—

a Migrationsverket képviseletében H. Karling és M. Ribbenvik, meghatalmazotti minőségben,

—

a Kastrati és kiskorú gyermekei képviseletében H.-O. Krokstäde, juris kandidat, és S. Kastrati,

—

a német kormány képviseletében T. Henze, meghatalmazotti minőségben,

—

a görög kormány képviseletében M. Michelogiannaki és L. Kotroni, meghatalmazotti minőségben,

—

az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: M. Russo avvocato dello Stato,

—

a holland kormány képviseletében C. Wissels, M. Noort és C. Schillemans, meghatalmazotti minőségben,

—

az Egyesült Királyság Kormánya képviseletében H. Walker, meghatalmazotti minőségben,

—

az Európai Bizottság képviseletében M. Condou-Durande és C. Tufvesson, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 50., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 109. o.) értelmezésére vonatkozik.

2

Ezt a kérelmet a bevándorlással kapcsolatos kérdések tekintetében felelős Migrationsverket (nemzeti bevándorlási hivatal), valamint a koszovói állampolgárságú N. Kastrati és két kiskorú gyermeke – Valdrina és Valdrin – között e hatóság Svédországban való tartózkodásra vonatkozó engedély és menedékjog iránti kérelmeiket elutasító, valamint a 343/2003 rendelet értelmében vett „felelős tagállamnak” történő átadásukat elrendelő határozatának megsemmisítése tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3

A 343/2003 rendelet (3) és (4) preambulumbekezdésének szövege a következő:

4

A 343/2003 rendelet 1. cikke akként rendelkezik, hogy a rendelet „megállapítja egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok valamelyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételeket és eljárási szabályokat”.

5

A 343/2003 rendelet 2. cikkének c)–f) pontja értelmében:

„E rendelet alkalmazásában:

[…]

6

E rendelet 3. cikkének (1) bekezdése a következőt írja elő:

„A tagállamok megvizsgálják harmadik országok minden olyan állampolgárának kérelmét, aki egy tagállam határán vagy területén menedékjogot kér. A kérelmet az a tagállam köteles megvizsgálni, amely a III. fejezetben előírt feltételek szerint felelős [helyesen: A kérelmet egyetlen tagállam vizsgálja meg, mégpedig az, amely a III. fejezetben előírt feltételek szerint felelős].”

7

Az említett rendelet 4. cikke a következőt mondja ki:

„(1)   A felelős tagállam e rendelet szerinti meghatározására vonatkozó eljárás azonnal kezdetét veszi, amint a menedékjog iránti kérelmet először benyújtják a tagállamhoz.

[…]

(5)   Azt a menedékkérőt, aki egy másik tagállamban tartózkodva ott nyújt be menedékjog iránti kérelmet azt követően, hogy kérelmét a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárás során visszavonta, a 20. cikkben megállapított feltételek szerint visszafogadja az a tagállam, amelyben a menedékjog iránti kérelmet korábban benyújtotta, azzal a céllal, hogy a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárást lefolytassa.

E kötelezettség megszűnik, ha a menedékkérő időközben legalább három hónapos időszakra elhagyta a tagállamok területét, vagy valamely tagállamtól tartózkodásra jogosító engedélyt kapott.”

8

A 343/2003 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „felelős tagállam” meghatározása céljából a rendeletnek az 5–14. cikket magában foglaló III. fejezete objektív és fontossági sorrendben szereplő feltételek felsorolását tartalmazza.

9

E rendelet 5. cikkének (2) bekezdése értelmében az említett feltételek szerinti felelős tagállam meghatározása során azt a helyzetet kell alapul venni, amikor a menedékkérő először nyújtotta be kérelmét egy tagállamhoz.

10

A 343/2003 rendelet 9. cikkének (2) bekezdése többek között azt írja elő, hogy amennyiben a kérelmezőnek érvényes vízuma van, az e rendelet értelmében „felelős tagállam” – főszabály szerint – a vízumot kibocsátó tagállam.

11

A 343/2003 rendelet „Átvétel és visszavétel” címet viselő V. fejezete tartalmazza a 16. cikket, amelynek szövege a következő:

„(1)   A menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért e rendelet szerint felelős tagállam köteles:

(2)   […]

(3)   Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszűnnek, amint a harmadik ország állampolgára legalább három hónapra elhagyta a tagállam [helyesen: tagállamok] területét, kivéve ha a harmadik ország állampolgára a felelős tagállam által kiadott érvényes tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.

(4)   Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott kötelezettségek megszűnnek akkor is, ha a kérelem [helyesen: menedékjog iránti kérelem] megvizsgálásáért felelős tagállam a kérelem [helyesen: menedékjog iránti kérelem] visszavonását vagy visszautasítását követően meghozta és ténylegesen végrehajtotta a szükséges intézkedéseket, mielőtt a harmadik ország állampolgára visszatérhet [helyesen: végrehajtotta az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a harmadik ország állampolgára visszatérhessen] származási országába vagy egy másik országba, ahová jogszerűen beutazhat.”

12

A 343/2003 rendelet 17. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:

„Amennyiben az a tagállam, amelyben menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be, úgy véli, hogy egy másik tagállam felelős a kérelem megvizsgálásáért, haladéktalanul, de mindenképpen a 4. cikk (2) bekezdése értelmében benyújtott kérelem [helyesen: a menedékjog iránti kérelem 4. cikk (2) bekezdése értelmében vett benyújtásának] időpontját követő három hónapon belül felkérheti a másik tagállamot, hogy vegye át a kérelmezőt.

Amennyiben a kérelmező átvétele iránti megkeresésre a három hónapos időszakon belül nem kerül sor, a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért az a tagállam felelős, ahol a kérelmet benyújtották.”

13

Az említett rendelet 18. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A megkeresett tagállam elvégzi a szükséges ellenőrzéseket, és a kérelmező átvétele iránti megkeresésről a kézhezvételtől számított két hónapon belül határozatot hoz.”

14

Ugyanezen rendelet 19. cikke (1)–(3) bekezdésének szövege a következő:

„(1)   Amennyiben a megkeresett tagállam kész átvenni a kérelmezőt, az a tagállam, amelyben a menedékjog iránti kérelmet benyújtották, értesíti a kérelmezőt arról a határozatáról, hogy nem vizsgálja meg a kérelmét, valamint a kérelmező felelős tagállamnak történő átadására vonatkozó kötelezettségéről.

[…]

(3)   A kérelmező átadása a menedékjog iránti kérelem benyújtása szerinti tagállam részéről a felelős tagállamnak az előbbi tagállam nemzeti joga szerint történik, […] a lehető leghamarabb kivitelezhető időpontban, de legkésőbb hat hónappal az átvétel iránti megkeresés elfogadását, illetve a felfüggesztő hatályú fellebbezéssel vagy felülvizsgálattal kapcsolatos határozatot követően [helyesen: de legkésőbb az átvétel iránti kérelem, illetve a felfüggesztő hatályú fellebbezéssel vagy felülvizsgálattal kapcsolatos határozat elfogadástól számított hat hónapon belül].”

15

A 343/2003 rendelet 20. cikke megállapítja azokat a részletes szabályokat, amelyek mellett valamely menedékkérő visszavételére ugyanezen rendelet 4. cikke (5) bekezdésének, illetve 16. cikke (1) bekezdése c)–e) pontjának megfelelően sor kerül.

16

A menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló, 2005. december 1-jei 2005/85/EK tanácsi irányelv (HL L 326., 13. o., helyesbítés: HL 2006. L 236., 35. o.) (29) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy ez az irányelv nem érinti a 343/2003 rendeletben megállapított szabályokat.

17

A 2005/85 irányelv „Eljárás a kérelem visszavonása esetén” címet viselő 19. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Abban az esetben, ha a tagállamok nemzeti jogukban rendelkeznek a menedékjog iránti kérelem kifejezett visszavonásának lehetőségéről, amennyiben a menedékkérő kifejezetten visszavonja a menedékjog iránti kérelmét, a tagállamok biztosítják, hogy az eljáró hatóság az eljárás megszüntetéséről vagy a kérelem elutasításáról határozatot hoz.

(2)   A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy az eljáró hatóság az ügyben határozat meghozatala nélkül szünteti meg a menekültügyi eljárást. Ezen esetekben a tagállamok biztosítják, hogy az eljáró hatóság a kérelmező iratanyagában a megszüntetésről feljegyzést készít.”

18

N. Kastrati 2004 során Koszovóban találkozott M. Kastrati svéd állampolgárral, aki 1992 óta tartózkodik Svédországban. Ez utóbbi nem az apja N. Kastrati kiskorú gyermekeinek.

