—

az Ecco Sko A/S képviseletében H. S. Hansen és T. K. Kristjánsson advokater,

—

a dán kormány képviseletében J. Bering Liisberg, meghatalmazotti minőségben, segítője: P. Biering advokat,

—

az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében B. Stromsky és S.  Schønberg, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2000. október 13-i 2388/2000/EK bizottsági rendelettel (HL L 264., 1. o.) módosított, a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. melléklete szerinti Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 6403 és 6404 vámtarifaszámának értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Skatteministeriet (adóügyi minisztérium) és az Ecco Sko A/S (a továbbiakban: Ecco) között szandálok tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.

3

A 2658/87 rendelet által bevezetett Kombinált Nómenklatúra a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeren (a továbbiakban: HR) alapul, amelyet a Vámigazgatások Világszervezetévé átalakult Vám-együttműködési Tanács állapított meg, az 1983. június 14-én Brüsszelben megkötött nemzetközi egyezmény vezetett be, és a Közösség részéről az 1987. április 7-i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyott jóvá. A KN átveszi a HR hat számjegyű vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait, és a hetedik és nyolcadik számjegyet a KN-alszámok részére tartja fenn.

4

A KN második része tartalmazza a „Lábbeli, kalap és más fejfedő, esernyők, napernyők, sétabotok, botszékek, ostorok, lovaglókorbácsok, valamint ezek részei; kikészített tollak és ebből készült áruk; művirágok; emberhajból készült áru” elnevezésű XII. áruosztályt, amely magában foglalja a „Lábbeli, lábszárvédő és hasonló áruk; ezek részei” elnevezésű 64. árucsoportot.

5

A KN 64. árucsoport többek között a következő vámtarifaszámokat és -alszámokat tartalmazza:

6

A KN 64039933 vámtarifaalszám alá sorolt lábbelik 8%-os vámtétel alá esnek, míg a KN 64041990 alá soroltak ennél magasabb, 17%-os vámtétel alá tartoznak.

7

A KN minden egyes áruosztályát, és ezen osztályok mindegyikén belül a KN minden egyes árucsoportját megjegyzések előzik meg, tudniillik az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések. A KN 64. árucsoportjához tartozó 4. megjegyzés a) pontja szerint:

„a felsőrész anyagának azt az anyagot kell tekinteni, amelyikből a külső felület a legnagyobb, és nem kell figyelembe venni a rászerelt tartozékokat vagy megerősítéseket, mint pl.: bokafolt, szegély, díszítés, csat, pánt, fűzőkarika és hasonló kellékek”.

8

A 2658/87 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Európai Közösségek Bizottsága a Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazásának biztosítása érdekében ahhoz kiegészítő és magyarázó megjegyzéseket fogadhat el.

9

A KN 64. árucsoportjához tartozó 1. kiegészítő megjegyzés, amelyet a 2658/87 rendeletet módosító, 1992. december 23-i 3800/92/EGK bizottsági rendelettel (HL L 384., 8. o.) iktattak be, előírja:

„A megjegyzések 4. a) pontjának alkalmazásában a »megerősítés« minden olyan anyagdarab (pl. műanyag vagy bőr), amelyet a lábbeli felső részének külső felületéhez rögzítenek azért, hogy megerősítsék azt, és amelyet rögzíthetnek a talphoz is. A megerősítések eltávolítása után a láthatóvá váló anyag nem lehet bélés jellegű.

A lábbeli felső részét alkotó anyag minőségének meghatározásakor figyelemmel kell lenni a tartozékokkal és megerősítésekkel borított részekre is.”

10

A KN 64. árucsoportjához tartozó magyarázó megjegyzések az alapügy idején alkalmazandó változatukban (HL C 199., 1. o.) a „külső talpak” és a „felsőrész” fogalmának értelmezését illetően a HR magyarázó megjegyzéseire utalnak vissza.

