EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62008TN0383

T-383/08. sz. ügy: 2008. szeptember 11-én benyújtott kereset – New Europe kontra az Európai Közösségek Bizottsága

HL C 301., 2008.11.22, p. 47–48 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

22.11.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/47


2008. szeptember 11-én benyújtott kereset – New Europe kontra az Európai Közösségek Bizottsága

(T-383/08. sz. ügy)

(2008/C 301/81)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: New Europe (Brüsszel, Belgium) (képviselő: A.-M. Alamanou ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a Bizottság 2008. július 2-án kelt és a felperes által ugyanazon a napon átvett határozatát, amelyben a Bizottság megtagadta a felperestől a Bizottság által közzétett iratokban hivatkozott társaságok és természetes személyek neveihez történő hozzáférést;

kötelezze az Európai Közösségek Bizottságát az eljárással felmerülő költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes a Bizottság 2008. július 2-i iratával megismert határozatával szemben él keresettel, amelyben a Bizottság megtagadta az úgynevezett „Eximo” ügyben érintett azon vállalkozások és természetes személyek nevének hozzáférhetővé tételét, amelyeket, illetve akiket a Bizottság által a felperes eredeti kérelmére hozzáférhetővé tett iratokban említenek.

A felperes a következő indokok alapján kéri a megtámadott határozat megsemmisítését:

Először is a megtámadott határozat nyilvánvalóan téves jogértelmezésen alapul, mivel a Bizottság az 1049/2001/EK rendelet (1) 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésében foglalt kivételeket tévesen értelmezte anélkül, hogy a tényeket értékelte volna vagy a megtagadás indokait ismertette volna, és ebből a téves értelmezésből indult ki. Ezen túlmenően a Bizottság hibásan értékelte a tényeket, amikor azt állította, hogy az érintett vállalkozások üzleti érdekeit és az érintett természetes személyek magánéletét és sérthetetlenségét csorbítaná, ha a nevüket megemlítenék. Továbbá a Bizottság azáltal, hogy „az üzleti érdekek védelmét” és „a magánélet és a jóhírnév védelmét” tágan értelmezte megsértette az 1049/2001 rendelet 1. cikke a) pontjában írt az iratokhoz történő lehető legszélesebb körű hozzáférés elvét.

Másodszor a megtámadott határozat az 1049/2001 rendelet 4. cikke (4) bekezdésébe ütközik, mivel a Bizottság megtagadta a felperestől a teljes körű hozzáférést egy irathoz, amely szabadon hozzáférhetővé tehető volt.

Harmadszor a Bizottság az EK 253. cikkben előírt indokolási kötelezettséget sértette meg azáltal, hogy a felperessel nem közölte a határozatának indokait, hanem csak az 1049/2001 rendelet 4. cikke (4) bekezdésében írt kivételekre utalt.


(1)  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).


Top