A Törvényszék (hetedik tanács) T-396/09. sz., Vereniging Milieudefensie, Stichting Stop Luchtverontreiniging Utrecht kontra Bizottság ügyben 2012. június 14-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2012. augusztus 27-én benyújtott fellebbezés

(C-403/12. P. sz. ügy)

2013/C 9/44

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: P. Oliver, J.-P. Keppenne, G. Valero Jordana, P. van Nuffel)

A többi fél az eljárásban: Vereniging Milieudefensie, Stichting Stop Luchtverontreiniging Utrecht, Holland Királyság, Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa

A fellebbező kérelmei

Jogalapok és fontosabb érvek

A jogvita lényegében azt a kérdést érinti, hogy a Törvényszék különösen a Bíróság C-240/09. sz. ügyben 2011. március 8-án hozott ítéletének figyelembevételével az Aarhusi Egyezmény (1) 9. cikkének (3) bekezdése alapján vizsgálhatta-e az 1367/2006/EK rendelet (2) 2. cikke (1) bekezdésének g) pontjával összefüggésben értelmezett 10. cikke (1) bekezdésének érvényességét.

A Bizottság két jogalapra hivatkozik.

Először is a Bizottság megjegyzi, hogy a Törvényszék, bár helyesen nevezte meg azokat a szigorú feltételeket, amelyek mellett a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján az egyének a nemzetközi egyezmények jogi előírásaira hivatkozhatnak az Unió jogi aktusai érvényességének a vizsgálata érdekében (különösen, valamely egyezmény rendelkezései alapján történő vizsgálat csak akkor lehetséges, ha annak típusa és struktúrája azzal nem ellentétes, és az érvényesített rendelkezések tartalmilag fenntartás nélküliek és kielégítően pontosnak tűnnek), helytelenül határozott úgy, hogy az ezen feltételek alóli kivételek, amelyek az úgynevezett Fediol-ügy és Nakajima-ügy ítélkezési gyakorlatából (a Bíróság 70/87. sz. ügyben 1989. június 22-én hozott ítélete és a C-69/89. sz. ügyben 1991. május 7-én hozott ítélete) adódnak, érvényesek az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdésére is.

A Bíróság a C-240/09. sz. ügyben hozott ítéletében már kimondta, hogy az Aarhusi Egyezmény 9. cikke (3) bekezdésének nincs közvetlen hatálya. Továbbá a Fediol és Nakajima ügyek ítélkezési gyakorlatát mint kivételt megszorítóan kell értelmezni; azt mindezidáig csak a kereskedelmi politika területén alkalmazták, és csak akkor lehet más politika területén alkalmazni, ha annak feltételei egyértelműen teljesülnek, ami nem igaz a jelen ügyben. Az 1367/2006 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése ugyanis nem tartalmaz semmiféle utalást az Aarhusi Egyezmény erőírásaira, és e rendelkezés az ezen Egyezményből eredő különös kötelezettséget sem öltet át a Nakajima-ügy ítélkezési gyakorlata értelmében. Végül az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdése nem eléggé világos és pontos ahhoz, hogy a Nakajima-ügy ítélkezési gyakorlata alapján előírt kivételeket alkalmazni lehessen.

Másodszor a Bizottság másodlagosan előadja, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdését annak megállapításával, hogy az 1367/2006 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése csak azért ellentétes e rendelkezéssel, mert az ezen 10. cikkben előírt felülvizsgálati eljárás az egyedi eseteket szabályozó aktusokra korlátozódik, miközben a Törvényszéknek konkrétan azt kellett volna vizsgálnia, hogy a Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdését nem kielégítően ültették-e át azon jogi eljárások egészén keresztül, amelyekkel az egyének a nemzeti és uniós szinten rendelkeznek.

(1)  A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-i Aarhusi Egyezmény, amelyet a 2005. február 17-i 2005/370/EK tanácsi határozat (HL L 124., 1. o.) hagyott jóvá.

(2)  A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 264., 13. o.).