Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 62011CN0199

    C-199/11. sz. ügy: A Rechtbank van koophandel te Brussel (Belgium) által 2011. április 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Az Európai Bizottság által képviselt Európai Unió kontra Otis NV és társai

    HL C 219., 2011.7.23, p. 2–3 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    23.7.2011   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 219/2

    A Rechtbank van koophandel te Brussel (Belgium) által 2011. április 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Az Európai Bizottság által képviselt Európai Unió kontra Otis NV és társai

    (C-199/11. sz. ügy)

    2011/C 219/03

    Az eljárás nyelve: holland

    A kérdést előterjesztő bíróság

    Rechtbank van koophandel te Brussel

    Az alapeljárás felei

    Felperes: Az Európai Bizottság által képviselt Európai Unió

    Alperesek:

     

    Otis NV

     

    Kone Belgium NV

     

    Schindler NV

     

    ThyssenKrupp Liften Ascenseurs NV

     

    General Technic-Otis Sàrl

     

    Kone Luxembourg Sàrl

     

    Schindler Sàrl

     

    ThyssenKrupp Ascenseurs Luxembourg Sàrl

    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

    1.

    a)

    A Szerződés 282. cikke (jelenleg a 335. cikk) kimondja, hogy az Uniót a Bizottság képviseli; — egyrészt az EUMSZ 335. cikk, másrészt pedig a költségvetési rendelet 103. és 104. cikke úgy rendelkezik, hogy az egyes intézmények a működésükkel kapcsolatos ügyekben maguk képviselik az Uniót, azzal a lehetséges következménnyel, hogy az intézmények — kizárólagosan vagy kizárólagosság nélkül — bíróság előtt eljárhatnak; — nem kétséges, hogy a kartell létrehozásának következményeként rendkívül magas ár fizetése a megbízottak részére, stb. a „csalás” fogalma alá tartozik; — a belga jogban a lex specialis generalibus derogat elve van érvényben; — ha ez a jogelv az európai jogban is érvényesül, nem az egyes intézmények feladata volt-e keresetek előterjesztésének kezdeményezése (kivéve azokban az esetekben, amelyekben maga a Bizottság volt a megbízó)?

    b)

    (Másodlagosan előterjesztett kérdés) Nem kellett volna a Bizottságnak legalábbis az intézmények által adott, azok érdekeinek bíróság előtti védelmére vonatkozó képviseleti meghatalmazással rendelkeznie?

    2.

    a)

    Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke és az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikkének (1) bekezdése mindenkinek biztosítja a tisztességes eljáráshoz való jogot, és az ezzel összefüggő azon elvet, hogy senki sem lehet bíró a saját ügyében. Összeegyeztethető-e ez azzal az elvvel, hogy a Bizottság az első szakaszban ajánlatkérőként jár el, és a kifogásolt magatartást, tehát a kartell létrehozását a Szerződés 81. cikkének (jelenleg a 101. cikk) megsértéseként szankcionálja, miután ebben az eljárásban maga folytatta le a vizsgálatot, hogy ezt követően a második szakaszban előkészítse a nemzeti bíróság előtti kártérítés iránti pert, és meghozza a keresetindításra vonatkozó döntést, miközben a Bizottság ugyanezen tagja felelős az egymással összekapcsolt két ügyért, mégpedig annál inkább, mivel az eljáró nemzeti bíróság nem térhet el a szankció tárgyában hozott határozattól?

    b)

    (Másodlagosan előterjesztett kérdés) A 2. kérdés a) pontjára adandó igenlő válasz esetén, tehát ha összeegyeztethetetlenség áll fenn, hogyan érvényesítheti kártérítési igényét valamely jogellenes cselekmény (a kartell létrehozása) károsultja (a Bizottság és/vagy az intézmények és/vagy az Unió) az európai jog szerint, amely igény esetében szintén alapvető jogról van szó?
    Top