JULIANE KOKOTT

FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA

Az ismertetés napja: 2005. október 6.¹(1)

C‑311/04. sz. ügy

Algemene Scheeps Agentuur Dordrecht BV

kontra

Inspecteur der Belastingdienst - Douanedistrict Rotterdam

(a Gerechtshof te Amsterdam [Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Közös Vámtarifa – Vámtarifaszámok – Félig hántolt rizs – A Közös Vámtarifa 10. árucsoportjához fűzött kiegészítő megjegyzés 1. pontja f) alpontjának érvényessége”

I –    Bevezetés

1.        A Gerechtshof te Amsterdam (a továbbiakban: a kérdést előterjesztő bíróság) a kombinált nómenklatúra 10. árucsoportjához fűzött kiegészítő megjegyzés 1. pontjának érvényességével kapcsolatban tesz fel kérdést a Bíróságnak, és a Közösségi Vámkódex 220. cikke (2) bekezdése b) pontjának negyedik albekezdésében foglalt jóhiszeműség fogalmának értelmezését kéri tőle.

2.        Ezek a kérdések az Algemene Scheeps Agentuur Dordrecht BV (a továbbiakban: ASAD) és az Inspecteur van de Belastingdienst (a továbbiakban: Inspecteur) közötti jogvitában merültek fel a kérdést előterjesztő bíróság előtt. Az ASAD rizst hozott be a Közösség területére, amely „félig hántolt” rizsként került bejelentésre, és ezáltal vámmentességet élvezett. Az Inspecteur azonban a rizst végül „előmunkált” rizsként sorolta be, és fizetési felszólítást bocsátott ki, amelyet az ASAD az alapügyben megtámadott.

3.        A kérdést előterjesztő bíróság a Közös Vámtarifa 10. árucsoportjához fűzött kiegészítő megjegyzés 1. pontjának érvényességét kérdésesnek találja, mert az a harmonizált áruleíró és kódrendszer előírásaihoz képest esetleg kiegészítő, egymásnak ellentmondó feltételeket szab a rizs előmunkáltként vagy félig hántoltként történő besorolásához. Amennyiben a kiegészítő megjegyzés mégis érvényes, a kérdést előterjesztő bíróság számára az a kérdés, hogy az adós a Vámkódex 220. cikke (2) bekezdése b) pontjának negyedik albekezdése értelmében jóhiszeműnek tekintendő‑e az érvényességgel kapcsolatban felmerült alapos kétség miatt, mivel ezáltal megszűnne az utólag kiszabott vámtartozás kiegyenlítésének kötelezettsége.

II – Jogi háttér

4.        Az ügy jogi hátterét a harmonizált áruleíró és kódrendszer, a Közös Vámtarifa és a Közösségi Vámkódex képezi.

A –    A nemzetközi jog: a harmonizált áruleíró és kódrendszer

5.        A harmonizált áruleíró és kódrendszert (a továbbiakban: HR) a Vámigazgatások Világszervezetének (a továbbiakban: WCO) keretében, nemzetközi egyezmény formájában alkották meg. E nómenklatúra több célra szolgál, és a nemzetközi kereskedelemben előforduló valamennyi árura vonatkozhat. A Közösség az egyezményben részes szerződő fél.(2)

6.        A HR 3. cikke (1) bekezdésének kivonatos szövege a következő:

„3.      A Szerződő Felek kötelezettségei

(1)      Az alábbi 4. cikkben említett kivételekre is figyelemmel

a)      minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra, hogy […] tarifa‑ és statisztikai nómenklatúrái a Harmonizált Rendszerrel megegyeznek. Kötelezettséget vállalnak tehát arra, hogy tarifa‑ és statisztikai nómenklatúráik létrehozása során:

i.      felhasználják minden hozzátoldás és változtatás nélkül a Harmonizált Rendszer valamennyi vámtarifaszáma és alszáma szövegét és a hozzájuk tartozó kódszámokat;

ii.      alkalmazzák a Harmonizált Rendszer általános értelmezési szabályait, valamint az áruosztályok és árucsoportok, továbbá az alszámok valamennyi megjegyzését, és nem módosítják a Harmonizált Rendszer áruosztályainak, árucsoportjainak, valamint vámtarifaszámai és alszámai szövegének terjedelmét;

iii.      követik a Harmonizált Rendszer számozási sorrendjét.”

7.        A HR hiteles angol nyelvű szövege a II. rész II. áruosztályának 10. árucsoportjában a 10.06 vámtarifaszám alatt a következő alszámokat sorolja fel:

„10.06 - RICE.

1006.10 - Rice in the husk (paddy or rough)

1006.20 - Husked (brown) rice

1006.30 - Semi-milled or wholly milled rice, whether or not polished or glazed

1006.40 - Broken Rice”.

8.        Az ugyancsak hiteles francia nyelvű szöveg az alábbi:

„10.06 - RIZ.

1006.10 - Riz en paille (riz paddy)

1006.20 - Riz décortiqué (riz cargo ou riz brun)

1006.30 - Riz semi-blanchi ou blanchi, même poli ou glacé [...]

1006.40 - Riz en brisures”.

9.        A WCO magyarázó megjegyzéseket tesz közzé a HR‑hez kapcsolódóan. Ezek angol nyelvű szövege a 10.06 vámtarifaszámhoz többek között az alábbi fogalommeghatározásokat fűzi:

„(1)      Rice in the husk (paddy or rough rice), that is to say, rice grain still tightly enveloped by the husk.

(2)      Husked (brown) rice (cargo rice) which, although the husk has been removed […] is still enclosed in the pericarp. […]

(3)      Semi-milled rice, that is to say, whole rice grains from which the pericarp has been partly removed.

(4)      Wholly milled rice (bleached rice), whole rice grains from which the pericarp has been removed […]

(5)      Broken rice, i.e., rice broken during processing.”

10.      E magyarázó megjegyzések francia nyelvű szövege az alábbi:

„1)      Le riz en paille (riz paddy ou riz vêtu), c'est-à-dire le riz dont les grains sont encore revêtus de leur balle florale qui les enveloppe très étroitement.

2)      Le riz décortiqué (riz cargo ou riz brun) qui, dépouillé des balles florales […] conserve encore sa pellicule propre (péricarpe). […]

3)      Le riz semi-blanchi, à savoir, le riz en grains entiers dont le péricarpe a été partiellement enlevé.

4)      Le riz blanchi, riz en grains entiers dont on a enlevé le péricarpe […]

5)      Les brisures de riz, consistant en grains brisés au cours des opérations antérieures.”

B –    A közösségi jog

1.      A Közös Vámtarifa

11.      A Közös Vámtarifa a HR‑en alapul. A Közös Vámtarifa „Kombinált Nómenklatúrájának” (a továbbiakban: KN) ugyancsak alkalmasnak kell lennie arra, hogy magában foglalja a nemzetközi kereskedelemben előforduló valamennyi árut. A Közös Vámtarifa a HR szerkezetét ültette át a KN‑be, fenntartott azonban egy további tagolást, amely a Közösség tarifális és statisztikai céljait szolgálja. A HR‑en alapulnak többek között a vámtarifaszámok (az első négy számjegy) és az első alszámok a vámtarifa hatodik számjegyéig. A további alszámok kizárólag a másodlagos közösségi jogon alapulnak.

