C‑199/03. sz. ügy

Írország

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Megsemmisítés iránti kereset – Európai Szociális Alap – A közösségi pénzügyi támogatás csökkentése – Nyilvánvaló mérlegelési hiba – Arányosság – Jogbiztonság – Jogos bizalom”

A. Tizzano főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2005. február 24.  

A Bíróság ítélete (második tanács), 2005. szeptember 15.  

Az ítélet összefoglalása

1.     Gazdasági és társadalmi kohézió — Szerkezeti beavatkozások — Nemzeti fellépések közösségi finanszírozása — Elvek — Az eredetileg nyújtott támogatást szabálytalanságok miatt felfüggesztő, csökkentő vagy visszavonó határozat — Konkrét pénzügyi kihatással nem járó szabálytalanságok — Megengedhetőség

(4253/88 tanácsi rendelet, 24. cikk, (2) bekezdés)

2.     Eljárás — Keresetlevél — Alaki követelmények — A jogvita tárgyának megjelölése — A felhozott jogalapok rövid ismertetése

(A Bíróság eljárási szabályzata, 38. cikk, (1) bekezdés, c) pont)

3.     Gazdasági és társadalmi kohézió — Szerkezeti beavatkozások — Nemzeti fellépések közösségi finanszírozása — A támogatást a szabálytalanságok miatt csökkentő bizottsági határozat — Az előző pénzügyi év során méltányosságból megtűrt szabálytalanságok — A jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének megsértése — Hiány

1.     A 2082/93 rendelettel módosított, a különböző strukturális alapok tevékenységének egymás között, valamint az Európai Beruházási Bankkal és egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel történő összehangolása tekintetében a 2052/88 rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 4253/88 rendelet 24. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha egy közösségi pénzügyi támogatásban részesülő projekt vagy intézkedés vizsgálata során bizonyossá válik, hogy szabálytalanság történt, a Bizottság e támogatást csökkentheti, felfüggesztheti vagy visszavonhatja.

E tekintetben még a konkrét pénzügyi kihatással nem járó szabálytalanságok is indokolttá tehetik, hogy a Bizottság pénzügyi korrekcióikat alkalmazzon annyiban, amennyiben azok komolyan érinthetik az Unió pénzügyi érdekeit és a közösségi jog tiszteletben tartását

(vö. 27, 31. pont)

2.     A Bíróság eljárási szabályzata 38. cikke 1. §‑ának c) pontjából és az azzal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatból következik, hogy a keresetlevélnek meg kell jelölnie a kereset tárgyát, és tartalmaznia kell a jogalapok rövid összefoglalását, illetve hogy annak kellően egyértelműnek és pontosnak kell lennie ahhoz, hogy az alperes elő tudja készíteni védekezését, illetve a Bíróság gyakorolhassa felülvizsgálati jogkörét. Mindebből következik, hogy a kereset alapjául szolgáló lényeges ténybeli és jogi körülményeknek magából a kereset szövegezéséből kell egységes és érthető módon következniük.

(vö. 50. pont)

3.     Valamely közösségi pénzügyi támogatás csökkentéséről szóló bizottsági határozatban abból a tényből, hogy a Bizottság nem végezte el a korábbi pénzügyi időszakban a bejelentett költségek indokolt korrekcióját, hanem méltányosságból eltűrte a szabálytalanságot, az érintett tagállam semmilyen jogot nem szerez arra, hogy a jogbiztonság vagy bizalomvédelem elve alapján a következő pénzügyi időszak során elkövetett szabálytalanságok esetén ugyanezt a hozzáállást várhassa el.

E tekintetben a jogbiztonság elvét – amely azt írja elő, hogy a jogszabályok legyenek egyértelműek és pontosak, és amelynek célja a közösségi joggal kapcsolatos helyzetek és jogviszonyok kiszámíthatóságának garantálása – sem sértette az ilyen határozat, mivel a tényállás idején hatályos szabályozás alapján a Bizottságnak jogában állt a bizonyított szabálytalanság esetén a pénzügyi támogatást csökkenteni.

(vö. 68–69. pont)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2005. szeptember 15.(*)

„Megsemmisítés iránti kereset – Európai Szociális Alap – A közösségi pénzügyi támogatás csökkentése – Nyilvánvaló mérlegelési hiba – Arányosság – Jogbiztonság – Jogos bizalom”

A C‑199/03. sz. ügyben,

az EK 230. cikk alapján megsemmisítés iránt 2003. május 13‑án benyújtott kereset tárgyában,

Írország (képviseli: D. O’Hagan, meghatalmazotti minőségben, segítői: P. Gallagher, SC és P. McGarry, BL, kézbesítési cím: Luxembourg)

felperesnek

az Európai Közösségek Bizottsága (képviseli: L. Flynn, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)

alperes ellen,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: C. W. A. Timmermans tanácselnök, R. Silva de Lapuerta (előadó), R. Schintgen, G. Arestis és J. Klučka bírák,

főtanácsnok: A. Tizzano,

hivatalvezető: L. Hewlett főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2005. január 13‑i tárgyalásra,

a főtanácsnok indítványának a 2005. február 24‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1       Keresetében Írország az 1994. július 29‑i C (94) 1972, az 1994. november 15‑i C (94) 2613 és az 1994. november 29‑i C (94) 3226 bizottsági határozattal az Európai Szociális Alapból nyújtott támogatás csökkentésére vonatkozó, 2003. február 27‑i C (2003) 99. sz. bizottsági határozat (a továbbiakban: megtámadott határozat) megsemmisítését kéri.

 Jogi háttér

 A 2052/88/EGK rendelet

2       Az 1993. július 20‑i 2081/93/EGK tanácsi rendelettel módosított (HL L 193., 5. o.), a strukturális alapok feladatáról, hatékonyságáról, illetve támogatásaik egymás közötti, valamint az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel történő összehangolásáról szóló 1988. június 24‑i 2052/88/EGK tanácsi rendelet (HL L 185., 9. o., a továbbiakban: 2052/88 rendelet) 4. cikkének (1) bekezdése kimondja:

„A Közösség intézkedése kiegészíti a megfelelő nemzeti intézkedéseket, illetve hozzájárul azokhoz. A szóban forgó intézkedés kidolgozása a Bizottság, az érintett tagállam, illetve a tagállam által nemzeti, regionális, helyi vagy egyéb szinten kijelölt illetékes hatóságok és szervek – köztük az adott tagállam intézményi szabályozásának és a fennálló gyakorlatnak megfelelően kijelölt gazdasági és szociális partnerek – közötti szoros konzultatív kapcsolat keretében történik, amelynek során a felek közös cél megvalósítására törekvő partnerek. A konzultatív kapcsolat elnevezése a továbbiakban „partnerség”. A partnerség kiterjed az intézkedések előkészítésére, finanszírozására, valamint azok előzetes mérlegelésére és utólagos értékelésére.

A partnerség az egyes partnerek megfelelő intézményi, jogi és pénzügyi hatásköreinek teljes tiszteletben tartása mellett működik.”

3       A rendelet 13. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az 1. célkitűzés keretében nyújtott támogatás hatókörébe tartozó régiókban végrehajtott intézkedések esetében a strukturális alapokból származó közösségi részvétel a teljes költség maximum 75%‑a és fő szabály szerint a támogatható közkiadások legalább 50%‑a.

 A 4253/88/EGK rendelet

4       Az 1993. július 20‑i 2082/93/EGK tanácsi rendelettel (HL L 193., 20. o.) módosított, a különböző strukturális alapok tevékenységének egymás között, valamint az Európai Beruházási Bankkal és egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel történő összehangolása tekintetében a 2052/88/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1988. december 19‑i 4253/88/EGK tanácsi rendelet (HL L 374., 1. o., a továbbiakban: 4253/88 rendelet) 9. cikkének (1) bekezdése értelmében a strukturális alapok előirányzatai egy adott célkitűzésben támogatásra jogosult területek összességén nem léphetnek a tagállam köz-, illetve azzal egyenértékű strukturális kiadásainak helyébe.

5       E rendelet 17. cikkének (2) bekezdése értelmében az alapok pénzügyi hozzájárulása az adott tevékenységgel (operatív program, támogatási rendszer, globális támogatás, projekt, technikai segítségnyújtás vagy tanulmány) kapcsolatos támogatásra jogosult összköltség, illetve támogatásra jogosult (nemzeti, regionális vagy helyi és közösségi) köz-, illetve azzal egyenértékű kiadások arányában kerül meghatározásra.

6       Ugyanezen rendelet „Pénzügyi ellenőrzés” című 23. cikke értelmében:

„Az állami vagy magántámogatók projektjeinek sikere érdekében a tagállamok a projektek megvalósítása során az alábbi intézkedéseket teszik:

–       rendszeresen ellenőrzik, hogy a Közösség által finanszírozott projektek végrehajtása megfelelő módon történik,

–       megelőzik és megakadályozzák a szabálytalanságokat,

–       a visszaélésből vagy gondatlanságból származó veszteséget megtérítik. A tagállam másodlagosan felelős a jogtalan kifizetések visszafizetéséért, kivéve ha a tagállam és/vagy a közvetítő és/vagy a támogató bizonyítja, hogy a szabálytalanság vagy hanyagság nem nekik felróhatóan következett be. […]

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az erre vonatkozóan tett intézkedésekről, különösen pedig tájékoztatják a Bizottságot a projektek végrehajtásának biztosítására hozott ellenőrzési és igazgatási rendszerek leírásáról. Rendszeresen tájékoztatják a Bizottságot a közigazgatási és bírósági eljárások előrehaladásáról.

A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátanak minden, az érintett programokban vagy projektekben előírt intézkedések ellenőrzésére vonatkozó megfelelő nemzeti jelentést.

