EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2024.3.6.
COM(2024) 114 final
2024/0063(NLE)
Javaslat
A TANÁCS RENDELETE
a bizonyos halállományok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2024., 2025. és 2026. évre történő meghatározásáról szóló (EU) 2024/257 rendelet módosításáról és helyesbítéséről
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A Tanács az (EU) 2024/257 rendeletben meghatározza bizonyos halállományok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó 2024., 2025. és 2026. évi halászati lehetőségeket. A javaslat a legfrissebb tudományos szakvélemények és egyéb fejlemények figyelembevétele érdekében módosítja ezeket a halászati lehetőségeket. Emellett a javaslat helyesbít az (EU) 2024/257 rendeletben előforduló bizonyos hibákat.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A javasolt intézkedések összhangban vannak a közös halászati politika célkitűzéseivel és szabályaival.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A javasolt intézkedések összhangban állnak más uniós szakpolitikákkal és különösen a környezetvédelmi politikákkal.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 43. cikkének (3) bekezdése.
•Szubszidiaritás
A javaslat az EUMSZ 3. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említettek szerint az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik. A szubszidiaritás elve ezért nem alkalmazandó.
•Arányosság
A javasolt jogi aktus halászati lehetőségek tagállamok számára történő kiosztásáról rendelkezik a közös halászati politikáról szóló 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet célkitűzéseivel összhangban. Az 1380/2013/EU rendelet 16. és 17. cikke értelmében a tagállamoknak kell eldönteniük a halászati lehetőségek elosztására vonatkozó bizonyos kritériumok alapján, hogy a rendelkezésükre álló halászati lehetőségeket hogyan osztják el a lobogójuk alatt közlekedő hajók között. Ezért a tagállamok a teljes kifogható mennyiségek elosztása során rendelkeznek a szükséges mérlegelési jogkörrel ahhoz, hogy a részükre kiosztott teljes kifogható mennyiségeket a választásuk szerinti társadalmi/gazdasági modellnek megfelelően aknázzák ki.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Mivel a javaslat meglévő rendeletet módosít, a legmegfelelőbb jogi eszköz a rendelet.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
„A fenntartható uniós halászat: az aktuális helyzet és a 2024-re vonatkozó iránymutatások” című éves közleményét (COM(2023) 303) alapul véve a Bizottság egyeztetetést folytatott az érdekelt felekkel, különösen a tanácsadó testületek közreműködésével.
Az érdekelt felek a fent említett éves közleményre adott válaszaikban kifejtették véleményüket az erőforrások állapotát ismertető bizottsági értékelésről és a megfelelő állománygazdálkodási válaszlépésekről. A Bizottság e javaslat megfogalmazásakor figyelembe vette ezeket a válaszokat.
•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása
A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) tudományos szakvéleményei az ICES szakértői csoportjai és döntéshozatali testületei által kidolgozott keretrendszeren alapulnak és azokat az ICES és a Bizottság között létrejött partnerségi keretmegállapodásnak megfelelően bocsátják ki.
•Hatásvizsgálat
E javaslat hatályát az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése határozza meg.
A javaslat a rövid távú megközelítés helyett a hosszú távú fenntarthatóságot tartja szem előtt. Figyelembe veszi az érdekelt felek és a tanácsadó testületek kezdeményezéseit, amennyiben azokat az ICES pozitívan értékelte. A KHP reformjára irányuló bizottsági javaslat egy hatásvizsgálaton (SEC(2011) 891) alapult, amely úgy ítélte meg, hogy noha a maximális fenntartható hozamra vonatkozó célkitűzés megvalósítása a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság előfeltétele, e három utóbbi cél nem érhető el külön-külön.
Ami a regionális halászati gazdálkodási szervezetek által szabályozott halászati lehetőségeket, valamint a nem uniós országokkal közös állománygazdálkodás keretébe tartozó állományokat illeti, ez a javaslat a nemzetközileg elfogadott intézkedéseket hajtja végre. A halászati lehetőségek lehetséges hatásainak értékelése szempontjából releváns tényezők megvitatása azon nemzetközi tárgyalások előkészítése és lebonyolítása keretében történik, amelyek során a nem uniós országokkal megállapodás jön létre az uniós halászati lehetőségekről.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
Tárgytalan.
•Alapjogok
A javaslat tiszteletben tartja az alapjogokat, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által konkrétabban elismert elveket.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javasolt intézkedéseknek nem lesznek költségvetési vonzatai.
5.EGYÉB ELEMEK
•
A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
A javaslat értelmében az (EU) 2024/257 tanácsi rendelet az alábbiak szerint módosul.
A csíkos rája állománya a La Manche csatorna nyugati részén
Az (EU) 2024/257 rendelet teljes kifogható mennyiséget (TAC) állapított meg az ICES 6a, 6b, 7a–7c és 7e–7k körzet (a Skóciától nyugatra fekvő területek, a Kelta-tenger déli része és a La Manche csatorna) uniós és egyesült királysági vizeiben élő rájaalakúak (Rajiformes) tekintetében. A rendelet továbbá különleges feltételt állapított meg az említett TAC keretében. Ez a különleges feltétel 2024-ben lehetővé teszi az ICES 7e körzet (a La Manche csatorna nyugati része) uniós és egyesült királysági vizein a csíkos rája (Raja microocellata) kifogását, hogy az ICES értékelésének megfelelően az említett állományra vonatkozóan lehetőség nyíljon a halászaton alapuló adatgyűjtés céljából a megfigyelési célú halászatra. A jogbiztonság biztosítása és a megfigyelési halászati „nyomonkövetési programok” végrehajtásának lehetővé tétele érdekében az e különleges feltétel szerinti kvótákat a viszonylagos stabilitás elvével és az ICES 6a, 6b, 7a–7c és 7e–7k körzet uniós és egyesült királysági vizein élő rájaalakúakra vonatkozó elosztási kulccsal összhangban kell elosztani a tagállamok között.
Vörös lepényhal és kisfejű lepényhal állományok Skagerrak-Kattegat területén
Az EU és az Egyesült Királyság 2023. december 6-án kétoldalú egyeztetéseket tartott az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás („kereskedelmi és együttműködési megállapodás”) 35. mellékletében felsorolt állományokra vonatkozó halászati lehetőségek meghatározása tekintetében. Az említett konzultációk eredményeit írásbeli jegyzőkönyvben dokumentálták, amelynek aláírására 2023. december 6-án került sor, amelyet 2023. december 8-án kiegészítéssel láttak el, és amelynek végrehajtására az uniós jogban az (EU) 2024/257 rendelet révén került sor.
E kétoldalú konzultációk során az EU és az Egyesült Királyság első alkalommal állapította meg többek között az alábbiakra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket: i. vörös lepényhal (Glyptocephalus cynoglossus) az ICES 3a alterület (Skagerrak-Kattegat) uniós vizein; és ii. kisfejű lepényhal (Microstomus kitt) ugyanazon a területen. Amíg a tagállamok nem állapodtak meg az említett halászati lehetőségek elosztásának módjáról, az említett állományokra vonatkozó TAC-okat az (EU) 2024/257 rendeletben „meghatározandó” jelöléssel látták el. Annak érdekében, hogy a tagállamok kihasználhassák ezeket a halászati lehetőségeket, az említett állományokra vonatkozó TAC-okat és uniós kvótákat az írásbeli jegyzőkönyvben meghatározott szinten kell megállapítani. Mivel a tagállamok között még folynak a tárgyalások a kiosztásról, a tagállami kvóták nem szerepelnek a javaslatban. Amint ismertté válik az említett megbeszélések eredménye, a Bizottság szolgálatai kiegészítő informális dokumentum útján az alábbiakra vonatkozó javaslatokkal egészítik ki a javaslatot: i. a tagállami kvóták; vagy ii. ne osszák ki az uniós kvótákat a tagállamok között, és tegyék lehetővé valamennyi tagállam számára az uniós kvóták szerinti halászatot mindaddig, amíg azokat teljes mértékben ki nem használják.
A homoki angolna északi-tengeri állománya
Az (EU) 2024/257 rendelet az ICES 4 alterület (Északi-tenger) egyesült királysági és uniós vizein, az ICES 2a körzet egyesült királysági vizein, valamint a 3a körzet (Skagerrak és Kattegat) uniós vizein halászott homoki angolnák és a kapcsolódó járulékos fogások (Ammodytes spp.) tekintetében az ICES szóban forgó állományra vonatkozó 2024. évi tudományos szakvéleményének kiadásáig terjedő időszakra ideiglenesen nullában állapítja meg a 2024. évi TAC-ot.
Az ICES várhatóan 2024. február 29-én teszi közzé a 2024. évre vonatkozó tudományos szakvéleményét az ICES 4 alterületen, valamint az ICES 3a körzetben halászott homoki angolnák tekintetében. E szakvélemény közzétételét követően az EU a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 498. cikkének (2), (4) és (6) bekezdése értelmében kétoldalú konzultációkat fog folytatni az Egyesült Királysággal az említett állományra vonatkozó 2024. évi teljes kifogható mennyiség szintjéről. A szóban forgó kétoldalú konzultációk hivatalos eredményének ismertté válásáig az (EU) 2023/194 tanácsi rendelet vonatkozó preambulumbekezdésének szövegét a javaslat szögletes zárójelben, az ICES 4 alterületen és a 2a és 3a körzetben halászott homoki angolnára vonatkozó 2024. évi teljes kifogható mennyiséget pedig „p.m.” (pro memoria) formában tünteti fel. Amint ismertté válik az említett kétoldalú konzultációk hivatalos eredménye, a Bizottság szolgálatai kiegészítő informális dokumentum útján aktualizálják ezt a javaslatot a 2024-re vonatkozó teljes kifogható mennyiségnek az Egyesült Királysággal egyeztetett szinten történő meghatározása tekintetében.
SPRFMO (Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet)
Az (EU) 2024/257 rendelet az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területre vonatkozó TAC-okat „megállapítandó”-ként jelöli meg, a TAC-hoz funkcionálisan kapcsolódó intézkedéseket pedig ideiglenesen fenntartja, amíg nem válnak ismertté az SPRFMO 2024. január 29. és február 2. között megrendezett 2024-es éves ülésének eredményei.
2024-ben, a tizenkettedik éves ülésén az SPRFMO fogási korlátokat fogadott el a fattyúmakrélára (Trachurus murphyi) vonatkozóan, továbbá fenntartotta a fogashalak (Dissostichus spp.) felderítő halászatát. Emellett az SPRFMO fenntartotta, illetve módosította a TAC-hoz funkcionálisan kapcsolódó intézkedéseket. Az említett intézkedéseket ezért végre kell hajtani az uniós jogban.
WCPFC (Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottság)
Az (EU) 2024/257 rendelet az WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területre vonatkozó halászati lehetőségeket „megállapítandó”-ként jelöli meg, az ezekhez funkcionálisan kapcsolódó intézkedéseket pedig ideiglenesen fenntartja, amíg nem válnak ismertté az WCPFC 2023. december 4. és 8. között megrendezett 2023-as éves ülésének eredményei.
A 2023. évi éves ülésén a WCPFC úgy határozott, hogy fenntartja az erszényes kerítőhálókra vonatkozó erőkifejtési korlátozásokat és a trópusi tonhalfélékre halászó hajók maximális számát. Ezenkívül a WCPFC módosította a trópusi tonhalfélék halászatában alkalmazott, halcsoportosulást előidéző eszközök kezelésére vonatkozó intézkedéseket, különösen az ilyen eszközök tilalmát. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.
ICCAT (az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság)
Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kékúszójú tonhalra (Thunnus thynnus) halászó uniós hajók halászati erőkifejtésére vonatkozó korlátok, valamint az említett területen kékúszójú tonhalat tenyésztő uniós gazdaságok telepíthető egyedeinek maximális száma és az e fajra vonatkozó maximális tenyésztési kapacitás a tagállamok kékúszójú tonhalra vonatkozó éves halászati terveiben, éves kapacitásgazdálkodási terveiben és éves tenyésztésszervezési terveiben szereplő információkon alapulnak. A tagállamok az (EU) 2023/2053 európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (1) bekezdése alapján minden év január 31-ig továbbítják ezeket a terveket a Bizottságnak. Ezeket a terveket ezután a Bizottság állítja össze, és azok képezik az alapját egy uniós éves terv kidolgozásának, amelyet az (EU) 2023/2053 rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint az ICCAT általi megvitatás és jóváhagyás céljából továbbít az ICCAT titkárságának. Az uniós éves terv benyújtásáig és az ICCAT általi jóváhagyásáig az (EU) 2023/194 tanácsi rendelet vonatkozó preambulumbekezdésének szövege szögletes zárójelben szerepel, a 2024-re vonatkozó uniós halászati erőkifejtési korlátok, valamint a telepíthető egyedek maximális száma és a maximális tenyésztési kapacitás pedig „p.m.” (pro memoria) formában. Amint az ICCAT jóváhagyja az éves uniós terveket, a Bizottság szolgálatai kiegészítő informális dokumentum útján aktualizálják e javaslatot a halászati erőkifejtési korlátok, valamint a telepíthető egyedek maximális számát és a maximális tenyésztési kapacitást illetően a 2024. évre vonatkozóan.
Homoki tigriscápa
A vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény szerződő feleinek konferenciája (COP) a 2024. február 12. és 17. között az üzbegisztáni Szamarkandban tartott 14. ülésén felvette a homoki tigriscápát (Carcharias taurus) az egyezmény I. és II. függelékében szereplő védett fajok jegyzékébe. Az említett intézkedéseket ezért végre kell hajtani az uniós jogban az alábbiak révén: i. a valamennyi vízterületen tevékenységet folytató uniós halászhajók; és ii. az uniós vizeken tartózkodó harmadik országbeli hajók számára e faj halászatának, fedélzeten tartásának, átrakásának vagy kirakodásának megtiltása.
Az (EU) 2023/2124 európai parlamenti és tanácsi rendelet 98. cikkének (2) bekezdése azonban már bevezette a homoki tigriscápára vonatkozó tilalmat a Földközi-tengeren. Az azonos tárgyú rendelkezések átfedésének elkerülése érdekében a Földközi-tengeren ezért ilyen tilalmat csak a Földközi-tengertől eltérő vizeken tartózkodó uniós hajókra, valamint az uniós vizeken tartózkodó harmadik országbeli hajókra kell bevezetni.
A homoki tigriscápára vonatkozó tilalmat 2024. április 1-jétől kell alkalmazni, tehát: i. a COP 2024. február 12. és 17. között megtartott 14. ülését követően; és ii. a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény I. és II. függeléke módosításának 2024. május 17-i hatálybalépése előtt.
Hibák javítása
Az (EU) 2024/257 rendelet 41. cikkének (4) bekezdése és 43. cikke egyaránt a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen kardhal (Xiphias gladius) halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók azonos maximális számára vonatkozik. A korábbi rendelkezést ezért a jogi egyértelműség érdekében törölni kell.
Az (EU) 2024/257 rendelet hatálybalépéséről és alkalmazásáról szóló 59. cikkét helyesbíteni kell az európai angolnára (Anguilla anguilla) az ICES 3, 4, 6, 7, 8 és 9 alterület uniós tengeri és brakkvizein, valamint a szomszédos uniós brakkvizeken érvényes intézkedések tekintetében a következőképpen:
–az (EU) 2023/194 rendelet 13. cikkének (4) bekezdése, amely előírja a tagállamok számára, hogy az európai angolnára irányuló kereskedelmi halászati tevékenységekre vonatkozóan az adott területen minden életszakaszban meghatározzák a halászati tilalmi időszakokat, 2023. március 1-jétől 2024. március 31-ig alkalmazandó. Az (EU) 2024/257 rendelet ilyen intézkedést megállapító 13. cikkének (6) bekezdését ezért 2024. április 1-jétől kell alkalmazni, valamint
–az (EU) 2024/257 rendeletben meghatározott, az adott területen az európai angolna valamennyi életszakaszában folytatott kereskedelmi célú halászati tevékenységekre vonatkozó intézkedések 2025. március 31-ig alkalmazandók. Az európai angolna rekreációs célú halászatára vonatkozó, az említett rendelet 13. cikkének (7) bekezdése szerinti tilalmat ezért szintén 2025. március 31-ig kell alkalmazni az említett területen az angolna valamennyi életszakaszában.
Az (EU) 2024/257 rendelet IA. mellékletének B. részében a következő hibákat kell helyesbíteni:
–60. táblázat: az ICES 4 alterület egyesült királysági és uniós vizei, valamint a 2a körzet egyesült királysági vizei tekintetében a kisfejű lepényhalra és a vörös lepényhalra vonatkozó, 2024-re megállapított tagállami kvótákat helyesbíteni kell az említett kvóták kiszámításában elkövetett hiba kezelése érdekében. Ezenkívül a 3., illetve a 4. lábjegyzetben a következőkre vonatkozó adatszolgáltatási kódokat javítani kell: i. a 3a körzet uniós vizeiben élő kisfejű lepényhal; és ii. a 3a körzet uniós vizeiben élő vörös lepényhal,
–93. táblázat: az ICES 4 alterület egyesült királysági és uniós vizeiben, és a 2a körzet egyesült királysági vizeiben élő nagy rombuszhalra és sima rombuszhalra (Scophthalmus maximus és Scophthalmus rhombus) vonatkozó, 2024-re megállapított TAC-ot az ICES vonatkozó szakvéleményével összhangban „analitikai TAC”-ként kell feltüntetni. Ezenkívül a 4. lábjegyzetben helyesbíteni kell a 3a körzet uniós vizeiben élő sima rombuszhalra vonatkozó jelentéstételi kódot,
–101. táblázat: az ICES 8 alterület, illetve az ICES 9 alterület uniós vizeiben élő cifra rájára (Raja undulata) vonatkozó TAC-táblázatokban egyértelművé kell tenni, hogy a megfigyelési célú halászatban részt vevő hajóknak kiosztott kiegészítő kvótából származó fogásokat külön kell bejelenteni,
–103. táblázat: az Északi-tengeren és a Balti-tengeren élő makrélára (Scomber scombrus) vonatkozó TAC-táblázatban: i. a területleírást és az adatszolgáltatási kódot helyesbíteni kell, hogy az tükrözze az (EU) 2023/194 rendeletben szereplő, az Északi-tengeren és a Balti-tengeren élő makrélaállományra vonatkozó két TAC földrajzi hatályát; ii. az 1. lábjegyzet második mondatát el kell hagyni, mivel ellentmond az említett lábjegyzet többi részének; iii. a 2. lábjegyzetben a táblázat első oszlopában a területleírást és az adatszolgáltatási kódot helyesbíteni kell, hogy az tükrözze a TAC területi leírását; és iv. a 4. lábjegyzetben az „átadás utáni” címet a jogi egyértelműség érdekében törölni kell, valamint
–106. táblázat: az ICES 4 alterület egyesült királysági és uniós vizeiben és a 2a körzet egyesült királysági vizeiben élő közönséges nyelvhalra (Solea solea) vonatkozó TAC-táblázat 1. lábjegyzetében helyesbíteni kell az adatszolgáltatási kódot.
Az (EU) 2024/257 rendelet XI. mellékletében a következő hibákat kell helyesbíteni:
–2. pont: az Északi-tengeren és a Balti-tengeren élő makrélára (Scomber scombrus) vonatkozó TAC-táblázatban: i. az 1. lábjegyzet második mondatát el kell hagyni, mivel ellentmond a lábjegyzet többi részének; ii. a 2. lábjegyzetben a táblázat első oszlopában a területleírást és az adatszolgáltatási kódot helyesbíteni kell, hogy az tükrözze a TAC területi leírását; és iii. a 4. lábjegyzetben az „átadás utáni” címet a jogi egyértelműség érdekében törölni.
2024/0063 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS RENDELETE
a bizonyos halállományok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2024., 2025. és 2026. évre történő meghatározásáról szóló (EU) 2024/257 rendelet módosításáról és helyesbítéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az (EU) 2024/257 tanácsi rendelet a 2024., 2025. és 2026. évre meghatározza bizonyos halállományok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeket. A tudományos szakvélemények közzétételének, valamint a harmadik országokkal folytatott konzultációk és a Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezetekkel (RFMO) folytatott megbeszélések eredményeinek figyelembevétele érdekében módosítani kell az (EU) 2024/257 rendeletben megállapított teljes kifogható mennyiségeket (a továbbiakban: TAC-ok) és az erőkifejtési korlátokat, valamint a TAC-okhoz funkcionálisan kapcsolódó intézkedéseket.
(2)Az (EU) 2024/257 rendelet TAC-ot állapított meg a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) 6a, 6b, 7a–7c és 7e–7k körzet uniós és egyesült királysági vizein élő rájaalakúak (Rajiformes) tekintetében. A rendelet továbbá különleges feltételt állapított meg az említett TAC keretében. Ez a különleges feltétel 2024-ben lehetővé teszi az ICES 7e körzet (a La Manche csatorna nyugati része) uniós és egyesült királysági vizein a csíkos rája (Raja microocellata) kifogását, hogy az ICES értékelésének megfelelően az említett állományra vonatkozóan lehetőség nyíljon a halászaton alapuló adatgyűjtés céljából a megfigyelési célú halászatra. A jogbiztonság biztosítása és a megfigyelési halászati „nyomonkövetési programok” végrehajtásának lehetővé tétele érdekében az e különleges feltétel szerinti kvótákat a viszonylagos stabilitás elvével és az ICES 6a, 6b, 7a–7c és 7e–7k körzet uniós és egyesült királysági vizein élő rájaalakúakra vonatkozó elosztási kulccsal összhangban kell elosztani a tagállamok között.
(3)Az Európai Unió és az Egyesült Királyság között az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás („kereskedelmi és együttműködési megállapodás”) 35. mellékletében felsorolt állományokra vonatkozó halászati lehetőségek meghatározásáról folytatott kétoldalú konzultációk során az Unió és az Egyesült Királyság első alkalommal határozott meg TAC-okat az alábbiakra vonatkozóan: i. vörös lepényhal (Glyptocephalus cynoglossus) az ICES 3a alterület (Skagerrak-Kattegat) uniós vizein; és ii. kisfejű lepényhal (Microstomus kitt) ugyanazon a területen. Amíg a tagállamok nem állapodtak meg az említett halászati lehetőségek elosztásának módjáról, az említett állományokra vonatkozó TAC-okat az (EU) 2024/257 rendeletben „meghatározandó” jelöléssel látták el. Annak érdekében, hogy a tagállamok kihasználhassák ezeket a halászati lehetőségeket, az említett állományokra vonatkozó TAC-okat és uniós kvótákat az Egyesült Királysággal egyeztetett szinten kell megállapítani, és adott esetben a tagállamok között az ilyen elosztásról folytatott megbeszélések eredményével összhangban kell elosztani.
(4)[2023. március 9. és 13. között kétoldalú konzultációkra került sor az Unió és az Egyesült Királyság között a homoki angolnára és a kapcsolódó járulékos fogásokra (Ammodytes spp.) vonatkozó TAC szintjéről az ICES 4 alterület egyesült királysági és uniós vizei, az ICES 2a körzet egyesült királysági vizei és a 3a körzet uniós vizei tekintetében. E konzultációkra a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 498. cikkének (2), (4) és (6) bekezdése alapján, valamint a Tanács által 2023. március 2-án jóváhagyott uniós álláspont alapján került sor. A konzultációk eredményét írásbeli jegyzőkönyvben dokumentálták. A szóban forgó TAC-ot ezért az Egyesült Királysággal egyeztetett szinten kell megállapítani.] [A preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket az Unió és az Egyesült Királyság közötti konzultációk lezárását követően aktualizálni kell.]
(5)2024-ben, a tizenkettedik éves ülésén a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet (SPRFMO) fogási korlátokat fogadott el a fattyúmakrélára (Trachurus murphyi) vonatkozóan, továbbá fenntartotta a fogashalak (Dissostichus spp.) felderítő halászatát. Emellett az SPRFMO fenntartotta, illetve módosította a TAC-hoz funkcionálisan kapcsolódó intézkedéseket. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.
(6)A 2023. évi éves ülésén a Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottság (WCPFC) úgy határozott, hogy fenntartja az erszényes kerítőhálókra vonatkozó erőkifejtési korlátozásokat és a trópusi tonhalfélékre halászó hajók maximális számát. Módosította a trópusi tonhalfélék halászatában alkalmazott, halcsoportosulást előidéző eszközök kezelésére vonatkozó intézkedéseket, különösen az ilyen eszközök tilalmát. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.
(7)Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen kékúszójú tonhalra (Thunnus thynnus) halászó uniós hajók halászati erőkifejtésére vonatkozó korlátok, valamint az említett területen kékúszójú tonhalat tenyésztő uniós gazdaságok telepíthető egyedeinek maximális száma és az e fajra vonatkozó maximális tenyésztési kapacitás a tagállamok kékúszójú tonhalra vonatkozó éves halászati terveiben, éves kapacitásgazdálkodási terveiben és éves tenyésztésszervezési terveiben szereplő információkon alapulnak. A tagállamok az (EU) 2023/2053 európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (1) bekezdése alapján minden év január 31-ig továbbítják ezeket a terveket a Bizottságnak. Ezeket a terveket ezután a Bizottság állítja össze, és azok képezik az alapját egy uniós éves terv kidolgozásának, amelyet az (EU) 2023/2053 rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint az ICCAT általi megvitatás és jóváhagyás céljából továbbít az ICCAT titkárságának. A legutóbbi uniós éves tervet az ICCAT 2023. március 8-án hagyta jóvá. Ezért az említett éves tervvel összhangban módosítani kell a 2023-ra vonatkozó uniós halászati erőkifejtési korlátokat, valamint a telepíthető egyedek maximális számát és a maximális tenyésztési kapacitást.] [A preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket az uniós éves terv ICCAT általi jóváhagyását követően aktualizálni kell.]
(8)A vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény szerződő feleinek konferenciája (COP) a 2024. február 12. és 17. között az üzbegisztáni Szamarkandban tartott 14. ülésén felvette a homoki tigriscápát (Carcharias taurus) az egyezmény I. és II. függelékében szereplő védett fajok jegyzékébe. Az említett intézkedéseket ezért végre kell hajtani az uniós jogban az alábbiak révén: i. a valamennyi vízterületen tevékenységet folytató uniós halászhajók; és ii. az uniós vizeken tartózkodó harmadik országbeli hajók számára e faj halászatának, fedélzeten tartásának, átrakásának vagy kirakodásának megtiltása. Az (EU) 2023/2124 európai parlamenti és tanácsi rendelet 98. cikkének (2) bekezdése azonban már bevezette a homoki tigriscápára vonatkozó tilalmat a Földközi-tengeren. Az azonos tárgyú rendelkezések átfedésének elkerülése érdekében a Földközi-tengeren ezért ilyen tilalmat csak a Földközi-tengertől eltérő vizeken tartózkodó uniós hajókra, valamint az uniós vizeken tartózkodó harmadik országbeli hajókra kell bevezetni.
(9)Az (EU) 2024/257 rendelet 41. cikkének (4) bekezdése és 43. cikke egyaránt a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen kardhal (Xiphias gladius) halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók azonos maximális számára vonatkozik. A korábbi rendelkezést ezért a jogi egyértelműség érdekében törölni kell.
(10)Az (EU) 2024/257 rendelet hatálybalépéséről és alkalmazásáról szóló 59. cikkét helyesbíteni kell az európai angolnára (Anguilla anguilla) az ICES 3, 4, 6, 7, 8 és 9 alterület uniós tengeri és brakkvizein, valamint a szomszédos uniós brakkvizeken érvényes intézkedések tekintetében.
(11)Az (EU) 2024/257 rendelet mellékleteiben szereplő TAC-táblázatokban előforduló bizonyos hibákat helyesbíteni kell. Ezek közé tartoznak az alábbiakkal kapcsolatos hibák: i. a tagállami kvóták; ii. a TAC típusa (azaz „analitikai TAC” vagy „elővigyázatossági TAC”); iii. területleírások; és iv. adatszolgáltatási kódok. Ezenkívül ezekben a mellékletekben pontosítani kell bizonyos rendelkezéseket az alábbi részekben: i. az ICES 8 alterület, illetve az ICES 9 alterület uniós vizein halászott cifra rájára (Raja undulata) vonatkozó TAC-táblázatok; és ii. az Északi-tengeren és a Balti-tengeren élő makrélára (Scomber scombrus) vonatkozó TAC-táblázatok.
(12)Az (EU) 2024/257 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani és helyesbíteni kell.
(13)Az (EU) 2024/257 rendeletben meghatározott halászati lehetőségek 2024. január 1-jétől alkalmazandók. Ezért az e rendelet által bevezetett, a halászati lehetőségekre vonatkozó rendelkezéseket is az említett naptól kell alkalmazni. Az ilyen visszamenőleges alkalmazás nem sérti a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét, mivel az érintett halászati lehetőségeket megnövelték, illetve még nem merítették ki.
(14)E rendeletnek a homoki tigriscápára vonatkozó rendelkezéseit 2024. április 1-jétől kell alkalmazni, azaz: i. a COP 2024. február 12. és 17. között megtartott 14. ülését követően; és ii. a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény I. és II. függeléke módosításának 2024. május 17-i hatálybalépése előtt.
(15)Tekintettel annak fontosságára, hogy a halászati tevékenységek ne szakadjanak meg, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján kell hatályba lépnie,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2024/257 rendelet módosításai és helyesbítései
Az (EU) 2024/257 rendelet a következőképpen módosul:
1.A 20. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:
„ba)homoki tigriscápa (Carcharias taurus) a Földközi-tenger kivételével valamennyi vízterületen;”.
2.A 41. cikkben a (3) bekezdést el kell hagyni.
3.A 42. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„42. cikk
A halcsoportosulást előidéző eszközökkel folytatott halászat szabályozása
(1)A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közötti részén 2024. július 1-jén 0.00-tól 2024. augusztus 15-én 24.00-ig az erszényes kerítőhálós hajók, a teherhajók, valamint az erszényes kerítőhálós hajókat kisegítő bármely más hajók nem telepíthetnek, nem kezelhetnek, illetve nem vethetnek ki hálót halcsoportosulást előidéző eszközökön.
(2)Az (1) bekezdés szerinti tilalom mellett a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület nyílt tengeri övezeteinek az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közötti részén további egy hónapig tilos hálókat rögzíteni a halcsoportosulást előidéző eszközökre 2024. április 1-jén 0.00-tól 2024. április 30-án 24.00-ig, vagy 2024. május 1-jén 0.00-tól 2024. május 31-én 24.00-ig, vagy 2024. november 1-jén 0.00-tól 2024. november 30-án 24.00-ig, vagy pedig 2024. december 1-jén 0.00-tól 2024. december 31-én 24.00-ig.
(3)Az érintett tagállamok közösen meghatározzák, hogy a (2) bekezdésben említett halászati tilalmi időszakok közül melyik alkalmazandó a lobogójuk alatt közlekedő erszényes kerítőhálós hajókra. A tagállamok 2024. február 15-ig közösen tájékoztatják a Bizottságot a kiválasztott halászati tilalmi időszakról. A Bizottság 2024. március 1. előtt értesíti a WCPFC titkárságát a tagállamok által közösen kiválasztott halászati tilalmi időszakról.
(4)Minden tagállam biztosítja, hogy egyik erszényes kerítőhálós hajója se telepítsen soha a tengerbe 350-nél több, aktivált műszerezett bójával felszerelt, halcsoportosulást előidéző eszközt. A bóják kizárólag erszényes kerítőhálós hajó fedélzetén aktiválhatók.”
4.Az 55. cikk (1) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
„aa)homoki tigriscápa (Carcharias taurus) valamennyi uniós vízterületen;”.
5. Az 59. cikk a) és b) pontja helyébe az alábbi szöveg lép:
„a)a 13. cikk (1) és (7) bekezdését 2024. január 1-jétől 2025. március 31-ig kell alkalmazni;
b)a 13. cikk (2)–(6) bekezdését 2024. április 1-jétől 2025. március 31-ig kell alkalmazni;”.
6. Az 59. cikk a következő ca) és ga) ponttal egészül ki:
„ca)a 20. cikk (1) bekezdésének ba) pontját 2024. április 1-jétől kell alkalmazni;
ga) az 55. cikk (1) bekezdésének aa) pontját 2024. április 1-jétől kell alkalmazni;”.
7.Az IA., IG., IH., VI., IX. és XI. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul és kerül helyesbítésre.
2. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
2024. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök