C‑56/06. sz. ügy

Euro Tex Textilverwertung GmbH

kontra

Hauptzollamt Duisburg

(a Finanzgericht Düsseldorf [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint a Lengyel Köztársaság közötti társulás – A »származó termékek« fogalma – Használt ruhák”

E. Sharpston főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2007. január 25.  

A Bíróság ítélete (első tanács), 2007. június 14.  

Az ítélet összefoglalása

Nemzetközi megállapodások – Közösségek–Lengyelország társulási megállapodás – A Közösségből származó termékek

(Közösségek–Lengyelország társulási megállapodás, 4. számú  Jegyzőkönyv, 7. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

Mivel a Közösségek–Lengyelország társulási megállapodás – ahogyan azt az ezen megállapodás által létrehozott Társulási Tanács 1/97. sz. határozata módosította – 4. jegyzőkönyve 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja nem tesz lehetővé megkülönböztetést egyszerű és összetett összeállítási műveletek között, a fenti rendelkezés szerinti egyszerű összeállítási művelet magában foglalja a használt ruhák és egyéb textiláruk több fázisban történő összeállítási műveleteit.

(vö. 33. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)

2007. június 14.(*)

„Az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint a Lengyel Köztársaság közötti társulás – A »származó termékek« fogalma – Használt ruhák”

A C‑56/06. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Finanzgericht Düsseldorf (Németország) a Bírósághoz 2006. február 2‑án érkezett, 2006. január 31‑i határozatával terjesztett elő az előtte

az Euro Tex Textilverwertung GmbH

és

a Hauptzollamt Duisburg

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (első tanács),

tagjai: P. Jann tanácselnök, R. Schintgen, A. Tizzano (előadó), A. Borg Barthet és E. Levits bírák,

főtanácsnok: E. Sharpston,

hivatalvezető: R. Grass,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

–       az Euro Tex Textilverwertung GmbH képviseletében A. Gläser Rechtsanwalt,

–       az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében J. Hottiaux és B. Schima, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2007. január 25‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1       Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Lengyel Köztársaság közötti társulás létesítéséről szóló, az 1993. december 13‑i 93/743/Euratom, EGK, EK tanácsi és bizottsági határozattal jóváhagyásra került Európa‑megállapodás (HL L 348., 1. o., a továbbiakban: Társulási Megállapodás) és különösen e Megállapodás – egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Lengyel Köztársaság közötti Társulási Tanács 1997. június 30‑i 1/97. sz. határozatával (HL 1997. L 221., 1. o.) módosított – 4. sz. Jegyzőkönyve (a továbbiakban: 4. sz. Jegyzőkönyv) 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának értelmezésére vonatkozik.

2       A jelen kérelem előterjesztésére az Euro Tex Textilverwertung Gmbh (a továbbiakban: Euro Tex) és a Hauptzollamt Duisburg (Vámhivatal Duisburg, a továbbiakban: Hauptzollamt) között használt ruhák Lengyelországba történő exportálására tekintettel szolgáltatott származási bizonyítékok pontossága tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében került sor.

 A közösségi szabályozás

3       A 4. jegyzőkönyv meghatározza a „származó termékek” fogalmát, és tartalmazza a közigazgatási együttműködésre vonatkozóan meghatározott szabályokat.

4       A 4. jegyzőkönyv 2. cikkének (1) bekezdése előírja:

„A Megállapodás végrehajtása céljából a következő termékeket kell a Közösségből származónak tekinteni:

a)      e jegyzőkönyv 5. cikke értelmében teljes egészében a Közösségben előállított termékek;

b)      a Közösségben előállított termékek, amelyek olyan anyagokat tartalmaznak, amelyeket nem teljes egészében ott állítottak elő, feltéve hogy azok az e jegyzőkönyv 6. cikke értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül a Közösségben;

[…]”

5       Ugyanezen jegyzőkönyv 6. cikke előírja:

„(1)      A 2. cikk alkalmazásában a nem teljesen előállított termékeket kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak kell tekinteni, ha teljesülnek a II. mellékletben szereplő jegyzékben foglalt feltételek.

[…]”

(3)      Az (1)–(2) bekezdést a 7. cikkben foglaltak kivételével kell alkalmazni.”

6       Végül a 4. jegyzőkönyv 7. cikke értelmében:

(1)      A (2) bekezdés sérelme nélkül a származó termék helyzet megszerzéséhez a következő műveleteket nem kielégítő megmunkálási vagy feldolgozási műveleteknek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a 6. cikk követelményei teljesültek‑e, vagy sem:

[…]

b)      egyszerű poreltávolítási, rostálási, válogatási, osztályozási, összeállítási (ideértve az árucikkek készleteinek kiszerelését), mosási, festési, darabolási műveletek;

[…]”

7       Helyénvaló jelezni, hogy a 4. sz. Jegyzőkönyv 7. cikke 2001. január 1‑i hatállyal módosult az EU–Lengyelország Társulási Tanácsnak a Lengyelországgal való Európai Megállapodás „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 4. sz. Jegyzőkönyvét módosító, 2000. december 29‑i 4/2000. sz. határozatával (HL 2001. L 19., 29. o., a továbbiakban: módosított 4. sz. Jegyzőkönyv).

8       A módosított 4. sz. Jegyzőkönyv 7. cikke (1) bekezdésének j) pontja, amely részben a 4. sz. Jegyzőkönyv 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja helyébe lépett, már nem hivatkozik „egyszerű műveletekre”, hanem helyette kizárólag „rostálási, szitálási, válogatási, osztályozási, osztály szerinti elrendezési, összeállítási (ideértve az árucikkek készleteinek kiszerelését)” műveletekre irányul.

 Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

9       Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az események idején az Euro Tex egy létesítményt működtetett ruhák és egyéb textiláruk gyűjtésére, szállítására és feldolgozására.

10     A lakosság által az utcai gyűjtőkben elhelyezett árukat több fázisban szétválogatási és összeállítási eljárásoknak vetették alá. Ezek közül a használhatónak ítéltek lépésenként válogatás tárgyát képezték egy sor kritérium alapján. Az Euro Tex azon alkalmazottaitól, akik ezeket a szétválogatási és összeállítási eljárásokat végezték, elsősorban azt kérték, hogy a vásárlók igényeinek megfelelően mindenekelőtt a különösen „divatos” árukat keressék.

11     1998‑ban és 1999‑ben az Euro Tex szétválogatott és összeállított textilárukat küldött lengyelországi kiskereskedőknek. A társulási megállapodás által létrehozott preferenciális vámrendszeren belüli „származási” helyzet bizonyítására a kereskedelmi számlákhoz a küldött áruk származását tanúsító nyilatkozatokat csatolt, vagy az áruk EUR.1 szállítási bizonyítványait adta át.

12     Az Euro Tex helyiségeinek a lengyel hivatal kérésére lezajlott vizsgálatát követően a Hauptzollamt 2001. július 19‑i határozatával megállapította, hogy ennek a társaságnak nem állt módjában az áruk eredetét bizonyítani. A német hatóságok ezenkívül visszavonták az áruk EUR.1 szállítási bizonyítványait, és kijelentették, hogy tájékoztatják a lengyel hatóságokat a helyszíni vizsgálat eredményeiről.

13     Ezen határozat ellen az Euro Tex panasszal élt a Hauptzollamtnál, amelyet azonban ez utóbbi a 2002. június 30‑i határozatával, mint megalapozatlant, elutasított. Ezzel a határozatával a Hauptzollamt többek között arra a következtetésre jutott, hogy nem teljesültek a 4. sz. Jegyzőkönyv által előírt feltételek ahhoz, hogy a még használhatónak ítélt használt textilárukat teljes egészében a Közösségben előállítottnak tekintsék. Ezenkívül a határozat kifejti, hogy a szétválogatási és összeállítási eljárások jelen esetben csupán minimális feldolgozást jelentenek, amelyek nem érintik ezen termékek származását.

14     Az Euro Tex így keresetet nyújtott be a Finanzgericht Düsseldorfhoz a Hauptzollamt által a lengyel vámhatóságokhoz címzett véleménye jogellenességének megállapítása végett, amelyben a szóban forgó nyilatkozatok és származási bizonyítványok nem hiteles voltáról tájékoztatja őket.

15     A Finanzgericht Düsseldorf, mivel kétségei voltak a 4. sz. Jegyzőkönyv 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjának értelmezésével kapcsolatban, az eljárás felfüggesztéséről határozott, és a következő előzetes döntéshozatal iránti kérdést terjesztette a Bíróság elé:

„Meghaladják‑e a végzésben közelebbről meghatározott összeállítási műveletek a 4. sz. Jegyzőkönyv 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt egyszerű összeállítási műveleteket?”

16     A Finanzgericht Düsseldorf kérdései különösen a 4. sz. Jegyzőkönyv különböző nyelvi változatai között fellelhető különbségekből erednek. Ugyanis a kérdést előterjesztő bíróság szerint ezen jegyzőkönyv egyes nyelvi változatai látszólag különbséget tesznek egyszerű összeállítási és összetett összeállítási műveletek között, míg más változatok alapján úgy tűnik, hogy az említett jegyzőkönyv 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti összes művelet „egyszerű”.

17     Így például a 4. sz. Jegyzőkönyv 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának német változata „einfaches Entstauben, Sieben, Aussondern, Einordnen, Sortieren (einschließlich des Zusammenstellens von Sortimenten)”‑re hivatkozik, a francia változat „opérations simples de dépoussiérage, de criblage, de triage, de classement, d’assortiment (y compris la composition de jeux de marchandises)”‑ra, ezen rendelkezés angol változata szerint ez „simple operations consisting of removal of dust, sifting or screening, sorting, classifying, matching (including the making-up of sets of articles) […]”.

 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

18     A kérdést előterjesztő bíróság kérdésével lényegében arra vár választ, hogy helyénvaló‑e a 4. sz. Jegyzőkönyv rendelkezéseinek a fényében az egyszerű és összetett összeállítási műveletek közötti különbséget figyelembe venni. Az előbbiek, a 4. sz. Jegyzőkönyv 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjának alkalmazásában, olyan feldolgozások vagy megmunkálások lennének, amelyek nem biztosítanak „származási jelleget” a terméknek, míg az utóbbiak, ezen jegyzőkönyv 6. cikke értelmében, megfelelő feldolgozásokat vagy megmunkálásokat alkotnak ennek a minőségnek a biztosításához. Abban az esetben, ha figyelembe vennénk ezt a megkülönböztetést, úgy a Finanzgericht Düsseldorf azt szeretné tudni, hogy az olyan összeállítási műveletek, mint amilyeneket az Euro Tex is megvalósított, a második kategóriába tartoznak‑e, azaz összetett műveletek‑e.

 A Bíróság elé terjesztett észrevételek

19     Az Euro Tex előadja, hogy a használt textiláruk újrafelhasználása keretében végrehajtott szétválogatási eljárások teljesen eltérő természetűek attól, mint amit általában a 4. sz. Jegyzőkönyv 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjának értelmében vett „egyszerű összeállítási művelet” alatt kell érteni. Ugyanis ez a rendelkezés csak az olyan nagyon egyszerű műveletekre vonatkozik, amelyek nem igényelnek semmiféle különleges ismeretet, és nem eredményezik az áruk számottevő felértékelését. Ezzel szemben a használt textiláruk szétválogatása ezen áruk jelentős felértékelését eredményezi. Ugyanis egy sor művelet által olyan megkülönböztetések történnek, amelyekhez az újrafelhasználó létesítmények alkalmazottainak egyébként különleges ismeretekkel kellene rendelkezniük (mint különösen az anyagok minőségének, a divatirányzatoknak, stb. felismerésére való képesség). Ráadásul ezek az alkalmazottak a létesítményen belül ebből a célból speciális képzésben részesülnek.

20     Következésképpen, mivel az alapeljárásban kérdéses szétválogatási eljárások alkalmasak arra, hogy a kezelt áruknak származási helyzetet kölcsönözzenek, az Euro Tex igenlő választ javasol a Finanzgericht Düsseldorf kérdésére.

21     Ellenkező véleményen van az Európai Közösségek Bizottsága, aki szerint semmiféle megkülönböztetés nem tehető az egyszerű és összetett összeállítási műveletek között a 4. sz. Jegyzőkönyv rendelkezéseinek értelmében. Ez következik különösen ezen jegyzőkönyv 7. cikke (1) bekezdése b) pontja különböző nyelvi változatainak az összehasonlításából és különösen az angol és holland változatokból.

22     A szóban forgó rendelkezés ilyen értelmezése egyaránt megfelel a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló egyezmény (a továbbiakban: Kiotói Egyezmény) D.1. melléklete rendelkezéseinek, amelyhez több mellékletet elfogadott a Közösség nevében a 77/415/EGK tanácsi határozat (HL 1977. L 166., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 1. kötet, 119. o.).

 A Bíróság válasza

23     A kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdés elsősorban a szóban forgó műveletek egyszerű vagy összetett műveletek minősítésére vonatkozik. Ebből a szempontból a 4. sz. Jegyzőkönyv 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának értelmezései alapján az alapeljárás felei lényegében az ezen rendelkezés különböző nyelvi változatai között fellelhető különbségekre hivatkoztak.

24     Ugyanakkor megállapítható, hogy valóban az említett rendelkezés bizonyos nyelvi változatait lehetne értelmezni az alapeljárás felperese által javasolt értelemben csakúgy, mint a Bizottság által ajánlott módon. Ez a helyzet különösen a német („einfaches”), a francia („les opérations simples de”), a spanyol („las operaciones simples de”), az olasz („le semplici operazioni di”) és a portugál („simples operações de”) változatban.

25     Ugyanakkor egyéb nyelvi változatokból az következik, hogy az ugyanezen rendelkezés által érintett műveletek meghatározás szerint „egyszerűek”. Erre a következtetésre juthatunk a „simple operations consisting of” kifejezésből, amely az angol, továbbá az „enkle foranstaltninger som”, amely a dán, az „eenvoudige verrichtingen zoals”, amely a holland és az „enkel behandling bestående i” kifejezésből, amely a svéd változatban szerepel.

26     Következésképpen, miként azt a Bizottság kihangsúlyozta, az az értelmezés, amely szerint a 4. sz. Jegyzőkönyv 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja által említett valamennyi művelet egyszerűnek tekintendő, nem mond ellent ezen jegyzőkönyv egyik nyelvi változatának sem, míg az Euro Tex által javasolt értelmezés – mely különbséget tesz egyszerű és összetett összeállítási műveletek között – nem felelne meg az előző pontban említett nyelvi változatoknak.

27     Mindenképpen helyénvaló emlékeztetni arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint valamely közösségi jogi rendelkezés eltérő nyelvi változatait egységesen kell értelmezni; amennyiben a változatok eltérnek egymástól, a rendelkezést azon szabályozás általános rendszerének és céljának figyelembevételével kell meghatározni, amelynek e rendelkezés részét képezi (lásd a C‑236/97. sz. Codan‑ügyben 1998. december 17‑én hozott ítélet [EBHT 1998., I‑8679. o.] 28. pontját, a C‑420/98. sz. W.N.‑ügyben 2000. április 13‑án hozott ítélet [EBHT 2000., I‑2847. o.] 21. pontját és a C‑332/04. sz., Bizottság kontra Spanyolország ügyben 2006. március 16‑án hozott ítélet [EBHT 2006., I‑40. o.] 52. pontját).

28     Márpedig a 4. sz. Jegyzőkönyv – negyedik és hatodik preambulumbekezdése szerint – a „kereskedelem fokozatos könnyítésé(re) és a közigazgatási nehézségek egyszerűsítésé(re)”, valamint a „felhasználók munkájának és a közigazgatási vámok megkönnyítésé”‑re irányul. Miként azt a Bizottság alátámasztotta, így káros lenne az egyszerűsítés és a jogbiztonság céljai szempontjából megkövetelni a nemzeti hatóságoktól, hogy tegyenek különbséget egyszerű és összetett összeállítási, egyebek mellett poreltávolítási, rostálási műveletek között, anélkül hogy a jegyzőkönyvben bármiféle kritérium vagy körülmény lenne, amely alkalmas lenne az ilyen megkülönböztetés megalapozására.

29     Helyénvaló továbbá arra utalni, hogy a 4. sz. Jegyzőkönyv 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjában a 4/2000. sz. határozat által eszközölt módosítással egyaránt összhangban állónak tűnik a szóban forgó határozat ezen olvasata, ugyanis az „egyszerű műveletek”‑re való hivatkozás kiiktatásra került ezen rendelkezésből.

30     Ezáltal az egyszerű és összetett összeállítási műveletek közötti megkülönböztetés nem vezethető le sem a 4. sz. Jegyzőkönyv 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjából, sem ezen jegyzőkönyv céljaiból.

31     Végezetül meg kell jegyeznünk, hogy a felek által tett észrevételekben felidézett Kiotói Egyezmény sem ismeri ezt a különbségtételt.

32     Ugyanis olyan különleges esetben, mint az alapeljárásban, a Kiotói Egyezmény D.1. mellékletének 3. rendelkezése szerint az áru származása attól a helytől függ, ahol „az utolsó lényeges feldolgozáson vagy megmunkáláson” ment keresztül. Ezen melléklet 6. rendelkezése a maga részéről kimondja, hogy nem lehet lényeges feldolgozásnak vagy megmunkálásnak tekinteni „azokat a műveleteket, amelyek nem vagy csak kismértékben járulnak hozzá az áru alapvető jellemzőihez vagy tulajdonságaihoz”. Erre tekintettel a rendelkezés említi egyebek mellett az „áruk csomagolását vagy eladhatóságát javító vagy azokat szállításra előkészítő műveleteket, például a rakomány megbontása, a csomagok csoportosítása, válogatás és összeállítás, újracsomagolás” és a „különböző származású áruk összekeverését, feltéve hogy a művelet eredményeképpen létrejövő termék jellemzői nem különböznek alapvetően az összekevert termékek jellemzőitől”. Következésképpen nem említ semmiféle megkülönböztetést az egyszerű és az összetett műveletek között.

33     Ezáltal helyénvaló a Finanzgericht Düsseldorf által feltett kérdésre akként válaszolni, hogy mivel a 4. sz. Jegyzőkönyv 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja nem tesz lehetővé megkülönböztetést egyszerű és összetett összeállítási műveletek között, az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban említett összeállítási műveletek megfelelnek az említett rendelkezés szerinti egyszerű összeállítási művelet fogalmának.

 A költségekről

34     Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

Mivel az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Lengyel Köztársaság közötti társulás létesítéséről szóló Európa‑megállapodás – egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Lengyel Köztársaság közötti Társulási Tanács 1997. június 30‑i 1/97. sz. határozatával módosított – 4. sz. Jegyzőkönyv 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja nem tesz lehetővé megkülönböztetést egyszerű és összetett összeállítási műveletek között, az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban említett összeállítási műveletek megfelelnek az említett rendelkezés szerinti egyszerű összeállítási művelet fogalmának.

Aláírások

---

* Az eljárás nyelve: német.