1

Fellebbezésével a Galileo Lebensmittel GmbH & Co. KG (a továbbiakban: Galileo Lebensmittel) az Európai Közösségek Elsőfokú Bírsága által a T-46/06. sz., Galileo Lebensmittel kontra Bizottság ügyben 2007. augusztus 28-án hozott végzés (a továbbiakban: megtámadott végzés) megsemmisítését kéri, amelyben az Elsőfokú Bíróság mint elfogadhatatlant elutasította a Bizottság azon határozatának megsemmisítése iránt benyújtott keresetét, mely a.eu felső szintű domain bevezetésére és funkcióira vonatkozó általános szabályok, valamint a bejegyzésre irányadó elvek megállapításáról szóló, 2004. április 28-i 874/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 162., 40. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 34. kötet, 825. o.) 9. cikkének alkalmazásával a „.eu” felső szintű domain alatti „galileo.eu” internetes doménnevet a Közösség intézményeinek, szerveinek és szervezeteinek használatára tartotta fenn (a továbbiakban: vitatott határozat).

2

A jogi hátteret két rendelet képezi: egy alaprendelet, nevezetesen a. eu felső szintű domain bevezetéséről szóló, 2002. április 22-i 733/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 113., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 394. o.) és egy végrehajtási rendelet, a 874/2004 rendelet.

3

A 733/2002 rendelet 5. cikke, mely a „Szabályozási keret” címet viseli, a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A nyilvántartóval folytatott konzultációt követően, és a 6. cikk (3) bekezdésében említett eljárást követve, a Bizottság általános szabályokat fogad el a. eu TLD bevezetésével és funkcióival, valamint a bejegyzés általános elveivel kapcsolatban. Ezek a szabályok a következőket tartalmazzák:

(2)   E rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül a tagállamok a Bizottság és a többi tagállam részére taxatív jegyzéket küldhetnek azokról az általánosan elismert nevekről, amelyek politikai vagy területi struktúrájukat befolyásoló földrajzi és/vagy geopolitikai fogalmakra vonatkoznak, és amelyek:

A Bizottság haladéktalanul megküldi a nyilvántartónak azon bejelentett nevek jegyzékét, amelyekre e kritériumokat alkalmazni kell. A Bizottság a nyilvántartó értesítésével egyidejűleg közzéteszi a jegyzéket.

Amennyiben valamely tagállam vagy a Bizottság a közzétételtől számított 30 napon belül kifogást emel a megküldött jegyzékben szereplő valamely tétellel kapcsolatban, a Bizottság a 6. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban intézkedéseket tesz a helyzet orvoslására.

[…]”

4

A 733/2002 rendelet 7. cikke értelmében „[a] Közösség fenntart minden, a. eu TLD-hez kapcsolódó jogot, beleértve különösen a szellemi tulajdonjogokat és az e rendelet végrehajtásának biztosításához szükséges nyilvántartói adatbázisokhoz fűződő egyéb jogokat, valamint a nyilvántartó újbóli kijelölésére vonatkozó jogot.”

5

A 874/2004 rendelet bevezető részében jelzi, hogy a „[…] [733/2002] rendelet[en] és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésé[n]” alapul.

6

A 874/2004 rendelet (9) preambulumbekezdése értelmében:

„Minden tagállamot fel kell hatalmazni arra, hogy kijelölhessen egy olyan üzemeltetőt, amely az adott tagállam hivatalos nevét és közismert elnevezését domainnévként bejegyezteti. A Bizottságot is fel kell hatalmazni arra, hogy a Közösség intézményei általi használatra domainneveket válasszon ki, és kijelölje ezeknek a domainneveknek az üzemeltetőjét. A nyilvántartót fel kell hatalmazni arra, hogy egyes meghatározott domainneveket saját üzemeltetési feladataihoz tartson fenn.”

7

A 874/2004 rendelet 9. cikke, mely a „Második szintű domainnév földrajzi és geopolitikai nevekhez” címet viseli, a következőképpen rendelkezik:

„A földrajzi és geopolitikai fogalmaknak a 733/2002/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban domainnévként történő bejegyzéséről az a tagállam rendelkezhet, amely ezeket a neveket bejelentette. Erre a bejegyzésre az érintett tagállam által bejegyzett bármely domainnéven sor kerülhet.

A Bizottság kérheti a nyilvántartót, hogy a Közösség intézményeinek és szerveinek a használatára közvetlenül a. eu TLD-n jegyezzen be domainneveket. A Bizottság ennek a rendeletnek a hatálybalépését követően, legkésőbb a IV. fejezetben előírt szakaszos bejegyzési időszak kezdete előtt egy héttel értesíti a nyilvántartót a fenntartandó nevekről, valamint a közösségi intézményeket és szerveket a nevek bejegyzésével kapcsolatban képviselő szervekről.”

8

A 874/2004 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése értelmében:

„A nemzeti és/vagy a közösségi jog által elismert, illetve a nemzeti és/vagy a közösségi jog alapján keletkezett korábbi jogok jogosultjai, valamint az állami szervek jogosultak arra, hogy a. eu domainen történő, a nyilvánosság számára rendelkezésre álló bejegyzés kezdetét megelőző szakaszos bejegyzési időszakban domainnév bejegyzését igényeljék.

A »korábbi jogok« kifejezés úgy értendő, mint amely magában foglalja többek között a bejegyzett nemzeti és közösségi védjegyeket, a földrajzi árujelzőket és eredetmegjelöléseket, továbbá – az adott tagállam nemzeti joga által biztosított védelem mértékéig – a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő védjegyeket, kereskedelmi neveket, cégjelzéseket, cégneveket, családneveket, illetve védett irodalmi és művészeti alkotások megkülönböztető címeit.

[…]”

9

A 874/2004 rendelet 12. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A szakaszos bejegyzés első részében […] domainnévként kizárólag a bejegyzett nemzeti és közösségi védjegyeket […] igényelhetik.”

10

A 874/2004 rendelet 22. cikkének (1) bekezdése értelmében:

„ADR [Alternatív vitarendezési] -eljárást bármely fél kezdeményezhet, ha:

[…]

11

A megtámadott végzés 11–16. pontjában a következőképpen ismertette a jogvita előzményeit:

„Az internet domének nemzetközi rendszere

A jogvita előzményei

12

2006. február 13-án a Galileo Lebensmittel keresetet indított az Elsőfokú Bíróság előtt a Bizottság azon határozatának megsemmisítése iránt, amellyel az a „galileo.eu” doménnevet a Közösség intézményeinek, szerveinek és szervezeteinek használatára tartotta fenn.

13

A megtámadott végzéssel az Elsőfokú Bíróság a keresetet mint elfogadhatatlant elutasította, megállapítva, hogy a felperest, aki e határozatnak nem volt címzettje, az nem is „érintette személyében” az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében.

14

Az Elsőfokú Bíróság azon ítélkezési gyakorlatra hivatkozott, mely szerint az, hogy valamely intézkedés hatálya alá tartozó jogalanyok száma, sőt kiléte is többé-kevésbé pontosan meghatározható, egyáltalán nem vonja maga után azt, hogy ezeket a jogalanyokat személyükben érinti ez az intézkedés, amennyiben megállapítható, hogy az alkalmazása a szóban forgó aktusban meghatározásra került objektív jogi vagy ténybeli helyzet alapján történik.

15

Az Elsőfokú Bíróság ezt követően megállapította, hogy ahhoz, hogy a megtámadott jogi aktus személyében érintse, a felperesnek egyrészt a gazdasági szereplők meghatározott köréhez kellene tartoznia, másrészt különleges védelmet kellene élveznie. Az Elsőfokú Bíróság szerint az adott ügyben e két feltétel egyike sem állt fenn.

16

Ami a különleges védelmet illeti, az Elsőfokú Bíróság álláspontja szerint egyetlen rendelkezés sem kötelezte arra a Bizottságot, hogy figyelemmel legyen a felperes érdekeire.

17

Ami azt a kérdést illeti, hogy a Galileo Lebensmittel a gazdasági szereplők meghatározott köréhez tartozik-e a csak e csoportra jellemző ismérvek folytán, az Elsőfokú Bíróság úgy ítélte meg, hogy a lista meghatározásának időpontjában a fenntartással potenciálisan érintett személyek száma és kiléte nem volt biztosan tudható, de még csak meghatározható sem.

18

Valójában a listán szereplő doménneveket nemcsak a korábbi jogok jogosultjaival – amilyennek a fellebbező is tartja magát – és az állami szervezetekkel szemben tartották fenn, amelyek igen nagyszámú, ugyanakkor azonosítható csoportot jelentenek, hanem a szélesebb nyilvánossággal szemben is. Még ha az előzetes és privilegizált bejegyzésre nyitva álló határidőn belül nem is nyújtottak be kérelmet, ilyen kérelem még mindig benyújtható a nyilvánosság számára rendelkezésre álló bejegyzési időszak alatt.

19

Az Elsőfokú Bíróság e tekintetben jelezte, hogy a vitatott intézkedés elfogadásának időpontja az az időpont, amelyet figyelembe kell venni annak megítélése során, hogy létezik-e a gazdasági szereplők meghatározott köre.

20

Fellebbezésében a Galileo Lebensmittel azt kéri, hogy a Bíróság:

21

A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:

22

Az eljárási szabályzat 119. cikke értelmében, ha a fellebbezés nyilvánvalóan elfogadhatatlan, illetve nyilvánvalóan megalapozatlan, azt a Bíróság – az előadó bíró jelentése alapján és a főtanácsnok meghallgatását követően – indokolt végzéssel bármikor elutasíthatja.

23

Fellebbezésében a Galileo Lebensmittel azt állítja, hogy az Elsőfokú Bíróság a megtámadott végzésben tévesen alkalmazta a jogot, amikor azt állapította meg, hogy nem érintette személyében a Bizottság azon határozata, amellyel az a „galileo.eu” doménnevet a Közösség intézményeinek, szerveinek és szervezeteinek használatára tartotta fenn.

24

A fellebbező érvelése felfogható úgy, hogy az lényegében három jogalapot képez.

25

Az első jogalap arra vonatkozik, hogy a megtámadott végzés nem veszi kellően figyelembe az ügy sajátos körülményeit, különösen azt, hogy a vitatott határozat nem rendelet.

26

Az Elsőfokú Bíróság által hivatkozott ítélkezési gyakorlat a közösségi rendeletekkel kapcsolatos keresetekkel összefüggésben alakult ki. Márpedig a vitatott határozat nem ilyen jellegű, valamely rendeletnek konkrét esetre történő alkalmazása nyomán született aktus. A vitatott határozat emellett olyan intézkedést jelent, amelynek a célja a Bizottság saját, doménnevekkel kapcsolatos szükségleteinek a védelme. Az Elsőfokú Bíróság által felidézett ítélkezési gyakorlat ezért nem alkalmazható a jelen eljárásra.

27

A Bizottság válasza erre az, hogy a vitatott határozat általános hatályú aktus, amely az érintett jogalanyokra nézve különböző hatásokkal jár aszerint, hogy mely doménnevet kívánják bejegyeztetni.

28

Az EK 230. cikk negyedik bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy bármely természetes vagy jogi személy megsemmisítés iránti keresetet indítson a határozatok két fajtája ellen: egyrészt azok ellen, amelyeknek címzettje, másrészt azok ellen, amelyet ugyan rendeletként vagy egy másik személyhez címzett határozatként hoztak, de őt közvetlenül és személyében érinti.

29

Az elhatárolás alapvető eleme az, hogy a felperes címzettje-e vagy sem annak a határozatnak, amelyet megtámad. Amennyiben nem, úgy a felperest közvetlenül és személyében kell érintenie a megtámadott aktusnak ahhoz, hogy megsemmisítési keresetet indíthasson. A személyes érintettség fogalmára vonatkozó ítélkezési gyakorlat ezért azokban az esetekben alkalmazandó, amikor a felperes nem címzettje a határozatnak, amelyet megtámad.

30

Következésképpen anélkül, hogy a vitatott határozat pontos természetét meg kellene határozni, elegendő megállapítani, hogy a Galileo Lebensmittel nem volt a határozat címzettje. Az Elsőfokú Bíróság tehát helyesen járt el, amikor a személyes érintettség fogalmára vonatkozó ítélkezési gyakorlatot alkalmazta annak megállapítására, hogy a felperesnek volt-e kereshetőségi joga.

31

Az első jogalapot ezért mint nyilvánvalóan megalapozatlant el kell utasítani.

32

A fellebbező állítása szerint a „galileo.eu” doménnév gazdasági jelentőséggel bíró forgalomképes dolog, amely egyszeri, és amelyet a vitatott határozat lényegében ellentételezés nélkül von ki a kereskedelmi forgalomból.

33

A fellebbezőt, aki kizárólagos használati engedéllyel rendelkezik a Galileo szóvédjegyre vonatkozóan, és azt kizárólagosan használja, személyében érinti a vitatott határozat, amely sérti védjegyjogosultságát, mivel megakadályozza, hogy bejegyeztesse a „galileo.eu” doménnevet, és a megtámadott végzés e tekintetben téves jogalkalmazáson alapul.

34

A Galileo Lebensmittel e tekintetben a 11/82. sz., Piraiki-Patraiki és társai kontra Bizottság ügyben 1985. január 17-én hozott ítélet (EBHT 1985., 207. o.) által megalapozott ítélkezési gyakorlatra hivatkozik, valamint megemlíti a C-309/89. sz., Codorniu kontra Tanács ügyben 1994. május 18-án hozott ítéletet (EBHT 1994., I-1853. o.) és a C-125/06. P. sz., Bizottság kontra Infront WM ügyben 2008. március 13-án hozott ítélet (EBHT 2008., I-1451. o.) alapjául szolgáló ügyre vonatkozó főtanácsnoki indítványt.

35

A fellebbező mindehhez hozzáfűzi, hogy az Elsőfokú Bíróság helytelenül vette alapul a vitatott határozat elfogadásának időpontjában fennálló ténybeli és jogi helyzetet a személyes érintettség feltételének vizsgálata során, és semmi nem zárja ki, hogy a személyes érintettséget ezen időpontot követően felmerült körülmények fényében értékeljék.

36

Végül álláspontja szerint a 874/2004 rendelet neki, mint a Galileo német szóvédjegy jogosultjának különleges jogi helyzetet biztosít a bejegyzési eljárás során. E tekintetben a 733/2002 rendelet (6) és (16) preambulumbekezdésére és 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjára, illetve a 874/2004 rendelet (11) preambulumbekezdésére, 10. cikkének (1) és (2) bekezdésére, valamint 12. cikkének (2) bekezdésére hivatkozik.

37

A Galileo Lebensmittel szerint e rendelkezések célja a védjegyjogosultak védelme azt illetően, hogy a „.eu” felső szintű doménnév alatt bejegyeztethessék a védjegyjog alapján védett nevüket. A 874/2004 rendelet rendelkezik egy, a korábbi védjegyjogosultak számára rendelkezésre álló bejegyzési időszakról, amely megelőzi a nyilvánosság rendelkezésére álló bejegyzési időszak megnyílását. Ez előnyt jelent azon kérelmezőkkel szemben, akik, mint az alperes, nem rendelkeztek korábbi jogosultsággal.

38

A Bizottság nem vitatja, hogy a fellebbezőt érintheti a vitatott határozat, de csak mint bármely más gazdasági szereplőt, és nem állíthatja, hogy „személyében” érintett.

39

Emellett a Bizottság álláspontja szerint a Galileo Lebensmittel által hivatkozott rendelkezések nem biztosítanak számára különleges jogi helyzetet valamely védjegy lajstromozására vonatkozó eljárás során. A Bizottság hozzáfűzi, hogy a fellebbező nemcsak a vitatott határozatot, hanem a 874/2004 rendeletet magát is vitatja, az e rendelet megsemmisítése iránti kereset benyújtására nyitva álló határidő pedig már letelt.

40

Végül a Bizottság azt állítja, hogy a fellebbező nem rendelkezik kizárólagos joggal a „Galileo” név tekintetében, amely legalább 60 közösségi védjegyben szerepel, ezek közül is 29 e nevet önállóan tartalmazza.

41

Természetes vagy jogi személy csak akkor állíthatja, hogy személyében érintett, ha a vitatott rendelkezés az ő sajátos jellemzői vagy valamely, őt minden más személytől megkülönböztető ténybeli helyzet folytán vonatkozik rá, és ezáltal a címzettekhez hasonló módon egyéníti őt (lásd a 25/62. sz., Plaumann kontra Bizottság ügyben 1963. július 15-én hozott ítéletet [EBHT 1963., 199. o., 223. o.]).

42

Amint arra a megtámadott végzés is emlékeztet, a Bíróság e tekintetben már megállapította, hogy ha a megtámadott jogi aktus annak elfogadásakor azonosított vagy azonosítható személyek csoportját érinti, a csoport tagjaira jellemző szempontok alapján e személyeket e jogi aktus azért érintheti személyükben, mert gazdasági szereplők szűk köréhez tartoznak (a fent hivatkozott Piraiki-Patraiki és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 31. pontja, valamint a C-182/03. és C-217/03. sz., Belgique Forum 187 kontra Bizottság egyesített ügyekben 2006. június 22-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-5479. o.] 60. pontja).

43

E kérdést illetően az Elsőfokú Bíróság helyesen állapította meg azt, hogy a doménnév fenntartása által potenciálisan érintett személyek száma és kiléte nem volt sem biztosan tudható, sem meghatározható. Az Elsőfokú Bíróság ugyanis a 874/2004 rendeletben foglalt eljárás helyes elemzésével jutott arra, hogy a listán szereplő doménneveket nemcsak a korábbi jogok jogosultjaival szemben tartották fenn, hanem a szélesebb nyilvánossággal szemben is.

44

A fellebbező e tekintetben nem hasonlíthatja helyzetét a fent hivatkozott Piraiki-Patraiki és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítélet alapjául szolgáló helyzethez. Abban az ítéletben a Bíróság elfogadhatónak minősítette a termék behozatala vonatkozásában valamely tagállam számára védintézkedés bevezetését engedélyező bizottsági határozat megsemmisítésére irányuló keresetet, amelyet olyan felperesek nyújtottak be, akik a határozat meghozatalát megelőzően az érintett termékre vonatkozóan adásvételi szerződéseket kötöttek, amelyek teljesítését e határozat részben vagy teljesen megakadályozta. Márpedig a jelen ügyben a vitatott határozat a legkevésbé sem akadályozza azon szerződések teljesítését, amelyeknek a fellebbező a jogosultja. A helyzet, amelyre a fellebbező hivatkozik, ezért nem teszi lehetővé az említett ítéletben megfogalmazott ítélkezési gyakorlat alkalmazását.

45

A Galileo Lebensmittel arra sem hivatkozhat, hogy a Bíróság a fent hivatkozott Codorniu kontra Tanács ügyben hozott ítéletben elismerte az ügyben érintett társaság javára, hogy fennáll olyan helyzet, amely kiemeli a vizsgált általános hatályú normatív rendelkezés vonatkozásában más gazdasági szereplők közül, mivel e rendelkezés eredményeként e társaság nem használhatta ábrás védjegyét a kereskedelmi forgalomban. E tekintetben elég arra utalni, hogy a vitatott határozat nem zárja ki, hogy a fellebbező használja védjegyét, ezért helyzete nem hasonlítható a fent hivatkozott Codorniu kontra Tanács ügyben hozott ítélet alapjául szolgáló helyzethez.

46

Hasonlóan, még ha az ítélkezési gyakorlat lehetővé is teszi valamely személy jogi aktus általi személyes érintettségének megállapítását azon az alapon, hogy a gazdasági szereplők egy meghatározott köréhez tartozik, ha ez az aktus befolyásolja a személy által az aktus elfogadása előtt megszerzett jogokat (lásd a 106/63. és 107/63. sz., Toepfer és Getreide-Import Gesellschaft kontra Bizottság egyesített ügyekben 1965. július 1-jén hozott ítélet [EBHT 1965., 525. és 533. o.], valamint a fent hivatkozott Bizottság kontra Infront ügyben hozott ítélet 72. pontját), a jelen ügyben a vitatott határozat nem befolyásol semmilyen korábban szerzett jogot a fellebbező számára hátrányos módon, hiszen az egyetlen általa hivatkozott jog a Galileo védjegyen fennálló jogosultság, amelyre más szabályozás vonatkozik.

47

Végül ugyan a Galileo Lebensmittel lényegében azt állítja, hogy a vitatott határozat súlyosan érinti gazdasági érdekeit, önmagában azonban ez a körülmény nem biztosítja számára a Plaumann kontra Bizottság ügyben hozott ítélet értelmében vett „személyében érintett” minőséget, következésképpen nem kérdőjelezi meg az Elsőfokú Bíróság elemzését, aki mindössze alkalmazta ezt.

48

Ilyen körülmények között nem megalapozott a fellebbező azon állítása, mely szerint az Elsőfokú Bíróság tévesen állapította meg, hogy nem tartozik a „gazdasági szereplők meghatározott köréhez” a hivatkozott ítélkezési gyakorlat alapján.

49

A második jogalap első részét ezért mint nyilvánvalóan megalapozatlant el kell utasítani.

50

Az Elsőfokú Bíróság hasonlóképpen helyesen indult ki a vitatott határozat kibocsátásának időpontjából annak vizsgálata során, hogy a határozat által érintett személyek azonosítottak vagy azonosíthatóak-e (lásd analógia útján a 97/85. sz., Union Deutsche Lebensmittelwerke és társai kontra Bizottság ügyben 1987. május 21-én hozott ítélet [EBHT 1987., 2265. o.] 11. pontját).

51

A második jogalap második része ezért nyilvánvalóan megalapozatlan.

52

Végül a Galileo Lebensmittel nem állíthatja, hogy az Elsőfokú Bíróság a megtámadott végzéssel figyelmen kívül hagyta azon különleges védelemhez való jogot, amely a fellebbező szerint megillette őt a vitatott határozat elfogadásához vezető eljárásban.

53

A Bíróság úgy határozott, hogy az a tény, hogy valamely személy a közösségi jogi aktus elfogadásához vezető eljárásban fellépett, csak akkor egyéníti az adott jogi aktus tekintetében, ha e személy részére a közösségi szabályozás eljárási garanciákról rendelkezik. Így, amennyiben a közösségi jog valamely határozat elfogadásához olyan eljárásról rendelkezik, amelynek során természetes vagy jogi személyek olyan jogokat érvényesíthetnek, mint amilyen a meghallgatáshoz való jog, az általuk élvezett jogi helyzet egyéníti őket az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében (lásd analógia útján a 191/82. sz., FEDIOL kontra Bizottság ügyben 1983. október 4-én hozott ítélet [EBHT 1983., 2913. o.] 31. pontját, valamint a C-263/02. P. sz., Bizottság kontra Jégo-Quéré ügyben 2004. április 1-jén hozott ítélet [EBHT 2004., I-3425. o.] 47. és 48. pontját).

54

A jelen ügyben, még ha a 874/2004 rendelet a korábbi jogok jogosultjai számára – amilyen állítása szerint a fellebbező – valóban rendelkezik is egy olyan időszakról, amelynek során a doménnevek előzetes és fenntartott bejegyzésére kerül sor, az nem jelent olyan eljárási garanciát, ami a Galileo Lebensmittelt megillető jogosultságnak volna minősíthető. Következésképpen a fellebbező nem hivatkozhat a 874/2004 rendelet rendelkezésire annak alátámasztása érdekében, hogy azok egyénítik őt az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében.

55

A második jogalap harmadik részét ezért mint nyilvánvalóan megalapozatlant el kell utasítani.

56

A fentiekből az következik, hogy függetlenül attól a kérdéstől, hogy a fellebbező valóban rendelkezett-e a „galileo.eu” doménnévre vonatkozó kérelme benyújtásának időpontjában korábbi jogosultsággal, semmi esetre sem hivatkozhat alappal az e névhez fűződő különleges védelemhez való jogra azon állításának alátámasztására, mely szerint az Elsőfokú Bíróság helytelenül állapította meg, hogy a vitatott határozat nem érinti személyében.

57

Ezért a második jogalap mindhárom részét mint nyilvánvalóan megalapozatlant el kell utasítani.

58

A Galileo Lebesmittel állítása szerint az Elsőfokú Bíróság azáltal, hogy keresetét mint elfogadhatatlant elutasította, megsértette a hatékony bírói jogvédelemhez való jogát. A fellebbezőt ugyanis megfosztották a vitatott határozattal szembeni minden – nemzeti vagy közösségi bíróság előtt érvényesíthető – jogorvoslattól.

59

A megsemmisítés iránti kereset elfogadhatósági feltételeit nem lehet figyelmen kívül hagyni a hatékony bírói jogvédelemhez való jognak a fellebbező szerinti értelmezésére hivatkozva (lásd ebben az értelemben a C-50/00. P. sz., Unión de Pequeños Agricultores kontra Tanács ügyben 2002. július 25-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-6677. o.] 44. pontját és a fent hivatkozott Bizottság kontra Jégo-Quéré ügyben hozott ítélet 36. pontját, valamint a C-237/06. P. sz., Strack kontra Bizottság ügyben 2007. március 8-án hozott végzés 108. pontját és a C-150/06. P. sz., Arizona Chemical és társai kontra Bizottság ügyben 2007. március 13-án hozott végzés 40. pontját).

60

Ezért az a magánszemély, akit nem érint közvetlenül és személyében a Bizottság határozata, és akinek az érdekeit következésképpen nem érinti ez az intézkedés, nem hivatkozhat ilyen határozattal szemben a bírói jogvédelemhez való jogra (lásd ebben az értelemben a C-379/03. P. sz., Pérez Escolar kontra Bizottság ügyben 2004. október 1-jén hozott végzés 41. pontját).

61

Mivel a fellebbező nem bizonyította, hogy a vitatott határozat személyében érinti, nem hivatkozhat megalapozottan arra, hogy a megtámadott végzés megsértette a hatékony bírói jogvédelemhez való jogát.

62

Következésképpen a harmadik jogalapot mint nyilvánvalóan megalapozatlant el kell utasítani.

63

Mivel a felhozott jogalapok egyike sem volt megalapozott, a fellebbezést el kell utasítani.

64

Az eljárási szabályzat 69. cikke 2. §-ának első bekezdése alapján – amely ugyanezen szabályzat 118. cikke értelmében a fellebbezési eljárásban is irányadó – a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a Galileo Lebensmittel pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott: