C‑196/10. sz. ügy

Paderborner Brauerei Haus Cramer KG

kontra

Hauptzollamt Bielefeld

(a Finanzgericht Düsseldorf [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Közös Vámtarifa – Kombinált Nómenklatúra – Tarifális besorolás – A 2203 és a 2208 vámtarifaszám – Malátasörből előállított, kevert ital gyártására szánt alapanyag ”

Az ítélet összefoglalása

Közös Vámtarifa – Vámtarifaszámok – 14 térfogatszázalékos alkoholtartalmú, főzött sörből ülepítéssel, majd a sörre jellemző összetevők koncentrációját csökkentő ultrafiltrációval készített „malt beer base”

(2658/87 tanácsi rendelet, I. melléklet)

A 2587/91 rendelettel módosított, a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy a „malt beer base” elnevezésű 14 térfogatszázalékos alkoholtartalmú, főzött sörből készített folyadékot, amelyet ülepítenek, majd ultrafiltrációnak vetnek alá – amely utóbbi eljárás során csökkentik az olyan összetevők koncentrációját, mint a keserűanyagok és a proteinek –, az említett módosított rendelet I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra 2208 vámtarifaszáma alá kell besorolni.

Egyrészt, mivel a „malt beer base” nem fogyasztásra szánt késztermék, hanem valamely kevert ital gyártásához használt félkész termék, úgy azt nem lehet alkoholos italnak tekinteni. Másrészt a „malt beer base” nem pusztán és egyszerűen erjesztéssel készül, hanem az erjesztést ultrafiltráció is követi. A szóban forgó termék, amely főzött sörből készül, ezen kiegészítő kezelést követően elveszíti a KN 2203 vámtarifaszáma alá tartozó sör jellemzőit és sajátos objektív tulajdonságait. A „malt beer base” jellemzői és sajátos objektív tulajdonságai viszont megfelelnek a 2208 vámtarifaszám alá tartozó etilalkohol objektív jellemzőinek és tulajdonságainak, vagy legalábbis hasonlítanak azokhoz.

(vö. 34., 37., 41. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nyolcadik tanács)

2011. július 14.(*)

„Közös Vámtarifa – Kombinált Nómenklatúra – Tarifális besorolás – A 2203 és a 2208 vámtarifaszám – Malátasörből előállított, kevert ital gyártására szánt alapanyag”

A C‑196/10. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Finanzgericht Düsseldorf (Németország) a Bírósághoz 2010. április 19‑én érkezett, 2010. április 7‑i határozatával terjesztett elő az előtte

a Paderborner Brauerei Haus Cramer KG

és

a Hauptzollamt Bielefeld

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (nyolcadik tanács),

tagjai: K. Schiemann tanácselnök, C. Toader és A. Prechal (előadó) bírák,

főtanácsnok: Y. Bot,

hivatalvezető: Fülöp B. tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2011. március 24‑i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

–        a Paderborner Brauerei Haus Cramer KG képviseletében Th. Rödder, Wirtschaftsprüfer/Steuerberater, valamint J. Schönfeld és J. Bahns Rechtsanwälte,

–        a görög kormány képviseletében G. Papadaki, Z. Chatzipavlou és M. Tassopoulou, meghatalmazotti minőségben,

–        a holland kormány képviseletében C. Wissels és B. Koopman, meghatalmazotti minőségben,

–        az Európai Bizottság képviseletében L. Bouyon és B.‑R. Killmann, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1        Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az 1991. július 26‑i 2587/91/EGK bizottsági rendelettel (HL L 259., 1. o.) módosított, a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.; a továbbiakban: 2658/87 rendelet) I. mellékletében található Közös Vámtarifa Kombinált Nómenklatúrájának (a továbbiakban: KN) értelmezésére vonatkozik.

2        E kérelmet a Paderborner Brauerei Haus Cramer KG (a továbbiakban: Paderborner Brauerei) és a Hauptzollamt Bielefeld között, azon négy adómegállapító határozat tárgyában folyamatban lévő eljárás keretében terjesztették elő, amelyeket az utóbbi fogadott el a Paderborner Brauerei‑jel szemben a 2002‑es és 2003‑as évben általa beszerzett „malt beer base” nevű termékre megállapított alkohol‑jövedékiadó tárgyában.

 Jogi háttér

 A 92/83/EGK irányelv

3        Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19‑i 92/83/EGK tanácsi irányelv (HL L 316., 21. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 206. o.) meghatározta az alkohol és az alkoholtartalmú italok közös fogalmát annak érdekében, hogy a belső piacon biztosítsák a tagállamokban az e termékekre alkalmazandó minimális jövedékiadó‑mérték helyes alkalmazását.

4        Az említett irányelv 2. cikke előírja:

„Ezen irányelv alkalmazásában »sör« minden, a 2203 KN‑kód alá tartozó termék, vagy minden, a sörnek a 2206 KN‑kód alá tartozó, nem alkoholtartalmú italokkal való keverékét tartalmazó termék, mindkét esetben 0,5 térfogatszázalékot meghaladó tényleges alkoholtartalommal.”

5        A 92/83 irányelv 20. cikkének első francia bekezdése kimondja:

„Ezen irányelv alkalmazásában »etilalkohol«:

–        az összes olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, és a 2207 és 2208 KN‑kód alá tartozik, még akkor is, ha azok a termékek egy másik KN‑fejezet alá tartozó termék részét képezik.”

6        Ezen irányelv 26. cikke a következőképpen rendelkezik:

„Ezen irányelvben a KN‑kódokra történő hivatkozások az ezen irányelv elfogadásakor érvényben lévő Kombinált Nómenklatúra változatában foglalt kódokra vonatkoznak.”

7        A 92/83 irányelvet Németországban többek között a borpárlat‑monopóliumról szóló törvény (Gesetz über das Branntweinmonopol) és a sör adójának megállapításáról szóló törvény (Biersteuergesetz) ültette át. A borpárlat‑monopóliumról szóló törvény 130. §‑ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az alkohol‑jövedékiadó hatálya alá tartoznak egyebek mellett a KN 2208 vámtarifaszám alá tartozó azon alkoholtartalmú termékek, amelyek alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot. Ugyanezen rendelkezés (5) bekezdése a KN 1992. október 19‑én hatályos változatának alkalmazására utal.

 A KN

8        A 2658/87 rendelettel bevezetett KN a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeren (a továbbiakban: HR) alapul, amelyet a később a Vámigazgatások Világszervezetévé átalakult Vámegyüttműködési Tanács állapított meg, és a Brüsszelben 1983. június 14‑én megkötött nemzetközi egyezmény vezetett be, amely utóbbit az Európai Közösség részéről az összehangolt áruleíró és kódrendszerről szóló nemzetközi egyezmény és az azt módosító jegyzőkönyv megkötéséről szóló, 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.; a továbbiakban: HR‑egyezmény) hagyta jóvá. A KN átveszi a HR vámtarifaszámait és hat számjegyű vámtarifaalszámait, csak a hetedik és nyolcadik számjegy képez speciális KN‑albontást.

9        A 2658/87 rendelet 12. cikke szerint az Európai Bizottság minden évben rendelettel elfogadja a Kombinált Nómenklatúra egységes szerkezetű változatát a Közös Vámtarifa vonatkozó autonóm és szerződéses vámtételeivel együtt, amint az az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik.

10      A KN első része I. szakaszának A. fejezetében találhatók a KN általános értelmezési szabályai (a továbbiakban: általános szabályok), amelyek különösen az alábbiakat írják elő:

„A.      A [KN] értelmezésének általános szabályai

Az áruknak a [KN‑ba] történő besorolására a következő elvek az irányadók:

1.      Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint – ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik – a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.

[…]

4.      Azt az árut, amelyet az előző szabályok szerint nem lehet besorolni, a hozzá legjobban hasonlító árura vonatkozó vámtarifaszám alá kell besorolni.

[…]

6.      A vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolást a vámtarifaalszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az azokhoz kapcsolódó esetleges alszámos megjegyzések, valamint a fenti általános szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni azzal, hogy csak azonos szintű vámtarifaalszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak.”

11      A KN IV. áruosztálya 1992‑ben hatályos változatának elnevezése „Élelmiszer‑készítmények; italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet; dohány és elkészített dohánypótlók” volt. Ez az áruosztály tartalmazta többek között a 22. árucsoportot, amelynek az elnevezése „Italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet”. Ez az árucsoport tartalmazta többek között a 2203 („Malátából készült sörök”) és a 2208 vámtarifaszámot („Nem denaturált etilalkohol, kevesebb, mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital; összetett alkoholos készítmények italok előállításához”).

12      A 2658/87 rendelet 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának második francia bekezdése és 10. cikke értelmében a Bizottság elfogadja a KN‑re vonatkozó magyarázó megjegyzéseket, és közzéteszi azokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

13      A KN 2203 vámtarifaszámához nem tartozik magyarázó megjegyzés.

14      A KN 2208 vámtarifaszámára vonatkozó magyarázat így szól:

„A 2208 vámtarifaszám alá tartozó szesz, likőr és más alkoholos ital általában emberi fogyasztásra szánt alkoholos folyadék, amely a következőképpen készül:

–        természetes erjesztett folyadék, mint pl. a bor vagy almabor, vagy előzetesen erjesztett gyümölcs, borseprő, gabona vagy más növényi termék közvetlen lepárlásával (aroma hozzáadásával is);

–        vagy a lepárlással előállított alkoholhoz egyszerűen különféle aromaanyagokat és néha cukrot adva.

[…]

Nem tartoznak e vámtarifaszám alá az erjesztéssel nyert alkoholos italok (2203 00–2206 00 vámtarifaszám).”

 A HR

15      A HR‑ről szóló egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése szerint minden szerződő fél kötelezettséget vállal arra, hogy tarifa‑ és statisztikai nómenklatúrái megegyeznek a HR‑rel. Ugyanezen rendelkezés szerint minden szerződő fél kötelezettséget vállal arra is, hogy alkalmazza a HR általános értelmezési szabályait, valamint a HR áruosztályainak, árucsoportjainak és alszámainak valamennyi megjegyzését, és nem módosítják az áruosztályok, árucsoporok, vámtarifaszámok és alszámok hatályát.

16      A HR‑re vonatkozó magyarázó megjegyzéseket a Vámigazgatások Világszervezete fogadja el. A magyarázó megjegyzéseket a Vámigazgatások Világszervezete két hivatalos nyelvén, azaz franciául és angolul teszik közzé.

17      A KN 2203 vámtarifaszámára vonatkozó HR magyarázó megjegyzés francia változata a következőket mondja ki:

„La bière est une boisson alcoolique qui s’obtient par la fermentation du moût préparé avec du malt d’orge ou de froment, qu’on a fait bouillir en présence d’eau avec généralement du houblon. […] L’addition de houblon a pour effet de développer des principes amers et aromatiques et de permettre une meilleure conservation du produit. […]

[…]”

18      A KN 2203 vámtarifaszámra vonatkozó HR magyarázó megjegyzés angol változata a következőket mondja ki:

„Beer is an alcoholic beverage obtained by fermenting a liquor (wort) prepared from malted barley or wheat, water and (usually) hops. […] The addition of hops imparts a bitter and aromatic flavour and improves the keeping qualities. […]

[…]”

[A sör alkoholos ital, amelyet malátázott árpából vagy búzából, víz és (rendszerint) komlóból készített folyadék (sörcefre) erjesztésével nyernek. A komló hozzáadása keserű és aromás ízt ad és javítja az eltarthatóság minőségét.]

19      A KN 2208 vámtarifaszámra vonatkozóan a HR magyarázó megjegyzésének francia változata előírja:

„La présente position couvre, d’une part, et quel que soit leur degré alcoolique :

A)      Les eaux de vie [...]

B)      Les liqueurs [...]

C)      Toutes autres boissons spiritueuses [...]

D’autre part, la position comprend l’alcool éthylique non dénaturé d’un titre alcoométrique volumique de moins de 80% vol, qu’il soit destiné à la consommation humaine ou à des usages industriels; même s’il est propre à la consommation, l’alcool éthylique se distingue des produits visés en A), B) et C) ci‑dessus, par le fait qu’il est dénué de tout principe aromatique.”

20      E magyarázó megjegyzés angol változata a következőket mondja ki:

„The heading covers, whatever their alcoholic strength:

(A) Spirits […]

(B) Liqueurs and cordials […]

(C) All other spirituous beverages […]

Provided that their alcoholic strength by volume is less than 80 % vol, the heading also covers undenatured spirits (ethyl alcohol and neutral spirits) which, contrary to those at (A), (B) and (C) above, are characterised by the absence of secondary constituents giving a flavour or aroma. These spirits remain in the heading whether intended for human consumption or for industrial purposes”.

[E vámtarifaszám alá kell osztályozni bármilyen alkoholtartalommal:

A)      A[…] szeszt […]

B)      A likőrök[et] […]

C)      Minden egyéb szeszes italt […]

Feltéve, hogy az alkoholtartalmuk 80 térfogatszázaléknál kevesebb, e vámtarifaszám alá tartoznak azok a nem denaturált szeszek is (etilalkohol és semleges szesz), amelyeket a fenti A), B) és C) pontokban leírtakkal szemben éppen az jellemez, hogy nem tartalmaznak ízt és zamatot adó másodlagos alkotórészeket. Ezeket az alkoholokat e vámtarifaszám alá kell osztályozni, akár emberi fogyasztásra, akár ipari célra alkalmasak.]

 Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

21      A Paderborner Brauerei sörfőzde. A Paderborner Brauerei az Alko International BV‑től – Hollandiából – a 2002‑es évben összesen 99 847,33 liter, 2003. június 6. és 23. között pedig összesen 74 745,41 liter „malt beer base” nevű folyadékot szerzett be, amelyet a „Salitos Ice” elnevezésű kevert ital gyártásához használt.

22      A Finanzgericht Düsseldorf által megadott információk szerint a „malt beer base” 14 térfogatszázalékos alkoholtartalmú főzött sörből készül, amelyet ülepítenek, majd ultrafiltrációnak vetnek alá, amely utóbbi eljárás során csökkentik az olyan összetevők koncentrációját, mint a keserűanyagok és a proteinek. A „malt beer base‑nek” szintén 14 térfogatszázalékos az alkoholtartalma. Színtelen, átlátszó, alkoholszagú, enyhén keserű ízű folyadékról van szó.

23      Mivel a Hauptzollamt Bielefeld álláspontja szerint a „malt beer base‑t” a KN 2208 vámtarifaszáma alá kell besorolni; a borpárlat‑monopóliumról szóló törvény 130. §‑a (2) bekezdésének 1. pontja alapján felszólította a Paderborner Brauereit a megfelelő alkohol‑jövedékiadó megfizetésére. Következésképpen a Hauptzollamt Bielefeld a felperes által a 2002. évben beszerzett „malt beer base” után a 2003. augusztus 1‑jén hozott határozattal 182 141,49 euró összegű alkohol‑jövedékiadót szabott ki, a 2003. június 6. és 23. között beszerzett „malt beer base” után pedig a 2003. július 14‑én hozott három határozatban összesen 136 350,74 euró összegű alkohol‑jövedékiadót.

24      Az e határozatokkal szemben a Paderborner Brauerei által benyújtott panaszt a vámhatóság a 2009. június 19‑i határozatával elutasította. A Paderborner Brauerei ekkor keresetet nyújtott be a Finanzgericht Düsseldorf előtt.

25      Az alapeljárás keretében a Paderborner Brauerei többek között úgy érvel, hogy a „malt beer base‑t” nem a KN 2208 vámtarifaszáma alá kell besorolni. A Paderborner Brauerei szerint „malt beer base” nem lepárlással, illetve különböző aromaanyagok, illetve cukor hozzáadásával készül. Sokkal inkább erjesztés útján készített termékről van szó, amelyet más tagállamokban a KN 2203 vámtarifaszáma alá sorolnak. Az árut malátából készítik, és az félkész termékként söralapú könnyű kevert ital előállítására szolgál. A Paderborner Brauerei szerint a KN 2203 vámtarifaszáma nem írja elő, hogy ezek az áruk közvetlen fogyasztásra szánt italok legyenek.

26      A Hauptzollamt Bielefeld kéri a kereset elutasítását, és fenntartja azon álláspontját, hogy a „malt beer base‑t” a KN 2208 vámtarifaszáma alá kell besorolni.

27      E körülmények között a Finanzgericht Düsseldorf az eljárást felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

„Úgy kell‑e értelmezni a [2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló] 2001. augusztus 6‑i 2031/2001/EK bizottsági rendelettel (HL L 279., 1. o.), valamint a […] 2002. augusztus 1‑jei 1832/2002/EK bizottsági rendelettel (HL L 290., 1. o.) módosított [KN‑t], hogy a 14 térfogatszázalékos alkoholtartalmú »malt beer base« megjelölésű árut, amelyet főzött sörből készítenek, ülepítenek és ultrafiltrációnak vetnek alá – amely utóbbi eljárás során csökkentik az olyan összetevők koncentrációját, mint a keserűanyagok és a proteinek – a 2208 vámtarifaszám alá kell besorolni?”

 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

28      Először is rá kell mutatni, hogy a 92/83 irányelv 26. cikke alapján a KN alapeljárásban alkalmazandó változatát az említett irányelv elfogadásakor hatályban lévő 2587/91 rendelet tartalmazza, nem pedig a 2031/2001 és az 1832/2002 rendelet, amelyekre az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésében a kérdést előterjesztő bíróság hivatkozott.

29      A Paderborner Brauerei szerint a „malt beer base‑t” – mint erjesztéssel készített, fizikai szűrési folyamatnak alávetett sört – a KN 2203 vámtarifaszáma alá kell besorolni, mivel a besorolás meghatározó szempontja az erjesztési folyamat. Szerinte a jelen esetben hiányzik a lepárlás – mint gyártási folyamat –, amely a KN 2208 vámtarifaszám alá történő besorolás feltétele. Ráadásul a KN 2208 vámtarifaszámára vonatkozó magyarázó megjegyzés követelményei szerint akkor beszélhetünk etilalkoholról, ha az „nem tartalmaz ízt adó alkotórészeket”, míg a „malt beer base‑nek” ténylegesen van íze, tehát az tartalmaz ízt adó alkotórészeket.

30      A görög és a holland kormány, valamint a Bizottság ezzel szemben úgy véli, hogy a „malt beer base‑t” a KN 2208 vámtarifaszáma alá kell besorolni.

31      Ebben a tekintetben emlékeztetni kell arra az állandó ítélkezési gyakorlatra, amely szerint a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszáma és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (lásd különösen a C‑142/06. sz. Olicom‑ügyben 2007. július 18‑án hozott ítélet [EBHT 2007., I‑6675. o.] 16. pontját és C‑370/08. sz., Data I/O ügyben 2010. május 20‑án hozott ítélet [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 29. pontját).

32      A KN tekintetében a Bizottság, illetve a HR tekintetében a Vámigazgatások Világszervezete által kidolgozott magyarázó megjegyzések fontos eligazítást nyújtanak az egyes vámtarifaszámok tartalmának értelmezéséhez, mindazonáltal nem rendelkeznek kötelező hatállyal (a fent hivatkozott Olicom‑ügyben hozott ítélet 17. pontja, és a fent hivatkozott Data I/O ügyben hozott ítélet 30. pontja).

33      A jelen esetben a KN 2203 vámtarifaszámára vonatkozó HR magyarázó megjegyzésekből kitűnik, hogy a sört alkoholos italnak kell tekinteni. A KN értelmében valamely terméket akkor lehet „italként” besorolni, ha az folyékony, és emberi fogyasztásra szánták (a 114/80. sz. Dr Ritter‑ügyben 1981. március 26‑án hozott ítélet [EBHT 1981., 895. o.] 9. pontja).

34      Márpedig a kérdést előterjesztő bíróság által megadott információk szerint a „malt beer base” nem fogyasztásra szánt késztermék, hanem a „Salitos Ice” elnevezésű kevert ital gyártásához használt félkész termék. Ennélfogva, jóllehet a „malt beer base” folyékony, és emberi fogyasztásra alkalmas – abban az értelemben, hogy iható –, annak nem az emberi fogyasztás az elsődleges rendeltetése. Mivel ezt a terméket késztermékként a fogyasztók számára nem értékesítették, azt nem lehet alkoholos italnak tekinteni.

35      A 2208 vámtarifaszámra vonatkozó HR magyarázó megjegyzés ezzel szemben kifejezetten megjelöli, hogy az az etilalkoholra is vonatkozik, függetlenül attól, hogy azt emberi fogyasztásra vagy ipari felhasználásra szánták. Ennélfogva nem eredményezi a „malt beer base” ezen vámtarifaszám alóli kizárását az a tény, hogy az csak félkész termék.

36      Tény, hogy a KN 2208 vámtarifaszámára vonatkozó magyarázó megjegyzések kizárják e vámtarifaszám hatálya alól az erjesztéssel készült alkoholos italokat, a jelen esetben azonban elég arra emlékeztetni, hogy ez a „malt beer base” ebben a tekintetben nem érintett, mivel – ahogyan az a jelen ítélet 34. pontjából kitűnik – nem minősül alkoholos italnak.

37      Mindenesetre a „malt beer base” nem pusztán és egyszerűen erjesztéssel készül, hanem az erjesztést ultrafiltráció is követi. A szóban forgó termék, amely főzött sörből készül, ezen kiegészítő kezelést követően elveszíti a sör jellemzőit és sajátos objektív tulajdonságait. Ez a termék ránézésre nem hasonlít a sörre, és nem rendelkezik a sör sajátos keserű ízével sem. A kérdést előterjesztő bíróság által megadott információk szerint a „malt beer base” színtelen, átlátszó, alkoholszagú, enyhén keserű ízű 14 térfogatszázalékos alkoholtartalmú folyadék, amelyet a „Salitos Ice” elnevezésű kevert ital gyártásához használnak. Az említettek nem a KN 2203 vámtarifaszáma alá tartozó sör, hanem a 2208 vámtarifaszám alá tartozó etilalkohol objektív jellemzőinek és tulajdonságainak felelnek meg, vagy legalábbis hasonlítanak azokhoz.

38      Végül a Paderborner Brauerei azon érvét illetően, amely szerint a KN 2208 vámtarifaszámára vonatkozó HR magyarázó megjegyzés szerint az etilalkohol szagtalan és íztelen, míg a „malt beer base” alkoholszagú és enyhén keserű ízű, először is rá kell mutatni, hogy ebben a tekintetben van némi nyelvi különbség a HR magyarázatának két hivatalos változata, a francia és az angol változat között.

39      Mindazonáltal az említett megjegyzésnek sem a francia, sem az angol változata nem követeli meg az íz vagy a szag teljes hiányát ahhoz, hogy valamely terméket etilalkoholként lehessen besorolni. Közelebbről, e változatok szerint az etilalkohol abban különbözik a szesztől, a likőröktől és a KN 2208 vámtarifaszáma alá tartozó minden egyéb szeszes italtól, hogy ez utóbbiak tartalmaznak ízt és zamatot adó alkotórészeket, és jellegzetes ízük van (lásd ebben az értelemben a 185/73. sz. König‑ügyben 1974. május 29‑én hozott ítélet [EBHT 1974., 607. o.] 19. pontját).

40      Ebből az következik, hogy az utóbbi termékekkel ellentétben az etilalkohol íze és szaga közömbös tényező valamely terméknek a KN 2208 vámtarifaszáma alá történő besorolásánál. Ennélfogva nem akadályozza a „malt beer base” ezen vámtarifaszám alá való besorolását az a tény, hogy az alkoholszagú és enyhén keserű ízű.

41      A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2658/87 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy az alapeljárásban szóban forgó „malt beer base” elnevezésű folyadékhoz hasonló, 14 térfogatszázalékos, főzött sörből készített folyadékot, amelyet ülepítenek, majd ultrafiltrációnak vetnek alá – amely utóbbi eljárás során csökkentik az olyan összetevők koncentrációját, mint a keserűanyagok és a proteinek –, a KN 2208 vámtarifaszáma alá kell besorolni.

 A költségekről

42      Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

Az 1991. július 26‑i 2587/91/EGK bizottsági rendelettel módosított, a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendeletet úgy kell értelmezni, hogy az alapeljárásban szóban forgó „malt beer base” elnevezésű folyadékhoz hasonló, 14 térfogatszázalékos alkoholtartalmú, főzött sörből készített folyadékot, amelyet ülepítenek, majd ultrafiltrációnak vetnek alá – amely utóbbi eljárás során csökkentik az olyan összetevők koncentrációját, mint a keserűanyagok és a proteinek –, az említett módosított rendelet I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra 2208 vámtarifaszáma alá kell besorolni.

Aláírások

---

* Az eljárás nyelve: német.