Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62010CJ0559

    A Bíróság (nyolcadik tanács) 2011. október 27-i ítélete.
    Deli Ostrich NV kontra Belgische Staat.
    Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Rechtbank van eerste aanleg te Antwerpen - Belgium.
    Közös Vámtarifa - Kombinált nómenklatúra - Tarifális besorolás - Nem fogságban tenyésztett tevefélék fagyasztott húsa - A 0208 90 40 (más vadhús) vagy a 0208 90 95 (más) vámtarifaalszám alá történő besorolás.
    C-559/10. sz. ügy.

    Határozatok Tára 2011 I-10873

    ECLI identifier: ECLI:EU:C:2011:708

    C‑559/10. sz. ügy

    Deli Ostrich NV

    kontra

    Belgische Staat

    (a rechtbank van eerste aanleg te Antwerpen [Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

    „Közös Vámtarifa – Kombinált nómenklatúra – Tarifális besorolás – Nem fogságban tenyésztett tevefélék fagyasztott húsa – A 0208 90 40 (más vadhús) vagy a 0208 90 95 (más) vámtarifaalszám alá történő besorolás”

    Az ítélet összefoglalása

    Közös Vámtarifa – Vámtarifaszámok – Tevefélék húsa – A kombinált nómenklatúra 0208 90 40 vámtarifaalszáma alá történő besorolás – Feltétel – Vadon élő és vadászaton elejtett tevefélék

    (2658/87 tanácsi rendelet, I. melléklet; 1549/2006 bizottsági rendelet)

    Az 1549/2006 rendelettel módosított, a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 rendelet I. mellékletében szereplő kombinált nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy a tevefélék húsát „más” vadhúsként a 0208 90 40 vámtarifaalszám alá kell sorolni, ha azok az állatok, amelyektől a hús származik, vadon éltek, és vadászaton ejtették el őket.

    (vö. 31. pont és a rendelkező rész)







    A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nyolcadik tanács)

    2011. október 27.(*)

    „Közös Vámtarifa – Kombinált nómenklatúra – Tarifális besorolás – Nem fogságban tenyésztett tevefélék fagyasztott húsa – A 0208 90 40 (más vadhús) vagy a 0208 90 95 (más) vámtarifaalszám alá történő besorolás”

    A C‑559/10. sz. ügyben,

    az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a rechtbank van eerste aanleg te Antwerpen (Belgium) a Bírósághoz 2010. november 29‑én érkezett, 2010. november 17‑i határozatával terjesztett elő az előtte

    a Deli Ostrich NV

    és

    a Belgische Staat

    között folyamatban lévő eljárásban,

    A BÍRÓSÁG (nyolcadik tanács),

    tagjai: K. Schiemann, a nyolcadik tanács elnökeként eljárva, L. Bay Larsen és E. Jarašiūnas (előadó) bírák,

    főtanácsnok: P. Mengozzi,

    hivatalvezető: A. Calot Escobar,

    tekintettel az írásbeli szakaszra,

    figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

    –        a Deli Ostrich NV képviseletében K. Spagnoli advocaat,

    –        a belga kormány képviseletében M. Jacobs és J.‑C. Halleux, meghatalmazotti minőségben,

    –        az Európai Bizottság képviseletében L. Bouyon és B. Burggraaf, meghatalmazotti minőségben,

    tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

    meghozta a következő

    Ítéletet

    1        Az előzetes döntéshozatali iránti kérelem tárgya a 2006. október 17‑i 1549/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 301., 1. o.) módosított, a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében szereplő kombinált nómenklatúra (a továbbiakban: KN), különösen a 0208 90 40 és a 0208 90 95 vámtarifaalszám értelmezése.

    2        E kérelmet a Deli Ostrich NV (a továbbiakban: Deli Ostrich) és a Belgische Staat (képviseli a Federale Overheidsdienst Financiën, Douane en Accijnzen [szövetségi pénzügyi, vám‑ és jövedékiadó‑hivatal]) között Ausztráliából származó fagyasztott tevehús tarifális besorolása tárgyában indult peres eljárásban terjesztették elő.

     Jogi háttér

     A KN

    3        Az Európai Unióba importált áruk vámtarifális besorolását a 2658/87 rendelet I. mellékletében szereplő KN szabályozza. Az alapeljárás tényállásának megvalósulása idején a KN‑nek az 1549/2006 rendeletben szereplő változata volt hatályban.

    4        A KN azon harmonizált áruleíró és kódrendszeren alapul, amelyet a Vámegyüttműködési Tanács, jelenleg a Vámigazgatások Világszervezete dolgozott ki, és a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14‑én Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény hozott létre, amely egyezményt – annak 1986. június 24‑én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt – az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyott jóvá.

