EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62012TN0017
Case T-17/12: Action brought on 16 January 2012 — Hagenmeyer and Hahn v Commission
T-17/12. sz. ügy: 2012. január 16-án benyújtott kereset — Hagenmeyer és Hahn kontra Bizottság
T-17/12. sz. ügy: 2012. január 16-án benyújtott kereset — Hagenmeyer és Hahn kontra Bizottság
HL C 89., 2012.3.24, p. 26–27
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
24.3.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 89/26 |
2012. január 16-án benyújtott kereset — Hagenmeyer és Hahn kontra Bizottság
(T-17/12. sz. ügy)
2012/C 89/44
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Hagenmeyer (Hamburg, Németország) és Andreas Hahn (Hannover, Németország) (képviselő: T. Teufer ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
— |
az élelmiszerekkel kapcsolatos, a betegségek kockázatának csökkentéséről szóló, az egészségre vonatkozó egyes állítások engedélyezésének elutasításáról szóló, 2011. november 16-i 1170/2011/EU bizottsági rendelet (HL L 299., 1. o.) azon részét semmisítse meg, amely a felperesek kérelmében foglalt, a „Jelentős mennyiségű víz rendszeres fogyasztása csökkentheti a kiszáradás kialakulása és az ezzel együtt járó teljesítményromlás kockázatát” állításra vonatkozik; |
— |
az alperest kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) szerint tilos az élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó állítások alkalmazása, kivéve, ha a Bizottság az említett rendeletnek megfelelően engedélyezte őket, és szerepelnek az engedélyezett állítások listáján.
A jelen kereset az élelmiszerekkel kapcsolatos, a betegségek kockázatának csökkentéséről szóló, az egészségre vonatkozó egyes állítások engedélyezésének elutasításáról szóló, 2011. november 16-i 1170/2011/EU bizottsági rendelettel (2) szemben került benyújtásra, amennyiben e rendelettel az engedélyeztetésre benyújtott a betegségek kockázatának csökkentésére vonatkozó alábbi állításnak az engedélyezett állítások listájára történő felvétele elutasításra került: „Jelentős mennyiségű víz rendszeres fogyasztása csökkentheti a kiszáradás kialakulása és az ezzel együtt járó teljesítményromlás kockázatát”.
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek kilenc jogalapra hivatkoznak.
1. |
Az első, a valamely „kockázati tényező” megnevezésének nélkülözhetőségére alapított jogalap A felperesek először is azt kifogásolják, hogy az alperes az engedély iránti kérelemben kötelezőnek nyilvánította valamely „kockázati tényező” megnevezését, jóllehet az 1924/2006 rendeletből nem következik ilyen kötelezettség. |
2. |
A második, a „kockázati tényező” engedély iránti kérelemben való tényleges megnevezésének figyelmen kívül hagyására alapított jogalap A felperesek kifogásolják ezenkívül, hogy az alperes figyelmen kívül hagyta, hogy a felperesek a kérelmezett egészségre vonatkozó állítás megfogalmazására vonatkozó javaslataikban ténylegesen megneveztek „kockázati tényezőt”. |
3. |
A harmadik, az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap A felperesek úgy érvelnek továbbá, hogy az 1170/2011 rendelet összességében véve aránytalan. |
4. |
A negyedik, a kielégítő jogalap hiányára alapított jogalap A megtámadott rendeletnek ezen kívül a felperesek álláspontja szerint nincs kielégítő jogalapja, mivel az 1924/2006 rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjával és 10. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 17. cikkének rendelkezésein alapul. |
5. |
Az ötödik, az elégtelen jogforrásra alapított jogalap A felperesek ötödszörre azzal érvelnek, hogy az alperes alapvető alaki követelményeket megszegett, amennyiben az 1924/2006 rendeletben előírt határozat helyett rendeletet bocsátott ki. |
6. |
A hatodik, a hatáskörmegosztás megsértésére alapított jogalap A felperesek ezen összefüggésben azzal érvelnek, hogy az 1924/2006 rendeletben előírt, az alperes, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság és a Szövetségi Fogyasztóvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal közötti hatáskörmegosztást figyelmen kívül hagyta az alperes az eljárás során. |
7. |
A hetedik, a nem határidőre történt határozathozatalra alapított jogalap A felperesek emellett azt kifogásolják, hogy figyelmen kívül hagyták az engedély iránti kérelem továbbítására, a tudományos vélemény kiállítására és a jóváhagyó határozat kibocsátására vonatkozó, az 1924/2006 rendeletből következő kötelező határidőkorlátokat. |
8. |
A nyolcadik, az állítások hiányos figyelembevételére alapított jogalap A felperesek továbbá azt kifogásolják, hogy az alperes jelentős alaki követelményeket megsértett, mivel a jóváhagyó határozatában a felperesek és az eljárásba beavatkozó érdekelt harmadik felek állításainak jelentős részét nem vette figyelembe. |
9. |
A kilencedik, a hiányos indokolásra alapított jogalap A felperesek végül azt kifogásolják, hogy az alperes nem teljesítette kellően az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdésből eredő indokolási kötelezettségét. |
(1) Az élelmiszerekkel kapcsolatos, az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 404, 9. o.).
(2) Az élelmiszerekkel kapcsolatos, a betegségek kockázatának csökkentéséről szóló, az egészségre vonatkozó egyes állítások engedélyezésének elutasításáról szóló, 2011. november 16-i 1170/2011/EU bizottsági rendelet (HL L 299., 1. o.).