—

Lukoyl Neftohim Burgas AD képviseletében S. Andronov jogtanácsos,

—

a bolgár kormány képviseletében E. Petranova és J. Atanasov, meghatalmazotti minőségben,

—

az Európai Bizottság képviseletében P. Mihaylova és B.‑R. Killmann, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2011. szeptember 27‑i 1006/2011/EU bizottsági rendelettel (HL L 282, 1. o.) módosított, a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 2707 és 2710 vámtarifaszámainak értelmezésére irányul.

2

A kérelmet a Lukoyl Neftohim Burgas AD (a továbbiakban: Lukoyl) és a Nachalnik na Mitnicheski punkt Pristanishte Burgas Tsentar pri Mitnitsa Burgas (a burgaszi központi kikötő vámhivatalának vezetője, a továbbiakban: Nachalnik) között, a „nehézpárlatok, kenőolajok; más olajok – meghatározott eljárások céljára” megnevezéssel leírt áruk tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő peres eljárásban terjesztették elő.

3

A harmonizált áruleíró és kódrendszert (a továbbiakban: HR) létrehozó, Brüsszelben 1983. június 14‑én kelt nemzetközi egyezményt és annak 1986. június 24‑én kelt módosító jegyzőkönyvét az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá.

4

A Vámegyüttműködési Tanács (jelenleg Vámigazgatások Világszervezete), amelyet az annak létrehozásáról szóló, 1950. december 15‑én, Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény létesített, az előző pontban említett HR‑ről szóló egyezmény 8. cikkében meghatározott feltételek szerint jóváhagyja a HR Bizottság magyarázó megjegyzéseit és osztályozási véleményeit.

5

A HR 27. árucsoportra vonatkozó magyarázó megjegyzései között szereplő általános megjegyzések szövege a következő:

„[...]

Megjegyzendő, hogy a 27. árucsoportra vonatkozó 2. megjegyzésben és a 2707 vámtarifaszám szövegében szereplő »aromás alkotórészek« kifejezés úgy értendő, mint amely olyan egész molekulákra vonatkozik, amelyeknek egy része aromás, függetlenül az oldalláncok számától és hosszától, és nem csupán e molekulák aromás részeire vonatkozik.

[...]”

6

A HR 27. árucsoportjára vonatkozó 2. megjegyzésének szövege a következő:

„A 2710 vtsz. szövegében a kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj kifejezés nemcsak a kőolajra és a bitumenes ásványokból nyert olajra vonatkozik, hanem a hasonló olajokra, valamint az olyan olajokra, amelyek főleg telítetlen szénhidrogén‑keverékekből állnak, tekintet nélkül az előállítási eljárásukra, feltéve hogy a nem aromás alkotórészek tömege meghaladja az aromás alkotórészek tömegét.

[...]”

7

A HR 2707 vámtarifaszámára vonatkozó magyarázó megjegyzések többek között a következőket írják elő:

„E vámtarifaszám kiterjed:

[...]

[...]”

8

A 2710 vámtarifaszámra vonatkozó HR‑magyarázat I. címének B) pontja alatti magyarázó megjegyzések pontosítják:

„[...]

E vámtarifaszám magában foglalja:

[...]

Többek között ide tartoznak a tripropilén, tetrapropilén, di‑izobutilén, stb. megnevezésű kevert alkilének. Ezek aciklikus telítetlen szénhidrogén‑keverékekből (oktilének, nonilének, homológjaik és izomereik, többek között) és aciklikus telített szénhidrogén‑keverékekből tevődnek össze.

Ezeket vagy polimerizációval állítják elő (nagyon alacsony fokon) prorilénből, izobutilénből vagy más etilénes szénhidrogénekből, vagy szeparációval (többek között frakcionált desztillációval), bizonyos, ásványi olajok krakkolásából származó termékekből.

[...]

Nem tartoznak e vámtarifaszám alá azok az olajok, amelyekben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét, akkor sem, ha ezen olajokat kőolaj feldolgozása útján vagy más módon állítják elő (2707 sz.).”

9

Az Európai Unióba importált áruk vámtarifális besorolását a KN szabályozza, amely a HR‑en alapul. Ez utóbbinak a tényállás megvalósulása idején hatályos változata a 2658/87 rendeletnek az 1006/2011 rendelettel módosított változata volt.

10

A KN első része a bevezető rendelkezések egészét tartalmazza. A KN általános szabályokat tartalmazó I. szakaszának A. címe írja elő az e nómenklatúra (KN) értelmezésére vonatkozó általános szabályokat, amelyeknek megfelelően az áruknak a KN‑be történő besorolását végezni kell. Ebben az szerepel többek között, hogy jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámok árumegnevezései és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján kell meghatározni, mivel az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címei csak jelzésértékűek.

11

A KN „Vámtarifa” című második részében a 27. árucsoport vonatkozik az „Ásványi tüzelőanyagokra, ásványi olajokra és ezek desztillációs termékeire; bitumenes anyagokra; ásványi viaszokra”.

12

A KN ezen árucsoportban szereplő 2707 vámtarifaszámánál a következő leírás olvasható:

13

A KN 2710 vámtarifaszámának szövege a következő:

14

A KN „Más” című, a 2707 99 91 és 2707 99 99 vámtarifa‑alszámokra vonatkozó magyarázó megjegyzéseinek az alapeljárás tényállása megvalósulásának idején hatályos változata (HL 2011. C 137., 1. o.) a következőket írja:

„Ide főként a szénhidrogének keverékéből álló termékek tartoznak.

Ilyenek:

15

A HR 2707 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzései pontosítják:

„Az aromástartalom meghatározására lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 2. pontjához fűzött magyarázatot.”

16

A KN 27. árucsoportjához fűzött magyarázó megjegyzések általános megjegyzéseinek 2. pontjának szövege a következő:

„Az aromástartalmat a következő módszerekkel kell meghatározni:

17

A KN magyarázó megjegyzéseinek a 27. árucsoportra vonatkozó, „Az aromástartalom meghatározásának módszere a 315 °C feletti desztillációs végpontú termékeknél” című A) mellékletének szövege a következő:

„A módszer elve

Az n‑pentánban oldott mintát szilikagéllel töltött speciális kromatográfiás oszlopon választják szét. Az n‑pentánnal kimosott nem aromás szénhidrogéneket összegyűjtik és az oldószer elpárologtatása után visszamérik.

[...]

A módszer

[...]

A nem aromás szénhidrogének tömegszázalékarányát (A) a következő képlet adja meg:

ahol P1 a minta tömege.

A 100‑tól való eltérés a szilikagél által abszorbeált aromás szénhidrogének százalékaránya.

[...]”

18

2012. május 2‑i egyszerűsített vámnyilatkozatával a Lukoyl olyan árukat jelentett be szabad forgalomba bocsátás céljából, végső fogyasztásra szánva, amelyeket a következőképpen írtak le: „nehézpárlatok, kenőolajok; más olajok – meghatározott eljárások céljára”. Az árut a Kombinált Nómenklatúra 2710 19 71 vámtarifaszáma alatt jelentették be.

19

A vámnyilatkozatban 24269509 USD összegű árat tüntettek fel. 2012. május 10‑én a Lukoyl 7250758,54 BGN összeget fizetett meg hozzáadottérték‑adóként, mivel úgy vélte, hogy vám és jövedéki adó címén semmilyen összeget nem kell fizetnie.

20

Ezt követően az illetékes vámhatóságok megvizsgálták az áru iratait, a kísérő okmányokat és a nyilatkozatot. Megállapították, hogy a bemutatott igazolások és iratok nem teszik lehetővé az áru tarifális besorolását, és így abból – a KN alkalmazandó kódjának megállapítása érdekében – mintát vettek.

21

A minták elemzését a rusei (Bulgária) vámlabor végezte, amelynek szakértője megállapította, hogy az elemzett áru mazut (pakura) volt, pontosabban olyan szénhidrogének keverékéből álló, közvetlenül lepárolt nyersolajnak felel meg, amelyben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét. Ezen olaj eltért a benzoltól, a toluoltól, a xiloltól, a naftalintól és más aromás szénhidrogén keverékektől, a kreozotolajoktól és nyersolajoktól, kénezett fehéráruktól, bázikus termékektől, antracénoktól és fenoloktól. Az elemzést a KN 27. árucsoporthoz fűzött magyarázó megjegyzéseinek A) mellékletében leírt módszer (a továbbiakban: A) mellékletben írt módszer) szerint végezték.