19

2007. szeptember 20-án N. Kastrati és gyermekei a Svéd Királyság szkopjei (Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság) nagykövetségén Svédországban való tartózkodásra vonatkozó engedély iránti kérelmet nyújtottak be, amelyet az M. Kastratival fennálló kapcsolattal indokoltak.

20

A Migrationsverket 2008. május 13-án – mivel úgy vélte, hogy N. Kastrati és M. Kastrati között nem létezik az előbbi és gyermekei számára a tartózkodási engedély megadását lehetővé tévő kapcsolat – elutasította kérelmüket. Az N. Kastrati és gyermekei által a länsrätten i Skåne län – Migrationsdomstolen (Skåne megyei, bevándorlási ügyekben eljáró közigazgatási bíróság) előtt benyújtott keresetet követően, ez utóbbi 2008. december 23-i ítéletében helybenhagyta a tartózkodási engedély iránti kérelmek elutasítását.

21

N. Kastrati és gyermekei ezzel az ítélettel szemben a fellebbezést terjesztettek elő a Kammarrätten i Stockholm – Migrationsöverdomstolen (bevándorlási ügyekben eljáró stockholmi közigazgatási fellebbviteli bíróság), mielőtt fellebbezésüktől elálltak volna. Következésképpen ez a bíróság 2009. március 19-én úgy határozott, hogy az ügyet törli nyilvántartásából.

22

2009. március 3-án N. Kastrati és gyermekei a francia hatóságok által kiállított, rövid távú tartózkodásra jogosító érvényes vízum birtokában beléptek Svédországba.

23

N. Kastrati és gyermekei 2009. április 30-án – anélkül, hogy Franciaországban menedékjog iránti kérelmeket nyújtottak volna be – Svédországban ilyen kérelmeket nyújtottak be, ahol az Unió területére való belépésük óta tartózkodtak.

24

Mivel azonban N. Kastrati és gyermekei a francia hatóságok által kiállított érvényes vízummal rendelkeztek, a Migrationsverket 2009. június 4-én – a 343/2003 rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében megállapított feltétel értelmében – kérte e hatóságokat, hogy ugyanezen rendelet 16. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően vegye át N. Kastratit és gyermekeit.

25

2009. június 16-án N. Kastrati és gyermekei Svédországban való tartózkodásra vonatkozó engedély iránti újabb kérelmet nyújtottak be, amelyet ismételten az M. Kastratival meglévő kapcsolatukkal indokoltak.

26

2009. június 22-én azonban Svédországban visszavonták menedékjog iránti kérelmeiket, amelyeket – véleményük szerint – csupán a Migrationsverket tanácsára nyújtottak be. A nemzeti bírósághoz benyújtott iratok között szereplő, az alapügyben vitatott határozatból egyebekben nem tűnik ki, hogy N. Kastrati és gyermekei a menekült jogállás megadását alátámasztó bármiféle üldöztetési okot felhoztak volna.

27

2009. július 23-án a francia hatóságok – amelyek nem tudtak a kérelmek visszavonásáról – elfogadták az N. Kastratinak és gyermekeinek átvétele iránti kérelmet.

28

A Migrationsverket – 2009. július 30-i határozatával – elutasította a tartózkodási engedély iránti kérelmeket, valamint a menedékjog iránti kérelmeket. A tartózkodási engedély iránti újabb kérelmet illetően először is úgy vélte, hogy a tartózkodási engedély iránti első kérelem elutasítására vonatkozó 2008. május 13-i határozata jogerőssé vált. Ezt követően a menedékjog iránti kérelmeket azon az alapon utasította el, hogy a tárgyban a Francia Köztársaság a felelős állam. Végül úgy határozott, hogy az érintetteket – a 343/2003 rendelet 19. cikkének (1) és (3) bekezdése alapján – átadja Franciaországnak.

29

N. Kastrati és gyermekei az említett elutasító határozatot megtámadták a länsrätten i Skåne län – Migrationsdomstolen előtt.

30

2009. szeptember 15-én az említett bíróság megsemmisítette a 2009. július 30-i elutasító határozatot, mivel úgy vélte, hogy amikor a Migrationsverket meghozta határozatát, nem teljesültek a 343/2003 rendelet alkalmazási feltételei, lévén hogy N. Kastrati és gyermekei visszavonták menedékjog iránti kérelmeiket. Az ügyet következésképpen visszautalta e hivatal elé, hogy az állítólagos kapcsolat vizsgálata alapján vizsgálja felül a Svédországban való tartózkodásra vonatkozó engedély iránti kérelmeket.