12.      A KN alapügy tényállása idején hatályos változata II. része ([v]ámtarifa) II. áruosztályának ([n]övényi termékek) 10. árucsoportja ([g]abonafélék) a 1006 vámtarifaszám alatt többek között az alábbi alszámokat sorolja fel:

„1006          Rizs:

1006 10 - Hántolatlan nyers rizs:

[…]

1006 20 - Előmunkált (barna) rizs:

-- forrázott (nem előfőzött):

-- Más:

[…]

--- Hosszú szemű:

[…]

1006 20 98 ---- Hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb

1006 30 - Félig vagy teljesen hántolt rizs polírozva vagy fényezve is:

-- Félig hántolt rizs:

[…]

--- Más:

[…]

---- Hosszú szemű:

[…]

1006 30 48 ----- Hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb

-- teljesen hántolt rizs :

[…]

1006 40 00 - Törmelék rizs”.

13.      A 10. árucsoporthoz fűzött kiegészítő megjegyzés 1. pontja (a továbbiakban: 1. kiegészítő megjegyzés) többek között a következő meghatározásokat tartalmazta:

„1. Az alábbi kifejezések értelmezése a következő:

[…]

d)      »hántolatlan rizs«: (1006 10 […] alszámok) olyan rizs, amelyen csépelés után rajta marad a magburok;

e)      »előmunkált rizs«: (1006 20 […] alszámok) olyan rizs, amelyről csak a magburkot távolították el. Az ide besorolandó rizsfajták kereskedelmi elnevezése »barnarizs«, »cargo« rizs […];

f)      »félig hántolt rizs«: (1006 30 […] alszámok) olyan rizs, amelyről a magburkot és részben a csírát, valamint a magtok külső rétegét részben vagy teljes egészében eltávolították, de a belső rétegeit nem;

g)      »teljesen hántolt rizs«: (1006 30 […] alszámok) olyan rizs, amelyről a magburkot, a magtok belső és külső rétegét teljes egészében, valamint a hosszú […] szemű rizsnél a csírát teljesen […] eltávolították […];

h)      »törmelék rizs«: (1006 40 alszám) olyan rizsszemdarabokból áll, amelyek hossza nem haladja meg a rizsszemek átlagos hosszúságának háromnegyedét.”

2.      A Közösségi Vámkódex

14.      A Közösségi Vámkódex az általános, nem tarifális vámjogot és a vámbeszedés módját szabályozza. Az általános és az eljárásjogi szabályok mellett tartalmazza a vámtartozásokra vonatkozó joganyagot is. A Közösségi Vámkódex 220. cikke (2) bekezdésének b) pontja a vámtartozásokra vonatkozó joganyag része, és 2000. december 19‑e óta többek között az alábbiak szerint rendelkezik:(3)

„A 217. cikk (1) bekezdésének második és harmadik albekezdésében említett esetek kivételével, nem történik utólagos könyvelésbe vétel, ha:

[...]

b)      a jogszabály szerint járó vámösszeget a vámhatóság hibájából nem vették könyvelésbe, amit a jóhiszeműen eljáró, a vámáru-nyilatkozatra vonatkozó hatályos jogszabályokban megállapított rendelkezéseket teljesítő, megfizetésért felelős személy nem észlelhetett

Ha az áru preferenciális státusza valamely harmadik ország hatóságait magában foglaló adminisztratív együttműködés rendszerének keretén belül kerül megállapításra, az igazolás ezen hatóságok általi kiadása – amennyiben az hibásnak bizonyul – olyan hibának számít, amely az első albekezdés értelmében nem volt észlelhető.

A hibás igazolás kiadása azonban nem számít hibának, ha az igazolás az exportőr által szolgáltatott adatok hibás feltüntetésén alapul, kivéve különösen, ha nyilvánvaló, hogy a kiadó hatóságok tudatában voltak vagy tudatában kellett volna lenniük annak, hogy az áru nem felel meg a preferenciális elbánásra jogosító feltételeknek.

A kötelezett hivatkozhat jóhiszeműségére, ha bizonyítani tudja, hogy – az adott kereskedelmi műveletek során – kellő körültekintéssel járt el annak érdekében, hogy minden, a preferenciális elbánáshoz szükséges feltételnek megfeleljen.