Jelen rendelet hatálybalépését követően a Bizottság a VIII. címben előírt eljárás alapján megállapítja jelen bekezdés végrehajtásának részletes szabályait, amelyet tájékoztatásul megküld az Európai Parlamentnek.

(2)      A tagállamok által a nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések alapján végzett ellenőrzés, valamint az EK 206. cikk rendelkezéseinek és az EK 209. cikk c) pontja alapján elvégzett vizsgálat sérelme nélkül a Bizottság tisztviselői és alkalmazottai elsősorban szúrópróbaszerűen a helyszínen ellenőrizhetik a strukturális alapokból finanszírozott projekteket, valamint az igazgatási és ellenőrzési rendszereket.

A helyszíni ellenőrzés előtt a Bizottság tájékoztatja arról az érintett tagállamot, amely az ellenőrzéshez szükséges minden segítséget megad. A Bizottság előzetes bejelentés nélküli esetleges ellenőrzésére a partnerség jegyében a pénzügyi szabályzat rendelkezéseivel összhangban elfogadott egyezmények vonatkoznak. Az ellenőrzésben a tagállam tisztviselői és alkalmazottai is részt vehetnek.

A Bizottság az érintett tagállamot a kifizetési igény rendszerességének helyszíni ellenőrzésére hívhatja fel. Az ellenőrzésben a Bizottság tisztviselői és alkalmazottai is részt vehetnek; az érintett tagállam kérése esetén részvételük kötelező.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy az általa végzett ellenőrzéseket összehangoltan végezzék, elkerülve az azonos tárgyban és ugyanazon időszakban végzett ismételt ellenőrzéseket. Az érintett tagállam és a Bizottság az elvégzett ellenőrzések eredményére vonatkozó valamennyi információt haladéktalanul továbbítja egymásnak.

(3)      Egy adott projektnek folyósított utolsó kifizetést követő három évig a szervezet és a felelős hatóságok a projekt kiadásaira és ellenőrzésére vonatkozó valamennyi igazoló iratot a Bizottság rendelkezésére bocsátják.”

7       A 4253/88 rendeletnek „A támogatás csökkentése, felfüggesztése és visszavonása” című 24. cikke értelmében:

„(1) Amennyiben a projekt vagy intézkedés megvalósítása a számára elkülönített pénzügyi támogatást sem részben, sem egészben nem igazolja, a Bizottság a partnerség keretében az esetet kivizsgálja, amelynek során különösen felhívja a tagállamot vagy a projekt végrehajtásáért felelős, kijelölt hatóságokat észrevételeik meghatározott határidőn belüli megtételére.

(2) E vizsgálat eredményeképpen a Bizottság az adott projekt vagy intézkedés számára elkülönített támogatást csökkentheti vagy felfüggesztheti, amennyiben a vizsgálat során bizonyossá válik, hogy szabálytalanság történt, illetve a projekt vagy intézkedés jellegét vagy végrehajtásának feltételeit a Bizottság előzetes jóváhagyása nélkül jelentősen módosították.

(3) Minden jogtalanul kifizetett és behajtandó összeget a Bizottság részére kell visszafizetni. [...]”

 A jogvita alapjául szolgáló tények

8       Írországnak az 1. célkitűzésbe tartozó, vagyis az ország egész területét magában foglaló, régióinak nyújtott közösségi strukturális támogatások közösségi támogatási rendszerének létrehozásáról szóló, 1994. július 13‑i 94/626/EK határozatban (HL L 250., 12. o.) a Bizottság az 1994. január 1‑je és 1999. december 31‑e közötti időszakra jóváhagyta az említett támogatási rendszert.

9       E határozat alapján a Bizottság elfogadta az 1994. július 29‑i C (94) 1972, az 1994. november 15‑i C (94) 2613 és az 1994. november 29‑i C (94) 3226 határozatot, amelyekben az Európai Szociális Alapból (a továbbiakban: ESZA) a turizmusra, ipari fejlesztésre és emberi erőforrás-fejlesztésre irányuló operatív programokra (a továbbiakban: operatív programok) 1 897 206 226 euró pénzügyi támogatást ítélt meg.

10     E programok végrehajtásának lebonyolítására Írország a Department of Enterprise, Trade and Employmentet (a továbbiakban: DETE) jelölte ki.

11     A Bizottság szakszolgálatai 2000. november 6‑a és 10‑e, illetve december 4‑e és 6‑a között Dublinban a 4253/88 rendelet 23. cikkének (2) bekezdése alapján helyszíni ellenőrzést és vizsgálatot tartottak, amelynek során ellenőrizték az ESZA által 1994 és 1998 között társfinanszírozott projekteket. E projekteket a National Rehabilitation Board felelőssége mellett a National Training and Development Institute (a továbbiakban: NTDI) és a Central Remedial Clinic hajtotta végre. A Bizottság által folyósított összegek és az operatív programokban részt vevő kedvezményezettek által igényelt összegek közötti kapcsolat ellenőrzése során a Bizottság szakszolgálatai a DETE által megjelölt ellenőrzési nyomvonalat is ellenőrizték.

12     Az ellenőrzéseket követően a Bizottság vizsgálati jelentést készített, amelyről 2001. február 13‑i levelében tájékoztatta az ír hatóságokat is, felszólítva őket arra, hogy tegyék meg észrevételeiket. E jelentés szerint az operatív programok keretében benyújtott társfinanszírozási kérelmek az alábbi szabálytalanságokat tartalmazták:

–       a projektek finanszírozásához nyújtott nemzeti források teljes összegének feltüntetése helyett az NTDI csak a kiadások teljes összegének 25%‑át jelölte meg nemzeti finanszírozási forrásként, amely az 1. célkitűzés alapján az ESZA társfinanszírozására való jogosultsághoz szükséges legalacsonyabb nemzeti finanszírozási hányad;

–       a strukturális alapok költségvetési gazdálkodásában az ECU felhasználására vonatkozó szabályokról szóló, 1990. július 2‑i 1866/90/EGK bizottsági rendelet (HL L 170., 36. o.) 5. cikkének (2) bekezdésében előírt átváltási mechanizmus alkalmazását követően a DETE módosította az átváltás során kapott összegeket, mivel a nem társfinanszírozott közkiadások egy részét a társfinanszírozott kiadásokhoz utalta át;

–       a fent hivatkozott szabálytalanságok miatt túlzott közösségi társfinanszírozás történt, amelynek eredményeként megváltoztatták az ESZA által társfinanszírozott műveletek ellenőrzési nyomvonalát.

13     2000. december 20‑i levelében a DETE tájékoztatta a Bizottságot e szabálytalanságokkal kapcsolatos vizsgálatának eredményéről, és válaszolt a vizsgálati jelentésben tett megállapításokra.

14     Mivel a Bizottság szerint a vizsgálatok semmilyen új tényre nem derítettek fényt, a Bizottság 2002. február 28‑án elindította a 4253/88 rendelet 24. cikkében előírt eljárást, és felszólította az ír hatóságokat észrevételeik megtételére.

15     Az ír hatóságok 2002. június 18‑i, 2002. július 25‑i levelükkel kiegészített válaszukban elismerték, hogy az NTDI által benyújtott társfinanszírozási kérelmeknek az ESZA gyakorlati előírásainak megfelelően nem adtak helyt. A hatóságok ezzel kapcsolatban kijelentették, hogy az NTDI az ellenőrzést követően az 1997‑es és 1998‑as évre vonatkozó helyesbített társfinanszírozási kérelmeket nyújtott be, ellentétben az 1994‑től 1996‑ig tartó időszakkal, amely esetén – elsősorban az NTDI informatikai rendszerének cseréje során történt adatvesztés miatt – a társfinanszírozási kérelmeket nem lehetett hasonló precizitással helyesbíteni.

16     A hatóságok azt is elismerik, hogy a társfinanszírozási kérelmek DETE általi kiigazítása nem volt megfelelő. Állításuk szerint ugyanakkor a kiigazítások nem vezettek jogtalanul szerzett vagy túlzott közösségi finanszírozáshoz, mivel azt csak akkor vették igénybe, amikor a támogatásra jogosult kiadások elérték a kívánt mértéket, illetve amikor az átváltási mechanizmussal kapcsolatos tévedés miatt a társfinanszírozási kérelmeket alulértékelték.

17     Végül – arra hivatkozva, hogy kellő mennyiségű támogatásra jogosult kiadás volt – az ellenőrzési nyomvonal akaratlan megszakítását a társfinanszírozási kérelmek helyesbítésével és felülvizsgálatával orvosolták.

18     Az ír hatóságok észrevételeinek vizsgálatát követően a Bizottság a megtámadott határozatban az operatív programokra eredetileg megítélt közösségi pénzügyi támogatások teljes összegét 15 614 261 euróval csökkentette.

 A keresetről

19     Keresetének alátámasztására Írország négy jogalapra hivatkozik, nevezetesen nyilvánvaló mérlegelési hibára, a Szerződés alkalmazására vonatkozó jogszabályok megsértésére, valamint az arányosság, a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének megsértésére.

 A nyilvánvaló mérlegelési hibára alapított, első jogalapról

20     Első jogalapjában Írország azt állítja, hogy a Bizottság azzal, hogy elutasította a társfinanszírozási kérelmek helyesbítésének tudomásulvételét – amelynek célja annak demonstrálása volt, hogy a feltárt szabálytalanságok nem vezettek az ESZA pénzügyi támogatását csökkentő, jogtalanul szerzett vagy túlzott közösségi finanszírozáshoz – nyilvánvaló ténybeli és jogi mérlegelési hibát követett el. Ezért – mivel a Bizottság által kifogásolt szabálytalanságok tulajdonképpen tisztán technikai jellegű, a közösségi költségvetésre hatást nem gyakorló eljárási hibák – a társfinanszírozási kérelmek helyesbítésének Bizottság általi elutasítása indokolatlan. Ezen elutasítás indokoltságát az a körülmény is csökkenti, hogy a finanszírozási táblázatokat 1999. december 31‑én végleg lezárták.

