1

A Centrotherm Systemtechnik GmbH (a továbbiakban: Centrotherm Systemtechnik) fellebbezésével az Európai Unió Törvényszékének a T-427/09. sz., centrotherm Clean Solutions kontra OHIM - Centrotherm Systemtechnik (CENTROTHERM) ügyben 2011. szeptember 15-én hozott azon ítélete (EBHT 2011., II-6207. o.; a továbbiakban: megtámadott ítélet) hatályon kívül helyezését kéri, amellyel a Törvényszék helyt adott a centrotherm Clean Solutions GmbH & Co. KG (a továbbiakban: centrotherm Clean Solutions) azon keresetének, amely a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) negyedik fellebbezési tanácsának a Centrotherm Systemtechnik CENTROTHERM közösségi szóvédjegye megszűnésének megállapítása iránt a centrotherm Clean Solutions által kezdeményezett eljárás tárgyában 2009. augusztus 25‑én hozott határozata (6/2008‑4. sz. ügy; a továbbiakban: vitatott határozat) részleges hatályon kívül helyezésére irányult.

2

Rá kell másfelől mutatni arra, hogy 2011. szeptember 15‑én a Törvényszék ugyanezen felek között, szintén a vitatott határozatra vonatkozó párhuzamos ügyben is meghozta a T-434/09. sz., Centrotherm Systemtechnik kontra OHIM - centrotherm Clean Solutions (CENTROTHERM) ügyben hozott ítéletét (EBHT 2011., II-6227. o.), amellyel a Törvényszék elutasította a Centrotherm Systemtechnik által e határozat részleges hatályon kívül helyezése iránt benyújtott keresetet.

3

A Centrotherm Systemtechnik fellebbezést nyújtott be az említett ítélettel szemben (C‑610/11. P. sz. ügy).

4

A Törvényszék eljárási szabályzata 134. cikkének 1–3. §‑a értelmében:

„1.   § A fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő felek – a felperes kivételével – beavatkozóként vehetnek részt a Törvényszék előtti eljárásban, amennyiben a keresetlevélre az előírt formában és határidőn belül válaszolnak.

2.   § Az 1. §‑ban említett beavatkozóknak ugyanolyan eljárási jogaik vannak, mint a feleknek.

A beavatkozók támogathatják valamely fél kérelmeit, továbbá a felek által előterjesztettektől független kérelmeket és jogalapokat terjeszthetnek elő.

3.   § Az 1. §‑ban említett beavatkozó a 135. cikk 1. §‑ának megfelelően benyújtott válaszbeadványában kérheti a fellebbezési tanács határozatának hatályon kívül helyezését vagy megváltozatását, a keresetlevélben nem szereplő kérdésekben, és a keresetlevélben fel nem hozott jogalapokat terjeszthet elő.

[...]”

5

A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 78., 1. o.) egységes szerkezetbe foglalta és hatályon kívül helyezte a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20‑i 40/94/EK tanácsi rendeletet (HL 1994. L 11., 1. o.).

6

A 207/2009 rendeletnek „A közösségi védjegy használata” címet viselő 15. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Ha a jogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg a közösségi védjegy tényleges használatát a Közösségben az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, a közösségi védjegyoltalomra alkalmazni kell az e rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket, kivéve, ha a jogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.

[...]”

7

A rendelet 51. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   [Az OHIM‑hoz] benyújtott kérelem vagy a védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján a közösségi védjegyoltalom megszűnését kell megállapítani, ha

[...]

(2)   Ha a védjegyoltalom megszűnésének oka csak a közösségi védjegy árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében áll fenn, a megszűnés megállapításának csak az érintett áruk, illetve szolgáltatások tekintetében van helye.”

8

A 207/2009 rendeletnek „A kérelem vizsgálata” című 57. cikke, amely a VI. címnek „[Az OHIM] eljárása megszűnés vagy törlés esetén” címet viselő 5. fejezetében szerepel, a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A megszűnés megállapítására irányuló, illetve a törlési kérelem vizsgálata során [az OHIM], ahányszor csak szükséges, felhívja a feleket, hogy az általa megjelölt határidőn belül nyújtsák be az ellenérdekű fél nyilatkozatával vagy a hivatal felhívásával kapcsolatos észrevételeiket.

(2)   A közösségi védjegy jogosultja kérheti a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban félként részt vevő, korábbi közösségi védjegy jogosultjától annak igazolását, hogy a törlési kérelem benyújtását megelőző öt évben a törlési kérelem alapjául szolgáló korábbi közösségi védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban a Közösségben megkezdte, vagy kellőképpen igazolja a használat elmaradását, feltéve, hogy a korábbi közösségi védjegyet a törlési kérelem benyújtásának napjánál legalább öt évvel korábban lajstromozták. […] Ilyen igazolás hiányában a törlési kérelmet el kell utasítani. […]

[...]”

9

A 207/2009 rendelet 65. cikke a következőket tartalmazza:

„(1)   A fellebbezési tanácsok fellebbezés tárgyában hozott határozatai a Bíróság előtt keresettel támadhatók meg.

[...]

(3)   A Bíróság a jogvita tárgyát képező határozatot megsemmisítheti vagy megváltoztathatja.

(4)   A kereset indítására a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő bármely fél jogosult, akit a határozat hátrányosan érint.

[...]”

10

A 207/2009 rendelet „Eljárás” címet viselő IX. címének „Általános rendelkezések” című 1. fejezetében foglalt 76. cikke „A tényállás hivatalbóli vizsgálata” cím alatt így rendelkezik:

„(1)   [Az OHIM] az előtte folyó eljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja. A lajstromozás viszonylagos kizáró okaival összefüggő eljárásban azonban [az OHIM] a vizsgálat során a felek által előterjesztett tényálláshoz, bizonyítékokhoz és érvekhez, valamint a kérelem szerinti igényekhez kötve van.

(2)   [Az OHIM] figyelmen kívül hagyhatja azokat a tényeket vagy bizonyítékokat, amelyeket az érintett felek nem kellő időben terjesztettek elő.”

11

A 207/2009 rendelet 78. cikkének (1) bekezdése értelmében:

„[Az OHIM] előtti eljárásokban a bizonyítási eszközök a következők:

[...]

12

A 2005. június 29‑i 1041/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 172., 4. o.) módosított, a 40/94 rendelet végrehajtásáról szóló, 1995. december 13‑i 2868/95/EK bizottsági rendelet (HL L 303., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 189. o.; a továbbiakban: 2868/95 rendelet) 22. szabálya (2)–(4) bekezdésében így rendelkezik:

13

A 2868/95 rendelet 40. szabálya (5) bekezdésének értelmében:

„A [207/2009] rendelet [51]. cikke (1) bekezdése a) pontja szerinti, a megszűnés megállapítására irányuló kérelem esetében [az OHIM] felszólítja a közösségi védjegy jogosultját, hogy az általa megadott határidőn belül szolgáltasson bizonyítékot a védjegy tényleges használatára. Ha a megadott határidőn belül nem nyújtják be a bizonyítékot, a közösségi védjegy oltalma megszűnik. A 22. szabály (2), (3) és (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”

14

A Törvényszék a megtámadott ítélet 1–12. pontjában az alábbiak szerint foglalja össze a jogvita előzményeit:

15

A jogvita előzményeinek a Törvényszék általi összefoglalását a következő megjegyzésekkel kell kiegészíteni.

16

Egyrészt – miként ez különösen a Törvényszék által a párhuzamos T‑434/09. sz., Centrotherm Systemtechnik kontra OHIM – centrotherm Clean Solutions (CENTROTHERM) ügyben hozott ítélet 13. pontjából is kitűnik – a fellebbezési tanács a CENTROTHERM védjegy árujegyzékében szereplő többi áru és szolgáltatás vonatkozásában úgy vélte, hogy a Centrotherm Systemtechnik kizárólag ügyvezetőjének nyilatkozatát nyújtotta be bizonyítékként, ami a fellebbezési tanács álláspontja szerint nem elégséges az említett védjegy tényleges használatának igazolásához. E tekintetben a fellebbezési tanács megjegyzi, hogy a törlési osztálynak nem kellett volna további dokumentumokat kérnie, és az OHIM előtt ugyancsak folyamatban lévő másik ügy iratait sem kellett volna tekintetbe vennie.

17

Másrészt a vitatott határozat 36. pontjából az következik, hogy a fellebbezési tanács a Centrotherm Systemtechnik által elé terjesztett kiegészítő bizonyítékokkal kapcsolatban azt állapította meg, hogy „az ilyen kiegészítő bizonyítékokat késedelmesen nyújtották be, és nem vehetők figyelembe”, mivel „a [2868/95 rendelet] 40. szabálya (5) bekezdésének második mondatában foglalt határidő jogvesztő jellegű, megszegése pedig [az említett rendelet] 40. szabálya (5) bekezdésének harmadik mondata értelmében a védjegy megszűnését vonja maga után”. E határozat 37. pontjában a fellebbezési tanács e tekintetben hozzáfűzte, hogy még ha el is ismerjük, hogy a 207/2009 rendelet 76. cikkének (2) bekezdése alapján a fellebbezési tanács szabadon mérlegeli, hogy figyelembe vegye‑e a késedelmesen előterjesztett bizonyítékokat, a jelen ügyben akkor sem nyilvánvaló, hogy miért kellene ezt a jogkört a felperes javára gyakorolnia. A fellebbezési tanács kifejti, hogy a felperes e tekintetben csak általános érveket adott elő a védjegyjog szerepéről és értékéről, és nem hivatkozott arra, hogy nem volt lehetősége már az első fokon bemutatni a használatra vonatkozó bizonyítékot.

18

A Törvényszék Hivatalához 2009. október 22‑én benyújtott keresetlevelével a centrotherm Clean Solutions keresetet nyújtott be a vitatott határozat azon részében történő hatályon kívül helyezése iránt, amelyben az elutasította a CENTROTHERM védjegy megszűnésének megállapítása iránti kérelmet.

19

E keresete alátámasztásául a centrotherm Clean Solutions egyetlen jogalapra, a bizonyítékok téves értékelésére hivatkozott. A fellebbezési osztály, azáltal hogy a Centrotherm Systemtechnik által a törlési osztály elé terjesztett bizonyítékokat elegendőnek minősítette a vitatott védjegy tényleges használatának igazolásához, megsértette a 207/2009 rendelet 51. cikke (1) bekezdésének a) pontját, valamint a 2868/95 rendelet 22. szabályának (2) és (3) bekezdését, és 40. szabályának (5) bekezdését.

20

A Törvényszék a megtámadott ítélettel helyt adott az említett keresetnek, és hatályon kívül helyezte a vitatott határozatot abban a részében, amelyben az részben hatályon kívül helyezte a törlési osztály 2007. október 30‑i határozatát.

21

A megtámadott ítélet 21–24. pontjában a Törvényszék elöljáróban emlékeztetett a megszűnés megállapítása mint szankció céljára, valamint azokra az elvekre, amelyek a megszűnés megállapításához kapcsolódó bizonyításfelvételre vonatkoznak, és amelyek különösen a 207/2009 rendelet 51. cikke (1) bekezdésének a) pontjából és 2868/95 rendelet 40. szabályának (5) bekezdéséből következnek.

22

A Törvényszék ezután a megtámadott ítélet 25–30. pontjában a következő megállapításokat tette:

23

Miután a megtámadott ítélet 31. pontjában megállapította, hogy az említett ítélet 21–30. pontjában ismertetett megfontolásokra tekintettel kell értékelni, hogy a fellebbezési tanács helytállóan vélte‑e úgy, hogy a Centrotherm Systemtechnik által a törlési osztály elé terjesztett bizonyítékok igazolják a vitatott védjegy tényleges használatát az ítélet 11. pontjában felsorolt áruk tekintetében, a Törvényszék az említett ítélet 32–37. pontjában a következőket mondta ki:

24

A megtámadott ítélet 38–42. pontjában a Törvényszék másfelől a Centrotherm Systemtechnik által bemutatott fotók bizonyító erejét értékelte.

25

A következő szavakkal zárta vizsgálatát és adott helyt a keresetnek:

26

A Centrotherm Systemtechnik fellebbezésében azt kéri a Bíróságtól, hogy helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, utasítsa el a centrotherm Clean Solutions keresetét, és kötelezze őt a költségek viselésére.

27

Az OHIM azt kéri, hogy a Bíróság adjon helyt a fellebbezésnek és a centrotherm Clean Solutionst kötelezze a költségek viselésére.

28

A centrotherm Clean Solutions azt kéri a Bíróságtól, hogy utasítsa el a fellebbezést és a Centrotherm Systemtechniket kötelezze a költségek viselésére.

29

A Centrotherm Systemtechnik fellebbezése alátámasztásául négy jogalapra hivatkozik.

30

A jelen ügyben a jogvita előzményeinek a jelen ítélet 14. pontjában ismertetett összefoglalásából kitűnik, hogy bár a megszűnés megállapítása iránti eljárást a 40/94 rendelet hatálya alatt kezdeményezték, a vitatott határozatot az OHIM fellebbezési tanácsa a 207/2009 rendelet hatálybalépését követően hozta meg.

31

Mivel azonban az utóbbi rendelet a 40/94 rendelet egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza, és annak releváns rendelkezéseit az egységes szerkezetbe foglalás során nem módosította, a továbbiakban a jelen ítélet kizárólag a 207/2009 rendeletre hivatkozik.

32

A Centrotherm Systemtechnik első jogalapjával azt állítja, hogy a megtámadott ítéletet a 207/2009 rendelet 65. cikke és a Törvényszék eljárási szabályzata 134. cikkének 2. és 3. §‑a alapján az őt beavatkozói minőségében megillető, arra vonatkozó jogait megsértve hozták, hogy – különösen az OHIM fellebbezési tanácsa által hozott határozat megváltoztatására irányuló – független kérelmeket és jogalapokat terjesszen elő.

33

A Centrotherm Systemtechnik szerint a megtámadott ítélet 33. és 34. pontjából ugyanis kitűnik, hogy a Törvényszék az előtte folyamatban lévő keresetről való döntés során csupán azt vizsgálta, hogy a Centrotherm Systemtechnik által a törlési osztály előtt bemutatott fényképfelvételek és számlák alapján megállapítható‑e – miként ezt a fellebbezési tanács a vitatott határozatban tette –, hogy a szóban forgó védjegy tényleges használata igazolást nyert.

34

Márpedig – miként a Törvényszék elé benyújtott válaszbeadványából is kitűnik – a Centrotherm Systemtechnik nem csak a centrotherm Clean Solutions keresetének elutasítását kérte. A Centrotherm Systemtechnik válaszbeadványában arra vonatkozóan is érvelt, hogy a fellebbezési tanács nem vette figyelembe ügyvezetőjének eskü alatt tett nyilatkozatát, az általa a fellebbezési tanács elé terjesztett kiegészítő bizonyítékokat, valamint további, a védjegyaktában szereplő iratokat, és annak megállapítására kérte a Törvényszéket, hogy ezekre a bizonyítékokra tekintettel a vitatott védjegy tényleges használata igazoltnak tekinthető. Az említett érvelés alapján a Törvényszék úgy érthette a Centrotherm Systemtechnik kérelmét, mint amely arra irányul, hogy a Törvényszék az indokokat újakkal behelyettesítve hatályában tartsa fenn a vitatott határozat megtámadott részét.

