—

a német kormány képviseletében T. Henze és B. Beutler, meghatalmazotti minőségben,

—

az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: A. De Stefano avvocato dello Stato,

—

az Európai Bizottság képviseletében K. Herrmann és B. Eggers, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a televíziókészülékek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2010. szeptember 28‑i 1062/2010/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 314., 64. o., a továbbiakban: felhatalmazáson alapuló rendelet) 4. cikke a) pontjának az értelmezésére irányul.

2

A jelen kérelem az U. Rätzke és az S+K Handels GmbH (a továbbiakban: S+K) – amely az előbbi versenytársa az elektromos készülékek, különösen a televíziókészülékek forgalmazásának területén – között a tisztességtelen verseny tilalmáról szóló német törvényen alapuló tiltás iránti kérelem tárgyában folyamatban lévő eljárásban került előterjesztésre.

3

Az energiával kapcsolatos termékek energia‑ és egyéb erőforrás‑fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló, 2010. május 19‑i 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 153., 1. o.) (19) preambulumbekezdése az alábbiak szerint került megszövegezésre:

„A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az [EUMSZ 290. cikkel] összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az energiával kapcsolatos termékek használat közbeni energia‑ és egyéb alapvető erőforrás‑fogyasztására vonatkozó címkézés és szabványos termékismertető tekintetében. Kiemelkedően fontos, hogy a Bizottság előkészítő tevékenysége során megfelelően konzultáljon, beleértve a szakértőkkel való konzultációt is.”

4

Ezen irányelv (25) preambulumbekezdése az alábbiakat tartalmazza:

„Ezen irányelv rendelkezéseinek végrehajtásakor a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy tartózkodjanak olyan intézkedések elfogadásától, amelyek szükségtelenül bürokratikus és bonyolult kötelezettségeket róhatnak az érintett piaci résztvevőkre, különösen a kis‑ és középvállalkozásokra [kkv‑k].”

5

Az említett irányelv „Fogalommeghatározások” című 2. cikke a következőképpen rendelkezik:

„Ezen irányelv alkalmazásában:

[...]

[...]”

6

Ugyanezen irányelv „A szállítók felelősségi köre” című 5 cikke az alábbiak szerint rendelkezik:

„A tagállamok biztosítják, hogy:

[...]

[...]”

7

A 2010/30 irányelv „A kereskedők felelősségi köre” című 6. cikke így rendelkezik:

„A tagállamok biztosítják, hogy:

8

Az említett irányelv „Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok” című 10. cikkének (1)–(3) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

„(1)   A címkére és az adatlapra vonatkozó részleteket a Bizottság a 11., 12. és 13. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján határozza meg, az e cikk szerinti egyes terméktípusok vonatkozásában.

Ha egy termék megfelel a (2) bekezdésben felsorolt kritériumoknak, annak egy, a (4) bekezdéssel összhangban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá kell tartoznia.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a használat közbeni energia‑ és egyéb alapvető erőforrás‑fogyasztásról a címkén és az adatlapon megadott tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseinek lehetővé kell tenniük a végfelhasználók számára, hogy tájékozottabb vásárlói döntéseket hozhassanak, a piacfelügyeleti hatóságok számára pedig, hogy ellenőrizhessék, a termékek megfelelnek‑e a megadott tájékoztatásnak.

Ha egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus rendelkezéseket tartalmaz mind a termék energiahatékonyságára, mind alapvető erőforrás‑fogyasztására vonatkozóan, a címke megjelenésének és tartalmának a termék energiahatékonyságát kell hangsúlyoznia.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kritériumok a következők:

(3)   Felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezetének elkészítésekor a Bizottság:

[...]

9

A 2010/30 irányelv 11., 12. és 13. cikke meghatározza azt a keretet, amelyben az EUMSZ 290. cikk (2) bekezdésének megfelelően a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásra kerülnek. Ezen irányelv 11. cikke szabályozza a felhatalmazás Bizottság általi gyakorlásának időtartamát, és arra kötelezi ez utóbbit, hogy legkésőbb hat hónappal a 2010. június 19‑én kezdődő ötéves időszak vége előtt készítsen jelentést a felhatalmazásról. E cikk egyébiránt azt a kötelezettséget rója a Bizottságra, hogy minden felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor arról egyidejűleg értesítse az Európai Parlamentet és az Európai Unió Tanácsát. Az említett irányelv 12. cikke a felhatalmazás visszavonásának lehetőségére vonatkozik, ugyanezen irányelv 13. cikke pedig a Parlament és a Tanács által a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal szembeni kifogás emelése esetén követendő eljárásra.

10

A 2010/30 irányelv „Átültetés a nemzeti jogba” című 16. cikkének az (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A tagállamok legkésőbb 2011. június 20‑ig elfogadják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

E rendelkezéseket a tagállamoknak 2011. július 20‑tól kell alkalmazniuk.

[…]”

11

Az említett irányelv „Hatálybalépés” című 18. cikke a következőt írja elő:

„Ezen irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 5. cikk d), g) és h) pontját 2011. július 31‑től kell alkalmazni.”

12

A felhatalmazáson alapuló rendelet (3) preambulumbekezdése az alábbiak szerint fogalmaz:

„A televíziókészülékek energiahatékonyságának és ‑fogyasztásának címkén és szabványos termékismertetőben való feltüntetését harmonizált rendelkezésekkel szükséges szabályozni annak érdekében, hogy a gyártók energiahatékony készülékek előállítására, a végfelhasználók pedig energiahatékony készüléktípusok vásárlására kapjanak ösztönzést, csökkenjen ezen termékek összenergia‑fogyasztása és javuljon a belső piac működése.”

13

E rendelet (9) preambulumbekezdése szerint:

„Az energiahatékony televíziókészülékek gyártásának ösztönzése érdekében a magasabb energiahatékonysági osztályok követelményeit is teljesítő televíziókészülékek forgalomba hozatalát tervező beszállítók számára lehetővé kell tenni, hogy az adott energiaosztály követelményeinek teljesítését már az energiahatékonysági osztályok kötelező feltüntetésére megszabott határidő előtt is jelezhessék a címkén.”

14

Az említett rendelet „A beszállítók felelősségi köre” című 3. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A beszállítók biztosítják, hogy:

[...]

(3)   A címke V. mellékletben meghatározott formai követelményeit a következő ütemezés szerint kell alkalmazni:

15

Ugyanezen rendelet „A kereskedők felelősségi köre” című 4. cikke a következőképpen rendelkezik:

„A kereskedők biztosítják, hogy:

[...]”

16

A felhatalmazáson alapuló rendelet „Hatálybalépés” című 9. cikke a következőképpen rendelkezik:

„Ez a felhatalmazáson alapuló rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendelet 2011. november 30‑tól alkalmazandó. [...]

Ez a felhatalmazáson alapuló rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.”

17

A tisztességtelen verseny tilalmáról szóló törvénynek (Gesetz gegen den unlauteren Wettbewerb) az alapügyben alkalmazandó változata (BGBl. 2010 I, 254. o., a továbbiakban: UWG) 3. §‑ának (1) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

„Jogellenesek azok a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, amelyek alkalmasak arra, hogy a versenytársak, a fogyasztók vagy az egyéb piaci szereplők érdekeit jelentősen befolyásolják.”

18

Az UWG 4. §‑a az alábbiak szerint rendelkezik:

„A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok példái

Tisztességtelen versenyjogi magatartást tanúsít az, aki

[...]

(11)   olyan jogszabályi rendelkezést sért, amelynek célja többek között a piaci magatartásnak a piaci szereplők érdekében való szabályozása.”

19

Az UWG 5a. §‑ának (2) és (4) bekezdése a következőképpen fogalmaz:

„(2)   Tisztességtelen versenyjogi magatartást tanúsít az, aki azáltal befolyásolja a fogyasztók 3. § (2) bekezdése értelmében vett döntési szabadságát, hogy olyan információt tart vissza, amely a konkrét esetben valamennyi körülményre – a kommunikációs eszköz korlátait is beleértve – figyelemmel lényeges.

[...]

(4)   A (2) bekezdés értelmében lényegesnek minősülnek azok az információk is, amelyek közösségi jogi rendeletek vagy a kereskedelmi kommunikációra – a reklámot és a marketinget is beleértve – vonatkozó közösségi jogi irányelveket átültető jogszabályok alapján nem tarthatók vissza a fogyasztótól.”

20

Az UWG 8. §‑a (1) bekezdésének első mondata így rendelkezik:

„Azzal szemben, aki a 3. vagy 7. § értelmében tiltott kereskedelmi tevékenységet végez, e tevékenység megszüntetése iránti, ismétlődő jogsértés veszélye esetén pedig tiltás iránti kérelemmel lehet fellépni.”

21

2012. január 20‑án az S+K üzletének kirakatában egy olyan televíziókészüléket kínált megvételre, amelyen nem szerepelt a felhatalmazáson alapuló rendelet V. mellékletében előírt, energiafogyasztásra vonatkozó címke. A televíziókészüléket annak gyártója, a Haier Deutschland GmbH szállította le egy nagykereskedőnek, az ElectronicPartner Handel SE‑nek, amely ezt követően 2011. május 20‑án szállította azt az S+K‑nak. 2012. január 20‑án ezt a típusú televíziókészüléket még gyártották.

22

Az S+K az U. Rätzke általi felszólítást követően negatív megállapítási keresetet terjesztett elő, amelyet U. Rätzke viszontkeresete követett, amelyben ez utóbbi azt kérte, hogy az S+K‑t tiltsák el attól, hogy olyan televíziókészüléket kínáljon eladásra, amelyen nem szerepel a felhatalmazáson alapuló rendelet V. mellékletében előírt címke.

23

E viszontkereset az UWG 3. §‑ának (1) bekezdésén, 4. §‑ának 11. pontján és 8. §‑ának (1) bekezdésén alapul, és azt a kérdést veti fel, hogy a felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke a) pontjának megfelelően az S+K‑nak el kellett‑e látnia címkével a részére 2011. május 20‑án címke nélkül leszállított televíziókészüléket.

24

A Landgericht Mühlhausen az említett viszontkeresetet elutasította abból az okból, hogy a 2011. november 30. előtt a szóban forgó címke nélkül és az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelően leszállított televíziókészülékeket 2011. november 30. után sem kellett ilyen címkével ellátni.

25

A kérdést előterjesztő bíróság, amelyhez az előbbi bíróság ítélete ellen fellebbezést nyújtottak be, a felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke a) pontjának értelmezését mérlegeli, amely rendelkezés szerinte az UWG 4. §‑a értelmében vett piaci magatartási szabálynak minősül. E tekintetben megjegyzi, hogy a felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke a) pontjában használt „által […] kiállított” kifejezés azt sugallhatja, hogy 2011. november 30‑tól a kereskedőt csak akkor terheli a televíziókészülékek címkézési kötelezettsége, ha a beszállító – az őt ugyanezen időponttól kezdődően terhelő kötelezettségnek megfelelően – már címkével szállította le e televíziókészülékeket. Azonban az említett bíróság szerint a címkézési kötelezettségnek a felhatalmazáson alapuló rendelet (3) preambulumbekezdésében megfogalmazott célja arra utalhat, hogy 2011. november 30‑tól a kereskedőnek valamennyi kiállított televíziókészüléket címkével kell ellátnia, ideértve azokat is, amelyeket ezen időpontot megelőzően szállítottak a részére. U. Rätzke úgy véli, hogy a 2010/30 irányelv 5. cikkének d) pontjával fennálló összefüggésből arra lehet következtetni, hogy a beszállítók minden esetben, tehát a 2011. november 30. előtt leszállított készülékek esetében is kötelesek a címkéket ingyenesen és haladéktalanul kiállítani annak érdekében, hogy a kereskedők ugyanezen időponttól eleget tehessenek címkézési kötelezettségüknek.

26

E körülmények között a Thüringer Oberlandesgericht felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

„Úgy kell‑e értelmezni a […] felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének a) pontját,

27

A kérdést előterjesztő bíróság a kérdésével lényegében arra keresi a választ, hogy a felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének a) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy csupán a 2011. november 30‑tól forgalomba hozott televíziókészülékekre vonatkozik a kereskedők annak biztosítására vonatkozó kötelezettsége, hogy az értékesítési helyeken kiállított minden televíziókészüléken szerepeljen olyan címke, amely tájékoztatást ad a készülék energiahatékonyságáról.

28

Amint azt az érintett felek javasolták, e tekintetben átfogó elemzést kell végezni a kereskedőknek, valamint a beszállítóknak a felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti kötelezettségeiről a televíziókészülékek címkézésével kapcsolatban, figyelembe véve e rendelet rendszerét, különösen a 2010/30 irányelv rendelkezéseinek fényében.

29

A felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének a) pontja ugyanis azt a kötelezettséget rója a kereskedőkre, hogy minden televíziókészüléken helyezzék el a beszállítók által e rendelet „3. cikk[e] (1) bekezdésének megfelelően” kiállított címkét.

30

Egyébiránt a felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke – ellentétben annak 3. cikkével – nem tartalmaz az időbeli hatályára vonatkozóan önálló ütemezést. Márpedig a 2010/30 irányelv 6. cikkének b) pontja szerint a kereskedők címkézési kötelezettsége csak a felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá tartozó termékekre vonatkozik, és ugyanezen irányelv 10. cikke (3) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik, hogy e felhatalmazáson alapuló jogi aktus meghatározza a címkézéssel kapcsolatos felelősség időbeli hatályát. E rendelkezés értelmében ugyanis a felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezetének elkészítésekor a Bizottság „meghatározza a végrehajtás időpontját, a fokozatos vagy átmeneti intézkedéseket vagy időszakokat, figyelembe véve különösen a kkv‑kre vagy az elsősorban kkv‑k által gyártott egyes termékcsoportokra gyakorolt lehetséges hatásokat”.

31

Következésképpen, figyelembe véve azt a tényt, hogy a felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke nem tartalmaz önálló időbeli ütemezést, hanem e rendeletnek a beszállítók felelősségi körére vonatkozó 3. cikke (1) bekezdésére hivatkozik, a felhatalmazáson alapuló rendelet 4. és 3. cikkének időbeli hatálya megegyezik. Ekképpen a kereskedőnek a címke elhelyezésére vonatkozó kötelezettsége kiegészíti a beszállítónak a megfelelő címke kiállítására vonatkozó kötelezettségét.

32

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a felhatalmazáson alapuló rendelet időbeli hatályának megfelelően – amelynek vonatkozásában a 9. cikk úgy rendelkezik, hogy a rendelet 2011. november 30‑tól alkalmazandó – e rendelet 3. cikkének (3) bekezdése nem ír elő semmilyen követelményt az ezen időpont előtt forgalomba hozott televíziókészülékekre. E rendelkezés ugyanis pontosan a „2011. november 30‑tól forgalomba hozott televíziókészülékekre” irányadó követelményekre vonatkozik, majd fokozatosan határozza meg a 2014. január 1‑jétől, a 2017. január 1‑jétől és a 2020 január 1‑jétől forgalomba hozott televíziókészülékekre alkalmazandó követelményeket.

33

A fentiekből következően – amint azt az érintett felek javasolták – az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés megválaszolásához értelmezni kell a felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjában használt „forgalomba hozott” kifejezést.

34

Az irányelv 2. cikkének i) pontja szerint „»forgalomba hozatal«: egy terméknek az uniós piacon történő első hozzáférhetővé tétele az Unión belüli forgalmazása vagy felhasználása céljából, akár ellenszolgáltatás fejében, akár térítésmentesen, és az alkalmazott eladási technikáktól függetlenül”. Következésképpen a piacon történő első hozzáférhetővé tétel a meghatározó, a forgalmazás módjától függetlenül.

35

Ekképpen a címkézési kötelezettség a kereskedőket az uniós piacon 2011. november 30‑tól forgalomba hozott – tehát a gyártó által ezen időponttól kezdődően értékesítésre bocsátott – televíziókészülékek vonatkozásában terheli csupán.

36

Ez a megközelítést, amely a felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke a) pontja rendszerének figyelembevételén alapul, nem vonja kétségbe az említett rendelkezés teleologikus értelmezése sem.

37

Amint azt a kérdést előterjesztő bíróság megjegyezte, nem vitatott, hogy a 2011. november 30. előtt értékesített televíziókészülékekre vonatkozó címkézési kötelezettség a végfelhasználókat energiahatékony készüléktípusok vásárlására ösztönözhetné a felhatalmazáson alapuló rendelet (3) és (9) preambulumbekezdése szerinti célkitűzéseknek megfelelően.

38

Mindazonáltal a fent említett ösztönző hatás korlátozottnak tűnik, mivel az említett televíziókészülékek forgalmazása aránylag rövid időszak alatt zajlott le.

39

Egyébiránt a 2011. november 30. előtt leszállított televíziókészülékekre is vonatkozó címkézési kötelezettség korlátozott hatása nem állna arányban azzal az adminisztrációs teherrel, amelyet ez az intézkedés a beszállítók és a kereskedők számára okozna. Különösképpen a kkv‑knak energiacímkéket kellene igényelniük a gyártótól minden, már 2011. november 30. előtt leszállított televíziókészülékre. Márpedig a 2010/30 irányelv (25) preambulumbekezdése értelmében tartózkodni kell olyan intézkedések elfogadásától, amelyek szükségtelenül bürokratikus és bonyolult kötelezettségeket róhatnak az érintett piaci résztvevőkre, különösen a kkv‑kra.

40

Ami a 2010/30 irányelv 5. cikkének d) pontját illeti, ebből a rendelkezésből – ellentétben azzal, amit U. Rätzke a kérdést előterjesztő bíróság előtt állított – nem következik más eredmény. E rendelkezés ugyanis nem szabályozza sem azokat a körülményeket, amikor fennáll a címkézési kötelezettség, sem e kötelezettség időbeli keretét, amely kérdés kapcsán ezen irányelv – konkrétan annak 10. cikke (3) bekezdésének d) pontja – felhatalmazáson alapuló jogi aktus rendelkezéseire hivatkozik. Márpedig a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktus világosan meghatározta a címkézési kötelezettség időbeli hatályát, mivel annak értelmében e felhatalmazáson alapuló rendelet csupán az először 2011. november 30‑tól forgalomba hozott televíziókészülékekre alkalmazandó.

41

Ennélfogva úgy kell válaszolni a feltett kérdésre, hogy a felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy csupán a 2011. november 30‑tól forgalomba hozott – tehát a gyártó által forgalmazás céljából először értékesítésre bocsátott – televíziókészülékekre vonatkozik a kereskedők annak biztosítására vonatkozó kötelezettsége, hogy az értékesítési helyeken kiállított minden televíziókészüléken szerepeljen a beszállítók által az említett rendelet 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően kiállított címke.

42

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

A 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a televíziókészülékek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2010. szeptember 28‑i 1062/2010/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikkének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy csupán a 2011. november 30‑tól forgalomba hozott – tehát a gyártó által forgalmazás céljából először értékesítésre bocsátott – televíziókészülékekre vonatkozik a kereskedők annak biztosítására vonatkozó kötelezettsége, hogy az értékesítési helyeken kiállított minden televíziókészüléken szerepeljen a beszállítók által az említett rendelet 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően kiállított címke.