11

A HR magyarázó megjegyzéseit a HR Bizottság fogadja el, amely testület szervezetét a jelen ítélet 3. pontjában említett nemzetközi egyezmény 6. cikke szabályozza, és az annak 8. cikkében meghatározott feltételek szerint a Vámigazgatások Világszervezete hagyja jóvá.

12

Az említett magyarázó megjegyzések 64. árucsoportra vonatkozó „Általános szabályok” része D. pontjának második bekezdése értelmében:

„Ha a felsőrész kettő vagy több anyagból készül, az osztályozásnál azt az anyagot kell figyelembe venni, amelynek a külső felülete a legnagyobb, figyelmen kívül hagyva a rászerelt tartozékokat, megerősítéseket, mint pl. bokafoltok, védő- vagy díszítő szalagok vagy szegélyek, más díszek (pl. rojt, bojt vagy fonat), csat, fül, fűzőlyukfedő, cipőfűző vagy zippzár. Ezeknek az anyaga nem befolyásolja az osztályozást. [helyesen: Ha a felsőrész kettő vagy több anyagból készül, az osztályozásnál azt az anyagot kell figyelembe venni, amelynek a külső felülete a legnagyobb, figyelmen kívül hagyva a rászerelt tartozékokat, megerősítéseket, mint pl. bokafoltok, védő- vagy díszítő- szalagok vagy szegélyek, más díszek (pl. rojt, bojt vagy fonat), csat, fül, fűzőlyukfedő, cipőfűző vagy cipzár, melyek anyaga nem módosítja az osztályozást. Az esetleges bélés anyaga nem befolyásolja az osztályozást.]”

13

Az alapeljárás azon szandál tarifális besorolására vonatkozik, amelyre vonatkozóan az Ecco tarifális felvilágosítás iránti kérelmet terjesztett elő 2001 augusztusában.

14

2001. november 19-én a dán vámhatóságok kötelező érvényű tarifális felvilágosítást bocsátottak ki, amely a szóban forgó terméket a KN 64041990 vámtarifaalszáma alá sorolta be mint „lábbeli gumi-, műanyag, bőr-, természetes vagy rekonstruált bőr talppal és textilanyag felsőrésszel”.

15

Az Ecco, mivel úgy ítélte meg, hogy az alapügy tárgyát képező szandált a KN 64039933 vámtarifaalszám alá kellett volna besorolni mint „lábbeli gumi-, műanyag, bőr-, természetes vagy rekonstruált bőr talppal és bőr felsőrésszel”, az említett kötelező érvényű tarifális felvilágosítás ellen keresetet terjesztett elő a Landsskatterethez.

16

Mivel ez utóbbi helyt adott a keresetnek, a Skatteministeriet fellebbezést nyújtott be a Vestre Landsrethez.

17

A kérdést előterjesztő bíróság az alapügy tárgyát képező terméket úgy írja le, mint amely „profilírozott talpú, magas talpszélű szandálként jellemezhető”. A talp járófelületén különböző színű és anyagú beillesztések vannak. A külső talphoz mikroszálas textilanyaggal burkolt, egy réteg etilén-vinil-acetát (EVA) habból és egy réteg latexhabból álló belső talpat ragasztanak. A felsőrészen, az elülső részen, a nyelvrésznél és a sarok felett bőrpántok találhatók tépőzáras szalaggal, amelyekkel a szandál lábhoz igazítható, valamint a nyelvrésznél és a sarokrész alatt szőtt textil húzóhurkok vannak. A felsőrész nyitott a lábujjaknál, a lábboltozatnál és a lábfej külső oldalán, valamint felső részén és a sarok mindkét oldalán. A felsőrészen található bőrön bemélyedések vannak, amelyekbe a szalagok és a társaság gumiból készült emblémája illeszkedik. Mind a bőr, mind a textilanyag ragasztóval van rögzítve a belső talphoz. Bőr – beleértve a szorítószíjat és a díszítést – alkotja a felsőrész külső felületének 71%-át.

18

Mivel az előtte folyamatban lévő jogvita eldöntése a KN 64. árucsoportja vámtarifaszámainak és megjegyzéseinek értelmezésétől függ, a Vestre Landsret úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

19

Az Ecco álláspontja szerint az alapügy tárgyát képező lábbelit, amelyen a bőr a felsőrész külső felületének 71%-át alkotja, a KN 64. árucsoportjára vonatkozó 4. megjegyzés a) pontja alapján bőr felsőrésszel rendelkező lábbeliként a priori a KN 6403 vámtarifaszám alá kell besorolni.

20

Másfelől a bőr nem minősül sem tartozéknak, sem megerősítésnek az említett 4. megjegyzés a) pontja értelmében, továbbá az olyan egész bőr felsőrész, amely tökéletesen használható az alapul szolgáló textilanyag nélkül is, nem tekinthető „anyagdarabnak” a KN 64. árucsoportjára vonatkozó 1. kiegészítő megjegyzés értelmében.

21

Az Ecco ebből azt a következtetést vonja le, hogy az alapügy tárgyát képező szandált a KN 6403 vámtarifaszám alá kell besorolni „bőr felsőrésszel rendelkező” lábbeliként.

22

Ezzel szemben a dán kormány és a Bizottság megítélése szerint az alapügy tárgyát képező szandált textil felsőrésszel rendelkező lábbeliként a KN 6404 vámtarifaszám alá kell besorolni.

23

A dán kormány azzal érvel, hogy annak ellenére, hogy a szandál felsőrészének legnagyobb részét lefedi, a bőrt tartozéknak és/vagy megerősítésnek kell tekinteni a KN 64. árucsoportjára vonatkozó 1. kiegészítő megjegyzés értelmében, mivel az megerősítést ad, és a bőr eltávolítása után az alapul szolgáló anyagnak szabályos felsőrész formája van.

24

A Bizottság szerint a textilanyag a bőrrel ellentétben lefedi a szandál teljes külső felületét, és nem elhanyagolható tartást és megerősítést biztosít. Annak tehát a bőr eltávolítása esetén szabályos lábbeli formája lenne úgy, hogy a textilanyag nagymértékben hozzájárulna ahhoz, hogy a szandál lábbelihez hasonló jellemzőkkel rendelkezzen.

25

A dán kormányhoz hasonlóan a Bizottság másfelől azzal érvel, hogy az alapügy tárgyát képező áru besorolásának kérdése felmerült a Vámkódex Bizottság 2003. március 18-án és 19-én tartott ülésén, amelyen a jelenlévő tagállamok megállapították, hogy a szandálokat – amelyek felsőrésze textilanyagból áll, amelyre bőrdarabokat varrtak a lábbeli külső részén – textil felsőrésszel rendelkezőnek kell tekinteni. A dán kormány szerint a Vámkódex Bizottság azért jutott erre a megállapításra, mert a textilanyag a felsőrész két oldalán látható volt, és a bőrdarabok eltávolítása után annak felsőrész formája volt a KN 64. árucsoportjára vonatkozó 4. megjegyzés a) pontjának megfelelően.

26

A kérdést előterjesztő bíróság első kérdésével lényegében arra vár választ, hogy az alapügy tárgyát képező szandált a KN 6403 vámtarifaszám alá kell-e besorolni bőr felsőrésszel rendelkező lábbeliként, vagy a KN 6404 vámtarifaszám alá textil felsőrésszel rendelkező lábbeliként.

27

Mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogbiztonság biztosítása és az ellenőrzések megkönnyítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó szempontját általában azok objektív, a Kombinált Nómenklatúra vámtarifaszámának és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzéseinek szövegében meghatározott jellemzőiben és tulajdonságaiban kell keresni (lásd különösen a C-208/06. és C-209/06. sz., Medion és Canon Deutschland egyesített ügyekben 2007. szeptember 27-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-7963. o.] 34. pontját).

28

A KN 6403 és 6404 vámtarifaszám szövegéből következik, hogy az alapügy tárgyát képező lábbelit az egyik vagy a másik vámtarifaszám alá a felsőrészt alkotó anyag alapján kell besorolni.

29

A jelen esetben az alapügy tárgyát képező szandál felső része főleg bőrből és textilanyagból készült. Mind a bőr, mind a textilanyag ragasztóval van rögzítve a belső talphoz.

30

A KN 64. árucsoportjára vonatkozó 4. megjegyzés a) pontja szerint a felsőrész anyagának azt az anyagot kell tekinteni, amelyikből a külső felület a legnagyobb, figyelmen kívül hagyva a rászerelt tartozékokat vagy megerősítéseket.

31

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a bőr a szorítószíjat és a díszítést beleértve a felsőrész külső felületének 71%-át alkotja.

32

E körülmények között meg kell vizsgálni, hogy a bőrt, amelynek a külső felülete a legnagyobb, felsőrésznek kell-e tekinteni, vagy a KN 64. árucsoportjára vonatkozó 4. megjegyzés a) pontja értelmében vett megerősítésnek.

33

A KN 64. árucsoportjára vonatkozó 1. kiegészítő megjegyzés szerint megerősítés minden olyan anyagdarab, amelyet a lábbeli felső részének külső felületéhez rögzítenek azért, hogy megerősítsék azt, és amelyet rögzíthetnek a talphoz is.

34

Hangsúlyozni kell azt is, hogy a KN 64. árucsoportjára vonatkozó 1. kiegészítő megjegyzés értelmében a megerősítések eltávolítása után a láthatóvá váló anyagnak felsőrész jellegűnek kell lennie, nem pedig bélés jellegűnek.

35

A fenti megfontolásokból következik, hogy az alapügy tárgyát képező szandálnak a KN szerinti besorolása érdekében a kérdést előterjesztő bíróságnak kell meghatároznia, hogy a bőr eltávolítása után a szandál textilanyaga felsőrész jellegű-e.

36

Ez az eset akkor állna fenn, ha a textilanyag a bőr alkotórészek nélkül is betölti a felsőrész funkcióját, azaz a használó lábának egyfajta tartást biztosít oly módon, hogy a lábbeli járásra használható legyen.

37

E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a textilanyag nem minősíthető felsőrésznek pusztán azért, mert a bőr eltávolítása esetén felsőrész formájú marad. Mivel ugyanis a bélést az azt befedő anyag kibélelésére szánják, teljesen érthető, hogy maga is felsőrész formájú.

38

Egyébiránt az a tény, hogy a textilanyag a bőr körül és a saroknál látható marad, nem zárja ki annak béléssé minősítését.

39

Ugyanis amikor előírja, hogy az esetleges bélés anyaga nem befolyásolja a több anyagból álló felsőrésszel rendelkező lábbeli besorolását, a HR magyarázó megjegyzéseinek 64. árucsoportra vonatkozó „Általános megfontolások” része D. pontjának második bekezdése közvetve elismeri, hogy a bélés lehet helyenként látható, azaz a felsőrész anyagával nem lefedett.

40

Ezt az értelmezést megerősíti a KN 64. árucsoportjára vonatkozó – a KN magyarázatának a Bizottság által 2006. február 28-án közzétett (HL C 50., 1. o.) és 2006. október 28-án helyesbített (HL C 260., 18. o.) szövege szerinti – 1. magyarázó megjegyzés b) pontja, amely, még ha az alapügy idején nem is volt alkalmazandó, kimondja, hogy „[a] bélés a lábbeli külső felületén nem látható, kivéve pl. a perem körüli párnázást”.

41

Az alapügy tárgyát képező szandált illetően megállapítható először is, hogy úgy tűnik, a felső részen található textil anyaga nem stabil és rugalmas, és a bőr eltávolítása esetén a szandálon – különösen a lábfej felső részénél – nem marad szorító pánt. Másodszor meg kell állapítani, hogy a textilanyag közvetlenül érintkezik a lábbal, így elkerülve, hogy a bőr érintkezzen vele. Harmadszor úgy tűnik, hogy a bőr körül és a saroknál látható textilanyag célja, hogy kényelmesebbé tegye e lábbeli viseletét.

42

E megfontolások arra engednek következtetni, hogy a bőr eltávolítása esetén a textilanyag nem tartja tovább a lábat, és ennélfogva az nem felsőrész jellegű, hanem bélés funkcióját látja el, amelynek célja a legnagyobb kényelem biztosítása a használó számára.

43

Mindazonáltal a kérdést előterjesztő bíróság feladata az e tekintetben szükséges megállapítások megtétele.

44

Amennyiben arra a következtetésre jutna, hogy a textilanyag önmagában is felsőrész jellegű, a kérdést előterjesztő bíróságnak az alapügy tárgyát képező szandált a KN 6404 vámtarifaszám alá kell besorolnia.

45

Ezzel szemben, amennyiben ellentétes következtetésre jutna, a kérdést előterjesztő bíróságnak az alapügy tárgyát képező szandált a KN 6403 vámtarifaszám alá kell besorolnia.

46

E második esetben ugyanis vagy a bőr képez önmagában felsőrészt úgy, hogy az alapügy tárgyát képező szandál a KN 6403 vámtarifaszám alá tartozik, vagy nem ilyen jellegű, amely esetben úgy kell tekinteni, hogy az alapügy tárgyát képező szandál felsőrészét részben textil, részben bőr alkotja. Márpedig, mivel a bőr a kérdést előterjesztő bíróság megállapítása szerint a felsőrész külső felületének 71%-át alkotja, ezt kell a KN 64. árucsoportjára vonatkozó 4. megjegyzés a) pontja értelmében a legnagyobb külső felülettel rendelkező alkotó anyagnak tekinteni. Ennélfogva az említett szandált ebben az esetben is a KN 6403 vámtarifaszám alá kell besorolni.

47

Végül a Vámkódex Bizottság véleménye, amelyre a Bírósághoz benyújtott észrevételekben hivatkoztak, nem képezi akadályát annak, hogy az alapügy tárgyát képező szandált a KN 6403 vámtarifaszám alá sorolják be. Ugyanis a következetes ítélkezési gyakorlat szerint, noha az említett bizottság következtetései olyan fontos tényezők, amelyek biztosítják a Vámkódexnek a tagállamok vámhatóságai általi egységes alkalmazását, és ekként a Vámkódex-értelmezés lényeges eszközének tekinthetők, nem rendelkeznek kötelező hatállyal (a C-11/05. sz. Friesland Coberco Dairy Foods ügyben 2006. május 11-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-4285. o.] 39. pontja). A Bíróság azt is hozzátette, hogy adott esetben azt is meg lehet vizsgálni, hogy az említett vélemények tartalma összhangban van-e magának a Vámkódexnek a rendelkezéseivel, és nem módosítja-e annak tartalmát (lásd ebben az értelemben a 798/79. sz. Chem-Tec-ügyben 1980. július 11-én hozott ítélet [EBHT 1980., 2639. o.] 11. pontját).

48

Ennélfogva az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN-t úgy kell értelmezni, hogy az olyan gumitalpú szandált, mint amely az alapügy tárgyát képezi, és amelynek a felső része két, a belső talphoz ragasztott, és tépőzáras szalaggal ellátott bőr szorító pántokkal összekötött bőr betétből áll úgy, hogy a bőr a felsőrész külső felületének körülbelül 71%-át alkotja, és a bőr alatti rugalmas textilanyag helyenként látható marad:

49

Az Ecco azzal érvel, hogy a KN 64. árucsoportjára vonatkozó 1. kiegészítő megjegyzés pontosíthatja a KN vámtarifaszámainak megfogalmazásából és az említett árucsoportra vonatkozó 4. megjegyzés a) pontjából következő besorolást, de nem lehet olyan hatása, hogy az említett kiegészítő megjegyzést figyelmen kívül hagyva bőrnek tekintett felsőrészt ezzel ellentétesen textilanyagból készült felsőrésznek minősítsék.

50

Hozzáteszi, hogy amennyiben a KN 64. árucsoportjára vonatkozó 1. kiegészítő megjegyzés a „megerősítések” fogalmát kiterjesztené oly módon, hogy az alapügy tárgyát képező szandált textilanyagból készült felsőrésszel rendelkezőnek kelljen tekinteni, akkor e rendelkezés összeegyeztethetetlen lenne az említett árucsoportra vonatkozó 4. megjegyzés a) pontjával, és ennélfogva érvénytelen lenne. Az Ecco álláspontja szerint mindazonáltal az említett kiegészítő megjegyzés helyesen értelmezve nem vezet más megoldásra, mint amely közvetlenül következik az említett 4. megjegyzés a) pontjából.

51

A dán kormány és a Bizottság javasolja a Bíróságnak, hogy azt a választ adja, hogy a KN 64. árucsoportjára vonatkozó 1. kiegészítő megjegyzés összeegyeztethető az említett árucsoportra vonatkozó 4. megjegyzés a) pontjával.

52

Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy érvényes-e a KN 64. árucsoportjára vonatkozó 1. kiegészítő megjegyzés az említett árucsoportra vonatkozó 4. megjegyzés a) pontjára tekintettel.

53

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból megállapítható, hogy e kérdést az Ecco által az alapeljárás keretében felvetett érv miatt tették fel, amely szerint a KN 64. árucsoportjára vonatkozó 1. kiegészítő megjegyzés nem összeegyeztethető az említett árucsoportra vonatkozó 4. megjegyzés a) pontjával, amennyiben annak értelmezése arra vezetne, hogy az olyan lábbelit, amelynek a legnagyobb külső felületét felsőrész formájú bőr alkotja, a KN 6404 vámtarifaszám alá kellene besorolni pusztán azért, mert az alatta található textilanyag maga is felsőrész formájú.

54

E tekintetben elegendő megállapítani egyfelől, hogy a KN 64. árucsoportjára vonatkozó 4. megjegyzés a) pontja kifejezetten előírja, hogy az esetleges megerősítések alkotórészei nem befolyásolják a lábbeli-felsőrész anyagának a lábbeli KN szerinti besorolása érdekében történő meghatározását. E pontosítás nem tartalmaz hivatkozást vagy korlátozást az említett megerősítések által lefedett felülettel kapcsolatban.

55

Másfelől emlékeztetni kell arra, hogy a KN 64. árucsoportjára vonatkozó 1. kiegészítő megjegyzés – amint azt a címe is jelzi – arra szorítkozik, hogy magyarázattal szolgáljon a megerősítéseknek az említett 4. megjegyzés a) pontja értelmében vett fogalmával és különösen azok funkciójával kapcsolatban.

56

E körülmények között nincs olyan ellentmondás a KN 64. árucsoportjára vonatkozó 4. megjegyzés a) pontja és az említett árucsoportra vonatkozó 1. kiegészítő megjegyzés tartalma között, amely ez utóbbi érvényességét megkérdőjelezhetné.

57

Következésképpen a második kérdésre úgy kell válaszolni, hogy a KN 64. árucsoportjára vonatkozó 1. kiegészítő megjegyzés összeegyeztethető az említett árucsoportra vonatkozó 4. megjegyzés a) pontjával.

58

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott: