Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62013CA0018

    C-18/13. sz. ügy: A Bíróság (hetedik tanács) 2014. február 13-i ítélete (az Administrativen sad Sofia-grad (Bulgária) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Maks Pen EOOD kontra Direktor na Direktsia „Obzhalvane i danachno-osiguritelna praktika” Sofia, korábban Direktor na Direktsia „Obzhalvane i upravlenie na izpalnenieto” Sofia (Adózás — Közös hozzáadottértékadó-rendszer — 2006/112/EK irányelv — Az előzetesen felszámított adó levonása — Nyújtott szolgáltatások — Ellenőrzés — A szükséges eszközökkel nem rendelkező szolgáltató — Az adócsalás fogalma — Az adócsalás hivatalból történő megállapításának kötelezettsége — A szolgáltatás tényleges nyújtásával kapcsolatos követelmény — Megfelelően részletes nyilvántartás vezetésének követelménye — Peres eljárások — Annak tilalma, hogy a bíróság büntetőjogilag minősítse a csalást, és súlyosbítsa a felperes helyzetét)

    HL C 93., 2014.3.29, p. 16–17 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    29.3.2014   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 93/16


    A Bíróság (hetedik tanács) 2014. február 13-i ítélete (az Administrativen sad Sofia-grad (Bulgária) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Maks Pen EOOD kontra Direktor na Direktsia „Obzhalvane i danachno-osiguritelna praktika” Sofia, korábban Direktor na Direktsia „Obzhalvane i upravlenie na izpalnenieto” Sofia

    (C-18/13. sz. ügy) (1)

    (Adózás - Közös hozzáadottértékadó-rendszer - 2006/112/EK irányelv - Az előzetesen felszámított adó levonása - Nyújtott szolgáltatások - Ellenőrzés - A szükséges eszközökkel nem rendelkező szolgáltató - Az adócsalás fogalma - Az adócsalás hivatalból történő megállapításának kötelezettsége - A szolgáltatás tényleges nyújtásával kapcsolatos követelmény - Megfelelően részletes nyilvántartás vezetésének követelménye - Peres eljárások - Annak tilalma, hogy a bíróság büntetőjogilag minősítse a csalást, és súlyosbítsa a felperes helyzetét)

    2014/C 93/25

    Az eljárás nyelve: bolgár

    A kérdést előterjesztő bíróság

    Administrativen sad Sofia-grad

    Az alapeljárás felei

    Felperes: Maks Pen EOOD

    Alperes: Direktor na Direktsia „Obzhalvane i danachno-osiguritelna praktika” Sofia, korábban Direktor na Direktsia „Obzhalvane i upravlenie na izpalnenieto” Sofia

    Tárgy

    Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Administrativen sad Sofia-grad — A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL L 347., 1. o.) 63. cikkének, 178. cikke (1) bekezdése a) pontjának, 226. cikke (1) bekezdése 6. pontjának, valamint 242. és 273. cikkének értelmezése — Az „adócsalás” fogalma — A szolgáltatás teljesítéséhez szükséges munkaerővel, tárgyi eszközökkel és vagyonnal nem rendelkező szolgáltató számlán való feltüntetése — Számviteli bizonylatok hiánya — A szolgáltatás teljesítésének igazolása céljából kiállított hamis dokumentumok — Az adócsalás hivatalból történő megállapítására vonatkozó nemzeti bírósági kötelezettség — A levonási jognak a szolgáltatás tényleges teljesítésétől való függővé tétele — A nemzetközi számviteli előírások betartásának követelménye az adólevonási jog ellenőrzése céljából vezetett részletes nyilvántartás követelményeinek való megfelelés érdekében — A szolgáltatás tényleges teljesítésére vonatkozó információk számlán való feltüntetésének esetleges szükségessége — Nemzeti jogszabályok, amelyek abban az időpontban tekintik teljesítettnek a szolgáltatást, amikor az említett szolgáltatásból származó bevétel elismeréséhez szükséges feltételek a vonatkozó jogszabályok szerint teljesülnek

    Rendelkező rész

    1.

    A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azzal ellenétes, hogy az adóalany a szolgáltató által kibocsátott számlákon szereplő hozzáadottérték-adót levonja, ha a szolgáltatás teljesítése ellenére kitűnik, hogy azt ténylegesen nem e szolgáltató vagy alvállalkozója teljesítette, mivel többek között az utóbbiak nem rendelkeztek a szükséges munkaerővel, tárgyi eszközökkel és vagyonnal, hogy a szolgáltatásnyújtásuk tényleges teljesítésének költségeit nem tüntették fel a könyvelésükben, vagy hogy a szolgáltató nevében bizonyos dokumentumokat aláíró személyek kiállítói minősége tévesnek bizonyult, azon kettős feltétel mellett, hogy az ilyen tények csalárd magatartást valósítanak meg, és az adóhatóságok által közölt objektív tényezőkre tekintettel megállapításra kerül, hogy az adóalany tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jog megalapozására felhozott ügylettel ilyen adócsalásban vesz részt, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

    2.

    Ha a nemzeti bíróságok kötelesek vagy jogosultak hivatalból megtagadni a kötelező erejű nemzeti jogszabályra alapított jogalapot, kötelesek ezt megtenni a kötelező erejű olyan uniós jogszabály vonatkozásában is, amely előírja a hatóságok és a nemzeti bíróságok számára, hogy meg kell tagadniuk a hozzáadottértékadó-levonási jog által biztosított előnyt, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy e jogra csalárd módon vagy visszaélésszerűen hivatkoztak. E bíróságok feladata az e levonási jogra történő hivatkozás csalárd vagy visszaélésszerű módjának értékelése során, hogy a lehető legteljesebb mértékig a 2006/112 irányelv szövegét és célját figyelembe véve értelmezzék a nemzeti jogot ezen irányelv eredményének elérése érdekében, ami megköveteli, hogy hatáskörük keretei között tegyenek meg mindent a belső jog egészére tekintettel és az általuk elfogadott értelmezési módszerek alkalmazásával.

    3.

    A 2006/112 irányelvet, amelynek 242. cikke különösen azt írja elő, hogy minden adóalanynak a hozzáadottérték-adó megállapítása és ellenőrzése céljából részletes nyilvántartást kell vezetnie, úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes, hogy az érintett tagállam ugyanezen irányelv 273. cikkének határai között minden adóalanytól megköveteli, hogy e tekintetben tartsa tiszteletben a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelő nemzeti számviteli szabályokat, feltéve hogy az e vonatkozásban elfogadott intézkedések nem haladják meg az adó helyes beszedésére és az adókijátszás elkerülésére irányuló célok eléréséhez szükséges mértéket. E tekintetben a 2006/112 irányelvvel ellentétes az a nemzeti rendelkezés, amely szerint a szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontja az az időpont, amikor teljesültek az érintett szolgáltatásból származó bevétel elismerésének feltételei.


    (1)  HL C 79., 2013.3.16.


    Top