22

2012. szeptember 28‑i levelében a szófiai (Bulgária) vámhivatal igazgatóhelyettese arról tájékoztatta a Nachalnikot, hogy tekintettel a rusei vámlabor megállapításaira, valamint a KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok 1. és 6. pontjára, a KN 2707 vámtarifaszámának szövegére, és a HR e vámtarifaszámhoz fűzött magyarázó megjegyzéseire, a szóban forgó árut a KN 2707 99 99 vámtarifa‑alszáma alá kell besorolni.

23

Ennek következtében a Nachalnik 2012. október 26‑án olyan határozatot hozott, amelyben kötelezte a Lukoylt egyrészt a vámtarifaszám kiigazítására, a szóban forgó árut a KN 2707 99 99 vámtarifaszáma alá sorolva be, amely 1,7%‑os vám alkalmazását írja elő, másrészt 616314,48 BGN vámtartozás 123262,90 BGN hozzáadottérték‑adóval növelt összegének az állam részére történő megfizetésére.

24

A Lukoyl keresetet indított e határozat ellen az Administrativen sad Burgas előtt.

25

E bíróság vegyészeti szakvéleményt (igazságügyi szakértői véleményt) szerzett be, amelynek végkövetkeztetései lényegében megerősítették a rusei vámlabor által adott szakvéleményben foglalt megállapításokat. Az igazságügyi szakértő azonban úgy vélte, hogy az aromás és nem aromás alkotórészek kérdéses termékbeli mennyiségének vizsgálatára nem alkalmas a rusei vámlabor által alkalmazott, az A) mellékletben leírt módszer.

26

Ennek alapján az Administrativen sad Burgas úgy döntött, hogy felfüggeszti az eljárást, és a következő kérdéseket terjeszti előzetes döntéshozatal céljából a Bíróság elé:

27

Mindenekelőtt egyrészt emlékeztetni kell arra, hogy ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy a szóban forgó árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást, annál is inkább, mivel nem áll feltétlenül rendelkezésére az ehhez szükséges valamennyi adat. Úgy tűnik tehát, hogy a nemzeti bíróság mindenképpen kedvezőbb helyzetben van ennek elvégzéséhez (Lohmann és Medi Bayreuth ítélet, C‑260/00–C‑263/637, EU:C:2002:637, 26. pont; Lecson Elektromobile ítélet, C‑12/10, EU:C:2010:823, 15. pont, valamint Digitalnet és társai ítélet, C‑320/11, C‑330/11, C 382/11 és C‑383/11, EU:C:2012:745, 61. pont).

28

A kérdést előterjesztő bíróság feladata tehát az alapügyben szóban forgó termékek besorolása a Bírósághoz előterjesztett kérdésekre adott válaszokra tekintettel.

29

Másrészt hangsúlyozni kell, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében a Bíróság feladata, hogy a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez hasznos választ adjon. Ennek érdekében adott esetben a Bíróságnak át kell fogalmaznia a feltett kérdéseket (Krüger‑ítélet, C‑334/95, EU:C:1997:378, 22. és 23. pont, valamint Byankov‑ítélet, C‑249/11, EU:C:2012:608, 57. pont).

30

A jelen esetben az utaló határozatból kiderül, hogy tíz kérdésével a nemzeti bíróság valójában a KN 2707 és 2710 vámtarifaszámainak értelmezését kéri, egy olyan termék tarifális besorolása érdekében, amely az alapeljárás tárgyát képező termékéihez hasonló jellemzőkkel rendelkezik, és amelyet a „nehézpárlatok, kenőolajok; más olajok – meghatározott eljárások céljára” megnevezéssel írtak le.

31

Ahhoz, hogy a Bíróság a kérdést előterjesztő bíróság számára hasznos válasszal szolgálhasson, e kérdéseket újra kell fogalmazni, és azokat át kell csoportosítani úgy, hogy elsőként a negyedik, ötödik és hatodik kérdést, ezt követően a második kérdést, majd az első kérdést, ezután a harmadik kérdést, végül pedig a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik kérdést kell megvizsgálni.

32

Negyedik, ötödik és hatodik kérdésével, amelyeket célszerű együtt vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra szeretne választ kapni, hogy mely szempont alapján dönthető el az, hogy az olyan termékeket, amelyek olyan jellemzőkkel rendelkeznek, mint az alapeljárás tárgyát képező termék, a KN 2707 vagy 2710 vámtarifaszáma alá kell‑e besorolni.

33

E kérdés megválaszolásához egyrészt hangsúlyozni kell, hogy a KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok előírják, hogy az áruk besorolását a vámtarifaszámok megnevezései és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján kell meghatározni, mivel az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címeit csak jelzésértékűeknek kell tekinteni.

34

Másfelől emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó szempontját általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszámai és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (lásd különösen Peacock‑ítélet, C‑339/98, EU:C:2000:573, 9. pont; Intermodal Transports ítélet, C‑495/03, EU:C:2005:552, 47. pont; Kamino International Logistics ítélet, C‑376/07, EU:C:2009:105, 31. pont, valamint British Sky Broadcasting Group és Pace ítélet, C‑288/09 és C‑289/09, EU:C:2011:248, 60. pont).

35

Ami a HR magyarázó megjegyzéseit illeti, hozzá kell tenni, hogy kötelező erejük hiányának ellenére a Közös Vámtarifa egységes alkalmazásának biztosítását szolgáló lényeges eszközöknek minősülnek, és ily módon hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez (Kloosterboer Services ítélet, C‑173/08, EU:C:2009:382, 25. pont, valamint Agroferm‑ítélet, C‑568/11, EU:C:2013:407, 28. pont). Ugyanez vonatkozik a KN magyarázó megjegyzéseire is (lásd Develop Dr. Eisbein ítélet, C‑35/93, EU:C:1994:252, 21. pont, valamint British Sky Broadcasting Group és Pace ítélet, EU:C:2011:248, 92. pont).

36

Jelen esetben a KN 2707 vámtarifaszámának szövegéből az derül ki, hogy e vámtartifaszám a következőket foglalja magában: „[...] olaj és más termék; hasonló termékek, amelyekben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét”.

37

Ezenfelül a KN 27. árucsoportjának 2. megjegyzése pontosítja, a HR 2710 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzések szövegével megegyező módon, hogy „a 2710 vtsz. szövegében a »kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj« kifejezés az olyan olajokra is vonatkozik, amelyek »főleg telítetlen szénhidrogén‑keverékekből állnak, és amelyekben a nem aromás alkotórészek tömege meghaladja az aromás alkotórészek tömegét«”. Ugyanezen megjegyzések hozzáfűzik, hogy nem tartoznak a 2710 vámtarifaszám alá „azok az olajok, amelyekben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét”.

38

Következésképpen, amint azt helyesen a bolgár kormány és az Európai Bizottság is előadta, a KN‑nek – a KN 27. árucsoportjának 2. megjegyzésére és a HR 2710 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzéseire figyelemmel értelmezett – 2707 és 2710 vámtarifaszámaiból az következik, hogy az árunak a KN 2707 vámtarifaszáma alá történő besorolását lehetővé tevő meghatározó szempont az aromás alkotórészek tömegének túlsúlya. Megfordítva viszont, a KN 2710 vámtarifaszáma alá tartozó árukat illetően a meghatározó szempont a nem aromás alkotórészek tömegének túlsúlya.

39

Ennélfogva a negyedik, az ötödik és a hatodik kérdésre azt a választ kell adni, hogy az annak eldöntésénél figyelembe veendő szempont, hogy az alapeljárás tárgyát képező termék jellemzőivel rendelkező termékeket a KN 2707 vámtarifaszáma vagy a KN 2710 vámtarifaszáma alá kell‑e besorolni, az aromás alkotórészeknek a nem aromás alkotórészekhez viszonyított tömege (aromástartalom).