A kötelezett azonban nem hivatkozhat jóhiszeműségére, amennyiben az Európai Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában értesítést tett közzé, amely szerint kétség merült fel a preferenciális elbánásnak a kedvezményezett ország részéről történő megfelelő alkalmazását illetően.”

III – A tényállás, az alapügy és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

15.      Az ASAD, mint vámügynök, 2001. augusztus 10‑én bejelentést tett 1 134 500 kg rizs szabad forgalomban történő behozataláról. A vámáru‑nyilatkozatban a rizst „hosszú szemű, félig hántolt rizs, amelynek hosszúság‑szélesség aránya 3 vagy nagyobb” megjelöléssel határozta meg, és a KN 1006 30 48 00 vámtarifaszám alá sorolta be. Az ASAD Arubát jelölte meg származási országként, és preferenciális tarifális kedvezményt érvényesített a 1006 30 48 00 vámtarifaszám alatt felsorolt, Arubából származó rizsre vonatkozóan.

16.      A származás bizonyítására az ASAD három EUR. 1 szállítási bizonyítványt csatolt be, amelyek közül kettőt lepecsételtek az arubai illetékes hatóságok. Az EUR. 1 bizonyítványokon a következő árumegnevezés szerepelt: „cargo rice of ACP origin Guyana which had been processed in Aruba, in accordance with the provisions and annex II of the EEG Council’s decision 1991 No. 91/482/EEG”.

17.      Az illetékes vámhatóság a vámáru‑nyilatkozat nyomán árumintát vett, amelynek fajtáját és összetételét vámlaboratóriumban vizsgálták meg. 2001. augusztus 17‑én az Inspecteur arról értesítette az ASAD‑ot, hogy a vámáru‑nyilatkozat ellenőrzését a vizsgálat eredményének beérkezéséig felfüggeszti. Ebben az „[é]rtesítés a vizsgálat felfüggesztéséről” elnevezésű dokumentumban a fizetési felszólítás összegénél nulla szerepelt.

18.      Az első minta vizsgálatának eredménye szerint a minta megközelítőleg 2/3 részben előmunkált rizsből, megközelítőleg 1/3 részben pedig félig hántolt rizsből áll. A második minta vizsgálata azt mutatta, hogy az több mint fele részben előmunkált rizs, többi részében pedig félig hántolt rizs, és nyomokban hántolatlan rizst is tartalmaz. Mindkét vizsgálat során egy vizsgálati útmutatót alkalmaztak, amely a vitatott 1. kiegészítő megjegyzésen alapult, és „[a]z előmunkált, a félig hántolt és a teljesen hántolt rizs megkülönböztetése a mikroszkópia segítségével” cím alatt többek között az alábbi definíciókat tartalmazta:

„Előmunkált rizs: olyan rizs, amelyről csak a magburkot távolították el;

Félig hántolt rizs: olyan rizs, amelyről a magburkot, részben a magtokot és legalább részben a csírát eltávolították.”

19.      Az eredmények alapján a vámlaboratórium azt javasolta az Inspecteurnek, hogy a rizst a KN 1006 20 98 vámtarifaszám („előmunkált rizs”) alá sorolja be. 2001. november 27‑én az Inspecteur e javaslat alapján a rizst e vámtarifaszám alá sorolta, és 541 394,80 NLG (245 674,25 EUR) összegű vámról szóló fizetési felszólítást küldött az ASAD részére.

20.      Az ASAD álláspontja továbbra is az volt, hogy a rizst a KN 1006 30 48 vámtarifaszám („félig hántolt rizs”) alá kell besorolni, vagy legalábbis úgy vélte, hogy a fizetési felszólítás ellentétes a Közösségi Vámkódex 220. cikke (2) bekezdésének b) pontjával, és egy eredménytelen fellebbezést követően keresetet nyújtott be a fizetési felszólítással szemben.

21.      A kérdést előterjesztő bíróság abból indul ki, hogy a rizsnél összességében a magtoknak legalább egy része eltávolításra került. Következésképpen az az álláspontja, hogy a rizst a HR és a WCO magyarázó megjegyzései alapján a HR 1006.30 vámtarifaszám alá kell besorolni. A minták vizsgálata azért nem vezetett ugyanerre az eredményre, mert az 1. kiegészítő megjegyzés f) pontja és az azon alapuló vizsgálati útmutató ezenkívül még a csíra részbeni eltávolítását is megköveteli. A bíróság ezért úgy látja, hogy a HR 1006.30 vámtarifaszám feltételei teljesültek ugyan, de az eltérő követelmények miatt a KN 1006 30 48 vámtarifaszám feltételei nem. A további feltétel „eltolódást” eredményez a vámtarifák között.

22.      Mindazonáltal a kérdést előterjesztő bíróság szerint a HR‑ről szóló egyezmény megkötésével a Közösség vállalta azt a kötelezettséget is, hogy nem módosítja a HR alszámai szövegének terjedelmét. Mivel szerinte a kiegészítő megjegyzés így ellentétben áll a HR‑rel, annak érvényessége a Közösség nemzetközi jogi kötelezettségei miatt kérdéses.

23.      Az 1. kiegészítő megjegyzés érvényessége esetén a kérdést előterjesztő bíróság azt a kérdést veti fel, hogy az ASAD bízhatott‑e abban, hogy igénybe veheti az Arubából származó félig hántolt rizsre vonatkozó preferenciális tarifális kedvezményt. A kérdést előterjesztő bíróság véleménye szerint a HR elsődlegessége miatt az ASAD kételkedhetett az 1. kiegészítő megjegyzés érvényességében. Szerinte azonban a kellő körültekintéstől függ, hogy az ASAD a preferenciális elbánás feltételeit olyan kielégítően biztosította‑e, hogy a Közösségi Vámkódex 220. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti jóhiszeműség a fizetési felszólítás akadályát képezze.

24.      Ezért a Gerechtshof te Amsterdam a Bírósághoz 2004. július 22‑én érkezett 2004. június 28‑i határozatával felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

1.      Érvényes‑e a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet szerinti Közös Vámtarifa 10. árucsoportjához fűzött kiegészítő megjegyzés 1. pontja annyiban, amennyiben a félig hántolt rizs fogalma tekintetében más követelményeket támaszt, mint a Vámegyüttműködési Tanácsnak [WCO‑nak] a HR 1006 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzése?

2.      Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén hivatkozhat‑e a felperes a Közöségi Vámkódex 220. cikke (2) bekezdése b) pontjának negyedik albekezdése szerinti jóhiszeműségére abban az esetben, ha ismerte vagy ismernie kellett a Közös Vámtarifa 10. árucsoportjához fűzött kiegészítő megjegyzés 1. pontjának f) alpontját, de nem tudta vagy legalábbis kételkedhetett abban, hogy az említett kiegészítő megjegyzés érvényes, tekintettel a Vámegyüttműködési Tanácsnak [WCO‑nak] a HR 1006 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzésében szereplő, ettől eltérő meghatározására?

25.      A Bíróság előtti eljárásban az ASAD, az Inspecteur, a Bizottság és a holland kormány nyújtott be észrevételeket.

IV – Jogi álláspont

A –    Az első kérdésről: az 1. kiegészítő megjegyzés érvényessége

26.      A kérdést előterjesztő bíróság első kérdésével lényegében azt kívánja megtudni, hogy érvénytelen‑e az 1. kiegészítő megjegyzés a HR‑rel való összeegyeztethetetlensége miatt.

27.      A Közösség a Harmonizált Rendszerről szóló nemzetközi egyezményben részes szerződő fél. Ezért annak rendelkezései kötelezők rá nézve. Az EK‑Szerződés 300. cikkének (7) bekezdése értelmében a Közösség nemzetközi jogi kötelezettségei „közbenső szintet” foglalnak el, vagyis az elsődleges joghoz képest alárendeltek ugyan, de a másodlagos közösségi jognál magasabb szintűek. Következésképpen a másodlagos közösségi jogot a Harmonizált Rendszer előírásaival összhangban kell értelmezni. A Kombinált Nómenklatúra rendeleten alapul, ezért a másodlagos közösségi jog részét képezi.

28.      A HR‑ről szóló egyezményből fakadó kötelezettségek közé tartozik az egyezmény 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint, hogy a Közösség a HR vámtarifaszámait és alszámait úgy alkalmazza, hogy nem módosítja azok szövegének terjedelmét.(4) A Közösség eszerint nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt arra, hogy az áruk besorolása vonatkozásában nem alkot olyan útmutatót, amely a KN‑ben más alszám alatti besorolást eredményez, mint a HR vonatkozó alszáma.

29.      Itt az a kérdés, hogy az 1. kiegészítő megjegyzés azt eredményezi‑e, hogy az olyan rizst, amelyről nem csak a magburkot távolították el, hanem mást is, a KN 1006 20 alszám alá kell besorolni, jóllehet a HR‑ben a 1006.30 alszám alá tartozna. Ha ugyanis az 1. kiegészítő megjegyzés ilyen „eltolódást” eredményez a vámtarifák között, úgy a kérdést előterjesztő bíróságnak a megjegyzés érvényességével kapcsolatos kétségei megalapozottak.

1.      A rizs HR szerinti besorolása

30.      Maga a HR nem ad fogalommeghatározásokat a 1006.10‑től 1006.40‑ig terjedő alszámaihoz. A megnevezésből és az alszámok rendszeréből ugyanakkor arra lehet következtetni, hogy a HR 1006.10 alszám a kezeletlen nyers rizst foglalja magában, a HR 1006.20 alszám az előmunkált rizst, amelyről csak a magburkot távolították el, a HR 1006.30 alszám minden ennél nagyobb mértékben kezelt rizst, a HR 1006.40 alszám pedig azt a törmelék rizst, amely a rizs kezelése során keletkezik.(5)

31.      Különösen a HR 1006.20 alszám szó szerinti szövegéből következik, amelynek angol nyelvű változata a „brown rice” (barna rizs), francia nyelvű változata szintén a „riz brun” (barna rizs) és a „riz cargo” (cargo rizs) megjelölést használja, hogy ezen alszám alá csak olyan rizs sorolható, amelyről csak a magburkot távolították el és a magtokja még teljes egészében megmaradt. Más esetben ugyanis egyrészt a rizs nem lenne már barna. Másrészt ez felel meg mind az általános értelmezésnek, mind pedig a kialakult kereskedelmi szokásoknak, amint ezt többek között a Bizottság is előadja.

32.      Az, hogy a HR 1006.30 alszámnak minden, a HR 1006.40 alszám szerinti törmelék rizsnek nem minősülő, nagyobb mértékben kezelt rizst magában kell foglalnia, abból következik, hogy a felsorolás a félig és a teljesen hántolt rizst is tartalmazza, és hogy a kezelés további lépései – mint a polírozás vagy fényezés – irrelevánsak a besorolás szempontjából.

33.      A HR alszámainak szó szerinti szövege és rendszere ezért amellett szól, hogy a rizst a HR 1006.30 alszám alá kell besorolni, amennyiben a külső magburkon kívül mást is eltávolítottak. Ennélfogva már a magtok részleges eltávolítása is a HR 1006.30 alszám alá történő besoroláshoz vezet.

34.      Ezt az értelmezést a WCO magyarázó megjegyzései is megerősítik.(6) Mivel a magyarázó megjegyzések szerint a HR 1006.20 alszám olyan rizst foglal magában, amelynek magburkát eltávolították, de a magtok még mindig körülzárja (angol nyelvű szöveg: „still enclosed in the pericarp”), illetve a magtokja még megvan (francia nyelvű változat: „conserve encore sa pellicule propre”). Továbbá ott a félig hántolt rizst olyan egész szemű rizsként határozzák meg, amelyről a magtokot részben eltávolították. Ez teljes mértékben megfelel a fenti értelmezés eredményének.

35.      A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a WCO magyarázó megjegyzései az egyes vámtarifaszámok értelmezése során fontos eligazítást nyújtanak, mindazonáltal nem rendelkeznek kötelező hatállyal.(7)

2.      A rizs KN szerinti besorolása

36.      A KN 1006 10, 1006 20, 1006 30 és 1006 40 alszámok szövege és rendszere megegyezik a HR alszámokéval. Ezért először is azt kell megállapítani, hogy a rizs besorolása a KN vámtarifaszámok szövege és rendszere alapján megegyezik‑e a HR szerinti besorolással.

37.      Emellett persze a KN 1. kiegészítő megjegyzése magyarázó fogalommeghatározásokat is ad a rizsre a kezelés különböző szakaszaiban.

38.      A hántolatlan rizs és az előmunkált rizs fogalma az 1. kiegészítő megjegyzés d) és e) pontjában azonos a WCO magyarázó megjegyzéseiben szereplő fogalmakkal, valamint a HR alszámok értelmezésével. Különösen a 1006 20 alszám alatti „előmunkált rizst” olyan rizsként határozzák meg, amelyről csak a magburkot távolították el. Ezért az ennél nagyobb mértékben kezelt olyan rizs, amelyről például már a magtok egy részét is eltávolították, az 1. kiegészítő megjegyzés e) pontja szerint sem sorolható már a 1006 20 alszám alá.

39.      Ezzel szemben az 1. kiegészítő megjegyzés f) és g) pontjának fogalommeghatározásai eltérést mutatnak a HR előírásaihoz és a WCO magyarázó megjegyzéseihez képest. Úgy tűnik, hogy az f) pont a félig hántolt rizs vonatkozásában a magburoknak és a magtok egy részének eltávolítása mellett a csíra részbeni eltávolítását is megköveteli, tehát további feltételt állít.

40.      Ez az értelmezés azonban ellentétes lenne a vámtarifaszámok rendszerével és a kiegészítő megjegyzés e) pontjával is. Így az olyan rizst, amelyről a magtokot ugyan részben eltávolították, a csíra azonban érintetlen maradt, nem lehetne besorolni. Mivel nem csak a magburok lenne eltávolítva, a rizs már nem minősülhetne előmunkált, barna rizsnek. Ahhoz azonban túl kevés lenne eltávolítva, hogy félig hántolt rizsként lehessen besorolni.

41.      A jogszabályokat lehetőleg úgy kell értelmezni, hogy mentesek legyenek az ellentmondásoktól, és a magasabb szintű joggal se legyenek ellentétesek. Tehát ettől eltérő értelmezés részesítendő előnyben, amely ezeket az ellentmondásokat és ellentéteket kiküszöböli.

42.      Így a csírának az 1. kiegészítő megjegyzés f) pontjában történő említése a „teljesen hántolt rizs” fogalmától való elhatárolást is szolgálhatja. Ez világossá teszi, hogy a csíra részbeni eltávolítása nem zárja ki a félig hántolt rizsként történő besorolást. Ezzel párhuzamosan ugyanis az 1. kiegészítő megjegyzés g) pontjából következik, hogy a teljesen hántolt rizs esetén a csírát teljesen el kell távolítani.

43.      Ha a csírára történő utalást olyan feltételként fogjuk fel, amely a félig hántolt rizs és a teljesen hántolt rizs elhatárolását teszi egyértelművé, akkor nem fenyeget a vámtarifák közötti eltolódás veszélye, mivel mindkét rizsfajtát ugyanazon 1006 30 alszám alá kell besorolni. Ezzel ugyanakkor a lehetséges besorolási hézagokat is elkerüljük, valamint az alszámok és megjegyzések rendszerét is megőrizzük.

44.      Az 1. kiegészítő megjegyzés f) pontját tehát akként kell értelmezni, hogy a csíra részbeni eltávolításának említése nem a „félig hántolt” és az „előmunkált” rizs megkülönböztetésének további feltétele, hanem csupán egyértelművé teszi, hogy a csíra részbeni eltávolítása még nem vezet a „teljesen hántolt” rizsként való besoroláshoz.

3.      Eredmény

45.      Mind a KN, mind pedig a HR szerint a 1006 30 alszám alá kell besorolni azt a rizst, amelyről a magburkon kívül mást is eltávolítottak. Az 1. kiegészítő megjegyzés nem szab más feltételeket a besorolásra vonatkozóan, mint a HR, és nem eredményez „eltolódást a vámtarifák között”. Így tehát az 1. kiegészítő megjegyzés érvényessége nem kétséges.

B –    A második kérdésről: a jóhiszeműség követelményei a Vámkódex 220. cikke (2) bekezdése b) pontjának negyedik albekezdésében

46.      A kérdést előterjesztő bíróság második kérdését az 1. kiegészítő megjegyzés érvényességének esetére terjeszti elő. Ez az előfeltétel teljesült. Mindenesetre azonban a kérdést előterjesztő bíróság a kérdés előterjesztésekor abból a feltevésből indult ki, hogy az 1. kiegészítő megjegyzés olyan rizs esetében, mint amely az alapügyben is felmerült, a 1006 20 98 alszám alá történő besoroláshoz vezet, és ezáltal nem csak a HR‑rel lenne ellentétes, hanem az alapügyben az ASAD‑nak címzett fizetési felszólítást is igazolná. Csak ebben az esetben lenne ugyanis még kérdéses, hogy az ASAD hivatkozhat‑e a Vámkódex 220. cikke (2) bekezdése b) pontjának negyedik albekezdése szerinti jóhiszeműségére abból a célból, hogy elkerülje a fizetést. A fenti megállapítások alapján azonban erről nincs szó. Így az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés megválaszolása szükségtelen.

V –    Végkövetkeztetések

47.      A fenti megfontolások alapján azt javasolom a Bíróságnak, hogy a Gerechtshof te Amsterdam előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdését az alábbiak szerint válaszolja meg:

„Az előterjesztett kérdés vizsgálata során nem merült fel olyan körülmény, amely a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet szerinti Kombinált Nómenklatúra 10. árucsoportjához fűzött kiegészítő megjegyzés 1. pontjának érvényességét kérdésessé tenné. Az nem szab más feltételeket a „félig hántolt rizs” fogalmának meghatározásakor, mint a harmonizált áruleíró és kódrendszer és a Vámigazgatások Világszervezetének magyarázó megjegyzései.”

---

1 – Eredeti nyelv: német.

---

2 – Lásd a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló Nemzetközi Egyezményt (HL L 198., 1987., 3. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 3. kötet, 3. o.).

---

3 – Lásd a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2000. november 16‑i 2700/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL L 311., 17. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 10. kötet, 239. o.).

---

4 – Vö. a jelen indítvány 6. pontjával.

---

5 – Vö. a jelen indítvány 7. és 8. pontjával.

---

6 – Vö. a jelen indítvány 9. és 10. pontjával.

---

7 – Lásd különösen a C‑201/96. sz. LTM‑ügyben 1997. november 6‑án hozott ítélet (EBHT 1997., I‑6147. o.) 17. pontját és a C‑328/97. sz., Glob‑Sped AG ügyben 1998. december 10‑én hozott ítélet (EBHT 1998., I‑8357. o.) 26. pontját.