—

nyilvánítsa a jelen keresetet elfogadhatónak és teljes egészében megalapozottnak, valamint nyilvánítsa megalapozottnak a keresetlevélben előadott valamennyi jogalapot;

—

engedélyezze a jelen kereset gyorsított eljárásban történő vizsgálatát;

—

állapítsa meg, hogy a megtámadott aktusok részlegesen megsemmisíthetők, mert az aktusok megsemmisítendő része elválasztható az aktus egészétől;

—

semmisítse meg a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2011. december 1-jei 2011/782/KKBP határozatot és a 2012. május 14-i 2012/256/KKBP tanácsi végrehajtási határozatot annyiban, amennyiben Salim Al Tount és az Al Toun Groupot felvették a 2011. december 1-jei 2011/782/KKBP tanácsi határozat mellékletében szereplő listára;

—

semmisítse meg a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2012. január 18-i 36/2012/EU tanácsi rendeletet és a 410/2012/EU tanácsi végrehajtási rendeletet, annyiban, amennyiben Salim Al Tount és az Al Toun Groupot felvették a 2012. január 18-i 36/2012/EU tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő listára;

—

kötelezze a Tanácsot a felperesek összes költségének, a jelen eljárás során a képviseletükkel összefüggésben felmerült költségek, munkadíjak és egyéb költségek viselésére.

1.

Az első jogalap a védelemhez való jog és a tisztességes eljáráshoz való jog lényeges megsértésén alapul, mivel a felpereseket nem tájékoztatták a megtámadott jogi aktusokról, amelyekről a médiából értesültek, és sem egyetlen bizonyítékot, sem egyetlen komoly ténykörülményt nem ismertettek velük a szankcióval sújtott személyek listájára való felvételük alátámasztása érdekében. E tekintetben a bizonyítási teher a Tanácsra hárul, amelynek igazolnia kellene a korlátozó intézkedések előírását.

2.

A második jogalap az indokolási kötelezettség megsértésén alapul, mivel a Tanács, azáltal, hogy a megtámadott jogi aktusokban kizárólag kijelentő megfogalmazást alkalmazott, amelyet nem indokolt, megsértette az uniós intézményeknek az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 6. cikke, az EUMSZ 296. cikk és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke által előírt kötelezettségét. Ezzel kapcsolatban a felek a rendszerben való részvétel pontatlan fogalmának használatára hivatkoznak, amelynek nincs meghatározva a fogalma a Tanácsnak a szíriai helyzetre vonatkozó aktusaiban. Azáltal, hogy nem jelöli meg az egyértelmű és pontos okokat, a Tanács megakadályozza a Törvényszéket abban, hogy gyakorolja felülvizsgálati jogkörét a megtámadott jogi aktusok jogszerűségével kapcsolatban.

3.

A harmadik jogalap a hatékony bírói jogvédelemhez való jog megsértésén alapul, mivel az indokolási kötelezettség megsértése megakadályozta egy hatékony védekezési jogalap kifejtését, amint az az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 6. és 13. cikkében, az EUMSZ 215. cikkben és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. és 47. cikkében szerepel.

4.

A negyedik jogalap a Tanács által elkövetett értékelési hibán alapul, mivel a felperest, Salim Al Tount tévesen azonosította venezuelai állampolgárként, ami nem felel meg a valóságnak, és mivel az Al Toun Group – megalakítása óta – soha nem vett részt olaj- vagy olajtermékekre vonatkozó ügyletekben, a megtámadott jogi aktusokban szereplő állítással ellentétben.

5.

Az ötödik jogalap az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikke által előírt tulajdonhoz való jog, az arányosság elve és a vállalkozás szabadságának megsértésén alapul, mivel a 2012. május 14-i 2012/256/KKBP tanácsi végrehajtási határozat és a 2012. május 14-i 410/2012/EU tanácsi végrehajtási rendelet elfogadásával a Tanács indokolatlanul fosztotta meg a felpereseket a tevékenységük békés gyakorlásának lehetőségétől, amely a létezésüket és megélhetésüket biztosítaná.

6.

A hatodik jogalap az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 8. és 10. cikkének (2) bekezdésében előírt jóhírnévhez való jog nyilvánvaló megsértésén alapul, mivel a felperesek nevének a megtámadott jogi aktusokba történő felvétele indokolatlanul aláásta tekintélyüket a szíriai társadalomban, barátaik körében, vallási közösségükben és kereskedelmi partnereiknél.”