Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 62012CN0476

    C-476/12. sz. ügy: Az Oberster Gerichtshof (Ausztria) által 2012 október 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Österreichischer Gewerkschaftsbund kontra Verband Österreichischer Banken und Bankiers

    HL C 32., 2013.2.2, p. 2–2 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    2.2.2013   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 32/2

    Az Oberster Gerichtshof (Ausztria) által 2012 október 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Österreichischer Gewerkschaftsbund kontra Verband Österreichischer Banken und Bankiers

    (C-476/12. sz. ügy)

    2013/C 32/02

    Az eljárás nyelve: német

    A kérdést előterjesztő bíróság

    Oberster Gerichtshof

    Az alapeljárás felei

    Felperes: Österreichischer Gewerkschaftsbund

    Alperes: Verband Österreichischer Banken und Bankiers

    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

    1.

    Az ellátás jellege alapján (mint indokolt intézkedés) alkalmazandó-e a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodásról szóló, 1997. december 15-i 97/81/EK tanácsi irányelv (1) mellékletében foglalt keretmegállapodás 4. szakaszának 2. pontjában előírt időarányosság elve (pro rata temporis) arra a kollektív szerződésben (kollektív megállapodásban) szabályozott, gyermekek után járó családi támogatásra, amely a munkáltató által nyújtott olyan szociális ellátás, amelynek célja a támogatással érintett gyermek vonatkozásában a gyermeknevelés szülőket terhelő pénzügyi terheinek részbeni fedezése?

    2.

    Az 1. kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

    Úgy kell-e értelmezni a 97/81/EK irányelv mellékletében foglalt keretmegállapodás 4. szakaszának 1. pontját, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottakkal szemben alkalmazott, a gyermekek után járó családi támogatáshoz való joguk munkaidőhöz viszonyított arányos csökkentését magában foglaló eltérő bánásmód — a meghatározott szociál- és gazdaságpolitikai cél, valamint az elérésére alkalmas intézkedések meghatározása területén a szociális partnerek rendelkezésére álló széleskörű mérlegelési mozgástér figyelembevételével — objektív okokkal igazolható, feltéve, hogy az arányosítás tilalma

    a)

    megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a szülői jogon járó részmunkaidős munkavégzés, és/vagy a szülői szabadság alatti csekély mértékű munkavégzés formájában való részmunkaidős foglalkoztatást, és/vagy

    b)

    a több részmunkaidős foglalkoztatottal rendelkező munkáltatókat terhelő súlyosabb pénzügyi terhek révén a piaci verseny torzításához, valamint a munkáltatók részmunkaidőben foglalkoztatottak alkalmazására való hajlandóságának csökkenéséhez vezet, és/vagy

    c)

    előnyben részesíti azon részmunkaidőben foglalkoztatottakat, akik további részmunkaidős munkaviszonyokkal rendelkeznek, és többszörösen jogosultak a gyermekek után járó családi támogatáshoz hasonló, kollektív szerződésben rögzített ellátásra, és/vagy

    d)

    előnyben részesíti a részmunkaidőben foglalkoztatottakat, mert a teljes munkaidőben foglalkoztatottakhoz képest több szabadidővel, és ezért jobb lehetőségekkel rendelkeznek a gyermekgondozásra?

    3.

    Amennyiben az 1. és 2. kérdésre nemleges válasz adandó:

    Úgy kell-e értelmezni az Alapjogi Charta 28. cikkét, hogy olyan munkajogi rendszerben, amelyben különösen válogatott és szakképzett kollektív szerződéses partnerek egybehangzó szociálpolitikai értékelései alapján határozzák meg a munkajogi minimumszabályok lényeges részét, abban az esetben, ha (a nemzeti gyakorlat értelmében) egy kollektív szerződésnek csupán valamely (az uniós jog szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát sértő) részletszabálya (a jelen ügyben a részmunkaidős foglalkoztatottak gyermekek után járó családi támogatása arányosítása) semmis, e semmisség az e szabályozási területre (a jelen ügyben a gyermekek után járó családi támogatásra) vonatkozó valamennyi kollektív szerződéses rendelkezésre kiterjed?

    (1)  HL L 14., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 267. o.; a 98/23/EK irányelvvel (HL L 131;10. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 278. o.) módosított változat.

    Top