2008. december 15-én benyújtott kereset – H & R ChemPharm kontra Bizottság

(T-551/08. sz. ügy)

(2009/C 55/60)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: H & R ChemPharm GmbH (Salzbergen, Németország) (képviselők: M. Klusmann és S. Thomas ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes a COMP/39.181 – gyertyaviasz ügyben 2008. október 1-jén hozott C (2008) 5476 végl. bizottsági határozatot támadja, amelyben az alperes megállapította, hogy bizonyos vállalkozások, köztük a felperes, a paraffinviasz-szektorban tartósan fennálló megállapodásban és/vagy folytatólagos összehangolt magatartásban való részvételük miatt megsértették az EK 81. cikk (1) bekezdését és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 53. cikkét.

Keresetének alátámasztására a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Első jogalapjával a felperes a védelemhez való jog megsértésére hivatkozik, mivel a megtámadott határozat nem tett különbséget ő és más, külön megbírságolt társaságok között, hanem abban egységesen a „H & R/Tudapetrolról” van szó. A felperes nem érti, milyen tényleges cselekményeket rónak a terhére. Ezáltal megsértették a védelemhez való jogot, mert a kifogásokból és a határozatból egyértelműen ki kell tűnnie, milyen tényleges cselekmények vezetnek a jogsértés kifogásához és az ezen alapuló bírsághoz.

Másodlagosan a felperes a második jogalapjával a felperes általi jogsértés hiányzó bizonyítását kifogásolja. A Bizottság a határozat összes címzettjével szemben lefolytatott általánosított bizonyítása miatt figyelmen kívül hagyta, hogy a felperes jogsértésére nincs bizonyíték. A felperes kifogásolja, hogy a Bizottság nem értékelte a bizonyítékokat elegendően elkülönítve és egyedileg, amiből ki tudott volna, illetve ki kellett volna tűnnie annak, hogy a felperes jogsértése tekintetében a bemutatott bizonyítékok nem állják meg helyüket.

Szintén másodlagosan a felperes a harmadik jogalappal a bírság kiszámításakor tévesen figyelembe vett túl magas alapösszeget kifogásolja.

A szintén másodlagosan hivatkozott negyedik jogalapjával a felperes az arányosság elvének megsértésére, valamint a bírság mérlegelési hibával való kiszámítása miatt a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésére hivatkozik. Közelebbről a felperes a jogsértés súlya vonatkozásában a forgalomban való részesedésének mérlegelési hibával való megállapítását, valamint a belépési díj 17 %-ban való megállapítását, továbbá a vállalkozások méretének aránytalan figyelembevétele miatt a bírság összegének aránytalanságát kifogásolja. Végül a felperes a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatásnak a szóban forgó régi ügyre való, meg nem engedett visszamenőleges alkalmazására utal.