A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (első tanács)

2008. december 9.

F‑144/07. sz. ügy

Spyridon Efstathopoulos

kontra

Európai Parlament

„Közszolgálat – Korábbi ideiglenes alkalmazottak – 2689/95/EK, Euratom, ESZAK rendelet – Távozási támogatás – Termelékenységi jutalom beszámítása az új feladatok ellátásáért járó bruttó jövedelem megállapításakor”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben S. Efstathopoulos, aki az Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása következtében szükségessé vált, az Európai Közösségek ideiglenes tisztviselői szolgálati jogviszonyának megszűnésével kapcsolatos különleges intézkedések bevezetéséről szóló, 1995. november 17‑i 2689/95/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 280., 4. o.) alapján járó támogatás kedvezményezettje, lényegében először is a Parlament 2007. április 18‑i határozatának megsemmisítését kéri, amellyel egyrészt a fent említett rendelet értelmében a felperes bruttó jövedelme összegének meghatározása céljából figyelembe vették a felperes által az új feladatköre keretében Görögország fejlesztési minisztériumában kapott termelékenységi jutalmat, aminek következtében csökkent a felperes által az említett rendelet alapján kapott támogatás, másrészt elrendelték a jogosulatlanul felvett összegek visszatérítését, másodszor a fent említett 2007. április 18‑i határozat ellen 2007. május 9‑én előterjesztett panaszt elutasító, 2007. szeptember 14‑i határozat megsemmisítését kéri.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék e keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Az ideiglenes alkalmazottak szolgálati jogviszonyának megszűnésével kapcsolatos különleges intézkedések – 2689/95 rendelet – Távozási támogatás

(2689/95 tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) és (4) bekezdés)

2.      Tisztviselők – Kereset – Előzetes közigazgatási panasz – Tárgy

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

3.      Tisztviselők – Jogosulatlan kifizetések visszatérítése – Feltételek

(Személyzeti szabályzat, 85. cikk)

1.      Valamely közösségi jogi rendelkezés értelmezésekor nem csupán annak szövegét kell figyelembe venni, hanem összefüggéseit is, és azon szabályozás céljait is, amelynek részét képezi. Az Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása következtében szükségessé vált, az Európai Közösségek ideiglenes tisztviselői szolgálati jogviszonyának végleges megszűnésével kapcsolatos különleges intézkedések bevezetéséről szóló 2689/95 rendelet 4. cikkének (4) bekezdése értelmében vett „bruttó jövedelem” fogalma – annak szó szerinti értelmezése szerint – magában foglalja azt a pénzbeli juttatást, amelyet valamely nemzeti adminisztrációban tevékenységet végző személy, éppen erre a tevékenységre tekintettel, havonta kap. Ez még inkább így van, ha ez a juttatás az úgynevezett „jövedelemadó” hatálya alá tartozik.

Valamely közösségi jogi fogalom, így a „bruttó jövedelem” fogalmának értelmezése, amely jövedelmet a 2689/95 rendelet értelmében vett „új feladatkörében” kap a távozási támogatás kedvezményezettje, nem függhet attól a minősítéstől, amelyet a nemzeti jogrendek tartanak fenn a valamely személy által egy tevékenység végzésére tekintettel kapott egyik vagy a másik pénzbeli juttatásnak. Ellentétes esetben ugyanis fennállna a közösségi jog egységessége elve, valamint a tisztviselők közötti egyenlő bánásmód elve megsértésének veszélye.

(lásd a 33., 35. és 37. pontot)

Hivatkozás: a Közszolgálati Törvényszék F‑10/06. sz., André kontra Bizottság ügyben 2006. december 14‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑1‑183. o. és II‑A‑1‑755. o.) 35. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

2.      Mivel a tisztviselők kereseteinek elfogadhatósága a pert megelőző eljárás tiszteletben tartásától függ, a panasz és a kereset közötti összhang szabályának megsértése miatt el kell utasítani mint elfogadhatatlant az összes olyan kifogást, amelyet nem hoztak fel a pert megelőző panaszban, és amely semmiképpen nem tekinthető az említett panaszban megfogalmazottakkal azonos kifogásokon alapuló kifogásnak vagy a panaszban kifejtett érvelés kiegészítésének.

(lásd a 43. pontot)

Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T‑242/97. sz., Z kontra Parlament ügyben 1999. május 4‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1999., I‑A‑77. o. és II‑401. o.) 58. pontja; T‑144/00. sz., Tirelli kontra Parlament ügyben 2001. február 22‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2001., I‑A‑45. o. és II‑171. o.) 25. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑60/07. sz., Martin Bermejo kontra Tanács ügyben 2007. december 11‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2007., I‑A‑1‑0000. o. és II‑A‑1‑0000. o.) 34. pontja.

3.      Jóllehet a jogosulatlan kifizetések visszatérítésére vonatkozó határozatok jogszerűségének vagy az a feltétele, hogy az érintett tisztviselőnek vagy alkalmazottnak tudomása legyen a kifizetés szabálytalanságáról, vagy az, hogy a szabálytalanság nyilvánvaló legyen, a közösségi bíróság azonban csak abban az esetben vizsgálhatja felül az egyik vagy a másik feltétel tiszteletben tartását, ha az érintett a személyzeti szabályzat 85. cikkének megsértésére alapított jogalapot terjeszt elő, vagy legalábbis nem szorítkozik arra, hogy az intézmény által visszatéríttetni kívánt kifizetések jogosulatlan jellegét vitassa, hanem vagy azzal érvel, hogy nem tudott a kifizetések szabálytalanságáról, vagy azzal, hogy arról nem lehetett tudomása. Ha az érintett tisztviselő vagy alkalmazott csak a kifizetés szabálytalanságát vitatja, anélkül hogy kifejezetten említené a kifizetés szabálytalanságának tényleges vagy vélelmezett ismeretét, azt nem lehet úgy értelmezni, hogy azzal hallgatólagosan azt állítja, hogy nem tudott vagy nem tudhatott a szabálytalanságról; az ezzel ellentétes értelmezés a személyzeti szabályzat 85. cikke célja figyelmen kívül hagyásának, és az e cikkel az intézmény, valamint a tisztviselők, illetve alkalmazottak között létrehozott egyensúly felborításának veszélyével járna.

(lásd a 45. pontot)