1

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának Kiegészítésében 2011. április 5‑én közzétett hirdetményében (HL 2011/S 66–106099) és a Hivatalos Lapban közzétett helyesbítéssel (HL 2011/S 70–113065) az Európai Unió Kiadóhivatala (Kiadóhivatal) közzétette az AO 10340. sz. („Szoftverfejlesztésre és ‑karbantartásra irányuló számítógépes szolgáltatások, tanácsadás és segítségnyújtás különböző típusú IT alkalmazások számára”) ajánlati felhívást.

2

A hirdetmény szerint a szóban forgó számítógépes szolgáltatások négy tételre oszlottak, a jelen kereset a következő három tételt érinti:

3

Az ajánlati felhívás célja minden egyes tétel vonatkozásában a lejáró keretszerződések felváltása érdekében új szolgáltatási keretszerződés megkötése volt.

4

A dokumentációban a Kiadóhivatal pontosította, hogy az egyes tételek esetében az ajánlattevők a „rangsormechanizmus” (a továbbiakban: rangsor) szerint kerülnek kiválasztásra, és hogy a keretszerződéseket az egyes tételek esetében négyéves időtartamra írják alá azon ajánlattevőkkel, amelyek a három legkedvezőbb ajánlatot tették. Az egyes tételekre vonatkozó szerződések odaítélésekor elsőként azzal a gazdasági szereplővel vették fel a kapcsolatot, akinek az ajánlatát az ár‑érték arány tekintetében a legkedvezőbbnek tartották. Amennyiben ez az elsőként megkeresett gazdasági szereplő nem volt képes a kívánt szolgáltatás nyújtására vagy az nem állt érdekében, a második legjobb ajánlatot tevő gazdasági szereplőt keresték meg. Amennyiben a másodikként megkeresett gazdasági szereplő nem volt képes a kívánt szolgáltatás nyújtására vagy az nem állt érdekében, úgy a harmadik legjobb ajánlatot tevő gazdasági szereplővel vették fel a kapcsolatot.

5

A dokumentáció 2.1. pontja értelmében az ajánlatok értékelése három főbb szakaszban történt: az első szakaszban a kizárási szempontok (a dokumentáció 2.5. pontja), a második szakaszban pedig a kiválasztási szempontok (a dokumentáció 2.6. pontja) alkalmazására került sor, míg a harmadik szakaszban az ajánlat műszaki és pénzügyi értékelését végezték el az odaítélési szempontok alapján (a dokumentáció 2.7. és 2.8. pontja).

6

Az 1. és a 3. tétel vonatkozásában folytatott műszaki értékelés kapcsán a dokumentáció 2.7.2. pontja a következő öt odaítélési szempontot jelölte meg:

7

A 4. tétel vonatkozásában folytatott műszaki értékelés kapcsán a dokumentáció 2.7.2. pontja a következő három odaítélési szempontot jelölte meg:

8

Az egyes tételek esetén az odaítélési szempontok összesen 100 pontot tettek ki. A szerződések odaítélésekor kizárólag azokat az ajánlatokat vették figyelembe, amelyek az egyes szempontok vonatkozásában legalább a pontok felét megszerezték, összesített pontszámuk pedig legalább 65 pont volt. Minden ajánlatot értékeltek annak meghatározása érdekében, hogy milyen mértékben teljesíti a kimondott követelményeket, és az az ajánlat került kiválasztásra, amely a legkedvezőbb ár‑érték arányt képviselte. Az értéket, azaz a műszaki értékelést 50%‑ban, az árat, azaz a pénzügyi értékelést 50%‑ban vették figyelembe (a dokumentáció 2.9. pontja).

9

2011. május 17‑én a felperesek – a European Dynamics Luxembourg SA, a European Dynamics Belgium SA és az Evropaïki Dynamiki – Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE – konzorciumot alkotva ajánlatokat nyújtottak be az 1., a 3. és a 4. tétel tekintetében.

10

Az 1. és a 4. tétel tekintetében 2011. július 1‑jén, míg a 3. tétel tekintetében 2011. július 4‑én elkészítették az értékelésről szóló jelentést, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23‑i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (HL L 357., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 145. o; a továbbiakban: végrehajtási szabályok) 147. cikke (1) bekezdésének megfelelően.

11

2011. július 13‑án a Kiadóhivatal közbeszerzésekkel foglalkozó tanácsadó szerve, a közbeszerzéssel és szerződésekkel foglalkozó bizottság az értékelő bizottságok jelentéseiben javasoltakkal összhangban kedvező véleményt bocsátott ki a szerződések odaítéléséről szóló határozatról az 1., 3. és 4. tétel vonatkozásában. 2011. július 14‑én a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő e véleménynek és az értékelő bizottság javaslatainak megfelelően elfogadta az odaítélésről szóló határozatot.

12

2011. július 18‑án az értékelő bizottság helyesbítette az 1. tétel értékelésére vonatkozó, 2011. július 1‑jei eredeti jelentését. 2011. július 21‑én a Kiadóhivatal közbeszerzéssel és szerződésekkel foglalkozó bizottsága feljegyzést intézett a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőhöz, tájékoztatva az 1. tételre vonatkozó 2011. július 13‑i véleményének helyesbítéséről. 2011. július 22‑én az 1. tételre vonatkozó értékelő jelentést érintő számítási hibák nyomán a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadta az odaítélésről szóló helyesbített határozatot.

13

2011. július 22‑i levelével a Kiadóhivatal tájékoztatta a felpereseket az ajánlataik szóban forgó tételek tekintetében való rangsorolásáról – miszerint azokat az 1. tétel tekintetében a harmadik helyre, a 4. tétel tekintetében a harmadik helyre, míg a 3. tétel tekintetében a második helyre rangsorolta –, továbbá az 1., a 3. és a 4. tétel vonatkozásában nyertes ajánlatokat tevő többi ajánlattevő nevéről (a továbbiakban együttesen: nyertes ajánlattevők). Így megjelölte, hogy az 1. tétel tekintetében a Sword‑Siveco konzorcium (a továbbiakban: Sword‑Siveco) és a Logica Luxembourg (a továbbiakban: Logica) ajánlatait rangsorolta az első, illetve a második helyre, a 3. tétel tekintetében az ARHS Cube ajánlatát rangsorolta az első helyre, míg a 4. tétel tekintetében a Novitech és a Logica ajánlatait rangsorolta az első, illetve a második helyre (a továbbiakban együttesen: többi nyertes ajánlattevő). A Kiadóhivatal emellett megjelölte ezen ajánlatok műszaki értékelés során szerzett pontszámait, az említett ajánlatokban javasolt árakat, valamint ár‑érték arányukat. Végül utalást tett a felperesek azon lehetőségére, hogy kiegészítő magyarázatot kérhetnek ajánlataik egyes tételek tekintetében való rangsorolásáról, továbbá az általuk benyújtottaknál előrébb rangsorolt ajánlatok jellemzőiről és előnyeiről.

14

2011. július 22‑i levelükben a felperesek a következő információkat kérték a Kiadóhivataltól: először is, a nyertes ajánlattevők által alkotott konzorciumokban részt vevő alvállalkozó(k) (vagy esetleges alvállalkozók) neve és a szerződés általa (általuk) teljesítendő részének százalékos aránya, másodszor, az általuk, illetve a többi nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlatok egyes műszaki odaítélési szempontok tekintetében szerzett pontszámai, harmadszor, az általuk, illetve a többi nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlatok erősségeinek és gyenge pontjainak elemzése, negyedszer, a többi nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlatok viszonylagos előnyei és az ajánlott többletszolgáltatások vagy a szolgáltatások jobb minősége, ötödször, az értékelésről szóló részletes jelentés másolata, és végül, hatodszor, az értékelő bizottság tagjainak nevei.

15

2011. július 27‑én a Kiadóhivatal tájékoztatta a felpereseket az 1., a 3. és a 4. tétel tekintetében nyertes többi ajánlattevő által alkotott konzorciumok részét képező alvállalkozók nevéről és a szerződés általuk teljesítendő részének százalékos arányáról. Emellett továbbította a felperesek számára az értékelésről szóló jelentések kivonatát, amely információkat tartalmazott a felperesek, illetve az említett tételek tekintetében nyertes többi ajánlattevő által benyújtott ajánlatokra vonatkozóan. Végül tájékoztatta a felpereseket arról, hogy az értékelő bizottság tagjainak nevei nem hozhatók nyilvánosságra.

16

2011. augusztus 5‑i levelükben a felperesek kifogásolták, hogy az értékelő bizottság jelentéseinek kivonatai útján a Kiadóhivatal rövid és korlátozott jellegű tájékoztatást nyújtott. A felperesek felhívták a figyelmet az ajánlataik értékelését érintő számos súlyos és nyilvánvaló értékelési hibára.

17

2011. augusztus 29‑i levelében a Kiadóhivatal közölte a felperesekkel, hogy fenntartja a szóban forgó szerződések odaítéléséről szóló határozatait. Emellett tájékoztatta őket azon döntéséről, hogy megköti a keretszerződéseket a nyertes ajánlattevőkkel.

18

A Törvényszék Hivatalához 2011. október 2‑án benyújtott keresetlevelükkel a felperesek előterjesztették a jelen keresetet.

19

Mivel módosult a Törvényszék tanácsainak összetétele, az előadó bírót a kilencedik tanácsba osztották be, következésképpen a jelen ügyet e tanács elé utalták. Mivel a kilencedik tanács egyik tagja nem tudott részt venni az ügy elbírálásában, a Törvényszék elnöke az 1991. május 2‑i eljárási szabályzat 32. cikkének 3. §‑a alapján a tanács létszámának kiegészítése érdekében másik bírót jelölt ki.

20

Az előadó bíró jelentése alapján a Törvényszék (kilencedik tanács) a szóbeli szakasz megindításáról döntött. A Törvényszék a 2014. szeptember 25‑i tárgyaláson meghallgatta a felek szóbeli előadásait és a Törvényszék által feltett kérdésekre adott válaszait.

21

A tárgyalás során a Bizottság benyújtotta a „Corrigendum to Report of works of the Evaluation Committee evaluating offers submitted in response to the call for tenders No 10340 lot 1” (A 10340. sz. ajánlati felhívás 1. tétele tekintetében benyújtott ajánlatokat elbíráló értékelő bizottság munkájáról szóló jelentés helyesbítése) elnevezésű dokumentumot, amelynek az ügy irataihoz való csatolása ellen a felperesek nem emeltek kifogást.

22

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

23

A Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:

24

Válaszukban a felperesek a szóban forgó közbeszerzési eljárás miatt elszenvedett káruk megtérítése iránti keresetük összegét 2800000 euróra, míg az elvesztett lehetőség következtében, valamint a jóhírnevükben és a hitelükben elszenvedett kár megtérítése iránti keresetük összegét 280000 euróra szállították le.

25

A tárgyalás során a felperesek a harmadik kereseti kérelmüktől elálltak, amint az a tárgyalásról készült jegyzőkönyvben rögzítésre került.

26

Emellett a tárgyalás során a felperesek a Törvényszék erre irányuló kérdésére válaszul pontosították, hogy amikor a „szóban forgó szerződéseknek a második és harmadik helyre rangsorolt ajánlattevőknek való odaítéléséről” szóló határozatokra hivatkoznak, e határozatok alatt a szóban forgó szerződéseket más nyertes ajánlattevőknek odaítélő határozatokat értik, a rangsorolásra vonatkozó részükben. Ezenfelül pontosították, hogy második kereseti kérelmükben a kapcsolódó határozatok összességére való utalás kizárólag azokra a határozatokra vonatkozik, amelyek a szóban forgó szerződéseket más nyertes ajánlattevőknek ítélték oda, a rangsorolásra vonatkozó részükben.

27

Végül a tárgyaláson a Törvényszék kérdésére válaszul a felperesek azt kérték, hogy a Törvényszék a Bizottságot – és ne a Kiadóhivatalt – kötelezze a költségek viselésére, amint az a tárgyalásról készült jegyzőkönyvben rögzítésre került.

28

A felperesek megsemmisítés iránti kérelmet és kártérítési kérelmet nyújtottak be.

29

A Törvényszék először is megállapítja, hogy a felperesek tárgyaláson előadott kereseti kérelmeiből az következik, hogy a jelen megsemmisítés iránti kérelem vizsgálatát arra kell korlátozni, hogy a felperesek ajánlatait az 1. tétel tekintetében a harmadik helyre, a 4. tétel tekintetében a harmadik helyre, míg a 3. tétel tekintetében a második helyre rangsoroló határozatok, illetve a szóban forgó szerződéseket más nyertes ajánlattevőknek odaítélő határozatok, a rangsorolásra vonatkozó részükben, jogszerűek‑e.

30

Emellett, tekintettel arra, hogy a felperesek ajánlatait a különböző tételek tekintetében rangsoroló határozatok, illetve a szóban forgó szerződéseket más nyertes ajánlattevőknek odaítélő határozatok, a rangsorolásra vonatkozó részükben, szorosan kapcsolódnak egymáshoz, és mivel a felperesek érvelése az ajánlataikat rangsoroló határozatokra vonatkozik, a Törvényszék elsőként ez utóbbi határozatok jogszerűségének vizsgálatát tartja célszerűnek.

31

Az ajánlatukat az 1. tétel tekintetében a harmadik helyre, a 4. tétel tekintetében a harmadik helyre, míg a 3. tétel tekintetében a második helyre rangsoroló határozatok megsemmisítése iránti kérelmük alátámasztására a felperesek három jogalapra hivatkoznak. Az első az indokolási kötelezettség annyiban történő megsértésére alapított jogalap, amennyiben nem közölték a nyertes ajánlattevők által benyújtott ajánlatok viszonylagos előnyeit, továbbá megsértették az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25‑i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 248., 1. o., a továbbiakban: költségvetési rendelet) 100. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseit. A második a dokumentáció annyiban történő megsértésére alapított jogalap, amennyiben a költségvetési rendelet 97. cikkével és a 2342/2002 rendelet 138. cikkével ellentétes odaítélési szempontot alkalmaztak. A harmadik a nyilvánvaló értékelési hibára, az értékelő bizottság homályos és megalapozatlan észrevételeire, az ajánlati felhívásban megjelölt odaítélési szempontok utólagos módosítására, a szempontok ajánlattevőkkel való megfelelő időben történő közlésének elmulasztására és a kiválasztási és odaítélési szempontok összemosására alapított jogalap.

32

Meg kell állapítani, hogy a három jogalapra egyaránt hivatkoznak a felperesek ajánlatait az 1. tétel tekintetében a harmadik helyre, míg a 4. tétel tekintetében a harmadik helyre rangsoroló határozatok megsemmisítése iránti kérelem, illetve a felperesek ajánlatát a 3. tétel tekintetében a második helyre rangsoroló határozat megsemmisítése iránti kérelem alátámasztására.

33

E tekintetben – amint arra a felperesek és a Bizottság rámutattak – meg kell állapítani, hogy a Kiadóhivatal széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni a szerződés odaítéléséről szóló határozat meghozatalakor a közbeszerzési eljárás során, és a Törvényszék mindössze az eljárási és az indokolási szabályok betartását, a tényállás tartalmi pontosságát, valamint a nyilvánvaló mérlegelési hiba és a hatáskörrel való visszaélés hiányát vizsgálhatja (lásd ebben az értelemben: 2011. december 13‑i Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ítélet, T‑377/07, EU:T:2011:731, 22. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

34

A felperesek a Kiadóhivatal által megküldött indokolás hiányosságára hivatkoznak. 2011. július 27‑i válaszában a Kiadóhivatal ugyanis csak néhány adatot közölt, majd megtagadta a válaszadást a 2011. augusztus 5‑i levélben részletezett felperesi érvekre, aminek nyomán a felperesekben az az ésszerű benyomás alakult ki, hogy ajánlataik „visszautasítására” alaptalanul került sor. E tekintetben a felperesek emlékeztetnek arra, hogy az értékelő bizottság közbeszerzésre vonatkozó értékelésével kapcsolatban az ajánlattevők által tett észrevételek vizsgálata során a Bizottság szokásos gyakorlata az, hogy a pártatlan eredmény érdekében valamely más szervezettel is kivizsgáltatja ezeket az észrevételeket. A Kiadóhivatal az említett ajánlatok kedvezőtlen értékelésének alátámasztására alkalmatlan, általános, homályos, szubjektív és megalapozatlan észrevételeket tett. Ezenfelül az értékelő bizottság nem nyújtott a felperesek számára magyarázatot arról, hogy a többi nyertes ajánlattevő a szóban forgó tételek tekintetében mennyiben javasolt jobb minőségű vagy többletszolgáltatásokat az ezen ajánlatokban javasoltakkal összehasonlítva.

35

A Bizottság vitatja a felperesek érvelésének megalapozottságát.

36

Emlékeztetni kell arra, hogy amikor, mint a jelen ügyben is, az Európai Unió intézményei széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, az uniós jogrend által a közigazgatási eljárásokban nyújtott garanciák tiszteletben tartása még nagyobb jelentőséggel bír. E garanciák között szerepel többek között a hatáskörrel rendelkező hatóság azon kötelezettsége, hogy határozatait kellően megindokolja. Az uniós bíróság csak ily módon képes annak vizsgálatára, hogy megvalósulnak‑e azon ténybeli és jogi elemek, amelyektől a mérlegelési jogkör gyakorlása függ (lásd ebben az értelemben: 1991. november 21‑i Technische Universität München ítélet, C‑269/90, EBHT, EU:C:1991:438, 14. pont; 2008. szeptember 10‑i Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ítélet, T‑465/04, EU:T:2008:324, 54. pont).

37

Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy az indokolási kötelezettség olyan lényeges eljárási szabály, amelyet meg kell különböztetni az indokolás megalapozottságának kérdésétől, amely a vitatott aktus érdemi jogszerűségére vonatkozik (2001. március 22‑i Franciaország kontra Bizottság ítélet, C‑17/99, EBHT, EU:C:2001:178, 35. pont; 2008. november 12‑i Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ítélet, T‑406/06, EU:T:2008:484, 47. pont).

38

A költségvetési rendelet 100. cikkének (2) bekezdéséből és a végrehajtási rendelet 149. cikkéből, valamint az állandó ítélkezési gyakorlatból következik, hogy az ajánlatkérő már azzal eleget tesz az indokolási kötelezettségnek, ha először is azonnal közli az elutasított ajánlattevőkkel az ajánlatuk elutasításának indokait, és ha ezt követően az elfogadható ajánlatot benyújtó ajánlattevőket – azok kifejezett kérelmére – tájékoztatja a kiválasztott ajánlat jellemzőiről és viszonylagos előnyeiről a nyertes ajánlattevő nevével együtt, az erre vonatkozó írásbeli kérelem kézhezvételét követő tizenöt napos határidőn belül (lásd ebben az értelemben: 2010. szeptember 9‑i Evropaïki Dynamiki kontra OEDT ítélet, T‑63/06, EU:T:2010:368, 111. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2012. december 12‑i Evropaïki Dynamiki kontra EFSA ítélet, T‑457/07, EU:T:2012:671, 45. pont).

39

Az ilyen eljárás megfelel az EUMSZ 296. cikk második bekezdésében foglalt indokolási kötelezettség céljának, amely szerint világosan és egyértelműen kell előadni a jogi aktus kibocsátójának érvelését úgy, hogy egyrészt az érdekeltek jogaik érvényesítése érdekében a meghozott intézkedés indokait megismerhessék, másrészt hogy a bíróság számára lehetővé tegye a felülvizsgálati jogkörének gyakorlását (lásd: Evropaïki Dynamiki kontra OEDT ítélet, fenti 38. pont, EU:T:2010:368, 112. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; Evropaïki Dynamiki kontra EFSA ítélet, fenti 38. pont, EU:T:2012:671, 46. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

40

Sem a költségvetési rendelet 100. cikke (2) bekezdésének első bekezdéséből, sem a végrehajtási szabályok 149. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdéséből nem vonható le olyan következtetés, miszerint az elutasított ajánlattevő írásbeli kérelmére az ajánlatkérő köteles lenne megküldeni számára az értékelésről szóló jelentés és a nyertes ajánlatok teljességének másolatát (2012. január 13‑i Evropaïki Dynamiki kontra AEE végzés, C‑462/10 P, EU:C:2012:14, 39. pont).

41

Szintén emlékeztetni kell arra, hogy az indokolás követelményét az ügy körülményeire, így többek között a jogi aktus tartalmára, az előadott indokok jellegére, valamint a címzettek, illetve a jogi aktus által közvetlenül és személyükben érintett más személyek magyarázathoz fűződő érdekére tekintettel kell vizsgálni (lásd: 1998. április 2‑i Bizottság kontra Sytraval és Brink’s France ítélet, C‑367/95 P, EBHT, EU:C:1998:154, 63. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ítélet, fenti 36. pont, EU:T:2008:324, 49. pont).

42

Ezért annak meghatározása érdekében, hogy a jelen ügyben a Kiadóhivatal eleget tett‑e indokolási kötelezettségének, meg kell vizsgálni azt a 2011. július 22‑i levelet, amely a felperesek ajánlatainak egyes tételek tekintetében való rangsorolásáról szóló határozatokat tartalmazza. Meg kell továbbá vizsgálni a 2011. július 27‑i levelet, amelyet a felperesek számára a végrehajtási szabályok 149. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidőben küldtek meg a felperesek 2011. július 22‑i, arra irányuló kifejezett kérelmére, hogy kiegészítő információkat kapjanak a szóban forgó szerződések odaítéléséről szóló határozatokról, a nyertes ajánlattevőkre, illetve az általuk benyújtott ajánlatok egyes tételek tekintetében való rangsorolására vonatkozó részükben.

43

2011. július 22‑i levelében a Kiadóhivatal tájékoztatta a felpereseket arról, hogy ajánlataikat az 1. tétel tekintetében a harmadik helyre, a 4. tétel tekintetében a harmadik helyre, míg a 3. tétel tekintetében a második helyre rangsorolta. A Kiadóhivatal emellett megjelölte a nyertes ajánlattevők által benyújtott egyes ajánlatok által az említett tételek tekintetében elért műszaki pontszámot, az ajánlatokban megjelölt árat és a végleges összpontszámot. Végül tájékoztatta a felpereseket arról, hogy további információkat kérhetnek az említett ajánlatok rangsorolásának indokairól.

44

Amint az a fenti 15. pontban is szerepel, a felperesek magyarázat iránti kérelmének benyújtását követően a Kiadóhivatal 2011. július 27‑i levelében közölte a felperesekkel az 1., a 3. és a 4. tétel tekintetében nyertes többi ajánlattevő által alkotott konzorciumokban részt vevő alvállalkozók neveit és a szerződés általuk teljesítendő részének százalékos arányát. E tekintetben pontosítani kell, hogy – a már hivatkozottaknak megfelelően minden bizonnyal gépelési hiba folytán – a Logica (ajánlattevő) és a Herakles (alvállalkozó) nevét nem a 3., hanem a 4. tételnél említették, erre a hibára ugyanakkor a felperesek nem utaltak.

45

Ugyanebben a levélben a Kiadóhivatal továbbította a felperesek számára az értékelésről szóló jelentések kivonatát, amely magában foglalta a felperesek, illetve a többi nyertes ajánlattevő által a szóban forgó egyes tételek tekintetében benyújtott ajánlatokra vonatkozó információkat is. Az összesen 35 oldalt kitevő kivonatok tartalmazták az egyes műszaki odaítélési szempontokra vonatkozó, a felperesek és a többi nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlatok erősségeivel és gyenge pontjaival, valamint az egyes szempontok tekintetében kapott pontszámokkal kapcsolatos észrevételeket feltüntető táblázatokat is. Bizonyos észrevételeket részben vagy egészben nem adtak át, miután a Kiadóhivatal pontosította a felperesek számára, hogy bizonyos információk nem közölhetők velük és megsemmisítésre kerültek, mivel nyilvánosságra hozataluk közérdeket sértene, illetve sértené a többi nyertes ajánlattevő jogos üzleti érdekeit (például a javasolt műszaki megoldással kapcsolatos információkat), vagy torzítaná az érintett vállalkozások közötti tisztességes versenyt.

46

Végül ugyanebben a levélben a Kiadóhivatal közölte a felperesekkel, hogy az értékelő bizottság tagjainak nevei nem hozhatók nyilvánosságra.

47

Meg kell jegyezni, hogy a szóban forgó egyes tételek tekintetében a Kiadóhivatal tájékoztatta a felpereseket a többi nyertes ajánlattevő nevéről, az értékelő bizottság észrevételeiről – a felperesek ajánlatai, illetve az előrébb rangsorolt ajánlatok tekintetében egyaránt –, továbbá a pénzügyi értékelés eredményéről, amelyek révén a felperesek a költségvetési rendelet 100. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően megismerhették a többi nyertes ajánlat jellemzőit és viszonylagos előnyeit. A műszaki észrevételek révén a felperesek az említett tételek tekintetében ténylegesen összehasonlíthatták az ajánlataik egyes műszaki odaítélési szempontok esetében szerzett pontszámait az előrébb rangsorolt ajánlatokra adott pontszámokkal.

48

E tekintetben a felperesek – jóllehet véleményük szerint a Bizottságnak közölnie kell a többi nyertes ajánlattevő ajánlataival kapcsolatos, bizalmasnak minősíthető információkat, továbbá meg kell jelölnie, hogy egy ilyen közlés mennyiben lehet sérelmes ezen ajánlattevőkre nézve – mindössze egy általános kérelmet fogalmaznak meg, az e jogalapra vonatkozóan benyújtott irataikban pedig nem jelölik meg, hogy mely észrevételekre, illetve az ajánlatok mely részére hivatkoznak, amelyeknek a nyilvánosságra hozatala elengedhetetlen lenne a hatékony jogvédelemhez és a hatékony bírói jogvédelemhez.

49

Márpedig emlékeztetni kell arra, hogy a költségvetési rendelet 100. cikke (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő jogosult mellőzni egyes részletek közlését, amennyiben e közlés akadályozná a jog alkalmazását, közérdeket sértene, illetve sértené a köz‑ vagy magánvállalkozások jogos üzleti érdekeit, vagy torzítaná az e vállalkozások közötti tisztességes versenyt.

50

Ezenfelül az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy a közbeszerzési eljárással kapcsolatban az ajánlatkérő által hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás keretében a kontradiktórius eljárás elve nem teremt jogot a felek részére az érintett közbeszerzési eljárással kapcsolatos valamennyi információhoz való korlátlan és teljes körű hozzáféréshez. Ellenkezőleg, e hozzáférési jognak egyensúlyban kell állnia más gazdasági szereplőknek a bizalmas információik és üzleti titkaik védelméhez fűződő jogával. A bizalmas információk védelmére vonatkozó elvet, valamint az üzleti titok védelmére vonatkozó elvet úgy kell alkalmazni, hogy azok összhangban legyenek a hatékony jogvédelem követelményével és a peres felek védelemhez való jogának tiszteletben tartásával, és jogorvoslati eljárás esetén ezeket oly módon kell érvényesíteni, hogy az eljárás egésze során tiszteletben tartsák a tisztességes eljáráshoz való jogot (lásd ebben az értelemben: 2011. november 23‑i bpost kontra Bizottság ítélet, T‑514/09, EU:T:2011:689, 25. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). A felpereseknek a 2011. augusztus 5‑i levelükben megfogalmazott részletes észrevételeiből kiderül, hogy kellően ismerték a többi nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlatok viszonylagos előnyeit.

51

Ezenfelül emlékeztetni kell arra, hogy a felperesek által benyújtott ajánlatoknak az 1. tétel tekintetében a harmadik helyre, a 4. tétel tekintetében a harmadik helyre, míg a 3. tétel tekintetében a második helyre való rangsorolására a végső értékeléskor, vagyis azt követően került sor, hogy valamennyi említett tétel tekintetében kiszámították az egyes ajánlatok ár‑érték arányát. Tehát a felperesek által benyújtott ajánlatoknál előbbre rangsorolt ajánlatok előbbiekkel szembeni viszonylagos előnyei nem kizárólag a műszaki odaítélési szempontokra kapott pontszámokból eredtek, hanem a javasolt árból és különösen az ajánlatok ár‑érték arányából is.

52

E körülmények között azzal, hogy a Kiadóhivatal valamennyi érintett tétel és valamennyi odaítélési szempont tekintetében közölte a felperesekkel a műszaki értékeléssel kapcsolatos észrevételeket, valamint a felperesek által benyújtott ajánlatoknál előbbre sorolt ajánlatokat és a bennük javasolt árat, továbbá az ár‑érték arány kiszámításának részleteit, kellően kifejtette, hogy melyek a többi nyertes ajánlattevő ajánlatainak viszonylagos előnyei, még ha az említett ajánlatok az érintett tétel tekintetében a felperesek ajánlataiban foglaltnál magasabb árat is tartalmaztak.

53

A felperesek látszólagos véleményével ellentétben nem követelhető meg az ajánlatkérőtől, hogy az egyes érintett tételek tekintetében nyertes ajánlat jellemzőinek és viszonylagos előnyeinek közlése keretében elvégezze a kiválasztott ajánlatnak és az elutasított ajánlattevő ajánlatának aprólékos, összehasonlító elemzését (2011. október 13‑i Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság végzés, C‑560/10 P, EU:C:2011:657, 17. pont; Evropaïki Dynamiki kontra EFSA ítélet, fenti 38. pont, EU:T:2012:671, 51. pont), és ez a megállapítás – a jelen ügyhöz hasonlóan – azon ajánlattevőre is vonatkozik, akinek az ajánlatait a felperesek ajánlataihoz hasonlóan a többi nyertes ajánlattevő ajánlatainál hátrébb rangsorolták.

54

Emellett a jelen ügyben a felperesek állításaival ellentétben a Kiadóhivatalnak nem áll fenn fokozott indokolási kötelezettsége az odaítélési eljárást érintő olyan hibák miatt, amelyek nyomán az értékelő bizottság az odaítélésről szóló módosított határozatot elfogadta. Egyrészt meg kell állapítani, hogy az odaítélésről szóló helyesbített határozat elfogadásához vezető hiba nem érintette a 3. és a 4. tételt (lásd: fenti 12. pont). Másrészt az említett hibával érintett 1. tétel kapcsán a Bizottság rámutatott arra, hogy a legkedvezőbb ár‑érték arányt képviselő ajánlat értékeléséhez alkalmazott képlettel kapcsolatos számítási hibáról volt szó (lásd: fenti 12. pont). A tárgyalás során a Törvényszék kérdésére válaszolva a Bizottság pontosította, hogy a pontszámok semmiben sem módosultak, amit az iratokhoz csatolt, a „Corrigendum to Report of works of the Evaluation Committee evaluating offers submitted in response to the call for tenders No 10340 lot 1” (A 10340. sz. ajánlati felhívás 1. tétele tekintetében benyújtott ajánlatokat elbíráló értékelő bizottság munkájáról szóló jelentés helyesbítése) című dokumentum is alátámaszt (lásd: fenti 21. pont). Ez a szabálytalanság tehát nem érintette az ajánlatoknak a műszaki odaítélési szempontok szerinti értékelés keretében történő pontozását.

55

Végül el kell utasítani a felperesek azzal kapcsolatos érvelését is, amely szerint nem került sor az általuk tett részletes észrevételek értékelő bizottságtól eltérő szerv általi megvizsgálására, ami biztosította volna a pártatlan eredményt. Az alkalmazandó rendeletből ugyanis nem vezethető le egy ilyen vizsgálat lefolytatására vonatkozó, az ajánlatkérőt terhelő kötelezettség, és a felperesek sem utalnak ilyen értelmű rendelkezésre. Ez az érvelés mindenesetre hatástalan, mivel nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a felperesek ajánlatainak rangsorolására vonatkozó határozatokat tartalmazó 2011. július 22‑i levél indokolása hiányos, továbbá egy ilyen szabálytalanság nem vezethet az említett levél és e határozatok megsemmisítéséhez.

56

A fentiekre tekintettel meg kell állapítani, hogy 2011. július 22‑i és 27‑i leveleiben, valamint az értékelő jelentésekről készült, 2011. július 27‑i leveléhez mellékelt kivonatokban a Kiadóhivatal kellő részletességgel kifejtette azokat az indokokat, amelyek alapján a felperesek által benyújtott ajánlatokat az 1. tétel tekintetében a harmadik helyre, a 4. tétel tekintetében a harmadik helyre, míg a 3. tétel tekintetében a második helyre rangsorolta, és a felperesek állításaival ellentétben nincs szükség a Bizottság arra való felszólítására, hogy az 1., a 3. és a 4. tétel, illetve minden nyertes ajánlattevő és minden műszaki odaítélési szempont tekintetében mutasson be egy táblázatot valamennyi észrevétel negatív vagy pozitív következményéről, illetve az ajánlatok osztályozásáról. E tekintetben pontosítani kell, hogy nem követelhető meg az ajánlatkérőtől, hogy az ajánlat rangsorolásának indokain felül részletes összefoglalót küldjön a nem a rangsor első helyén szereplő ajánlattevő számára arról, hogy ajánlatának értékelésekor miként vették figyelembe annak egyes részleteit (lásd, analógia útján: 2012. október 4‑i Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ítélet, C‑629/11 P, EU:C:2012:617, 21. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

57

Ezenfelül a felperesek azon kérelme kapcsán, hogy a Törvényszék rendelje el a felperesek, valamint a többi nyertes ajánlattevő ajánlatainak értékeléséről szóló jelentések teljes körű átadását, emlékeztetni kell arra, hogy az elutasított ajánlattevő nem tarthat igényt az értékelésről szóló említett jelentések teljes körű átadására (lásd: fenti 40. pont), és ez a megállapítás a jelen ügyhöz hasonlóan arra az ajánlattevőre is vonatkozik, akinek az ajánlatát a felperesek ajánlataihoz hasonlóan egy meghatározott tétel tekintetében hátrébb sorolták, mint az ugyanezen rangsor nyertes ajánlattevői által benyújtott ajánlatokat. Ezenfelül a jelen ügyben nem tűnik szükségesnek ilyen tájékoztatás nyújtása.

58

Következésképpen el kell utasítani a felperesek az iránti kérelmét, hogy a Törvényszék rendelje el a felperesek által hivatkozott, a fenti 56. pontban említett táblázat, illetve az értékelésről szóló jelentések teljes körű átadását.

59

Meg kell állapítani, hogy a Kiadóhivatal jogi szempontból valamennyi érintett tétel tekintetében kellően indokolta a felperesek ajánlatainak rangsorolásáról szóló határozatait, és eleget tett a költségvetési rendelet 100. cikkének (2) bekezdésében, valamint a végrehajtási szabályok 149. cikkében előírt követelményeknek.

60

Ezt a következtetést nem kérdőjelezik meg az azon észrevételek megfelelőségét vitató felperesi állítások, amelyeket az 1., a 3. és a 4. tétel tekintetében benyújtott ajánlataik értékelése keretében az értékelő bizottság tett.

61

Amennyiben ugyanis az ajánlataiknak az 1.1., 1.3. és 3.1. szempont szerinti értékelésére vonatkozó érvelésükkel a felperesek célja az, hogy vitassák az értékelő bizottság észrevételeinek megalapozottságát, egy ilyen érvelést szükségképpen el kell utasítani az indokolási kötelezettség megsértésére alapított e jogalap keretében.

62

Egyébiránt a fenti 39. pontban felidézett ítélkezési gyakorlatra tekintettel a felperesek nem hivatkozhatnak az indokolási kötelezettség megsértésére. Ugyanis, először is, ami az ajánlataik 1.5., 3.2., 3.5. és 4.2. szempont szerinti, értékelő bizottság általi értékelése során megfogalmazott észrevételekre való felperesi hivatkozást illeti, elegendő annak megállapítása, hogy a felperesek nem az észrevételek összességére hivatkoznak, amint azok az értékelésről szóló, számukra megküldött jelentések kivonataiban szerepelnek. Meg kell tehát állapítani, hogy ezek az észrevételek – az egyébként a felperesek által hivatkozott észrevételekhez és az ajánlataiknak az 1.2., 1.4., 3.3., 3.4. és 3.5. szempont szerinti értékelésekor kifejtett észrevételekhez hasonlóan – kellően pontosak ahhoz, hogy megérthessék és vitathassák azokat, valamint hogy azok segítségével ellenőrizhessék az értékelő bizottság által végzett értékelést. Végül, ami a beadványaiknak a második jogalapra, valamint a harmadik jogalapra vonatkozó, az ajánlataik 1.1., 1.2., 1.4., 1.5., 3.2., 3.4., 3.5. és 4.2. szempont szerinti értékelésével vagy az azonos észrevételt kapott valamely másik ajánlat 1.3. és 3.3. szempont szerinti értékelésével kapcsolatos részében foglalt, a felperesek által hivatkozott bizonyos észrevételek megalapozottságát vitató terjedelmes felperesi fejtegetéseket illeti, a felperesek nem hivatkozhatnak az indokolási kötelezettség megsértésére. Ezek a fejtegetések egyébiránt azt bizonyítják, hogy a felperesek e tekintetben megérthették a Kiadóhivatal indokolását.

63

Másodszor, a felperesek állításaival ellentétben a Kiadóhivatal nem volt köteles pontosítani vagy megindokolni, hogy a többi nyertes ajánlattevő ajánlata mennyiben volt jobb a felperesek ajánlatánál. A felperesek ezen érvelése – amely a felperesek és a többi nyertes ajánlattevő ajánlatainak értékelő bizottság általi, a 3.1., 3.2. és 4.2. szempont szerinti értékelésére vonatkozik – végeredményben az ajánlatok részletes összehasonlító elemzését követeli meg, és ezért azt el kell utasítani (lásd: fenti 53. pont). A felpereseknek az ajánlatok 4.2. szempont szerinti értékelésére vonatkozó érvelése tekintetében – amely szerint az értékelésről szóló jelentésben nem szerepelnek a Sword‑Siveco által javasolt szolgáltatásirányítási megközelítésre vonatkozó észrevételek – elegendő annak megállapítása, hogy ez az ajánlattevő nem szerepel a 4. tételre vonatkozó rangsorban.

64

A fenti megfontolások összességére tekintettel a jelen jogalapot el kell utasítani.

377

Mivel a felperesek a megsemmisítés érdekében felhozott valamennyi jogalapjuk tekintetében pervesztesek lettek, a jelen keresetet el kell utasítani azon határozatok megsemmisítése tekintetében, amelyek a felperesek ajánlatait az 1. tétel tekintetében a harmadik helyre, a 4. tétel tekintetében a harmadik helyre, míg a 3. tétel tekintetében a második helyre rangsorolták.

378

A határozatok megsemmisítése iránti kérelem elutasítása következtében el kell utasítani az e határozatokhoz szorosan kapcsolódó, a szóban forgó szerződések nyertes ajánlattevőknek való odaítélésére vonatkozó határozatoknak a felperesek rangsorolása tekintetében való megsemmisítése iránti kérelmet (lásd analógia útján: 2007. április 18‑i Deloitte Business Advisory kontra Bizottság ítélet, T‑195/05, EBHT, EU:T:2007:107, 113. pont; 2012. október 10‑i Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ítélet, T‑247/09, EU:T:2012:533, 170. pont).

[omissis]

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (kilencedik tanács)

a következőképpen határozott:

A jogvita előzményei

Az eljárás és a felek kérelmei

A jogkérdésről

I – A megsemmisítés iránti kérelemről

A – Az első, az indokolási kötelezettség annyiban történő megsértésére alapított jogalapról, amennyiben nem közölték a nyertes ajánlattevők által benyújtott ajánlatok viszonylagos előnyeit, továbbá megsértették a költségvetési rendelet 100. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseit

B – A második, a dokumentáció annyiban történő megsértésére alapított jogalapról, amennyiben a költségvetési rendelet 97. cikkével és végrehajtási szabályok 138. cikkével ellentétes odaítélési szempontot alkalmaztak

C – A harmadik, a nyilvánvaló értékelési hibára, az értékelő bizottság homályos és megalapozatlan észrevételeire, az ajánlati felhívásban megjelölt odaítélési szempontok utólagos módosítására, a szempontok ajánlattevőkkel való megfelelő időben történő közlésének elmulasztására és a kiválasztási és odaítélési szempontok összemosására alapított jogalapról