Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62012CO0156

    A Bíróság (hatodik tanács) 2012. június 13‑i végzése.
    GREP GmbH kontra Freitstaat Bayern.
    Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Landesgericht Salzburg – Az Európai Unió Alapjogi Chartája 51. cikke (1) bekezdése első mondatának, illetve másodlagosan a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22‑i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás, 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.) 43. cikke (1) bekezdésének, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 6. cikke (1) bekezdésének értelmezése – Az alapjogi charta hatálya – Más tagállamban hozott határozat végrehajthatóvá nyilvánítása iránti eljárás – Költségmentességhez való jog – E jogot a jogi személyektől megtagadó nemzeti szabályozás megengedhetősége.
    Az eljárási szabályzat 104. cikke 3. §‑ának első bekezdése – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – A 47. cikk, valamint az 51. cikk (1) bekezdése – Az uniós jog végrehajtása – Más tagállamban hozott, foglalást elrendelő határozat végrehajthatóvá nyilvánításáról szóló határozat elleni jogorvoslat – Hatékony bírói jogvédelem – A bírósághoz fordulás joga – Költségmentesség – A költségmentességet a jogi személyektől megtagadó nemzeti szabályozás.
    C‑156/12. sz. ügy.

    ECLI identifier: ECLI:EU:C:2012:342





    A Bíróság (hatodik tanács) 2012. június 13-i végzése – GREP kontra Freistaat Bayern

    (C-156/12. sz. ügy)

    „Az eljárási szabályzat 104. cikke 3. §-ának első bekezdése – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – A 47. cikk, valamint az 51. cikk (1) bekezdése – Az uniós jog végrehajtása – Más tagállamban hozott, foglalást elrendelő határozat végrehajthatóvá nyilvánításáról szóló határozat elleni jogorvoslat – Hatékony bírói jogvédelem – A bírósághoz fordulás joga – Költségmentesség – A költségmentességet a jogi személyektől megtagadó nemzeti szabályozás”

    1.                     Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – A határozatok elismerése és végrehajtása – Az említett rendelet érintett cikkeinek célja (44/2001 tanácsi rendelet) (vö. 32. pont)

    2.                     Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – A határozatok elismerése és végrehajtása – A zár alá vételt elrendelő foglalási végzés végrehajthatóvá nyilvánításáról szóló határozat elleni jogorvoslat – Az uniós jognak az Európai Unió Alapjogi Chartája 51. cikke értelmében vett végrehajtásának minősülő jogorvoslat – Az e charta 47. cikkében meghatározott hatékony bírói jogvédelem elvére való hivatkozás lehetősége (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. és 51. cikk; 44/2001 tanácsi rendelet, 43. cikk) (vö. 31., 33–35., 37., 43. pont és a rendelkező rész)

    3.                     Az Európai Unió joga – Elvek – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – Az Európai Unió Alapjogi Chartájában történő szabályozás – A bíróság előtti igényérvényesítést a perköltségek előlegezésétől és/vagy ügyvédi képviselettől függővé tévő nemzeti szabályozás – Ezen előlegezésre képtelen jogi személynek a költségmentesség kedvezményéből való kizárása – Megengedhetőség – Feltételek – A nemzeti bíróság általi értékelés (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk) (vö. 38–42., 44–47. cikk és a rendelkező rész)

    Tárgy

    Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Landesgericht Salzburg – Az Európai Unió Alapjogi Chartája 51. cikke (1) bekezdése első mondatának, illetve másodlagosan a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás, 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.) 43. cikke (1) bekezdésének, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 6. cikke (1) bekezdésének értelmezése – Az alapjogi charta hatálya – Más tagállamban hozott határozat végrehajthatóvá nyilvánítása iránti eljárás – Költségmentességhez való jog – E jogot a jogi személyektől megtagadó nemzeti szabályozás megengedhetősége.

    Rendelkező rész

    A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet 43. cikke alapján annak érdekében benyújtott jogorvoslat, hogy vitassák az e rendelet 38–42. cikke alapján hozott, zár alá vételt elrendelő foglalási végzés végrehajthatóvá nyilvánításáról szóló határozatot, az uniós jognak az Európai Unió Alapjogi Chartája 51. cikke értelmében vett végrehajtásának minősül.

    Az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkében meghatározott hatékony bírói jogvédelem elve magában foglalhatja az ilyen jogorvoslat keretében felmerülő eljárási költségek és/vagy az ügyvédi képviselettel összefüggő költségek viselése alóli mentességhez való jogot.

    A nemzeti bíróságnak ugyanakkor ellenőriznie kell, hogy az ilyen költségmentesség engedélyezésének feltételei a bírósághoz fordulás joga olyan korlátozásának minősülnek-e, amely magát e jog lényegét érinti, hogy azok jogszerű célra irányulnak-e, és hogy ésszerű arányossági kapcsolat áll-e fenn az alkalmazott eszközök és az elérni kívánt cél között.

    Ezen értékelés keretében a nemzeti bíróság figyelembe veheti a per tárgyát, a költségmentességet kérelmező pernyertességének ésszerű esélyét, az ügy tétjének e kérelmező számára képviselt fontosságát, a jogi kérdés és az alkalmazott eljárás bonyolultságát, valamint e kérelmező arra való képességét, hogy hatékonyan érvényesítse jogait. Az arányosság értékelésének keretében a nemzeti bíróság figyelemmel lehet az előlegezendő perköltségek nagyságára is, valamint arra, hogy e költségek esetlegesen a bírósághoz fordulás megkerülhetetlen akadályát képezik-e, vagy sem.

    Kifejezetten a jogi személyeket illetően a nemzeti bíróság figyelemmel lehet ezek helyzetére is. A nemzeti bíróság így figyelembe veheti a kérdéses jogi személy társasági formáját, azt, hogy nyereségszerzési célú jogi személy-e, vagy sem, valamint a tagjainak vagy részvényeseinek pénzügyi teljesítőképességét, és annak lehetőségét, hogy ez utóbbiak biztosítsák a bíróság előtti igényérvényesítéséhez szükséges összeget.

    Top