C‑517/09. sz. ügy

RTL Belgium SA, korábban TVi SA

(a Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel [Belgium] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„89/552/EGK irányelv – Televíziós műsorszolgáltatás – Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel – Az EUMSZ 267. cikk értelmében vett tagállami bíróság fogalma – A Bíróság hatáskörének hiánya”

Az ítélet összefoglalása

Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bírósághoz fordulás – Az EUMSZ 267. cikk értelmében vett nemzeti bíróság – Fogalom

(EUMSZ 267. cikk)

Annak megítéléséhez, hogy valamely előzetes döntéshozatalt kezdeményező szerv az EUMSZ 267. cikk szerinti „bíróságnak” minősül‑e – ami kizárólag az uniós jog alapján eldöntendő kérdés –, a Bíróság olyan tényezők összességét veszi figyelembe, mint például az, hogy a szerv jogszabály alapján jött‑e létre, állandó jelleggel működik‑e, hatásköre kötelező jellegű‑e, az eljárása kontradiktórius jellegű‑e, jogszabályokat alkalmaz‑e, valamint független‑e.

Ami konkrétabban az előzetes döntéshozatalt kezdeményező szerv függetlenségét illeti, e fogalmat két szempont határozza meg. Az első, külső szempont azt feltételezi, hogy e szerv védve van az olyan külső beavatkozástól vagy nyomástól, amely veszélyeztetheti tagjai ítéletalkotásának függetlenségét az eléjük kerülő jogvitákat illetően. A második, belső szempont a pártatlanság fogalmát öleli fel, és egyenlő távolságtartást jelent a jogvitában részt vevő felektől, illetve e felek azon érdekeitől, amelyek a jogvita tárgyát képezik.

Nem felel meg e függetlenségi kritériumnak a Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel, amelynek feladata az, hogy ellenőrizze, hogy az érintett médiumok felelős szerkesztői tiszteletben tartják‑e az audiovizuális területre vonatkozó szabályokat, és kiszabja az esetleges jogsértőkkel szembeni szankciókat, aminek következtében nem minősül az EUMSZ 267. cikk értelmében vett bíróságnak. Ugyanis a Conseil supérieur de l’audiovisuelnek és szerveinek sem a szervezeti felépítése, sem a feladatköre nem teszi lehetővé, hogy úgy tekintsük, hogy az említett Collège egyfelől a feltételezett jogsértő, másfelől az audiovizuális terület felügyeletével megbízott közigazgatási hatóság tekintetében pártatlan, harmadik félként jár el. Konkrétabban a döntéshozó szervként működő Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel a Conseil supérieur de l’audiovisuel hivatalán keresztül funkcionális kapcsolatban van az említett Conseil egészével, valamint a vizsgálati hivatallal, amelynek javaslata alapján döntést hoz. Ebből következően a Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel a döntéshozatal során nem különül el az ellenőrzést végző közigazgatási hatóságtól, amely az audiovizuális területen folytatott eljárásokban részt vevő félnek tekinthető. E megállapítást megerősíti az a tény is, hogy a Conseil supérieur de l’audiovisuelt a hivatal képviseli a bírósági eljárásokban és harmadik felekkel szemben.

(vö. 36., 39–42., 44–46. pont)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hatodik tanács)

2010. december 22.(*)

„89/552/EGK irányelv – Televíziós műsorszolgáltatás – Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel – Az EUMSZ 267. cikk értelmében vett tagállami bíróság fogalma – A Bíróság hatáskörének hiánya”

A C‑517/09. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel (Belgium) a Bírósághoz 2009. december 11‑én érkezett, 2009. december 3‑i határozatával terjesztett elő az előtte

az RTL Belgium SA‑ra (korábban: TVi SA)

vonatkozóan folytatott eljárásban,

A BÍRÓSÁG (hatodik tanács),

tagjai: A. Arabadjiev tanácselnök, A. Rosas és P. Lindh (előadó) bírák,

főtanácsnok: J. Kokott,

hivatalvezető: M.‑A. Gaudissart egységvezető,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2010. november 9‑i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

–        az RTL Belgium SA, korábban: TVi SA képviseletében F. Tulkens és S. Seys ügyvédek,

–        a CLT‑UFA képviseletében G. de Foestraets ügyvéd,

–        a belga kormány képviseletében M. Jacobs, meghatalmazotti minőségben, segítője: A. Feyt ügyvéd,

–        a luxemburgi kormány képviseletében C. Schiltz, meghatalmazotti minőségben, segítője: P. Kinsch ügyvéd,

–        az Európai Bizottság képviseletében C. Vrignon és E. Montaguti, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott azon határozatra, miszerint az ügy elbírálására főtanácsnoki indítvány nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1        Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2007. december 11‑i 2007/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 332., 27. o.) módosított, a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3‑i 89/552/EGK tanácsi irányelv (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv; HL L 298., 23. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. kötet, 1. fejezet, 224. o.; helyesbítés: HL 2006. L 227., 62. o.; a továbbiakban: 89/552 irányelv) 1. cikke c) pontjának értelmezésére vonatkozik.

2        E kérelmet a Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel de la Communauté française de Belgique terjesztette elő a távértékesítésre vonatkozó nemzeti szabályozás megsértése miatt bepanaszolt RTL Belgium SA‑ra (a továbbiakban: RTL Belgium társaság) vonatkozó eljárás keretében.

 Jogi háttér

 Az uniós jog

3        A 89/552 irányelv 1. cikkének c) és d) pontjában a következő fogalommeghatározások szerepelnek:

„c)      »szerkesztői felelősség«: a műsorszámok kiválasztása és összeállítása – televíziós műsorszolgáltatás esetében a műsorszámok időbeli összeállítása, lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások esetében pedig a műsorkínálat összeállítása – során megvalósuló tényleges ellenőrzés. A szerkesztői felelősség nem eredményez szükségszerűen a nemzeti jog szerinti jogi felelősséget a nyújtott tartalom vagy szolgáltatás tekintetében;

d)      »médiaszolgáltató«: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely szerkesztői felelősséget visel az audiovizuális médiaszolgáltatás audiovizuális tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak elrendezését”.

4        Ezen irányelv 2. cikkének (1) bekezdése, (2) bekezdésének a) pontja, valamint (3) bekezdésének a) és b) pontja szerint:

„(1)      Minden tagállam biztosítja, hogy a joghatósága alá tartozó médiaszolgáltatók által közvetített valamennyi audiovizuális médiaszolgáltatás megfeleljen az adott tagállamban a nagyközönségnek szánt audiovizuális médiaszolgáltatásokra alkalmazandó jogrendszer szabályainak.

(2)      Ezen irányelv alkalmazásában egy tagállam joghatósága alá tartozó médiaszolgáltatók a következők:

a)      azok, amelyek a (3) bekezdés szerint az adott tagállamban telepedtek le;

[…]

(3)      Ezen irányelv alkalmazásában a következő esetekben kell egy médiaszolgáltatót egy tagállamban letelepedettnek tekinteni:

a)      a médiaszolgáltató központi ügyvezetésének helye az adott tagállamban található, és az audiovizuális médiaszolgáltatással kapcsolatos szerkesztői döntéseket abban a tagállamban hozzák;

b)      ha a médiaszolgáltató központi ügyvezetésének helye az egyik tagállamban található, de az audiovizuális médiaszolgáltatással kapcsolatos szerkesztői döntéseket egy másik tagállamban hozzák, azt abban a tagállamban kell letelepedettnek tekinteni, amelyikben az audiovizuális médiaszolgáltatással kapcsolatos tevékenységben közreműködő munkaerő jelentős része működik. Ha az érintett tagállamok mindegyikében működik az audiovizuális médiaszolgáltatással kapcsolatos tevékenység folytatásában közreműködő munkaerő jelentős része, akkor a médiaszolgáltatót abban a tagállamban kell letelepedettnek tekinteni, amelyikben központi ügyvezetésének helye található. Ha az audiovizuális médiaszolgáltatással kapcsolatos tevékenység folytatásában közreműködő munkaerő jelentős része az említett tagállamok egyikében sem működik, a médiaszolgáltatót abban a tagállamban kell letelepedettnek tekinteni, ahol az adott tagállam joga szerint elsőként megkezdte tevékenységét, feltéve hogy folyamatos és tényleges kapcsolatot tart fenn annak a tagállamnak a gazdaságával.”

 A nemzeti jog

5        Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló koordinált rendeletet (a továbbiakban: rendelet) a Moniteur belge 2009. július 24‑i számában tették közzé.

6        A rendelet 1. cikkének 16., 46. és 57. pontjában a következő fogalommeghatározások szerepelnek:

„16.      Felelős szerkesztő: az a természetes vagy jogi személy, aki szerkesztői felelősséget vállal az audiovizuális médiaszolgáltatás tartalmáért, és aki meghatározza annak megszervezését;

[…]

46.      Szerkesztői felelősség: a műsorszámok kiválasztása és összeállítása – televíziós műsorszolgáltatás esetében a műsorszámok időbeli összeállítása, lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások esetében pedig a műsorkínálat összeállítása – során megvalósuló tényleges ellenőrzés;

[…]

57.      Távértékesítés: olyan közvetlen ajánlatok, amelyeket fizetés ellenében közvetítenek a közönségnek áruk vagy szolgáltatások értékesítése céljából, beleértve az ingatlanokat, a jogokat és a kötelezettségeket is.”

7        A rendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerint:

„A francia közösség hatásköre alá tartozik minden felelős szerkesztő, aki:

1.      a francia nyelvű régióban telepedett le;

2.      Brüsszel főváros kétnyelvű régiójában telepedett le, és tevékenysége kizárólag a francia közösséghez köthető.”

8        A rendelet 31. cikkének (6) bekezdése értelmében:

„[…] a távértékesítési műsor időtartamát a Kormány határozza meg naponta legfeljebb három órában, amelybe bele kell érteni a műsorismétléseket is.”

9        A rendelet 133. cikke szerint:

„Ezennel létrejön a Conseil supérieur de l’audiovisuel de la Communauté française de Belgique (Belgiumi Francia Közösség Audiovizuális Média Tanácsa), mint jogi személyiséggel rendelkező független közigazgatási hatóság, amelynek feladata az audiovizuális szektor szabályozása a Francia Közösségen belül […]”

10      A rendelet 134. cikkében az szerepel, hogy a Conseil supérieur de l’audiovisuel két testületből, nevezetesen a Collège d’avis‑ból (véleményező testület) és a Collège d’autorisation et de contrôle‑ból (engedélyező és ellenőrző testület), egy hivatalból, valamint egy vizsgálati titkárságból áll.

11      A rendelet 136. cikkének (1) bekezdése értelmében a Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel feladata többek között:

„1.      a felelős szerkesztők nyilatkozatainak regisztrálása, illetve engedélyek kiállítása egyes felelős szerkesztők részére a helyi televíziók és a [Belgiumi Francia Közösség Belga Rádiójának és Televíziójának] felelős szerkesztői kivételével;

2.      a rádiófrekvenciák használatának engedélyezése;

[…]

12.      az audiovizuális területre vonatkozó törvények, rendeletek és egyéb jogszabályok megsértésének megállapítása, valamint a következőkből eredő kötelezettségek megsértésének megállapítása: a Francia Közösség és valamely felelős szerkesztő vagy műsorszolgáltató közötti szerződések, a [Belgiumi Francia Közösség Belga Rádió és Televízió] működtetésére vonatkozó szerződés, a [Francia Közösség] Kormány[a] által az egyes helyi televíziókkal kötött szerződések, valamint a jelen rendeletben említett közbeszerzési eljárások keretében tett ajánlatokban szereplő kötelezettségvállalások.”

12      A rendelet 139. cikkének (1) bekezdése meghatározza a Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel összetételét. E cikk a következőképpen rendelkezik:

„(1)      A 142. cikk (1) bekezdésében említett hivatal [négy] tagján kívül még hat tagja van a Collège d’autorisation et de contrôle‑nak. Megbízatásuk négy évre szól, és megújítható. […]

A 142. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel, a tíz tagot az ideológiai és filozófia irányzatok védelméről szóló 1973. július 16‑i törvény 9. cikkének tiszteletben tartásával jelölik ki. Az előző albekezdésben említett hat tagból hármat a Francia Közösség Parlamentje választ meg. Miután a Francia Közösség Parlamentje megválasztotta az első három tagot, a [Francia Közösség] Kormány[a] kijelöli a Collège másik három tagját.

A Collège d’autorisation et de contrôle tagjait elismert jogi, audiovizuális vagy kommunikációs szaktudással rendelkező személyek közül választják ki.

[…]”

13      A rendelet 140. cikkének (1) bekezdése alapján a Conseil supérieur de l’audiovisuel hivatala – amely az említett Conseil elnökéből, valamint első, második, és harmadik alelnökéből áll – képviseli a Conseil‑t bírósági eljárásokban, illetve harmadik személyekkel szemben. Ugyanezen cikk (3) bekezdése szerint a hivatal felveszi a Conseil supérieur de l’audiovisuel személyi állományának tagjait. A hivatal a vizsgálati titkár javaslatára veszi fel többek között a tanácsosokat és a vizsgálati titkárságra beosztott személyeket.

14      A rendelet 142. cikkének (1) bekezdése értelmében a hivatal négy tagját a [Francia Közösség] Kormány[a] nevezik ki.

15      A rendelet 143. cikke szerint a vizsgálati titkárság fogadja és kivizsgálja a Conseil supérieur de l’audiovisuelnek címzett panaszokat. Hivatalból is indíthat vizsgálatot. Ezenfelül e cikk azt is kimondja, hogy a vizsgálati titkárságot a vizsgálati titkár vezeti a hivatal utasításai szerint.

16      A rendelet 161. cikke megállapítja azokat az eljárási szabályokat, amelyeket a Conseil supérieur de l’audiovisuel vizsgálati titkárságának és Collège d’autorisation et de contrôle‑jának alkalmaznia kell panasz beérkezése vagy olyan ténybeli elemek felmerülése esetén, amelyek különösen az audiovizuális területre vonatkozó törvények, rendeletek vagy egyéb jogszabályok megsértésének minősülhetnek. E cikk (1) bekezdésében többek között a következők szerepelnek:

„[…] a vizsgálati titkárság aktát nyit az ügynek, és dönt annak elfogadhatóságáról.

Ha az ügy elfogadható, a vizsgálati titkárság biztosítja annak kivizsgálását. A vizsgálati titkárság meg is szüntetheti az eljárást.

[…]

A Collège d’autorisation et de contrôle megváltoztathatja a vizsgálati titkárságnak az elfogadhatóságról vagy az eljárás megszüntetéséről hozott határozatát.

A vizsgálati jelentést megküldik a Collège d’autorisation et de contrôle‑nak. […]”

17      A 161. cikk (2)–(4) bekezdése értelmében a Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel közli a kifogásait és a vizsgálati jelentést a jogsértővel, akinek egy hónap áll rendelkezésére az iratok tanulmányozására és írásbeli észrevételei benyújtására. A jogsértőt felhívják a hatóság előtti megjelenésre. Az említett Collège bárkit meghallgathat, aki számára hasznos információval tud szolgálni. A Collège d’autorisation et de contrôle indokolással ellátott határozatot hoz a meghallgatási szakasz lezárását követő hatvan napon belül.

 Az alapügy tényállása és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

18      2009. október 8‑án egy tévénéző panasszal fordult a vizsgálati titkársághoz, azt állítva, hogy az RTL Belgium műsorszolgáltató néhány nappal korábban egy nap alatt hét órán keresztül távértékesítési műsort sugárzott, holott a jogszabályi maximum három óra.

19      A vizsgálati titkárság, miután meggyőződött az engedélyezett maximum időtartam túllépéséről, levélben felhívta az RTL Belgium társaságot – amely központi ügyvezetésének helye Belgium – arra, hogy terjessze elő esetleges észrevételeit.

20      E társaság azt válaszolta, hogy szerinte a vizsgálati titkárság nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy vele szemben vizsgálatot folytasson, mivel az RTL Belgium műsorait nem maga, hanem az anyavállalata, a CLT‑UFA szolgáltatja, amely központi ügyvezetésének helye Luxemburgban található.

21      A Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuelben az a kérdés merült fel, hogy a belga vagy a luxemburgi hatóságok jogosultak az RTL Belgium műsorainak ellenőrzésére. Az említett Collège úgy véli, hogy ha az RTL Belgium műsorszolgáltatója az RTL Belgium társaság – amint azt a vizsgálati titkárság állítja –, akkor van hatásköre, mivel a társaság központi ügyvezetésének helye Belgiumban található, és az említett vizsgálati titkárság szerint a szerkesztői döntéseket Belgiumban hozzák.

22      Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat többek között a következő információkat tartalmazza az RTL Belgium társaságra és anyavállalatára, a CLT‑UFA‑ra vonatkozóan.

23      Az RTL Belgium társaság 1987 óta folyamatosan engedélyt kapott a belga hatóságoktól televíziós műsorszolgáltatásra, többek között az RTL Belgium műsorainak szolgáltatására. Az e tevékenységre kiadott utolsó engedély érvényessége 2005. december 31‑én járt le. Az RTL Belgium társaság nem kérte az engedély megújítását azzal az indokkal, hogy a kérdéses műsorszolgáltatást a továbbiakban a CLT‑UFA nyújtja Luxemburgból.

24      Ez utóbbi társaság, amely ma az RTL Belgium társaság 66%‑át ellenőrzi, 1995‑től koncessziót kapott a luxemburgi hatóságoktól ugyanezen szolgáltatásra.

25      2006. november 29‑i határozatában a Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel úgy vélte, hogy az RTL Belgium társaság a műsorszolgáltatásra vonatkozó belga szabályozás megsértésével, engedély nélkül szolgáltatja az általa szerkesztett műsorokat – többek között az RTL Belgium műsorait –, és 500 000 eurós bírságot szabott ki vele szemben. Az RTL Belgium társaság e határozat megsemmisítése iránti keresetet nyújtott be a Conseil d’État‑hoz (Belgium), amely 2009. január 15‑i ítéletében a keresetet megalapozottnak nyilvánította, és az említett határozatot megsemmisítette.

26      A Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel szerint a Conseil d’État ebben az ítéletében kimondta, hogy a 2005‑ig tartó, kettős engedéllyel jellemezhető helyzet ellentétes volt azzal a szabállyal, amely szerint valamely műsorszolgáltató tekintetében csak egy tagállam rendelkezhet hatáskörrel, és akadályozta a szolgáltatásnyújtás Unión belüli szabadságát. Szerinte a Conseil d’État úgy ítélte meg, hogy e körülmények között nem releváns az a kérdés, hogy a CLT‑UFA vagy az RTL Belgium társaság minősült‑e a rendelet értelmében vett felelős szerkesztőnek vagy a 89/552 irányelv értelmében vett médiaszolgáltatónak.

27      A Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel azonban úgy véli, hogy az alapügy keretében e kérdés releváns, tekintettel a Belgiumban 2009‑től alkalmazandó új jogi szabályozásra, amely egyrészt a rendeletből, másrészt a Belga Királyság és a Luxemburgi Nagyhercegség által aláírt együttműködési jegyzőkönyvből áll.

28      A rendelet 2009. március 28‑án lépett hatályba. Többek között a „szerkesztői felelősség” fogalmának új meghatározása szerepel benne.

29      A Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel úgy véli, hogy az EUMSZ 267. cikk szerinti bíróságnak minősül, így előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordulhat a Bírósághoz. Szerinte azon felül, hogy a jogszabályok alapján független közigazgatási hatóságnak minősül, eleget tesz a Bíróság által az említett cikk értelmében vett bírósági minőséghez megállapított kritériumoknak.

30      E körülmények között a Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel úgy döntött, hogy előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

„A [89/552] irányelv 1. cikkének c) pontjában szereplő, »a műsorszámok kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzés« fogalmát lehet‑e úgy értelmezni, hogy annak alapján úgy tekinthető, hogy a valamely tagállamban letelepedett és e tagállam kormányától koncessziós engedélyt kapott társaság gyakorolja ténylegesen az ilyen ellenőrzést, miközben a sugárzás során beszedett teljes reklámbevételnek megfelelő, meghatározatlan összeg ellenében más tagállamban letelepedett, harmadik társaságot bíz meg valamennyi saját műsorának elkészítésével, a közönség programbeosztásról való tájékoztatásával, valamint a pénzügyi, jogi, humánerőforrás-, infrastrukturális és egyéb, személyzethez kötődő szolgáltatásokkal, és úgy tűnik, hogy e harmadik társaság székhelyén döntenek a műsorok beosztásáról, az esetleges műsorváltozásokról és a napi hírekkel kapcsolatos műsorrend megbontásáról?”

 A Bíróság hatásköréről

31      Előzetesen meg kell vizsgálni, hogy a Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel az EUMSZ 267. cikk értelmében vett bíróság‑e, és ennek következében a Bíróság rendelkezik‑e hatáskörrel a neki feltett kérdés megválaszolására.

 A Bíróság elé terjesztetett észrevételek

32      A Belga Királyság és az Európai Bizottság szerint a Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel megfelel azon kritériumok összességének, amelyeket a Bíróság ítélkezési gyakorlatában a bírósági minőség megállapításához meghatározott.

33      Az RTL Belgium társaság, a CLT‑UFA és a luxemburgi kormány úgy véli, hogy a függetlenség kritériuma nem teljesül.

34      Az RTL Belgium társaság és a CLT‑UFA azt állítja, hogy először is a Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel nem eléggé független a végrehajtó hatalomtól, többek között amiatt, hogy a belga kormány meghatározó befolyással rendelkezik a tagok a kijelölésében. Ezenfelül e tagokat az ideológiai és filozófiai irányzatok figyelembevételével jelölik ki, ami miatt nem teljesen függetlenek. Arra is hivatkoznak, hogy nincs szétválasztva a vizsgálat és a döntéshozatal funkciója. Végül a Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel nem minősül harmadik félnek sem az adott panaszos szempontjából, akit nem köteles meghallgatni, sem a vizsgálati titkárság szempontjából, amely a hivatal utasításai szerint működik.

35      A luxemburgi kormány azzal érvel, hogy a Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel az eljárásban részt vevő fél, és így nem rendelkezik a szükséges függetlenséggel, amit az a tény is bizonyít, hogy a határozataival szemben a Conseil d’État előtt indított eljárásban képviseletre szorul.

 A Bíróság álláspontja

36      Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint annak megítéléséhez, hogy az előzetes döntéshozatalt kezdeményező szerv az EUMSZ 267. cikk szerinti „bíróságnak” minősül‑e – ami kizárólag az uniós jog alapján eldöntendő kérdés –, a Bíróság olyan tényezők összességét veszi figyelembe, mint például az, hogy a szerv jogszabály alapján jött‑e létre, állandó jelleggel működik‑e, hatásköre kötelező jellegű‑e, az eljárása kontradiktórius jellegű‑e, jogszabályokat alkalmaz‑e, valamint független‑e (lásd különösen a C‑54/96. sz. Dorsch Consult ügyben 1997. szeptember 17‑én hozott ítélet [EBHT 1997., I‑4961. o.] 23. pontját; a C‑53/03. sz., Syfait és társai ügyben 2005. május 31‑én hozott ítélet [EBHT 2005., I‑4609. o.] 29. pontját; a C‑246/05. sz. Häupl‑ügyben 2007. június 14‑én hozott ítélet [EBHT 2007., I‑4673. o.] 16. pontját, valamint a C‑109/07. sz. Pilato‑ügyben 2008. május 14‑én hozott végzés [EBHT 2008., I‑3505. o.] 22. pontját).

37      Először is a Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel függetlenségére vonatkozó kritériumot kell megvizsgálni.

38      A Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően a függetlenség fogalma, amely az ítélethozatali tevékenység elengedhetetlen része, mindenekelőtt azt jelenti, hogy az érintett fórum ahhoz a hatósághoz képest, amely a jogorvoslattal megtámadott határozatot hozta, harmadik félnek minősüljön (a C‑24/92. sz.  Corbiau‑ügyben 1993. március 30‑án hozott ítélet [EBHT 1993., I‑1277. o.] 15. pontja és a C‑506/04. sz. Wilson‑ügyben 2006. szeptember 19‑én hozott ítélet [EBHT 2006., I‑8613. o.] 49. pontja).

39      E fogalmat két szempont határozza meg. Az első, külső szempont azt feltételezi, hogy a fórum védve van az olyan külső beavatkozástól vagy nyomástól, amely veszélyeztetheti tagjai ítéletalkotásának függetlenségét az eléjük kerülő jogvitákat illetően (a fent hivatkozott Wilson‑ügyben hozott ítélet 50. és 51. pontja).

40      A második, belső szempont a pártatlanság fogalmát öleli fel, és egyenlő távolságtartást jelent a jogvitában részt vevő felektől, illetve e felek azon érdekeitől, amelyek a jogvita tárgyát képezik (a fent hivatkozott Wilson‑ügyben hozott ítélet 52. pontja).

41      Meg kell állapítani, hogy a Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel nem felel meg ennek a függetlenségi kritériumnak.

42      Ugyanis a Conseil supérieur de l’audiovisuelnek és szerveinek sem a szervezeti felépítése, sem a feladatköre nem teszi lehetővé, hogy úgy tekintsük, hogy az említett Collège egyfelől a feltételezett jogsértő, másfelől az audiovizuális terület felügyeletével megbízott közigazgatási hatóság tekintetében pártatlan, harmadik félként jár el.

43      A Conseil supérieur de l’audiovisuel szervezeti felépítését illetően meg kell állapítani, hogy először is az említett Conseil hivatala négy tagból, nevezetesen az elnökéből, valamint az első, a második és a harmadik alelnökéből áll. Ezenfelül e tagok a Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuelnek is tagjai, amelynek jelentős részét teszik ki, nevezetesen tíz tagból négyet.

44      A Conseil supérieur de l’audiovisuel különböző szerveinek feladatait illetően a rendeletből kitűnik, hogy e közigazgatási hatóságon belül a Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel feladata az, hogy ellenőrizze, hogy az érintett médiumok felelős szerkesztői tiszteletben tartják‑e az audiovizuális területre vonatkozó szabályokat, és kiszabja az esetleges jogsértőkkel szembeni szankciókat. E feladat ellátása során a vizsgálati titkárság munkájára támaszkodik, amelyet a vizsgálati titkár a hivatal utasításai szerint vezet.

45      Meg kell állapítani, hogy a döntéshozó szervként működő Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel a hivatalon keresztül funkcionális kapcsolatban van az említett Conseil egészével, valamint a vizsgálati hivatallal, amelynek javaslata alapján döntést hoz. Ebből következően a Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel a döntéshozatal során nem különül el az ellenőrzést végző közigazgatási hatóságtól, amely az audiovizuális területen folytatott eljárásokban részt vevő félnek tekinthető (lásd analógia útján a fent hivatkozott Syfait és társai ügyben hozott ítélet 33. pontját).

46      E megállapítást egyébiránt megerősíti az a tény is, hogy a Conseil supérieur de l’audiovisuelt a hivatal képviseli a bírósági eljárásokban és harmadik felekkel szemben.

47      Következésképpen, a Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel a vitatott határozat meghozatalakor nem minősült harmadik félnek a szóban forgó érdekek szempontjából, és így nem rendelkezett az EUMSZ 267. cikk értelmében vett bíróságnak minősüléhez szükséges pártatlansággal a lehetséges jogsértő – a jelen ügyben az RTL Belgium társaság – tekintetében.

48      Ennélfogva nem szükséges megvizsgálni, hogy a Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel megfelel‑e azoknak a további kritériumoknak, amelyek lehetővé teszik annak megítélését, hogy az előzetes döntéshozatalt kezdeményező szerv az EUMSZ 267. cikk értelmében vett „bíróságnak” minősül‑e.

49      E körülmények között a Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel a feltett kérdés megválaszolására.

 A költségekről

50      Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott:

A Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel a Collège d’autorisation et de contrôle du Conseil supérieur de l’audiovisuel által a 2009. december 3‑i határozatában feltett kérdés megválaszolására.

Aláírások

---

* Az eljárás nyelve: francia.