21     A Bizottság elsőként arra hivatkozik, hogy Írország nem vitatja, hogy a társfinanszírozási kérelmek szabálytalanok voltak.

22     Ezt követően a Bizottság állítása szerint a társfinanszírozási kérelmek korrekciója elfogadhatatlan, mivel nem folytatták le azok vonatkozásában a rendes minősítési eljárást, illetve azokat a finanszírozási táblázat végleges lezárását követően nyújtották be.

23     A Bizottság egyebekben úgy véli, hogy az 1994 és 1996 közötti időszakra vonatkozó társfinanszírozási kérelmek helyesbítése – mivel extrapoláláson alapult és megfelelő igazolásokkal sem támasztották alá – nem felelt meg a 4253/88 rendelet 23. cikkének (3) bekezdésében előírt követelménynek.

24     A Bizottság végül arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozat elfogadásához vezető szabálytalanságok lényege nem a kiadások elfogadhatósága, hanem e kiadások finanszírozási forrása, illetve hogy azok kihatottak a finanszírozási táblázatokra és az alapok programozására.

25     Az EK 274. cikk értelmében a Bizottság a költségvetést saját felelősségére és az előirányzatok keretein belül hajtja végre a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával, a tagállamok pedig együttműködnek a Bizottsággal annak érdekében, hogy biztosítsák a költségvetési előirányzatoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel összhangban történő felhasználását.

26     Ezzel kapcsolatban a Bíróság már kimondta, hogy a nemzeti hatóságok kiadásainak a Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtott finanszírozására az a szabály érvényesül, hogy a közösségi költségvetés csak a közösségi szabályozással összhangban teljesített kifizetéseket fedezi (a C‑55/91. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben 1993. október 6‑án hozott ítélet [EBHT 1993., I‑4813. o.] 67. pontja). Ez az elv az ESZA által nyújtott pénzügyi támogatásra is alkalmazandó.

27     A 4253/88 rendelet 24. cikkének (2) bekezdése alapján, ha egy közösségi pénzügyi támogatásban részesülő projekt vagy intézkedés vizsgálata során bizonyossá válik, hogy szabálytalanság történt, a Bizottság e támogatást csökkentheti, felfüggesztheti vagy visszavonhatja.

28     Jelen esetben egyértelmű, hogy Írország a 4253/88 rendelet 24. cikkének (1) bekezdésében előírt és a Bíróság előtti eljárás során előadott észrevételeiben sem a Bizottság által megállapított szabálytalanságok létét nem cáfolta, sem azok valóságtartalmát nem vonta semmilyen formában kétségbe.

29     Nem fogadhatóak el azok az Írország által előadott észrevételek, amelyek értelmében e szabálytalanságok „technikai” jellegűek, és nem sértik a közösségi költségvetést.

30     A 4253/88 rendelet 24. cikke ugyanis semmilyen mennyiségi vagy minőségi különbséget nem tesz a támogatás csökkentését eredményező szabálytalanságok között.

31     Mint arra a főtanácsnok indítványának 36. pontjában is rámutatott, még a konkrét pénzügyi kihatással nem járó szabálytalanságok is komolyan érinthetik az Unió pénzügyi érdekeit és a közösségi jog tiszteletben tartását, ezért indokolttá tehetik, hogy a Bizottság pénzügyi korrekcióikat alkalmazzon.

32     Mindebből következően a Bizottság megalapozottan csökkentette az operatív programoknak eredetileg megítélt közösségi pénzügyi támogatást.

33     A finanszírozási táblázat végleges lezárásával kapcsolatban mind Írországnak az 1. célkitűzésbe tartozó régióinak nyújtott – az 1994. január 1‑je és 1999. december 31‑e közötti időszakra vonatkozó – közösségi strukturális támogatások közösségi támogatási rendszeréből, mind a C (94) 1972, a C (94) 2613 és a C (94) 3226 határozatból is az következik, hogy 1999. december 31‑ét követően sem a finanszírozási táblázatot módosítani, sem pénzügyi kötelezettségvállalást tenni nem lehet.

34     Következésképpen, ha az Írország által ezen időpontot követően benyújtott, helyesbített társfinanszírozási kérelmek az ESZA érintett időszakra vonatkozó kötelezettségvállalásainak új programozásával járnának, a Bizottság e kérelmeket megalapozottan nyilváníthatná elfogadhatatlannak.

35     Mindebből következően az Írország által előadott első jogalap nem megalapozott, tehát el kell utasítani.

 A Szerződés alkalmazására vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított, második jogalapról

36     Második jogalapjában Írország azt állítja, hogy mivel 1997 előtt nem határozta meg a pénzügyi ellenőrzés részletes szabályait, illetve az ESZA által 1994 és 1997 között Írországnak nyújtott pénzügyi támogatással kapcsolatos esetben nem alkalmazta visszamenőlegesen a 4253/88/EGK tanácsi rendeletnek a strukturális alapok által társfinanszírozott műveletek tagállamok általi pénzügyi ellenőrzése tekintetében történő végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1997. október 15‑i 2064/97/EK bizottsági rendeletet (HL L 290., 1. o.), a Bizottság megsértette a 4253/88 rendelet 23. cikkének (1) bekezdését.

37     Ez alapján Írország úgy véli, hogy a Bizottság megsértette a 4253/88 rendelet 24. cikkét is. A Bizottság ugyanis nem vizsgálta ki megfelelően az ügyet, illetve e vizsgálat során megállapított tények nem minősülnek a pénzügyi támogatás csökkentését indokoló súlyos szabálytalanságoknak.

38     Végül Írország szerint a Bizottság a 2052/88 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében foglalt partnerségi elvet is megsértette.

39     A Bizottság szerint a pénzügyi ellenőrzés részletes szabályai késedelmes elfogadásának semmi köze nincs a megtámadott határozathoz, azonban e jogszabályok elfogadását követő két hónapon belül Írországnak az EK 232. cikk alapján intézményi mulasztás megállapítása vagy az EK 230. cikk alapján megsemmisítés iránti keresetet kellett volna indítania.

40     A Bizottság szerint a 2064/97 rendelet a korábbi könyvvizsgálati és pénzügyi ellenőrzési gyakorlat formalizálására korlátozódik, illetve az ellenőrzési nyomvonal bármiféle megszakítása 1997 előtt is ellentétes volt a 2052/88 és a 4253/88 rendelet előírásaival.

41     A 4253/88 rendelet 24. cikkének megsértésével kapcsolatban a Bizottság szerint Írország csak az első jogalapban előadott kifogások megismétlésére szorítkozik. A Bizottság ugyanakkor vitatja, hogy megsértette volna ezt a rendelkezést. Egyrészt az általa végzett vizsgálat, illetve az Írországgal folytatott párbeszéd szerinte megfelelő volt. Másrészt a Bizottság úgy véli, hogy a feltárt szabálytalanságok különösen súlyosak voltak, amelyek miatt az operatív programoknak nyújtott közösségi pénzügyi támogatás csökkentése indokolt volt.

42     Végül a Bizottság szerint a 2052/88 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének megsértésére vonatkozó érv elfogadhatatlan, mivel Írország anélkül hivatkozik e cikk megsértésére, hogy kifejtené a jogsértés mibenlétét.

43     Az Írország által előadott, a 4253/88 rendelet 23. cikke (1) bekezdésének Bizottság általi megsértésére vonatkozó érvelés nem fogadható el.

44     Ezzel kapcsolatban egyrészt azt kell megállapítani, hogy az EK 230. cikk alapján benyújtott, a közösségi pénzügyi támogatás csökkentéséről szóló határozat megsemmisítésére irányuló kereset nem a megfelelő eljárás annak vitatására, hogy a 4253/88 rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében előírt pénzügyi ellenőrzés részletes szabályait késedelmesen fogadták el. E célból Írország még a 2064/97 rendelet elfogadása előtt az EK 232. cikk alapján intézményi mulasztás megállapítása iránt is megtámadhatta volna a Bizottság mulasztását, illetve a rendelet elfogadását követő két hónapon belül akár az EK 230. cikk alapján benyújtott megsemmisítés iránti keresetben annak érvényességét is kifogásolhatta volna.

45     Másrészt, a 2064/97 rendelet állítólagos visszaható hatályú alkalmazását illetően elegendő azt megállapítani, hogy a megtámadott határozat nem utal e rendelet egyetlen rendelkezésére sem, hanem a tényállás idején hatályos rendelkezéseken, vagyis elsősorban a 2052/88 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésén és 13. cikkének (3) bekezdésén, illetve a 4253/88 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésén és 17. cikkének (2) bekezdésén alapul.

46     Mindezen felül – mint arra a főtanácsnok indítványának 45. pontjában is rámutatott – a vonatkozó hatályos rendelkezések összessége már a 2064/97 rendelet elfogadása előtt is arra kötelezte a strukturális alapokból közösségi pénzügyi támogatásban részesülő kedvezményezett tagállamokat, hogy teremtsék meg azokat a garanciákat, amelyek a társfinanszírozott projektek során eszközölt tényleges kiadások és e projektekhez kapcsolódó közösségi pénzügyi támogatásokra irányuló kérelmek közötti pontos megfelelés ellenőrzéséhez szükségesek. Erre vonatkozóan az említett rendelkezések önmagukban is elegendőek voltak az ír hatóságok által elkövetett szabálytalanságok szankcionálására. Különösen a 2064/97 rendelet elfogadásának alapjául szolgáló 4253/88 rendelet 23. cikke arra kötelezte a tagállamokat, hogy hozzanak meg minden intézkedést, amely annak rendszeres ellenőrzéséhez szükséges, hogy a Közösség által finanszírozott intézkedéseket megfelelően hajtották‑e végre, valamint azokat, amelyek a szabálytalanságok megelőzéséhez és megakadályozásához, illetve a visszaélésből vagy gondatlanságból származó veszteség megtérítéséhez szükségesek.

47     Írországnak a 4253/88 rendelet 24. cikkének Bizottság általi megsértésére vonatkozó érvelése sem fogadható el.

48     Az iratokból ugyanis egyértelműen következik, hogy az említett rendelkezésben előírt eljárást betartották. Miután tehát a szakszolgálatok 2000 novemberében és decemberében elvégezték a helyszíni vizsgálatokat, az ír hatóságoknak 2001. február 13‑án megküldött vizsgálati jelentésben a Bizottság a vizsgálatok által felderített több szabálytalanságot is kifogásolt. Ezen észrevételek alapján a Bizottság 2002. február 28‑án közölte az ír hatóságokkal azt a szándékát, hogy a szabálytalan társfinanszírozási kérelmekre hivatkozással csökkenteni kívánja az ESZA pénzügyi támogatását, felszólítva egyben a hatóságokat, hogy a 4253/88 rendelet 24. cikkének (1) bekezdése értelmében két hónapon belül tegyék meg észrevételeiket.

49     Írországnak az az érve, hogy a Bizottság által tett megállapítások nem minősülnek olyan súlyos szabálytalanságnak, amely indokolná az ESZA pénzügyi támogatásának csökkentését, valójában csak a jelen eljárásban vizsgált első jogalap megismétlése.

50     Végül a partnerség elvének Írország által hivatkozott megsértésével kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság eljárási szabályzata 38. cikke 1. §‑ának c) pontjából és az azzal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatból következik, hogy a keresetlevélnek meg kell jelölnie a kereset tárgyát és a tartalmaznia kell a jogalapok rövid összefoglalását, illetve hogy annak kellően egyértelműnek és pontosnak kell lennie ahhoz, hogy az alperes elő tudja készíteni védekezését, illetve a Bíróság gyakorolhassa felülvizsgálati jogkörét. Mindebből következik, hogy a kereset alapjául szolgáló lényeges ténybeli és jogi körülményeknek magából a kereset szövegezéséből kell egységes és érthető módon következniük (a C‑178/00. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben 2003. január 9‑én hozott ítélet [EBHT 2003., I‑303. o.] 6. pontja és a C‑55/03. sz., Bizottság kontra Spanyolország ügyben 2004. október 14‑én hozott ítélet [az EBHT-ban nem tették közzé] 23. pontja).

51     A partnerség elvének Bizottság általi megsértésére vonatkozó, Írország által előadott érvvel azonban nem ez a helyzet. Keresetében e tagállam csak az elv megsértésére hivatkozik anélkül, hogy megjelölné azokat a ténybeli és jogi elemeket, amelyek alátámasztanák állítását.

52     Következésképpen a második jogalapnak a partnerség elve megsértésével kapcsolatos része elfogadhatatlan, tehát azt el kell utasítani.

53     A fentiekből következik, hogy az Írország által felhozott második jogalap részben elfogadhatatlan, részben pedig nem megalapozott.

 Az arányosság elvének megsértésére vonatkozó, Írország által előadott harmadik jogalapról

54     Harmadik jogalapjában Írország azt állítja, hogy az ESZA-támogatás csökkentésére vonatkozó határozat aránytalan. Szerinte a Bizottság ugyanis más módon is elérhette volna a kívánt célt. A Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie az ír hatóságok által előadott magyarázatot és korrekciókat.

55     Írország másodlagosan úgy véli, hogy a kifogásolt összeg aránytalan.

56     A Bizottság szerint – tekintettel a jelen esetben feltárt szabálytalanságokra, illetve az EK 274. cikk alapján őt kötelező hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban – nem volt más választása, mint a közösségi pénzügyi támogatás – legalább a szabálytalanság összegének megfelelő mértékű – csökkentése. E körülmények alapján a megtámadott határozat nem sérti az arányosság elvét.

57     Emlékeztetni kell arra, hogy a strukturális alapok esetén a Bizottság visszafizetési kérelmének jogalapja a 4253/88 rendelet 24. cikkének (2) bekezdése (a C‑500/99. P. sz., Conserve Italia kontra Bizottság ügyben 2002. január 24‑én hozott ítélet [EBHT 2002., I‑867. o.] 88. pontja).

58     Amikor tehát az ügy vizsgálata során szabálytalanság miatt a pénzügyi támogatás részben indokolatlannak bizonyul, a Bizottság e rendelkezés alapján csökkentheti a támogatást.

59     Jelen esetben egyértelmű, hogy a megtámadott határozatban a Bizottság a vitatott szabálytalanságnak megfelelő összegben csökkentette az ESZA pénzügyi támogatását, amelynek kizárólag az volt a célja, hogy a közösségi társfinanszírozásból kizárja a jogellenes vagy indokolatlan kiadásokat.

60     Mindebből következik, hogy az előírt csökkentés megfelel az arányosság elvének.

61     Az Írország által előadott harmadik jogalap tehát nem megalapozott.

 A bizalomvédelem és a jogbiztonság elvének megsértésére alapított, negyedik jogalapról

62     Negyedik jogalapjában Írország azt állítja, hogy amikor a szakszolgálatok által végzett helyszíni ellenőrzést követő levélváltás során a Bizottság felszólította a társfinanszírozási kérelmek ellenőrzésére és korrekciójára, az benne olyan jogos várakozást keltett, hogy e kijavított társfinanszírozási kérelmeket a Bizottság figyelembe fogja venni. Ezt a jogos várakozást erősítette az a tény is, hogy – amennyiben támogatásra nem jogosult kiadásokra derült fény – a Bizottság korábbi gyakorlata szerint engedélyezte e kérelmek helyesbítését.

63     Írország ugyanakkor úgy véli, hogy a Bizottság – e várakozásra rácáfolva, megtámadott határozatát a tényállás idején hatályos szabályozásban elő nem írt vagy nem egyértelmű szabályokra alapozva – a Bizottság megsértette a jogbiztonság elvét.

64     A Bizottság szerint – tekintettel a vitatott szabálytalanságokra – az ír hatóságok nem bízhattak jogosan abban, hogy társfinanszírozási kérelmüknek helyt adnak. Egyrészt egy támogatás kedvezményezettjének a támogatást folyósítására vonatkozó jogos bizalma egyből megszűnik, amint szabálytalanságot követ el. Másrészt semmi nem enged arra következtetni, hogy az ír hatóságokat biztosították volna arról, hogy a társfinanszírozási kérelmek nem tartalmaznak szabálytalanságokat, vagy hogy ezek a szabálytalanságok ne vezethetnének az ESZA pénzügyi támogatásának csökkentéséhez.

65     A Bizottság álláspontja szerint a jogbiztonság követelményét is tiszteletben tartották, mivel a megtámadott határozatban csak a tényállás idején alkalmazandó szabályozást hajtották végre, amelynek értelmében szabálytalanság feltárása esetén a Bizottság követelheti az ESZA szabálytalan kifizetésének megtérítését.

66     Jelen esetben az semmiképpen nem következik az iratokból, hogy a Bizottság olyan konkrét biztatást adott volna Írországnak, amely e tagállamban olyan várakozást keltett, hogy a Bizottság elfogadja kijavított társfinanszírozási kérelmeit, és az észlelt szabálytalanságok miatt nem fog a pénzügyi támogatás csökkentéséhez folyamodni.

67     Mindezek alapján nem tekinthető úgy, hogy a megtámadott határozat elfogadásával a Bizottság megsértette volna a bizalomvédelem elvét.

68     Az állandó ítélkezési gyakorlatból következik, hogy ha a Bizottság nem végezte el a korábbi pénzügyi időszakban az indokolt korrekciót, hanem méltányosságból eltűrte a szabálytalanságot, ettől még az érintett tagállam semmilyen jogot nem szerez arra, hogy a jogbiztonság vagy bizalomvédelem elve alapján a következő pénzügyi időszak során elkövetett szabálytalanságok esetén ugyanezt a hozzáállást várhassa el (a fent hivatkozott Olaszország kontra Bizottság ügyben 1993. október 6‑án hozott ítélet 67. pontja; a fent hivatkozott Németország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 12. pontja és a C‑373/99. sz., Görögország kontra Bizottság ügyben 2001. december 6‑án hozott ítélet [EBHT 2001., I‑9619. o.] 56. pontja).

69     Nem állítható tehát, hogy a jogbiztonság elvét – amely azt írja elő, hogy a jogszabályok legyenek egyértelműek és pontosak, és amelynek célja a közösségi joggal kapcsolatos helyzetek és jogviszonyok kiszámíthatóságának garantálása (a C‑63/93. sz., Duff és társai ügyben 1996. február 15‑én hozott ítélet [EBHT 1996., I‑569. o.] 20. pontja) – a megtámadott határozat sértette volna, mivel a tényállás idején hatályos szabályozás alapján a Bizottságnak jogában állt a bizonyított szabálytalanság esetén a pénzügyi támogatást csökkenteni.

70     Az Írország által felhozott negyedik jogalap tehát nem megalapozott.

71     A fentiekre tekintettel a keresetet teljes egészében el kell utasítani.

 A költségekről

72     Az eljárási szabályzat 69. cikkének 2. §‑a alapján a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Írországot, mivel pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

1)      A Bíróság a keresetet elutasítja.

2)      A Bíróság Írországot kötelezi a költségek viselésére.

Aláírások

---

* Az eljárás nyelve: angol.