C‑431/09. és C‑432/09. sz. egyesített ügyek

Airfield NV és Canal Digitaal BV

kontra

Belgische Vereniging van Auteurs, Componisten en Uitgevers CVBA (Sabam)

és

Airfield NV

kontra

Agicoa Belgium BVBA

(a hof van beroep te Brussel [Belgium] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Szerzői jog – Műholdas műsorsugárzás – 93/83/EGK irányelv – Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja és 2. cikk – Műhold útján történő nyilvánossághoz közvetítés – Műholdasprogramcsomag-szolgáltató – A műhold útján történő nyilvánossághoz közvetítés egységessége – E közvetítés betudhatósága – A szerzői jogok jogosultjainak e közvetítésre vonatkozó engedélye”

Az ítélet összefoglalása

Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 93/83 irányelv – Műholdas műsorsugárzás és vezetékes továbbközvetítés – A szerzői jogok jogosultjainak engedélye – Feltételek

(93/83 tanácsi irányelv, 2. cikk)

A műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról szóló 93/83 irányelv 2. cikkét úgy kell értelmezni, hogy valamely műholdasprogramcsomag‑szolgáltató köteles az érintett jogok jogosultjainak engedélyét beszerezni a televíziós műsorok közvetett és közvetlen közvetítése során való közreműködése céljából, hacsak e jogosultak nem állapodtak meg az érintett műsorsugárzó szervezettel, hogy a szerzői jogi védelemben részesülő műveket e szolgáltató közreműködésével is továbbítják a nyilvánosság számára, azzal a feltétellel, hogy ez utóbbi esetben az említett szolgáltató közreműködése nem teszi új nyilvánosság számára hozzáférhetővé az említett műveket.

(vö. 84. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2011. október 13.(*)

„Szerzői jog – Műholdas műsorsugárzás – 93/83/EGK irányelv – Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja és 2. cikk – Műhold útján történő nyilvánossághoz közvetítés – Műholdasprogramcsomag-szolgáltató – A műhold útján történő nyilvánossághoz közvetítés egységessége – E közvetítés betudhatósága – A szerzői jogok jogosultjainak e közvetítésre vonatkozó engedélye”

A C‑431/09. és C‑432/09. sz. egyesített ügyekben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek tárgyában, melyeket a hof van beroep te Brussel (Belgium) a Bírósághoz 2009. november 2‑án érkezett, 2009. október 27‑i határozataival terjesztett elő az előtte

az Airfield NV,

a Canal Digitaal BV

és

a Belgische Vereniging van Auteurs, Componisten en Uitgevers CVBA (Sabam) (C‑431/09)

között, valamint

az Airfield NV

és

az Agicoa Belgium BVBA (C‑432/09)

között folyamatban lévő eljárásokban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: K. Lenaerts tanácselnök, J. Malenovský (előadó), R. Silva de Lapuerta, Juhász E. és D. Šváby bírák,

főtanácsnok: N. Jääskinen,

hivatalvezető: M. Ferreira főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2010. november 25‑i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

–        az Airfield NV és Canal Digitaal BV képviseletében T. Heremans és A. Hallemans advocaten,

–        a Belgische Vereniging van Auteurs Componisten en Uitgevers CVBA (Sabam) képviseletében E. Marissens advocaat,

–        az Agicoa Belgium BVBA képviseletében J. Windey és H. Gilliams advocaten,

–        a finn kormány képviseletében J. Heliskoski, meghatalmazotti minőségben,

–        az Európai Bizottság képviseletében H. Krämer és W. Roels, meghatalmazotti minőségben.

a főtanácsnok indítványának a 2011. március 17‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1        Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek a műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról szóló, 1993. szeptember 27‑i 93/83/EGK tanácsi irányelv (HL L 248., 15. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 134. o.) 1. cikke (2) bekezdése a)–c) pontjának értelmezésére vonatkoznak.

2        E kérelmeket az Airfield NV (a továbbiakban: Airfield) és a Canal Digitaal BV (a továbbiakban: Canal Digitaal), illetve a Belgische Vereniging van Auteurs, Componisten en Uitgevers CVBA (Sabam) (belga szerzők, zeneszerzők és kiadók társasága, a továbbiakban: Sabam) közötti (C‑431/09. sz. ügy), valamint az Airfield és az Agicoa Belgium BVBA (a továbbiakban: Agicoa) (C‑432/09. sz. ügy) közötti, az Airfieldnek és a Canal Digitaalnak a művek nyilvánossághoz való közvetítéséhez szükséges engedély beszerzési kötelezettsége tárgyában indult jogvita keretében terjesztették elő.

 Jogi háttér

 Az uniós jog

3        A 93/83 irányelv (5), (14), (15) és (17) preambulumbekezdése kimondja:

„(5)      [...] [az Unió céljainak] megvalósítása a határokon átnyúló műholdas sugárzás és a más tagállamokból származó műsorok vezeték útján történő továbbközvetítése tekintetében jelenleg a nemzeti szintű szerzői jogi szabályok közötti eltérések, valamint egy bizonyos mértékű jogbizonytalanság miatt akadályokba ütközik; [...] ezáltal a jogosultak annak a veszélynek vannak kitéve, hogy műveiket díjfizetés nélkül felhasználják, vagy hogy a kizárólagos jogok egyéni jogosultjai a különböző tagállamokban megakadályozzák műveik felhasználását; […] különösen a jogbizonytalanság képez közvetlen akadályt a műsorok [Unión] belüli szabad mozgása előtt;

[...]

(14)      [...] a megszerzendő jogokkal kapcsolatos jogbizonytalanságot, amely akadályozza a határokon átlépő műholdas sugárzást, a műholdas [helyesen: műhold útján történő] nyilvánossághoz közvetítés [uniós] szintű meghatározásával kell megszüntetni; […] így egyúttal azt is meg kell határozni, hogy a nyilvánossághoz közvetítés cselekményére hol kerül sor; […] ez a meghatározás azért is szükséges, hogy megakadályozza több nemzeti jog halmozott alkalmazását egyetlen műsorsugárzási cselekményre; […] a műholdas [helyesen: műhold útján történő] nyilvánossághoz közvetítés kizárólag akkor és abban a tagállamban történik, ahol a műsort hordozó jeleket a műsorsugárzó szervezet ellenőrzésével és felelősségével a műhold felé, majd onnan a Föld felé vezető megszakítatlan közvetítési láncba juttatják; […] a műsort hordozó jelekkel kapcsolatos szokásos műszaki eljárások nem tekintendők a sugárzási lánc megszakításának;

(15)      [...] a kizárólagos sugárzási jogok szerződés útján való megszerzése összhangban kell, hogy álljon azon tagállam szerzői és szomszédos jogi jogszabályaival, ahol a műsort műhold útján a nyilvánossághoz közvetítik;

[…]

(17)      […] a szerzett jogokért fizetendő összeg megállapításánál a feleknek figyelembe kell venniük a közvetítés minden aspektusát, mint például a tényleges és potenciális közönséget és a nyelvi változatokat.”

4        A 93/83 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése értelmében:

„Ezen irányelv alkalmazásában »műhold« minden olyan frekvenciasávon működő műhold, amely a távközlési jog szerint nyilvánosság általi vételre szánt jelek sugárzására, vagy pedig zártkörű, egyéni kommunikáció céljára van fenntartva. Az utóbbi esetben azonban a körülményeknek, amelyek között a jelek egyéni vétele történik, az előző esethez hasonlónak lenniük [helyesen: kell lenniük].”

5        Ezen irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a)–c) pontja előírja:

„a)      Ezen irányelv alkalmazásában »műholdas [helyesen: műhold útján történő] nyilvánossághoz közvetítés« az a cselekmény, amikor a műsorsugárzó szervezet ellenőrzése és felelőssége mellett a nyilvánosság általi vételre szánt műsorhordozó jeleket a műhold felé, majd onnan a Föld felé vezető megszakítatlan közvetítési láncba juttatják.

b)      A műholdas [helyesen: műhold útján történő] nyilvánossághoz közvetítésre csak abban a tagállamban kerül sor, ahol a műsorsugárzó szervezet ellenőrzése és felelőssége mellett a műsorhordozó jeleket a műhold felé, majd onnan a Föld felé vezető megszakítatlan közvetítési láncba juttatják.

c)      A kódolt műsorhordozó jelek esetén a műholdas [helyesen: műhold útján történő] nyilvánossághoz közvetítés akkor valósul meg, ha a kód feloldásához szükséges eszközt a műsorsugárzó szervezet vagy annak hozzájárulásával más bocsátotta a nyilvánosság rendelkezésére.”

6        A 93/83 irányelv 2. cikke kimondja:

„A tagállamok kizárólagos jogot biztosítanak a szerző számára szerzői jogi védelemben részesülő műveinek műholdas [helyesen: műhold útján történő] nyilvánossághoz közvetítése engedélyezésére e fejezet rendelkezéseinek megfelelően.”

7        Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22‑i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 167., 10. o; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.) 3. cikkének (1) bekezdése értelmében:

„A tagállamok a szerzők számára kizárólagos jogot biztosítanak műveik vezetékes vagy vezeték nélküli nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.”

8        A 2001/29 irányelv (27) preambulumbekezdése e tekintetben pontosítja, hogy „[a] közvetítést lehetővé tevő, illetve azt megvalósító fizikai [helyesen: tárgyi] eszközök rendelkezésre bocsátása önmagában nem minősül az ezen irányelv értelmében vett közvetítésnek”.

 A nemzeti jog

9        A szerzői és a szomszédos jogokról szóló, módosított 1994. június 30‑i törvény (Wet betreffende het auteursrecht en de naburige rechten, Belgisch Staatsblad, 1994. július 27., 19297. o.) 1. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezése értelmében

„Kizárólag az irodalmi és művészeti mű szerzője jogosult a mű bármilyen eljárás útján történő nyilvánossághoz közvetítésére (beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg).”

10      Ugyanezen törvény 49. és 50. cikke lényegében átveszi a 93/83 irányelv 1. cikke (2) bekezdése a)–c) pontjának szövegét.

 A jogi háttér és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

11      Az Airfield egy belga társaság, amely Belgiumban TV Vlaanderen cégnév alatt működik és műholdastelevízió-szolgáltatói tevékenységet végez, műholdon sugárzott csatornákból összeállított csomagot kínál a nyilvánosság számára, amelyeket az előfizetői műholdas dekódoló segítségével egyszerre hallgathatnak, illetve nézhetnek (a továbbiakban: műholdasprogramcsomag‑szolgáltató).

12      Az Airfield által kínált programcsomag kétféle televíziós csatornát tartalmaz. Az ingyenesen fogható csatornákon kívül e csomag olyan kódolt televíziós csatornákat tartalmaz, amelyek műsorát csak a kód feloldása után lehet nézni. E csatornák vételéhez az ügyfélnek így előfizetési szerződést kell kötnie az Airfielddel, amely díj megfizetése ellenében rendelkezésre bocsát egy, a kód feloldásához szükséges kártyát (a továbbiakban: dekódoló kártya).

13      Ahhoz, hogy a programcsomagját kínálhassa, az Airfield a Canal Digitaal műszaki szolgáltatásait veszi igénybe, amely az Airfielddel azonos csoporthoz tartozó holland társaság.

14      A Canal Digitaal szerződést kötött az Astra műholdas rendszert üzemeltető társasággal, amelynek értelmében ez utóbbi a Canal Digitaalnak ezen a műholdon digitális rádiós és televíziós kapacitást ad bérbe.

15      Ezt követően a Canal Digitaal szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést kötött az Airfielddel, amelyben kötelezettséget vállalt arra, hogy 2006 januárjától bérbe adja számára az Astrától bérelt kapacitást televízió‑ és rádióműsorok Belgiumban és Luxemburgban való sugárzása céljából. A televíziós műsorok sugárzásával kapcsolatban a Canal Digitaal műszaki szolgáltatások nyújtására is kötelezettséget vállalt, többek között olyan átjátszásra, multiplexelésre (keverésre), tömörítésre, kódolásra és adatátvitelre, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az Airfield digitális televíziós szolgáltatásokat sugározhasson Belgiumban és Luxemburgban.

16      Az Airfield további szerződéseket kötött műsorsugárzó szervezetekkel, amelyeknek csatornái részei a műholdas programcsomagjának. Az Airfield és e szerveztek közötti együttműködés az érintett televíziós műsorok közvetítési módja alapján különböző, e műsorokat az említett műholdas programcsomag keretében közvetett közvetítés (a továbbiakban: televíziós műsorok közvetett közvetítése) vagy közvetlen közvetítés (a továbbiakban: televíziós műsorok közvetlen közvetítése) útján sugározzák.

 A televíziós műsorok közvetett közvetítése

17      A televíziós műsorok közvetett közvetítése két módon történik.

18      Ezek közül az első módozat esetén a műsorsugárzó szervezetek földi sugárzás útján továbbítják a műsoraikat hordozó jeleket a Canal Digitaal által Vilvoordéban (Belgium) létesített berendezésekhez. A Canal Digitaal tömöríti és kódolja a jeleket, majd azokat széles sávon átjátssza a Hollandiában lévő állomására, amely átjátssza a jeleket az Astra műholdra. Ezeket a jeleket kódolják, mielőtt erről az állomásról az Astra műholdra továbbítanák. Az e jelek nyilvánosság számára történő dekódolásához szükséges kulcs egy dekódoló kártyában található, amelyet a Canal Digitaal bocsát az Airfield rendelkezésére. Ha a fogyasztó előfizetője az Airfieldnek, megkapja ezt a kártyát.

19      A második módozat szerint a műsorsugárzó szervezetek műhold útján továbbítják a műsoraikat hordozó jeleket. A Canal Digitaal a kódolt, nyilvánosság számára nem elérhető műholdas jelet Luxemburgban vagy Hollandiában fogja. Esetlegesen feloldja a kódot, majd a jelet újrakódolja, és az Astra műholdra sugározza. Az Airfield előfizetői e jeleket a Canal Digitaal által az Airfield rendelkezésére bocsátott dekódoló kártya segítségével dekódolhatják.

20      Az Airfield úgynevezett „carriage” (továbbítási) szerződéseket kötött e műsorsugárzó szervezetekkel.

21      E szerződések értelmében az Airfield műholdas transzponderkapacitást ad bérbe a műsorsugárzó szervezeteknek a televíziós műsoroknak többek között a belgiumi és a luxemburgi televíziónézőkhöz történő sugárzása céljából. Az Airfield garantálja, hogy engedélyt kapott az Astra műholdat üzemeltető társaságtól arra, hogy bérbe adhassa ezt a kapacitást ugyanezen szervezeteknek.

22      Az Airfield ezenkívül kötelezettséget vállalt arra, hogy az érintett műsorsugárzó szervezetek televíziós műsorainak jelét a műholdra sugárzó központi állomástól veszi, a jelet tömöríti, multiplexeli, kódolja, valamint a sugárzás és vétel céljából átjátssza a műholdra.

23      E szervezetek bérlet és a fent említett szolgáltatások nyújtása címén díjat fizetnek az Airfieldnek.

24      Az említett műsorsugárzó szervezetek a maguk részéről engedélyt adnak az Airfieldnek arra, hogy az előfizetői többek között Belgiumban és Luxemburgban egyidejűleg nézhessék az Astra műhold által sugárzott műsoraikat.

25      Az ugyanezen műsorsugárzó szervezetek által az Airfieldnek biztosított jogok, és ez utóbbi azon döntési lehetősége ellenértékeként, hogy felveszi‑e a kínálatába a televíziós műsorokat, az Airfield köteles díjat fizetni a műsorszolgáltatónak, amely az érintett területen található előfizetők és az itt sugárzott műsorok számát veszi alapul.

 A televíziós műsorok közvetlen közvetítése

26      A televíziós műsoroknak az Airfield műholdas programcsomagjában történő közvetlen közvetítése esetén a műsorsugárzó szervezetek maguk kódolják a jeleket, és azt közvetlenül sugározzák a származási országból a műholdra. Az Airfield és a Canal Digitaal közreműködése csupán annyiból áll, hogy az érintett műsorsugárzó szervezetek számára a helyes kódok alkalmazásával rendelkezésre bocsátja a kódoló kulcsokat, hogy később lehetővé tegyék az Airfield előfizetőinek a dekódolást a dekódoló kártya segítségével.

27      Ezekkel a szervezetekkel az Airfield úgynevezett „head of agreement” szerződést kötött, amely többek között meghatározza a műsorsugárzó szervezetek és az Airfield jogait és kötelezettségeit, amelyek hasonlóak a jelen ítélet 24. és 25. pontjában említett jogokhoz és kötelezettségekhez.

 Az alapjogvita

28      A Sabam egy belga société coopérative, amely jogkezelő szervezetként szerzőket képvisel a szerzői jogi védelemben részesülő műveik harmadik fél általi felhasználásához szükséges engedély megadása, valamint az e felhasználásért fizetendő díj beszedése során.

29      Az Agicoa olyan közös jogkezelő szervezet, amely audiovizuális művek belga és nemzetközi szerzőit képviseli a – videóklipek kivételével – filmekkel és más audiovizuális művekkel kapcsolatos szerzői és szomszédos jogaik hasznosítása során. Ennek keretében díjakat szed be.

30      A Sabam és az Agicoa úgy ítélte meg, hogy az Airfield az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló 1886. szeptember 9‑i Berni Konvenció [Berni Uniós Egyezmény] értelmében a műsorsugárzó szervezetek által közvetített televíziós műsorok továbbsugárzását végzi, így következésképpen engedélyre van szüksége az azon szerzők műveit tartalmazó kínálat felhasználásához, amelyek jogait a Sabam és az Agicoa kezeli.

31      Felszólítást követően az Airfield és a Canal Digitaal azzal érvelt, hogy ők nem továbbsugárzást hajtanak végre, hanem kizárólag műholdon keresztül kínálnak televíziós műsorokat a nyilvánosságnak a műsorsugárzó szervezetek megbízásából. Véleményük szerint maguk a műsorsugárzó szervezetek által biztosított első és egyetlen műholdas sugárzásról van szó, amelynek során a szervezetek az Airfield és a Canal Digitaal szolgáltatásait csak a műszaki rész tekintetében veszik igénybe. Csak a műsorsugárzó szervezetek hajtanak végre a szerzői és a szomszédos jogokról szóló, módosított 1994. június 30‑i törvény 49. és 50. cikke értelmében vett, szerzői jogi szempontból jelentőséggel bíró cselekményeket.

32      Mivel az érintett felek nem jutottak egyezségre, a Sabam keresetet nyújtott be az Airfield és a Canal Digitaal ellen a rechtbank van eerste aanleg te Brussel (brüsszeli elsőfokú bíróság) elnökéhez, valamint az Agicoa keresetet nyújtott be az Airfield ellen ugyanezen bíróság elnökéhez. Utóbbi úgy ítélte meg, hogy az Airfield és a Canal Digitaal megsértette a Sabam és az Agicoa által kezelt szerzői jogokat.

33      Az Airfield és a Canal Digitaal fellebbezést nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz ezen ítéletekkel szemben.

34      E körülmények között a hof van beroep te Brussel (brüsszeli fellebbviteli bíróság) felfüggesztette az eljárást, és a C‑431/09. és a C‑432/09. sz. ügyben azonosan megfogalmazott következő kérdéseket terjesztette előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé:

„1)      Ellentétes‑e a 93/83 irányelvvel, ha a digitális műholdastelevízió-szolgáltatónak be kell szereznie a jogosult engedélyét olyan tevékenység esetében, amely során a műsorsugárzó szervezet a műsorhordozó jeleit földi sugárzás útján vagy kódolt műholdas jel segítségével valamely tőle független digitális műholdas televíziós szolgáltató számára szolgáltatja, aki ezeket a jeleket egy vele kapcsolatban álló társaság közreműködésével kódolja és játssza át műholdra, majd ezt követően e jeleket a műsorsugárzó szervezet engedélyével televíziócsatorna‑csomag részeként, azaz együttesen sugározzák a műholdas televíziós szolgáltató előfizetői részére, akik a műsorokat a műholdas televíziós szolgáltató által rendelkezésükre bocsátott dekódoló kártya vagy »smartcard« segítségével egyidejűleg és változatlanul tekinthetik meg?

2)      Ellentétes‑e a 93/83 irányelvvel, ha a digitális műholdastelevízió-szolgáltatónak be kell szereznie a jogosult engedélyét olyan tevékenység esetében, amely során a műsorsugárzó szervezet a műsorhordozó jeleit tőle független digitális műholdas televíziós szolgáltató utasításai alapján műholdra juttatja, majd ezt követően e jeleket a műsorsugárzó szervezet engedélyével televíziócsatorna‑csomag részeként, azaz együttesen sugározzák a műholdas televíziós szolgáltató előfizetői részére, akik a műsorokat a műholdas televíziós szolgáltató által rendelkezésükre bocsátott dekódoló kártya vagy »smartcard« segítségével egyidejűleg és változatlanul tekinthetik meg?”

35      A Bíróság elnökének 2010. január 6‑i végzésével az írásbeli és a szóbeli szakasz lefolytatása, valamint az ítélethozatal céljából egyesítették a C‑431/09. és a C‑432/09. sz. ügyet.

 A 93/83 irányelv alkalmazhatóságáról

36      A C‑432/09. sz. ügyben az Agicoa azt állítja, hogy a 93/83 irányelv nem alkalmazható az alapjogvitában, és hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket a 2001/29 irányelvre tekintettel kell megvizsgálni.

37      E tekintetben legelőször is arra hivatkozik, hogy a műholdasprogramcsomag‑szolgáltatót meg kell különböztetni a műsorsugárzó szervezettől, mivel az előbbi tevékenysége műsorsugárzási szolgáltatási csomag összeállítására terjed ki, és nem televíziós műsorok közvetítésére. E körülmények között a tevékenységeinek vizsgálata céljából hatástalan a 93/83 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjára hivatkozni, mivel ez a rendelkezés kizárólag a műsorsugárzó szervezetet említi.

38      Ezen túlmenően az Agicoa véleménye szerint az alapjogvita nem tarozik ezen irányelv hatálya alá, mivel olyan közvetítésre vonatkozik, amelyre nem a 93/83 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése szerinti műhold útján kerül sor. Végül e jogvitában hiányzik az utóbbi irányelv által megkövetelt határokon átnyúló elem.

39      Az első érvet illetően meg kell jegyezni, hogy az éppen a jelen ügy lényegét érinti, és így az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre adandó válasz körében kerül megvizsgálásra.

40      Ami a második érvet illeti, az ügy irataiban semmi sem utal arra, hogy az alapügyben szereplő közvetítésekre nem a 93/83 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése szerinti műhold útján kerül sor.

41      Végül ami a harmadik érvet illeti, a C‑403/08. és C‑429/08. sz., Football Association Premier League és társai egyesített ügyekben 2011. október 4‑én hozott ítélet (az EBHT‑ban még nem tették közzé) 76–145. pontjából kitűnik, hogy a műhold útján történő nyilvánossághoz közvetítéseknek minden tagállamban foghatónak kell lenniük, és így azok meghatározásuknál fogva határokon átnyúló jellegűek. Az alapügyben szereplő közvetítések továbbá ilyen jellegűek, mivel egy belga és egy holland társaságot, az Airfieldet és a Canal Digitaalt érintik, és mivel a műsorhordozó jeleket többek között Belgiumban és Luxemburgban tartózkodó televíziónézőknek szánják.

42      E körülmények között el kell utasítani az Agicoa érvelését, és a 93/83 irányelvre tekintettel kell megvizsgálni az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket.

 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

43      A kérdést előterjesztő bíróság kérdései, amelyeket együtt kell megvizsgálni, lényegében arra irányulnak, hogy a 93/83 irányelvet úgy kell‑e értelmezni, hogy valamely műholdasprogramcsomag‑szolgáltató köteles az érintett jogok jogosultjainak engedélyét beszerezni művek nyilvánossághoz való olyan közvetítése céljából, amelyre televíziós műsoroknak az alapügyben szereplőhöz hasonló, közvetlen és közvetett közvetítése keretében került sor.

 Előzetes megjegyzések

44      Legelőször is emlékeztetni kell arra, hogy a 93/83 irányelv nem az egyetlen jogi aktus a szellemi tulajdon területén, és hogy az uniós jogrend egységéből és koherenciájából eredő követelményeket figyelembe véve az ezen irányelvben szereplő fogalmakat a szellemi tulajdonról szóló valamennyi irányelvben, többek között a 2001/29 irányelvben megállapított szabályokra és elvekre tekintettel kell értelmezni (lásd analógia útján a C‑271/10. sz. VEWA‑ügyben 2011. június 30‑án hozott ítélet [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 27. pontját).

45      Ezen túlmenően az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések ténybeli összefüggéseit illetően azonnal meg kell jegyezni, hogy a televíziós műsorok közvetlen és közvetett közvetítése nem az egyetlen módja az érintett műholdas programcsomagban szereplő műsorok közvetítésének.

46      E műsorokat ugyanis a műsorsugárzó szervezetek az említett programcsomagon kívül is sugározzák olyan módokon – mint például a földi sugárzás –, amely lehetővé teszi számukra a nézők közvetlen elérését.

47      Az említett közvetlen és közvetett közvetítés ezáltal az érintett adásokat fogó televíziónézők körének kiszélesítése céljából kiegészíti e sugárzási módokat, mivel e sugárzások párhuzamosak és egyidejűek, továbbá a műholdasprogramcsomag‑szolgáltató közreműködésének nincs semmilyen befolyása ezen adások tartalmára és műsorrendjére.

48      Végül az alapügyekben nem vitatott, hogy a műsorsugárzó szervezetek rendelkeznek az érintett jogok jogosultjainak engedélyével a műveik műhold útján történő nyilvánossághoz közvetítésére, és hogy ezzel szemben a műholdasprogramcsomag‑szolgáltató nem rendelkezik hasonló engedéllyel.

49      Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a jelen ügyekben az Airfield és a Canal Digitaal azt állítja, hogy a televíziós műsorok mind közvetlen, mind pedig közvetett közvetítése egyetlen, műhold útján történő nyilvánossághoz közvetítésnek minősül a 93/83 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében, következésképpen olyan oszthatatlan közvetítés, amely egyetlen érintett műsorsugárzó szervezetnek tulajdonítható. Ebből azt a következtést vonják le, hogy nem tekinthető úgy, hogy a műholdasprogramcsomag‑szolgáltató nyilvánossághoz közvetítést végez e rendelkezés értelmében, és az említett közvetítések tekintetében nem lehet az érintett jogok jogosultjai engedélyének beszerzésére kötelezni.

50      E körülmények között annak meghatározásához, hogy az említett műholdasprogramcsomag‑szolgáltató köteles‑e ilyen engedélyt beszerezni, meg kell vizsgálni, hogy egyfelől e televíziós műsorok közvetlen és közvetett közvetítése is egyetlen, műhold útján történő nyilvánossághoz közvetítésnek minősül‑e, vagy ellenkezőleg, e közvetítések mindegyike két független közvetítést foglal magában. Másfelől meg kell vizsgálni, hogy e közvetítés esetleges oszthatatlansága azt jelenti‑e, hogy ugyanezen műholdasprogramcsomag‑szolgáltató nem köteles engedélyt beszerezni az érintett jogok jogosultjaitól az e közvetítésben való közreműködéséhez.

 A műhold útján történő nyilvánossághoz közvetítés fogalmáról

51      Mind a közvetlen közvetítés, mind pedig a közvetett közvetítés egyetlen, műhold útján történő nyilvánossághoz közvetítésnek minősül, amennyiben teljesül a 93/83 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt valamennyi együttes feltétel.

52      Így e közvetítés egyetlen, műhold útján történő nyilvánossághoz közvetítésnek minősül, ha:

–        az a „cselekmény” idézi elő, amikor „a műsorsugárzó szervezet ellenőrzése és felelőssége mellett” a műsorhordozó jeleket [a közvetítési láncba] juttatják;

–        e jeleket „a műhold felé, majd onnan a Föld felé vezető megszakítatlan közvetítési láncba juttatják”;

–        e jeleket „a nyilvánosság általi vételre szán[ják]”, és

–        a kód feloldásához szükséges eszközt „a műsorsugárzó szervezet vagy annak hozzájárulásával más bocsátotta a nyilvánosság rendelkezésére”, mivel az alapügyekben a jeleket kódoltan sugározzák.

53      Az első feltételt illetően emlékeztetni kell a televíziós műsorok közvetett közvetítése tekintetében arra, hogy a műsorsugárzó szervezetek maguk juttatják el a műsorhordozó jeleket az érintett közvetítési láncba, megküldve e jeleket a műholdasprogramcsomag‑szolgáltatónak, és feljogosítva ez utóbbit arra, hogy e jeleket belefoglalja a műholdas műsorátvivő rendszerbe (uplink).

54      Ekképpen a műsorsugárzó szervezetek ellenőrzéssel bírnak azon cselekmény felett, amikor az említett jeleket műholdas közvetítésre átjátsszák, és viselik annak felelősségét.

55      A televíziós műsorok közvetlen közvetítését illetően meg kell jegyezni, hogy a műsorhordozó jeleket maguk a műsorsugárzó szervezetek játsszák át közvetlenül a műholdas közvetítés során a műholdra, ami még inkább magában foglalja azt, hogy ellenőrzéssel bírnak azon cselekmény felett, amikor az említett jeleket a műholdas közvetítésre átjátsszák, és ezáltal viselik ez utóbbi felelősségét.

56      Ezzel kapcsolatban rá kell arra mutatni, hogy semmi akadálya annak, hogy az említett közvetett és közvetlen közvetítéseket érintő ezen ellenőrzés és e felelősség adott esetben megosztott legyen a műholdasprogramcsomag‑szolgáltatóval. Egyfelől ugyanis a 93/83 irányelv 1. cikke (2) bekezdése a) pontjának szövegéből magából is kitűnik, hogy az e rendelkezés értelmében vett ellenőrzés és felelősség nem az egészében vett közvetítésre irányul, hanem kizárólag azon cselekményre, amikor a műsorhordozó jeleket [a közvetítési láncba] juttatják. Másfelől ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem írja elő, hogy az e közvetítés egészét érintő ellenőrzésnek és felelősségnek kizárólagos jellegűnek kellene lennie.

57      E körülmények között meg kell állapítani, hogy mind a televíziós műsorok közvetett közvetítése, mind pedig a közvetlen közvetítésük megfelel a 93/83 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt első feltételnek.

58      A második feltételt illetően a Bíróság ítélkezési gyakorlatából először is kitűnik, hogy a 93/83 irányelv olyan zárt közvetítési rendszert szabályoz, amelynek a központi, lényeges és nem helyettesíthető eleme a műhold, olyannyira, hogy a műhold meghibásodása esetén a jelek továbbítása technikailag lehetetlen, és a nyilvánosság ekkor nem foghat semmilyen adást (lásd ebben az értelemben a C‑192/04. sz. Lagardère Active Broadcast ügyben 2005. július 14‑én hozott ítélet [EBHT 2005., I‑7199. o.] 39. pontját).

59      A jelen esetben nem vitatott, hogy a műhold a televíziós műsorok közvetlen közvetítésének, valamint közvetett közvetítésüknek is központi, lényeges és nem helyettesíthető eleme, ily módon mindkét közvetítési mód ilyen zárt közvetítési rendszert alkot.

60      Ezen túlmenően – igaz ugyan, hogy a televíziós műsorok közvetett közvetítése során az Airfield és a Canal Digitaal a műsorsugárzó szervezetek által sugárzott műsorhordozó jeleken beavatkozást végez – emlékeztetni kell arra, hogy ez a közreműködés lényegében abból áll, hogy fogják a műsorsugárzó szervezetek e jeleit, esetlegesen feloldják a kódot, a jelet újrakódolják és az érintett műholdra fellövik.

61      Márpedig ez a puszta közreműködés azon szokásos műszaki tevékenységek közé tartozik, amelyekkel a jeleket előkészítik arra, hogy azokat a műholdas közvetítés során a műholdra átjátsszák. E közreműködésre gyakran van szükség e közvetítés megvalósítása vagy megkönnyítése céljából. Következésképpen azt a műsorhordozó jelekre alkalmazott szokásos műszaki eljárásnak kell minősíteni, és az a 93/83 irányelv (14) preambulumbekezdése értelmében nem tekintendő tehát úgy, mint amely az érintett sugárzási lánc megszakítását eredményezi.

62      Végül a televíziós műsorok közvetlen közvetítését illetően emlékeztetni kell arra, hogy az Airfield és a Canal Digitaal közreműködése csupán annyiból áll, hogy az érintett műsorsugárzó szervezetek rendelkezésére bocsátja a kódoló kulcsokat, hogy később lehetővé tegyék az Airfield előfizetőinek a dekódoló kártya segítségével történő dekódolást.

63      Márpedig tekintettel arra, hogy nem vitatott, hogy az Airfield és a Canal Digitaal azelőtt bocsátja e kódoló kulcsokat a műsorsugárzó szervezetek rendelkezésére, mielőtt ez utóbbiak eljuttatják a műsorhordozó jeleket az érintett közvetítési láncba, az Airfield és a Canal Digitaal közreműködése nem szakíthatja meg e közvetítési láncot.

64      E körülmények között meg kell állapítani, hogy a televíziós műsorok közvetett és közvetlen közvetítése teljesíti a 93/83 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt második feltételt.

65      A harmadik feltételt illetően egyfelől nem vitatott, hogy attól az időponttól kezdve, amikor e jeleket a műhold felé sugározzák, valamely nyilvánosság számára szánják, mégpedig az Airfield által rendelkezésre bocsátott dekódoló kártyával rendelkező nyilvánosság számára.

66      Másfelől, noha a televíziós műsorok közvetett közvetítésében előforduló jelek átesnek bizonyos műszaki módosításon, erre az előtt kerül sor, hogy a műholdas közvetítés során azokat átjátsszák a műholdra, és – amint a jelen ítélet 61. pontjában megállapításra került – ez szokásos műszaki eljárásnak minősül. E körülmények között az említett módosítás nem tekinthető úgy, hogy érinti az említett jelek rendeltetését.

67      Következésképpen meg kell állapítani, hogy a televíziós műsorok közvetlen és közvetett közvetítése során sugárzott műsorhordozó jeleket a nyilvánosság általi vételre szánják, és hogy e közvetítések teljesítik a 93/83 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt harmadik feltételt.

68      A negyedik feltételt illetően nem vitatott, hogy az alapügyekben szereplő közvetítések keretében a kód feloldásához szükséges eszközt nem a műsorsugárzó szervezet bocsátotta a nyilvánosság rendelkezésére, hanem a műholdasprogramcsomag‑szolgáltató. Az ügy irataiból nem derül ki, hogy ez utóbbi ezen eszközöket az említett szervezetek hozzájárulása nélkül bocsátja‑e a nyilvánosság rendelkezésére, ezt azonban a kérdést előterjesztő bíróságnak meg kell vizsgálnia.

69      Az előzőekre tekintettel a kérdést előterjesztő bíróság vizsgálatától függően meg kell állapítani, hogy a televíziós műsorok közvetett közvetítése, valamint közvetlen közvetítésük teljesíti a 93/83 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontjában szereplő valamennyi együttes feltételt, és hogy ennélfogva mindkettőt egyetlen, műhold útján történő nyilvánossághoz közvetítésnek, és ezáltal oszthatatlannak kell tekinteni.

70      Az ilyen közvetítésnek az említett 1. cikk (2) bekezdésének a) és c) pontja szerinti oszthatatlansága egyébként nem jelenti azt, hogy a műholdasprogramcsomag‑szolgáltató e közvetítésen belüli közreműködése az érintett jogok jogosultjainak engedélye nélkül lenne gyakorolható.

 A műhold útján történő nyilvánossághoz közvetítés engedélyezéséről

71      Legelőször is a 93/83 irányelv 2. cikkéből kiderül, hogy a szerzői jogok jogosultjainak engedélyezniük kell a szerzői jogi védelemben részesülő műveik minden, műhold útján történő nyilvánossághoz közvetítését.

72      Ezen túlmenően a Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik, hogy ilyen engedélyt kell beszereznie többek között azon személynek, aki ilyen közvetítésbe kezd, vagy abban oly módon működik közre, hogy e közvetítés révén a védelemben részesülő műveket valamely új nyilvánosság számára elérhetővé teszi, nevezetesen egy olyan nyilvánosság számára, amelyet a szerzői jogi védelemben részesülő művek szerzői nem vettek figyelembe egy más személynek adott engedély során (lásd analógia útján a 2001/29 irányelv 3. cikke szerinti nyilvánossághoz közvetítés fogalmát illetően a C‑306/05. sz. SGAE‑ügyben 2006. december 7‑én hozott ítélet [EBHT 2006., I‑11519. o.] 40. és 42. pontját, valamint a C‑136/09. sz. Organismos Sillogikis Diacheirisis Dimiourgon Theatrikon kai Optikoakoustikon Ergon ügyben 2010. március 18‑án hozott végzés [az EBHT‑ban nem tették közzé] 38. pontját).

73      Ezt egyébként megerősíti a 93/83 irányelv (17) preambulumbekezdése, mely szerint az érintett jogok jogosultjai számára a műveik műhold útján történő nyilvánossághoz közvetítéséért olyan megfelelő díjazást kell biztosítani, amely figyelembe veszi a műsorok minden aspektusát, így azok tényleges és potenciális közönségét (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Football Association Premier League és társai egyesített ügyekben hozott ítélet 108. és 110. pontját).

74      Az említett engedélyt azonban nem szerezheti meg az érintett személy, ha a nyilvánossághoz közvetítés során a közreműködése a 2001/29 irányelv (27) preambulumbekezdésének megfelelően a közvetítést lehetővé tevő, illetve azt megvalósító tárgyi eszközök rendelkezésre bocsátására korlátozódik.

75      Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a 93/83 irányelv 1. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően az alapügyekben szereplőhöz hasonló, műhold útján történő nyilvánossághoz közvetítés azon műsorsugárzó szervezet ellenőrzése és felelőssége mellett történik, amely eljuttatta a műsorhordozó jeleket a műholdhoz vezető közvetítési láncba. Ezenfelül nem vitatott, hogy ez a szervezet ezáltal a szerzői jogi védelemben részesülő műveket általános szabályként új nyilvánosság számára teszi hozzáférhetővé. Következésképpen ez a szervezet köteles beszerezni a 93/83 irányelv 2. cikke szerinti engedélyt.

76      Ez a megállapítás nem zárja ki, hogy más gazdasági szereplők működjenek közre az előző pontban említettekhez hasonló közvetítésben, oly módon, hogy az érintett műsorsugárzó szervezet által célzott nyilvánosságnál szélesebb körű nyilvánosság számára tegyék hozzáférhetővé a szerzői jogi védelemben részesülő műveket, tudniillik egy olyan nyilvánosság számára, amelyet nem vettek figyelembe e művek szerzői, amikor engedélyezték ez utóbbi műveknek a műsorsugárzó szervezet általi felhasználását. Ebben az esetben az említett szereplők közreműködésére nem terjed ki az e szervezet által adott engedély.

77      Az alapügyekben szereplőkhöz hasonló körülmények között ez az eset állhat fenn többek között akkor, ha valamely gazdasági szereplő kiszélesíti az e közvetítéshez hozzáféréssel rendelkező személyek körét, és a szerzői jogi védelemben részesülő műveket ezáltal egy új nyilvánosság számára teszi hozzáférhetővé.

78      Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy valamely műholdasprogramcsomag‑szolgáltató egyfelől kódolja az érintett közvetítést, vagy a műsorsugárzó szervezetek rendelkezésére bocsátja a kódoló kulcsokat e közvetítéshez, hogy az előfizetői dekódolhassák azt, másfelől az érintett műsorsugárzó szervezetek rendelkezésére bocsátja a kód feloldásához szükséges eszközt, e műveletek ezáltal lehetővé teszik a műsorsugárzó szervezetek által eljuttatott közvetítés és az említett előfizetők közötti kapcsolat létrehozatalát.

79      Márpedig ez a tevékenység nem egyezik meg az eredeti adás vételét annak kiterjedési területén belül garantáló vagy azt javító tárgyi eszközök puszta rendelkezésre bocsátásával, amely a jelen ítélet 74. pontjában említett eset alá tartozik, hanem közreműködésnek minősül, ami nélkül az említett előfizetők nem érhetik el a sugárzott műveket, habár az említett területen belül tartózkodnak. Ily módon e személyek a maga a műholdasprogramcsomag‑szolgáltató által célzott nyilvánossághoz tartoznak, mivel e szolgáltató az érintett műholdas közvetítésbe történő beavatkozásával hozzáférhetővé teszi a szerzői jogi védelemben részesülő műveket azon nyilvánosság számára, amely kiegészíti az érintett műsorsugárzó szervezet által célzott nyilvánosságot.

80      Ezen túlmenően ki kell emelni, hogy a műholdasprogramcsomag‑szolgáltató közreműködése önálló szolgáltatásnyújtásnak minősül, amelyet haszonszerzési céllal végez, mivel az említett személyek a fizetett előfizetési díjakat nem a műsorsugárzó szervezetnek, hanem e szolgáltatónak fizetik. Márpedig nem vitatott, hogy ezt a díjat nem az esetleges műszaki szolgáltatásokért fizetik, hanem a műholdas közvetítéshez való hozzáférésért, és ennélfogva a szerzői jogi védelemben részesülő művekhez vagy egyéb alkotásokhoz való hozzáférésért.

81      Végül meg kell jegyezni, hogy a műholdasprogramcsomag‑szolgáltató nem egyetlen műsorsugárzó szervezet által végzett közvetítést tesz hozzáférhetővé az előfizetői számára, hanem különböző műsorsugárzó szervezetektől származó közvetítéseket gyűjt egybe egy új audiovizuális termékben úgy, hogy a műholdasprogramcsomag‑szolgáltató határozza meg az ily módon létrehozott programcsomag tartalmát.

82      E körülmények között meg kell állapítani, hogy a műholdasprogramcsomag‑szolgáltató kiterjeszti a televíziós műsorokhoz hozzáféréssel rendelkező személyek körét, és egy új nyilvánosság számára teszi lehetővé a szerzői jogi védelemben részesülő művekhez vagy egyéb alkotásokhoz való hozzáférést.

83      Következésképpen e műholdasprogramcsomag‑szolgáltató köteles engedélyt beszerezni az érintett jogok jogosultjaitól a műholdas közvetítésben való közreműködéséhez, hacsak e jogosultak nem állapodtak meg az érintett műsorsugárzó szervezettel, hogy azok a szerzői jogi védelemben részesülő műveket e szolgáltató közreműködésével is továbbítják a nyilvánosság számára, azzal a feltétellel, hogy ez utóbbi esetben az említett szolgáltató közreműködése nem teszi új nyilvánosság számára hozzáférhetővé az említett műveket.

84      Az előzőekre tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 93/83 irányelv 2. cikkét úgy kell értelmezni, hogy valamely műholdasprogramcsomag‑szolgáltató köteles az érintett jogok jogosultjainak engedélyét beszerezni a televíziós műsoroknak az alapügyekben szereplőhöz hasonló közvetett és közvetlen közvetítése során való közreműködése céljából, hacsak e jogosultak nem állapodtak meg az érintett műsorsugárzó szervezettel, hogy a szerzői jogi védelemben részesülő műveket e szolgáltató közreműködésével is továbbítják a nyilvánosság számára, azzal a feltétellel, hogy ez utóbbi esetben az említett szolgáltató közreműködése nem teszi új nyilvánosság számára hozzáférhetővé az említett műveket.

 A költségekről

85      Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

A műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról szóló, 1993. szeptember 27‑i 93/83/EGK tanácsi irányelv 2. cikkét úgy kell értelmezni, hogy valamely műholdasprogramcsomag‑szolgáltató köteles az érintett jogok jogosultjainak engedélyét beszerezni a televíziós műsoroknak az alapügyekben szereplőhöz hasonló közvetett és közvetlen közvetítése során való közreműködése céljából, hacsak e jogosultak nem állapodtak meg az érintett műsorsugárzó szervezettel, hogy a szerzői jogi védelemben részesülő műveket e szolgáltató közreműködésével is továbbítják a nyilvánosság számára, azzal a feltétellel, hogy ez utóbbi esetben az említett szolgáltató közreműködése nem teszi új nyilvánosság számára hozzáférhetővé az említett műveket.

Aláírások

---

* Az eljárás nyelve: holland.