    5        A KN első része bevezető rendelkezéseket tartalmaz. E rész általános szabályokat tartalmazó I. szakaszának „A [KN] értelmezésére vonatkozó általános szabályok” elnevezésű A. címe a következőket írja elő:

    „Az áruknak a [KN‑be] történő besorolására a következő elvek az irányadók.

    1.      Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint – ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik – a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.

    […]

    6.      A vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolást a vámtarifaalszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az azokhoz kapcsolódó esetleges alszámos megjegyzések, valamint a fenti általános szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni azzal, hogy csak azonos szintű vámtarifaalszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak.”

    6        A KN második része az áruk áruosztályokba, árucsoportokba, vámtarifaszámok és vámtarifaalszámok alá történő besorolását tartalmazza.

    7        Az említett rész I. áruosztálya, amelynek címe „Élő állatok, állati termékek”, magában foglalja a „Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőségek” címet viselő 2. árucsoportot. Ezen árucsoportban a 0208 vámtarifaszám a következő meghatározással szerepel:

    „0208          Élelmezési célra alkalmas más hús, vágási melléktermék és belsőség frissen, hűtve vagy fagyasztva

    […]

    0208 90 – Más:

    0208 90 10      – – Házi galambból

                      – – Vadból, kivéve az üregi vagy mezei nyulat:

    0208 90 20 – – – Fürj

    0208 90 40 – – – Más

    0208 90 55 – – Fókahús

    0208 90 60 – – Rénszarvas

    0208 90 70 – – Békacomb

    0208 90 95 – – Más”.

    8        A 2658/87 rendelet 9. cikke (1) bekezdése a) pontja második francia bekezdésének és 10. cikkének értelmében az Európai Bizottság kidolgozza a KN‑re vonatkozó magyarázó megjegyzéseket, amelyeket közzétesznek az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

    9        Az alapeljárás tényállásának megvalósulása idején hatályban lévő magyarázó megjegyzéseket 2006. február 28‑án tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C 50., 1. o.). A 0208 90 40 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzések a következők:

    „Ezen alszám alá a következő állatok húsa, élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége tartozik:

    1.      szőrös vad: dámvad, őz, zerge vagy pireneusi zerge (Rupicapra rupicapra), jávorszarvas, antilopkecske, antilop, gazella, medve és kenguru;

    2.      tollas vad: vadgalamb, vadlúd, vadkacsa, fogoly, fácán, erdei szalonka, szalonka, fajd, kerti sármány, strucc.

    Az általában vadászat és kilövés tárgyát képező állatok (fácán, dámvad, strucc stb.) húsa, élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége még akkor is vadhúsként, vadból származó élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékként és vadbelsőségként osztályozandó, ha az állatot fogságban nevelték fel.

    A rénszarvas húsa, élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége nem tartozik ezen alszám alá (0208 90 60 alszám). Néhány rénszarvasfajta (pl. a karibu) húsa, vágási mellékterméke és belsősége azonban ide osztályozandó, feltéve hogy igazolják, hogy az adott hús, élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség olyan állattól származik, amely vadon élt, és vadászaton ejtették el.

    Nem tartozik ide a vadnyúl (Oryctolagus cuniculus) vagy a mezei nyúl húsa, élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, ezeket a 0208 10 90 alszám alá kell besorolni.”

     Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

    10      2007. október 22‑én a DHL Global Forwarding NV (a továbbiakban: DHL) vámáru‑nyilatkozatot tett a kantoor der douane en accijzen te Antwerpen (antwerpeni vám‑ és jövedékiadó‑hivatal) előtt 660 doboznyi csontozott és fagyasztott tevehús szabad forgalomba bocsátása céljából. A nyilatkozatban a Deli Ostrich szerepelt az áru címzettjeként. A DHL e tevehúst a KN 0208 90 95 vámtarifaalszám alatt jelentette be.

    11      A DHL egy 2007. szeptember 10‑i, a hatáskörrel rendelkező ausztrál hatóságtól származó állatorvosi igazolást csatolt az említett nyilatkozathoz, amelyben az szerepelt, hogy a szóban forgó tevehús vadon élő, leölt állatoktól származik.

    12      2007. december 12‑én a DHL a Deli Ostrich kérésére a behozatali vám bizonyos részének visszatérítése iránti kérelmet terjesztett elő azzal az indokkal, hogy az említett árut a KN 0208 90 40 vámtarifaalszámon kellett volna bejelenteni. Mivel e kérelmet, valamint a Deli Ostrich által előterjesztett közigazgatási jogorvoslati kérelmet elutasították, ez utóbbi a rechtbank van eerste aanleg te Antwerpen (antwerpeni elsőfokú bíróság) elé terjesztette a jogvitát.

    13      A kérdéseket előterjesztő bíróság hangsúlyozza, hogy egyik alapeljárásbeli fél sem vitatja, hogy a szóban forgó hús nem tenyésztett tevéktől származik. Amíg azonban a Deli Ostrich azzal érvel, hogy vadon élő állatokról van szó, addig a Federale Overheidsdienst Financiën, Douane en Accijnzen úgy véli, hogy a tarifális besorolás szempontjából megfelelő kritériumot arra a körülményre kell alapítani, hogy a vadon élő állatokat rendszerint vadásszák, a tevék esetében viszont nem ez a helyzet.

    14      A rechtbank van eerste aanleg te Antwerpen, mivel úgy ítélte meg, hogy az elé terjesztett jogvita megoldása a KN‑nek az állati eredetű árukra vonatkozó rendelkezései értelmezésétől függ, felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

    „[A] vámáru‑nyilatkozat 2007. október 22‑i benyújtásának időpontjában a behozatali vámokra vonatkozó mely vámtarifakód alá [kellett] besorolni a – jelen ügyben nem vitatottan – nem fogságban tenyésztett tevék húsát?”

     Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

     Az elfogadhatóságról

    15      A Deli Ostrich írásbeli észrevételeiben kételkedik az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságában. Szerinte a feltett kérdés nem az uniós jog értelmezésére vonatkozik, hanem az alapeljárás tényállásának értékelésére, amelyet a nemzeti bíróságnak kell elvégeznie.

    16      E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 267. cikkben rögzített eljárás a nemzeti bíróságok és a Bíróság közötti világos feladatmegosztáson alapul. Kizárólag a jogvitát elbíráló és a meghozandó határozatért felelősséggel tartozó nemzeti bíróság feladata, hogy az ügy sajátosságaira tekintettel az ítéletének meghozatala szempontjából megítélje mind az előzetes döntéshozatali eljárás szükségességét, mind a Bíróság elé terjesztendő kérdések relevanciáját. Következésképpen, ha az előterjesztett kérdések az uniós jog értelmezésére vonatkoznak, a Bíróság elvben köteles határozni (lásd a C‑290/05. és C‑333/05. sz., Nádasdi és Németh egyesített ügyekben 2006. október 5‑én hozott ítélet [EBHT 2006., I‑10115. o.] 28. pontját, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

    17      Ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy a szóban forgó árukat helyesen sorolja be a KN‑be, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást, annál is inkább, mivel nem áll feltétlenül rendelkezésére az ehhez szükséges valamennyi adat (lásd a C‑56/08. sz. Pärlitigu‑ügyben 2009. július 16‑án hozott ítélet [EBHT 2009., I‑6719. o.] 23. pontját és a C‑370/08. sz. Data I/O ügyben 2010. május 20‑án hozott ítélet [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 24. pontját).

    18      A jelen ügyben kitűnik az iratokból, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdés a KN értelmezésére irányul, különösen pedig arra, hogy az e bíróság elé terjesztett jogvita megoldása érdekében a Bíróság világítsa meg azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az adott árunak a KN 0208 vámtarifaszámba tartozó egyik alszám alá történő besorolása.

    19      Következésképpen az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet elfogadhatónak kell tekinteni.

     Az ügy érdeméről

    20      A kérdést előterjesztő bíróság kérdésével lényegében arra vár választ, hogy a nem fogságban tenyésztett tevék húsát a KN 0208 90 40 vámtarifaalszám („más” vadhús) vagy a KN 0208 90 95 vámtarifaalszám („más”) alá kell sorolni.

    21      A Deli Ostrich és a Bizottság szerint a KN‑t úgy kell értelmezni, hogy a szóban forgó tevehúst az „más” vadhúst jelölő KN 0208 90 40 vámtarifaalszám alá kell sorolni. Ezzel szemben a belga kormány írásbeli észrevételeiben azzal érvel, hogy e húst a KN 0208 90 95 vámtarifaalszám alá kell besorolni.