35

Az OHIM arra hivatkozik, hogy a Centrotherm Systemtechnik csak a centrotherm Clean Solutions keresetének elutasítását kérte, és nem fogalmazott meg a vitatott határozat hatályon kívül helyezésére vagy megváltoztatására irányuló kérelmet.

36

A centrotherm Clean Solutions szerint a megtámadott ítélet 32–37. pontjából kitűnik, hogy a Törvényszék figyelembe vette a Centrotherm Systemtechnik által bemutatott bizonyítékokat, és határozott az utóbbi által előterjesztett érvről is, amely arra vonatkozott, hogy figyelembe kell venni az eskü alatt tett nyilatkozatot, amikor azt állapította meg, hogy a nyilatkozat tartalmát az ügy aktájában szereplő iratok nem támasztják alá. Egyébiránt pedig nem szükséges, hogy a Törvényszék a felek érvelésének minden egyes részletéről kifejezetten határozzon.

37

Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy a 207/2009 rendelet 65. cikkének (1) és (3) bekezdéséből következően az OHIM fellebbezési tanácsainak határozatai az uniós bíróság előtt keresettel támadhatók meg, és ez utóbbi az ilyen határozatokat hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja.

38

A Törvényszék eljárási szabályzata 134. cikkének 1. és 2. §‑a továbbá úgy rendelkezik, hogy a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő felek – a felperes kivételével – beavatkozóként vehetnek részt a Törvényszék előtti eljárásban, és e minőségükben a felek által előterjesztettektől független kérelmeket és jogalapokat terjeszthetnek elő. Az eljárási szabályzat 134. cikkének 3. §‑a e tekintetben azt tartalmazza, hogy a beavatkozó válaszbeadványában kérheti a fellebbezési tanács határozatának hatályon kívül helyezését vagy megváltozatását a keresetlevélben nem szereplő kérdésekben, és a keresetlevélben fel nem hozott jogalapokat terjeszthet elő.

39

A fentiekből következően a Centrotherm Systemtechnik, mint a centrotherm Clean Solutions által indított, a vitatott határozat részleges hatályon kívül helyezésére irányuló eljárásban részt vevő beavatkozó, e határozat hatályon kívül helyezése vagy megváltoztatása iránt kérelmet terjeszthetett elő.

40

A jelen esetben egyúttal arra is rá kell mutatni, hogy a Centrotherm Systemtechnik a jelen jogalappal nem állítja azt, hogy a Törvényszék előtt a vitatott határozat hatályon kívül helyezését kérte volna.

41

Ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a Törvényszék elé beterjesztett válaszbeadványában foglalt kérelmeket az abban ismertetett indokokra tekintettel a Törvényszéknek úgy kellett volna értelmeznie, mint amelyek arra irányulnak, hogy a Törvényszék a centrotherm Clean Solutions keresetét utasítsa el azt követően, hogy – amennyiben szükséges – megváltoztatásra irányuló jogkörét gyakorolva a fellebbezési tanács értékelését a sajátjával váltja fel.

42

E tekintetben először is azt kell megállapítani, hogy a Centrotherm Systemtechnik a Törvényszék elé beterjesztett válaszbeadványában megfogalmazott kérelmekben csupán azt kérte, hogy a Törvényszék „utasítsa el a keresetet”, és még másodlagosan sem tett említést a vitatott határozat hatályon kívül helyezésére vagy megváltoztatására irányuló kérelemről.

43

A Törvényszék eljárási szabályzata 134. cikke 2. és 3. §‑ának szövegéből márpedig az következik, hogy e rendelkezés feljogosítja a beavatkozót arra, hogy válaszbeadványában a megtámadott határozat hatályon kívül helyezésére vagy megváltoztatására irányuló független „kérelmeket” terjesszen elő. Következésképpen a válaszbeadványból főszabály szerint ki kell tűnnie, hogy a beavatkozó mit kíván e rendelkezés alapján esetlegesen kérelmezni (lásd ebben az értelemben a keresetlevélre vonatkozóan a C‑93/11. P. sz., Verein Deutsche Sprache kontra Tanács ügyben 2011. június 28‑án hozott végzés 18. pontját).

44

Meg kell továbbá állapítani, hogy a Centrotherm Systemtechnik sem válaszbeadványában szereplő kérelmekben, sem a válaszbeadványban kifejtett érvelésben nem fogalmaz meg egyértelműen és kifejezetten a vitatott határozat megváltoztatására irányuló kérelmet.

45

Végül rá kell mutatni arra, hogy még ha abból is indulunk ki, hogy az említett válaszbeadvány 49–56. pontjában szereplő, az eskü alatt tett nyilatkozatra vonatkozó állítások, valamint a válaszbeadvány 23. és 57. pontjában foglalt, a vitatott védjegy aktájában szereplő, valamint a Centrotherm Systemtechnik által a fellebbezési tanács elé terjesztett bizonyítékokra vonatkozó állítások a Centrotherm Systemtechnik előadásának megfelelően úgy értelmezhetők, mint amelyekkel arra kérik a Törvényszéket, hogy az említett bizonyítékokat a megváltoztatásra irányuló jogkörének keretében vegye figyelembe, a jelen ügyben akkor sem adható hely az arra alapított jogalapnak, hogy a Törvényszék hibát követett el azáltal, hogy nem gyakorolta ezt a jogkörét.

46

Egyrészt azt kell megállapítani, hogy az említett jogalap, amely lényegében annak kifogásolására irányul, hogy a Törvényszék nem vette figyelembe a szóban forgó eskü alatt tett nyilatkozatot, nélkülözi a ténybeli alapot. A megtámadott ítélet 37. pontjában a Törvényszék ugyanis azt mondta ki, hogy még ha a fellebbezési tanács figyelembe is vette volna ezt a nyilatkozatot, azt kellene megállapítani, hogy az ügy iratai nem tartalmaznak elegendő bizonyítékot e nyilatkozat tartalmának az eladások értéke tekintetében való alátámasztására.

47

Következésképpen a megtámadott ítélet 35–42. pontjában ismertetett bizonyítékok átfogó értékelése, amelyek bemutatását a Törvényszék a megtámadott ítélet 43. pontjában azzal zárta, hogy e tényezők alapján nem állapítható meg az, hogy a vitatott védjegy tényleges használat tárgyát képezte, többek között az említett eskü alatt tett nyilatkozat figyelembevételéből és e nyilatkozat, valamint a többi megvizsgált irat bizonyító erejének értékeléséből következik.

48

Másrészt, amennyiben a jelen jogalap lényegében annak kifogásolására irányul, hogy a Törvényszék megváltozatásra irányuló jogkörének gyakorlása során nem vette figyelembe a vitatott védjegy aktájában szereplő és a fellebbezési tanács előtti szakaszban előterjesztett bizonyítékokat, emlékeztetni kell arra, hogy a Törvényszéket a számára biztosított megváltoztatásra vonatkozó hatáskör nem ruházza fel azzal a jogkörrel, hogy olyan értékelést fogalmazzon meg, amellyel kapcsolatban a fellebbezési tanács még nem foglalt állást. Következésképpen a megváltoztatásra vonatkozó hatáskör gyakorlásának főszabály szerint azokra az esetekre kell korlátozódnia, amikor a Törvényszék, miután felülvizsgálta a fellebbezési tanács által megfogalmazott értékelést, a már bizonyított ténybeli és jogi elemek alapján meg tudja állapítani, hogy a fellebbezési tanácsnak milyen határozatot kellett volna hoznia (lásd a C-263/09. P. sz., Edwin kontra OHIM ügyben 2011. július 5-én hozott ítélet [EBHT 2011., I-5853. o.] 72. pontját).

49

Márpedig a jelen ügyben – ahogyan ez a vitatott határozat 32–37. pontjából is következik – a fellebbezési tanács megtagadta azt, hogy figyelembe vegye a szóban forgó bizonyítékokat, és következésképpen eltekintett attól, hogy azok bizonyító erejével kapcsolatban állást foglaljon.

50

Ilyen feltételek mellett azt kell megállapítani, hogy a Centrotherm Systemtechnik nem kérhette jogszerűen arra a Törvényszéket, hogy a vitatott határozat esetleges megváltoztatása céljából vizsgálja meg a fellebbezési tanács által e határozatban nem vizsgált bizonyítékok bizonyító erejét.

51

A fenti megfontolások összességéből következik, hogy az első jogalapot el kell utasítani.

52

A Centrotherm Systemtechnik második jogalapjával arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor – miként a megtámadott ítéletből, és különösen annak 46. pontjából hallgatólagosan következik – azt állapította meg, hogy a vitatott védjegy tényleges használatát illetően övé a bizonyítási teher.

53

Egyrészt a megszűnés megállapítása iránti eljárásban alkalmazni kell azt a 207/2009 rendelet 76. cikkének (1) bekezdésében felállított szabályt, miszerint az OHIM a tényeket hivatalból vizsgálja.

54

Másrészt míg a 207/2009 rendelet 42. cikkének (2) bekezdése és 57. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a korábbi védjegy jogosultjának igazolnia kell a korábbi védjegy tényleges használatát, és ennek hiányában a felszólalását vagy a törlési kérelmét el kell utasítani, addig a rendelet 51. cikke nem tartalmaz hasonló rendelkezést a megszűnés megállapítása iránti eljárásra vonatkozóan.

55

Ilyen feltételek mellett a 2868/95 rendelet 40. szabályának (5) bekezdésében foglalt, bizonyítási teherre vonatkozó szabály a 207/2009 rendeletbe ütközik, és azt el kell utasítani. Ebből következően a Törvényszéknek a rendelkezésére álló valamennyi bizonyítékot figyelembe kellett volna vennie.

56

Az OHIM szerint a megszűnés megállapítása iránti eljárás inter partes és sui generis jellegére tekintettel nem alkalmazható a tények hivatalból történő vizsgálatának elve, és az e célra felhasználható bizonyítékokkal rendelkező védjegyjogosultnak kell igazolnia, hogy ténylegesen használta a védjegyet.

57

A centrotherm Clean Solutions arra is hivatkozik, hogy a 207/2009 rendelet 76. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazható a megszűnés megállapítása iránti eljárásban. A 2868/95 rendelet 40. szabályának (5) bekezdése viszont a megszűnéshez kapcsolódó eljárásjogi végrehajtási rendelkezések megállapításakor kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a védjegyjogosultnak bizonyítékot kell szolgáltatnia a védjegy tényleges használatára.

58

Elsőként rá kell mutatni arra, hogy a megtámadott ítéletben a Törvényszék egyáltalán nem állította, hogy a tényleges használat bizonyításának terhét a korábbi védjegy jogosultja viseli.

59

Másodikként meg kell jegyezni, hogy az említett ítélet 46. pontja, amelyben a felperes a Törvényszék ilyen értelmű állásfoglalását véli felfedezni, nem elég egyértelmű ahhoz, hogy ilyen következtetést lehessen levonni belőle.

60

Harmadikként és főképpen meg kell állapítani, hogy a Centrotherm Systemtechnik nem fejti ki, hogy az ilyen hallgatólagos értékelés és az abból eredő állítólagos téves jogalkalmazás – amennyiben beigazolódna – mennyiben tehetné szükségessé a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezését.

61

Ebben az összefüggésben először is arra kell rámutatni, hogy – miként ezt a jelen ítélet 40. és 42. pontja is hangsúlyozza – a Centrotherm Systemtechnik a Törvényszék elé terjesztett válaszbeadványában semmilyen módon nem kérte a vitatott határozat hatályon kívül helyezését. A jelen fellebbezés keretében ezért nem róhatja fel a Törvényszéknek, hogy az nem helyezte hatályon kívül ezt a határozatot téves jogalkalmazás miatt, amelyet a fellebbezési tanács szerinte annak megállapításával követett el, hogy a védjegy tényleges használatának bizonyítása a védjegyjogosultat terheli.

62

A Centrotherm Systemtechnik továbbá azt sem róhatja fel a Törvényszéknek, hogy nem vette figyelembe a védjegyaktában szereplő és a fellebbezési tanács elé terjesztett bizonyítékokat avégett, hogy a megtámadott ítéletben kimondja azt, hogy nem kellett volna a vitatott védjegy megszűnését megállapítani, mivel – miként a jelen ítélet 48–50. pontjából is kitűnik – a Törvényszéktől nem kérték a vitatott határozat megváltoztatását, amelyre ezen bizonyítékokat figyelembe véve semmiképpen nem kerülhetett volna sor.

63

Végül emlékeztetni kell arra, hogy a centrotherm Clean Solutions keresetében csupán arra hivatkozik, hogy a fellebbezési tanács tévesen vélte úgy, hogy a törlési osztály elé terjesztett bizonyítékokkal igazolni lehet a vitatott védjegy tényleges használatát.

64

A fentiekből következően semmilyen módon nem fordultak a Törvényszékhez annak érdekében, hogy a keresetről és az elé terjesztett jogalapokról történő határozathozatal céljából állást foglaljon abban a kérdésben, hogy kit terhel az említett védjegy tényleges használatának bizonyítása.

65

Ebből következően továbbá a Centrotherm Systemtechnik által a megtámadott ítéletben felismerni vélt hallgatólagos téves jogalkalmazás – még ha be is bizonyosodna – nem eredményezheti az ítélet hatályon kívül helyezését.

66

A fenti megfontolások összességéből az következik, hogy a második jogalapot el kell utasítani.

67

Harmadik jogalapjával a Centrotherm Systemtechnik azt állítja, hogy – miként a megtámadott ítélet 26. pontjából is következik – a Törvényszék abból a feltételezésből indult ki, hogy a tényleges használat fogalma ellentétes a minimális és nem elegendő használat fogalmával. A Törvényszék ezzel figyelmen kívül hagyta a Bíróság azon ítélkezési gyakorlatát, miszerint a tényleges használat követelménye csak azokat a szimbolikus jellegű használati módokat zárja ki, amelyek egyetlen célja a védjegylajstromozás révén létrehozott jogok fenntartása.

68

A Centrotherm Systemtechnik szerint ezen a téves jogalkalmazáson alapult a Törvényszéknek a megtámadott ítélet 36. és 37. pontjában foglalt hibás értékelése, amely szerint meglehetősen csekély, a nyilatkozatban feltüntetett üzleti forgalomnak csupán 0,03%‑át kitevő mértékű eladásra vonatkozó bizonyítékkal szolgált.

69

Az OHIM és a centrotherm Clean Solutions egyrészt arra hivatkozik, hogy a megtámadott ítélet 26. pontja, amely olyan jellegű használatra utal, amely minimális, és nem elegendő „annak megállapításához, hogy valamely védjegyet egy meghatározott piacon ténylegesen és hatékonyan használnak”, teljes mértékben összeegyeztethető a Bíróság ítélkezési gyakorlatával. Másrészt a Törvényszék arra vonatkozó értékelése, hogy az eladásra vonatkozóan bemutatott bizonyítékok nem elegendőek annak megállapításához, hogy a védjegyet ténylegesen használták, a jelen fellebbezés keretében nem képezheti felülvizsgálat tárgyát.

70

Elsőként meg kell állapítani, hogy ez a harmadik jogalap a megtámadott ítélet téves értelmezésén alapul. A Centrotherm Systemtechnik ugyanis azáltal, hogy az említett ítélet 26. pontjában szereplő mondat egy részét elválasztja a szövegösszefüggéstől, megváltoztatja ennek a pontnak az értelmét.

71

Egyrészt ugyanis az említett 26. pontban foglalt megállapítást nem lehet a megtámadott ítélet 25. pontjától elvonatkoztatva értelmezni, amelyben a Törvényszék többek között arra emlékeztet, hogy valamely védjegy akkor képezi tényleges használat tárgyát, ha alapvető rendeltetésének megfelelően használják: hogy a védjegy biztosítsa azon áruk vagy szolgáltatások eredetének azonosíthatóságát, amelyekre vonatkozóan a védjegyet lajstromozták, abból a célból, hogy ezeknek az áruknak és szolgáltatásoknak piacot hozzon létre vagy tartson fenn, kivéve a szimbolikus jellegű használatot, amelynek egyetlen célja a védjegy által létrehozott jogok fenntartása.

72

Ezekre az ismertetett elvekre tekintettel fejti ki a Törvényszék a megtámadott ítélet 26. pontjában, hogy a tényleges használat fogalmával „tehát” szemben áll mindenféle minimális használat, amely nem elegendő „annak megállapításához, hogy valamely védjegyet egy meghatározott piacon ténylegesen és hatékonyan használnak”, majd pedig ugyanebben a pontban arra az ítélkezési gyakorlatra is emlékeztet, amely szerint a tényleges használat követelményének nem célja, hogy a kereskedelmi sikert értékelje, sem az, hogy valamely vállalkozás gazdasági stratégiáját ellenőrizze, vagy hogy a védjegy védelmét annak jelentős mértékű kereskedelmi használata esetére korlátozza.

73

Másrészt az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a megtámadott ítélet 25. és a 26. pontja a tényleges védjegyhasználatra vonatkozó ítélkezési gyakorlat szélesebb köréből merít, amely – miként az említett ítélet 27–29. pontjából is kitűnik – a használat mértékére és különösen kereskedelmi volumenére vonatkozóan különböző kiegészítő információkat is tartalmaz.

74

Következésképpen a megtámadott ítélet 26. pontjában szereplő állítás, amelyben a Törvényszék csupán az állandó ítélkezési gyakorlatban található információkat ismerteti, nem minősül téves jogalkalmazásnak.

75

Másodikként a megtámadott ítélet 36. és 37. pontjával kapcsolatban rá kell mutatni arra, hogy ez a két pont egy olyan átfogó elemzés részét képezi, és annak csupán az egyik láncszemét ismerteti, amely az ítélet 34. pontja szerint annak megvizsgálására irányul, hogy a fotók és a négy számla átfogó értékelése alapján megállapítható‑e, hogy a vitatott védjegy az említett ítélet 25–29. pontjában ismertetett, az ítélkezési gyakorlatban kidolgozott elvekre tekintettel tényleges használat tárgyát képezte.

76

Ebben az összefüggésben a Törvényszék által a különösen az említett 36. és 37. pontban kifejtett, a hivatkozott kereskedelmi tevékenységek gyakoriságára, időtartamára és a velük jelzett kereskedelmi volumenre vonatkozó megállapítások és értékelések nem különíthetők el a Törvényszék összes többi megállapításától – különösen a megtámadott ítélet 38–42. pontjában szereplő fotók vizsgálatára alapított megjegyzésektől –, amelyekkel azt kívánta alátámasztani, hogy az érintett védjegy tényleges használata a jelen ügyben nem bizonyított.

77

Egyébiránt az ilyen megállapítások és értékelések ténybeli jellegűek (lásd ebben az értelemben a C-234/06. P. sz., Il Ponte Finanziaria kontra OHIM ügyben 2007. szeptember 13-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-7333. o.] 75. pontját), és ezért – az elferdítés esetét kivéve – nem minősülnek olyan jogkérdésnek, amelyre a Bíróság fellebbezés keretében gyakorolt felülvizsgálati jogköre kiterjedne.

78

A fenti megállapításokra tekintettel a harmadik jogalapot el kell utasítani.

79

A Centrotherm Systemtechnik negyedik jogalapjával azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem cáfolta meg a fellebbezési tanács arra vonatkozó álláspontját, hogy az eskü alatt tett nyilatkozat nem minősül a 2868/95 rendeletnek a 207/2009 rendelet 78. cikke (1) bekezdésének f) pontjával összefüggésben értelmezett 22. szabályának (4) bekezdése értelmében bizonyítéknak.

80

A felperes szerint, ha a Törvényszék megcáfolta volna ezt, és figyelembe vette volna, hogy nem lehet megkövetelni, hogy egy eskü alatt tett nyilatkozatban szereplő valamennyi információt további bizonyítékokkal támasszanak alá, akkor a szóban forgó védjegy tényleges használatának fennállását illetően eltérő álláspontot fogadott volna el.

81

Az OHIM szerint a megtámadott ítélet 37. pontjából, valamint a fent hivatkozott, a T‑434/09. sz., Centrotherm Systemtechnik kontra OHIM – centrotherm Clean Solutions (CENTROTHERM) ügyben párhuzamosan hozott ítélet 34. pontjából az következik, hogy a Törvényszék nem zárta ki in abstracto az eskü alatt tett nyilatkozatok bizonyító erejét, hanem értékelte azt, és a fellebbezés keretében nem vizsgálható értékelés végén azt állapította meg, hogy a jelen ügyben a szóban forgó eskü alatt tett nyilatkozat szerzője és a Centrotherm Systemtechnik közötti kapcsolatokra tekintettel további bizonyítékokra van szükség.

82

A centrotherm Clean Solutions arra hivatkozik, hogy a fellebbezési tanács vitatott állítását nem kellett a Törvényszéknek megcáfolnia, mivel nem támadták meg a keresettel. A Törvényszék egyébiránt nem is erősítette meg ezt az állítást, csupán azt mondta ki a megtámadott ítélet 37. pontjában, hogy ha a fellebbezési tanács figyelembe is vette volna a szóban forgó nyilatkozatot, azt kellett volna megállapítania, hogy az ügy iratai nem támasztják kellően alá az eladás mértékére vonatkozóan a nyilatkozatban foglaltakat.

83

Elsőként rá kell mutatni arra, hogy ez a negyedik jogalap részben átfedésben van az első fellebbezési jogalappal, amennyiben az arra irányul, hogy a Törvényszék – csakúgy, mint korábban a fellebbezési tanács – nem vette a védjegyhasználatot alátámasztó bizonyítékként figyelembe az eskü alatt tett nyilatkozatot, holott ha figyelembe vette volna, akkor megváltoztatásra irányuló jogkörének gyakorlásakor azt állapíthatta volna meg, hogy az említett tényleges használat igazolást nyert.

84

E tekintetben először is elegendő arra rámutatni, hogy már az első jogalap vizsgálatára vonatkozóan a jelen ítélet 46. és 47. pontjában foglalt megállapításokból is kitűnik, hogy a megtámadott ítélet 37. és 43. pontjából, valamint 46. pontjából az következik, hogy azoknak a bizonyítékoknak az értékelése, amelyek alapján a Törvényszék azt állapította meg, hogy a vitatott védjegy tényleges használata nem bizonyított, mind a vitatott határozatra, mind az OHIM törlési osztálya elé terjesztett bizonyítékokra kiterjedt, és a Törvényszék ennek során semmi esetre sem állapította meg azt, hogy az ilyen nyilatkozat nem minősül elfogadható bizonyítéknak.

85

Másodszor a Centrotherm Systemtechnik azon érvével kapcsolatban, amely szerint a Törvényszék tévesen állapította meg azt, hogy az eskü alatt tett nyilatkozatban szereplő információkat további bizonyítékokkal kell alátámasztani, megfosztva ezáltal önálló bizonyító erejétől ezt a fajta nyilatkozatot, elegendő azt megállapítani, hogy a Törvényszéknek a megtámadott ítélet 37. pontjában kifejtett értékelése egyáltalán nem ezt tartalmazza. A Törvényszék ugyanis ebben a pontban csupán azt hangsúlyozta, hogy igen nagy különbség áll fenn aközött, ami a Centrotherm Systemtechnik ügyvezetőjének eskü alatt tett nyilatkozatában a Centrotherm Systemtechnik által 2002 és 2006 között állítólag realizált üzleti forgalomra vonatkozóan szerepel, és azon – csekély, és igen rövid időszakokra, sőt időpontokra vonatkozó – eladási mennyiségek között, amit a Centrotherm Systemtechnik által ténylegesen bemutatott számlák igazolnak.

86

A fenti megállapításokból következően a negyedik jogalapot el kell utasítani.

87

Következésképpen, mivel a Centrotherm Systemtechnik által hivatkozott jogalapoknak nem adható hely, a fellebbezést el kell utasítani.

88

A Bíróság eljárási szabályzata 138. cikkének (1) bekezdése alapján, amelyet e szabályzat 184. cikke (1) bekezdésének alapján a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a centrotherm Clean Solutions csak a Centrotherm Systemtechnik költségek viselésére való kötelezését kérte, és az pervesztes lett, saját költségei viselésén felül kötelezni kell a centrotherm Clean Solutions részéről felmerült költségek viselésére. Következésképpen az OHIM viseli saját költségeit.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott: