Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62012CN0402

C-402/12. P. sz. ügy: A Törvényszék (hetedik tanács) T-396/09. sz., Vereniging Milieudefensie, Stichting Stop Luchtverontreiniging Utrecht kontra Bizottság ügyben 2012. június 14-én hozott ítélete ellen az Európai Parlament által 2012. augusztus 24-én benyújtott fellebbezés

HL C 9., 2013.1.12, p. 26–26 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

12.1.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 9/26


A Törvényszék (hetedik tanács) T-396/09. sz., Vereniging Milieudefensie, Stichting Stop Luchtverontreiniging Utrecht kontra Bizottság ügyben 2012. június 14-én hozott ítélete ellen az Európai Parlament által 2012. augusztus 24-én benyújtott fellebbezés

(C-402/12. P. sz. ügy)

2013/C 9/43

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Fellebbező: Európai Parlament (képviselők: L. Visaggio és G. Corstens)

A többi fél az eljárásban: Vereniging Milieudefensie, Stichting Stop Luchtverontreiniging Utrecht, Európai Bizottság, Holland Királyság, az Európai Unió Tanácsa

A fellebbező kérelmei

A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék (hetedik tanács) T-396/09. sz. ügyben 2012. június 14-én hozott ítéletét;

hozzon határozatot az ügyben, és utasítsa el az elsőfokú eljárás felpereseinek a keresetét;

az elsőfokú eljárás felperesit kötelezze a jelen ügyben felmerülő költségek megtérítésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Parlament véleménye szerint a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy az 1367/2006/EK rendelet (1) érvényességét vizsgálhatja az Aarhusi Egyezmény (2) 9. cikkének (3) bekezdése alapján, holott e rendelkezésnek nincsen közvetlen hatálya. A Törvényszék e feltevése mind azon állandó ítélkezési gyakorlat alapvetően téves értelmezésén alapul, amely az egyének azon lehetőségére vonatkozik, hogy valamely nemzetközi egyezmény rendelkezéseire hivatkozzanak az Európai Unió aktusai érvényességének a megkérdőjelezése céljából, mind azon nemzetközi kötelezettségek típusainak és terjedelmének az alapvetően téves értelmezésén alapul, amelyekről a jelen ügyben szó van.

Konkrétabban, a Törvényszék olyan ítélkezési gyakorlatot alkalmazott, amely a Fediol-ügyben (3) és a Nakajima-ügyben (4) hozott ítéletből ered, nem vette azonban figyelembe azt, hogy ezen ítélkezési gyakorlatot — amely egyébként mostanáig az ügyek rendkívül csekély számára korlátozódott — csak kivételesen és rendkívül különleges feltételek mellett lehet alkalmazni. A Törvényszék a megtámadott ítéletben egyrészt még azt a fáradságot sem tette, hogy megvizsgálja azt, hogy e feltételek valóban teljesülnek-e a jelen ügyben, másrészt nem vette figyelembe az említett ítélkezési gyakorlat kivételes jellegét.


(1)  A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 264., 13. o.).

(2)  A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-i Aarhusi Egyezmény, amelyet a 2005. február 17-i 2005/370/EK tanácsi határozat (HL L 124., 1. o.) hagyott jóvá.

(3)  A Bíróság 70/87. sz., Fediol kontra Bizottság ügyben 1989. június 22-én hozott ítélete (EBHT 1989., 1781. o.).

(4)  A Bíróság C-69/89. sz., Nakajima kontra Tanács ügyben 1991. május 7-én hozott ítélete (EBHT 1991., I-2069. o.).


Top