C‑426/10. P. sz. ügy

Bell & Ross BV

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Fellebbezés – A keresetlevél elkésetten benyújtott, aláírt eredeti példánya – Pótolható hiányosság”

Az ítélet összefoglalása

1.        Fellebbezés – Jogalapok – Először a fellebbezés keretében felhozott jogalap – A keresetlevél Törvényszékhez való benyújtásával kapcsolatos feltételekre vonatkozó jogalap – A felek meghallgatása nélkül meghozott, megtámadott végzés – Elfogadhatóság

(A Törvényszék eljárási szabályzata, 111. cikk)

2.        Eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A keresetlevél aláírt eredeti példányának a határidő lejárta előtti benyújtásának hiánya – Elfogadhatatlanság

(A Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 6. §)

3.        Eljárás – Keresetindítási határidők – Jogvesztés – Előre nem látható körülmények vagy vis maior – Fogalom – Menthető tévedés – Fogalom

(A Bíróság alapokmánya, 45. cikk, második bekezdés)

1.        A Törvényszék eljárási szabályzatának 111. cikke alapján a Törvényszék által hozott végzés elleni fellebbezés keretében, amely nem követeli meg a felek meghallgatását egy ilyen határozat elfogadása előtt, a fellebbezőnek nem róható fel az, hogy a keresetlevélben elmulasztott felhozni az annak benyújtásával kapcsolatos feltételekre vonatkozó érveket. Ilyen körülmények között a Törvényszéknek a felek részére szóló gyakorlati útmutatója 57. pontja b) alpontjának megsértésére alapított fellebbezési jogalapnak tehát nem célja a Törvényszék előtti eljárás tárgyának megváltoztatása, és e jogalap következésképpen elfogadható.

(vö. 37. pont)

2.        A keresetlevél aláírt eredeti példánya benyújtásának hiánya nem tartozik a Törvényszék eljárási szabályzata 44. cikkének 6. §‑a értelmében vett pótolható hiányosságok közé. Ily módon az ügyvéd által alá nem írt keresetlevél olyan hiányosságban szenved, amely az eljárási határidők lejártát követően maga után vonja a kereset elfogadhatatlanságát, és nem képezheti hiánypótlás tárgyát. Ezen eljárási rendelkezések szigorú alkalmazása felel meg a jogbiztonság követelményének, illetve annak a feltételnek, hogy a bírósági eljárásban ne érvényesülhessen hátrányos megkülönböztetés, sem önkényes bánásmód.

(vö. 42–43. pont)

3.        A keresetindítási határidőket illetően a menthető tévedés fogalmát megszorítóan kell értelmezni, és az csak kivételes körülményekre vonatkozhat, többek között azokra, amelyek között az érintett intézmény olyan magatartást tanúsított, amely önmagában vagy meghatározó mértékben a jóhiszemű és az átlagosan tájékozott személytől megkövetelt gondosságot tanúsító jogalany számára érthető zavart okozott.

Az előre nem látható körülmények fogalma egyfelől az érdekelt számára idegen, szokatlan körülményekre vonatkozó objektív elemet foglal magában, másfelől pedig ahhoz kötődő szubjektív elemet, hogy az érdekelt köteles védekezni a rendkívüli esemény következményei ellen, megtéve ennek során – anélkül, hogy túlzott áldozatot hozna – a megfelelő intézkedéseket. Az érdekeltnek különösen gondosan kell ügyelnie az eljárás lefolyására, és ezen belül gondot kell fordítania a megállapított határidők betartására.

A Hivatalhoz benyújtandó eljárási iratok elkészítése, vizsgálata és ellenőrzése az érintett fél ügyvédjének felelősségi körébe tartozik. Ennélfogva az a tény, hogy a keresetlevél eredeti példányának és másolatainak összetévesztése a másolatok elkészítésével a felperes által megbízott harmadik vállalkozás tevékenységének tudható be, nem tekinthető olyan kivételes körülménynek vagy a felperes számára szokatlan, érdekkörén kívül eső eseménynek, amely igazolhatná menthető tévedését vagy előre nem látható körülmények fennállását.

(vö. 47–48., 50. pont)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2011. szeptember 22.(*)

„Fellebbezés – A keresetlevél elkésetten benyújtott, aláírt eredeti példánya – Pótolható hiányosság”

A C‑426/10. P. sz. ügyben,

a Bell & Ross BV (székhelye: Zoetermeer [Hollandia], képviseli: S. Guerlain ügyvéd)

fellebbezőnek

a Bíróság alapokmányának 56. cikke alapján 2010. augusztus 24‑én benyújtott fellebbezése tárgyában,

a többi fél az eljárásban:

a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviseli: A. Folliard‑Monguiral, meghatalmazotti minőségben)

alperes az elsőfokú eljárásban,

a Klockgrossisten i Norden AB (székhelye: Upplands Väsby [Svédország])

beavatkozó az elsőfokú eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: J. N. Cunha Rodrigues tanácselnök, A. Rosas, U. Lõhmus, A. Ó Caoimh és P. Lindh (előadó) bírák,

főtanácsnok: E. Sharpston,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

a főtanácsnok indítványának a 2011. június 9‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1        Fellebbezésével a Bell & Ross BV (a továbbiakban: Bell & Ross) az Európai Unió Törvényszékének a T‑51/10. sz., Bell & Ross kontra OHIM ügyben 2010. június 18‑án hozott végzésének (a továbbiakban: megtámadott végzés) hatályon kívül helyezését kéri, amelyben a Törvényszék – elkésettsége miatt mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant ‑ elutasította a Bell & Rossnak az OHIM harmadik fellebbezési tanácsának az R 1267/2008‑3. sz. ügyben 2009. október 27‑én, a Klockgrossisten i Norden AB és Bell & Ross közötti törlési eljárás tárgyában hozott határozata hatályon kívül helyezésére irányuló keresetét.

 Jogi háttér

 A Bíróság alapokmánya

2        Az Európai Unió Bíróságának alapokmánya 21. cikkének második bekezdése többek között előírja, hogy a keresetlevélhez adott esetben csatolni kell azt a jogi aktust, amelynek megsemmisítését a Bíróságtól kérik. Ha ezt az okmányt nem csatolták a keresetlevélhez, „a hivatalvezető felkéri az érintett felet arra, hogy az[oka]t ésszerű határidőn belül nyújtsa be, de a fél jogai akkor sem évülnek el, ha ez[eke]t az okmány[oka]t az eljárás megindítására nyitva álló határidő letelte után nyújtja be.”

3        Az alapokmány 45. cikke a következőképpen rendelkezik:

„A távolságra tekintettel biztosított külön eljárási határidőket az eljárási szabályzat határozza meg.

A határidők elmulasztása nem jár jogvesztéssel, ha az érintett fél előre nem látható körülmények vagy vis maior fennállását igazolja.”

 A Törvényszék eljárási szabályzata

4        A Törvényszék eljárási szabályzatának 43. cikke előírja:

„1. § A fél meghatalmazottja vagy ügyvédje köteles minden eljárási irat eredeti példányát aláírni.

Az eredeti eljárási iratot – a benne említett összes melléklettel együtt – öt másolati példánnyal a Törvényszék részére, továbbá annyi másolati példánnyal együtt kell benyújtani, ahány fél az eljárásban részt vesz. A másolatokat az azokat benyújtó fél hitelesíti.

[…]

6. §      [A]z eljárási határidők számításának szempontjából az a nap az irányadó, amelyen az eljárási irat aláírással ellátott eredeti példányának másolata […] faxon vagy a Törvényszéknél rendelkezésre álló más távközlési eszköz útján a Hivatalhoz beérkezik, feltéve hogy az eljárási irat aláírással ellátott eredeti páldányát és az 1. § második bekezdésében említett mellékleteket és másolatokat ezt követően legkésőbb tíz napon belül benyújtják a Hivatalhoz. A 102. cikk 2. §‑a nem alkalmazható e tíznapos határidőre.

[…]”

5        Az említett eljárási szabályzat 44. cikke kimondja:

„[…]

3. §      A felet segítő vagy képviselő ügyvéd köteles igazolást benyújtani a Hivatalhoz arról, hogy jogosult eljárni valamely tagállam bírósága, illetve az EGT‑Megállapodás valamely más részes államának bírósága előtt.

4. §      Ha szükséges, a keresetlevéllel együtt az Alapokmány 21. cikkének második bekezdésében meghatározott iratokat is be kell nyújtani.

5. §       A magánjog hatálya alá tartozó jogi személyek által benyújtott keresetlevélhez a következőket kell csatolni:

a)      az említett jogi személyt létesítő vagy szabályozó okirat, illetve a cégjegyzékből vagy az egyesületek nyilvántartásából származó újabb keletű kivonat, illetve a jogi személy jog szerinti létezésének bármely más bizonyítéka;

b)      bizonyíték arról, hogy a jogi személy ügyvédje számára adott meghatalmazás erre felhatalmazott személy által, szabályszerűen lett kiállítva.

5a. § Az […] Unió által vagy javára kötött közjogi vagy magánjogi szerződésben foglalt választottbírósági kikötés alapján benyújtott keresetlevélhez csatolni kell az ezt a kikötést tartalmazó szerződés egy példányát.

6. §      Ha a keresetlevél nem felel meg az e cikk 3–5. §‑ában meghatározott követelményeknek, a hivatalvezető a hiánypótlásra vagy a fent említett iratok benyújtására ésszerű határidőt állapít meg a felperes számára. Ha a felperes az előírt határidőn belül elmulasztja a hiánypótlást vagy a szükséges iratok benyújtását, a Törvényszék határoz arról, hogy e követelmények be nem tartása miatt a keresetlevél alaki okból elfogadhatatlan‑e.”

 A Törvényszék hivatalvezetőjének szóló szolgálati utasítások

6        Az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága hivatalvezetőjének szóló, 2007. július 5‑i szolgálati utasítások (HL L 232., 1. o.; a továbbiakban: hivatalvezetőnek szóló szolgálati utasítások) 7. cikke előírja:

„1.      A hivatalvezető biztosítja, hogy az ügy iratanyagába felvett iratok megfeleljenek az alapokmány, az eljárási szabályzat, a felek részére szóló gyakorlati útmutató és e szolgálati utasítások rendelkezéseinek.

Adott esetben határidőt állapít meg a felek számára a benyújtott iratok alaki hiányosságainak megszüntetésére.

Az eljárási szabályzatnak a felek részére szóló gyakorlati útmutató 55. és 56. pontjában említett rendelkezéseinek megsértése esetén a beadvány kézbesítésére később kerül sor.

A felek részére szóló gyakorlati útmutató 57. és 59. pontjában említett rendelkezések megsértése miatt később kerül vagy adott esetben kerülhet sor a beadvány kézbesítésére.

[…]

3.      Az eljárási szabályzat fax vagy más távközlési eszköz útján benyújtott iratokra vonatkozó 43. cikke 6. §‑a rendelkezéseinek sérelme nélkül a hivatalvezető csak olyan iratokat fogad el, amelyeken szerepel a fél ügyvédjének vagy meghatalmazottjának eredeti aláírása.

[…]”

 Gyakorlati útmutató a felek részére

7        A Törvényszéknek a felek részére szóló gyakorlati útmutatója 2007. július 5‑i változata (HL L 232., 1. o.; a továbbiakban: gyakorlati útmutató) „A beadványok benyújtása” című B. részében többek között kimondja:

„[…]

7.      Az érintett fél ügyvédjének vagy meghatalmazottjának eredeti aláírása a beadvány végén szerepel. Több képviselő esetén elegendő, ha a beadványt egyikük aláírja.

[…]

9.      A felek által az eljárási szabályzat 43. cikke 1. §‑ának második bekezdése alapján benyújtandó eljárási iratok másolataira az érintett fél ügyvédjének vagy meghatalmazottjának olyan, aláírásával ellátott megjegyzést kell vezetnie, amely igazolja, hogy a másolat megfelel az eredeti iratnak.”

8        A gyakorlati útmutatónak „A beadványok hiánypótlásának esetei” című F. részének 55–59. pontja meghatározza a keresetlevelek hiánypótlásának feltételeit.

9        Az említett 55. pont szerint, ha a keresetlevél nem felel meg az alábbi, a Törvényszék eljárási szabályzata 44. cikkének 3–5. §‑ában előírt követelményeknek, ésszerű határidőt tűznek ki a hiánypótlásra:

„a)      az ügyvédi igazolás benyújtása […];

b)      a magánjog hatálya alá tartozó jogi személy jog szerinti létezésének bizonyítéka […];

c)      meghatalmazás […];

d)      bizonyíték arról, hogy a meghatalmazás erre felhatalmazott személy által, szabályszerűen lett kiállítva […];

e)      a megtámadott aktus (megsemmisítés iránti kereset) […] benyújtása […].”

10       A gyakorlati útmutató 56. pontja a következőképpen rendelkezik:

„Az OHIM fellebbezési tanácsa határozatának jogszerűségét vitató szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyekben az alábbi, az eljárási szabályzat 132. cikkében említett követelményeknek meg nem felelő keresetlevelet nem kézbesítik a másik/többi félnek, és ésszerű határidőt tűznek ki a hiánypótlásra:

a)      a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő felek neve, valamint azok a címek, amelyeket ezen eljárás során történő kézbesítés céljából megadtak (az eljárási szabályzat 132. cikke 1. §‑ának első bekezdése);

b)      a fellebbezési tanács határozata kézbesítésének időpontja (az eljárási szabályzat 132. cikke 1. §‑ának második bekezdése);

c)      mellékletként a megtámadott határozat (az eljárási szabályzat 132. cikke 1. §‑ának második bekezdése).”

11      Az említett gyakorlati útmutató 57. pontja többek között előírja:

„Ha a keresetlevél nem felel meg alábbi formai követelményeknek, azt később kézbesítik, és ésszerű határidőt tűznek ki a hiánypótlásra:

[…]

b)      az ügyvéd vagy meghatalmazott eredeti aláírása a keresetlevél végén (a gyakorlati útmutató 7. pontja);

[…]

o)      a keresetlevél hiteles másolati példányainak benyújtása (az eljárási szabályzat 43. cikke 1. §‑ának második bekezdése; a gyakorlati útmutató 9. pontja).”

12      A gyakorlati útmutató 58. cikke előírja, hogy ha a keresetlevél nem felel meg a kézbesítési címre, minden további ügyvéd igazolására, az érvek összegzésére és a mellékleteknek az eljárás nyelvén készített fordítására vonatkozó formai követelményeknek, azt kézbesítik, és ésszerű határidőt tűznek ki a hiánypótlásra.

13      Végül az 59. cikk előírja a hiánypótlás elvét vagy – az adott esetnek megfelelően – lehetőségét akkor, amikor a keresetlevél oldalainak száma meghaladja a gyakorlati útmutatóban előírt számot, valamint a későbbi kézbesítést ilyen esetben.

 Az ügy előzményei

14      A Törvényszék Hivatalához 2010. január 22‑én faxon érkezett keresetlevelében a fellebbező az OHIM harmadik fellebbezési tanácsának 2009. október 27‑i határozatával szembeni keresetet terjesztett elő. E keresetlevél a Hivatalhoz a keresetindítási határidő lejárta, 2010. január 25. előtt beérkezett.

15      2010. január 28‑i levelében a fellebbező jelezte, hogy elküldte a Törvényszék Hivatalának a 2010. január 22‑én faxon elküldött keresetlevél eredeti példányát és mellékleteit, valamint a keresetlevél hét hiteles másolatát, és a Törvényszék eljárási szabályzata 44. cikkének 3–5. §‑ában előírt dokumentumokat.

16      2010. február 2‑án a Hivatal felvette a kapcsolatot a fellebbezővel annak érdekében, hogy felhívja a figyelmét arra, hogy a keresetlevél eredeti példányát a 2010. február 1‑jén benyújtott dokumentumok között nem lehet bizonyossággal azonosítani.

17      2010. február 3‑án a fellebbező ügyvédje a keresetlevélnek az ügyvéd aktájában szereplő példányát elküldte a Hivatalnak a következő magyarázattal:

„Bár meg vagyok győződve arról, hogy korábban elküldtem Önöknek a dokumentum eredeti példányát fénymásolatokkal, nem tudom megmondani, hogy a mellékelt dokumentum eredeti‑e, vagy sem. Arról a másolatról van szó, amelyet az aktában megőriztünk. Önökre bízom a megvizsgálását, és várom az Önök megjegyzéseit.”

18      2010. február 5‑én a Törvényszék Hivatala jelezte a fellebbezőnek, hogy arra a következtetésre jutott, hogy az említett dokumentum eredeti, mivel az aláírás nedves ruhával való dörzsölésekor a fekete tinta kissé folyt.

19      A Törvényszék Hivatala a keresetlevelet 2010. február 5‑én vette nyilvántartásba, azaz a keresetlevél faxon történő elküldésétől számított tíznapos határidő lejártát követően, a Törvényszék eljárási szabályzata 43. cikke 6. §‑ának megfelelően.

20      2010. február 12‑i levelében a fellebbező menthető tévedésre hivatkozott a keresetlevél aláírt eredeti példányának a fent említett tíznapos határidő lejártát követő benyújtása igazolásaként.

21      A Törvényszék a keresetlevelet nem kézbesítette az OHIM‑nak.

 A megtámadott végzés

22      A megtámadott végzésben a Törvényszék eljárási szabályzatának 111. cikke alapján a keresetlevelet – mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant – elutasította.

23      A Törvényszék emlékeztetett arra, hogy eljárási szabályzata 43. cikkének 6. §‑a egy faxon elküldött keresetlevél eredeti példányának benyújtására tíznapos határidőt ír elő. E kiegészítő határidőt figyelembe véve a keresetlevél eredeti példányának az említett határidő lejártát, 2010. február 1‑jét megelőzően be kellett volna érkeznie a Hivatalhoz. Márpedig mivel a keresetlevél eredeti példánya 2010. február 5‑én érkezett meg, a keresetlevél benyújtása elkésett úgy, hogy semmilyen menthető tévedés nem teheti lehetővé a keresetindítási határidőtől való eltérést az alábbi indokokból:

„15.      A keresetlevél 2010. január 22‑én – vagyis a keresetindítási határidő lejárta előtt – faxon érkezett a Törvényszék Hivatalához.

16.      A Törvényszék eljárási szabályzata 43. cikkének 6. §‑a szerint azonban az a nap, amelyen a beadvány aláírással ellátott eredeti példányának másolata faxon a Törvényszék Hivatalához beérkezik, az eljárási határidők számításának szempontjából csak akkor irányadó, ha a kérelem aláírással ellátott eredeti példányát ezt követően legkésőbb tíz napon belül benyújtják a Hivatalhoz.

17.      Márpedig a jelen ügyben a felperes 2010. február 1‑jén benyújtotta a Törvényszék Hivatalához a keresetlevél hét nem hiteles másolatát. A keresetlevél aláírt eredeti példánya 2010. február 5‑én, azaz az eljárási szabályzat 43. cikkének 6. §‑ában előírt tíznapos határidő lejártát követően érkezett be a Törvényszék Hivatalához. Ennélfogva az említett rendelkezésnek megfelelően a keresetindítási határidő számítása szempontjából kizárólag a keresetlevél aláírt eredeti példánya benyújtásának napja, vagyis 2010. február 5. az irányadó. Ezért meg kell állapítani, hogy a keresetlevelet határidőn túl nyújtották be (a Törvényszék T‑358/07. sz., PubliCare Marketing Communications kontra OHIM [Publicare] ügyben 2008. április 28‑án hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 13. pontja).

18.      2010. február 12‑i levelében a felperes menthető tévedésre hivatkozott a szóban forgó határidőtől való eltérés érdekében.

19.      E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a keresetindítási határidőket illetően a menthető tévedés fogalmát megszorítóan kell értelmezni, és az csak kivételes körülményekre vonatkozhat, többek között azokra, amelyek között az érintett intézmény olyan magatartást tanúsított, amely önmagában vagy meghatározó mértékben a jóhiszemű és egy átlagosan tájékozott személytől megkövetelt gondosságot tanúsító jogalany számára érthető zavart okozott (lásd a Törvényszék T‑12/90. sz., Bayer kontra Bizottság ügyben 1991. május 29‑én hozott ítéletének [EBHT 1991., II‑219. o.] 29. pontját, és T‑392/05. sz., MMT kontra Bizottság ügyben 2006. december 11‑én hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 36. pontját, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

20.      A jelen ügyben a felperes azt állítja, hogy mivel egy szolgáltatót vett igénybe a kért másolatok elkészítése érdekében, a keresetlevél aláírt eredeti példányának benyújtásával kapcsolatos hiányosságot csak a Törvényszék Hivatalához benyújtandó – a szolgáltató által visszaadott – ügyirat elkészítésekor a keresetlevél másolatai és aláírt eredeti példánya között felmerült zavarral tudja magyarázni.

21.      A felperes továbbá kifejti, hogy eltérő színű tinta alkalmazását előíró szabály hiányában szokás szerint fekete színű tintával ír alá.

22.      Ebből az következik, hogy az elkészített másolatok minőségét figyelembe véve rendkívül nehéz volt megkülönböztetni az eredeti példányt a másolattól, mivel az eredeti aláírás színe ugyanolyan volt, mint a másolatáé.

23.      A felperes arra is hivatkozik, hogy az a tény, hogy Törvényszék Hivatalának a keresetlevél eredeti példányának felismerése érdekében nedves ruhával való dörzsöléssel kellett kipróbálnia azt, hogy az aláírás tintája szétfolyik‑e, olyan gondosságot jelent, amely nem várható el rendszeresen a felperes részéről.

24.      A felperes végül hozzáteszi, hogy a [… ] felek részére szóló […] gyakorlati útmutató 57. pontjának o) alpontja, amely lehetővé teszi azon keresetlevelek ésszerű határidőn belül történő hiánypótlását, amelyek nem felelnek meg bizonyos formai követelményeknek, engedélyezi a keresetlevél hiányzó hiteles másolati példányainak benyújtását oly módon, hogy e pont csökkentheti a felperesek körültekintését a keresetlevél aláírt eredeti példányának annak másolataitól való megkülönböztetése szükségességének tekintetében.

25.      A felperes azonban a fentiek szempontjából nem igazolja kivételes körülmények fennállását, és nem is bizonyít egy átlagosan tájékozott jogalanytól megkövetelt gondosságot a fenti 19. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében.

26.      A felperes maga ismeri el ugyanis, hogy a Törvényszék Hivatalához benyújtandó ügyirat elkészítésekor zavarban volt.

27.      Ezenkívül nem tűnik úgy, hogy az a nehézség, amit a keresetlevél aláírt eredeti példányának annak másolataitól való megkülönböztetése jelent, ne lehetne leküzdhető minden olyan módszer révén, amely lehetővé teszi a keresetlevél elkülönítését oly módon, hogy a kerestlevélnek a Törvényszék Hivatalához történő benyújtására ne az eljárási szabályzat 43. cikke 6. §‑ában előírt tíznapos határidő lejártát követően kerüljön sor.

28.      Máskülönben meg kell állapítani, hogy egyrészt az, hogy a keresetlevél aláírt eredeti példányát nem nyújtották be az említett határidőben a Törvényszék Hivatalához, nem szerepel a keresetlevelek hiánypótlásának a felek részére szóló gyakorlati útmutató 55‑59. pontjában előírt esetei között, és másrészt, az említett gyakorlati útmutató 57. pontjának o) alpontja a felperesek érdekében lehetővé teszi, hogy a Törvényszék eltérően értékelje a keresetlevélnek az eljárási szabályzat 43. cikke 1. §‑a második bekezdésében előírt elfogadhatósági feltételeit, amelyek magukban foglalják a keresetlevél aláírt eredeti példányának annak másolataitól való megkülönböztetését. Ebből az következik, hogy a fent említett 57. pont o) alpontjában szabályozott hiánypótlásra biztosított lehetőség nem eredményezheti a felperesek körültekintésének csökkentését a keresetlevél aláírt eredeti példányának annak másolataitól való megkülönböztetése szükségességét illetően.

29.      Mindenesetre a felperes feladata az, hogy megkülönböztesse a keresetlevél aláírt eredeti példányát annak másolataitól.

30.      A fentiek összességéből az következik, hogy a kereset elkésett, és – mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant – el kell utasítani anélkül, hogy szükséges lenne kézbesíteni azt az OHIM‑nak.

 A felek kérelmei

24      Fellebbezésében a Bell & Ross azt kéri, hogy a Bíróság:

–        helyezze hatályon kívül a megtámadott végzést;

–        állapítsa meg, hogy a T‑51/10. sz. ügyben benyújtott hatályon kívül helyezés iránti kereset elfogadható, következésképpen pedig utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé érdemi határozathozatal érdekében;

–        az OHIM‑ot kötelezze a fellebbezési eljárás és az elsőfokú eljárás során felmerült költségek viselésére.

25      Az OHIM azt kéri, hogy a Bíróság:

–        utasítsa el a fellebbezést;

–        a felperest kötelezze a költségek viselésére.

 A fellebbezésről

26      A fellebbező fellebbezésének alátámasztása érdekében hat jogalapra hivatkozik.

 A Törvényszék eljárási szabályzata 111. cikkének megsértésére alapított első jogalapról

27      A fellebbező arra hivatkozik, hogy a főtanácsnok meghallgatásának mellőzése sérti a Törvényszék eljárási szabályzatának 111. cikkét.

28      Az e jogalapra adott válaszban hangsúlyozni kell, hogy bár Törvényszék eljárási szabályzatának a megtámadott végzés alapjául szolgáló 111. cikke előírja a főtanácsnok meghallgatását, az említett eljárási szabályzat 2. cikkének 2. §‑a azonban pontosítja, hogy a főtanácsnokra történő hivatkozásokat „kizárólag abban az esetben kell alkalmazni, ha az egyik bírót főtanácsnoknak kijelölték.” Márpedig a jelen ügyben a Törvényszék előtti eljárásban egyik bírót sem jelölték ki főtanácsnoknak.

29      E jogalapot tehát – mint megalapozatlant – el kell utasítani.

 A Törvényszék eljárási szabályzata 43. cikkének megsértésére alapított második jogalapról

 A felek érvei

30      A fellebbező azt rója fel a Törvényszéknek, hogy az tévesen értelmezte eljárási szabályzatának 43. cikkét annak megállapításával, hogy a keresetlevelet határidőn túl nyújtották be. A fellebbező hangsúlyozza, hogy szemben a Törvényszéknek a fent hivatkozott, a megtámadott végzés 17. pontjában említett, PubliCare Marketing Communications kontra OHIM (Publicare) ügyben hozott végzése alapjául szolgáló körülményekkel, a Hivatal a keresetindítási határidő lejártát megelőzően megkapta a keresetlevél hét példányát. A fellebbező azt állítja, hogy a releváns kérdés az eredeti keresetlevél azonosítása. Az említett 43. cikk egyáltalán nem írja elő az aláírás módozatait (a toll színe, fajtája stb.). A Törvényszék által a nedves ruhával végzett próba vitatható, mivel bizonyos tinták nem folynak. A megtámadott végzésben a Törvényszék, anélkül hogy említette volna azt a módszert, amely lehetővé tette számára az eredetinek a másolattól való megkülönböztetését, olyan feltételeket támasztott tehát, amelyek nem szerepelnek az eljárási szabályzatának 43. cikkében.

31      Az OHIM szerint e jogalap nyilvánvalóan megalapozatlan.

 A Bíróság álláspontja

32      A fellebbező állításával ellentétben a megtámadott végzés semmilyen különleges követelményt nem ír elő a keresetlevelek aláírási módozatai tekintetében, sem pedig olyan bizonyítási eszközöket, amelyek lehetővé teszik azon aláírás eredetiségének bizonyítását, amelynek szerepelnie kell a keresetleveleken.

33      Máskülönben nem vitatott az, hogy a keresetlevélnek a Hivatalhoz a keresetindítási határidő lejárta után beérkezett példányán szerepelt az ügyvéd eredeti aláírása.

34      Következésképpen ez a jogalap nem megalapozott.

 A hivatalvezetőnek szóló szolgálati utasítások 7. cikke 1. bekezdésének, valamint a felek részére szóló gyakorlati útmutató 57. pontja b) alpontjának megsértésére alapított harmadik jogalapról

 A felek érvei

35      A fellebbező arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy nem adott lehetőséget a kereset hiánypótlására a hivatalvezetőnek szóló szolgálati utasítások 7. cikke 1. bekezdésének, valamint a gyakorlati útmutató 57. pontja b) alpontjának megfelelően.

36      Az OHIM úgy ítéli meg, hogy ez a jogalap nem elfogadható, mivel a fellebbező nem hivatkozott a gyakorlati útmutató 57. pontja b) alpontjának megsértésére. Az ügy érdemét illetően az OHIM úgy véli, hogy e jogalap nem megalapozott.

 A Bíróság álláspontja

37      E jogalap elfogadhatóságát illetően meg kell jegyezni, hogy a megtámadott végzést a Törvényszék eljárási szabályzatának 111. cikke alapján hozták, amely nem követeli meg a felek meghallgatását egy ilyen határozat elfogadása előtt. Ilyen körülmények között a fellebbezőnek nem róható fel az, hogy a keresetlevélben elmulasztott felhozni az annak benyújtásával kapcsolatos feltételekre vonatkozó érveket. A harmadik jogalapnak tehát nem célja a Törvényszék előtti eljárás tárgyának megváltoztatása. E jogalap következésképpen elfogadható.

38      Az ügy érdemét illetően meg kell jegyezni, hogy a megtámadott végzés 17. pontjában a Törvényszék megállapította, hogy a keresetlevél aláírt eredeti példánya a Hivatalhoz határidőn túl érkezett be. A Törvényszék ezenkívül az említett végzés 28. pontjában megállapította, hogy a keresetlevél aláírt eredeti példánya határidőben történő benyújtásának hiánya nem szerepel a keresetlevelek hiánypótlásának a felek részére szóló gyakorlati útmutató 55–59. pontjában előírt esetei között.

39      Nem vitatott az, hogy a keresetlevél eredeti példánya a Törvényszék Hivatalához csak a keresetindítási határidő lejártát követően érkezett be.

40      Márpedig a Törvényszék eljárási szabályzata 43. cikkének 1. §‑a előírja, hogy be kell nyújtani minden eljárási iratnak a fél ügyvédje által aláírt eredeti példányát.

41      Az említett eljárási szabályzat 43. cikkének 6. §‑a szerint az a nap, amelyen az eljárási irat aláírással ellátott eredeti példányának másolata fax útján a Törvényszékhez beérkezik, az eljárási határidők számításának szempontjából csak akkor irányadó, ha az irat aláírással ellátott eredeti páldányát ezt követően legkésőbb tíz napon belül benyújtják a Hivatalhoz.

42      A keresetlevél aláírt eredeti példánya benyújtásának hiánya nem tartozik a Törvényszék eljárási szabályzata 44. cikkének 6. §‑a értelmében vett pótolható hiányosságok közé. Ily módon az ügyvéd által alá nem írt keresetlevél olyan hiányosságban szenved, amely az eljárási határidők lejártát követően maga után vonja a kereset elfogadhatatlanságát, és nem képezheti hiánypótlás tárgyát (lásd ebben az értelemben a C‑163/07. P. sz., Diy‑Mar Insaat Sanayi ve Ticaret és Akar kontra Bizottság ügyben 2007. november 27‑én hozott végzés [EBHT 2007., I‑10125. o.] 25. és 26. pontját).

43      Hangsúlyozni kell, hogy ezen eljárási rendelkezések szigorú alkalmazása felel meg a jogbiztonság követelményének, illetve annak a feltételnek, hogy a bírósági eljárásban ne érvényesülhessen hátrányos megkülönböztetés, sem önkényes bánásmód. A Bíróság alapokmánya 45. cikkének második bekezdése szerint csak előre nem látható körülmények vagy vis maior fennállásakor lehet eltérni az eljárási határidőkre vonatkozó szabályoktól (lásd ebben az értelemben különösen a 42/85. sz., Cockerill‑Sambre kontra Bizottság ügyben 1985. november 26‑án hozott ítélet [EBHT 1985., 3749. o.] 10. pontját és a C‑242/07. P. sz., Belgium kontra Bizottság ügyben 2007. november 8‑án hozott végzés [EBHT 2007., I‑9757. o.] 16. pontját).

44      Következésképpen ez a jogalap nem megalapozott.

 A menthető tévedésre és az előre nem látható körülményekre alapított negyedik és ötödik jogalapról

 A felek érvei

45      A fellebbező menthető tévedésre hivatkozik. Mivel a megkövetelt másolatok mennyisége (összesen 2651 oldal) jelentős volt, a fellebbezőnek szüksége volt külső szolgáltató igénybevételére. A szolgáltató a Törvényszéknek küldött küldeménybe elfelejtett belevenni egy iratot, amely hibát az ügyvédnek sikerült időben helyrehoznia. Az eredeti példány és a másolatok összetévesztése kivételes és külső körülményekből eredt, amelyek a szolgáltató mulasztásának tudhatók be. A fellebbező úgy véli, hogy jóhiszeműen és gondosan járt el. A Hivatalnak küldött valamennyi dokumentumot aláírták, és határidőben nyújtották be. A fellebbező arra is hivatkozik, hogy az eredeti példány és a másolatok össztévesztése a számára idegen, szokatlan körülményekből ered, és ennélfogva előre nem látható körülményeket jelent, nevezetesen az eredeti példány és a másolatok szolgáltató általi összetévesztését, és hiányos melléklet átadását az említett szolgáltató által. A fellebbező e nehézségek orvoslására minden eszközt igénybe vett.

46      Az OHIM úgy véli, hogy a menthető tévedés fogalma csak kivételes körülményekre vonatkozhat, így különösen azokra, amikor az érintett intézmény olyan jellegű magatartást tanúsított, amely önmagában vagy meghatározó mértékben okozta a jogalany menthető tévedését. Márpedig az eredeti példány és egy másolat közötti különbségtételnek fontos szerepe van. A fellebbezőnek egyértelműen meg kellett volna különböztetnie az eredeti példányt a másolatoktól, például azáltal, hogy az eredetit kék színű tintával írja alá. Ha gyorsabban járt volna el, a hiánypótlás lehetséges lett volna a keresetindítási határidőn belül. Az OHIM úgy ítéli meg, hogy az eredeti példány és a másolatok összetévesztése a fellebbezőnek felróható.

 A Bíróság álláspontja

47      A Törvényszék helyesen tette, hogy a megtámadott végzés 19. pontjában kifejtette, hogy a keresetindítási határidőket illetően a menthető tévedés fogalmát megszorítóan kell értelmezni, és az csak kivételes körülményekre vonatkozhat, többek között azokra, amelyek között az érintett intézmény olyan magatartást tanúsított, amely önmagában vagy meghatározó mértékben a jóhiszemű és az átlagosan tájékozott személytől megkövetelt gondosságot tanúsító jogalany számára érthető zavart okozott.

48      Az előre nem látható körülmények fogalma egyfelől az érdekelt számára idegen, szokatlan körülményekre vonatkozó objektív elemet foglal magában, másfelől pedig ahhoz kötődő szubjektív elemet, hogy az érdekelt köteles védekezni a rendkívüli esemény következményei ellen, megtéve ennek során – anélkül, hogy túlzott áldozatot hozna – a megfelelő intézkedéseket. Az érdekeltnek különösen gondosan kell ügyelnie az eljárás lefolyására, és ezen belül gondot kell fordítania a megállapított határidők betartására (lásd ebben az értelemben a C‑195/91. P. sz., Bayer kontra Bizottság ügyben 1994. december 15‑én hozott ítélet [EBHT 1994., I‑5619. o.] 32. pontját és a fent hivatkozott Belgium kontra Bizottság ügyben hozott végzés 17. pontját).

49      A fellebbező azt állítja, hogy a keresetlevél eredeti példányának és másolatainak összetévesztése egy harmadik vállalkozás tevékenységének tudható be, amelyet a fellebbező az eljárást megindító irat benyújtásához szükséges számos másolat elkészítésével bízott meg.

50      Amint azt a főtanácsnok indítványának 89. pontjában hangsúlyozta, a Hivatalhoz benyújtandó eljárási iratok elkészítése, vizsgálata és ellenőrzése az érintett fél ügyvédjének felelősségi körébe tartozik. Ennélfogva az a tény, hogy a keresetlevél eredeti példányának és másolatainak összetévesztése a másolatok elkészítésével a fellebbező által megbízott harmadik vállalkozás tevékenységének tudható be, valamint a fellebbező által hivatkozott többi körülmény nem tekinthető olyan kivételes körülménynek vagy a fellebbező számára szokatlan, tőle idegen eseménynek, amely igazolhatná menthető tévedését vagy előre nem látható körülmények fennállását.

51      A negyedik és ötödik jogalap tehát nem megalapozott.

 Az arányosság és a jogos bizalom elvének megsértésére alapított hatodik jogalapról

 A felek érvei

52      A fellebbező azt állítja, hogy azáltal, hogy a Törvényszék a keresetet annak ellenére elfogadhatatlannak nyilvánította, hogy a keresetlevél hét ‑ az ügyvéd aláírásával ellátott – példánya határidőben beérkezett, figyelmen kívül hagyta az arányosság és a jogos bizalom elvét. Mind a hivatalvezetőnek szóló szolgálati utasítások (7. cikk), mind a gyakorlati útmutató (57. pont, b) alpont) lehetővé teszi a keresetlevél hiánypótlását annak érdekében, hogy az ügyvéd eredeti aláírása szerepeljen rajta.

53      Az OHIM hangsúlyozza, hogy az eljárási határidők és más eljárási alakiságok szigorú alkalmazása nem érinti a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot. A keresetlevél elkésett benyújtása miatti elfogadhatatlanság nem ellentétes az említett joggal, és nem is aránytalan. A gyakorlati útmutató 57. pontjának b) alpontja természeténél fogva nem alapozhat meg egy eredeti aláírást nem tartalmazó keresetlevél hiánypótlására vonatkozó jogos bizalmat, és semmilyen módon nem sértheti meg a Törvényszék eljárási szabályzata 43. cikkének 6. §‑ában előírt világos követelményt.

 A Bíróság álláspontja

54      Mivel a keresetlevél eredeti példányát az előírt határidőben nem nyújtották be, a fellebbező keresete elfogadhatatlan.

55      Ezt a következtetést nem érinti a fellebbezőnek az arányosság elvére történő hivatkozása. Amint ugyanis a jelen ítélet 43. pontjában korábban említésre került, ezeknek az eljárási rendelkezéseknek a szigorú alkalmazása felel meg a jogbiztonság követelményének, illetve annak a feltételnek, hogy a bírósági eljárásban ne érvényesülhessen hátrányos megkülönböztetés, sem önkényes bánásmód.

56      A bizalomvédelem elvének állítólagos megsértését illetően emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság már többször kimondta, hogy az említett elvre való hivatkozás joga minden jogalanyt megillet, amennyiben valamely uniós intézmény benne megalapozott várakozásokat kelt. Továbbá senki nem hivatkozhat erre az elvre anélkül, hogy ne jelölné meg a közigazgatási szerv által neki tett pontos ígéreteket (a C‑506/03. sz., Németország kontra Bizottság ügyben 2005. november 24‑én hozott ítélet 58. pontja). Hasonlóképpen, amennyiben az elővigyázatos és körültekintő gazdasági szereplő számíthat az érdekeit esetleg érintő közösségi intézkedés elfogadására, annak elfogadása esetén nem hivatkozhat az említett elvre (a 265/85. sz., Van de Bergh en Jurgens és Van Dijk Food Products (Lopik) kontra Bizottság ügyben 1987. március 11‑én hozott ítélet [EBHT 1987., 1155. o.] 44. pontja).

57      A jelen ügyben elegendő megállapítani, hogy a fellebbező fellebbezése alátámasztásául nem hivatkozott semmilyen olyan tényre, amely lehetővé tenné az arra történő következtetést, hogy a Törvényszék pontos ígéreteket tett a számára a keresetlevele hiánypótlását illetően.

58      Következésképpen a hatodik jogalap nem megalapozott.

59      Az eddigi megfontolások összességéből következik, hogy a fellebbezést – mint megalapozatlant – teljes egészében el kell utasítani.

 A költségekről

60      A Bíróság eljárási szabályzata 69. cikkének 2. §‑a alapján, amely ugyanezen szabályzat 118. cikke értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazandó, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.

61      Mivel a fellebbező pervesztes lett, az OHIM kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

1)      A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2)      A Bíróság a Bell & Rosst kötelezi a költségek viselésére.

Aláírások

---

* Az eljárás nyelve: francia.