C‑379/02. sz. ügy

Skatteministeriet

kontra

Imexpo Trading A/S

(az Østre Landsret [Dánia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Közös vámtarifa – Vámtarifaszám – A kombinált nomenklatúrába történő besorolás – Görgősszék-alátét”

Az ítélet összefoglalása

Közös vámtarifa – Vámtarifaszám – Görgősszék-alátét – A kombinált nómenklatúra padlóburkolókra vonatkozó, a bútorokra vonatkozónál pontosabb, 3918 10 90 vámtarifaalszáma alá történő besorolás

Az 1734/96, a 2086/97, a 2261/98 és a 2204/99 rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 rendelet I. mellékletében szereplő kombinált nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy az olyan eljárásban, amelynek keretében a felek között vitatott, hogy a különböző formájú, műanyagból készült szőnyeg görgősszék-alátétek – amelyeket azon felületre fektetnek le, amelyen görgős székeket használnak, megkönnyítve azok gurulását úgy, hogy egyidejűleg a padlónak is védelmet nyújtanak az elhasználódással szemben – a 3918 10 90 vámtarifaalszám vagy a 9403 70 90 vámtarifaalszám alá tartoznak-e, e két alszám közül az elsőt kell elsőbbségben részesíteni.

(vö. 26. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hatodik tanács)

2004. október 7. (*)

„Közös vámtarifa – Vámtarifaszám – A kombinált nómenklatúrába történő besorolás – Görgősszék-alátét”

A C‑379/02. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában,

amelyet az Østre Landsret (Dánia) a Bírósághoz 2002. október 21-én érkezett, 2002. október 15-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Skatteministeriet

és

az Imexpo Trading A/S

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (hatodik tanács),

tagjai: A. Borg‑Barthet tanácselnök, J.‑P. Puissochet (előadó) és S. von Bahr bírák,

főtanácsnok: L. A. Geelhoed,

hivatalvezető: R. Grass,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2004. július 15-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett írásbeli észrevételeket:

–        az Imexpo Trading S/A képviseletében H. S. Hansen, T. Kristjánsson és P. Stanstrup advokaterne,

–        a dán kormány képviseletében J. Molde, meghatalmazotti minőségben, segítője: P. Biering advokat,

–        az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében J. Schieferer és H. Støvlbæk, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1        Az előzetes döntéshozatali iránti kérelem tárgya az 1996. szeptember 9-i 1734/96/EK bizottsági rendelettel (HL L 238., 1. o.), az 1997. november 4-i 2086/97/EK bizottsági rendelettel (HL L 312., 1. o.), az 1998. október 26-i 2261/98/EK bizottsági rendelettel (HL L 292., 1. o.) és az 1999. október 12-i 2204/99/EK bizottsági rendelettel (HL L 278., 1. o.) módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében szereplő kombinált nómenklatúra (a továbbiakban: kombinált nómenklatúra) értelmezése.

2        Ez a kérelem az Imexpo Trading A/S (továbbiakban: Imexpo) és a Skatteministeriet (adó és jövedéki minisztérium) közötti, görgősszék-alátétek vámtarifa-besorolásával kapcsolatos eljárásban merült fel.

 Jogi háttér

3        A kombinált nómenklatúra célja a közös vámtarifa alkalmazása és a közösségi külkereskedelem, valamint más, az áruk behozatalával és kivitelével kapcsolatos közösségi politikák statisztikai követésének elősegítése. Rendszerezi a közösségi kivitel és behozatal alá tartozó árukat, és rögzíti a behozott termékekre alkalmazandó vámtarifát.

4        A kombinált nómenklatúra a nemzetközi harmonizált áruleíró- és kódrendszeren (továbbiakban: harmonizált rendszer) alapul, így megismétli a hat számjegyű vámtarifaszámokat és vámtarifaalszámokat, és csupán hetedik és nyolcadik számjegye határozza meg az egyedi azonosító albontásokat. A harmonizált rendszer a Brüsszelben 1983. június 14-én aláírt nemzetközi egyezményen alapul, amelyet az 1986. június 24-i módosító jegyzőkönyvével együtt a Közösség az 1987. április 7-i 87/369/EGK tanácsi határozattal (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyott jóvá. Ezt az egyezményt az áruk vámtarifákban történő osztályozásáról szóló Nómenklatúrára vonatkozó, Brüsszelben 1950. december 15-én aláírt nemzetközi egyezménnyel létrehozott Vámegyüttműködési Tanács, 1994 óta ismertebb nevén „Vámigazgatások Világszervezete” oltalma alatt dolgozták ki.

5        A harmonizált rendszer alkalmazásának lehető legrészletesebb magyarázata érdekében a Vámigazgatások Világszervezete rendszeresen közzéteszi a harmonizált rendszer magyarázó megjegyzéseit. Ezen túlmenően a Bizottság a kombinált nómenklatúra alkalmazásának biztosítására a 2658/87 rendelet 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának második franciabekezdése alapján magyarázó megjegyzéseket dolgoz ki. Ezek a megjegyzések, amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendszeresen közzétesznek, nem helyettesítik a harmonizált rendszer magyarázó megjegyzéseit, hanem ez utóbbiak kiegészítései, és azokkal együttesen kell vizsgálni.

6        A kombinált nómenklatúra I. szakasza tartalmazza az értelmezésére vonatkozó általános szabályokat.

7        Az 1. általános szabály az alábbiak szerint rendelkezik:

„Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint – ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik – a következő rendelkezések alapján kell meghatározni”.

8        A 3. általános szabály előírja, hogy:

„Ha […] az árut első látásra két vagy több vámtarifaszám alá lehetne besorolni, a besorolást az alábbiak szerint kell elvégezni:

a)      Azt a vámtarifaszámot, amely az árut a legpontosabban határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak. […]

b)      [...]

c)      Ha az árukat [a 3. a) vagy a 3. b) szabály szerint] nem lehet besorolni, akkor azokat az egyaránt szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá kell besorolni.”

9        Végül a 6. általános szabály szerint:

„A vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolást a vámtarifaalszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az azokhoz kapcsolódó esetleges alszámos megjegyzések, valamint a fenti általános szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni azzal, hogy csak azonos szintű vámtarifaalszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve, hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak.”

 Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

10      Az Imexpo különböző formájú műanyag lapokat hoz be a Közösségbe, amelyeket azon felületre fektetnek le, amelyen görgős székeket használnak, megkönnyítve azok gurulását úgy, hogy egyidejűleg a padlónak is védelmet nyújtanak az elhasználódással szemben (a továbbiakban: görgősszék-alátét).

11      A dán vámhatóságok és az Imexpo eltérő véleményen vannak a görgősszék-alátét kombinált nómenklatúra szerinti besorolásáról. Az előbbiek úgy ítélik meg, hogy azt a műanyagokat és ezekből készült árukat tartalmazó 39. árucsoportba, a 3918 10 90 vámtarifaalszám alá kell besorolni, amely különösen a nem polivinilkloriddal impregnált bevont vagy beborított alátéttel (3918 10 90 vámtarifaalszám) rendelkező, vinil‑klorid‑polimerekből (3918 10 vámtarifaalszám) készült, következő árukra vonatkozik: „műanyag padlóburkoló, öntapadó is, tekercsben vagy lapban” (3918 vámtarifaszám). Az Imexpo viszont úgy ítéli meg, hogy az általa behozott görgősszék-alátéteket a bútorokat tartalmazó 94. árucsoportba kell besorolni, amely a 9403 70 90 vámtarifaalszám alatt az ülőbútortól, orvosi, sebészeti bútortól, fodrászszéktől és más hasonló székektől (9403 vámtarifa) eltérő, nem a polgári repülésre szolgáló (9403 70 90 vámtarifaalszám) műanyag bútorokra (9403 70 vámtarifaalszám) vonatkozik.

12      Az 1997., 1998., 1999. és 2000. évek folyamán a 3918 10 90 vámtarifaalszámhoz besorolt áruk 10,7 %, 10,1 %, 9,5 % és 8,9 %-os vám, míg a 9403 70 90 vámtarifaalszám alá besoroltak 2,2 %, 1,1 %, és a két utolsó évben 0 %-os vám alá tartoztak.

13      Az Imexpo által az ezen években fizetendő vámok tárgyában indult perben eljáró Østre Landsret szükségesnek ítélte, hogy előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdést terjessze a Bíróság elé:

„Az 1996. szeptember 9-i 1734/96/EK bizottsági rendelettel, az 1997. november 4-i 2086/97/EK bizottsági rendelettel, az 1998. október 26-i 2261/98/EK bizottsági rendelettel és az 1999. október 12-i 2204/99/EK bizottsági rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletét úgy kell-e értelmezni, hogy az 1997. július 15. és 2000. március 20. közötti időszakban a 39. áruosztály 3918 10 90 [vámtarifaalszámában] említett műanyag padlóburkolóként vagy a 94. áruosztály 9403 70 90 [vámtarifaalszámában] említett műanyag bútorként kell-e besorolni a különálló átlátszó műanyaglemezekből készült,

–        egyenes, lekerekített vagy ferdén metszett szélű, gépi kidolgozású vagy öntött,

–        a belső részén kapaszkodó szeggel (szőnyegpadlóhoz) vagy kapaszkodó szeg nélkül (parkettához vagy más kemény padlóburkolathoz),

–        csúszásgátló bevonattal ellátott vagy anélküli,

–        metszett fogantyúval rendelkező vagy anélküli,

–        székek padlóburkolatot védő és ergonómiai funkcióval rendelkező alátéteként szolgáló,

–        és egyebekben a csatolt füzetben (1. melléklet) leírt

görgősszék-alátéteket?”

 Az eljárási szabályzat 104. cikke 3. §‑ának alkalmazásáról

14      Mivel a Bíróság úgy ítélte meg, hogy az Østre Landsret által előterjesztett kérdésre adandó válasz nem enged teret semmilyen ésszerű kétségnek, eljárási szabályzatának 104. cikke 3. §-ával összhangban tájékoztatta a kérdést előterjesztő bíróságot, hogy indokolt végzéssel hozza meg határozatát, és felkérte a Bíróság alapokmánya 23. cikkében meghatározott érintetteket, hogy nyújtsák be esetleges észrevételeiket e tárgyban.

15      A dán kormány és a Bizottság nem tiltakozott e döntés ellen. Ugyanakkor az Imexpo 2004. április 16-i levelében olyan érvekre hivatkozott, amelyek alapján a Bíróság lemondott ezen egyszerűsített eljárásról.

 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

16      Az áruk kombinált nómenklatúrába történő besorolásának döntő kritériumai általában azok objektív jellemzőiben és tulajdonságaiban keresendők, amint azokat meghatározzák a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és a kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések, valamint – ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik – a kombinált nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok szerint. Ezenkívül a harmonizált rendszer magyarázó megjegyzései hasznos elemeket tartalmaznak a kombinált nómenklatúra értelmezéséhez (lásd a C‑11/93. sz. Siemens Nixdorf‑ügyben 1994. május 19-én hozott ítélet [EBHT 1994., I‑1945. o.] 11. és 12. pontját). Emellett léteznek magyarázó megjegyzések a kombinált nómenklatúrához is.

17      A szóban forgó, az alapeljárásban érintett műanyag görgősszék-alátéteket padlóburkolónak kell tekinteni. Valójában különböző formájú szőnyegekről van szó, amelynek egyik funkciója a padlóburkolat védelme. Márpedig a „burkoló” kifejezés általános értelemben egyrészről arra utal, amivel valamit a védelem és a tartósság biztosítása érdekében lefednek, másrészről pedig a padlóburkolót fedő burkolót is padlóburkolónak kell tekinteni. A kombinált nómenklatúra 57. árucsoportjának címe „Szőnyegek és más textil padlóborítók”, és ehhez hasonlóan ugyanezen árucsoport számos vámtarifaszámának szövege bizonyítja, hogy a szőnyeget általában padlóborítónak kell tekinteni.

18      Emellett a műanyag padlóburkolónak tekercsben vagy lapban kell megjelennie ahhoz, hogy a 3918 vámtarifaszám alá tartozzon. Ez e vámtarifaszám első részének szövegéből is következik „műanyag padlóburkoló, öntapadó is, tekercsben vagy lapban […]”, és ezt erősíti meg a harmonizált rendszer e vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzéseinek első albekezdése is, amely szerint: „A vámtarifaszám szövegének első része azokra a műanyagokra vonatkozik, amelyeket általában padlóburkolóként használnak, tekercsben vagy lapban. Meg kell jegyezni, hogy az öntapadó padlóburkoló is e vámtarifaszám alá tartozik”.

19      Megállapítható, hogy az alapeljárásban érintettekhez hasonló alátétek nem léteznek tekercsben. Az alapeljárás feleinek és a Bizottságnak a Bírósághoz benyújtott észrevételei a lap természete tekintetében eltérnek egymástól. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy inkább lemezekről van szó. Ugyanakkor általános értelemben a lapok a felület lefedésére szolgáló egyedi lemezeket jelentenek. Az Imexpo fenntartja, hogy más hasonló egységekhez hasonlóan a lapok a felület lefedésére szolgálnak, amelyeket ha egyszer már leraktak, az így keletkezett burkolat már általában nem mozgatható, ami nem felel meg a görgősszék-alátét jellemzőinek. Ugyanakkor, ha ez az ilyen termékek legelterjedtebb használata, a lap nem veszti el e minőségét attól, hogy a védeni vagy díszíteni kívánt felületen egyedileg használják, és nem rögzítik. Figyelemmel e lehetőségekre, a görgősszék-alátét lapnak tekinthető, azaz olyan lemeznek, amelyet valamely felületre kell helyezni, a jelen esetben arra, amelyen az alátéttel használandó görgős szék rendszerint közlekedik.

20      Következésképpen az eljárásbeli termékek megfelelnek a nómenklatúra hivatkozott 3918 vámtarifaszámában szereplő „műanyag padlóburkoló, öntapadó is, tekercsben vagy lapban […]” meghatározásnak.

21      Amennyiben valamely áru a kombinált nómenklatúrába történő besorolás során megfelel a vámtarifaszám meghatározásának, felvetődhet még a kérdés, hogy nem felel-e meg szintén valamely másik vámtarifaszám meghatározásának, amely pontosabban vagy legalábbis hasonlóképpen jellemzi az árut. Az eljáró bíróságnak az alapeljáráshoz hasonló ügyben különösen azt kell meghatároznia, hogy akár a 39. árucsoport megjegyzései, akár a jelen ítélet 8. pontjában hivatkozott 3. általános szabály alapján helyénvaló-e valamely, a 3918 vámtarifaszámtól eltérő vámtarifaszám alkalmazása.

22      A jelen ügyben az Imexpo fenntartja, hogy az általa behozott görgősszék-alátét az egyes műanyag bútorokra vonatkozó 9403 70 90 vámtarifaalszám alá tartozik. Amennyiben ez a helyzet, akkor a 3918 vámtarifaszámmal szemben a 9403 vámtarifaszámot kell előnyben részesíteni, mivel a 39. árucsoport 2. megjegyzésének u) pontja rögzíti, hogy: „Nem [tartoznak] ebbe az árucsoportba […] a 94. árucsoportba tartozó áruk (pl. bútor […])”. Ez a megjegyzés – összhangban a kombinált nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. általános szabállyal – a 3. általános szabály a) pontjára irányítja a figyelmet, amely kimondja, hogy előnyben kell részesíteni az árut legpontosabban meghatározó vámtarifaszámot azzal szemben, amely általánosabb meghatározást tartalmaz.

23      A kérdés tehát az, hogy a műanyag görgősszék-alátét a 94. árucsoport szerinti bútornak tekinthető-e. Ennélfogva a vámtarifaszámok, a vámtarifaalszámok és a 94. árucsoport megjegyzéseinek e terméket ilyennek minősítő, vagy ellenkezőleg, azt a 94. árucsoportból kizáró kifejezett rendelkezéseinek hiányában helyénvaló figyelembe venni a harmonizált rendszer és adott esetben a kombinált nómenklatúra magyarázó megjegyzéseit (e tekintetben lásd a 69/76. és 70/76. sz., Dittmeyer egyesített ügyekben 1977. február 15-én hozott ítélet [EBHT 1977., 231. o.] 4. pontját és a C‑270/96. sz. Laboratoires Sarget‑ügyben 1998. március 12-én hozott ítélet [EBHT 1998., I‑1121. o.] 16. pontját).

24      Márpedig a harmonizált rendszer 94. árucsoportja magyarázó megjegyzéseinek általános rendelkezései kimondják, hogy:

„Az árucsoport értelmezése szerint »bútor« kifejezés alatt a következőket kell érteni:

A) A Vámtarifában másutt nem említett (részletesebben meg nem határozott) olyan [...] árukat, amelyek [...] padlóra helyezhetők, és – főleg célszerűségi okokból – arra használnak, hogy ezekkel lakásokat [...], hivatalokat […] rendezzenek be”.

25      Figyelemmel ezekre az iránymutatásokra, amennyiben az alapeljárásban érintettekhez hasonló műanyag görgősszék-alátéteket arra szánták, hogy azokat padlóra helyezzék, és főleg célszerűségi okokból különböző helyiségek berendezéséül szolgálnak, úgy tűnik, hogy a „műanyag padlóburkoló, öntapadó is, tekercsben vagy lapban […]” című 3918 vámtarifaszám pontosabb e termékekre, mint a „Más bútor és részei” című 9403 vámtarifaszám, amely rendkívül változatos bútortípusokat fed le. Tehát ezeket a termékeket nem lehet a 9403 70 90 vámtarifaalszámban említett „műanyag bútor”-ként besorolni.

26      Így az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1734/96/EK, a 2086/97/EK, a 2261/98/EK és a 2204/99/EK rendelettel módosított 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő kombinált nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy az alapeljáráshoz hasonló eljárás során, amelyben a felek között vitatott, hogy az alapeljárásban érintettekhez hasonló műanyag görgősszék-alátétek a kombinált nómenklatúra 3918 10 90 vámtarifaalszáma vagy 9403 70 90 vámtarifaalszáma alá tartoznak-e, e két alszám közül az elsőt kell elsőbbségben részesíteni.

 A költségekről

27      Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott:

1)      Az 1996. szeptember 9-i 1734/96/EK bizottsági rendelettel (HL L 238. 1. o.), az 1997. november 4-i 2086/97/EK bizottsági rendelettel (HL L 312. 1. o.), az 1998. október 26-i 2261/98/EK bizottsági rendelettel (HL L 292. 1. o.) és az 1999. október 12-i 2204/99/EK bizottsági rendelettel (HL L 278. 1. o.) módosított, a vám-és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő kombinált nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy az alapeljáráshoz hasonló eljárás során, amelyben a felek között vitatott, hogy az alapeljárásban érintettekhez hasonló műanyag görgősszék-alátétek a kombinált nómenklatúra 3918 10 90 vámtarifaalszáma vagy 9403 70 90 vámtarifaalszáma alá tartoznak-e, e két alszám közül az elsőt kell elsőbbségben részesíteni.

Aláírások.

---

* Az eljárás nyelve: dán.