—

a Pioneer Hi Bred Italia Srl képviseletében A. Police és F. Degni avvocati,

—

az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: S. Varone és G. Aiello avvocati dello Stato,

—

a spanyol kormány képviseletében A. Rubio González, meghatalmazotti minőségben,

—

az Európai Bizottság képviseletében D. Bianchi és L. Pignataro-Nolin, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2008. március 11-i 2008/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 81., 45. o.) módosított, a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (HL L 106., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 77. o.; a továbbiakban: 2001/18 irányelv) a géntechnológiával módosított növények és a hagyományos és biogazdálkodás együttes jelenlétének biztosítására szolgáló nemzeti stratégiák és legjobb gyakorlatok kidolgozására vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2003. július 23-i 2003/556/EK bizottsági ajánlással (HL L 189., 36. o.; a továbbiakban: 2003. július 23-i ajánlás) és a GMO-knak a hagyományos és biogazdálkodással termesztett növények közötti nem szándékos előfordulásának elkerülésére szolgáló nemzeti együtt-termesztési intézkedések kidolgozására vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2010. július 13-i bizottsági ajánlással (HL C 200., 1. o.; a továbbiakban: 2010. július 13-i ajánlás) összefüggésben értelmezett 26a. cikkének az értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Pioneer Hi Bred Italia Srl (a továbbiakban: Pioneer) és a Ministero delle Politiche agricole alimentari e forestali (Mezőgazdaság-, Élelmiszer- és Erdészetpolitikai Minisztérium) között az e minisztérium Pioneert arról tájékoztató közleményének a jogszerűsége tárgyában folyamatban lévő eljárás keretében terjesztették elő, hogy a hagyományos, a biogazdálkodással termesztett és a géntechnológiával módosított növényi kultúrák együttes jelenlétét biztosító szabályok régiók általi elfogadásáig a Ministero delle Politiche agricole alimentari e forestali nem tudja e társaságnak a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékébe (a továbbiakban: közös jegyzék) már felvett, géntechnológiával módosított hibrid kukorica termesztésének az engedélyezése iránti kérelmét elbírálni.

3

A 2001/18 irányelv szabályozza a géntechnológiával módosított szervezetek (GMSZ) környezetbe történő szándékos kibocsátását, valamint a GMSZ-ek termékként vagy termékekben történő forgalomba hozatalát.

4

A 2001/18 irányelv az átültetésének időpontját legkésőbb 2002. október 17-ében rögzíti. A 36. cikk 2002. október 17-ével hatályon kívül helyezi a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló, 1990. április 23-i 90/220/EGK tanácsi irányelvet (HL L 117., 15. o.), és úgy rendelkezik, hogy az ezen utóbbi irányelvre való hivatkozásokat a 2001/18 irányelvre történő, a mellékletben található megfelelési táblázat szerinti hivatkozásoknak kell tekinteni.

5

A (18) és (28) preambulumbekezdésének megfelelően a 2001/18 irányelv, hasonlóan mint korábban a 90/220 irányelv, harmonizált eljárásokat és szempontokat állapít meg a GMSZ-ek környezetbe történő szándékos kibocsátásából származó lehetséges kockázatok eseti értékelésére, valamint létrehoz egy, az érintett termékek forgalomba hozatalára vonatkozó közösségi engedélyezési eljárást, amennyiben azok tervezett felhasználása magában foglalja a szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátását.

6

Ezen irányelv (50)–(52) preambulumbekezdése kimondja:

7

A GMSZ-ek termékként vagy termékekben történő forgalomba hozatalával kapcsolatban a 2001/18 irányelv 13–24. cikke alapvetően az értékelési eljárást és az új termékek engedélyezését, a meglévő termékek engedélyének a megújítását, az engedélyezett termékek felügyeletét, azok címkézését, valamint azon védzáradékot szabályozza, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy korlátozó intézkedéseket fogadjanak el az emberi egészségre vagy környezetre nézve fellépő kockázatok esetén.

8

A 90/220 irányelv alapján 2002. október 17-e előtt kiadott engedélyek 2006. október 17-e előtti megújításával kapcsolatban a megújítás módozatait különösen a 2001/18 irányelvnek „A hozzájárulás megújítása” című 17. cikke szabályozza. E rendelkezés (9) bekezdése alapján azon érintett gazdasági szereplő, aki az engedély megújítására 2006. október 17-ét megelőzően tett bejelentést, folytathatja a GMSZ-ek forgalmazását az ezen engedélyben meghatározott feltételek szerint mindaddig, amíg végső határozatot nem hoznak a kért megújításról.

9

A 2001/18 irányelvnek „A [GMSZ-ek] nem szándékos előfordulásának elkerülésére vonatkozó intézkedések” című 26a. cikke a következőképpen szól:

„(1)   A tagállamok megfelelő intézkedéseket tehetnek, hogy elkerüljék a [GMSZ-ek] nem szándékos előfordulását az egyéb termékekben.

(2)   A Bizottság gyűjti és összehangolja a közösségi és nemzeti szinten elvégzett vizsgálatokon alapuló információkat, figyeli a tagállamokon belüli együttélés alakulását, és – az információk és a megfigyelések alapján – útmutatókat fejleszt ki a géntechnológiával módosított, a hagyományos és a biogazdálkodással termesztett növények együttélésére vonatkozóan.”

