AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)

2004. július 7.

T‑175/03. sz. ügy

Norbert Schmitt

kontra

Európai Újjáépítési Ügynökség (EÚÜ)

„Ideiglenes alkalmazott – Szerződés felmondása – Egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 47. cikke (2) bekezdésének a) pontja – Szerződés rendelkezéseinek betartása – Jogos bizalom”

Teljes szöveg francia nyelven II - 0000

Tárgy: A felperes ideiglenes alkalmazotti szerződését felmondó EÚÜ‑határozat megsemmisítése iránti kérelem, másodlagosan kártérítési kérelem.

Határozat: Az Elsőfokú Bíróság a felperes ideiglenes alkalmazotti szerződésének felmondásáról szóló, 2003. február 25‑i EUÜ‑határozatot megsemmisíti. Az Elsőfokú Bíróság az EÚÜ-t kötelezi a költségek, köztük az ideiglenes intézkedés iránti eljárás költségeinek viselésére.

Összefoglaló

1.     Tisztviselők ─ Kereset ─ Sérelmet okozó aktus ─ Fogalom ─ Ideiglenes alkalmazott szerződését felmondó levél ─ Bennfoglaltság

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

2.     Tisztviselők ─ Kereset ─ Előzetes közigazgatási panasz ─ Tárgybeli és jogcímbeli azonosság ─ A panaszban nem szereplő, de ahhoz szorosan kapcsolódó jogalapok és érvek ─ Elfogadhatóság

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

3.     Tisztviselők ─ Elvek ─ Bizalomvédelem ─ Feltételek

4.     Tisztviselők ─ Ideiglenes alkalmazottak ─ Ideiglenes alkalmazott határozatlan időre szóló szerződésének felmondása ─ A közigazgatás mérlegelési jogköre ─ Szerződéses rendelkezések általi korlátozottság ─ Megengedhetőség

(Az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek, 47. cikk, (2) bekezdés)

1.     Az ideiglenes alkalmazott szerződését felmondó levél sérelmet okozó aktusnak minősítendő, mivel a hatáskörrel rendelkező hatóságtól származó olyan intézkedésről van szó, amelynek kötelező joghatásai jogi helyzetének minősített módon történő módosításával közvetlenül és azonnal érintik a felperes érdekeit.

(lásd a 28. pontot)

Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T‑558/93. sz., Düchs kontra Bizottság ügyben 1994. november 30-én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 1994., I‑A‑265. és II‑837. o.) 36. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑184/94. sz., O’Casey kontra Bizottság ügyben 1998. május 12-én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 1998., I‑A‑183. és II‑565. o.) 63. pontja, és a hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

2.     A személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése szerinti igazgatási panasz és az azt követő kereset közötti összhang szabálya az elfogadhatatlanság terhe mellet megköveteli, hogy a közösségi bíró előtt felhozott jogalap már a pert megelőző eljárás során is szerepeljen avégett, hogy a kinevezésre jogosult hatóságnak módja legyen kellő pontossággal megismerni az érintett által a megtámadott határozattal szemben megfogalmazott kifogásokat. Jóllehet a közösségi bíró elé terjesztett kereseti kérelem kizárólag a panaszban megjelöltekkel azonos, egyező jogcímen nyugvó követeléseket tartalmazhat, e követelések ugyanakkor a közösségi bíró előtt kifejthetők, a panaszban nem szükségképpen szereplő, azonban ahhoz szorosan kapcsolódó jogalapok és érvek előadásával.

(lásd a 42. pontot)

Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T‑174/02. sz., Wieme kontra Bizottság ügyben 2003. október 14-én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2003., I‑A‑241. és II‑1165. o.) 18. pontja, és a hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

3.     Minden olyan magánszemélynek, akiben a közösségi adminisztráció konkrét ígéretek tételével megalapozott várakozásokat keltett, joga van hivatkozni a bizalomvédelemre, amely a Közösség egyik alapelve. Ami a valamely intézménnyel fennálló munkaviszonyt illeti, az ígéreteknek mindenesetre összhangban kell lenniük a személyzeti szabályzat, avagy az egyéb alkalmazottakra irányadó alkalmazási feltételek rendelkezéseivel.

(lásd a 46. és 47. pontot)

Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T‑66/96. és T‑221/97. sz., Mellett kontra Bíróság egyesített ügyekben 1998. július 21-én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 1998., I‑A‑449. és II‑1305. o.) 104. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑319/00. sz., Borremans és társai kontra Bizottság ügyben 2002. szeptember 26-én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2002., I‑A‑171. és II‑905. o.) 63. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑205/01. sz., Ronsse kontra Bizottság ügyben 2002. november 5-én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2002., I‑A‑211. és II‑1065. o.) 54. pontja.

4.     Mivel a határozatlan idejű szerződések szerződésben meghatározott felmondási idővel történő, az egyéb alkalmazottakra irányadó alkalmazási feltételek 47. cikke (2) bekezdésének megfelelő felbontása a hatáskörrel rendelkező hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik, az említett alkalmazási feltételek egyetlen rendelkezése sem zárja ki azt, hogy a hatóság felmondási jogát a személyzet érdekében szerződési rendelkezésekkel korlátozza. Következésképpen amennyiben az ideiglenes alkalmazott határozatlan idejű szerződése felbontása jogának gyakorlását – miként a fent hivatkozott rendelkezés – bizonyos előre meghatározott események bekövetkeztétől teszik függővé, az ilyen szerződési rendelkezések olyan helyzetet teremthetnek, amelyben az érintettet azok tiszteletben tartása vonatkozásában megilleti a bizalomvédelem.

(lásd az 56. és 59. pontot)

Hivatkozás: a Düchs kontra Bizottság ügyben hozott fent hivatkozott ítélet 43. pontja.