AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2004. november 9.

T‑285/02. és T‑395/02. sz. egyesített ügyek

Eva Vega Rodríguez

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Tisztviselők – Nyílt versenyvizsga – Feleletválasztós kérdések – A javítókulcs válaszainak pontossága – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok”

Teljes szöveg francia nyelven II – 0000

Tárgy:         Elsődlegesen a felperest a COM/A/10/01 versenyvizsgából kizáró osztályzatot és a versenyvizsga folytatásához elégtelen pontszámot adó versenyvizsga-bizottsági határozatok, illetve a felperes panaszát elutasító határozat megsemmisítése iránti kérelem, másodlagosan a károk megtérítésére irányuló kérelmek tárgyában előterjesztett kereset.

Határozat:         Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.

Összefoglaló

1.     Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – Korábbi határozat felülvizsgálata után hozott határozat – Versenyvizsga-bizottság által a pályázó helyzetének felülvizsgálata után hozott határozat

(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés; 91. cikk, (1) bekezdés)

2.     Tisztviselők – Pervezető intézkedések – A kereset elfogadhatóságával kapcsolatos dokumentumok benyújtására vonatkozó kérelem – Az Elsőfokú Bíróság által megszabott határidő után benyújtott dokumentumok elfogadhatósága

(Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 64. és 65. cikk)

3.     Tisztviselők – Kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Kizáró osztályzatot adó versenyvizsga-bizottsági határozat elleni kereset – Olyan pályázó, aki még az osztályzat feltételezett felülvizsgálata esetén sem vehetne részt a versenyvizsga további fordulóin – Elfogadhatatlanság

(Személyzeti szabályzat, 91. cikk)

4.     Tisztviselők – Versenyvizsga – Képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsga – A vizsgák tartalma – Feleletválasztós kérdések – A vizsgabizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

(Személyzeti szabályzat, III. melléklet)

1.     Ha a versenyvizsga pályázója a vizsgabizottság által hozott határozat felülvizsgálatát kéri, akkor a pályázó helyzetének felülvizsgálatát követően hozott vizsgabizottsági határozat minősül sérelmet okozó aktusnak. A felülvizsgálatot követően hozott ezen határozattal indul meg a panasz és a kereset előterjesztésére nyitva álló határidő folyása is, anélkül hogy meg kellene vizsgálni, hogy ebben a helyzetben az említett határozat esetlegesen tisztán megerősítő jellegű aktusnak minősül‑e.

(lásd a 18. pontot)

Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T‑386/00. sz., Gonçalves kontra Parlament ügyben 2002. január 23‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2002., I‑A‑13. és II‑55. o.) 39. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

2.     Ha az Elsőfokú Bíróság pervezető intézkedésként a kereset elfogadhatóságának feltételeivel kapcsolatos valamely dokumentum benyújtását kéri, a dokumentum benyújtása során a félnek felróható késedelem nem vezethet ezen dokumentum elfogadhatatlanságára. Egyrészt ugyanis a kereset elfogadhatóságának feltételeit – adott esetben hivatalból – a közösségi bíróságnak kell vizsgálnia az eljárás bármely szakaszában. Másrészt ha az érintett fél nem tesz eleget az Elsőfokú Bíróság kérésének, az Elsőfokú Bíróság jogosult megkövetelni az – eljárási szabályzatának 65. cikke alapján – kért dokumentum benyújtását. Következésképpen a dokumentum benyújtására nyitva álló határidő nem minősül jogvesztő határidőnek.

(lásd a 24. pontot)

Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T‑34/91. sz., Whitehead kontra Bizottság ügyben 1992. május 11‑én hozott végzésének (EBHT 1992., II‑1723. o.) 19. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑128/96. sz., Lebedef kontra Bizottság ügyben 1996. december 13‑án hozott végzésének (EBHT‑KSZ 1996., I‑A‑629. és II‑1679. o.) 25. pontja.

3.     A felperest a versenyvizsgából kizáró osztályzatot és a versenyvizsga folytatásához elégtelen pontszámot adó versenyvizsga-bizottsági határozat megsemmisítése iránti kereset keretében a felperes nem rendelkezik eljáráshoz fűződő érdekkel, ha bebizonyosodik, hogy – még ha esetleg helyesen válaszolt is a vitatott kérdésekre – a versenyvizsga további fordulóin nem tudott volna részt venni.

(lásd a 25. pontot)

4.     A versenyvizsga-bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik valamely versenyvizsga keretében előírt vizsgák részletes tartalmának meghatározásában. A közösségi bíróság csak abban az esetben vizsgálhatja felül ezt a tartalmat, ha az túllépi a versenyvizsga-kiírásban megjelölt kereteket, vagy nincs összhangban a vizsga céljaival.

A feleletválasztós kérdésekből álló vizsgák keretében az Elsőfokú Bíróság a versenyvizsga-bizottság javítását nem helyettesítheti a saját javításával. Az Elsőfokú Bíróság csak akkor bírálhatja felül valamelyik kérdést – a választható válaszok tekintetében –, ha úgy tűnik, hogy ez a kérdés a szóban forgó versenyvizsga céljait tekintve nyilvánvalóan nem megfelelő. Ez az eset valósul meg akkor, ha a versenyvizsga-bizottság magyarázataiból az következik, hogy az egyik kérdés kapcsán felajánlott különböző válaszok – a pályázóknak az ebben az értelemben adott külön útmutatásokkal ellentétben – nem teszik lehetővé az egyetlen helyes válasz meghatározását. Ebből a szempontból valamely kérdés számottevő nehézsége nem minősíthető a kérdés oda nem illő jellegére utaló jelnek. A versenyvizsga-bizottság ugyanis a versenyvizsga elsődleges céljának, azaz a legnagyobb szakértelemmel rendelkező tisztviselők felvételének biztosítása érdekében jogosult arra, hogy széles nehézségi skáláról válassza ki a kérdéseket.

(lásd a 35. és 36. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság 64/86., 71/86–73/86. és 76/86. sz., Sergio és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 1988. március 8‑án hozott ítéletének (EBHT 1988., 1399. o.) 22. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑153/95. sz., Kaps kontra Bíróság ügyben 1996. május 21‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1996., I‑A‑233. és II‑663. o.) 37. pontja.