    22      E tekintetben emlékeztetni kell a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatára, amely szerint a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN szövege és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (lásd a C‑196/10. sz. Paderborner Brauerei Haus Cramer ügyben 2011. július 14‑én hozott ítélet [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 31. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

    23      A KN tekintetében a Bizottság által kidolgozott magyarázó megjegyzések fontos eligazítást nyújtanak az egyes vámtarifaszámok tartalmának értelmezéséhez, mindazonáltal nem rendelkeznek kötelező hatállyal (lásd a C‑123/09. sz. Roeckl Sporthandschuhe ügyben 2010. április 29‑én hozott ítélet [EBHT 2010., I‑4065. o.] 37. pontját és a C‑423/09. sz. X‑ügyben 2010. október 28‑án hozott ítélet [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 16. pontját).

    24      Ezzel szemben nincs e magyarázó megjegyzésekével megegyező hatása a Bizottság valamely egységvezetője levelének, mint például a XXI. Főigazgatóság (Vámok és közvetett adózás) főigazgatója 1997. április 29‑i levelének, amelyben e főigazgató a Federale Overheidsdienst Financiën, Douane en Accijnzen által a tevehús besorolására vonatkozóan feltett kérdésre válaszol, és amelyre a belga kormány írásbeli észrevételeiben hivatkozik.

    25      A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a tevefélék húsa nem szerepel kifejezetten a KN vámtarifaszámai és vámtarifaalszámai szövegében, sem a KN árucsoportjaihoz vagy áruosztályaihoz fűzött megjegyzésekben, sem pedig a KN 0208 90 40 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzésekben.

    26      Ugyanis az említett magyarázó megjegyzésekben az szerepel, hogy „[a]z általában vadászat és kilövés tárgyát képező állatok […] húsa, élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége még akkor is vadhúsként, vadból származó élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékként és vadbelsőségként osztályozandó, ha az állatot fogságban nevelték fel”. Ebből azonban nem következik, hogy kizárólag azon állatok húsát, élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékeit és belsőségeit lehet ezen vámtarifaalszám alá sorolni, amelyek általában vadászat és kilövés tárgyát képezik.

    27      E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság a 149/73. sz. Witt‑ügyben 1973. december 12‑én hozott ítéletének [EBHT 1973., 1587. o.] 3. pontjában a rénszarvashúst illetően, amely származhat vadon élő és háziasított állatoktól is, megállapította, hogy a „vad” kifejezés eredeti értelme szerint azokra az állatokra vonatkozik, amelyek vadon élnek, és amelyeket vadászaton ejtenek el.

    28      A Bíróság a fent említett Witt‑ügyben hozott ítélet ugyanezen pontjában lényegében kimondta, hogy a vámhatóságok jogszerűen kérhetnek meggyőző bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy azon állatok, amelyek húsáról az importőr a más vadhúst jelölő vámtarifaalszám alá tartozóként nyilatkozik, vadon éltek, ezzel lehetővé téve a húsok eltérő osztályozását attól függően, hogy ugyanazon faj vadon élő vagy háziasított egyedeitől származnak.

    29      Ennek következtében a tevehúsnak „más” vadhúsként a KN 0208 90 40 vámtarifaalszám alá való sorolását lehetővé tevő objektív jellemzőket és tulajdonságokat illetően az a figyelembe veendő szempont, hogy az a hús, amelynek osztályozásáról szó van, olyan állatoktól származik‑e, amelyek vadon éltek, és amelyeket vadászaton ejtettek el, amit a jogvitában eljáró nemzeti bíróságnak kell eldöntenie.

    30      A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapeljárás felei nem vitatják, hogy a szóban forgó hús olyan tevéktől származik, amelyeket nem tenyésztettek. Ezenfelül a Bizottság írásbeli észrevételeiben olyan tényeket közölt, amelyek megerősítik, hogy az ausztráliai tevepopuláció nagy része újból vadon él, és ezen egyedek számát többek között élelmezési célból rendszeresen ritkítják; e tényekből adott esetben levonható az a következtetés, hogy a szóban forgó hús olyan tevéktől származik, amelyeket vadászaton ejtettek el.

    31      Következésképpen a feltett kérdésre azt kell válaszolni, hogy a KN‑t úgy kell értelmezni, hogy a tevefélék húsát „más” vadhúsként a 0208 90 40 vámtarifaalszám alá kell besorolni, ha azok az állatok, amelyektől a hús származik, vadon éltek, és vadászaton ejtették el őket.

     A költségekről

    32      Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

    A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

    A 2006. október 17‑i 1549/2006/EK bizottsági rendelettel módosított, a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő kombinált nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy a tevefélék húsát „más” vadhúsként a 0208 90 40 vámtarifaalszám alá kell sorolni, ha azok az állatok, amelyektől a hús származik, vadon éltek, és vadászaton ejtették el őket.

    Aláírások


    * Az eljárás nyelve: holland.

    Top