31

Ítéletében a länsrätten i Skåne län – Migrationsdomstolen megállapította, hogy az N. Kastrati és gyermekei által benyújtott menedékjog iránti kérelmeket azt követően vonták vissza, hogy a hatáskörrel rendelkező svéd hatóság a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárás lefolytatása céljából a francia hatóságokat megkereste volna, de még az előtt, hogy azok az érintett személyek átvételét 2009. július 23-án elfogadták volna, és az előtt, hogy a Migrationsverket értesítette volna őket a Francia Köztársaságnak történő átadásukról szóló 2009. július 30-i határozatáról.

32

A Migrationsverket fellebbezést nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz, és lényegében azzal érvelt, hogy a 343/2003 rendeletből nem következik az, hogy a felelős tagállamnak a valamely másik tagállamban kérelmet benyújtó menedékkérő átvételére irányuló kötelezettsége megszűnik a menedékjog iránti kérelem visszavonása esetén.

33

Előzetes döntéshozatalra utaló határozatában a kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy 2008. június 30-án hozott egyik határozatában (MIG 2008:28. sz. határozat) megállapította, hogy a menedékjog iránti kérelem visszavonása miatt a 343/2003 rendelet nem válik alkalmazhatatlanná. Az e határozat alapjául szolgáló ügy körülményei azonban eltértek az előtte jelenleg folyamatban lévő ügyétől, mivel az akkor szóban forgó menedékjog iránti kérelmet csak a felelős tagállamnak való átadásra vonatkozó határozatnak az e rendelet 19. cikke (1) bekezdésének megfelelően az érdekelttel történt közlését követően vonták vissza.

34

A kérdést előterjesztő bíróság egyebekben megemlíti a dublini rendszer által kötött több államnál a menedékjog iránti kérelem visszavonása – 343/2003 rendelet alkalmazása tekintetében fennálló – hatókörének kérdésre vonatkozóan a Migrationsverket által végzett közigazgatási vizsgálat eredményeit. Három eltérő megközelítés körvonalazódott. Az első megközelítés szerint, ha egyszer ez a rendelet alkalmazhatóvá válik, a menedékjog iránti kérelemre irányuló eljárás kizárólag a rendelet 16. cikkének (3) és (4) bekezdésében szereplő valamely bekövetkezése esetén zárható le. Ezzel szemben a második megközelítés szerint ugyanez a rendelet nem alkalmazható többé, ha az egyetlen tagállamban előterjesztett menedékjog iránti kérelmet visszavonták. Végül a harmadik megközelítés szerint a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárás tekintetében a menedékjog iránti kérelem visszavonásának időpontja határozza meg, hogy az említett rendelet továbbra is alkalmazható-e, vagy sem.

35

Ilyen körülmények között a Kammarrätten i Stockholm – Migrationsöverdomstolen az eljárás felfüggesztéséről határozott, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

36

Előzetesen meg kell állapítani, hogy a kérdést előterjesztő bíróság arra vonatkozóan kér magyarázatot, hogy a 343/2003 rendelet alkalmazására nézve milyen hatásokkal járhat a menedékjog iránti kérelem visszavonása.

37

E tekintetben azonban meg kell állapítani, hogy – különösen a jelen ítélet 18–21., valamint 26. pontjából kitűnő alapeljárásbeli tényállásra tekintettel – N. Kastrati és gyermekei azzal érvelnek, hogy valójában soha nem a 343/2003 rendelet 2. cikkének c) pontja szerinti menedékjog iránti kérelmet szándékoztak benyújtani.

38

Mindazonáltal kizárólag a kérdést előterjesztő bíróság rendelkezik hatáskörrel arra, hogy értékelje azt, hogy mekkora jelentőséget kell tulajdonítani egy ehhez hasonló jogalapnak. A Bíróság feladata az, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban kifejtett ténybeli és jogi megfontolások alapján állást foglaljon (a C-306/09. sz. B.-ügyben 2010. október 21-én hozott ítélet [EBHT 2010., I-10341. o.] 47. pontja).

39

Ezen előzetes megjegyzésekre és az alapügy körülményeire tekintettel a kérdést előterjesztő bíróság együttesen vizsgálandó kérdéseivel lényegében arra kíván választ kapni, hogy a 343/2003 rendeletet úgy kell-e értelmezni, hogy azt már nem kell alkalmazni a rendelet 2. cikkének c) pontja szerinti menedékjog iránti kérelem az előtti visszavonásának következtében, hogy az e kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam elfogadta volna a kérelmező átvételét.

40

Pontosítani kell, hogy a 343/2003 rendelet 17. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében, amennyiben az a tagállam, amelynek területén menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be, úgy véli, hogy egy másik tagállam felelős a kérelem megvizsgálásáért, megkeresheti a másik tagállamot azzal a céllal, hogy vegye át a kérelmezőt.

41

Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy az említett rendelet 1. cikkéből kitűnik, hogy annak célja egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok valamelyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megalapozottságának megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapítása.

42

Ily módon, amennyiben a kérelmező a menedékjog iránti egyetlen kérelmét azt megelőzően vonja vissza – amint az az alapügyben is történt –, hogy a megkeresett tagállam elfogadta volna a kérelmező átvételét, már nem érhető el a 343/2003 rendelet fő célja, azaz a kérelmező menekült jogállásának értékeléséhez való hatékony hozzáférés garantálása céljából a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam megkeresése.

43

Ezen túlmenően meg kell állapítani, hogy az uniós jogalkotó nem kifejezetten azokat az – alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló – helyzeteket szabályozta, amelyekben a menedékkérők anélkül vonták vissza kérelmeiket, hogy azokat legalább egy másik tagállamban benyújtották volna.

44

Nem vezethet más eredményre a 343/2003 rendelet – a bíróság által a kérdésekben szintén hivatkozott – 4. cikke (5) bekezdésének második bekezdésében és 16. cikkének (3) és (4) bekezdésében szereplő rendelkezések megfogalmazása sem.

45

Igaz ugyan, hogy ezek a rendelkezések – főszabály szerint taxatíve – határozzák meg azt, hogy mely helyzetekben szűnnek meg a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam azon kötelezettségei, hogy „átvegyék”, illetve „visszavegyék” azt a kérelmezőt, aki a felelős tagállamtól eltérő tagállamban nyújtott be menedékjog iránti kérelmet. E rendelkezések ugyanakkor feltételezik egy olyan menedékjog iránti kérelem meglétét, amelyet a felelős tagállamnak meg kell vizsgálnia, amelyet éppen vizsgál, vagy amelyre vonatkozóan már született határozat.

46

Ugyanez a helyzet a 343/2003 rendelet 5. cikkének (2) bekezdése esetében is.

47

A 343/2003 rendeletet tehát már nem kell alkalmazni a menedékjog iránti kérelemnek az alapeljárásbelihez hasonló körülmények közötti, azaz az előtt történt visszavonásának következtében, hogy a megkeresett tagállam elfogadta volna a menedékkérő átvételét.

48

Ilyen körülmények között azon tagállam feladata meghozni az e visszavonás miatt szükségessé váló határozatokat és különösen – amint azt a 2005/85 irányelv 19. cikke előírja – megszüntetni a kérelem vizsgálatát az ezzel kapcsolatos információknak a kérelmező iratanyagában történő feljegyzése mellett, amely tagállam területén a kérelmet benyújtották.

49

A fenti megfontolásokra figyelemmel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 343/2003 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy azt már nem kell alkalmazni a rendelet 2. cikkének c) pontja szerinti menedékjog iránti kérelem az előtt történt visszavonásának következtében, hogy az e kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam elfogadta volna a kérelmező átvételét. Ilyen esetben azon tagállam feladata meghozni az e visszavonás tekintetében szükségessé váló határozatokat és különösen megszüntetni a kérelem vizsgálatát az ezzel kapcsolatos információknak a kérelmező iratanyagában történő feljegyzése mellett, amely tagállam területén a kérelmet benyújtották.

50

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

Az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendeletet úgy kell értelmezni, hogy azt már nem kell alkalmazni a rendelet 2. cikkének c) pontja szerinti menedékjog iránti kérelem az előtt történt visszavonásának következtében, hogy az e kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam elfogadta volna a kérelmező átvételét. Ilyen esetben azon tagállam feladata meghozni az e visszavonás tekintetében szükségessé váló határozatokat és különösen megszüntetni a kérelem vizsgálatát az ezzel kapcsolatos információknak a kérelmező iratanyagában történő feljegyzése mellett, amely tagállam területén a kérelmet benyújtották.