2006. december 4-én benyújtott kereset – Total kontra Bizottság

(T-344/06. sz. ügy)

(2007/C 20/24)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: a Total SA (Courbevoie, Franciaország) (képviselők: A. Gosset-Grainville, L. Godfroid és A. Lamothe ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes az útépítéshez használt bitumen hollandiai bruttó eladási és vételi árának, valamint a kartellben részt vevő útépítők számára egységes minimum árkedvezménynek, a többi útépítő számára ennél alacsonyabb maximum árkedvezménynek a rögzítésére irányuló megállapodásokra és összehangolt magatartásokra vonatkozóan az EK 81. cikk alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/F/38.456 Bitumen – Hollandia-ügy) 2006. szeptember 13-án hozott C(2006) 4090 végleges bizottsági határozat részleges megsemmisítését kéri. Másodlagosan a megtámadott határozatban vele szemben kiszabott bírság megsemmisítését, illetve legalább jelentős csökkentését kéri.

A kereset öt jogalapot tartalmaz:

Először is a felperes azt állítja, hogy a Bizottság megsértette az anyavállalatnak a leányvállalata gyakorlatával kapcsolatos felelősségére vonatkozó szabályokat. Azt állítja, hogy a Bizottság helytelenül járt el, amikor a felperesnek tudta be a szóban forgó jogsértést, amelyet a leányvállalata, a TOTAL Nederland NV követett el, és ezért megállapította a felperes egyetemleges felelősségét. A felperes úgy véli, hogy a Bizottság jogban való tévedést követett el, amikor úgy találta, hogy az a tény, hogy a felperes a leányvállalata tőkéjének 100 %-os tulajdonosa, elegendő ahhoz, hogy ez utóbbira meghatározó befolyást gyakoroljon. A felperes továbbá arra hivatkozik, hogy a Bizottság jogban való tévedést követett el, amikor nem vizsgálta meg alaposan az arra vonatkozó bizonyítékok összességét, hogy a Total-csoporton belül melyik jogalany lehetett felelős a szóban forgó magatartásért.

Másodszor a felperes azt kifogásolja, hogy a Bizottság megsértette a bizonyítási szabályokat, amikor nem bizonyította, hogy a felperes meghatározó befolyást gyakorolt volna leányvállalata, a TOTAL Nederland NV-nek az érintett piaccal kapcsolatos üzletpolitikájára, és amikor nem vette figyelembe a TOTAL SA által annak érdekében szolgáltatott információt, hogy a Bizottság a Total-csoporton belül meg tudja határozni a jogsértés által érintett vállalkozást.

Ezenkívül a felperes szerint a Bizottság megsértette az önkényes eljárás tilalmát, amikor a megtámadott határozatban azt állította, hogy mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak eldöntése tekintetében, hogy valamely vállalkozáson belül mely jogalanyok tekinthetők felelősnek a jogsértésért.

A felperes továbbá úgy véli, hogy a Bizottság megsértette a gondos ügyintézés elvét azzal, hogy nem intézett információkérést a TOTAL SA-hoz a vizsgálati szakaszban.

Másodlagosan a felperes két jogalapot hoz fel a megsemmisítés iránti kérelme, illetve a határozatban vele szemben kiszabott bírság csökkentése iránti kérelme alátámasztására. Szerinte a Bizottság megsértette a bírságok kiszabására vonatkozó szabályokat. Úgy érvel, hogy amennyiben a magatartás a TOTAL SA-nak lenne betudható, téves az az időpont, amelyet a Bizottság a felperes jogsértésben való részvétele kezdő időpontjának meghatározásához figyelembe vett, és a Bizottság e tekintetben nem indokolta kellőképpen a határozatát. A felperes ezenkívül arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette az arányosság elvét, amikor 1,5-szeres elrettentési szorzót alkalmazott a vizsgált időszak tekintetében a Total-csoport világméretű forgalmát véve alapul, pedig az említett időszak egy része tekintetében semmilyen kifogás nem róható fel a felperesnek.