1

Fellebbezésében az Európai Bizottság a Törvényszék T-320/09. sz., Planet kontra Bizottság ügyben 2011. április 13-án hozott végzésének (EBHT 2011., II-1673. o.; a továbbiakban: megtámadott végzés) hatályon kívül helyezését kéri, amely végzéssel a Törvényszék elutasította az említett intézmény által a Planet AE társaságnak (a továbbiakban: Planet) az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) azon határozatai megsemmisítése iránti kérelmével szemben előterjesztett elfogadhatatlansági kifogást, amely határozatok a Planetet a korai előrejelző rendszerben (a továbbiakban: KER) W1a, majd W1b jelzéssel látták el.

2

A csalás és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő minden más jogtalan tevékenység elleni küzdelem céljából a Bizottság 2008. december 16-án elfogadta a Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselői és a végrehajtó ügynökségek által használandó korai előrejelző rendszerről szóló 2008/969/EK, Euratom határozatot (HL L 344., 125. o.).

3

A 2008/969 határozat (4) preambulumbekezdése értelmében „[a KER] célja olyan harmadik felekre vonatkozó, korlátozott terjesztésű információk köröztetése a Bizottságon és annak végrehajtó ügynökségein belül, akik veszélyt jelenthetnek a Közösségek pénzügyi érdekeire és jó hírére vagy a Közösségek által kezelt bármely más forrásra.”

4

A szóban forgó határozat (5)–(7) preambulumbekezdése értelmében a KER-hez az ellenőrző feladatai, valamint vizsgálati és a csalás megelőzését célzó tevékenységei elvégzése keretében hozzáféréssel rendelkező OLAF az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel és a Belső Ellenőrzési Szolgálattal együtt felelős a figyelmeztető jelzések KER-be történő bevitelének, módosításának, illetve eltávolításának kérvényezéséért, amely rendszer igazgatását a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője vagy annak beosztottjai biztosítják.

5

E tekintetben a 2008/969 határozat 4. cikke (1) bekezdésének második albekezdése úgy rendelkezik, hogy az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő az OLAF vagy a Belső Ellenőrzési Szolgálat […] általi kérvényezést követően a [Bizottság] számvitelért felelős tisztviselő[[je vagy beosztottjai] viszi[k] be a [KER-be] a figyelmeztető jelzéseket, módosítj[ák] vagy távolítj[ák] el azokat.”

6

E határozat 5. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében „[a] figyelmeztető jelzések bejegyzésére, módosítására vagy eltávolítására irányuló valamennyi kérelmet a számvitelért felelős tisztviselőnek kell címezni.”

7

Az említett határozat 6. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének értelmében „[a] beszerzési vagy támogatás-odaítélési eljárások esetében az illetékes felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy beosztottjai legkésőbb az odaítélésre vonatkozó határozat meghozatala előtt ellenőrzik, szerepel-e figyelmeztető jelzés a [KER-ben]”.

8

A 2008/969 határozat 9. cikkéből az következik, hogy a KER olyan figyelmeztető jelzéseken alapul, amelyek lehetővé teszik egy szervezethez kapcsolódó kockázat szintjének meghatározását a legalacsonyabb kockázatnak megfelelő W1-től a legmagasabb kockázatnak megfelelő W5-ig terjedő kategóriák szerint.

9

Az e határozat „W1 figyelmeztető jelzések” című 10. cikkének (1) és (2) bekezdése előírja:

„(1)   Az OLAF akkor kérelmezi W1a figyelmeztető jelzés aktiválását, ha vizsgálatai már korai szakaszban elegendő okot szolgáltatnak annak feltételezéséhez, hogy valószínű a csalás vagy súlyos adminisztratív hiba megállapítása harmadik féllel kapcsolatban, különösen azok esetében, amelyek közösségi forrásban részesülnek vagy részesültek [helyesen: annak feltételezéséhez, hogy csalással vagy súlyos adminisztratív hibával kapcsolatos megállapításnak harmadik személy – különösen közösségi pénzeszközben jelenleg vagy korábban részesülő személy – tekintetében a korai előrejelző rendszerben való rögzítése valószínű] […].

(2)   Az OLAF […] akkor kérelmezi [a] W1b figyelmeztető jelzés aktiválását, ha vizsgálata[i] elegendő okot szolgáltatnak annak feltételezéséhez, hogy valószínű a csalás vagy súlyos adminisztratív hiba megállapítása harmadik féllel kapcsolatban, különösen azok esetében, amelyek közösségi forrásban részesülnek vagy részesültek [helyesen: annak feltételezéséhez, hogy azok eredményeként csalással vagy súlyos adminisztratív hibával kapcsolatos megállapításnak harmadik személy – különösen közösségi pénzeszközben jelenleg vagy korábban részesülő személy – tekintetében a korai előrejelző rendszerben való rögzítése valószínű]. […]”

10

E határozat 11. cikkének (1) bekezdése értelmében „[a]z OLAF […] akkor kérelmezi W2a figyelmeztető jelzés aktiválását, ha vizsgálata[i] csalás vagy súlyos adminisztratív hiba megállapításához vezetnek harmadik féllel kapcsolatban, különösen azok esetében, amelyek közösségi forrásban részesülnek vagy részesültek.”

11

A 2008/969 határozat 16. cikke előírja, hogy a W1 figyelmeztető jelzést „csak tájékoztatási céllal jegyzik be, és nem von maga után más következményeket, mint megerősített monitoringintézkedéseket”.

12

A jogvita előzményeit a Törvényszék a megtámadott végzés 8–13. pontjában az alábbi módon mutatja be:

13

A Törvényszék Hivatalához 2009. augusztus 14-én érkezett keresetlevelében a Planet az OLAF határozatának megsemmisítése iránti keresetet nyújtott be.

14

A 2009. november 9-én benyújtott külön beadványában a Bizottság a Törvényszék eljárási szabályzata 114. cikkének 1. §-a szerinti elfogadhatatlansági kifogást emelt. A Bizottság szerint a Planet keresete a vitatott aktusok jellege okán elfogadhatatlan, mivel azok pusztán belső tájékoztatási és elővigyázatossági intézkedések, és nem képezhetik az EK 230. cikk szerinti jogszerűségi vizsgálat tárgyát.

15

A Törvényszék először is a megtámadott végzés 21–27. pontjában a jogvita tárgyát illetően megállapítja, hogy – jóllehet a kereset az OLAF azon határozatainak megsemmisítésére irányul, amelyekben az OLAF a Planetnek a KER-be való felvételét kérte – e keresetet úgy kell tekintetni, mint amely a W1a és W1b figyelmeztető jelzés aktiválásáról szóló határozatokra is (a továbbiakban: vitatott aktusok) vonatkozik.

16

Ezt követően a Törvényszék a megtámadott végzés 37. és 38. pontjában arra az állandó ítélkezési gyakorlatra emlékeztet, miszerint a megsemmisítés iránti kereset lehetősége nyitva áll valamennyi olyan, az intézmények által elfogadott rendelkezés tekintetében – annak jellegétől vagy formájától függetlenül –, amelynek célja, hogy joghatásokat váltson ki. Ezzel szemben elfogadhatatlanok az olyan aktusok ellen irányuló keresetek, amely aktusok mindössze belső adminisztratív intézkedéseket képeznek, és amelyek ennélfogva semmilyen külső hatást nem váltanak ki.

17

A Törvényszék a megtámadott végzés 39. pontjában hangsúlyozza, hogy az a tény, hogy a hatóság kizárólag belső céllal adatkezelést végez, egyáltalán nem zárja ki azt, hogy az említett műveletek sértsék az azokkal érintettek érdekeit. A Törvényszék szerint az ilyen sérelem fennállása ugyanis több tényezőtől, többek között az adatkezelés által esetlegesen kiváltott következményektől, valamint egyrészről az adatkezelés célja és következményei, másrészről pedig a hatóság hatáskörét meghatározó rendelkezések közötti megfeleléstől függ.

18

A Törvényszék, miután a megtámadott végzés 40. pontjában érintette a 2008/969 határozat jogi alapjának kérdését, és e végzés 41. pontjában megállapította, hogy valamely jogi aktus szerzője hatáskörének hiánya a hivatalból figyelembe veendő eljárásgátló okok körébe tartozik, megvizsgálta a vitatott aktusok tartalmát.

19

A Törvényszék először azt vizsgálta meg, hogy valamely szervezet tekintetében a KER keretében, és különösen a W1 kategóriában aktivált figyelmeztető jelzés olyan műveletet képez-e, amely kizárólag a Bizottság belső kapcsolatait érinti, és amelynek hatásai csupán ez utóbbi belső rendjében következnek be.

20

Miután a megtámadott végzés 44. és 45. pontjában elemezte a 2008/969 határozat releváns rendelkezéseit, a Törvényszék az említett végzés 46. pontjában megállapította, hogy a jelen ügyben a vitatott aktusok nem korlátozódtak a Bizottság belső viszonyaira, hanem külső hatásokat váltottak ki, nevezetesen a megállapodás aláírásának felfüggesztését és a Planettel szembeni további feltétel megállapítását.

21

Másodsorban a Törvényszék a megtámadott végzés 47–50. pontjában azt a kérdést vizsgálta meg, hogy a vitatott jogi aktusok által kiváltott hatások olyan kötelező joghatásoknak voltak-e tekinthetők, amelyek a Planet érdekeit érinthették, jelentősen módosítva annak jogi helyzetét.

22

A Törvényszék a megtámadott végzés 51. pontjában arra a következtetésre jutott, hogy a vitatott jogi aktusok érintették a Planet tárgyalási mozgásterét, konzorciumának szervezetét, ekként pedig a szóban forgó projekt tényleges teljesítésére vonatkozó alkalmasságát. A Törvényszék megállapította továbbá, hogy nem összeegyeztethető az uniós joggal a Planet azon lehetőségtől való megfosztása, hogy a vitatott jogi aktusok alapjául szolgáló tényezők helytállóságára irányuló bírósági felülvizsgálatot igénybe vegye, ami még inkább igaz figyelemmel arra, hogy a 2008/969 határozat a jogi és természetes személyek számára – a W1, W2, W3, W4 és W5b figyelmeztető jelzés aktiválása révén a KER- be való felvételüket megelőzően – nem ír elő semmilyen tájékoztatási vagy meghallgatáshoz való jogot.

23

Végül a Törvényszék a megtámadott végzés 53. pontjában hangsúlyozta, hogy a vitatott jogi aktusok nem tekinthetők nem megtámadható köztes és előkészítő aktusoknak, mivel azok esetében nemcsak a megtámadható aktusok jellemzői teljesülnek, hanem azok valamely különös eljárásnak, nevezetesen valamely szervezet „előrejelző” listára való felvételének a végét is képezik,

24

Következésképpen a Törvényszék elutasította a Bizottság által hivatkozott elfogadhatatlansági kifogást.

25

Fellebbezésében a Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott végzést, nyilvánítsa a keresetet elfogadhatatlannak, és kötelezze a Planetet a költségek viselésére.

26

A Planet azt kéri, hogy a Bíróság utasítsa el a fellebbezést, és a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

27

A Bizottság fellebbezésének alátámasztására nyolc jogalapra hivatkozik. E jogalapokat először a 2008/969 határozat téves értelmezésére, másodsorban a Planet jogi helyzetének a szóban forgó figyelmeztető jelzések általi jelentős módosítása hiányára, harmadsorban a Planet említett figyelmeztető jelzések általi közvetlen érintettségének hiányára, negyedsorban az indokolási kötelezettségnek a Törvényszék általi megsértésére, ötödsorban a jogorvoslatok összetévesztésére, hatodsorban a szerződéskötési szabadság és a konszenzus elvének megsértésére, hetedsorban a figyelmeztető jelzések határozatokká való téves és indokolás nélküli minősítésére, és nyolcadsorban a kereset elfogadhatóságának az annak megalapozottságától való függésére alapítja.

28

Tekintettel arra, hogy az első hágom jogalap szorosan kapcsolódik egymáshoz, ezeket együtt célszerű megvizsgálni.

29

Első jogalapja keretében a Bizottság azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte a 2008/969 határozatot, mivel tévesen általánosította e határozat rendelkezéseit azzal, hogy a W1 figyelmeztető jelzést egyenértékűnek tekintette a W2–W5 figyelmeztető jelzésekkel. E tekintetben a Bizottság arra hivatkozik, hogy a Törvényszék érvelése ellentmondásos, mivel egyfelől a megtámadott végzés 44. pontjában arra a következtetésre jut, hogy a KER-ben valamennyi figyelmeztető jelzés szükségszerűen érinti az érintett engedélyezésre jogosult tisztviselők és e szervezet közötti kapcsolatokat, és másfelől e végzés 45. pontjában megállapítja, hogy a 2008/969 határozatnak a W1 figyelmeztető jelzésre vonatkozó 16. cikke kevésbé kötelező jellegű, mint a 15., a 17. és a 19–22. cikk.

30

A Bizottság szerint a W1 figyelmeztető jelzés egyértelműen különbözik a többi figyelmeztető jelzéstől, mivel – amint az a 2008/969 határozat 10. cikkéből is következik – annak aktiválása pusztán valamely hiba vagy szabálytalanság valószínűségén alapul, és nem – mint a többi figyelmeztető jelzésé – feltétlen bizonyosságon. Ezt a különbséget a 2008/969 határozat 16. cikke is megerősíti, amelynek értelmében a W1 figyelmeztető jelzést csak tájékoztatási céllal jegyzik be, és az nem von maga után más következményeket, mint megerősített monitoringintézkedéseket. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Törvényszéknek azzal, hogy „kevésbé kötelezőnek” minősítette a 2008/969 határozat 16. cikkének tartalmát, arra a következtetésre kellett volna jutnia, hogy ebben az esetben a jogi védelem is csak átmeneti jellegű.

31

Második jogalapja keretében a Bizottság azt állítja, hogy a Törvényszék a megtámadott végzés 44. pontjában tévesen állapította meg, hogy a W1 figyelmeztető jelzés pedig szükségszerűen érinti az érintett engedélyezésre jogosult tisztviselők és a Planet közötti kapcsolatokat. A Bizottság szerint a monitoringintézkedések kötelezettsége az érintett intézmény szolgálatainak szintjén bizonyos kényszert von maga után, azonban e monitoringintézkedések megerősítése legfeljebb fokozott figyelem, és semmiféle kötelező hatással nem jár az érintett szervezet tekintetében.

32

Harmadik jogalapja keretében a Bizottság azt állítja, hogy a Törvényszék a megtámadott végzés 48. pontjában közvetlen okozati kapcsolatot állapított meg a vitatott aktusok és a Planet azon további intézkedései között, amelyeket a megállapodás aláírása előtt kellett meghoznia, jóllehet ezen intézkedések nem a W1 figyelmeztető jelzésből következnek, hanem az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő független értékelése alá tartoznak.

33

Mindenesetre a Törvényszék a megtámadott végzés 49. pontjában nem határozta meg, hogy mely intézkedések hozták volna a Planetet kedvezőtlen helyzetbe, és ráadásul megsértette a felek által előterjesztett hivatkozások és bizonyítékok hátrányos megkülönböztetéstől mentes vizsgálatának eljárási elvét, mivel elsősorban hallgatott egyrészt a szerződő felek közötti levélváltásról, másrészt pedig azon tárgyalásokról, amelyeken a Planet és a bankja vett részt.

34

A Planet arra hivatkozik, hogy a Bizottság által felhozott két jogalap a megtámadott végzés 44. és 45. pontja tartalmának elferdítését jelenti, mivel e pontokban a Törvényszék egyszerűen csak arra a következtetésre jutott, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek különös intézkedéseket kell hozniuk az érintett szervezetekkel szemben a szóban forgó figyelmeztető jelzéstől függetlenül, a W1 figyelmeztető jelzést is beleértve, és nem állapított meg semmit a szerződő felek közötti viszony és annak tekintetében, hogy a vitatott aktusok érintik-e esetleg jogi helyzetüket.

35

A Planet azt állítja, hogy a harmadik jogalapot mint részben elfogadhatatlant és részben megalapozatlant el kell utasítani.

36

Meg kell állapítani, hogy a Planet által a vitatott aktusokkal szemben benyújtott megsemmisítés iránti kérelem kérdéséről történő döntés tekintetében a Törvényszék a megtámadott végzés 44–46. pontjában előzetesen megvizsgálta, hogy valamely szervezet tekintetében a KER keretében a W1 kategóriában aktivált figyelmeztető jelzés olyan műveletet képez-e, amely kizárólag az érintett intézmény kapcsolatait érinti, és amelynek hatásai csupán ez utóbbi belső rendjében következnek be.

37

E tekintetben a Törvényszék, miután előadta a KER működését és a 2008/969 határozat célkitűzését, nevezetesen az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, megállapította, hogy a 2008/969 határozat 15–17., valamint 19–22. cikke nemcsak feljogosítja az engedélyezésre jogosult tisztviselőket arra, hogy különös intézkedéseket tegyenek az említett szervezettel vagy az érintett projekttel szemben, hanem ezt elő is írja a számukra.

38

A Törvényszék ebből a megtámadott végzés 44. pontjában arra a következtetésre jutott, hogy a valamely szervezet tekintetében a KER keretében aktivált figyelmeztető jelzés hatása – a W1 figyelmeztető jelzés hatását is ideértve – nem korlátozódhat az érintett intézményeken belülre, és hogy az ilyen figyelmeztető jelzés szükségszerűen érinti az érintett engedélyezésre jogosult tisztviselők és e szervezet közötti kapcsolatokat.

39

A Törvényszék a megtámadott végzés 45. pontjában megállapította továbbá, hogy e következtetést nem érinti a 2008/969 határozat 16. cikke, amelynek értelmében a W1 figyelmeztető jelzést csak tájékoztatási céllal jegyzik be, és az nem von maga után más következményeket, mint megerősített monitoringintézkedéseket, mivel a W1 figyelmeztető jelzés megállapítása azzal jár, hogy az érintett engedélyezésre jogosult tisztviselő köteles megerősített monitoringintézkedéseket tenni; ennek hiányában e figyelmeztető jelzés minden hasznosságát elveszítené.

40

A Törvényszék, csak miután a megtámadott végzés 46. pontjában megállapította, hogy a vitatott jogi aktusok az érintett intézményen kívül ténylegesen hatásokat váltottak ki, vizsgálta meg a megtámadott végzés 47–51. pontjában, hogy e hatások tekinthetők-e olyan jogilag kötelező joghatásoknak, amelyek az érintett szervezet érdekeit érinthetik, jelentősen módosítva annak jogi helyzetét.

41

A fentiekből először is az következik, hogy a Törvényszék nem tekintette egyenértékűnek a W1 figyelmeztető jelzést a W2–W5 figyelmeztető jelzésekkel, hanem – ezzel szemben – a W1 figyelmeztető jelzés sajátosságát hangsúlyozta a 2008/969 határozat 16. cikkének értelmében ebből eredő kevésbé kötelező következmények tekintetében.

42

Ezt követően, a Bizottság állításával ellentétben, a Törvényszéknek a megtámadott végzés 44. és 45. pontjában kifejtett érvelésében nincs semmiféle ellentmondás, mivel a Törvényszék azt állapította meg, hogy – még ha a W1 figyelmeztető jelzés következményei kevésbé kötelezőek is – azok a megerősített monitoringintézkedések, amelyeket az érintett engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kell megtennie az érintett szervezettel szemben, nem csupán az intézmény belső rendjére vonatkoznak, hanem hatással lehetnek az ezen intézmény és az érintett szervezet közötti kapcsolatra is.

43

Egyfelől ugyanis maga a Bizottság is elismeri, második jogalapja keretében, hogy a W1 figyelmeztető jelzésből következő monitoringkötelezettség az érintett intézmény szolgálatainak szintjén bizonyos kényszert von maga után.

44

Másfelől meg kell állapítani, hogy a Törvényszék a megtámadott végzés 44. pontjában nem mondta ki, hogy valamennyi figyelmeztető jelzés, a W1 figyelmeztető jelzést is beleértve, szükségszerűen érinti az érintett személy jogi helyzetét. A Törvényszék érvelését ugyanis úgy kell érteni, hogy ha egy szervezetre vonatkozó figyelmeztető jelzés a KER keretében – a W1 figyelmeztető jelzés esetét is beleértve – szükségszerűen hatást gyakorol az engedélyezésre jogosult tisztviselő és az érintett szervezet közötti viszonyra, ebből egyébiránt nem következik az, hogy e külső hatások automatikusan olyan jellegűek lennének, hogy az érintett szervezet jogi helyzetének jelentős módosítását vonják maguk után. E módosítást, ezzel szemben, esetről esetre meg kell vizsgálni, amint azt a Törvényszék is tette a megtámadott végzés 47–51. pontjában.

45

A Bizottságnak a 2008/969 határozat 10. cikkére vonatkozó érvelését is el kell utasítani, mivel a megtámadott végzés 44. és 45. pontjának téves olvasatán alapul.

46

Az a körülmény ugyanis, miszerint – a 2008/969 határozat 10. cikkének megfelelően – a W1 figyelmeztető jelzés aktiválására egy korai szakaszban kerül sor, és az pusztán valamely hiba vagy szabálytalanság valószínűségén alapul – a többi, ellenőrzött bizonyosságok esetén aktiválandó figyelmeztető jelzéssel szemben –, nem olyan jellegű, hogy megcáfolhatná a Törvényszéknek az azon hatásokra vonatkozó megállapításait, amelyeket a figyelmeztető jelzések gyakorolhatnak az érintett engedélyezésre jogosult tisztviselő és az érintett szervezet közötti viszonyokra.

47

Végül meg kell állapítani, hogy a 2008/969 határozat 16. cikkére az okból alapított érvelés, hogy egy W1 figyelmeztető jelzés következményei kevésbé kötelezőek, nem releváns, amennyiben a Planetnek nyújtandó jogi védelemről van szó, mivel e védelem attól a pillanattól kezdve kötelező, amikor az érintett személy jogi helyzetének jelentős módosítása megállapításra kerül.

48

E tekintetben a Törvényszék megvizsgálta a vitatott aktusoknak a Planet jogi helyzetére gyakorolt hatását, és megállapította, hogy e társaság egyfelől köteles volt lemondani az előlegeknek a részvételével működő konzorcium tagjai közötti elosztásának kezeléséről, másfelől pedig további intézkedéseket kellett tennie ahhoz, hogy megfeleljen a Bizottság által a megállapodás aláírhatósága céljából előírt új feltételeknek.

49

A Törvényszék ebből azt a következtetést vonta le, hogy a vitatott aktusok érintették a Planet tárgyalási mozgásterét, konzorciumának szervezetét, ekként pedig az AEGIS projektre vonatkozó szerződés tényleges megkötésére való alkalmasságát.

50

Közelebbről a vitatott aktusok és az azon további feltételek közötti okozati kapcsolatot illetően, amelyeknek a Planetnek meg kellett felelnie ahhoz, hogy a Bizottság aláírja a megállapodást, a Törvényszék a megtámadott végzés 46. pontjában megállapította, hogy a 2009. június 14-i elektronikus levélből egyértelműen azt a következtetést lehet levonni, hogy a megállapodás aláírásának felfüggesztése és a további feltétel előírása a vitatott aktusok következménye. A Törvényszék továbbá arra emlékeztetett a megtámadott végzés 48. pontjában, hogy az uniós pénzügyi forrásokra vonatkozó kötelezettségvállalást kérő szervezeteket, amelyekre a KER-ben figyelmeztető jelzés vonatkozik, alkalmazkodniuk kell az illetékes, engedélyezésre jogosult érintett tisztviselők által előírt, fokozott elővigyázatossági feltételekhez és intézkedésekhez.

51

E körülményekre figyelemmel meg kell állapítani, hogy a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor megállapította, hogy az ügyben a Planettel szemben előírt fokozott elővigyázatossági intézkedések közvetlenül a vitatott aktusokból következnek.

52

A Bizottság azon érvelését illetően, miszerint e további intézkedések nem a KER-ben aktivált figyelmeztető jelzésből következnek, hanem az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő független értékeléséből, elegendő annak megállapítása, hogy ezen érvelést nemcsak hogy semmiféle, a Törvényszék okfejtésében elkövetett téves jogalkalmazást bizonyító elem nem támasztja alá, hanem az még ellentmondásban is van a Bizottság azon állításával, miszerint – amint az a jelen ítélet 43. pontjában is megállapításra került – az érintett intézmények szolgálatai a W1 figyelmeztető jelzést követően kötelesek fokozott monitoringintézkedéseket tenni.

53

A Bizottság azon érvelését illetően, miszerint a Törvényszék nem fejtette ki, hogy a Planet milyen módon került kedvezőtlenebb helyzetbe, meg kell állapítani, hogy a Törvényszék a megtámadott végzés 48. pontjában kiemelte, hogy a KER-ben aktivált W1 figyelmeztető jelzés következtében tett fokozott elővigyázatossági intézkedések a Planet tekintetében hatást gyakoroltak azon konzorcium belső szervezetére, amelynek az részét alkotta.

54

A Törvényszék ebből a megtámadott végzés 49. pontjában azt a következtetést vonta le, hogy a Planet az első figyelmeztető jelzésnek a KER-be történő bejegyzésétől kezdődően eltérő helyzetben volt ahhoz viszonyítva, mint amilyenben a konzorciumon belül volt a szerződő felek tárgyalásai alatt, a vitatott jogi aktusok elfogadását megelőzően. E tekintetben a Törvényszék a felek közötti levélváltásra támaszkodott, amelyből többek között az derül ki, hogy a Planet azért, hogy elérje azt, hogy a Bizottság aláírja a megállapodást, kénytelen volt lemondani a részvételével működő konzorcium tagjai közötti előlegelosztás kezeléséről. Ezenfelül a megtámadott végzés 50. és 51. pontjából az következik, hogy a Törvényszék azon különböző intézkedésekre hivatkozott, amelyeket a Planetnek meg kellett tennie ahhoz, hogy megfeleljen a Bizottság által az említett megállapodás aláírhatósága céljából előírt új feltételeknek, és ebből azt a következtetést vonta le, hogy a vitatott intézkedések nemcsak a Planet tárgyalási mozgásterét érintették, hanem a szóban forgó szerződés tényleges aláírására vonatkozó alkalmasságát is.

55

E körülményekre figyelemmel nem lehet azt állítani, hogy a Törvényszék nem pontosította, hogy a Planet miképpen került kedvezőtlenebb helyzetbe.

56

A Bizottság arra vonatkozó érvelését illetően, hogy a Törvényszék nem vizsgálta meg a felek által előterjesztett bizonyítékokat, emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 256. cikkből és a Bíróság alapokmánya 58. cikkének első bekezdéséből az következik, hogy kizárólag a Törvényszék rendelkezik hatáskörrel egyrészt a tényállás megállapítására, kivéve, ha megállapításainak tárgyi pontatlansága a hozzá benyújtott eljárási iratokból ered, másrészt a tények értékelésére. Amint a Törvényszék megállapította vagy értékelte a tényállást, az EUMSZ 256. cikk értelmében a Bíróság rendelkezik hatáskörrel a tények jogi minősítésének és az abból a Törvényszék által levont jogkövetkezményeknek a felülvizsgálatára (lásd különösen a C-551/03. P. sz., General Motors kontra Bizottság ügyben 2006. április 6-án hozott ítélet [EBHT 2006., I-3173. o.] 51. pontját, és a C-101/07. P, és C-110/07. P. sz., Coop de France bétail et viande és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2008. december 18-án hozott ítélet [EBHT 2008., I-10193. o.] 58. pontját).

57

A Bíróság így nem rendelkezik hatáskörrel sem a tényállás megállapítására, sem – főszabály szerint – a Törvényszék által az e tényállás alátámasztására elfogadott bizonyítékok megvizsgálására. Amennyiben ugyanis a bizonyítékok megszerzése szabályszerűen történt, valamint az általános jogelveket, és a bizonyítási teherre és a bizonyításfelvételre vonatkozó eljárási szabályokat tiszteletben tartották, kizárólag a Törvényszék feladata annak mérlegelése, hogy a hozzá benyújtott bizonyítékoknak milyen bizonyító erőt tulajdonít. E mérlegelés, eltekintve e bizonyítékok elferdítésétől, nem minősül a Bíróság felülvizsgálata alá tartozó jogkérdésnek (lásd a fent hivatkozott General Motors kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 52. pontját és a Coop de France bétail et viande és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet 59. pontját).

58

A jelen ügyben a megtámadott végzés 49. pontjából egyértelműen kitűnik, hogy a Törvényszék a 2009. június 4-i elektronikus levélre, valamint az ezt követő levélváltásra való hivatkozással figyelembe vette a különböző bizonyítékokat, és különösen a felek közötti, a Bizottság által a jelen jogalap keretében hivatkozott levélváltást.

59

Ráadásul a különböző bizonyítékoknak a Törvényszék által a megtámadott végzés 49–51. pontjában végzett értékelése nem minősül a Bíróság felülvizsgálata alá tartozó jogkérdésnek, e bizonyítékok elferdítésének esetétől eltekintve, amire azonban a Bizottság nem hivatkozott.

60

A fenti megfontolások összességéből az következik, hogy a Bizottság által fellebbezésének alátámasztására hivatkozott első három jogalapot mint részben elfogadhatatlant, részben pedig megalapozatlant el kell utasítani.

61

Az indokolási kötelezettség megsértésére alapított, negyedik jogalapja keretében a Bizottság azt állítja, hogy a Törvényszék a megtámadott végzés 49. pontjában megállapította, hogy az a puszta tény a Planet tekintetében, hogy megszabadult a kezelési kötelezettség súlyától a konzorciumon belül, és nem kellett biztosítania a különböző tagok díjazásának elosztását, e társaság jogi helyzete kedvezőtlen változásának minősülhetett. A Bizottság hangsúlyozza, hogy a Planetet semmiféle pénzügyi előnytől nem fosztották meg.

62

A Planet azt állítja, hogy ez a jogalap a megtámadott végzés téves olvasatán alapul, és a Bizottság valójában arra törekszik, hogy újból megvizsgáltassa azokat a tényeket, amelyek alapján a Törvényszék meghozta a határozatát.

63

Meg kell állapítani, hogy az a kérdés, hogy a Törvényszék ítéletének indokolása ellentmondó vagy hiányos-e, jogi kérdésnek minősül, és mint ilyenre, a fellebbezés keretében lehet rá hivatkozni (lásd többek között a C-120/06. P. és C-121/06. P. sz., FIAMM és társai kontra Tanács és Bizottság egyesített ügyekben 2008. szeptember 9-én hozott ítélet [EBHT 2008., I-6513. o.] 90. pontját).

64

Az állandó ítélkezési gyakorlatból az is következik, hogy az ítélet indokolásából világosan és egyértelműen ki kell tűnnie a Törvényszék érvelésének oly módon, hogy lehetővé tegye az érdekeltek számára, hogy megismerjék a hozott határozat indokait, és a Bíróságnak, hogy a bírósági felülvizsgálatot gyakorolja (lásd ebben az értelemben a C-259/96. P. sz., Tanács kontra de Nil és Impens ügyben 1998. május 14-én hozott ítélet [EBHT 1998., I-2915. o.] 32. és 33. pontját, valamint a C-449/98. P. sz., IECC kontra Bizottság ügyben hozott ítélet [EBHT 2001., I-3875. o.] 70. pontját).

65

E tekintetben a Törvényszék a megtámadott végzés 49. és 50. pontjában megállapította, hogy a Planet köteles volt lemondani a részvételével működő konzorcium tagjai közötti előlegelosztás kezeléséről, és meg kellett felelnie Bizottság által a megállapodás ez utóbbi által történő aláírása céljából előírt új feltételnek. A Törvényszék ebből azt a következtetést vonta le, hogy a vitatott aktusok érintették a Planet tárgyalási mozgásterét, valamint a szóban forgó szerződés tényleges megkötésére vonatkozó alkalmasságát.

66

E körülményekre figyelemmel meg kell állapítani, hogy a Törvényszék által a megtámadott végzés 49–51. pontjában előadott érvelés önmagában világos és érthető, és alkalmas az általa levont következtetés indokolására.

67

A Bizottság azon állítása, miszerint a Planetet nem fosztották meg semmiféle pénzügyi előnytől, ténybeli körülménynek minősül, amely a jelen ítélet 57. és 58. pontjában kifejtett okok miatt nem tartozik a Bíróság hatáskörébe a fellebbezés keretében.

68

A fentiekből az következik, hogy a negyedik jogalapot részben mint elfogadhatatlant, részben pedig mint megalapozatlant el kell utasítani.

69

A jogorvoslatok összetévesztésén alapuló, ötödik jogalapja keretében a Bizottság azt állítja, hogy attól kezdődően, hogy a konzorcium szervezetére vonatkozó feltételek a megállapodás elválaszthatatlan részét alkotják, ezek bármely jellegű vitatása már nem a megsemmisítés iránti kereset útjára tartozik, hanem azt az EUMSZ 272. cikk alapján kell elemezni, a megállapodás egyéb működési szabályaihoz, valamint a kifizetési szabályokhoz hasonlóan.

70

A Planet azt állítja, hogy az e jogalap keretében hivatkozott érvelés új, és ezért azt elfogadhatatlannak kell minősíteni.

71

Meg kell állapítani, hogy a megtámadott végzés kizárólag a Planetre vonatkozó W1 figyelmeztető jelzések megsemmisítése iránti kereset elfogadhatóságának kérdésével foglalkozik, és a Törvényszéknek nem kellett határoznia sem a megalapozottság kérdéséről, sem pedig a szerződéses viszonyoknak a vitatott aktusok folytán bekövetkezett módosulásának jogszerűsége kérdéséről.

72

Bizottság jogorvoslatok összetévesztésére alapított kifogásának nem lehet helyt adni, és az ötödik jogalapot megalapozatlannak kell minősíteni.

73

A szerződéskötési szabadság és a konszenzus elvének megsértésére alapított, hatodik jogalapja keretében a Bizottság azt állítja, hogy a Törvényszék a megtámadott végzés 51. pontjában tévesen állapította meg, hogy a bírósági felülvizsgálat hiánya a hivatkozott elemek tekintetében nem egyeztethető össze az uniós joggal, mivel az ügyben nem egy egyoldalú, az érdekeltek tekintetében negatív hatásokkal járó határozatról van szó, hanem egy olyan szerződéses viszonyról, amelyben a Bizottság és a Planet szerződéskötési szabadságukat gyakorolva vettek részt.

74

A Planet arra hivatkozik, hogy a Bizottság összetéveszti a szerződéses viszonyt a megsemmisítés iránti kereset tárgyával.

75

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Törvényszék a megtámadott végzés 49. és 51. pontjában megállapította, hogy a 2009. június 4-i elektronikus levélből az következik, hogy a W1 figyelmeztető jelzésnek a KER-be történő bejegyzésétől kezdődően a Planet helyzete módosult azon konzorciumban, amelynek részét alkotta, és következésképpen a vitatott aktusok érintették e társaság tárgyalási mozgásterét.

76

Márpedig, amennyiben a Bizottság felrója, hogy a Törvényszék elutasította azon érvét, amely szerint a felek csak szerződéskötési szabadságukat gyakorolták, elegendő annyit megállapítani, hogy e jogalappal a Bizottság azon ténymegállapításokat vonja kétségbe, amelyek a Törvényszék kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

77

A fentiekből következik, hogy a hatodik joglapot ugyanazon okokból, mint amelyekre a jelen ítélet 57. és 58. pontjában már hivatkozás történt, el kell utasítani mint elfogadhatatlant.

78

A figyelmeztető jelzések határozatokká való téves és indokolás nélküli minősítésére alapított, hetedik jogalapja keretében a Bizottság először is arra hivatkozik, hogy a megtámadott végzés 51. pontjának megfogalmazása bizonyítja, hogy nem a W1 figyelmeztető jelzés érinti a Planetet, hanem az OLAF vizsgálata, amely az említett figyelmeztető jelzés A Bizottság arra hívja fel a figyelmet, hogy e jelzés egy egyszerű, szervezeti önállósága okán általa elfogadható belső intézkedésnek minősül, és nem keletkeztet semmiféle joghatást, és a Bizottság belső rendjére korlátozódik.

79

Továbbá a Bizottság szerint a Törvényszéknek a megtámadott végzés 53. pontjában kifejtett érvelése téves, mivel a figyelmeztető jelzés nem minősül valamely különös eljárás lezárásának.

80

Végül a Törvényszéknek a megtámadott végzés 52. pontjában tett azon megállapítása, miszerint a 2008/969 határozat az érintett személyek tekintetében nem ír elő semmilyen tájékoztatáshoz való jogot, minden indokolást nélkülöz, mivel a Törvényszék újból általánosítást végez, anélkül hivatkozva a figyelmeztető jelzésekre, hogy megemlítené a W5 figyelmeztető jelzés esetében előírt meghallgatást.

81

A Planet ezzel szemben azt állítja, hogy a hetedik jogalap arra szorítkozik, hogy megismételje a Bizottság által első fokon hivatkozott érveléseket, ezért elfogadhatatlannak kell minősíteni azt. Mindenesetre a Planet úgy ítéli meg, hogy a Bizottság érvelése eltorzítja a megtámadott végzés 52. pontjának tartalmát.

82

A hetedik jogalap első érvelése keretében a Bizottság nem tesz mást, mint megismétli a Törvényszék előtt már előadott érveket, anélkül egyébként, hogy állást foglalna a Törvényszék által e tekintetben adott indokolással kapcsolatban.

83

A megtámadott végzés 26. pontjában ugyanis a Törvényszék megállapította, hogy a Planet azon formális kereseti kérelmei ellenére, amelyek az OLAF-nak a Planet KER-be való felvétele iránti kérelmeire vonatkoznak, a Bizottság abból a téves előfeltevésből indult ki, hogy kizárólag a W1a és W1b figyelmeztető jelzéseket aktiváló határozatokat támadták meg, és kizárólag ezek alkották a jogvita tárgyát.

84

A Törvényszék a megtámadott végzés 25. pontjában megállapította, hogy az említett rendszerbe felvett valamely szervezet szempontjából a figyelmeztető jelzés aktiválása iránti kérelem és a tényleges figyelmeztető jelzés egységes egészet képező aktusok összessége. Ebből a Törvényszék ugyanezen végzés 27. pontjában arra a következtetésre jutott, hogy a Planetnek a formálisan az OLAF határozatai ellen irányuló keresetét úgy kell tekinteni, mint amely szükség esetén a vitatott aktusok ellen is irányul.

85

Márpedig, mivel egyrészt a Bizottság nem vitatta a Törvényszéknek a megtámadott végzés 25–27. pontjában kifejtett, a jogvita tárgyára vonatkozó érvelését, és másrészt az előző jogalapok keretében nem tudta bizonyítani, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy határozott, hogy a vitatott aktusok érinthették a Planet érdekeit, és jelentősen módosították jogi helyzetét, a jelen érvelést mint megalapozatlant el kell utasítani.

86

A hetedik jogalap második érvelését illetően elegendő azt megállapítani, hogy az a megtámadott végzés 52. pontjának téves olvasatából ered, tehát el kell utasítani. E pont ugyanis kifejezetten a W1–W4 és W5b figyelmeztető jelzésekre utal, és nem a W5a figyelmeztető jelzésre, amelynek keretében a 2008/969 határozat 8. cikke (2) bekezdésének a) pontja egyedileg a meghallgatáshoz való jogot ír elő.

87

E jogalap harmadik, a megtámadott végzés 53. pontja ellen irányuló érvelését illetően meg kell állapítani, hogy a Törvényszék szerint a vitatott aktusok nem tekinthetők nem megtámadható köztes és előkészítő aktusoknak, nemcsak azon tény okán – amint az a megtámadott végzés, 44–48. pontjában megállapításra került –, hogy ezen aktusok esetében teljesülnek a megtámadható aktusok jogi jellemzői, hanem amiatt is, hogy azok valamely különös eljárásnak a végét is képezik.

88

Márpedig, amint az a megtámadott végzés említett 53. pontjából is következik, a Törvényszék kizárólag azt a következtetést szándékozta megismételni, amelyet az ezen végzés 44–48. pontjában található érvelés zárásaképpen vont le, hozzátéve mindazonáltal hogy a vitatott aktusok valamely szervezet KER-be történő felvételi eljárása lezárásának minősülnek.

89

Mivel a Bizottság nem vitatta ezt a következtetést, a megtámadott végzés 53. pontja ellen irányuló érvelést mint hatástalant el kell utasítani.

90

Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében ugyanis a Törvényszék valamely határozatának a tárgyhoz nem tartozó indokolása ellen irányuló kifogások nem vonják maguk után e határozat hatályon kívül helyezését, és így hatástalanok (a C-189/02. P., C-202/02 P., C-205/02. P–C-208/02. P. és C-213/02. P. sz., Dansk Rørindustri és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2005. június 28-án hozott ítélet [EBHT 2005., I-5425. o.] 148. pontja).

91

A fentiekből az következik, hogy a hetedik jogalapot megalapozatlannak kell minősíteni.

92

A kereset elfogadhatóságának az annak megalapozottságától való függésére alapított, nyolcadik jogalapja keretében a Bizottság azt állítja, hogy a Törvényszék elfogultan értékelte a W1 figyelmeztető jelzést azon kétségek okán, amelyeket azzal kapcsolatban táplált, hogy hatáskörében állt-e a Bizottságnak a 2008/969 határozat elfogadása.

93

Mivel a nyolcadik jogalap az ítéletnek a rendelkező részből következő eredménye tekintetében nem meghatározó indokolása ellen irányul, a Planet azt állítja, hogy e jogalapot mint hatástalant el kell utasítani.

94

Amint az a megtámadott végzés 37. pontjából következik, az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a megsemmisítés iránti keresetnek az intézmények által hozott valamennyi olyan jogi aktus vonatkozásában – függetlenül azok jellegétől vagy formájától – nyitva kell állnia, amelyek olyan kötelező joghatások kiváltására irányulnak, amelyek a felperes érdekeit sérthetik, jelentősen módosítva annak jogi helyzetét (lásd különösen a 60/81. sz., IBM kontra Bizottság ügyben 1981. november 11-én hozott ítélet [EBHT 1981., 2639. o.] 9. pontját, C-521/06. P. sz., Athinaïki Techniki kontra Bizottság ügyben 2008. július 17-én hozott ítélet [EBHT 2008., I-5829. o.] 29. pontját, valamint a C-362/08. P. sz., Internationaler Hilfsfonds kontra Bizottság ügyben 2010. január 26-án hozott ítélet [EBHT 2010., I-669. o.] 51. pontját).

95

A megsemmisítés iránti kereset elfogadhatóságának kérdését tehát a maguknak a megtámadott aktusoknak a lényegére vonatkozó objektív kritériumoktól függően kell értékelni.

96

Márpedig meg kell állapítani, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy a Törvényszék mennyiben nem alkalmazta megfelelően a jelen ítélet 94. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatot.

97

Noha ugyanis a Törvényszék a megtámadott végzés 40–42. pontjában szükségesnek találta, hogy megvizsgálja a Bizottság hatásköre tárgyi hatályának kérdését, és megállapította, hogy a vitatott aktusok tartalmát „már csak ezen okból is” meg kell vizsgálni, a vitatott aktusok tartalmát mindenesetre a Bizottság által hivatkozott elfogadhatatlansági kifogás megalapozottságának értékelése tekintetében kell elemezni.

98

A Bizottságnak a megtámadott végzés 41. pontjával szemben felhozott azon kifogásának tehát, amelyben azt állítja, hogy a Törvényszék elfogultan vizsgálta meg a megtámadott aktusokat, nem lehet helyt adni.

99

A fentiekből az következik, hogy a nyolcadik jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.

100

Mivel a Bizottság által a fellebbezése alátámasztására felhozott egyik jogalapnak sem lehet helyt adni, a fellebbezést teljes egészében el kell utasítani.

101

Az eljárási szabályzat 184. cikkének (2) bekezdése alapján, ha a fellebbezés megalapozatlan, a Bíróság határoz a költségekről. Ugyanezen eljárási szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése értelmében, amely e szabályzat 184. cikke (1) bekezdésének és 190. cikke (1) bekezdésének alapján a fellebbezési eljárására is alkalmazandó, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Planet kérte a Bizottság költségek viselésére való kötelezését, és ez utóbbi pervesztes lett, ezért kötelezni kell a jelen eljárás költségeinek viselésére.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott: