EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.6.11.

COM(2024) 253 final

2024/0143(NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

az (EU) 2022/382 végrehajtási határozattal bevezetett átmeneti védelem meghosszabbításáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A Tanács 2022. március 4-én elfogadta az (EU) 2022/382 végrehajtási határozatot 1 , és aktiválta a 2001. július 20-i 2001/55/EK tanácsi irányelvet (a továbbiakban: az átmeneti védelemről szóló irányelv) 2 a 2022. február 24-én vagy azt követően, az orosz fegyveres erők által az említett időpontban megkezdett katonai invázió következtében lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek bizonyos kategóriái 3 tekintetében. Az átmeneti védelemről szóló irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az átmeneti védelem kezdeti időtartama egy év, amely automatikusan meghosszabbítható hat hónapos időszakokkal, de legfeljebb egy évvel. Az átmeneti védelem automatikusan egy évvel, 2024. március 4-ig tartó hatállyal meghosszabbodott.

Az átmeneti védelemről szóló irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében, amennyiben az átmeneti védelem indokai továbbra is fennállnak, a Tanács a Bizottság javaslatára, a Tanács részére javaslatot benyújtó tagállam kérelmének vizsgálatát követően, minősített többséggel határozatot fogadhat el az átmeneti védelem további, legfeljebb egy évvel történő meghosszabbításáról. Az átmeneti védelem egy évvel, 2025. március 4-ig tartó hatállyal meghosszabbodott 4 .

E javaslat célja az (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozattal bevezetett átmeneti védelem egyéves időszakkal történő további meghosszabbítása. Ezáltal az (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozatban meghatározott személyek kategóriáira a 2025. március 5-től 2026. március 4-ig tartó időszakban továbbra is vonatkozik az átmeneti védelem.

Jelenleg több mint 4,19 millió, Ukrajnából érkező személy – egyharmad részben gyermek – részesül átmeneti védelemben az EU-ban. Az aktív nyilvántartásba vételek száma, amely az uniós tagállamokban átmeneti védelemben részesülő személyek számát jelzi, stabilan 4 millió körül maradt, enyhén állandó emelkedő tendenciát mutatva (a 2023. szeptemberi 4 millióról 2024 májusára 4,19 millióra emelkedett) 5 . Továbbra is Németország, Lengyelország és Csehország azok a tagállamok, amelyek a legtöbb átmeneti védelemben részesülő személyt fogadják (több mint 1,2 millió személyt Németország, közel 1 milliót Lengyelország és közel 400 000 személyt Csehország) 6 . 2023 szeptembere óta az átmeneti védelmet biztosító határozatok száma – az enyhén csökkenő tendencia ellenére – továbbra is stabilan havi 65 000 határozat körül van.

Az átmeneti védelemről szóló irányelv aktiválása óta a tagállamok jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy támogassák az Ukrajnából érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket és elősegítsék a befogadó társadalomba és a munkaerőpiacra való beilleszkedésüket. Emellett további erőfeszítéseket tettek a befogadási kapacitás növelése és a vészhelyzeti tervezés terén. Az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott uniós választ továbbra is nagy fokú szolidaritás jellemzi, egyrészt Ukrajna és népe iránt, amely megmutatkozik a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket befogadó tagállamok és polgáraik erőfeszítéseiben, másrészt a tagállamok körében, amint azt az átmeneti védelemről szóló irányelv 11. cikkének alkalmazása alóli mentességre vonatkozó döntésük tükrözi.

Az átmeneti védelem nyilvántartási platformja 2022. május 31. óta működik azzal a céllal, hogy lehetővé tegye a felek számára az információcserét és biztosítsa, hogy az átmeneti védelmet vagy a nemzeti jog szerinti megfelelő védelmet élvező személyek valamennyi tagállamban ténylegesen élhessenek jogaikkal, ugyanakkor korlátozza az esetleges visszaéléseket. A platform megfelelő működésének biztosítása érdekében fontos gondoskodni az adatok rendszeresen feltöltéséről és – ha szükséges – a kettős nyilvántartásba vétel gyors nyomon követéséről. A platform mindaddig folytatja működését, amíg az átmeneti védelem érvényben van. E tekintetben az átmeneti védelem meghosszabbításához nincs szükség a működését érintő változtatásra.

Ezenkívül tekintettel arra, hogy egy személy egy időben csak egy tagállamban veheti igénybe az átmeneti védelemhez fűződő jogokat, az átmeneti védelemben részesülő azon személyek, akik egy másik tagállamba költöznek, hogy ott átmeneti védelemben részesüljenek, nem részesülhetnek két tagállamban egyidejűleg szociális ellátásban.

A védelem további biztosításának szükségessége, valamint annak lehetősége, hogy az átmeneti védelemben részesülő személyek a választásuk szerinti tagállamban részesüljenek átmeneti védelemben, hatással volt egyes tagállamok befogadórendszerére, különösen azokéra, amelyekben nagy számban tartózkodnak átmeneti védelemben részesülő személyek, valamint egyidejűleg meg kell birkózniuk a nemzetközi védelmet kérelmezők nagy számával vagy a lakáshiánnyal is. Ebben a tekintetben fontos, hogy a jövőben folytatódjon a tagállamok erőfeszítései közötti nagyobb egyensúly biztosítására irányuló munka. A Bizottság szorosan figyelemmel fogja kíséri a jövőbeli új érkezések hatását a tagállamok befogadókapacitására. A Bizottság továbbá készen áll arra, hogy megkönnyítse az ezzel kapcsolatos szükséges megbeszéléseket és a megfelelő nyomon követést. Továbbra is prioritás a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek önellátásának és hosszú távú elhelyezésüknek a biztosítása.

Amellett, hogy az átmeneti védelemben részesülő személyek számára biztosítja a harmonizált jogokhoz való hozzáférést, az átmeneti védelemről szóló irányelv aktiválásának köszönhetően tovább csökken annak kockázata, hogy a menekültügyi rendszerek nem képesek a beáramlást anélkül kezelni, hogy az ne érintené hátrányosan e rendszerek hatékony működését.

Oroszország agressziós háborújának kezdete óta az Ukrajnából érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerült 4,19 millió személy átmeneti védelme iránti igényéhez képest csak mintegy 53 000 nemzetközi védelem iránti kérelmet 7 nyújtottak be az uniós tagállamokban, Norvégiában és Svájcban ukrán állampolgárok. Bár az eredeti becsléshez képest, amely szerint várhatóan 1,2–3,2 millióan fognak nemzetközi védelmet kérni, az ukrán állampolgárok által benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma továbbra is alacsony szinten maradt, 2024-ben viszonylagos növekedés volt megfigyelhető (50 %-os növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest). A korlátozott összlétszám továbbra is azt mutatja azonban, hogy az átmeneti védelem elérte célját, többek között azt, hogy megakadályozta a tagállamok menekültügyi rendszereinek túlterhelését.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) által 2024. februárban végzett szándékfelmérés 8 szerint az egy évvel ezelőtti adatokkal összevetve (77 %-ról 64 %-ra) csökkent a lakóhelyüket elhagyni kényszerült azon személyek aránya, akik azt tervezik vagy remélik, hogy a jövőben visszatérnek Ukrajnába, ugyanakkor (18 %-ról 24 %-ra) nőtt azok aránya, akik nem döntöttek a visszatéréssel kapcsolatban, valamint (5 %-ról 11 %-ra) azoké, akik szerint nincs remény a visszatérésre. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) arról számol be 9 , hogy az általa megkérdezett személyek nagy többsége (74 %) vissza kíván térni Ukrajnába, amikor és amennyiben az biztonságos.

Ezenkívül az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös tanulmánya 10 szerint a válaszadók 53 %-a szándékozik a háború után visszatérni Ukrajnába, ugyanakkor jelentős részük (30 %) továbbra is bizonytalan. Mintegy 17 %-uk biztos abban, hogy nem fog visszatérni, és ennek fő oka a származási országban tapasztalható biztonsági probléma.

Ezek a felmérések megerősítik, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek továbbra sem tudnak biztonságos és tartós feltételek mellett visszatérni Ukrajnába.

Ukrajnában Oroszország változatlanul folytatja agressziós háborúját. 2024 márciusa óta Oroszország egyebek mellett fokozta Ukrajnában az ismételt légicsapásokat, amelyek nagy számú áldozatot követelnek és jelentős károkat okoznak, valamint számottevő hatást gyakorolnak az ország energiainfrastruktúrájára a széles körű feszültség-kimaradások és az erőművek megsemmisítése következtében.

Oroszország szándékos és válogatás nélküli támadásai az ország egész területén közvetlenül érintik a polgári lakosságot, a kiszámíthatatlan légi és dróntámadások pedig a kialakult és többnyire állandósult harci övezeteken kívüli területeket egyaránt céloznak.

Az IOM 2024. márciusi becslése 11 szerint az ukrán belső menekültek száma 3,6 millió. A lakóhelyüket elhagyni kényszerült háztartások 80 %-a számolt be arról, hogy legalább egy éve kényszerült elhagyni a lakóhelyét 12 . A harmadik gyors kár- és igényfelmérésben 13 közölt információk szerint a belső menekülteket támogató állami program költségvetési szempontból fenntarthatatlanná vált. Emellett a jelentések szerint 2023-ban fokozódott a szegénység és az élelmiszer-ellátás bizonytalansága. A háború hatásai nem mindenkit egyformán érintenek, a legérintettebbek a nők, a fogyatékossággal élő személyek, a gyermekek és a fiatalok, a belső menekültek és az idősek.

Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatalának (OCHA) 2023. decemberi becslése 14 szerint az országban 2024-ben több mint 14,6 millió ember szorul sürgős humanitárius segítségnyújtásra.

Az instabil helyzet, valamint a nehéz ukrajnai humanitárius helyzet az Unióba való további nagymértékű érkezésekhez is vezethet, és ezért a lakóhelyüket elhagyni kényszerült további személyeket kell védelemben részesíteni.

Az Ukrajnában jelenleg tapasztalható ingatag és kiszámíthatatlan körülmények arról tanúskodnak, hogy nem körvonalazódik semmilyen megoldás az uniós tagállamokban tartózkodó, átmeneti védelemben részesülő személyek számára. Ezeket a személyeket továbbra is védelemben kell részesíteni az Unión belül. Hasonlóképpen, a nemzeti menekültügyi rendszerek további hatékony működését is veszélyeztetné, ha az átmeneti védelem hamarosan megszűnne, és az érintett személyek mindegyike egyidejűleg nyújtana be nemzetközi védelem iránti kérelmet.

Ezekre a fejleményekre tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy az átmeneti védelem okai továbbra is fennállnak, ezért a jelenlegi helyzetre adott szükséges és megfelelő válaszként meg kell hosszabbítani az átmeneti védelmet. Az átmeneti védelemről szóló irányelv 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban a meghosszabbítást a lehető leghamarabb el kell fogadni további egy évre, azaz a 2025. március 5. és 2026. március 4. közötti időszakra. Ennek célja annak biztosítása, hogy az Ukrajnából érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerült és az uniós tagállamokban befogadott személyek számára a jelenlegi körülmények között a lehető legnagyobb stabilitást és kilátásokat lehessen biztosítani.

Ezen túlmenően a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy időben megtegyék az átmeneti védelem meghosszabbításának előkészítéséhez szükséges közigazgatási és jogi lépéseket (például a tartózkodási engedélyek megújítását).

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez a javaslat teljes mértékben összhangban van az EU menekültügyi vívmányaival, mivel az átmeneti védelemről szóló irányelv a közös európai menekültügyi rendszer szerves részét képezi, és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlásával járó, olyan rendkívüli helyzetre tervezték, mint amely az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió miatt jelenleg is fennáll. A javaslat továbbá teljes mértékben összhangban van az Európai Uniónak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló olyan térség létrehozására irányuló célkitűzésével, amely nyitva áll mindazok számára, akik kényszerítő körülmények miatt jogszerűen keresnek védelmet az Európai Unióban.

A javaslat elemei összhangban vannak a migrációs és menekültügyi paktumot alkotó, nemrégiben elfogadott jogi aktusokkal is. A Parlament és a Tanács megállapodott abban, hogy a tömeges érkezések esetére az EU rendelkezésére álló eszköztár részeként fenntartja az átmeneti védelemről szóló irányelvet. Az átmeneti védelemről szóló irányelv alapvető eszköznek bizonyult az EU-n belüli azonnali védelem biztosításához. Ebben a szakaszban továbbra is ez a legmegfelelőbb eszköz az Ukrajna elleni orosz agressziós háború által okozott lakóhelyelhagyás kezelésére.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az EUMSZ-nek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségről szóló V. címe e területeken bizonyos hatáskörökkel ruházza fel az Európai Uniót. E hatásköröket az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkével összhangban kell gyakorolni, vagyis csak akkor és annyiban, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok önmagukban nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók.

Az orosz agressziós háború következtében kialakult ukrajnai helyzet továbbra is az EU egészét érinti. Az Európai Unió eddig példa nélküli és egységes választ adott. Ez azt mutatja, hogy továbbra is uniós megoldásokra és uniós támogatásra, valamint erős uniós szintű koordinációra van szükség, mivel folyamatosan biztosítani kell, hogy valamennyi tagállam hatékonyan reagáljon a helyzetre, és Unió-szerte ugyanazokat a normákat és harmonizált jogokat alkalmazza a jelenleg az Unióban befogadott 4,19 millió személyre. A továbbra is tapasztalható tömeges beáramláson túl nem zárható ki annak a lehetősége, hogy az ukrán helyzet jelenlegi kiszámíthatatlansága miatt további személyek érkeznek nagy számban az Unióba. Kétségtelen, hogy az egyes tagállamok által hozott intézkedések nem tudják megfelelően kielégíteni azt az igényt, hogy az egyértelműen az egész EU számára kihívást jelentő kérdésekben közös uniós megközelítés érvényesüljön.

Egy ilyen közös megközelítés érvényesülését a tagállamok egyenként nem tudják kielégítően biztosítani, és az – a javasolt tanácsi végrehajtási határozat terjedelme és hatása miatt – az Unió szintjén jobban alkalmazható, ahogy azt maguk a tagállamok is jelezték. Az Unió ezért köteles fellépni, és intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően.

•Arányosság

Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésében foglalt arányosság elvének megfelelően a javasolt tanácsi végrehajtási határozat rendelkezik arról, hogy az átmeneti védelem korlátozott időtartamra, azaz egy évvel meghosszabbításra kerül azon személyek meghatározott csoportja tekintetében, akikre az átmeneti védelem már vonatkozik.

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal

Emellett az Európai Bizottság, szervezetek, például a Világbank és az Egyesült Nemzetek Szervezete, valamint Ukrajna kormánya rendszeresen értékelik az ukrajnai helyzetet. A Világbank jelentéseket tesz közzé az Ukrajnára vonatkozó gyors kár- és igényfelmérésről 16 .

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk, valamint szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A tényeken alapuló információk összegyűjtése érdekében a Bizottság a migrációs felkészültségi és válságkezelési hálózaton, valamint a szolidaritási platformon keresztül rendszeresen konzultált a tagállami hatóságokkal, az Európai Külügyi Szolgálattal, továbbá az érintett uniós ügynökségekkel, az ukrán hatóságokkal és nemzetközi szervezetekkel, miközben fenntartotta a nem kormányzati és civil társadalmi szervezetekkel folytatott információcserét.

A Bizottság az Európai Unió Tanácsának soros elnökségeivel együttműködve miniszteri szinten konzultált a tagállamokkal az átmeneti védelem 2025 márciusát követő jövőjéről, 2023 novemberében a Tanács Bevándorlással, Határokkal és Menekültüggyel Foglalkozó Stratégiai Bizottságában (SCIFA), 2024 márciusában pedig a menekültügyi munkacsoportban, ahol a tagállamok hangsúlyozták, hogy az átmeneti védelmet a lehető leghamarabb meg kell hosszabbítani. A szolidaritási platform keretében egyidejűleg zajló kiegészítő megbeszéléseken a tagállamok egyhangúlag kijelentették, hogy további egy évvel meg kell hosszabbítani az átmeneti védelmet a közös európai reagálás fenntartása, a kedvezményezettek számára az egyértelműség biztosítása, valamint annak érdekében, hogy a tagállamok nemzeti szinten megtehessék a szükséges közigazgatási és jogi lépéseket (például a tartózkodási engedélyek megújítását). Ezzel párhuzamosan a Bizottság rendszeres kapcsolatban áll az ukrán hatóságokkal, hogy információkat gyűjtsön a helyszínen kialakult helyzetről. Ugyanakkor tovább mérlegeljük, hogy szükséges-e az átmeneti védelemről az alternatív nemzeti jogállásokra való zökkenőmentes áttéréshez szükséges feltételek megteremtése. Emellett az átmeneti védelemről szóló irányelv 3. cikkével összhangban a Bizottság külön kikérte az UNHCR véleményét, amely folyamatosan értékeli a helyzetet és releváns információkat szolgáltat, valamint felméréseket végez a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek szándékairól. 2024 februárjában és márciusában a Menekültek és Száműzöttek Európai Tanácsa (ECRE) és 140 civil társadalmi szervezet jelentést 18 , illetve együttes nyilatkozatot 19 tett közzé a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek helyzetéről, amelyben többek között felszólította a Bizottságot, hogy fontolja meg az átmeneti védelem további meghosszabbítására irányuló javaslat előterjesztését.

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kezdete óta az átmeneti védelemről szóló irányelv alkalmazásához kapcsolódó finanszírozási igényeket a 2014–2020-as és a 2021–2027-es időszakban, különösen a kohéziós politika keretében rendelkezésre álló, meglévő uniós finanszírozási eszközök költségvetéséből elégítették ki.

Ez lehetővé tette a tagállamok számára, hogy hozzáférjenek a rendelkezésre álló fel nem használt forrásokhoz, és a 2014–2020-as programok keretében gyorsan átirányítsák azokat az ukrajnai háború elől nagy számban az EU-ba menekülők kiváltotta sürgős migrációs és határigazgatási szükségletek kezelésére. Emellett a költségvetési hatóság 152 millió EUR összegű célzott emelést hagyott jóvá, és azt a 400 millió EUR összegű sürgősségi segélycsomag részeként a leginkább érintett tagállamok támogatására fordították, hogy azok fedezni tudják az Ukrajnából nagy számban érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek érkezési befogadásával kapcsolatos szükségleteket. Az MMA, a HAVE és a BBA keretében a 2021–2027-es belügyi alapok programjai szintén hozzájárulnak az átmeneti védelemről szóló irányelv alkalmazásához kapcsolódó tagállami finanszírozási igények kielégítéséhez. Összességében a nemzeti programokra eredetileg 9,4 milliárd EUR került elkülönítésre, amely a programok félidős felülvizsgálatának eredményeként 2025-ben további 1,9 milliárd EUR-val egészül ki. Végül 2024 februárjában a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatával összefüggésben megállapodás született a 4. fejezethez tartozó források 2 milliárd EUR-val történő növeléséről a 2025–2027-es időszakra vonatkozóan. Ezek a kiegészítő források támogatni fogják a tagállamokat a migrációval és a határigazgatással kapcsolatos sürgős kihívások és szükségletek kezelésében az uniós frontországokban, továbbá az ukrajnai és közel-keleti háború által érintett tagállamokban, valamint elősegítik a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtását, beleértve az új határellenőrzési eljárásokat is.

5.EGYÉB ELEMEK

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az 1. cikk előírja az (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozat 2. cikkében említett, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek átmeneti védelmének egy évvel (2025. március 5-től 2026. március 4-ig) történő meghosszabbítását.

A 2. cikk meghatározza e határozat hatálybalépésének időpontját.

2024/0143 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

az (EU) 2022/382 végrehajtási határozattal bevezetett átmeneti védelem meghosszabbításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i 2001/55/EK tanácsi irányelvre 20 és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A Tanács 2022. március 4-én elfogadta a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról szóló (EU) 2022/382 végrehajtási határozatot 21 , amely átmeneti védelmet vezetett be.

(2)A 2001/55/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban az átmeneti védelem először egy éves kezdeti időszakra, 2023. március 4-ig volt érvényben, majd automatikusan további egy évvel, 2024. március 4-ig meghosszabbodott.

(3)A Tanács 2023. október 19-én az irányelv 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadta az (EU) 2022/382 végrehajtási határozattal bevezetett átmeneti védelem 2025. március 4-ig történő meghosszabbításáról szóló (EU) 2023/2409 végrehajtási határozatot 22 .

(4)A 2001/55/EK irányelv aktiválásával összefüggésben a tagállamok nyilatkozatban 23 egyhangúlag megállapodtak abban, hogy nem alkalmazzák az irányelv 11. cikkét egy adott tagállamban az (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozattal összhangban átmeneti védelemben részesülő és engedély nélkül egy másik tagállamba költöző személyek tekintetében, kivéve, ha a tagállamok kétoldalú alapon másként állapodnak meg.

(5)Tekintettel arra, hogy egy személy egy időben csak egy tagállamban veheti igénybe az átmeneti védelemhez fűződő jogokat, az átmeneti védelemben részesülő azon személyek, akik egy másik tagállamba költöznek, hogy ott átmeneti védelemben részesüljenek, nem részesülhetnek két tagállamban egyidejűleg szociális ellátásban.

(6)Az Unióban jelenleg mintegy 4,19 millió lakóhelyét elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személy részesül átmeneti védelemben. Az átmeneti védelmet élvező személyek összlétszámára – enyhén folyamatosan növekvő tendencia mellett – továbbra is stabil, mintegy 4,19 millió, és kevesen jelentették be, hogy véglegesen visszatérnek Ukrajnába. Az ukrajnai helyzet nem teszi lehetővé a lakóhelyét elhagyni kényszerült személyek biztonságos és tartós feltételek melletti visszatérését Ukrajnába. A Nemzetközi Migrációs Szervezet becslése szerint 2024 márciusában 3,6 millió belső menekült volt Ukrajnában. A szervezet értesülései szerint a belső menekültek 80 %-a legalább egy éve kényszerült lakóhelye elhagyására. Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatalának becslése szerint Ukrajnában 2024-ben több mint 14,6 millió ember szorul sürgős humanitárius segítségnyújtásra.

(7)Emellett Oroszország ellenséges fellépései, többek között az Ukrajna-szerte a polgári lakosság ellen intézett egyre intenzívebb ismételt légicsapások következtében kialakult nehéz humanitárius helyzet, nagy fokú instabilitás és bizonytalanság miatt nem zárható ki, hogy további személyek érkeznek nagy számban az Unióba. Továbbra is fennáll az eszkaláció kockázata. Ugyanakkor a nemzeti menekültügyi rendszerek további hatékony működését is veszélyeztetné, ha az átmeneti védelem hamarosan megszűnne, és az átmeneti védelemben részesült személyek mindegyike egyszerre nyújtana be nemzetközi védelem iránti kérelmet.

(8)Mivel a lakóhelyüket elhagyni kényszerült és az Unióban tartózkodó, átmeneti védelemben részesülő személyek magas száma valószínűleg nem fog csökkenni mindaddig, amíg az Ukrajna elleni háború folytatódik, 2025. március 5-től meg kell hosszabbítani az átmeneti védelmet az Unióban jelenleg átmeneti védelemben részesülő vagy ilyen védelemre szoruló személyek helyzetének rendezése érdekében, mivel ez a jogállás azonnali védelmet nyújt és harmonizált jogokhoz biztosít hozzáférést, egyúttal minimálisra csökkenti az alaki követelményeket az Unióba irányuló tömeges beáramlás esetén. Az átmeneti védelem meghosszabbítása azt is elősegíti, hogy az átmeneti védelemben részesülők által az átmeneti védelem addigra bekövetkező megszűnése esetén 2025. március 4-ig, vagy az ukrajnai háború elől menekülő és az Unióba érkező személyek által az említett időpontot követően és 2026. március 4. előtt benyújtható nemzetközi védelem iránti kérelmek számának jelentős növekedése ne terhelje túl a tagállamok menekültügyi rendszereit.

(9)Ezért, tekintettel arra, hogy az átmeneti védelem okai továbbra is fennállnak, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek (EU) 2022/382 végrehajtási határozatban említett kategóriáinak átmeneti védelmét 2026. március 4-ig meg kell hosszabbítani.

(10)Ez a határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket.

(11)Írországra nézve a 2001/55/EK irányelv kötelező, ezért Írország részt vesz e végrehajtási határozat elfogadásában és alkalmazásában.

(12)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a végrehajtási határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Ukrajnából érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek nyújtott, az (EU) 2022/382 végrehajtási határozat 2. cikkében említett és az (EU) 2023/2409 végrehajtási határozattal meghosszabbított átmeneti védelem további egy évvel, 2026. március 4-ig meghosszabbodik.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)     A Tanács (EU) 2022/382 végrehajtási határozata (2022. március 4.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről  

(2)     A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről

(3)    Az (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozat 2. cikke úgy rendelkezik, hogy átmeneti védelem vonatkozik a) a 2022. február 24-e előtt Ukrajnában tartózkodó ukrán állampolgárokra; b) olyan hontalan személyekre és Ukrajnától eltérő harmadik országok olyan állampolgáraira, akik 2022. február 24. előtt nemzetközi védelemben vagy azzal egyenértékű nemzeti védelemben részesültek Ukrajnában; és c) az a) és b) pontban említett személyek családtagjaira. A tagállamok vagy a szóban forgó határozatot, vagy a nemzeti joguk szerinti megfelelő védelmet alkalmazzák azon hontalan személyek és az Ukrajnától eltérő harmadik országok azon állampolgárai tekintetében, akik bizonyítani tudják, hogy 2022. február 24. előtt az ukrán joggal összhangban kiadott érvényes letelepedési engedély alapján jogszerűen tartózkodtak Ukrajnában, és akik nem képesek biztonságos és tartós feltételek mellett visszatérni származási országukba vagy régiójukba.

(4)     A Tanács (EU) 2023/2409 végrehajtási határozata (2023. október 19.) az (EU) 2022/382 végrehajtási határozattal bevezetett átmeneti védelem meghosszabbításáról (europa.eu)

(5)    Az átmeneti védelemben részesülő személyeket nyilvántartó platformra feltöltött és a migrációs felkészültségi és válságkezelési hálózaton keresztül továbbított adatok szerint.

(6)     Statisztikák | Eurostat (europa.eu)

(7)    2024. június 2-i adatok.

(8)     Lives on hold: intentions and perspectives of refugees, refugee returnees and IDPs from Ukraine, 2024. február

(9)     Ukraine Response - Needs, Intentions & Integration Challenges - Displacement Tracking Matrix

(10)     Voices in Europe: Experiences, hopes and aspirations of forcibly displaced persons from Ukraine

(11)     Ukraine - Conditions of Return Assessment Factsheet - Round 7 (2024. május)  

(12)     Ukraine - Internal Displacement Report - General Population Survey Round 15 (2023. november–december)

(13)     Világbankcsoport, „Ukraine Third Rapid Damage and Needs Assessment (RDNA3) (February2022 – December 2023)” (Az ukrajnai károk és igények harmadik gyorsfelmérése, 2022. február – 2023. december)

(14)     Humanitarian needs and response plan Ukraine - Humanitarian Programme Cycle 2024, OCHA, 2023. december

(15)    A Bizottság platformot alakított ki, hogy az (EU) 2022/382 tanácsi határozat 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban koordinálja a tagállamok operatív válaszintézkedéseit. A platform többek között információkat gyűjt és megvizsgálja a tagállamokban azonosított szükségleteket, valamint koordinálja azok kielégítésének operatív nyomon követését.

(16)     Világbankcsoport, „Ukraine Third Rapid Damage and Needs Assessment (RDNA3) (February2022 – December 2023)” (Az ukrajnai károk és igények harmadik gyorsfelmérése, 2022. február – 2023. december)    

(17)     Ukraine Refugee Situation (Az ukrajnai menekültügyi helyzet)

(18)     Transitioning out of the Temporary Protection Directive, Menekültek és Száműzöttek Európai Tanácsa, 2024. február

(19)     The EU must provide future-proof solutions for people displaced from Ukraine, európai és a nemzetközi szervezetek, 2024. március 4.

(20)    HL L 212., 2001.8.7., 12. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2001/55/oj .

(21)    A Tanács (EU) 2022/382 végrehajtási határozata (2022. március 4.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről (HL L 71., 2022.3.4., 1. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2022/382/oj ).

(22)    A Tanács (EU) 2023/2409 végrehajtási határozata (2023. október 19.) az (EU) 2022/382 végrehajtási határozattal bevezetett átmeneti védelem meghosszabbításáról (HL L 2023/2409., 2023.10.24., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2023/2409/oj )

(23)     Javaslat – A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001. július 20-i 2001/55/EK tanácsi irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről – A tagállamok nyilatkozata