10

A 2003. július 23-i ajánlás (4) preamblumbekezdése a következőképpen szól:

„A [2001/18 irányelv] által előírt engedély végleges megadását célzó eljárás kötelezően alkalmazandó egyedi intézkedéseket tartalmaz az együtt-termesztés tárgyában, amelyek az emberi egészség és a környezet védelmére irányulnak.”

11

A 2003. július 23-i ajánláshoz csatolt iránymutatásoknak „Az együttes jelenlét fogalma” című 1.1. pontja kimondja:

„A [GMSZ-ek] termesztése nem jár következmények nélkül az Európai Unión belüli mezőgazdasági termelés szervezésére nézve. Egyrészt felmerül az a kérdés, hogy mit kell tenni a géntechnológiával módosított növényi kultúrák hagyományos növényi kultúrákban – és fordítva – való véletlen (nem szándékos) jelenléte esetén, és másrészt felmerül a termelők különböző termesztési módszerek közötti szabad választása biztosításának a kérdése. Főszabály szerint a mezőgazdasági termelőknek lehetőségük kell, hogy legyen a mezőgazdasági termelési típusok közül történő választásra, akár géntechnológiával történő, hagyományos vagy biotermelésről van szó. Az Európai Unióban a mezőgazdaság semelyik formáját sem szabad kizárni.

További kérdés a fogyasztók választási lehetősége is. Az európai fogyasztók GMSZ-ek és nem GMSZ-e közötti szabad választásának biztosítása nemcsak a jól működő nyomonkövethetőségtől és címkézéstől függ, hanem a mezőgazdasági ágazatnak a különböző típusú termékek kínálására való képességétől. Az élelmiszeripar azon alkalmassága, hogy a fogyasztók számára széles választékot biztosítson, a mezőgazdaság különböző termelési módok fenntartására vonatkozó képességétől függ.

Az együttes jelenlét a mezőgazdasági termelők azon lehetőségére utal, hogy a címkézési és/vagy tisztasági követelmények területén fennálló, jogszabályban előírt kötelezettségek tiszteletben tartásával ténylegesen választhassanak a géntechnológiával történő, a hagyományos és biogazdálkodással történő termesztés között.

A GMSZ-ek véletlen, a közösségi jogszabályokban rögzített arányt meghaladó jelenléte azon kötelezettséggel jár, hogy a GMSZ termékben való jelenlétét fel kell tüntetni a címkén. Ez a bevételek bizonyos csökkenésével járhat, mivel csökkenti a piaci árat vagy megnehezíti az érintett termék értékesítését. Ráadásul a mezőgazdasági termelőket olyan többletköltségek viselésére késztetheti, amelyek egy felügyeleti rendszernek és olyan intézkedéseknek az elfogadásához kapcsolódnak, amelyek a géntechnológiával módosított növényi kultúrák más típusú kultúrákkal való keveredését kívánják csökkenteni. Az együttes jelenlét felveti tehát a géntechnológiával módosított és más mezőgazdasági termékek keveredésének lehetséges gazdasági hatásának, a keveredés kockázatának a csökkentését szolgáló gyakorlati intézkedések meghatározásának és ezen intézkedések költségeinek a problémáját.

[…]”

12

A 2010. július 13-i ajánlás hatályon kívül helyezi a 2003. július 23-i ajánlást, és annak helyébe lép.

13

A 2010. július 13-i ajánláshoz csatolt iránymutatások átveszik és kidolgozzák a 2003. július 23-i ajánláshoz csatolt iránymutatások megjegyzéseit.

14

A 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 268., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 32. kötet, 432. o.) módosított, a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről szóló, 2002. június 13-i 2002/53/EK tanácsi irányelv (HL L 193., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 36. kötet, 281. o.; a továbbiakban: 2002/53 irányelv) (11) preambulumbekezdése kimondja:

„Az ezen irányelv hatálya alá tartozó vetőmagoknak a közös jegyzékben való közzétételüket követően a Közösségen belül szabadon forgalmazhatónak kell lenniük.”

15

Ezen irányelv 1. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Ez az irányelv a [többek között a gabonafélék közös jegyzékbe] való felvétel céljából történő elismerésére vonatkozik […].

(2)   A közös fajtajegyzéket a tagállamok nemzeti jegyzékei alapján állítják össze.”

16

Az említett irányelv 4. cikke kimondja:

„(1)   A tagállamok biztosítják, hogy csak megkülönböztethető, állandó és kellően egynemű fajtát ismernek el. A fajtának kielégítő termesztési és felhasználási értékkel kell rendelkeznie.

[…]

(4)   A […] géntechnológiával módosított fajtának minősülő fajta szándékos környezetbe juttatása csak akkor elfogadható, ha valamennyi megfelelő intézkedést megtettek az emberi egészséget és a környezetet érő káros hatások kiküszöbölésére.

(5)   Továbbá, ha egy növényfajtából származó anyagot [a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 268., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 32. kötet, 432. o.) hatálya alá tartozó élelmiszerben vagy takarmányban] szándékoznak felhasználni, a fajtát csak akkor lehet elfogadni, ha azt az említett rendeletnek megfelelően már engedélyezték.

[…]”

17

A 7. cikk (1)–(4) bekezdése előírja:

„(1)   A tagállamok előírják, hogy a fajták elismerése a leírandó fajta kellő számú jellemzőjére kiterjedő hivatalos vizsgálatok, különösen fajtakísérletek eredményein alapuljon. […].

[…]

4.   a) A 4. cikk (4) bekezdésében említett, géntechnológiával módosított fajta esetében elvégzik a [90/220 irányelvben] megállapítottakkal egyenértékű környezetvédelmi kockázatok felmérését.

b) A Bizottság javaslatára a Szerződés megfelelő jogi alapjára épülő tanácsi rendelettel vezetik be azokat az eljárásokat, amelyek biztosítják, hogy a környezetvédelmi kockázatfelmérés és az egyéb vonatkozó elemek egyenértékűek a [90/220 irányelvben] megállapítottakkal. E rendelet hatálybalépéséig géntechnológiával módosított fajta csak azt követően vehető fel nemzeti jegyzékbe, hogy a [90/220 irányelvvel] összhangban forgalmazás céljára elismerték.

[…]”

18

A 16. cikk a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 17. cikkben említett közzétételtől kezdődően az ezen irányelvvel vagy az ezen irányelvben kifejtetteknek megfelelő elvekkel összhangban elismert fajták vetőmagja nem áll a fajtával kapcsolatos semmiféle forgalmazási korlátozás hatálya alatt.

(2)   A […] kérelmére a tagállam felhatalmazható arra, hogy géntechnológiával módosított fajta esetében megtiltsa a fajta használatát területének egészén vagy egy részén, illetve a c) pontban előírt esetekben megfelelő feltételeket határozzon meg a fajta termesztésére vonatkozóan az ilyen termesztésből származó termékek felhasználásával kapcsolatos feltételekkel összhangban,

[…]

19

A 17. cikk előírja:

„A Bizottság a tagállamok által szolgáltatott információk alapján és annak kézhezvételekor a [közös fajtajegyzékben] közzéteszi valamennyi olyan fajta felsorolását, amelynek vetőmagja vagy szaporítóanyaga a 16. cikk alapján nem esik valamely fajtára vonatkozó forgalmazási korlátozás hatálya alá […]. A közzétett hirdetmény megnevezi azt a tagállamot, amely megkapta a 16. cikk (2) bekezdése vagy a 18. cikk szerinti felhatalmazást.

[…]

A közzétett hirdetmény egyértelműen megjelöli azokat a fajtákat, amelyeket géntechnológiával módosítottak.”

20

A 18. cikk a következőképpen rendelkezik:

„Ha megállapítást nyer, hogy a közös fajtajegyzékbe felvett valamely fajta termesztése bármely tagállamban növény-egészségügyi szempontból káros lehet más fajták vagy fajok termesztésére, illetve kockázatot jelenthet a környezetre vagy az emberi egészségre, az érintett tagállam [kérelemre] […] felhatalmazást kaphat arra, hogy megtiltsa géntechnológiával módosított fajta esetében a fajta vetőmagjának vagy szaporítóanyagának forgalmazását területének egészén vagy egy részén. Amennyiben fennáll a káros biológiai szervezetek elterjedésének közvetlen veszélye, illetve közvetlen veszélybe kerül az emberi egészség vagy a környezet, az érintett tagállam a kérelem benyújtásakor is bevezetheti a tilalmat a végleges döntés megszületéséig terjedő hatállyal. […] az említett döntést három hónapon belül hozzák meg […]”

21

A (7) és (11) preambulumbekezdésének megfelelően az 1829/2003 rendelet egységes közösségi engedélyezési eljárást hoz létre, amely többek között a GMSZ-ekből álló vagy azokat tartalmazó vagy azokból előállított takarmányokra, valamint az ilyen takarmányok előállítására szolgáló alapanyagokként felhasználásra szánt GMSZ-ekre vonatkozik.

22

Az 1829/2003 rendelet 16. cikkének (1), (2) és (7) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Az [1829/2003 rendelet hatálya alá tartozó] takarmány:

[...]

(2)   Az [1829/2003 rendelet hatálya alá tartozó, géntechnológiával módosított takarmányt] csak akkor lehet forgalomba hozni, felhasználni vagy feldolgozni, ha az rendelkezik az e szakasszal összhangban megadott engedéllyel, és az engedélyezés vonatkozó feltételei teljesülnek.

[…]

(7)   Az e rendelet szerint megadott engedély nem sértheti [többek között a 2002/53 irányelvet].”

23

E rendeletnek „A létező termékek helyzete” címet viselő 20. cikke a következőket írja elő:

„(1)   A 16. cikk (2) bekezdésétől eltérve, az e szakasz hatálya alá tartozó termékek, amelyeket e rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően jogszerűen hoztak forgalomba a Közösségben, továbbra is forgalomban maradhatnak, azokat felhasználhatják és feldolgozhatják, feltéve, hogy megfelelnek a következő feltételeknek:

[…]

(2)   Az (1) bekezdésben említett értesítéshez […] adott esetben [azon] adatokat kell csatolni, [amelyeknek a benyújtását az 1829/2003 megköveteli akkor, amikor az eredeti engedélykérelmet e rendeletre alapítják] […]

[...]

(4)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett termékek első forgalomba hozatalának időpontjától számított kilenc éven belül, de e rendelet alkalmazásának időpontjától számított három évnél semmilyen esetben sem korábban, a forgalomba hozatalért felelős vállalkozók kérelmet nyújtanak be a 23. cikknek megfelelően, amelyet értelemszerűen kell alkalmazni.

[…]

(5)   Az (1) bekezdésben említett termékekre, és az azokat tartalmazó vagy azokból előállított takarmányokra e rendelet rendelkezései, különösen a [34. cikke vonatkozik, amelyet] értelemszerűen kell alkalmazni.

[…]”

24

E rendeletnek „Az engedélyek megújítása” című 23. cikke különösen előírja az 1829/2003 rendeletre alapított eredeti engedélykérelemnek az illetékes nemzeti hatóság és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) általi elbírálásának módjaira vonatkozó 17. cikk (2) bekezdésének, valamint a 18. és 19. cikknek az értelemszerű alkalmazását, amely utóbbiak tartalmazzák azon feltételeket, amelyek mellett egyrészt a Hatóság kérelemre véleményt ad ki, és másrészt közösségi szinten határozatot fogadnak el. A 18. cikk (3) bekezdése előírja többek között, hogy a Hatóság a véleményének elkészítése érdekében megállapítja, hogy a takarmány megfelel-e a 16. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek, vagyis különösen nem gyakorol kedvezőtlen hatást az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre.

25

Az e rendelet „Címkézés” elnevezésű 2. szakaszában található „Hatály” című 24. cikk a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Ezt a szakaszt [az 1829/2003 rendelet hatálya alá tartozó] takarmányokra kell alkalmazni.

(2)   Ezt a szakaszt azokra a takarmányokra nem kell alkalmazni, amelyek a takarmány vagy a takarmány-összetevők legfeljebb 0,9 százalékos arányában olyan anyagot tartalmaznak, amely [GMSZ-eket] tartalmaz, azokból áll vagy állították elő, feltéve, hogy ez az előfordulás véletlen és technikailag elkerülhetetlen.

[...]”

26

A „Sürgősségi intézkedések” című 34. cikk a következőképpen rendelkezik:

„Ha nyilvánvaló, hogy az e rendelettel vagy azzal összhangban engedélyezett termékek valószínűleg komoly kockázatot jelentenek az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre […], [az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 31.; 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 463. o.)] 53. és 54. cikkében előírt eljárások szerint kell intézkedéseket tenni.”

27

A 178/2002 rendeletnek „A Közösségből származó vagy harmadik országból behozott élelmiszerre és takarmányra vonatkozó szükségintézkedések” című 53. cikke a következőképpen szól:

„(1)   Amennyiben nyilvánvaló, hogy a Közösségből származó vagy harmadik országból behozott élelmiszer vagy takarmány súlyos veszélyt jelent az emberek egészségére, az állatok egészségére vagy a környezetre, és az érintett tagállam (tagállamok) által hozott intézkedésekkel ezt a kockázatot nem lehet eredményesen csökkenteni, a Bizottság […] saját kezdeményezésére vagy egy tagállam felkérésére – a helyzet súlyosságától függően – haladéktalanul megteszi a következő intézkedések egyikét vagy közülük többet:

[a Közösségből származó élelmiszer vagy takarmány forgalomba hozatalának vagy felhasználásának felfüggesztése, a harmadik országból behozott élelmiszer vagy takarmány behozatalának felfüggesztése, a Közösségből származó vagy a harmadik országból behozott élelmiszerre vagy takarmányra vonatkozó különös feltételek vagy más, megfelelő ideiglenes intézkedések meghozatala].

(2)   Veszélyhelyzetben azonban a Bizottság az érintett tagállammal (tagállamokkal) konzultálva és a többi tagállamot tájékoztatva ideiglenesen bevezetheti az (1) bekezdésben említett intézkedéseket.

A lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb 10 munkanapon belül a bevezetett intézkedéseket […] megerősítik, módosítják, visszavonják vagy meghosszabbítják, és késedelem nélkül nyilvánosságra hozzák a Bizottság határozatának okait.”

28

Ugyanezen rendelet „Egyéb szükségintézkedések” című 54. cikke a következőképpen szól:

„(1)   Amennyiben egy tagállam hivatalosan tájékoztatja a Bizottságot szükségintézkedések meghozatalának szükségességéről, de a Bizottság nem az 53. cikk alapján járt el, a tagállam ideiglenes védintézkedéseket hozhat. Ez esetben a tagállam haladéktalanul tájékoztatja erről a többi tagállamot és a Bizottságot.

(2)   Tíz munkanapon belül a Bizottság [az Élelmiszerlánc és Állategészségügyi Állandó Bizottság] elé terjeszti az ügyet, amely dönt a tagállam által bevezetett ideiglenes védintézkedés meghosszabbításáról, módosításáról vagy visszavonásáról.

(3)   A tagállam mindaddig fenntartja saját ideiglenes védőintézkedéseit, amíg a Közösség nem vezeti be saját intézkedéseit.”

29

Az 1829/2003 rendeletnek az új, géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezése iránti kérelem, a létező termékek bejelentése és a kockázatértékelés során kedvező eredményt mutató, géntechnológiával módosított anyagok véletlen vagy technikailag elkerülhetetlen jelenléte tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról szóló, 2004. április 6-i 641/2004/EK bizottsági rendeletnek (HL L 102., 14. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet 34. kötet 36. o.) „A 2004. április 18-át megelőzően forgalomba hozott egyes termékek bejelentésére vonatkozó további követelmények” című 2. szakaszában található 11. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   […] a [90/220] irányelv C. részével, illetve a [2001/18] irányelv C. részével összhangban forgalomba hozott [GMSZ-EK] bejelentésének tartalmaznia kell az említett irányelvek alapján adott megfelelő hozzájárulás másolatát.

(2)   A [90/220], illetve a [2001/18] irányelven alapuló hozzájárulásról szóló határozat Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének időpontja az a nap, amelyen először hozták forgalomba a terméket, kivéve, ha a bejelentő ellenőrizhető bizonyítékot terjeszt elő arra vonatkozóan, hogy az első alkalommal történő forgalomba hozatalra későbbi időpontban került sor.”

30

A 2001. április 24-i 212. sz. törvényerejű rendelet (a GURI 2001. június 8-i 131. száma, a továbbiakban: 212/2001. sz. törvényerejű rendelet) 1. cikke a következőképpen szól:

„[…]

(2)   […] A […] vetőmagtermékek termesztése a mezőgazdaság- és erdészetpolitikai miniszternek a környezetvédelmi miniszterrel és az egészségügyi miniszterrel közösen hozott, a [géntechnológiával módosított fajták vetőmagtermékeivel foglalkozó bizottság] véleményét követően elfogadott jogi aktusa általi engedélyezés tárgyát képezi, amely aktusban meghatározzák az annak biztosítására alkalmas intézkedéseket, hogy a géntechnológiával módosított fajták vetőmagtermékeiből származó növényi kultúrák ne kerüljenek kapcsolatba a hagyományos vetőmagtermékekből származó növényi kultúrákkal, és ne idézzenek elő biológiai károkat a közvetlen környezetben, figyelembe véve az agroökológiai, környezeti és éghajlati sajátosságokat.”

[…]

(5)   Bárki, aki a (2) bekezdésben említett engedély nélkül géntechnológiával módosított vetőmagfajtát termeszt, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy 100 millió líráig terjedő pénzbüntetéssel sújtható. Ugyanezen szankció alkalmazandó az engedély visszavonása vagy felfüggesztése esetén is.

[…]”

31

A 2005. január 28-i 5. sz. törvénnyel (a GURI 2005. január 28-i 22. száma) módosított és törvénnyé alakított, 2004. november 22-i 279. sz. törvényrendelet (a GURI 2004. november 29-i 280. száma; a továbbiakban: 279/2004. sz. törvényrendelet) az együttes jelenlétre vonatkozó intézkedések 2003. július 23-i ajánlásra tekintettel történő elfogadására irányul.

32

E törvényrendelet 3. cikke előírja az együttes jelenlétre vonatkozó ezen intézkedéseknek a Ministro delle Politiche agricole alimentari e forestali (mezőgazdaság-, élelmiszer- és erdészetpolitikai miniszter) által egy nem szabályozási jellegű, az állam, a régiók és a Trento és Bolzano autonóm tartományok közötti viszonyok állandó konferenciájával együttműködésben hozott, a hatáskörrel rendelkező parlamenti bizottságok véleményét követően kihirdetett rendelet általi elfogadását.

33

E 3. cikk, valamint a 279/2004. sz. törvényrendelet 4. cikke alapján e meghozandó, nem szabályozási jellegű rendeletnek meg kell határoznia az együttes jelenlétre vonatkozó azon keretrendelkezéseket, amelyek tiszteletben tartásával a régiók ad hoc aktusok elfogadásával jóváhagyják az együttes jelenlétre vonatkozó saját terveiket.

34

A 279/2004. sz. törvényrendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján az együttes jelenlét tervét az egyes régiók és autonóm tartományok jogi aktussal fogadják el, és az az együttes jelenlét végrehajtásának technikai szabályait tartalmazza, mégpedig olyan eszközök előírásával, amelyek biztosítják a helyi területi szerveknek a szubszidiaritás, a különbségtétel és az arányosság elvein alapuló együttműködését.

35

Ugyanezen törvényrendelet 8. cikke előírja, hogy az együttes jelenlét egyes terveinek elfogadásáig a géntechnológiával módosított növények termesztése – a kutatás és kísérlet céljából történő termesztés kivételével – nem engedélyezett.

36

A Marche régió által indított keresetet követően hozott, 2006. március 17-i 116. sz. ítélettel a Corte costutizionale (Alkotmánybíróság) alkotmányellenesnek nyilvánította a 279/2004. sz. törvényrendelet többek között 3., 4. és 8. cikkét.

37

Különösen e törvényrendelet 4. cikkével kapcsolatban a Corte costutizionale megállapította, hogy az sérti a régióknak a mezőgazdaság területére vonatkozó jogalkotási hatáskörét, amennyiben azok a különböző regionális területeken az együttes jelenlét elve alkalmazásának a módjaira vonatkozó szabályozási jogkörüket gyakorolják, amely területek morfológiai szempontból és a termelésüket tekintve közismerten különbözőek.

38

Ami az említett törvényrendelet 8. cikkét illeti, a Corte costituzionale azt alkotmányellenesnek nyilvánította, mivel az elválaszthatatlannak tűnt a többi, jogellenesnek tartott rendelkezéstől.

39

Következésképpen hatályban maradt a 279/2004. sz. törvényrendelet 1. és 2. cikke, amelyekből a nemzeti jogalkotó azon szándéka következik, hogy élni kívánt azon intézkedések meghozatalának a lehetőségével, amelyek a GMSZ más olyan növényi kultúrákban való nem szándékos előfordulásának az elkerüléséhez szükségesek, mint a hagyományos vagy a biokultúrák.

40

A 2006. március 17-i 116. sz. ítéletet követően Ministro delle Politiche agricole alimentari e forestali elfogadta a 2006. március 31-i 269. sz. körlevelet, amelyben megállapította, hogy az említett ítélet nem kérdőjelezi meg a GMSZ-ek termesztésének az együttes jelenlét terveinek az elfogadásáig fennálló tilalmának jogszerűségét, és hogy a 279/2004. sz. törvényrendelet 8. cikke alkotmányellenesnek nyilvánítását úgy kell érteni, hogy – bár fennmarad a GMSZ-ek termesztésének a tilalma – elő kell írni a regionális vagy tartományi hatóság e területen fennálló hatáskörének gyakorlását.

41

E körlevél 4. pontjában a Ministro delle Politiche agricole alimentari e forestali hangsúlyozza, hogy miután a régiók és az autonóm tartományok elfogadták az együttes jelenlétre vonatkozó saját rendelkezéseiket, a 212/2001. sz. törvényerejű rendelet rendelkezéseinek tiszteletben tartásával – amelyek egy minisztériumi engedély kiadását követelik meg – a GMSZ-ekre vonatkozó, azok termesztésére irányuló engedélyezési eljárásnak még sikeresen le kell zárulnia.

42

A körlevél 5. pontja megállapítja, hogy a GMSZ termesztése továbbra is tilos mindaddig, amíg el nem fogadják azon regionális szabályozási eszközöket, amelyek biztosítják a hagyományos és biogazdálkodással termesztett növények, valamint a transzgenikus növények együttes jelenlétét, és amíg meg nem határozzák a szomszédos régiók közötti megfelelő megoldásokat, és hogy e tilalom be nem tartása a 212/2001. sz. törvényerejű rendelet 1. cikkének (5) bekezdésében előírt szankciók alkalmazását vonja maga után.

43

A Monsanto Europe SA (a továbbiakban: Monsanto Europe) kérelmére a 90/220 irányelvnek megfelelően a genetikailag módosított kukorica (Zea mays L. MON 810 vonal) forgalomba hozataláról szóló, 1998. április 22-i bizottsági határozattal (HL L 131., 32. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 23. kötet, 77. o.) a Bizottság a 90/220 irányelv alapján engedélyezte a MON 810 kukoricából származó tiszta és hibrid vonalak forgalomba hozatalát.

44

A Monsanto Europe 2004. július 11-én többek között az 1829/2003 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján „létező termékként” bejelentette a Bizottságnak a MON 810 kukoricafajtákat.

45

2004. szeptember 8-án a Bizottság jóváhagyta a MON 810 kukoricából származó 17 fajtának a közös jegyzékbe történő felvételét.

46

A Monsanto Europe 2006. október 17. előtt nem tett bejelentést a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságnál a 2001/18 irányelv 17. cikkének (2) bekezdése alapján.

47

2007. május 4-én a Monsanto Europe az 1829/2003 rendelet 20. cikkének (4) bekezdése alapján kérte a MON 810 kukoricafajták forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújítását.

48

A Pioneer egy világszintű, hagyományos és géntechnológiával módosított vetőmagok termesztésével és forgalmazásával foglalkozó társaság.

49

A közös jegyzékbe felvett MON 810 kukoricafajtákat szeretne termeszteni.

50

2006. október 18-án a 212/2001. sz. törvényerejű rendelet 1. cikkének (2) bekezdése alapján kérte a Ministero delle politiche agricole alimentari e forestalitól e fajták termesztésének az engedélyezését.

51

A 2008. május 12-i 3734. sz. közleményben Ministero delle Politiche agricole alimentari e forestali – Dipartimento delle Politiche di sviluppo economico e rurale (Mezőgazdaság-, Élelmiszer- és Erdészetpolitikai Minisztérium – Gazdaság- és Vidékfejlesztési Osztály) tudatta a Pioneerrel, hogy nem tudja elbírálni a közös jegyzékbe már felvett, géntechnológiával módosított hibridkukorica termesztésének az engedélyezése iránti kérelmét „a hagyományos vagy biogazdálkodással termesztett és a géntechnológiával módosított növényi kultúrák együttes jelenlétét biztosító szabályok régiók általi elfogadásáig, amint azt a Mipaaf [Mezőgazdaság-, Élelmiszer- és Erdészetpolitikai Minisztérium] 2006. március 31-i körlevele előírja”.

52

E közlemény megsemmisítése iránti keresetének keretében a Pioneer vitatja az olyan növények termesztésére irányuló nemzeti engedélyezés követelményét, mint a közös jegyzékbe felvett GMSZ-ek.

53

Vitatja továbbá a 2001/18 irányelv 26a. cikkének olyan értelmezését, miszerint a GMSZ-ek Olaszországban történő termesztése nem engedélyezett az olyan regionális normatív jogi aktusok elfogadásáig, amelyek a géntechnológiával módosított, a hagyományos és a bionövények együttes jelenlétét biztosító intézkedések végrehajtását szolgálják.

54

Ilyen körülmények között a Consiglio di Stato úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:

„Amennyiben valamely tagállam úgy döntött, hogy [a közös fajtajegyzékbe] már felvett [GMSZ-ek] termesztésének engedélyezését olyan általános jellegű intézkedéseknek veti alá, amelyek biztosítják az előbbieknek a hagyományos vagy bionövényekkel való együttes jelenlétét, úgy kell-e értelmezni a 2001/18[ irányelv] [2003. július 23-i ajánlással] és [2010. július 13-i ajánlással] összefüggésben értelmezett 26a. cikkét, hogy az általános intézkedések elfogadását megelőző időszakban:

55

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés terjedelmének a meghatározása érdekében előzetesen körül kell határolni az alapügy jogi hátterét.

56

Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a MON 810 kukoricafajták nem képezték a rájuk vonatkozó engedély 2001/18 irányelv 17. cikkének (2) bekezdése alapján történő megújítására vonatkozó, 2006. október 17-e előtti bejelentés tárgyát.

57

Ezt követően meg kell állapítani, hogy a MON 810 kukoricafajták vetőmagjainak felhasználását és forgalmazását kettős alapon engedélyezték.

58

Azokat engedélyezték annyiban, amennyiben a szóban forgó fajták az 1829/2003 rendelet 20. cikke értelmében vett „létező termékeknek” minősülnek, mivel e cikk (1) bekezdésének a) pontja és (4) bekezdése alapján azokat 2004. július 11-én, vagyis 2004. október 18-át megelőzően a Bizottságnak létező termékként bejelentették, és mivel azok a rájuk vonatkozó engedély megújítása iránti, 2007. május 4-i kérelem tárgyát képezték, amely időpont az e célból előírt azon kilencéves határidőn belül volt, amely a 641/2004 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján 1998. május 5-én, a 98/294 határozat Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésének időpontjában kezdődött, és 2007. május 5-én járt le.

59

A MON 810 kukoricafajták vetőmagjainak felhasználását és forgalmazását engedélyezték annyiban is, amennyiben e fajtákat felvették a 2002/53 irányelvvel szabályozott közös jegyzékbe.

60

Meg kell továbbá jegyezni, hogy bár a MON 810 kukoricafajtákat engedélyezték az 1829/2003 rendelet 20. cikke alapján, és felvették a 2002/53 irányelv szerinti közös jegyzékbe, alkalmazandó ezen irányelv 26a. cikke.

61

Végül meg kell állapítani, hogy csak a 2003. július 23-i ajánlás időbeli hatálya releváns az alapügyben.

62

Az alapügy jogi háttérének a körülhatárolása után a kérdést előterjesztő bíróság előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdését úgy kell érteni, hogy azzal lényegében azt kívánja megtudni, hogy az olyan GMSZ-ek termesztése, mint a MON 810 kukoricafajták, nemzeti engedélyezési eljárás alá tartozik-e, ha e fajták felhasználását és forgalmazását az 1829/2003 rendelet 20. cikke alapján engedélyezték, és e fajtákat felvették a 2002/53 irányelvben előírt a közös jegyzékbe. E bíróság továbbá azt kérdezi, hogy a 2001/18 irányelv 26a. cikke lehetővé teszi-e valamely tagállamnak, hogy megtiltsa ilyen GMSZ-eknek a területén történő termesztését az együttes jelenlétre vonatkozó azon intézkedések elfogadásáig, amelyek a GMSZ-ek más növényi kultúrákban való nem szándékos jelenlétét kívánják megakadályozni.

63

Az 1829/2003 rendelet az (1) preambulumbekezdésében kimondja, hogy a biztonságos és egészséges élelmiszerek és takarmányok szabad mozgása a belső piac alapvető szempontja. Ugyanezen rendelet 19. cikkének (5) bekezdése szerint az e rendeletben említett eljárással összhangban megadott engedély az Unió egész területén érvényes.

64

A 2002/53 irányelv a (11) preambulumbekezdésében kimondja, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó vetőmagoknak vagy növényeknek a közös jegyzékben való közzétételüket követően az Unión belül szabadon forgalmazhatónak kell lenniük. Ezen irányelv 16. cikkének (1) bekezdése következésképpen előírja a tagállamoknak, hogy gondoskodjanak arról, hogy a közös jegyzékben történő közzétételtől kezdődően az ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban elismert fajták vetőmagja ne álljon a fajtával kapcsolatos semmiféle forgalmazási korlátozás hatálya alatt.

65

Úgy tűnik, hogy mind az 1829/2003 rendelet, mind a 2002/53 irányelv arra irányul, hogy a GMSZ-ek Unió egész területén történő szabad felhasználását és szabad forgalmazását lehetővé tegye attól kezdve, hogy azokat e rendelettel összhangban engedélyezték, és ezen irányelvnek megfelelően felvették a közös jegyzékbe.

66

Továbbá az 1829/2003 rendelet (9), (33) és (34) preambulumbekezdésére, valamint a 2002/53 irányelv 4. cikkének (4) és (5) bekezdésére és 7. cikkének (4) bekezdésére tekintettel úgy tűnik, hogy az e két aktusban az engedélyezésre, illetve a közös jegyzékbe való felvételre vonatkozóan előírt feltételek magukban foglalják az egészség- és környezetvédelem követelményeit.

67

Azon létező termékekkel kapcsolatban, amelyek felhasználását és forgalmazását az 1829/2003 rendelet 20. cikke alapján engedélyezték, az uniós jogalkotó lényegében megállapította, hogy e követelmények az említett termékek bejelentésekor a 90/220 irányelv vagy a 2001/18 irányelv alapján korábban megadott engedélyre irányuló eljárásban végzett értékelésből adódóan átmenetileg teljesülnek.

68

Ezenkívül az 1829/2003 rendelet 20. cikkének (4) bekezdésében az ugyanezen rendelet 23. cikkére és ezen keresztül a 18. és 19. cikkére történő utalással az uniós jogalkotó a létező termékeket a kezdetben az 1829/2003 rendelet alapján engedélyezett termékekkel egyenértékűnek tekintette az egészségre és a környezetre gyakorolt kockázatoknak az engedélyek megújítása iránti kérelmek szakaszában végzett értékelése tekintetében.

69

E megállapításokból következik, hogy az uniós jog jelenlegi állása szerint valamely tagállam egészség- vagy környezetvédelmi megfontolásokra alapozva nem teheti nemzeti engedélyezéstől függővé az 1829/2003 rendelet alapján engedélyezett és a 2002/53 irányelv alapján a közös jegyzékbe felvett GMSZ-ek termesztését.

70

Ezzel szemben valamely tagállam az uniós jogban kifejezetten előírt esetekben határozhat az ilyen termékek termesztésének tilalmáról vagy korlátozásáról.

71

E kivételek sorában szerepelnek egyrészt az 1829/2003 rendelet 34. cikke alapján hozott intézkedések, valamint a 2002/53 irányelv 16. cikkének (2) bekezdése vagy 18. cikke alapján elfogadott intézkedések, amely rendelkezésekről nincs szó az alapügyben, és másrészt a 2001/18 irányelv 26a. cikke alapján elfogadott, együttes jelenlétre vonatkozó intézkedések.

72

Meg kell állapítani, hogy – amint a spanyol kormány és a Bizottság hangsúlyozza – a 2001/18 irányelv 26a. cikke csak annak lehetőségét írja elő a tagállamok számára, hogy együttes jelenlétre vonatkozó intézkedéseket fogadjanak el.

73

Ezért, amennyiben valamely tagállam e területen tartózkodna bármiféle fellépéstől, a GMSZ-ek termesztésének a tilalma határozatlan ideig fennállhatna, és az 1829/2003 rendelet 34. cikkében, valamint a 2002/53 irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében és 18. cikkében előírt eljárások megkerülésének az eszközévé válhatna.

74

A 2001/18 irányelv 26a. cikke tilalmának olyan értelmezése, hogy az lehetővé teszi a tagállamok számára egy ilyen tilalom megállapítását, ellentétes lenne tehát az 1829/2003 rendelettel és a 2002/53 irányelvvel bevezetett rendszerrel, amely abból áll, hogy biztosítsa a közösségi szinten engedélyezett és a közös jegyzékbe felvett termékek azonnali szabad mozgását, miután az engedélyezési és felvételi eljárások során figyelembe vették az egészség- és környezetvédelmi követelményeket.

75

Végül a 2001/18 irányelv 26a. cikke csak az együttes jelenlétre vonatkozó olyan intézkedéseken keresztül szolgálhat korlátozások, vagy akár földrajzilag körülhatárolt tilalom alapjául, amelyeket ezen intézkedések céljának tiszteletben tartásával ténylegesen elfogadtak. Ezért e rendelkezés nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy olyan intézkedést hozzanak, mint amelyről az alapügyben szó van, amely az együttes jelenlétre vonatkozó intézkedések elfogadásáig általános jelleggel megtiltja az uniós szabályozás alapján engedélyezett és a közös jegyzékbe felvett GMSZ-ek termesztését.

76

A fenti megállapítások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy:

77

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott: