7.3.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 55/38

—

Az Elsőfokú Bíróság részben semmisítse meg az EK-Szerződés 81. cikke és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/39.181 – gyertyaviasz ügy) 2008. október 1-jén hozott C(2008) 5476 végleges bizottsági határozat 1. és 2. cikkét;

—

az Elsőfokú Bíróság igen lényegesen csökkentse az említett határozat 2. cikkében a Total R.M-mel szemben kiszabott bírság összegét;

—

az Elsőfokú Bíróság az Európai Bizottságot kötelezze az összes költség viselésére.

—

úgy ítélte meg, hogy egyrészről a viaszra és a paraffinra, másrészről a gacsra vonatkozó magatartások egységes és folyamatos jogsértést jelentenek, és a gacsra vonatkozó magatartásokat megállapodásnak minősítette;

—

tévesen állapított meg árrögzítő, piacfelosztó és/vagy vevőelosztó megállapodásban álló egységes és folyamatos jogsértést, noha kizárólag a paraffinpiac helyzetére, az árakra és jövőbeli árszabási stratégiákra, a vevőkre és a mennyiségekre vonatkozó információcserét lehet a felperes terhére róni;

—

egyrészről figyelmen kívül hagyta a nyilvános elhatárolódásra vonatkozó közösségi ítélkezési gyakorlatot, amikor a felperes felelősségét a viaszra és paraffinra vonatkozó jogsértés teljes időtartamára megállapította, noha a felperes a 2004. május 11-i és 12-i találkozó után, vagyis a jogsértés végét megelőző majdnem egy évvel, már nem vett részt a „technikai találkozókon”, másrészről pedig elismerte a Repsolnak a jogsértés vége előtti, idő előtti kilépését a kartellből, a felperesét viszont nem, noha a felperes azonos helyzetben volt;

—

azt követelte a felperestől, hogy bizonyítsa a kartelltől való nyilvános elhatárolódást;

—

nem vette figyelembe a kartell végrehajtásának hiányát;

—

a felperes jogsértésben való részvételének utolsó három pénzügyi éve értékesítéseinek értékét használta fel az részvétel utolsó éve értékesítéseinek értéke helyett;

—

a gacsra vonatkozó jogsértés tekintetében az értékesítések értékét túlzottan magas százalékban vette figyelembe;

—

az iránymutatás 24. pontjában foglalt bírságkiszámítási módszert alkalmazta, ami sérti az 1/2003 rendelet 23. cikkének (3) bekezdését, valamint az arányosság, az egyenlő bánásmód és az ártatlanság vélelmének elvét;

—

elrettentés céljából kiegészítő összeget alkalmazott, anélkül hogy ezt megfelelően indokolta volna;

—

a felperes által az érintett piacon egy év alatt elért forgalom 410 %-át kitevő bírságot szabott ki;

—

a felperes magatartását a Total SA anyavállalatnak tudta be.