AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)

2008. október 13.

T‑43/07. P. sz. ügy

Neophytos Neophytou

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Fellebbezés – Közszolgálat – Nyílt versenyvizsga – A fellebbező pályázatának elutasítása – A versenyvizsga–bizottság összetétele a szóbeli vizsgák alkalmával – Az egyenlő bánásmód elve – Új jogalapok – Téves jogalkalmazás – Részben megalapozott, részben megalapozatlan fellebbezés – A Közszolgálati Törvényszék elé való visszautalás”

Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (harmadik tanács) az F‑22/05. sz., Neophytou kontra Bizottság ügyben 2006. december 13‑án hozott ítélete (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑1‑159. o. és II‑A‑1‑617. o.) ellen benyújtott, ezen ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.

Határozat: Az Elsőfokú Bíróság az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének az F‑22/05. sz., Neophytou kontra Bizottság ügyben 2006. december 13‑án hozott ítéletét – annak a Neophytos Neophytou által az elsőfokú tárgyaláson előadott (az ítélet 27. pontjában összefoglalt) kifogásait az utolsó kivételével elfogadhatatlannak nyilvánító részében – hatályon kívül helyezi. Az Elsőfokú Bíróság a fellebbezést ezt meghaladó részében elutasítja. Az Elsőfokú Bíróság az ügyet visszautalja az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke elé. Az Elsőfokú Bíróság a költségekről nem határoz.

Összefoglaló

1.      Fellebbezés – Jogalapok – Elfogadhatóság – Feltételek – A Közszolgálati Törvényszék előtt már ismertetett érvek előadása – Hatás hiánya

(A Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk, (1) bekezdés; az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 138. cikk, 1. §, c) pont)

2.      Fellebbezés – Jogalapok – A tények Közszolgálati Törvényszék általi jogi minősítésének az Elsőfokú Bíróság általi felülvizsgálata

(Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 48. cikk, 2. §)

3.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Vizsgabizottság – Összetétel

(Személyzeti szabályzat, III. melléklet, 3. cikk)

4.      Eljárás – Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése – Az eljárás során felmerült tényezőkre alapított jogalap

(Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 48. cikk, 2. §)

5.      Fellebbezés – Jogalapok – A bizonyítékok elferdítése

6.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Vizsgabizottság – Összetétel

(Személyzeti szabályzat, III. melléklet, 3. cikk)

1.      Amennyiben a fellebbező azt vitatja, hogy az első fokon eljáró bíróság miként értelmezik vagy alkalmazzák a közösségi jogot, akkor az első fokon vizsgált jogi szempontokat a fellebbezési eljárás során újból meg lehet tárgyalni. Ha ugyanis a fellebbező ily módon nem tudná fellebbezését az elsőfokú bíróság előtt már felhasznált jogalapokra és érvekre alapítani, akkor a fellebbezési eljárás részben értelmét vesztené. A fellebbező így a fellebbezés keretében akkor hivatkozhat ténymegállapításokon és azoknak a megtámadott ítéletben foglalt értékelésén alapuló kifogásokra, amennyiben azt állítja, hogy az első fokon eljáró bíróság olyan megállapításokat tettek, amelyek tárgyi pontatlansága az iratokból kitűnik, vagy hogy a hozzájuk benyújtott bizonyítékokat elferdítették. A Bíróság alapokmánya I. melléklete 11. cikkének (1) bekezdéséből és az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 138. cikke 1. §‑ának c) pontjából ugyanakkor kitűnik, hogy a fellebbezésnek pontosan meg kell jelölnie a hatályon kívül helyezni kért ítélet kifogásolt elemeit, valamint az e kérelmet különösen alátámasztó jogi érveket.

(lásd a 24. és 41. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság C‑352/98. P. sz., Bergaderm és Goupil kontra Bizottság ügyben 2000. július 4‑én hozott ítéletének (EBHT 2000., I‑5291. o.) 34. pontja, a Bíróság C‑488/01. P. sz., Martinez kontra Parlament ügyben 2003. november 11‑én hozott végzésének (EBHT 2003., I‑13355. o.) 39. és 40. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat, valamint a Bíróság C‑229/05. P. sz., PKK és KNK kontra Tanács ügyben 2007. január 18‑án hozott ítéletének (EBHT 2007., I‑439. o.) 32–35. pontja.

2.      Ha a felperes vitatja az elsőfokú bíróságnak a tények jogi természetéről alkotott minősítését annak érdekében, hogy abból jogi következtetéseket vonjon le, jogkérdésről van szó, amely felvethető a fellebbezés keretében. Ilyen helyzet áll fenn többek között azon jogkérdést illetően, hogy a versenyvizsga–bizottság póttagjának a határozathozatalon való bizonyított jelenléte ugyanakkor, amikor a „póttaghoz tartozó” rendes tag is jelen van, befolyásolhatja‑e jogellenesen a vizsgabizottság szavazását, és így jogellenessé teheti‑e ezen szavazást.

(lásd a 45., 46. és 71. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság C‑136/92. P. sz., Bizottság kontra Brazzelli Lualdi és társai ügyben 1994. június 1‑jén hozott ítéletének (EBHT 1994., I‑1981. o.) 49. pontja; a Bíróság C‑412/05. P. sz., Alcon kontra OHIM ügyben 2007. április 26‑án hozott ítéletének (EBHT 2007., I‑3569. o.) 38–40. pontja.

3.      A vizsgabizottság tagjainak és póttagjainak valamely versenyvizsga szóbeli vizsgáján való együttes jelenléte nem teszi jogellenessé a vizsgabizottság tevékenységét és összetételét, feltéve ha ilyen körülmények között a póttag nem jogosult szavazni.

(lásd az 53. pontot)

Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T‑290/03. sz., Pantoulis kontra Bizottság ügyben 2005. szeptember 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑241. o. és II‑1123. o.) 62., 77. és 78. pontja, valamint az Elsőfokú Bíróság T‑100/04. sz., Giannini kontra Bizottság ügyben 2008. március 12‑én hozott ítéletének (az EBHT‑ban még nem tették közzé) 210. pontja.

4.      Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 48. cikke 2. §‑ának első bekezdése megtiltja új jogalapok eljárás során való előterjesztését, kivéve ha azok olyan tényezőkből származnak, amelyek az eljárás során merültek fel. A valamely jogalap alátámasztása érdekében emelt kifogás esetében hasonló megoldást kell alkalmazni. Ezenkívül e rendelkezés nem zárja ki azt az esetet, ha az említett tényezők pervezető intézkedés alkalmával merülnek fel. Végül az e rendelkezésben foglalt kizárást megszorítóan kell értelmezni, amennyiben az korlátozza az érintett felet abban, hogy a kérelmei sikerességéhez szükséges valamennyi tényezőt előterjessze.

(lásd a 76. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság C‑238/99. P., C‑244/99. P., C‑245/99. P., C‑247/99. P., C‑250/99. P–C‑252/99. P. és C‑254/99. P. sz., Limburgse Vinyl Maatschappij és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2002. október 15‑én hozott ítéletének (EBHT 2002., I‑8375. o.) 370. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑32/91. sz., Solvay kontra Bizottság ügyben 1995. június 29‑én hozott ítéletének (EBHT 1995., II‑1825. o.) 40. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑231/99. sz., Joynson kontra Bizottság ügyben 2002. március 21 én hozott ítéletének (EBHT 2002., II‑2085. o.) 156. pontja.

5.      Annak megállapítása érdekében, hogy az első fokon eljáró bíróság elferdítették‑e a versenyvizsga–bizottság összetételét megjelölő iratokban foglalt bizonyítékokat azzal, hogy elfogadhatatlannak nyilvánították a vizsgabizottság jogellenes kinevezésén és a tagjai alacsony számán alapuló, az elsőfokú eljárás alatti tárgyalás során felhozott kifogásokat, az Elsőfokú Bíróságnak meg kell vizsgálni, hogy az ügy elsőfokú iratai és többek között a Bizottság által benyújtott iratok lehetővé teszik‑e számára e kifogások tartalmának és terjedelmének meghatározását, valamit annak felülvizsgálatát, hogy a Közszolgálati Törvényszék nyilvánvalóan tévesen értelmezte és értékelte‑e ezen iratokat.

Ez a helyzet áll fenn akkor, ha az ügy irataiban semmi sem utal arra, hogy a fellebbezőnek lehetősége volt az elsőfokú eljárásbeli tárgyalást megelőzően felhozni e kifogásokat.

(lásd a 78., 80. és 82. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság C‑326/05. P. sz., Industrias Químicas del Vallés kontra Bizottság ügyben 2007. július 18‑án hozott ítéletének (EBHT 2007., I‑6557. o.) 57–60. pontja.

6.      A versenyvizsga–bizottságnak szigorúan ügyelnie kell a pályázók egyenlő bánásmódja elvének tiszteletben tartására, a közösségi bíróságnak pedig meg kell vizsgálnia, hogy a vizsgabizottság összetétele a szóbeli vizsgák alatt megfelelt‑e a közösségi jogrendben meghatározott eljárási követelményeknek. Lényeges eljárási szabályok megsértésének minősül az, ha a vizsgabizottság nem tartja tiszteletben a tevékenységére vonatkozó szabályokat, így a fellebbezőnek nem kell bizonyítania, hogy a versenyvizsga eredménye különböző lehetett volna, ha e jogsértést nem követik el.

Mivel az egyenlő bánásmód elve a versenyvizsga–bizottság összetételére vonatkozó szabályok alapjául szolgál, a közösségi bíróság tévesen értelmezi a jogot, amennyiben nem ismeri fel az ezen elv és a vizsgabizottság összetételére vonatkozó szabályok között fennálló szoros összefüggést.

(lásd a 85. és 86. pontot)

Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T‑95/98. sz., Gogos kontra Bizottság ügyben 2000. március 23‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2000., I‑A‑51. o. és II‑219. o.) 25., 37–39., 53. és 54. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat, valamint az Elsőfokú Bíróság T‑165/03. sz., Vonier kontra Bizottság ügyben 2004. november 10‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2004., I‑A‑343. o. és II‑1575. o.) 40. pontja.