40

Második kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra szeretne választ kapni, hogy a KN 27. árucsoportjában, valamint a KN és a HR ide kapcsolódó magyarázó megjegyzéseiben használt „aromás alkotórészek” kifejezés jelentése megegyezik‑e az „aromás szénhidrogének” kifejezés jelentésével.

41

E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy mégha a KN nem is határozza meg az „aromás alkotórészek” kifejezés fogalmát, az e kérdésre adandó válasz egyértelműen levezethető a KN 27. árucsoportra vonatkozó rendelkezéseinek, illetve a KN és a HR idevágó magyarázó megjegyzéseinek szövegéből.

42

Ugyanis a KN 2707 vámtarifaszámának szövege kimondja, hogy e vámtarifaszám alá tartoznak azok a termékek, „amelyekben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét”. A KN 2707 10 – 2707 99 vámtarifa‑alszámainak szövegéből az következik, hogy e termékek közé tartoznak többek között a benzol, a toluol, a xilol, a naftalin és más aromás szénhidrogén keverékek, a kreozotolajok és nyersolajok.

43

Egyébként, amint az a KN 2707 50 vámtarifa‑alszám megnevezésének különböző – többek között a bolgár („Drugi smesi na aromatni vuglevodorodi”), a spanyol („Las demás mezclas de hidrocarburos aromáticos”), a német („andere Mischungen aromatischer Kohlenwasserstoffe”), az angol („Other aromatic hydrocarbon mixtures”), a francia („autres mélanges d’hydrocarbures aromatiques”) és az olasz („altre miscele d’idrocarburi aromatici”) – nyelvi változataiban használt kifejezésekből kiderül, a KN – miként arra a bolgár kormány helyesen rámutatott – különbséget tesz az „aromás alkotórészek” és az „aromás szénhidrogének” kifejezés között.

44

Megjegyzendő, hogy ugyanerre a különbségtételre lehet következtetni a KN 2707 99 11 és 2707 99 19 vámtarifa‑alszámaihoz fűzött magyarázó megjegyzésekből is, amelyek kimondják, hogy e vámtarifa‑alszámok alá tartoznak azok a „hasonló termékek, amelyekben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét”, és amelyek pontosítják, hogy e termékek tartalmazhatnak „kisebb arányban polinukleáris aromás szénhidrogéneket”. Ugyanígy a KN 2707 99 30 vámtarifaszámához fűzött magyarázó megjegyzések kimondják, hogy „ezen alszám alkalmazásában a kénezett fehéráru kifejezés csak azokat a [...] termékeket jelenti, amelyek [...] kénvegyületeket [...] és túlnyomóan nem aromás szénhidrogéneket tartalmaznak”.

45

E különbségtétel kitűnik a HR 2707 vámtarifaszámhoz fűzött magyarázó megjegyzéseiből is, amelyek pontosítják, hogy e vámtarifaszám alá tartoznak „az olajak és olyan más termékek [...], amelyek alapvetően aromás szénhidrogének keverékéből és más aromás vegyületekből állnak”.

46

E körülményekre tekintettel azt kell megállapítani, hogy az említett rendelkezések szövege nyilvánvalóan különbséget tesz az „aromás alkotórészek” és az „aromás szénhidrogének” kifejezés között, és ennélfogva az „aromás alkotórészek” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy annak tágabb a jelentése, mint az „aromás szénhidrogének” kifejezésé.

47

Ezt az értelmezést erősíti meg a HR 27. árucsoportra vonatkozó magyarázó megjegyzései között szereplő általános megjegyzések szövege is, amely kimondja, hogy „a 27. árucsoportra vonatkozó 2. megjegyzésben és a 2707 vámtarifaszám szövegében szereplő »aromás alkotórészek« kifejezés úgy értendő, mint amely olyan egész molekulákra vonatkozik, amelyeknek egy része aromás, függetlenül az oldalláncok számától és hosszától, és nem csupán e molekulák aromás részeire vonatkozik”.

48

Az előzőekre való tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN 27. árucsoportjában szereplő „aromás alkotórészek” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy annak tágabb a jelentése, mint az „aromás szénhidrogének” kifejezésé.

49

Első és harmadik kérdésével, amelyeket célszerű együtt vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra szeretne választ kapni, hogy hogyan kell meghatározni egy adott áru aromástartalmát ahhoz, hogy eldönthető legyen, hogy azt a KN 2707 vámtarifaszáma vagy a KN 2710 vámtarifaszáma alá kell‑e besorolni.

50

E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a KN 27. árucsoportjához fűzött magyarázó megjegyzések általános megjegyzéseinek 2. pontja azt írja, hogy a 315 °C‑t meghaladó desztillációs végpontú termékeknél az A. mellékletben írt módszert kell alkalmazni.

51

Ugyanakkor, miként arra a jelen ítélet 35. pontjában már emlékeztettünk, a KN magyarázó megjegyzéseinek jogilag nincs kötelező erejük (lásd Develop Dr. Eisbein ítélet, EU:C:1994:252, 21. pont, valamint British Sky Broadcasting Group és Pace ítélet, EU:C:2011:248, 92. pont). Következésképpen, miként azt a Bizottság is hangsúlyozza, az A. mellékletben írt módszert nem lehet egy adott termék aromástartalma meghatározásához alkalmazható egyetlen módszernek tekinteni.

52

Ezenfelül hangsúlyozni kell, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében, ha úgy tűnik, hogy a KN magyarázó megjegyzései ellentmondásban vannak a KN vámtarifaszámainak, illetve az áruosztályaira vagy árucsoportjaira vonatkozó megjegyzéseinek szövegével, akkor figyelmen kívül kell hagyni őket (lásd ebben az értelemben Sunshine Deutschland Handelsgesellschaft ítélet, C‑229/06, EU:C:2007:239, 31. pont; JVC France ítélet, C‑312/07, EU:C:2008:324, 34. pont, valamint Kamino International Logistics ítélet, EU:C:2009:105, 49. és 50. pont).

53

Ebből következik, hogy amennyiben valamely tagállam vámhatóságai vagy valamely gazdasági szereplő olyan esettel találják szemben magukat, amelyben a KN magyarázó megjegyzések alkalmazása a KN‑nel összeegyeztethetetlen eredményre vezetne, lehetőségük kell, hogy legyen az illetékes szervhez fordulni jogorvoslat iránt.

54

Következésképpen, amint azt a Bizottság is megjegyezte, ha valamely tagállam vámhatóságai vagy valamely gazdasági szereplő úgy véli, hogy az A. mellékletben írt módszer a KN‑nel nem összeegyeztethető eredményre vezet, az illetékes szervhez fordulhatnak jogorvoslat iránt.

55

Ezt követően a megkeresett bíróság feladata lesz eldönteni, hogy melyik a legalkalmasabb módszer a szóban forgó termék aromástartalmának meghatározására.

56

Ennélfogva az első és a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy főszabály szerint a nemzeti bíróságok feladata annak meghatározása, hogy melyik a legalkalmasabb módszer egy adott termék aromástartalmának meghatározására annak eldöntéséhez, hogy azt a KN 2707 vámtarifaszáma vagy a KN 2710 vámtarifaszáma alá kell‑e besorolni.

57

Hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik kérdésével, amelyeket együtt kell vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra szeretne választ kapni, hogy hogyan kell értelmezni a KN 2707 99 91 és 2707 99 99 vámtarifa‑alszámaihoz fűzött magyarázó megjegyzések 1. pontját.

58

E tekintetben először is hangsúlyozni kell, hogy ellentétben a kérdést előterjesztő bíróság által kifejtettekkel, a KN 2707 99 91 és 2707 99 99 vámtarifa‑alszámaihoz fűzött magyarázó megjegyzések második bekezdése szövegének angol nyelvű változata a „these products include” fordulatot használja, és nem a „these products are” fordulatot.

59

Ahhoz, hogy a kérdést előterjesztő bíróság számára hasznos válasszal lehessen szolgálni, emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez annak szövegét, célját, valamint e rendelkezés szövegkörnyezetét és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az részét képezi (lásd többek között: TNT Express Nederland ítélet, C‑533/08, EU:C:2010:243, 44. pont és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat, valamint Brain Products ítélet, C‑219/11, EU:C:2012:742, 13. pont és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

60

Egyébként az uniós jogi rendelkezések egységes alkalmazásának szükségessége kizárja, hogy a rendelkezés szövegét kétség esetén elszigetelten vizsgálják, és éppen azt követeli meg, hogy a más hivatalos nyelvi változatok fényében értelmezzék és alkalmazzák azt (lásd ebben az értelemben: Eschig‑ítélet, C‑199/08, EU:C:2009:538, 54. pont és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

61

Jelen esetben a KN 2707 99 91 és 2707 99 99 vámtarifa‑alszámaihoz fűzött magyarázó megjegyzések második bekezdése szövegének különféle nyelvi változatainak összevetéséből az derül ki, hogy e rendelkezésnek azonos az értelme mind a bolgár („mezdu tezi produkti mogat da se upomenat”) és az angol nyelvű („these products include”), mind a spanyol („Entre esos productos se pueden citar”), a német („Von diesen Erzeugnissen sind z. B. zu nennen”), a francia („Parmi ces produits, on peut citer”) és az olasz („Fra questi prodotti si possono citare”) nyelvű változatban, és ennélfogva az úgy értendő, mint amely nem kimerítő jellegű.

62

Ezt az értelmezést erősíti meg a KN 2707 99 91 és 2707 99 99 vámtarifa‑alszámaihoz fűzött magyarázó megjegyzések 1. pontjának utolsó bekezdésének szövege is. Ugyanis a „például” kifejezés használata e bekezdés végén kifejezetten arra utal, hogy az ott említett, azon KN vámtarifaszámok és vámtarifa‑alszámok felsorolása, amelyek alá a túlnyomórészt aromás alkotórészekből álló termékek besorolhatók, és amelyek így a KN 2707 vámtarifaszáma alá tartoznak, de nem felelnek meg az említett megjegyzések 1. pontja a)–d) alpontjaiban megállapított feltételeknek, nem kimerítő jellegű.

63

Ezenfelül hangsúlyozni kell, hogy tekintettel arra, hogy a KN magyarázó megjegyzéseinek az a célja, hogy a tarifális besorolás érdekében megkönnyítse a KN értelmezését, e megjegyzéseket úgy kell értelmezni, hogy értelmezésük biztosítsa a KN vámtarifa‑alszámok tényleges érvényesülését.

64

Márpedig, ha a KN 2707 99 91 és 2707 99 99 vámtarifa‑alszámaihoz fűzött magyarázó megjegyzések 1. pontját úgy kellene értelmezni, hogy az annak utolsó bekezdésében szereplő felsorolás kimerítő jellegű, akkor az említett magyarázó megjegyzések ellentétesek lennének e céllal, aminek az lenne a hatása, hogy az olyan termékeket, mint az alapeljárás tárgyát képező termék, amelyben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét, és amely így a KN 2707 vámtarifaszáma alá tartozik, nem lehetne besorolni e vámtarifaszám egyik vámtarifa‑alszáma alá sem.

65

Egyébként, miként azt a Bizottság helyesen hangsúlyozta, azt az értelmezést, miszerint a KN 2707 99 99 vámtarifa‑alszáma alá tartoznak azok a termékek, amelyek ugyan megfelelnek a KN 2707 vámtarifaszáma alá történő besorolás feltételeinek, de nem sorolhatók be annak egyetlen másik vámtarifa‑alszáma alá sem, az a tény is megerősíti, hogy a KN 2707 99 99 vámtarifa‑alszám címe az, hogy „Más”, valamint az a körülmény is, hogy a 2707 vámtarifaszámon belül ez az utolsó vámtarifa‑alszám.

66

Az előzőekre tekintettel a hetedik, a nyolcadik, a kilencedik és a tizedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN 2707 99 91 és 2707 99 99 vámtarifa‑alszámaihoz fűzött magyarázó megjegyzések 1. pontját úgy kell értelmezni, hogy az nem kimerítő jellegű, és ennélfogva az olyan termékeket, amelyek a KN 2707 vámtarifaszáma alá tartoznak, de nem sorolhatók be valamely meghatározott vámtarifa‑alszám alá, a KN 2707 99 99 vámtarifa‑alszáma alá kell besorolni.

67

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott: