Bizottság a meghallgatást követő hat hónapon belül határoz a pénzügyi korrekcióról, figyelembe véve az eljárás folyamán benyújtott valamennyi információt és észrevételt. Amennyiben nem kerül sor meghallgatásra, a hat hónapos időszak a Bizottság által küldött meghívás [helyesen: a Bizottság meghívólevelének elküldése] időpontjától számított két hónap elteltével kezdődik.”

7

Az 1083/2006 rendeletnek a „Hatálybalépés” című 108. cikke, az első és második albekezdésében, a következőképpen rendelkezik:

„Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1–16., 25–28., 32–40., 47–49., 52–54., 56., 58–62., 69–74., 103–105. és 108. cikkben megállapított rendelkezéseket e rendelet hatálybalépésének napjától kezdődően, kizárólag a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó programok tekintetében kell alkalmazni. A többi rendelkezést 2007. január 1‑jétől kell alkalmazni.”

8

A jogvita előzményeinek kifejtését a megtámadott ítélet 28–57. pontja tartalmazza, és azokat a következőképpen lehet összefoglalni.

9

2001‑ben és 2002‑ben a Bizottság a Kohéziós Alap terhére a következő projektekre és projektcsoportokra ítélt oda támogatást:

10

A szóban forgó projektek Európai Unió általi társfinanszírozása így a közkiadások, illetve az azokkal egyenértékű kiadások összköltségének 80%‑át tették ki.

11

Az Andévalo projekt, valamint a Granada és Malaga projektcsoport végrehajtásáért felelős szervezet az Andalúziai Autonóm Közösség hidraulikai munkák főigazgatósága (Dirección General de Obras Hidráulicas de la Junta de Andalucía) volt. A Guadalquivir projektcsoport végrehajtása az Andalúziai Autonóm Közösség környezetvédelmi hivatalának andalúziai vízügyi kirendeltségének (Agencia Andaluza del Agua de la Consejería de Medio Ambiente de la Junta de Andalucía) hatáskörébe tartozott E két szervezet a végrehajtást a Gestión de Infraestructuras de Andalucía S. A.-ra (Andalúziai Infrastruktúra‑üzemeltető Rt.-re) ruházta.

12

2004 és 2006 között a Bizottság szolgálatai, egy külső könyvvizsgáló cég bevonásával, könyvvizsgálatot végeztek a szóban forgó projektek vagy projektcsoportok tekintetében. A Bizottság a különféle könyvvizsgálati jelentéseket megküldte a spanyol hatóságoknak. E jelentések e projektek vagy projektcsoportok mindegyikénél – a közbeszerzések odaítélésére vonatkozó szabályok be nem tartására, közelebbről pedig azok megosztására, valamint azoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének hiányára utaló – szabálytalanságokat állapítottak meg.

13

2009. február 9‑i levelében a Bizottság arról tájékoztatta a spanyol hatóságokat, hogy e szabálytalanságokat bizonyítottnak tekintik, és közölte azon szándékát, hogy megindítja az időközi kifizetések felfüggesztésére és a vonatkozó pénzügyi kiigazítások alkalmazására irányuló eljárást, az 1164/94 rendelet alapján. A Bizottság ezenfelül kérte a spanyol hatóságokat, hogy észrevételeiket két hónapos határidőn belül közöljék vele.

14

A spanyol hatóságok a 2009. május 11‑i és 18‑i, valamint a 2009. október 29‑i leveleikkel megküldték válaszaikat, vitatva a felrótt mulasztásokat.

15

2009. július 7‑i levelükben a spanyol hatóságok azt is kérték, hogy ne alkalmazzák a kifizetések felfüggesztését.

16

A Bizottság 2009. november 10‑én megszervezte a spanyol hatóságok meghallgatását a vitatott kérdésekről való megállapodás elérése érdekében. E meghallgatáson a spanyol hatóságok tizenöt napos határidőt kértek az újabb iratok benyújtására, amelyeket ezt követően 2009. december 2‑án küldtek meg a Bizottságnak.

17

2010. június 30‑án a Bizottság elfogadta a vitatott határozatot.

18

E határozatban, amelyet a Spanyol Királyságnak 2010. július 1‑jén kézbesítettek, a Bizottság csökkentette a különféle projektek részére a Kohéziós Alap terhére nyújtott pénzügyi támogatás összegeit, az Andévalo projekt tekintetében 1642572,60 EUR‑ra, a Guadalquivir projektcsoport tekintetében 3837074,52 EUR‑ra, a Granada és Malaga projektcsoport tekintetében pedig 2295581,47 EUR‑ra.

19

A Spanyol Királyság a Törvényszék Hivatalához 2010. szeptember 8‑án benyújtott keresetlevelével keresetet indított a vitatott határozat megsemmisítése iránt.

20

E kereset alátámasztásaként a Spanyol Királyság elsődlegesen két jogalapra, először is a pénzügyi kiigazítások téves alkalmazására hivatkozott – mivel azok szerinte az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 93/37/EGK tanácsi irányelv (HL L 199., 54. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 2. kötet, 163. o.) megsértésén alapultak, miközben az érintett közbeszerzések értékük miatt nem tartoznak az említett irányelv hatálya alá –, másodszor pedig arra hivatkozott, hogy a szóban forgó közbeszerzések közül egyesek tekintetében nem történt az ezen irányelv 6. cikkének (4) bekezdésébe ütköző megosztás. Másodlagosan egy olyan jogalapra is hivatkozott, amelyet a Bizottság részéről a pénzügyi kiigazítások meghatározásánál az átláthatóság hiányára és az arányosság elvének megsértésére alapít.

21

A Törvényszék a megtámadott ítéletben e jogalapok egyikét sem fogadta el, és ennélfogva az említett keresetet teljes egészében elutasította.

22

Fellebbezésében a Spanyol Királyság azt kéri, hogy a Bíróság:

23

A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:

24

Fellebbezésének alátámasztásaként a Spanyol Királyság a 93/37 irányelv – ugyanezen irányelv 6. cikke (4) bekezdésével együttesen értelmezett – 1. cikke c) pontja értelmében vett „építmény” fogalmának Törvényszék általi megsértésére alapított, egyetlen jogalapra hivatkozik.

25

A Spanyol Királyság lényegében arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításakor, hogy az érintett közbeszerzések közül egyesek egyedi építményt képeznek, miközben azok nem felelnek meg a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint e célból megkövetelt feltételeknek.

26

A Bizottság úgy véli, hogy e jogalap megalapozatlan, és így a fellebbezést el kell utasítani.

27

Elöljáróban hangsúlyozni kell, hogy a megtámadott ítéletben a Törvényszék a Spanyol Királyság által indított megsemmisítés iránti keresetről határozott, elutasítva azt, miután megállapította, hogy az e tagállam által az említett kereset alátámasztásaként hivatkozott három jogalap megalapozatlan.

28

Ezzel a Törvényszék hallgatólagosan, bár nem feltétlenül, azt ismerte el, hogy a vitatott határozat formális szempontból szabályos.

29

E tekintetben ugyanakkor a Spanyolország kontra Bizottság ítélet (C‑192/13 P, EU:C:2014:2156) és a Spanyolország kontra Bizottság ítélet (C‑197/13 P, EU:C:2014:2157) 56–89. pontjából, valamint 93. pontjából az következik, hogy a 2000. évtől a pénzügyi kiigazításról szóló határozatok Bizottság általi elfogadása a törvényes határidő betartásához van kötve.

30

Így tehát, az 1083/2006 rendelet 100. cikke (5) bekezdése szerint, a Bizottság a meghallgatást követő hat hónapon belül határoz a pénzügyi korrekcióról, ha pedig nem kerül sor meghallgatásra, a hat hónapos időszak a Bizottság meghívólevelének elküldése időpontjától számított két hónap elteltével kezdődik.

31

Az 1083/2006 rendelet 108. cikke második albekezdéséből az következik, hogy az említett 100. cikk 2007. január 1‑jétől alkalmazandó, ideértve a 2007 és 2013 közötti időszakot megelőző programokat is.

32

Márpedig, jelen esetben a meghallgatást 2009. november 10‑én tartották, miközben a Bizottság a vitatott határozatot csak 2010. június 30‑án hozta meg.

33

Következésképpen a Bizottság a jelen esetben nem tartotta be az 1083/2006 rendelet 100. cikke (5) bekezdésében foglalt, hat hónapos határidőt.

34

Ezenfelül, a Bíróság ítélkezési gyakorlatából egyrészt az következik, hogy a valamely sérelmet okozó aktus elfogadására vonatkozó eljárási szabályok olyan megsértése, mint az a tény, hogy a Bizottság a vitatott határozatot nem az uniós jogalkotó által előírt határidőn belül fogadta el, a lényeges eljárási szabályok megsértésének minősül (lásd: Egyesült Királyság kontra Tanács ítélet, 68/86, EU:C:1988:85, 48. és 49. pont; Spanyolország kontra Bizottság ítélet, EU:C:2014:2156, 103. pont; valamint Spanyolország kontra Bizottság ítélet, EU:C:2014:2157, 103. pont), másrészt pedig az, hogy ha az uniós bíróság a szóban forgó jogi aktus vizsgálata során megállapítja, hogy azt nem a szabályoknak megfelelően fogadták el, hivatalból is felhozhat az eljárási szabályok megsértésére alapított jogalapot, és ennek következtében az ilyen hibában szenvedő jogi aktust megsemmisítheti (lásd: Bizottság kontra ICI ítélet, C‑286/95 P, EU:C:2000:188, 51. pont; Bizottság kontra Solvay ítélet, C‑287/95 P és C‑288/95 P, EU:C:2000:189, 55. pont; Spanyolország kontra Bizottság ítélet, EU:C:2014:2156, 103. pont; valamint Spanyolország kontra Bizottság ítélet, EU:C:2014:2157, 103. pont).

35

A Bíróság előtti tárgyaláson a felek részére lehetőséget biztosítottak az előző pontban hivatkozott szempontokkal kapcsolatos észrevételek előterjesztésére. Ráadásul, a Spanyolország kontra Bizottság ítélet (EU:C:2014:2156) és a Spanyolország kontra Bizottság ítélet (EU:C:2014:2157) alapjául szolgáló ügyek keretében, amelyek lényegében azonos ténybeli és jogi kérdésekre vonatkoztak, ugyanezen peres felek már részletesen megvitatták a szóban forgó problémakört.

36

E körülményekre tekintettel azt kell megállapítani, hogy azáltal, hogy a Bizottság a vitatott határozatot a tanácsi rendelet által előírt törvényes határidő megsértésével fogadta el, a Törvényszék a Spanyol Királyság által indított kereset elutasításával és a vitatott határozatot övező lényeges eljárási szabályok megsértésének szankcionálásának elmulasztásával, tévesen alkalmazta a jogot.

37

A megtámadott ítéletet ennélfogva hatályon kívül kell helyezni.

38

Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 61. cikkének első bekezdése szerint, ha a fellebbezés megalapozott, a Bíróság a Törvényszék határozatát hatályon kívül helyezi. Ha a per állása megengedi, az ügyet maga a Bíróság is érdemben elbírálhatja.

39

A jelen esetben a Bíróságnak rendelkezésére állnak a Spanyol Királyság által a vitatott határozat megsemmisítése iránt a Törvényszék előtt indított kereset érdemi elbírálásához szükséges elemek.

40

E tekintetben elengedő kiemelni, hogy a jelen ítélet 29–36. pontjában kifejtett indokok miatt, a vitatott határozatot, lényeges eljárási szabályok megsértése miatt, hatályon kívül kell helyezni.

41

Az eljárási szabályzat 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozott, és a Bíróság maga hoz a jogvita kapcsán végleges határozatot, a Bíróság határoz a költségekről.

42

Ugyanezen szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése, amelyet ugyanezen szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, úgy rendelkezik, hogy a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a Spanyol Királyság a fellebbezési eljárásban pernyertes lett, és a Törvényszék előtt indított keresetnek helyt kell adni, a Spanyol Királyság kérelmének megfelelően a Bizottságot kell kötelezni a saját, valamint a Spanyol Királyság részéről mind az elsőfokú eljárásban, mind pedig a jelen fellebbezés keretében felmerült költségek viselésére.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott: