EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52024PC0060
Proposal for a DIRECTIVE OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on combating the sexual abuse and sexual exploitation of children and child sexual abuse material and replacing Council Framework Decision 2004/68/JHA (recast)
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról
COM/2024/60 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Strasbourg, 2024.2.6.
COM(2024) 60 final
2024/0035(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról
{SEC(2024) 57 final} - {SWD(2024) 32 final} - {SWD(2024) 33 final} - {SWD(2024) 34 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
2020 júliusában a Bizottság bemutatta a gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelmet célzó uniós stratégiát (a továbbiakban: a stratégia). A stratégia nyolc kezdeményezést határozott meg, amelyek célja a gyermekek szexuális bántalmazása és kizsákmányolása elleni küzdelem jogi keretének teljes körű végrehajtása és szükség esetén továbbfejlesztése. Emellett törekedett a bűnüldözés megerősítésére, valamint a megelőzéssel és a nyomozással, illetve az áldozatoknak és túlélőknek nyújtott segítséggel kapcsolatos, több érdekelt fél részvételével megvalósuló fellépések ösztönzésére.
A stratégia elismerte, hogy értékelni kell, hogy a jelenlegi uniós büntetőjogi keret, vagyis a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló 2011/93/EU irányelv (a továbbiakban: az irányelv) megfelel-e a célnak, figyelembe véve az elmúlt évtizedben bekövetkezett társadalmi és technológiai változásokat. Az irányelvet azért fogadták el, hogy minimumszabályokat állapítson meg az említett különösen súlyos bűncselekmények megelőzésére és leküzdésére, amelyek a gyermekek – mint különleges védelemhez és gondoskodáshoz fűződő joggal rendelkező áldozatok – ellen irányulnak. Az irányelv minimumszabályokat állapított meg a bűncselekményi tényállások és a szankciók meghatározására vonatkozóan a gyermekek szexuális kizsákmányolása területén, valamint minimumszabályokat állapított meg a hatékony nyomozásra és büntetőeljárásra, az áldozatoknak nyújtott segítségre és támogatásra, valamint a gyermekek szexuális bántalmazásának és kizsákmányolásának megelőzésére vonatkozóan.
A Bizottság 2022-ben értékelte az irányelv végrehajtását: uniós szinten felmérte a lehetséges joghézagokat, a bevált gyakorlatokat és a kiemelt intézkedéseket. Az értékelő tanulmányból kiderült, hogy az irányelv kapcsán jelentős fejlesztési lehetőség áll rendelkezésre: a tanulmány kiemelte, hogy az irányelvben szereplő egyes fogalommeghatározások kétértelműek, valamint, hogy az elkövetők utáni nyomozás és a büntetőeljárás alá vonásuk kihívások elé állítja a hatóságokat. A tanulmány aggályosnak nevezte a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok online megosztásának exponenciális növekedését, valamint azt, hogy az elkövetőknek – elsősorban az interneten – egyre több lehetőségük van arra, hogy elrejtsék személyazonosságukat (és eltitkolják illegális tevékenységeiket), és ezáltal elkerülik a nyomozást és a büntetőeljárást. A tanulmány megállapította, hogy mind a gyermekek fokozott online jelenléte, mind a legújabb technológiai fejlemények kihívást jelentenek a bűnüldözés számára, miközben olyan új lehetőségeket teremtenek a bántalmazásra, amelyekre a jelenlegi irányelv nem terjed ki.
A tanulmány azt is megállapította, hogy a tagállamokban a nyomozásra és a büntetőeljárásra vonatkozó különböző jogi keretek nem biztosítják a gyermekek szexuális bántalmazása és kizsákmányolása elleni hatékony uniós szintű küzdelmet, különösen amiatt, hogy új és kialakulóban lévő technológiák alkalmazásával elkövetett, gyermekek szexuális zaklatásával és kizsákmányolásával kapcsolatos bűncselekményeket nem megfelelő módon/mértékben nyilvánítják bűncselekménnyé. Végezetül kiemelte, hogy a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az áldozatok segítésére irányuló tagállami erőfeszítések még mindig korlátozottak, nincsenek összehangolva, és hatékonyságuk nem egyértelmű. A végrehajtás hiányosságainak orvoslása érdekében a Bizottság jogérvényesítési intézkedéseket tett, vagyis szükség esetén kötelezettségszegési eljárásokat indított. Az értékelés ugyanakkor egyértelműen kimutatta, hogy uniós szinten megújított jogszabályi keretre van szükség.
Mindezek alapján annak biztosítása érdekében, hogy
·a gyermekek szexuális bántalmazásának és kizsákmányolásának minden formáját – beleértve a technológiai fejlődés által lehetővé tett vagy elősegített formákat is – bűncselekménnyé nyilvánítsák;
·a nyomozásra és büntetőeljárásra vonatkozó nemzeti szabályok előírják a gyermekek szexuális bántalmazása és kizsákmányolása elleni, a legújabb technológiai fejlemények figyelembevételével történő hatékony küzdelmet;
·javuljon a prevenció és az áldozatsegítés; továbbá
·előmozdítsák a jobb koordinációt a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzése és az ellene folytatott küzdelem terén a tagállamokban és nemzeti szinten az összes érintett fél között, szükség van az irányelv célzott felülvizsgálatára.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Ez a javaslat továbbfejleszti az irányelv meglévő rendelkezéseit, és a gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelmet célzó, 2020. évi uniós stratégia keretében kerül előterjesztésre.
A javaslat kiegészíti azokat az egyéb uniós kezdeményezéseket, amelyek közvetlenül vagy közvetve kezelik a gyermekek szexuális bántalmazásával és kizsákmányolásával összefüggő bűncselekményekkel kapcsolatos kihívásokat. Ezek a kezdeményezések a következők:
–a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló 2012/29/EU irányelv;
–az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről és az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU irányelv;
–a 2002/58/EK irányelv bizonyos rendelkezéseitől a technológiáknak a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni küzdelem céljából a személyes és egyéb adatok kezelésére történő használata tekintetében való ideiglenes eltérésről szóló (EU) 2021/1232 rendelet 1 ; valamint
–a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályok megállapítására vonatkozó rendeletjavaslat.
Ez utóbbi arra kötelezné az online szolgáltatókat, hogy vállaljanak felelősséget a szolgáltatásaikat igénybe vevő gyermekeknek az online szexuális bántalmazásával szembeni védelméért. A javasolt rendelet az irányelvre támaszkodik annak meghatározása tekintetében, hogy mely cselekményeket kell bűncselekménnyé nyilvánítani amiatt, hogy gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagnak és szexuális célú kapcsolatfelvételnek minősül. Az irányelv képezi a javasolt rendelet büntetőjogi alapját.
A két eszköz erősíti egymást, és együtt átfogóbban reagálnak a gyermekek online és offline szexuális bántalmazásának és kizsákmányolásának bűncselekményére. A javasolt rendeletben előirányzott, a gyermekek szexuális bántalmazása elleni uniós központ szintén fontos szerepet töltene be a rendelet szerinti, megelőzéssel és az áldozatoknak nyújtott segítséggel kapcsolatos tagállami intézkedések támogatásában. Bár ez az uniós központ támogatná a bűnüldözést és az igazságszolgáltatást a jobb minőségű jelentések benyújtásában, nem érinti az Europol, az Eurojust, valamint a nemzeti bűnüldöző és igazságügyi hatóságok közötti jelenlegi feladatmegosztást.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Ez a javaslat összhangban van a kapcsolódó uniós szakpolitikával, különösen az alábbiakkal:
–Kiegészíti a digitális szolgáltatásokat szabályozó uniós jogi keretet, különösen a nemrégiben elfogadott, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt 2 . Ez utóbbi az online szolgáltatók felelősségével foglalkozik a szolgáltatásaikon keresztül terjedő jogellenes tartalmakkal kapcsolatban. Ez a javaslat biztosítja, hogy a jogellenes tartalom egy konkrét típusának, nevezetesen a gyermekek online szexuális bántalmazásának fogalommeghatározását frissítsék, biztosítsák az ellene való hatékony fellépést a jelen és jövő digitális világában, és továbbra is nagy hangsúlyt fektessenek a témával kapcsolatos tudatosságnövelésre és edukációra. Ezáltal a javaslat teljes mértékben kiegészíti a gyermekbarát internetre irányuló uniós stratégiát („Better Internet for Kids”, BIK+).
–Összhangban van a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről szóló irányelvjavaslattal, és kiegészíti azt. Az említett javaslat célja, hogy minimumszabályokat állapítson meg a következőkkel kapcsolatban: a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak bűncselekményeinek és szankcióinak meghatározása az egész EU-ban; e bűncselekmények áldozatainak védelme és az igazságszolgáltatáshoz való jog; az áldozatok támogatása és a megelőzés; valamint koordináció és együttműködés az összes érintett fél között.
–Összhangban van az áldozatok jogairól szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslattal, amely célzott módosításokat ír elő annak biztosítása érdekében, hogy az áldozatok teljes mértékben gyakorolhassák jogaikat az EU-ban.
–Összhangban van – különösen a tudatosságnövelő és edukációs elemek tekintetében – a 2019–2027-es időszakra szóló uniós ifjúsági stratégiával, amely elismeri, hogy az EU-ban a fiatalok előtt sajátos kihívások állnak, és hogy társadalmi szerepvállalásuk erősítése – többek között az oktatás révén – elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeresen szembe tudjanak nézni ezekkel a kihívásokkal.
–Összhangban van az EU átfogó gyermekjogi stratégiájával is, amelynek 2021. évi elfogadása uniós szakpolitikai keretet hozott létre a gyermekek jogaira és a gyermekvédelemre vonatkozóan. A Bizottság ezt az integrált gyermekvédelmi rendszerekről szóló bizottsági ajánlással kívánja kiegészíteni.
–Összhangban van az európai gyermekgaranciával is, amelynek célja a társadalmi kirekesztés megelőzése és az ellene való küzdelem azáltal, hogy garantálja a rászoruló (köztük a bizonytalan, erőszakos vagy bántalmazó családi hátterű) gyermekek valódi hozzáférését alapvető szolgáltatásokhoz, például az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a lakhatáshoz.
–Összhangban van a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel, azaz az olyan gazdasági tevékenységek támogatásától vagy végzésétől való tartózkodással, amelyek az (EU) 2020/852 rendelet 3 17. cikke értelmében jelentős kárt okoznak adott esetben valamely környezeti célkitűzés tekintetében, mivel az irányelv nem gyakorol negatív hatást ezekre a célkitűzésekre. Összhangban van továbbá az európai klímarendeletben 4 meghatározott klímasemlegességi célkitűzéssel.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Ez a javaslat a 2011/93/EU irányelv átdolgozására irányul. Ebből adódóan jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 82. cikkének (2) bekezdése és 83. cikkének (1) bekezdése, amelyek a 2011/93/EU irányelv jogalapját képezik. A két jogalap lehetővé teszi az Európai Parlament és a Tanács számára, hogy irányelvek útján minimumszabályokat állapítson meg az ítéletek és határozatok kölcsönös elismerésének, valamint a határokon átnyúló vonatkozású büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésnek a megkönnyítéséhez, valamint minimumszabályokat állapítson meg a gyermekek szexuális kizsákmányolása területén a bűncselekményi tényállások és a szankciók meghatározására vonatkozóan.
·Változó geometria
Ami a változó geometriát illeti, ez a javaslat a jelenlegi irányelvhez hasonló megközelítést követ.
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban Írország bejelentheti, hogy részt kíván venni az irányelvnek az elfogadásában és alkalmazásában.
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a javaslatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.
·Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A gyermekek szexuális bántalmazásával és kizsákmányolásával kapcsolatos bűncselekmények határokon átnyúló jellege, amely indokolta az irányelv elfogadását, az elmúlt évtizedben még hangsúlyosabbá vált, és egyre elterjedtebbé vált az olyan online technológiák használata, amelyek lehetővé teszik és megkönnyítik az ilyen bűncselekményeket, illetve felerősítik azok következményeit. Annak érdekében, hogy az EU-ban mindenütt biztosítani lehessen mind az elkövetők büntetőeljárás alá vonását, mind pedig az áldozatok védelmét, ez a javaslat közös minimumszabályokat állapít meg a bűncselekményi tényállások meghatározására és a szankciók mértékére vonatkozóan. Ezt a célkitűzést a tagállamok egyénileg nem tudnának elérni, ezért csak uniós szintű fellépéssel valósítható meg. Ezen túlmenően, tekintettel e bűncselekmények egyre hangsúlyosabb online dimenziójára, közös szabályok hiányában a tagállamok nem lennének képesek hatékonyan: i. megakadályozni a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos bűncselekmények elkövetését a területükön; ii. a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező, gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos bűncselekményeket kivizsgálni és büntetőeljárás alá vonni; valamint iii. az áldozatokat azonosítani, és megfelelő segítséget nyújtani számukra. Tehát a javaslat teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdésében meghatározott szubszidiaritás elvét.
•Arányosság
Az irányelv e javaslat szerinti módosításai korlátozottak és célzottak, és céljuk az említett irányelv végrehajtása és értékelése során feltárt főbb hiányosságok hatékony kezelése. A hatásvizsgálat szerint a javasolt változtatások azokra a szempontokra korlátozódnak, amelyeket a tagállamok saját maguk nem tudnak kielégítően megvalósítani. Különösen a bűncselekmények fogalommeghatározásait kell uniós szinten kiigazítani a gyermekek határokon átnyúló szexuális bántalmazása és kizsákmányolása elleni küzdelem célkitűzésének elérése érdekében. Ami a megelőzéssel, az áldozatoknak nyújtott segítséggel, a nyomozással és a büntetőeljárásokkal kapcsolatos módosításokat illeti, azok a 2011/93/EU irányelv végrehajtásának nyomon követése során az elmúlt évtizedben felmerült konkrét hiányosságokra és kihívásokra reagálnak. Az ezen aktualizálásból eredő esetleges további adminisztratív terhek arányosnak tekinthetők az áldozatok és a társadalom egésze számára az ilyen típusú bűncselekmények megelőzéséhez és korai felderítéséhez kapcsolódó hosszú távú előnyökhöz viszonyítva, beleértve a költségelőnyöket is. Emellett az uniós központnak a megelőzés és az áldozatoknak nyújtott segítség terén betöltött támogató szerepe minimálisra csökkentené az ilyen adminisztratív terheket. A fentiek alapján a javaslat nem lépi túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket.
•A jogi aktus típusának megválasztása
E javaslat célja a gyermekek szexuális bántalmazásáról szóló irányelv célzott módosításainak előírása, amelyek az irányelv végrehajtása és értékelése során feltárt joghézagok, következetlenségek és hiányosságok kiküszöbölését hivatottak szolgálni. Mivel ez a javaslat a gyermekek szexuális bántalmazásáról szóló irányelv átdolgozására irányul, az azonos típusú jogi eszköz a legmegfelelőbb.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
2022 folyamán a Bizottság a 2020-as stratégiában bejelentettekkel összhangban értékelő tanulmányt készített a gyermekek szexuális bántalmazásáról szóló irányelv végrehajtásának értékelése céljából: azonosította a joghézagokat, a bevált gyakorlatokat és a kiemelt uniós szintű intézkedéseket. Az értékelő tanulmány 5 arra a következtetésre jutott, hogy az irányelv nem képes teljes mértékben kezelni az elmúlt évtizedekben bekövetkezett jelentős társadalmi és technológiai változásokból eredő kihívásokat. A tanulmány különösen aggályosnak találta az online megosztás exponenciális növekedését, az elkövetők személyazonosságának elrejtésére (és illegális tevékenységeik eltitkolására) vonatkozó lehetőségeinek bővülését, valamint a számonkérés elkerülését és további bűncselekmények elkövetését célzó, az elkövetők közötti összejátszás lehetőségének egyszerűsödését. Rámutatott az irányelv egyes rendelkezéseinek kétértelműségére, valamint az elkövetőkre vonatkozó nyomozásokkal és büntetőeljárásokkal kapcsolatos tartós kihívásokra. Megállapította továbbá, hogy a megelőzés és az áldozatoknak nyújtott segítség területén igen széles tere maradt a tagállami különbözőségeknek, ami számos tagállamban végrehajtási nehézségekhez és nem kielégítő eredményekhez vezetett. Arra a következtetésre jutott, hogy még az irányelv jelenlegi formájának teljes körű és megfelelő átültetése sem lenne alkalmas a gyermekek szexuális bántalmazásával és kizsákmányolásával kapcsolatos bűncselekmények bejelentésével, kivizsgálásával és büntetőeljárás alá vonásával kapcsolatos kihívások megfelelő kezelésére, és nem valósítaná meg azt a célt sem, hogy Unió-szerte kellően megalapozott intézkedéseket fogadjanak el a megelőzéssel és az áldozatoknak nyújtott segítséggel kapcsolatban.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A gyermekek szexuális bántalmazásáról szóló irányelv párhuzamos értékelése és az ezen értékelésben azonosított hiányosságok megszüntetésére irányuló lehetséges kezdeményezések hatásvizsgálata keretében széles körű konzultációra került sor. Ennek keretében 2021. szeptember 28. és október 26. között elérhetővé tették a kombinált értékelési ütemtervet/kezdeti hatásvizsgálatot a Bizottság „Ossza meg velünk véleményét!” portálján. Erre 17 érdekelt fél reagált. 2022 első felében célzott konzultációkra került sor, amelyek több technikai jellegű kérdést vetettek fel az irányelv felülvizsgálatával kapcsolatban. E konzultációkra a Bizottság saját szervezésében, illetve egy külső vállalkozótól megrendelt tanulmány keretében került sor. A legfontosabb megkérdezett érdekelt felek többek között a következők voltak:
–az irányelv végrehajtásában és átültetésében részt vevő tagállami nemzeti hatóságok (pl. bűnüldöző hatóságok; büntetés-végrehajtási, fogvatartási és feltételes szabadságra bocsátási szolgálatok; közigazgatási, gyermekvédelmi és igazságügyi hatóságok), valamint regionális és helyi hatóságok;
–az érintett uniós ügynökségek (beleértve az Europolt, az Eurojustot és az Alapjogi Ügynökséget (FRA));
–nem uniós országok érintett szervezetei, többek között az Egyesült Államok eltűnt és kizsákmányolt gyermekekkel foglalkozó nemzeti központja (NCMEC) és a kanadai gyermekvédelmi központ (C3P);
–az érintett nemzetközi szervezetek, köztük az Európa Tanács;
–az érintett ágazati érdekelt felek;
–forróvonal-szolgálatok, beleértve az EU által finanszírozott INHOPE hálózatot, valamint a gyermekvédelemre, a gyermekjogokra, a megelőzésre és a magánélet védelmére összpontosító egyéb civil társadalmi szervezeteket; továbbá
–a gyermekek szexuális bántalmazásával és kizsákmányolásával foglalkozó kutatók és tudományos szakemberek.
A Bizottság a lakosság számára is elérhető nyilvános konzultációt is folytatott azzal a céllal, hogy információt, bizonyítékokat és véleményeket gyűjtsön a szóban forgó kérdésekről, valamint hogy azokat beépítse az értékelési és hatásvizsgálati folyamatba. A tanulmány keretében közzétettek egy, az EU valamennyi hivatalos nyelvén elérhető kérdőívet a gyermekek szexuális bántalmazásáról szóló irányelv értékeléséről, és 2022. április 20. és 2022. július 13. között a Bizottság EUSurvey oldalán előzetes eszmecserét folytattak az irányelv felülvizsgálatára irányuló szakpolitikai kezdeményezés célkitűzéseiről. Összesen 49 válasz érkezett 23 országból, köztük 18 uniós tagállamból (Ausztria, Belgium, Csehország, Németország, Dánia, Észtország, Görögország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Málta, Hollandia, Portugália, Svédország és Szlovénia). Ezzel összefüggésben a Bizottsághoz a válaszok mellett huszonegy írásbeli észrevétel is érkezett, ebből tizenegy civil társadalmi szervezetektől, három üzleti szervezetek képviselőitől, négy IKT-vállalatoktól, egy az egyik nemzeti igazságügyi minisztérium képviselőjétől, egy az egyik jogi szakértőtől, egy pedig egy uniós polgártól.
A konzultációs folyamat általánosságban azt mutatta, hogy a gyermekeket hátrányosan érintik a jelenlegi irányelvnek a technológiai fejlődés, valamint a gyermekek és az elkövetők fokozott online jelenléte által lehetővé tett vagy elősegített új tendenciákkal kapcsolatos hiányosságai. Megerősítést nyert, hogy ezek az új tendenciák olyan új nyomozási kihívásokkal járnak, amelyeket mindenképp kezelni kell. Rámutatott továbbá arra, hogy jobban figyelembe kell venni a gyermekek szexuális bántalmazásával és kizsákmányolásával kapcsolatos bűncselekmények sajátosságait, beleértve az áldozatok által a bejelentés során tapasztalt nehézségeket, a célzott megelőzés és az áldozatsegítés szükségességét, valamint kezelni kell az olyan jelenségek által okozott problémákat, mint például a nemi erkölcs elleni bűncselekmények utazó elkövetői.
A Bizottság a javaslatban figyelembe vette és kezelte a konzultáció során azonosított főbb problémákat.
• Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása
Az értékelést és a hatásvizsgálatot egy külső vállalkozó által készített tanulmány támasztotta alá. Ezen túlmenően a Bizottság 2018. január 17. és 2019. szeptember 6. között hat szakértői munkaértekezletet szervezett, hogy információkat gyűjtsön a gyermekek szexuális bántalmazása és kizsákmányolása terén felmerülő kihívásokról és kérdésekről, valamint hogy megvitassa az irányelv végrehajtása során tapasztalt főbb nehézségeket, továbbá az irányelv relevanciáját az új és a várható tendenciák és fejlemények fényében. Amint azt az (átdolgozott) irányelvre irányuló javaslatot kísérő hatásvizsgálat 2. melléklete részletesen kifejti, az érdekelt felekkel folytatott konzultáció alábbi módszerei révén további külső szakértelem került becsatornázásra: felmérési interjúk, másodelemzés, online felmérés, nyilvános konzultáció, célzott interjúk, esettanulmányi interjúk és munkaértekezletek.
•Hatásvizsgálat
A javaslat előkészítése céljából elvégzett hatásvizsgálat három szakpolitikai lehetőséget értékelt, amelyek egy sor, egyre ambiciózusabb szakpolitikai intézkedést vázoltak fel. Ezek célja, hogy választ adjanak három problémaforrásra:
–mind a gyermekek fokozott online jelenléte, mind a legújabb technológiai fejlemények kihívást jelentenek a bűnüldözés számára, miközben új lehetőségeket teremtenek a bántalmazásra;
–a nyomozásra és a büntetőeljárásra vonatkozó eltérő tagállami jogi keretek nem biztosítják a gyermekek szexuális bántalmazása és kizsákmányolása elleni hatékony küzdelmet; továbbá
–a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az áldozatok segítésére irányuló tagállami erőfeszítések hiányosak: jellegük korlátozott, hatékonyságuk nem egyértelmű, és az érdekelt felek között hiányzik a koordináció.
A vizsgált három szakpolitikai alternatíva a következő volt:
–A. lehetőség: Célzott jogszabályi kiigazítások a jelenlegi keret kétértelműségének tisztázása, az új eszközökkel való összhang biztosítása, valamint a rendelkezésre álló információk mennyiségének és minőségének javítása érdekében.
–B. lehetőség: Az A. lehetőség, és a bűncselekmények fogalommeghatározásának módosítása a jelenlegi és a várható technológiai fejlődés figyelembevétele érdekében.
–C. lehetőség: A B. lehetőség, és jogszabály-módosítások a hatékonyabb megelőzés, az áldozatoknak nyújtott segítség, valamint a nyomozás és a büntetőeljárás alá vonás biztosítása érdekében, figyelembe véve a jelenség határokon átnyúló dimenzióját.
A társadalmi és gazdasági hatások, valamint az eredményesség és a hatékonyság értékelése alapján az előnyben részesített szakpolitikai alternatíva a C. lehetőség. Az előnyben részesített alternatíva a megelőzéstől a büntetőeljáráson át az áldozatoknak nyújtott segítségig terjedő szakpolitikai intézkedések szélesebb körét tartalmazza, amelyek orvosolnák mind az irányelvben azonosított eredeti kétértelműségeket és hiányosságokat, mind pedig azt, hogy az irányelvet aktualizálni kell annak érdekében, hogy – a hatékonyabb határokon átnyúló együttműködés biztosításával – lépést lehessen tartani az új és kialakulóban lévő tendenciákkal. A C. alternatíva tovább egyszerűsíti a nyomozásra és büntetőeljárásra vonatkozó nemzeti szabályokat, többek között a meglévő eszközök teljes körű mozgósításának biztosítása érdekében azért, hogy megakadályozzák a nemi erkölcs elleni bűncselekmények külföldön történő elkövetését, valamint hogy valamennyi tagállamban hatékony nyomozási módszerek álljanak rendelkezésre. Végezetül pontosabban meghatározza a megelőzésre és az áldozatoknak nyújtandó segítségre vonatkozó kötelezettségeket, és javítja a tagállamok közötti koordinációt, többek között a nemzeti hatóságok hálózatának munkája és a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel foglalkozó uniós központra való támaszkodás révén.
A gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos büntetőeljárások és nyomozások számának esetleges növekedése, amely a hatékonyabb nyomozati eszközökből és a tagállamokon belüli és tagállamok közötti jobb koordinációból eredhet, adminisztratív költségekkel járhat a tagállamok számára. Ugyanakkor minden bizonnyal jelentős előnyöket is fog hozni a gyermekek szexuális bántalmazása által a társadalomra háruló költségek korlátozása tekintetében. A kezdeményezés várhatóan jelentősen csökkenti a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos költségeket, ez pedig megtakarításokat eredményez a következők esetében: i. az elkövetők és a sértettek (pl. a bűncselekmény elkövetésének megakadályozása és a büntetőeljáráshoz, valamint az áldozatoknak nyújtott rövid és hosszú távú segítséghez kapcsolódó költségek megtakarítása); valamint ii. a társadalom egésze (pl. a gyermekek szexuális bántalmazásához és az ahhoz kapcsolódó traumához kapcsolódó termelékenységcsökkenés elkerülése révén).
A kezdeményezés pozitív hatással lesz a gyermekek alapvető jogaira, többek között a testi és mentális egészséghez, valamint a jóllétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz fűződő jogukra. A kezdeményezés emellett pozitív hatással lesz a gyermekkori szexuális bántalmazás felnőtt túlélőinek jogaira is azáltal, hogy javítja az áldozatoknak nyújtott kártérítést, segítségnyújtást és támogatást.
2022. december 13-án a hatásvizsgálatot benyújtották a Szabályozói Ellenőrzési Testületnek, amely 2023. január 18-án ülést tartott. A Testület 2023. január 20-án fenntartások mellett kedvező véleményt fogalmazott meg. A Testület rámutatott a hatásvizsgálat számos olyan szempontjára, amellyel foglalkozni kell. A Testület konkrétan a különböző lehetőségek értékelésének kiindulópontjaként leírt dinamikus alapforgatókönyv további pontosítását kérte, különös tekintettel a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló rendeletjavaslat által ebben a forgatókönyvben betöltött szerepre. További pontosítást kért a költség-haszon elemzést alátámasztó analitikai módszerről és feltételezésekről, valamint a nemzeti hatóságoknak a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos, javaslat szerinti szerepéről. Végezetül arra kérte a Bizottságot, hogy a végleges változatba foglaljon bele részletesebb magyarázatot a szakpolitikai alternatívák hátterét képező kompromisszumokról, valamint szisztematikusan mutassa be az érdekelt felek különböző kategóriái véleményét.
A hatásvizsgálat végleges változata figyelembe vette ezeket és a Testület egyéb részletesebb észrevételeit. A dokumentum egyértelműbb módon ismerteti a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló rendeletjavaslattal való kölcsönhatást, részletesebben kitér a költségek és hasznok értékelésére használt módszertanra, és bővebben kifejti a szakpolitikai lehetőségeket és az érdekelt felek véleményét. A Testület észrevételeit a javasolt átdolgozott irányelvben is figyelembe vették.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
A Bizottság Célravezető és hatásos szabályozás programjával (REFIT) összhangban a meglévő uniós jogszabályok felülvizsgálatára irányuló valamennyi kezdeményezésnek törekednie kell a tagállamok adminisztratív terheinek egyszerűsítésére és csökkentésére. A hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az előnyben részesített alternatíva valóban jelentene adminisztratív terhet, de ezt ellensúlyozná az intézkedéseknek a gyermekbántalmazás megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre, valamint e bűncselekmény áldozatainak védelmére gyakorolt pozitív hatása.
Az irányelv célzott módosításainak lényege a tagállamok azon képességének javítása, hogy hatékonyan tudjanak küzdeni a bűncselekmény elkövetése ellen, tekintettel az elmúlt években felmerült és kialakult fenyegetésekre és tendenciákra, valamint az új technológiai fejleményekre. A tagállamokra alkalmazandó új szabályok várhatóan javítani fogják a határokon átnyúló együttműködést mind a nyomozások és a büntetőeljárások, mind az áldozatoknak nyújtott segítség és támogatás tekintetében.
A kezdeményezés egyértelműbbé teszi a gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelem jogi környezetét a tagállamokban. A javaslathoz kapcsolódó, szabályozásból eredő terhek korlátozottak, mivel a javaslat főként a meglévő normák javításából, nem pedig teljesen új kötelezettségekből áll: a tagállamok már jelenleg is kivizsgálják, büntetőeljárás alá vonják és büntetik a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos bűncselekményeket. A javaslat csupán korlátozott számú fogalommeghatározást és önálló bűncselekményt vezet be a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatban, ami nagyon jelentős hatással lesz a bűncselekmények elleni küzdelemre; a tagállamok bizonyos köre már elfogadta ezeket, de még nem az összes tagállam. A tagállamokra háruló szabályozási és adminisztratív terhek nagy része a koordinációs kötelezettségekből, az egyértelmű referenciamutatók meghatározásából és az adatgyűjtés módosításaiból eredne. A tagállamok azonban már most is figyelembe veszik ezeket a szempontokat, amikor adatokat gyűjtenek a gyermekbántalmazásról; a javaslat célja a már meglévő folyamatok következetességének és átláthatóságának növelése, valamint a jelentéstétel javítása.
A javaslat várhatóan nem lesz hatással a kkv-kra és a versenyképességre. A vizsgált szakpolitikai lehetőségek költségét minden alternatíva esetében a tagállami hatóságok viselnék, nem pedig az uniós polgárok vagy vállalkozások.
•Alapjogok
Ez a kezdeményezés összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartájával. Hozzájárul az alábbi konkrét alapvető jogok megerősítéséhez: az emberi méltósághoz való jog (1. cikk), a személyi sérthetetlenséghez való jog (3. cikk), az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma (4. cikk), a gyermekek jogai (24. cikk).
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Ennek a jogalkotási javaslatnak nincs az uniós költségvetésre gyakorolt hatása.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A Bizottság ellenőrizni fogja az átdolgozott irányelv helyes és hatékony átültetését a részt vevő tagállamok nemzeti jogába. A Bizottság a végrehajtási szakasz folyamán rendszeresen szervez majd kapcsolattartó bizottsági üléseket valamennyi tagállam részvételével. A Bizottság rendszeres időközönként jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben értékeli az átdolgozott irányelv végrehajtását, működését és hatását.
Annak érdekében, hogy nyomon tudják követni és értékelni tudják a gyermekek szexuális bántalmazását és szexuális kizsákmányolását, a tagállamoknak rendelkezniük kell adatgyűjtési mechanizmusokkal vagy kapcsolattartó pontokkal. Ezen okok miatt az irányelv kiegészül a 31. cikkel, amely szerint a tagállamoknak rendelkezniük kell a 3–9. cikkben említett bűncselekményekre vonatkozó nyilvános statisztikák gyűjtésére, fejlesztésére, előállítására és közzétételére szolgáló rendszerrel. A tagállamoknak háromévente népességalapú felmérést kell végezniük a Bizottság (Eurostat) harmonizált módszertanának felhasználásával, hogy adatokat gyűjtsenek az irányelv hatálya alá tartozó bűncselekmények áldozatainak számáról. Ennek alapján kell elvégezniük az ezen irányelv hatálya alá tartozó valamennyi bűncselekmény előfordulási gyakoriságának és tendenciáinak értékelését. A tagállamok ezeket az adatokat a Bizottságnak (Eurostat) továbbítják. A közigazgatási adatok EU-n belüli összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a tagállamoknak közigazgatási adatokat kell gyűjteniük az uniós központtal együttműködésben kidolgozott közös adatbontások alapján, és ezeket az adatokat évente továbbítaniuk kell az uniós központnak. Az uniós központ támogatná a tagállamokat a 3–9. cikk szerinti bűncselekményekre vonatkozó adatgyűjtésben, többek között azáltal, hogy közös normákat állapít meg a számlálási egységekre, a számlálási szabályokra, a közös adatbontásokra, a jelentéstételi formátumokra és a bűncselekmények osztályozására vonatkozóan. A tagállamok által gyűjtött statisztikákat továbbítani kell az uniós központnak és a Bizottságnak, és az összegyűjtött statisztikákat évente nyilvánosságra kell hozni. Végezetül a tagállamoknak támogatniuk kell a javaslat hatálya alá tartozó bűncselekmények kiváltó okaira, hatásaira, előfordulására, hatékony megelőző intézkedéseire, a hatékony áldozatsegítő intézkedésekre és az elítélések arányára vonatkozó kutatások végzését.
•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)
Tekintettel arra, hogy a javaslat a meglévő irányelvhez képest több jogi kötelezettséget tartalmaz, az átültető intézkedésekről szóló értesítéshez magyarázó dokumentumokat kell csatolni, beleértve a nemzeti rendelkezések és az irányelv közötti megfelelési táblázatot is. Ez arra szolgál, hogy a tagállamok által a meglévő jogszabályokhoz hozzáadott átültető intézkedések egyértelműen azonosíthatók legyenek.
Az e javaslat átültetése érdekében elfogadott intézkedések valószínűleg nem egyetlen jogi szövegre korlátozódnak. Ezért a tagállamoknak magyarázó dokumentumot kell benyújtaniuk, amelyben tájékoztatják a Bizottsággal az ezen irányelv átültetése során elfogadott rendelkezések szövegéről. E dokumentumnak azt is tartalmaznia kell, hogy ezek a rendelkezések milyen kölcsönhatásban vannak a 2011/93/EU irányelv átültetése céljából már elfogadott rendelkezésekkel és az egyéb vonatkozó uniós szakpolitikák hatálya alá tartozó rendelkezésekkel.
A Bizottság iránymutatásokat dolgoz ki a megelőzésre és az áldozatoknak nyújtott segítségre vonatkozó kötelezettségek végrehajtásához, és ezeket kellő időben a tagállamok rendelkezésére bocsátja. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja nemrégiben közzétette a „Help Seeker and Perpetrator Prevention Initiatives – Child Sexual Abuse and Exploitation” (Kezdeményezések a segítségkérőkre és az elkövetőkre vonatkozó prevencióval kapcsolatban – A gyermekek szexuális bántalmazása és kizsákmányolása) című jelentését 6 annak érdekében, hogy támogassa az uniós tagállamokat és más országokat az azon személyekkel szembeni hatékony megelőzési kezdeményezések bevezetésében, akik attól tartanak, hogy gyermekekkel szembeni bűncselekményeket fognak elkövetni. Ez szolgál alapul a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére irányuló kezdeményezéseket összegyűjtő uniós informatikai platform kidolgozásához, amely támogatni fogja az uniós tagállamokat és más érdekelt feleket abban, hogy saját kulturális és társadalmi környezetüknek és szükségleteiknek megfelelő, testre szabott megelőzési politikákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Az ezen irányelvben alkalmazott terminológiát az irányelv teljes szövegében összehangolták az elismert nemzetközi standardokkal, például az intézményközi munkacsoport által 2016. január 28-án Luxemburgban elfogadott, a gyermekek szexuális kizsákmányolással és szexuális bántalmazásával szembeni védelmére vonatkozó terminológiai iránymutatásokkal 7 .
A javasolt módosítások a következők:
2. cikk: a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokhoz való hozzáférés gyakran az első lépés a gyakorlati bántalmazás felé, függetlenül attól, hogy valós vagy valósághű bántalmazást és kizsákmányolást ábrázol-e 8 . A kibővített-, kiterjesztett- és virtuálisvalóság-környezetek fejlődése, valamint a mesterséges intelligenciával való visszaélés lehetősége az úgynevezett mélykamu („deepfake”) – azaz szintetikusan létrehozott, de valósnak tűnő, a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló – képek létrehozása céljából, már bővítette a „kép” fogalommeghatározását: az ilyen anyagok avatárokat – többek között érzékszervi visszajelzéseket – használnak, például az érintés érzetét nyújtó eszközök révén. A 2. cikk (3) bekezdésének d) pontján végrehajtott módosítások célja annak biztosítása, hogy a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok fogalommeghatározása kellően technológiasemleges és ezáltal időtálló módon lefedje ezeket és a jövőbeli technológiafejlesztést. Forgalomban vannak olyan kézikönyvek, amelyek tanácsot adnak a gyermekek kiszemeléséhez, elcsábításához és bántalmazásához, ahhoz, hogy a bántalmazó hogyan kerülje el az azonosítást, nyomozást és felelősségre vonást, valamint az anyagok lehető leghatékonyabb elrejtéséhez. Az akadályok csökkentésével és a szükséges „know-how” biztosításával ezek az úgynevezett „pedofiloknak szóló kézikönyvek” hozzájárulnak az elkövetők felbujtásához és a szexuális zaklatás elkövetésének támogatásához, ezért azokat is bűncselekménnyé kell nyilvánítani. A 2. cikk tartalmazza továbbá a kortársak fogalommeghatározását: olyan személyek, gyermekek vagy felnőttek, akiknek az életkora, pszichológiai és fizikai fejlettségi, illetve érettségi foka közel áll egymáshoz.
3. cikk: a 3. cikk módosításainak célja, hogy biztosítsa az összhangot a javaslatban és az (EU) .../... irányelvben [a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről szóló irányelvjavaslat] a hasonló bűncselekmények tekintetében előírt szankciók mértéke között. Ez magában foglalja azt a módosítást is, amely a fogalommeghatározást kiterjeszti arra a cselekményre is, amikor a beleegyezési korhatárt el nem ért gyermeket kényszerítés, erőszak vagy fenyegetés alkalmazása nélkül csábítanak arra, hogy egy másik személlyel szexuális tevékenységet folytasson.
4. cikk: a gyermekkel folytatott szexuális tevékenységért, amennyiben gyermekprostitúció céljából valósul meg (4. cikk (7) bekezdés), a kiszabott szankciók mértéke a beleegyezési korhatárt el nem ért gyermek esetében 8 évre, a beleegyezési korhatárt betöltött gyermek esetében pedig 4 évre emelkedik. A szabadságvesztés meghosszabbítására a közelmúltbeli vívmányokkal, többek között az (EU) .../... irányelvvel [a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről szóló irányelvjavaslat] való összhang biztosítása érdekében van szükség.
5. cikk: közérdek fűződik a gyermekek szexuális bántalmazása ellen közérdekből eljáró szervezetek – például az INHOPE (Internetes Forróvonal-szolgáltatók Nemzetközi Szövetsége) – munkájának támogatásához. Ezek a szervezetek lakossági bejelentéseket kapnak a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokkal kapcsolatban, és elősegítik az ilyen anyagok eltávolítását és a bűncselekmény kivizsgálását. Amennyiben ezek a közérdekből eljáró szervezetek eltávolítás vagy nyomozás céljából gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló képeknek vagy videóknak minősülő anyagokat vizsgálnak, elemeznek vagy más módon feldolgoznak, az ilyen adatkezelést nem szabad bűncselekménnyé nyilvánítani. Ezért ennek megfelelően korlátozni kell a megfelelő bűncselekmények fogalommeghatározását, egyértelművé téve, hogy az ilyen adatkezelés nem tekinthető „jogellenesnek”, ha azt az ilyen szervezeteknek a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságai engedélyezték.
6. cikk: a 6. cikk módosításai biztosítják, hogy minden tagállamban bűncselekménnyé nyilvánítsák az online kapcsolatfelvétel valamennyi formáját, beleértve a gyermekek szexuális bántalmazása és kizsákmányolása bűncselekményének online elkövetését célzó kapcsolatfelvételt is.
7. cikk: az új 7. cikk célja annak biztosítása, hogy valamennyi tagállam bűncselekménnyé nyilvánítsa a gyermekek szexuális bántalmazása online élő közvetítését, valamint biztosítsa annak hatékony kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását. Az elmúlt években ez a jelenség egyre gyakrabban fordult elő, és sajátos nyomozási kihívásokat vetett fel: az online közvetítések csak átmenetileg érhetőek el, ebből adódóan a nyomozó szerveknek nem áll rendelkezésére elég bizonyíték.
8. cikk: az új 8. cikk azáltal, hogy bűncselekménnyé nyilvánítja az online infrastruktúra működtetését a gyermekek szexuális bántalmazásának vagy kizsákmányolásának lehetővé tétele vagy ösztönzése céljából, a „dark webnek” az elkövetők vagy potenciális elkövetők közösségeinek létrehozásában és a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok terjesztésében játszott szerepét igyekszik kezelni.
10. cikk: a 10. cikk módosításainak célja az irányelv szövegében jelenleg fennálló kétértelműségek tisztázása, többek között annak biztosítása révén, hogy a beleegyezésen alapuló szexuális tevékenységek esetében a bűncselekménnyé nyilvánítás alóli mentességet helyesen úgy értelmezzék, hogy az kizárólag a gyermekek között vagy kortársak között, nem pedig a beleegyezési korhatárt betöltött gyermek és bármely életkorú felnőtt között előállított és birtokolt anyagokra vonatkozik.
12. cikk: a 12. cikk módosításainak célja annak a kockázatnak a kezelése, hogy az elkövetők foglalkoztatás vagy önkéntes tevékenységek révén újra kapcsolatba kerülhetnek gyermekekkel. Az új szöveg előírja, hogy az olyan szakmai vagy önkéntes tevékenységek esetében, amely gyermekekkel való szoros kapcsolattartással jár, valamint a gyermekek szexuális bántalmazása ellen közérdekből eljáró szervezetekbe való felvételkor a toborzó munkáltatóknak be kell kérniük a felvételre kerülő személyek esetleges büntetett előéletére vonatkozó adatokat. Arra is kötelezi a tagállamokat, hogy az ilyen megkeresésekre válaszul a kért adatokat a lehető legteljesebben rendelkezésre bocsássák, adott esetben az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer vagy bármely más megfelelő információforrás felhasználásával.
14. cikk: a jogi személyekkel szemben kiszabható szankciókat szabályozó cikket módosították annak érdekében, hogy összhangba kerüljön a legújabb vívmányokkal: a lehetséges szankciók példáinak listáját kibővítették a közfinanszírozásból való kizárásra történő kifejezett hivatkozással, és harmonizált módszertant illesztettek be a minimális pénzbírságok kiszámítására vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy a tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy azok a jogi személyek, amelyek hasznot húznak az uniós korlátozó intézkedések megsértésével elkövetett bűncselekmények mások általi elkövetéséből, olyan, a jogsértés maximális büntetésének minimumszintje szerint meghatározott súlyosságával arányos pénzbírsággal legyenek büntethetők, amely nem lehet kevesebb a bírság kiszabásáról szóló határozatot megelőző üzleti évben elért teljes világméretű árbevételének 1–5 %-ánál. A jogi személyek felelőssége nem zárja ki a jelen irányelvben meghatározott bűncselekményeket elkövető természetes személyek elleni büntetőeljárás lehetőségét.
15. cikk: a bevezetett módosítások teljessé és egyértelművé teszik azokat a helyzeteket, amelyekben a tagállamok jogosultak arra, hogy ne indítsanak büntetőeljárást vagy ne szabjanak ki büntetést a szexuális bántalmazás és szexuális kizsákmányolás gyermek áldozatai ellen olyan bűncselekményekben való részvételük miatt, amelyek elkövetésére kényszerítették őket, ideértve a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok terjesztését, felajánlását, nyújtását vagy elérhetővé tételét is. A vonatkozó preambulumbekezdést módosították annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a „kényszerítés” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja azokat a helyzeteket is, amikor a gyermeket erőszak vagy kényszerítés nélkül csábították a cselekmény elkövetésére.
16. cikk: a 16. cikk (2) bekezdése módosításainak célja annak biztosítása, hogy az elévülési idő ne kezdődhessen meg az áldozat nagykorúvá válása előtt, valamint hogy minimális elévülési időt állapítsanak meg annak érdekében, hogy az áldozat ténylegesen az igazságszolgáltatáshoz fordulhasson. A módosítások a következő minimumszabályokat írják elő az elévülési idő tekintetében:
–Az ezen irányelv alapján legalább 3 évig terjedő maximális büntetési tétellel büntetendő bűncselekmények esetében az elévülési idő legalább 20 év. A nagykorúvá válástól számítva ez azt jelenti, hogy az elévülési idő csak akkor jár le, amikor az áldozat legalább 38 éves.
–Az ezen irányelv alapján legalább 5 évig terjedő maximális büntetési tétellel büntetendő bűncselekmények esetében az elévülési idő legalább 25 év. A nagykorúvá válástól számítva ez azt jelenti, hogy az elévülési idő csak akkor jár le, amikor az áldozat legalább 43 éves.
–Az ezen irányelv alapján legalább 8 évig terjedő maximális büntetési tétellel büntetendő bűncselekmények esetében az elévülési idő legalább 30 év. A nagykorúvá válástól számítva ez azt jelenti, hogy az elévülési idő csak akkor jár le, amikor az áldozat legalább 48 éves.
Az elévülési időre vonatkozó javasolt megközelítés indokolása a következő:
–Kutatásokból kiderül, hogy a gyermekek szexuális bántalmazásának és kizsákmányolásának áldozatainak a bántalmazást követően gyakran évtizedekig nem képesek bejelenteni a bűncselekményt. A bűncselekmény bejelentéséhez, vagy akár csak ahhoz, hogy beszélni tudjanak az eseményekről, az áldozatoknak túl kell lépniük a szégyenérzeten, bűntudaton és önvádon, amelyek többek között a szexuális bántalmazást még mindig övező társadalmi és kulturális megbélyegzéssel, a bántalmazás körülményeinek titkosságával, az elkövető általi fenyegetéssel vagy vádló magatartással és/vagy az elszenvedett traumával függhetnek össze. Erre sokan évtizedekig nem képesek. 9
–Egy friss tanulmány szerint átlagosan 17,2–21,4 év telik el az erőszak megtörténtétől addig, amíg a gyermekkori szexuális bántalmazás túlélői beszélni tudnak az őket ért traumáról. A túlélők mintegy 60–70 %-a felnőttkoráig egyáltalán nem képes az eseményekről beszélni. A túlélők 27,8 %-a senkivel nem osztja meg a vele történteket. 10 Elsősorban az áldozatok életkorából és neméből lehet arra következtetni, hogy későn vagy soha nem közlik, mi történt velük. A tendencia azt mutatja, hogy a fiatalabb gyermekek és fiúk kevésbé képesek a velük történt erőszakról beszélni. 11
–Jelenleg az elévülési szabályok tagállamonként igen eltérőek. Egyes tagállamok teljes mértékben eltörölték az elévülést az irányelv hatálya alá tartozó valamennyi bűncselekmény vagy azok többsége tekintetében. Néhány más tagállam nagyon rövid elévülési időt ír csak elő az irányelv hatálya alá tartozó valamennyi bűncselekmény vagy azok többsége tekintetében; ez még azelőtt lejár, hogy a sértett betölti a 40. életévét. A tagállamok egy másik csoportja az irányelv hatálya alá tartozó valamennyi bűncselekmény vagy azok többsége tekintetében fenntartja az elévülési időt, amely azt követően jár le, hogy a sértett betöltötte a 40. életévét.
–Ezekből a tagállami eltérésekből adódóan az EU-n belül egyenlőtlenül érvényesül az áldozatok igazságszolgáltatáshoz való joga az érintett bűnelkövetők büntetőeljárás alá vonása és a kártérítéshez jutás tekintetében. Emellett az elkövetők kihasználhatják a rendszert, és elkerülhetik a büntetőeljárást azáltal, hogy olyan országba költöznek, ahol az elévülési idő rövidebb, és ezért már lejárt. Ez a helyzet azzal a veszéllyel jár, hogy a potenciális elkövetők kibújnak a büntetőeljárás alól, és évtizedekig továbbra is veszélyt jelentenek a gyermekekre.
–A fentiek fényében egyértelműnek tűnik, hogy a gyermekek szexuális bántalmazásával és kizsákmányolásával kapcsolatos bűncselekmények hatékony kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása, valamint az áldozatoknak nyújtott megfelelő segítség és támogatás csak akkor garantálható, ha az elévülési idő kellően hosszú időt biztosít az áldozatok számára, hogy bejelentsék a bűncselekményt és csak akkor vegyenek részt a nyomozásban, amikor arra már készen állnak.
A 16. cikk (3)–(5) bekezdését érintő módosítások célja az irányelv értékelése és az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során felmerült, különösen az online technológiák használatával kapcsolatos nyomozási kihívások kezelése. E módosítások előírják a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a 3–9. cikkben említett bűncselekmények ügyében nyomozást és büntetőeljárás alá vonást végző személyek, egységek vagy szolgálatok elegendő személyzettel, szakértelemmel és hatékony nyomozási eszközökkel rendelkezzenek, beleértve a dark weben történő fedett nyomozás lefolytatásának lehetőségét is.
17. cikk: a gyermekek szexuális bántalmazásának felszámolására és a további szexuális bántalmazás megelőzésére irányuló erőfeszítések tekintetében továbbra is komoly kihívást jelent, hogy kevéssé jelentik be a gyermekek szexuális bántalmazását, többek között azért, mert az oktatók és az egészségügyi szolgáltatók, valamint a gyermekekkel szoros kapcsolatban álló egyéb szakemberek vonakodhatnak azt állítani, hogy bárki – esetleg egy kolléga vagy kortárs – gyermekeket bántalmazott szexuálisan. A 17. cikk (3) bekezdését úgy módosították, hogy bejelentési kötelezettséget vezessenek be annak érdekében, hogy jogbiztonságot nyújtsanak az ilyen szakemberek számára, a 17. cikk (4) bekezdése viszont biztosítja, hogy ez a bejelentési kötelezettség ne vonatkozzon az egészségügyi ágazatban az elkövetőkkel vagy olyan személyekkel dolgozó szakemberekre, akik attól tartanak, hogy bűncselekményt követhetnek el.
18. cikk: ez a cikk [az áldozatok jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló 2012/29/EU irányelv módosításáról szóló irányelvjavaslattal módosított,] az áldozatok jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló 2012/29/EU irányelv (az áldozatok jogairól szóló irányelv) 5. és 5a. cikke szerint az áldozatokat megillető jogokra épül annak érdekében, hogy a bűncselekmények bejelentése esetén könnyen hozzáférhető és gyermekbarát bejelentési csatornák álljanak rendelkezésre.
21. cikk: ez a cikk [az áldozatok jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló 2012/29/EU irányelv módosításáról szóló irányelvjavaslattal módosított,] az áldozatok jogairól szóló irányelvvel összhangban kiterjeszti az áldozatoknak nyújtott segítség és támogatás rendelkezésre állását annak érdekében, hogy a gyermekek megkapják a szükséges és életkoruknak megfelelő gondoskodást. A bevált gyakorlatok tagállamok közötti fejlesztésének és kiterjesztésének támogatása érdekében az uniós központ – létrehozását követően – támogatná a tagállamok erőfeszítéseit azáltal, hogy információkat gyűjt a rendelkezésre álló intézkedésekről és programokról, és ezeket az információkat széles körben elérhetővé teszi.
22. cikk: a módosított cikk célja, hogy a gyermekkorú sértettnek a büntetőeljárás céljából végzett orvosi vizsgálata, amely újra traumatizálhatja a gyermeket, a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjon, és azt megfelelően képzett szakemberek végezzék.
23. cikk: ez az új cikk megerősíti a gyermekek szexuális bántalmazása áldozatainak és túlélőinek helyzetét azáltal, hogy megerősíti azon jogukat, hogy kártérítést igényeljenek a gyermekek szexuális bántalmazásával és kizsákmányolásával kapcsolatos bűncselekményekkel kapcsolatban elszenvedett károkért, beleértve a bántalmazással kapcsolatos anyagok online terjesztése által okozott károkat is. Megerősíti az uniós minimumszabályokat mind a kártérítés igénylésére rendelkezésre álló határidő, mind pedig a kártérítés összegének meghatározásakor figyelembe veendő elemek tekintetében. Az áldozatok jogairól szóló irányelv szerinti uniós minimumszabályokkal összhangban bővíti továbbá azon személyek és szervezetek számát, akiket vagy amelyeket felelősnek kell tekinteni az ilyen kártérítés nyújtásáért, ideértve a jogi személyeket is, valamint adott esetben a bűncselekmények áldozatainak javára létrehozott nemzeti kárenyhítési rendszerekből nyújtott kártérítést.
24. cikk: ez az új cikk a gyermekek szexuális bántalmazásának és kizsákmányolásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre irányuló nemzeti erőfeszítések összehangolásának hiányához kapcsolódó kihívásokkal foglalkozik annak révén, hogy előírja minden tagállam számára, hogy hozzanak létre az ilyen koordinációért és az adatgyűjtésért felelős nemzeti hatóságokat.
25. cikk: ez az új cikk arra kötelezi a tagállamokat, hogy nemzeti szinten hozzák létre a többszereplős és több érintett fél részvételével zajló együttműködés és a gyermekek online és offline szexuális bántalmazásának megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában részt vevő valamennyi érintett fél részvételével történő koordináció biztosításához szükséges mechanizmusokat.
26. cikk: naprakésszé tették a cikk címét és a cikket kísérő preambulumbekezdéseket, hogy a gyermekek szexuális kizsákmányolással és szexuális visszaéléssel szembeni védelméről szóló terminológiai iránymutatásokban 12 a korábban használt „gyermekszexturizmus” kifejezéssel kapcsolatban javasolt terminológiát használják.
27. cikk: az első bekezdésben tett módosítások egyértelművé teszik, hogy az azok számára összeállított megelőzési programokat, akik attól tartanak, hogy bűncselekményt követhetnek el, e személyek csoportja számára kell fenntartani, és hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell az e programokhoz való hozzáférést. Az új (2) bekezdés célja, hogy biztosítsa e programok hozzáférhetőségét, és hogy összhangban legyenek az egészségügyi ellátásra vonatkozó nemzeti előírásokkal.
28. cikk: a módosítások célja, hogy tovább pontosítsák a megelőzési programok azon típusait, amelyek csökkentik annak valószínűségét, hogy a gyermek áldozattá válik ((1) bekezdés) és egy személy bűncselekményt követ el ((2) bekezdés). A kapcsolódó preambulumbekezdéseket további példákkal egészítették ki. A cikk előírja a tagállamok számára, hogy a gyermekbarát igazságszolgáltatás biztosítása érdekében mozdítsák elő a rendszeres képzést nemcsak a szexuális zaklatás vagy kizsákmányolás gyermek áldozataival valószínűleg közvetlen kapcsolatba kerülő rendőrök számára, hanem a bírók és más érintett szakemberek számára is. Arra kötelezi a tagállamokat, hogy dolgozzanak a gyermekek online és offline szexuális bántalmazásának megelőzésén, és előírja számukra, hogy fogadjanak el külön megelőzési programokat a közösségi környezetben élő gondozott gyermekek számára, tekintettel a sajátos kiszolgáltatottságukra. Végezetül a módosítások e tekintetben kulcsfontosságú koordinációs és tudásközponti szerepet ruháznak a jövőbeli uniós központra.
31. cikk: ez az új cikk arra kötelezi a tagállamokat, hogy az uniós központtal együttműködésben kidolgozott közös módszertant követve rendszeresen gyűjtsenek statisztikákat az irányelvben foglalt bűncselekményekről, osszák meg ezeket a statisztikákat az uniós központtal és a Bizottsággal, és tegyék azokat nyilvánosan hozzáférhetővé. Az uniós központnak pedig össze kell gyűjtenie az összes beérkezett statisztikát, és a gyűjteményt nyilvánosan elérhetővé tennie.
32. cikk: ez a jelentéstételről szóló új cikk a korábbi cikk helyébe lép, és ötévenkénti jelentéstételi kötelezettséget ír elő a Bizottság számára az irányelv alkalmazásáról az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa felé.
33. cikk: az e cikkben szereplő módosítások egyértelművé teszik azokat a rendelkezéseket, amelyeket a tagállamoknak át kell ültetniük, vagyis amelyeket a 2011/93/EGK irányelvhez képest módosítottak.
34. cikk: ez az új cikk hatályon kívül helyezi a 2011/93/EU irányelvet, és egyértelművé teszi a javasolt irányelvvel kapcsolatos átültetési kötelezettségeket a 2011/93/EU irányelvhez képest.
35. cikk: ez az új cikk meghatározza az irányelv hatálybalépésének időpontját. Meghatározza továbbá az irányelv nagy része alkalmazásának kezdetét, valamint az uniós központra vonatkozó rendelkezések alkalmazásának kezdőnapját. Ez a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló rendeletjavaslattal kapcsolatos intézményközi tárgyalásokon jelenleg tárgyalt uniós központ létrehozásának időpontjától függ.
36. cikk: e cikk módosítása arra korlátozódik, hogy nyitva hagyja az elfogadás helyét és időpontját, amelyeket később fognak meghatározni.
⇩ új szöveg
2024/0035 (COD)
🡻 2011/93/EU (kiigazított szöveg)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia⌦ ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok ⌫ elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 82. cikke (2) bekezdésére, valamint 83. cikkének (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
⇩ új szöveg
(1)A 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet számos ponton módosítani kell 13 . Az irányelvet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.
🡻 2011/93/EU (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(2)A gyermekek szexuális bántalmazása és szexuális kizsákmányolása – ideértve a gyermekpornográfiát ⌦ ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat ⌫ is – különösen súlyosan sérti az alapvető jogokat, kiváltképpen a gyermekeknek a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogát, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének a gyermek jogairól szóló, 1989. évi egyezménye és az Európai Unió Alapjogi Chartája 14 állapít meg.
🡻 2011/93/EU (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(3)Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Unió elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájában előírt jogokat, szabadságokat és elveket, amely Charta 24. cikkének (2) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy a gyermekekkel kapcsolatos – akár állami hatóságok, akár magánintézmények által végzett – tevékenységekben a gyermek legfőbb érdekeinek kell az elsődleges szempontnak lennie. Ezenkívül „A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa” (4) ⇨ „A gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelmet célzó uniós stratégia” 15 ⇦ egyértelműen prioritásként kezeli a gyermekek szexuális bántalmazása és szexuális kizsákmányolása, valamint a gyermekpornográfia ⇨ ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok elleni – többek között az uniós jogszabályok folyamatos eredményességét szükség esetén azok naprakésszé tétele révén biztosító intézkedésekkel történő ⇦ elleni küzdelmet ⌦ küzdelem fokozását ⌫. ⇨ Ezt az uniós gyermekjogi stratégiának a gyermekekkel szembeni erőszak elleni küzdelemre és a gyermekbarát igazságszolgáltatás biztosítására irányuló célkitűzése is alátámasztja ⇦ .
🡻 2011/93/EU (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(4)A gyermekpornográfia, vagyis a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló képek ⌦ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok ⌫, valamint a gyermekek szexuális bántalmazásának és szexuális kizsákmányolásának más különösen súlyos formái az új technológiák és az internet használata révén egyre növekvő méreteket öltenek, és egyre terjednek.
🡻 2011/93/EU (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(5)A gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló, 2003. december 22-i 2004/68/IB tanácsi kerethatározat [5] közelíti a tagállami jogszabályokat a gyermekek szexuális bántalmazása és szexuális kizsákmányolása legsúlyosabb formáinak büntetendővé tétele, a belföldi joghatóság kiterjesztése, továbbá a sértettek számára nyújtandó támogatás minimumszintjének előírása érdekében. A büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló, 2001. március 15-i 2001/220/IB tanácsi kerethatározat számos jogot biztosít a sértettek számára a büntetőeljárásban, beleértve a védelemhez és a kártérítéshez való jogot. ⇨ A 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 16 meghatározza az áldozatok jogait valamennyi bűncselekmény valamennyi áldozata esetében, beleértve a szexuális bántalmazás gyermek áldozatait is. Ezek a jogok magukban foglalják a tájékoztatáshoz való jogot, az áldozatok egyéni szükségleteivel összhangban álló támogatáshoz és védelemhez való jogot, az eljárási jogokat és az elkövető által nyújtandó kártérítésről történő döntéshez való jogot. Az áldozatok jogairól szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat tovább erősíti a bűncselekmények áldozatainak jogait az EU-ban, beleértve a bűncselekmények gyermek áldozatainak támogatáshoz és védelemhez való jogának megerősítését 17 . Ez az irányelv az áldozatok jogairól szóló irányelvre épül, és amellett alkalmazandó. ⇦Emellett a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről és rendezéséről szóló, 2009. november 30-i 18 2009/948/IB tanácsi kerethatározat végrehajtása elősegíti a büntetőeljárások összehangolását a gyermekek szexuális bántalmazását, szexuális kizsákmányolását és a gyermekpornográfiát ⌦ ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat ⌫ érintő ügyekben. ⇨ Amennyiben ilyen ügyekben a büntetőeljárás lefolytatása több tagállam joghatósága alá tartozik, az érintett tagállamoknak együtt kell működniük annak meghatározásában, hogy melyik tagállam van a legmegfelelőbb helyzetben a büntetőeljárás lefolytatásához. Amennyiben az érintett tagállamok illetékes hatóságai a 2009/948/IB tanácsi kerethatározat 19 szerinti együttműködést vagy közvetlen konzultációkat követően úgy döntenek, hogy a büntetőeljárás átadása révén egyetlen tagállamban központosítják a büntetőeljárást, az ilyen átadás tekintetében az (EU) .../... rendeletet [a büntetőeljárás átadásáról szóló rendeletjavaslat] 20 kell alkalmazni. ⇦
🡻 2011/93/EU, (5) preambulumbekezdés
(6)Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a gyermek jogairól szóló egyezménye 34. cikkével összhangban a részes államok vállalják, hogy a gyermeket megvédik a szexuális kizsákmányolás és a szexuális bántalmazás valamennyi formájától. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a gyermek jogairól szóló 2000. évi egyezményét kiegészítő, a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló fakultatív jegyzőkönyve, továbbá különösen az Európa Tanács gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása elleni védelméről szóló 2007. évi egyezménye alapvető fontosságú lépések az e területen folytatott nemzetközi együttműködés erősítésének útján.
🡻 2011/93/EU (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(7)A súlyos bűncselekmények – így a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia ⌦ ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok ⌫ – olyan átfogó megközelítést tesznek szükségessé, amely kiterjed a bűnelkövetőkkel szembeni bűnvádi eljárás lefolytatására, a gyermek áldozatok védelmére, valamint a jelenség megelőzésére ⇨ , beleértve az azzal kapcsolatos közelmúltbeli és előrelátható fejleményeket és tendenciákat, amelyek során egyre nagyobb mértékben kerül sor online technológiák alkalmazására. E célból a jelenlegi jogi keretet naprakésszé kell tenni annak érdekében, hogy az továbbra is eredményes maradjon ⇦. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának és az Egyesült Nemzetek Szervezete gyermek jogairól szóló egyezményének megfelelően a gyermek legfőbb érdekeinek kell az elsődleges szempontnak lennie az e bűncselekmények elleni küzdelem érdekében tett intézkedések végrehajtása során. A 2004/68/IB kerethatározatot olyan új jogi aktussal kell felváltani, amely átfogó jogi keretet nyújt az említett célkitűzés megvalósítása érdekében.
🡻 2011/93/EU (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(8)Ennek az irányelvnek teljes mértékben ki kell egészítenie az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat 21 felváltásáról szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet, mivel az emberkereskedelem egyes áldozatai egyben szexuális bántalmazás vagy szexuális kizsákmányolás gyermek áldozatai is.
🡻 2011/93/EU (8) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(9)A pornográf ⌦ gyermekek szexuális bántalmazását bemutató ⌫előadással kapcsolatos cselekmények bűncselekménnyé nyilvánításának összefüggésében ezen irányelv olyan tevékenységekre utal, amelyek közönségnek szóló, szervezett, élő bemutatók, ezáltal kizárva a fogalommeghatározásból az egyetértés alapján eljáró egyenlő felekkortársak közti személyes és közvetlen kommunikációt, valamint a belegyezési korhatárt betöltött gyermekeket és partnereiket.
🡻 2011/93/EU (9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(10)A gyermekpornográfiának ⌦ ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagoknak ⌫ gyakran részét képezik olyan képek, amelyek gyermekek felnőttek általi szexuális bántalmazását ábrázolják. Ezek olyan képek is lehetnek, amelyek kifejezetten szexuális magatartást tanúsító gyermekeket, vagy gyermek nemi szerveit ábrázolják. E képeket elsődlegesen szexuális célból készítik vagy használják, és a gyermek tudtával vagy tudta nélkül fordítják haszonszerzésre. Továbbá a gyermekpornográfia ⌦ ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok ⌫ fogalmába tartoznak az olyan, elsődlegesen szexuális célú, valósághű képek is, amelyek kifejezetten szexuális jellegű magatartást tanúsító, vagy ilyen magatartást tanúsítóként ábrázolt gyermekeket ábrázolnak ⇨ , valamint az úgynevezett „pedofiloknak szóló kézikönyvek” ⇦ .
⇩ új szöveg
(11)Kutatások kimutatták, hogy a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok terjesztésének korlátozása nemcsak a bántalmazásról készült képek és videók terjesztéséhez kapcsolódó újbóli áldozattá válás elkerülése szempontjából döntő fontosságú, hanem az elkövetőoldali megelőzés egyik formájaként is lényeges, mivel a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokhoz való hozzáférés gyakran az első lépés a tényleges bántalmazás felé, függetlenül attól, hogy az anyag valós vagy valósághű bántalmazást és kizsákmányolást ábrázol-e. A valós képektől megkülönböztethetetlen, valósághű képek létrehozására képes mesterségesintelligencia-alkalmazások folyamatban lévő fejlesztésének következtében az elkövetkezendő években várhatóan exponenciálisan növekedni fog a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló úgynevezett mélykamu („deepfake”) képek és videók száma. Emellett a meglévő fogalommeghatározás nem terjed ki teljes mértékben az olyan kibővített-, kiterjesztett- és virtuálisvalóság-környezetek kidolgozására, amelyek avatárokat – többek között érzékszervi visszajelzéseket – használnak, például az érintés érzetét nyújtó eszközök révén. A „többszörözésre és megjelenítésre” való kifejezett utalás beillesztésének biztosítania kell, hogy a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok fogalommeghatározása kellően technológiasemleges és ezáltal időtálló módon lefedje ezeket és a jövőbeli technológiafejlesztést.
(12)A gyermekek szexuális bántalmazásával járó bűncselekmények megelőzése érdekében a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok fogalommeghatározásának magában kell foglalnia az úgynevezett „pedofiloknak szóló kézikönyveket”. A pedofiloknak szóló kézikönyvek tanácsot adnak arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet kapcsolatba lépni a gyermekekkel, behálózni és bántalmazni őket, és hogyan kerülhető el a lelepleződés és a büntetőeljárás alá vonás. Az akadályok csökkentésével és a szükséges know-how biztosításával hozzájárulnak az elkövetők felbujtásához és elősegítik a szexuális bántalmazás elkövetését. E kézikönyvek online terjesztése már arra késztetett egyes tagállamokat, hogy módosítsák büntetőjogukat, és kifejezetten bűncselekménnyé nyilvánítsák az ilyen kézikönyvek birtoklását és terjesztését. A harmonizáció hiánya egyenlőtlen szintű védelmet eredményez az EU-n belül.
🡻 2011/93/EU, (10) preambulumbekezdés
(13)A fogyatékosság önmagában nem feltétlenül teszi lehetetlenné a szexuális kapcsolatba való beleegyezést. Az említett fogyatékosság tényével való, gyermekkel folytatott szexuális tevékenységet célzó visszaélés azonban büntetendő.
🡻 2011/93/EU (11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(14)A büntető anyagi jogszabályok elfogadásakor az Uniónak gondoskodnia kell e jogszabályok egységességéről, különös tekintettel a szankciók mértékére. A Lisszaboni Szerződésre is figyelemmel szem előtt kell tartani a szankciók közelítésére alkalmazandó megközelítésről szóló, 2002. április 24-i és 25-i tanácsi következtetéseket, amelyek négyféle mértékű szankciót állapítanak meg. Ebben az irányelvben – mivel kivételesen nagyszámú bűncselekményt különböztet meg – az eltérő súlyossági fokok tükrözése érdekében olyan differenciálásra van szükség a szankciók mértékét illetően, amely túllépi az uniós jogi eszközökben általában előírtakat.
🡻 2011/93/EU (12) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(15)Hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal kell sújtani a gyermekek szexuális bántalmazásának és szexuális kizsákmányolásának súlyos formáit. Ezek közé tartoznak különösen a gyermekek szexuális bántalmazásának és szexuális kizsákmányolásának olyan különféle formái, amelyeket megkönnyít az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása, ilyen például a gyermekkel való, szexuális céllal történő kapcsolatfelvétel közösségi portálokon és chat-szobákban. Világossá kell tenni a gyermekpornográfia ⌦ ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok ⌫ meghatározását is, és közelíteni kell azt a nemzetközi okmányokban található fogalommeghatározásokhoz. ⇨ Tágabb értelemben az ezen irányelvben alkalmazott terminológiát összhangba kell hozni az elismert nemzetközi standardokkal, például az intézményközi munkacsoport által 2016. január 28-án Luxemburgban elfogadott, a gyermekek szexuális kizsákmányolással és szexuális bántalmazással szembeni védelmére vonatkozó terminológiai iránymutatásokkal. ⇦
🡻 2011/93/EU, (13) preambulumbekezdés
(16)Az ezen irányelv által az irányelvben említett bűncselekmények tekintetében kiszabható szabadságvesztés felső határát kell alkalmazni legalább az említett bűncselekmények legsúlyosabb formáira.
🡻 2011/93/EU (14) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(17)Az ezen irányelvben a szabadságvesztésnek a gyermekek szexuális bántalmazásával, szexuális kizsákmányolásával és a gyermekpornográfiával ⌦ ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokkal ⌫ kapcsolatos bűncselekmények tekintetében meghatározott felső határa elérése érdekében a tagállamok nemzeti joguk figyelembevételével összeadhatják a nemzeti jogszabályokban e bűncselekményekre vonatkozóan meghatározott szabadságvesztési időtartamokat.
🡻 2011/93/EU (15) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(18)Ezen irányelv ⇨ nek arra kell köteleznie ⇦ arra kötelezi a tagállamokat, hogy büntetőjogi szankciókat írjanak elő nemzeti jogszabályaikban a gyermekek szexuális bántalmazása ⌦ és ⌫, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia ⌦ ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok ⌫ elleni küzdelemről szóló uniós jogszabályok előírásainak vonatkozásában. Ez az irányelv nem ír ⇨ hat ⇦ elő az ilyen szankcióknak vagy bármely más rendelkezésre álló bűnüldözési rendszernek az egyedi esetekre vonatkozó alkalmazásával kapcsolatos ⌦ semmiféle ⌫ kötelezettségeket.
🡻 2011/93/EU, (16) preambulumbekezdés
(19)A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy különösen azokban az esetekben, amikor az ezen irányelvben említett bűncselekményeket anyagi haszonszerzés céljából követik el, a szabadságvesztés mellett fontolják meg vagyoni jellegű szankciók kiszabhatóvá tételét is.
🡻 2011/93/EU (17) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(20)A gyermekpornográfia ⌦ ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok ⌫ összefüggésében a⌦ z elkövetés nem tekinthető ⌫ „jogellenesnek” kifejezés lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy védelmet biztosítsanak a például orvosi, tudományos vagy hasonló célokat szolgáló, pornográf ⇨ a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagnak minősíthető ⇦ anyaggal kapcsolatos magatartások vonatkozásában. E kifejezés lehetővé teszi a nemzeti jogszabályok által biztosított jogosultságok értelmében végzett olyan tevékenységeket, mint a gyermekpornográfiának ⌦ ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagoknak ⌫ a hatóságok általi jogszerű, büntetőeljárás lefolytatása vagy bűncselekmények megelőzése vagy felderítése céljából való birtoklása⇨ , vagy a letelepedési helyük szerinti tagállam illetékes hatóságai által engedélyezett, a gyermekek szexuális bántalmazása ellen közérdekből fellépő szervezetek által végzett tevékenységek céljából való birtoklása. E tevékenységek közé tartozik különösen az online felhasználók vagy a gyermekek szexuális bántalmazása ellen közérdekből eljáró más szervezetek által számukra benyújtott, feltehetően gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokra vonatkozó bejelentések fogadása, elemzése és létrehozása, beleértve a bejelentésekben említett anyagok tárolási helyének meghatározását, valamint keresések végzését a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok terjesztésének felderítése céljából ⇦ . ⌦ A „jogellenes” kifejezés t ⌫Továbbá nem zárja ki a jogvédelmet vagy az olyan, hasonló, vonatkozó alapelveket, amelyek egyedi körülmények között egy adott személyt felmentenek a felelősség alól, például amikor telefonos vagy internetes forródrótszolgálatok az ilyen esetek jelentése céljából végeznek tevékenységet. .
🡻 2011/93/EU (18) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(21)Az információs és kommunikációs technológia segítségével történő, gyermekpornográfiához ⌦ ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokhoz ⌫ való tudatos hozzáférés büntetendő. A felelősségre vonhatósághoz egyaránt szükséges, hogy az adott személynek szándékában álljon ellátogatni a gyermekpornográfiát ⌦ ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat ⌫ tartalmazó ⌦ online helyszínre ⌫ weboldalra , és hogy tudatában legyen annak, hogy azon ilyen ⌦ anyagok ⌫képek lelhetők fel. A szankciók nem alkalmazhatók azon személyekre, akik véletlenül tévednek gyermekpornográfiát ⌦ ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat ⌫ tartalmazó weboldalra ⌦ online helyszínre ⌫. A bűncselekmény szándékos jellegére különösen abból lehet következtetni, hogy ismétlődő, vagy hogy a bűncselekményeket térítés ellenében nyújtott szolgáltatás igénybevételével követték el.
🡻 2011/93/EU, (19) preambulumbekezdés
⇨ új szöveg
(22)A gyermekkel való, szexuális céllal történő kapcsolatfelvétel olyan fenyegetés, amely az internet összefüggésében egyedi jellemzőkkel rendelkezik, mivel az internet minden eddiginél nagyobb mértékű névtelenséget biztosít a felhasználók számára, és azok elrejthetik valós személyiségüket és személyes jellemzőiket, például életkorukat. ⇨ Az elmúlt évtizedben az információs és kommunikációs technológiák használata egyre könnyebbé tette az elkövetők számára a gyermekekkel való kapcsolatfelvételt, ami gyakran azzal kezdődik, hogy az elkövető kortársnak tettetve magát, illetve más megtévesztő vagy hízelgő magatartást tanúsítva kompromitáló helyzetekbe csábítja a gyermeket. A gyermekekhez való jobb hozzáférés az olyan jelenségek gyors elterjedéséhez vezetett, mint a „szexuális zsarolás” (azaz az áldozatot ábrázoló intim anyagok megosztásával való fenyegetés pénz, gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok vagy bármely más előny megszerzése érdekében), ami a beleegyezési korhatárt be nem töltött és betöltött gyermekeket egyaránt érinti. Az elmúlt években jelentősen megnövekedett a bűnszervezetek által elkövetett, különösen a tizenéves fiúkat megcélzó, pénzügyi indíttatású szexuális kényszerítések száma, ami több esetben az érintett gyermekek öngyilkosságához vezetett. Ezért alapvető fontosságú, hogy a tagállamok jogrendszerei megfelelően foglalkozzanak mindezekkel a jelenségekkel. ⇦ Ugyanakkor a tagállamok fontosnak tartják a gyermekkel való, interneten kívüli kapcsolatfelvétel elleni fellépést is, különösen azokban az esetekben, ha a kapcsolatfelvétel informatikai és kommunikációs technológia igénybevételével történik. A tagállamok ösztönzést kapnak arra, hogy tegyék büntethetővé az olyan tevékenységet, amikor az elkövető általi, a gyermekkel való, szexuális céllal történő kapcsolatfelvétel a gyermek jelenlétében vagy közelségében történik, például sui generis előkészületi bűncselekmény, az ezen irányelvben említett bűncselekmények elkövetésének kísérlete, vagy a szexuális visszaélés egyedi formájában. Akármelyik jogi megoldást is választják a szexuális céllal történő, interneten kívüli kapcsolatfelvétel (offline grooming) büntethetővé tételére, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy valamilyen módon bíróság elé állítsák az ilyen bűncselekmények elkövetőit.
⇩ új szöveg
(23)A közelmúltbeli technológiafejlesztésnek és különösen a kibővített-, kiterjesztett- és virtuálisvalóság-környezetek kidolgozásának fényében a gyermekkel való, szexuális céllal történő kapcsolatfelvétel bűncselekménnyé nyilvánítása nem korlátozódhat a hang-, szöveges vagy postai üzenetekre, hanem magában kell foglalnia a kibővített-, kiterjesztett- vagy virtuálisvalóság-környezetben való kapcsolattartást vagy beszélgetést, valamint a gyermekekkel való, e célra kiképzett csevegőrobotok használatával történő tömeges kapcsolatfelvételt is, mivel ez a jelenség a mesterségesintelligencia-alkalmazások előrelátható fejlődésének fényében maga is várhatóan terjedni fog. Ezért az „információs és kommunikációs technológia útján” kifejezést kellően tágan kell értelmezni ahhoz, hogy valamennyi technológiafejlesztésre kiterjedjen.
🡻 2011/93/EU (20) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(24)Ez az irányelv nem irányadó azokra a tagállami szakpolitikákra, amelyek az esetleg gyermekek bevonásával folytatott, beleegyezésen alapuló, az emberi fejlődés során a szexualitás normális felfedezésének tekinthető szexuális cselekményekre vonatkoznak, figyelembe véve az eltérő kulturális és jogi hagyományokat, valamint a gyermekek és a fiatal felnőttek közötti kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás új formáit – ideértve az informatikai és kommunikációs technológiák útján megvalósulókat is. Ezek a kérdések nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá. Azoknak a tagállamoknak, amelyek az ezen irányelvben említett lehetőségeket igénybe veszik, ezt hatásköreiket gyakorolva kell megtenniük. ⇨ Konkrétabban, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy mentesítsék a bűncselekménnyé nyilvánítás alól a kizárólag a beleegyezési korhatárt betöltött gyermekeket érintő, beleegyezésen alapuló szexuális tevékenységeket, valamint a kortársak közötti, beleegyezésen alapuló szexuális tevékenységeket. Az említett cikk módosításainak célja az eltérés hatályának pontosítása, mivel úgy tűnik, hogy egyes tagállamok túl tágan értelmezték annak eredeti szövegét (pl. a beleegyezési korhatárt betöltött kiskorúak és a bármilyen életkorú felnőttek közötti tevékenységeknek a bűncselekménnyé nyilvánítás alóli mentesítésével az említett személyeket a jelentős életkorbeli különbség ellenére „kortársaknak” tekintették). ⇦
🡻 2011/93/EU, (21) preambulumbekezdés
(25)A tagállamoknak a jogrendszerük által a súlyosító körülményekre vonatkozóan megállapított alkalmazandó szabályokkal összhangban súlyosító körülményeket kell meghatározniuk nemzeti jogukban. Gondoskodniuk kell arról, hogy a bíróság az elkövető elítélésekor figyelembe vehesse e súlyosító körülményeket annak ellenére, hogy a súlyosító körülményeket nem köteles alkalmazni. A tagállamok nemzeti jogaikban nem határozhatnak meg ilyen súlyosító körülményeket, amennyiben azok a konkrét bűncselekmény jellegére tekintettel elhanyagolhatóak. Az ezen irányelvben meghatározott, különböző súlyosító körülmények helytállóságát nemzeti szinten kell értékelni az ezen irányelvben említett valamennyi bűncselekmény esetében.
🡻 2011/93/EU, (22) preambulumbekezdés
(26)Az ezen irányelv szerinti szellemi vagy testi kiszolgáltatottság értelmezésekor ide tartozónak kell tekinteni a kábítószerek vagy alkohol által okozott szellemi vagy testi kiszolgáltatottságot is.
🡻 2011/93/EU (23) preambulumbekezdés
⇨ új szöveg
(27)A gyermekek szexuális kizsákmányolása ellen folytatott küzdelem során maradéktalanul ki kell használni a bűncselekményekből származó jövedelmek lefoglalására és elkobzására irányuló, már rendelkezésre álló eszközöket, így például az Egyesült Nemzetek Szervezetének a nemzetközi szervezett bűnözésről szóló egyezményét 22 és jegyzőkönyveit; az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, 1990. évi egyezményét; a pénzmosásról, valamint a bűncselekményhez felhasznált eszközök és az abból származó jövedelmek azonosításáról, felkutatásáról, befagyasztásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, 2001. június 26-i 2001/500/IB tanácsi kerethatározatot 23 ; a bűncselekményből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt eszközök elkobzásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/212/IB tanácsi kerethatározatot 24 ⇨ , valamint az […/…/…] európai parlamenti és tanácsi irányelvet 25 ⇦. Elő kell mozdítani, hogy az áldozatok segítésére és védelmére fordítsák az ebben az irányelvben említett bűncselekményhez felhasznált azon eszközöket és az abból származó azon jövedelmeket, amelyeket lefoglaltak és elkoboztak.
🡻 2011/93/EU (24) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(28)Az ezen irányelvben említett bűncselekmények áldozatai esetében kerülni kell a másodlagos viktimizációt. ⇨ Például, és az (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelvben 26 előírt biztosítékok érintése nélkül, azon ⇦ . Azon tagállamokban, amelyekben a prostitúció vagy a pornográf anyagokban való megjelenés a nemzeti büntetőjog alapján büntetendő, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy e jogszabályok alapján ne vonják büntetőeljárás alá, vagy ne szabjanak ki szankciót abban az esetben, ha az érintett gyermek e cselekményeket szexuális kizsákmányolás áldozataként követte el, vagy ha a gyermeket gyermekpornográfiában ⇨ ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokban való részvételre kényszerítették. A „kényszerítés” kifejezést ebben az esetben úgy kell értelmezni, hogy azon helyzetek mellett, amikor a gyermeket erőszakkal vagy kényszerítéssel vették rá a cselekményre, magában foglalja azokat a helyzeteket is, amikor a gyermeket erőszak vagy kényszerítés nélkül csábították a cselekmény elkövetésére. ⇦
🡻 2011/93/EU, (25) preambulumbekezdés
(29)A büntető jogszabályok közelítését célzó jogi eszközként ez az irányelv olyan mértékű szankciókat határoz meg, amelyeket a kiskorú elkövetőkre vonatkozó, adott tagállami büntetőpolitikák sérelme nélkül kell alkalmazni.
🡻 2011/93/EU, (26) preambulumbekezdés
(30)Annak figyelembevétele érdekében, hogy a gyermek áldozatok nehezen tesznek feljelentést a zaklatás miatt, az elkövetők pedig megőrzik névtelenségüket a virtuális térben, meg kell könnyíteni a bűncselekmények kivizsgálását és a büntetőeljárás során a vádemelést. Az ezen irányelvben említett bűncselekmények esetében folytatott nyomozás és büntetőeljárás eredményességének biztosítása érdekében ezek megindításának elviekben függetlennek kell lennie az áldozat vagy képviselője bejelentésétől vagy feljelentésétől. A büntetőeljáráshoz szükséges időtartam hosszát a nemzeti joggal összhangban kell meghatározni.
⇩ új szöveg
(31)A gyermekek szexuális bántalmazásának és szexuális kizsákmányolásának áldozatai a szégyenérzet, bűntudat és önvád miatt az elkövetést követően gyakran évtizedekig nem képesek bejelenteni a bűncselekményt, ami többek között a szexuális bántalmazást még mindig övező társadalmi és kulturális megbélyegzéssel, a bántalmazás körülményeinek titkosságával, az elkövető általi fenyegetéssel vagy vádló magatartással és/vagy a traumával függhet össze. A gyermekek szexuális bántalmazásának és szexuális kizsákmányolásának elkövetői – más erőszakos bűncselekmények elkövetőitől eltérően – általában időskorig aktív bűnelkövetők maradnak, és továbbra is fenyegetést jelentenek a gyermekekre nézve. A fentiek alapján a gyermekek szexuális bántalmazásával és szexuális kizsákmányolásával járó bűncselekmények hatékony kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása, valamint az áldozatoknak nyújtott megfelelő segítség és támogatás csak akkor biztosítható, ha az elévülési idő jelentősen hosszabb ideig lehetővé teszi az áldozatok számára a bűncselekmény bejelentését.
🡻 2011/93/EU (27) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(32)Hatékony nyomozati eszközöket kell az ezen irányelvben említett bűncselekmények kivizsgálásáért és büntetőeljárás alá vonásáért felelős személyek rendelkezésére bocsátani. Az említett eszközök magukban foglalhatnák a beszélgetések lehallgatását, a leplezett megfigyelést, beleértve az elektronikus megfigyelést is, a bankszámlák ellenőrzését vagy egyéb pénzügyi nyomozást, figyelembe véve többek között az arányosság elvét, valamint a nyomozás tárgyát képező bűncselekmények jellegét és súlyosságát. Szükség esetén és a ⌦ A ⌫ nemzeti joggal összhangban ezeknek az eszközöknek lehetőséget kell adniuk arra is, hogy a bűnüldöző hatóságok az interneten titkos személyazonosságot használhassanak, ⇨ és bírósági felügyelet mellett a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat terjeszthessenek. A gyermekek szexuális bántalmazásával és szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos bűncselekmények hatékony kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának biztosításához feltétlenül elő kell írni a tagállamok számára, hogy tegyék lehetővé e nyomozási technikák alkalmazását. Mivel az említett technikákat a legtöbb esetben online eszközök segítik elő vagy teszik lehetővé, ezért jellegüknél fogva határokon átnyúló, titkos műveletekről van szó, és az úgynevezett „csaliszerverek” használata különösen hatékony nyomozati eszköznek bizonyult a gyermekek szexuális bántalmazásával és a gyermekek szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos bűncselekmények tekintetében. A hatékony nyomozás és büntetőeljárás biztosítása érdekében a tagállamok illetékes hatóságainak saját hatáskörükön belül és az alkalmazandó jogi kerettel összhangban együtt kell működniük az Europollal és az Eurojusttal, és azokon keresztül egymással. Az említett illetékes hatóságoknak meg kell osztaniuk egymással és a Bizottsággal a nyomozások és büntetőeljárások során felmerült kérdésekre vonatkozó információkat is. ⇦
⇩ új szöveg
(33)A gyermekek online szexuális bántalmazásának egyes formái, például a gyermekek bántalmazásának online élő közvetítése, amelyet gyakran fizikailag harmadik országokban tartózkodó személyek követnek el az EU-ban tartózkodó, fizető elkövetők kérésére, különös nyomozási kihívást jelentenek, mivel az online közvetített bántalmazást követően általában nem maradnak képek vagy rögzített nyomok. A 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 27 2. cikkének b) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatásokkal és más érintett szolgáltatókkal való együttműködés döntő fontosságú lehet az ilyen bűncselekmények kivizsgálásával és büntetőeljárás alá vonásával kapcsolatos kihívások leküzdéséhez. Ezért a hatékony nyomozás és büntetőeljárás biztosítása érdekében a tagállamoknak fontolóra kell venniük a pénzügyi szolgáltatások és más érintett szolgáltatók, például az online élő közvetítési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók közötti szoros együttműködés kereteinek megteremtését. Ez csökkentené a büntetlenséget, és célzott és megfelelő eszközök és erőforrások felhasználásával biztosítaná az ezen irányelv hatálya alá tartozó valamennyi bűncselekmény hatékony kivizsgálását.
🡻 2011/93/EU, (28) preambulumbekezdés
⇨ új szöveg
(34)A tagállamoknak arra kell ösztönözniük mindenkit, akinek tudomása vagy gyanúja van valamely gyermek szexuális bántalmazásáról vagy szexuális kizsákmányolásáról, hogy tegyen bejelentést az illetékes szolgálatoknál. ⇨ A tagállamoknak mindenekelőtt a gyermekek rendelkezésére kell bocsátaniuk a bántalmazás – többek között segélyvonalakon történő – bejelentésének lehetőségére vonatkozó információkat. ⇦ Minden egyes tagállam saját feladata, hogy meghatározza azokat az illetékes hatóságokat, amelyeknél az ilyen gyanúról bejelentés tehető. Az említett illetékes hatóságok körét nem szabad a gyermekvédelmi szolgálatokra vagy az érintett szociális szolgálatokra korlátozni. A „jóhiszemű” gyanú követelményének annak megelőzését kell szolgálnia, hogy a rendelkezésre merő kitaláción vagy valótlan tényeken alapuló, rossz szándékú feljelentés esetén hivatkozni lehessen.
🡻 2011/93/EU (29) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(35)Módosítani kell a joghatósági szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy a gyermekek szexuális bántalmazása vagy szexuális kizsákmányolása esetén akkor is eljárás alá vonhatók legyenek az Unióból származó elkövetők, ha a bűncselekményeket az Unión kívül, különösen az úgynevezett szexturizmus során követik el. A ⌦ gyermekek utazás és turizmus során történő szexuális kizsákmányolását ⌫gyermekszexturizmust úgy kell érteni, hogy az a gyermekek egy vagy több olyan személy általi szexuális kizsákmányolása, akik szokásos környezetükből olyan célállomásra utaznak, ahol gyermekekkel szexuális érintkezésbe lépnek. Az Unión kívüli gyermekszexturizmus⌦ A gyermekek Unión kívüli utazás és turizmus során történő szexuális kizsákmányolása ⌫ esetében a tagállamokat arra ösztönzik, hogy – a rendelkezésre álló nemzeti és nemzetközi eszközökkel, ideértve a kiadatásról, a kölcsönös segítségnyújtásról vagy az eljárások áttételéről szóló két- vagy többoldalú szerződéseket is – igyekezzenek növelni az együttműködést a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel a szexturizmus elleni harc érdekében. A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk az Unión kívüli országokkal folytatott nyílt párbeszédet és kommunikációt annak érdekében, hogy nemzeti jogszabályaik alapján el lehessen járni azon elkövetőkkel szemben, akik ⌦ gyermekek utazás és turizmus során történő szexuális kizsákmányolása ⌫gyermekszexturizmus céljából az Unió határain kívülre utaznak.
🡻 2011/93/EU, (30) preambulumbekezdés
⇨ új szöveg
(36)Figyelembe véve a szükségleteiket, intézkedéseket kell elfogadni a gyermek áldozatok átfogó védelmével kapcsolatban a gyermekek legfőbb érdekében. A hatékony gyermekvédelem a társadalom egészére kiterjedő megközelítést igényel. A gyermekközpontúságot szem előtt tartva, valamennyi érintett hatóságnak és szolgálatnak együtt kell működnie a gyermek védelme és támogatása érdekében, a gyermek mindenek felett álló érdekének megfelelően. ⇨ Az igazságszolgáltatás gyermekbarát megközelítésének és az újbóli áldozattá válás elkerülésének jelenlegi legfejlettebb példája a „Barnahus”-modell, amely az összes érintett szakterület szakembereinek bevonásával gyermekbarát környezetet biztosít. Ezen irányelv vonatkozó rendelkezései e modell elveire épülnek. E modell célja annak biztosítása, hogy a gyermekbántalmazással vagy a gyermekek szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos nyomozásokban részt vevő valamennyi gyermek számára színvonalas értékelést, megfelelő pszichoszociális támogatást és gyermekvédelmi szolgáltatásokat biztosítsanak. Ez az irányelv biztosítani kívánja, hogy valamennyi tagállam tiszteletben tartsa ezeket az elveket, bár nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy a Barnahus-modellt kövessék. Amennyiben a nyomozás céljából, például a bántalmazásra vonatkozó bizonyítékok összegyűjtése érdekében a gyermek orvosi vizsgálatára van szükség, azt az ismételt traumatizáció elkerülése érdekében a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozni. Ez a kötelezettség nem akadályozhatja meg a gyermek jóllétéhez szükséges egyéb orvosi vizsgálatokat. ⇦ Szükséges, hogy ⇨ a gyermekbarát igazságszolgáltatás, ⇦, a jogorvoslati eszközök, valamint az összeférhetetlenség kezelésére irányuló intézkedések a gyermek áldozatok számára könnyen hozzáférhetőek legyenek, amennyiben a szexuális bántalmazásra vagy szexuális kizsákmányolásra a családon belül kerül sor. Amennyiben a büntetőeljárás nyomozási vagy bírósági szakaszában a gyermek számára különleges képviselőt kell kijelölni, ezt a szerepet jogi személy, intézmény vagy hatóság is betöltheti. Emellett a gyermek áldozatoknak védelmet kell kapniuk – például a prostitúcióra vonatkozó tagállami jogszabályok alapján kiszabható – szankciókkal szemben, amennyiben ügyükkel az illetékes hatóságokhoz fordulnak. Továbbá a büntetőeljárás bírósági szakaszában való részvételnek – a kihallgatás vagy az elkövetővel történő szembesítés révén – lehetőleg nem szabad további traumát okoznia a gyermek áldozatoknak. ⇨ Az eljárásban részt vevő valamennyi hatóságnak képzést kell biztosítani a gyermekbarát igazságszolgáltatásról. ⇦A gyermekek és traumatikus élmények esetén tanúsított magatartásuk alapos ismerete segíteni fog annak érdekében, hogy biztosítsák a bizonyításfelvétel magas szintjét, továbbá, hogy csökkentsék a szükséges intézkedések elvégzése során a gyermekekre nehezedő stresszt. ⇨ Amennyiben a gyermek áldozatok részt vesznek a büntetőeljárásban, a bíróságnak az eljárás lefolytatása során teljes mértékben figyelembe kell vennie életkorukat és érettségi szintjüket, és biztosítania kell, hogy az eljárás hozzáférhető és érthető legyen a gyermek számára. ⇦
🡻 2011/93/EU, (31) preambulumbekezdés
⇨ új szöveg
(37)A tagállamoknak meg kell fontolniuk, hogy a gyermekáldozatoknak rövid és hosszú távon segítséget nyújtsanak⇨ célzott és átfogó, rövid és hosszú távú segítséget kell nyújtaniuk a gyermek áldozatoknak ⇦. A gyermekek által a szexuális bántalmazás és a szexuális kizsákmányolás miatt elszenvedett bárminemű sérelem fontos, és azzal foglalkozni kell⇨ az áldozatnak a hatóságokkal való első kapcsolatfelvételét követően a lehető leghamarabb foglalkozni kell. A nyomozásokat és a büntetőeljárásokat megelőzően és azok során az áldozatoknak nyújtott haladéktalan segítség elengedhetetlen az elszenvedett bántalmazással kapcsolatos hosszú távú traumák kialakulásának korlátozásához. A gyors segítségnyújtás megkönnyítése érdekében, beleértve a releváns segítő szolgálatok azonosítását is, a tagállamoknak iránymutatásokat és protokollokat kell kibocsátaniuk az egészségügyi, oktatási és szociális szolgáltatók szakemberei, köztük a segélyvonalak személyzete számára ⇦. A szexuális bántalmazás és a szexuális kizsákmányolás által okozott sérelem természetére tekintettel az ilyen segítségnyújtásnak mindaddig folytatódnia kell, amíg az szükséges a gyermek testi és lelki felépüléséhez, és az adott esetben akár a felnőttkorig is eltarthat. Annak érdekében, hogy a gyermek áldozatok szülei⇨ , gondviselői ⇦ vagy gyámjai segítséget tudjanak nyújtani a gyermek áldozatoknak az eljárás folyamán, meg kell fontolni a támogatás és a tanácsadás rájuk való kiterjesztését, amennyiben ők nem szerepelnek gyanúsítottként az adott bűncselekmény kapcsán.
⇩ új szöveg
(38)A gyermekek szexuális bántalmazásából és szexuális kizsákmányolásából eredő trauma gyakran felnőttkorban is tart, és hosszú távú hatásokkal jár, amelyek gyakran évekig vagy akár évtizedekig megakadályozzák az áldozatokat abban, hogy bejelentsék a bűncselekményt, valamint hogy segítséget és támogatást kérjenek. Ezért a tagállamoknak testre szabott és átfogó, rövid és hosszú távú segítséget kell nyújtaniuk nemcsak a gyermek áldozatoknak, hanem a gyermek szexuális bántalmazása és szexuális kizsákmányolása felnőtt túlélőinek is.
🡻 2011/93/EU (32) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(39)A 2001/220/IB kerethatározat ⌦ 2012/29/EU irányelv ⌫ számos jogot biztosít a sértettek számára a büntetőeljárásban, beleértve a védelemhez és a⇨ z elkövető által nyújtandó ⇦a kártérítéshez⇨ kártérítésről történő döntéshez ⇦ való jogot. ⇨ Az áldozatok jogairól szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat az áldozatok valamennyi jogának célzott módosításáról rendelkezik. ⇦ ⌦ Az említett irányelvben meghatározott jogokon ⌫ Ezenkívül a szexuális bántalmazás, a szexuális kizsákmányolás és a gyermekpornográfia⌦ ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok ⌫ gyermek áldozatai számára biztosítani kell, hogy jogi tanácsadást, valamint az adott igazságszolgáltatási rendszerben az áldozat szerepével összhangban jogi képviseletet vehessenek igénybe, többek között kártérítés igénylése céljából is. Az illetékes hatóságok ilyen jogi tanácsadást vagy jogi képviseletet az állam által adandó kártérítés igénylése esetére is biztosíthatnak. A jogi tanácsadás célja annak lehetővé tétele, hogy az áldozatok tájékoztatáshoz jussanak, és tanácsot kapjanak az előttük nyitva álló különféle lehetőségekkel kapcsolatban. Jogi tanácsadást megfelelő jogi képzettségű személy nyújthat, akinek azonban nem feltétlenül kell jogászként tevékenykednie. A jogi tanácsadásnak és az adott igazságszolgáltatási rendszerben a sértett szerepével összhangban lévő jogi képviseletnek – a tagállamok belső eljárásainak megfelelő módon – ingyenesnek kell lennie legalább azon esetekben, amikor az áldozat nem rendelkezik elegendő anyagi fedezettel.
⇩ új szöveg
(40)A [gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló.../.../EU] rendelettel 28 létrehozott, a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel foglalkozó uniós központnak (a továbbiakban: uniós központ) támogatnia kell a tagállami megelőzést, valamint az áldozatok ezen irányelv szerinti erőfeszítéseihez és kötelezettségeihez biztosított tagállami segítségnyújtást. Elő kell segítenie a bevált gyakorlatok cseréjét az Unión belül és annak határain túl. Az uniós központnak ösztönöznie kell az összes érdekelt fél közötti párbeszédet a legkorszerűbb megelőzési programok kidolgozásának elősegítése érdekében. Ezen túlmenően az uniós központnak eszközként kell szolgálnia a tényeken alapuló prevenciós és áldozatsegítési szakpolitikák támogatásához azáltal, hogy együttműködik a tagállamokkal, és Unió-szerte hozzájárul a gyermek szexuális bántalmazására és szexuális kizsákmányolására vonatkozó adatgyűjtés egységesítéséhez. A tagállamoknak a belső szervezeti felépítésük szerint általuk legmegfelelőbbnek ítélt módon nemzeti hatóságokat vagy azokkal egyenértékű szervezeteket kell létrehozniuk, szem előtt tartva, hogy a meghatározott feladatok ellátásához olyan minimális struktúrára van szükség, amely képes a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos tendenciák értékelésének elvégzésére, statisztikák gyűjtésére, a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre irányuló intézkedések eredményeinek mérésére, valamint az ilyen tendenciákról, statisztikákról és eredményekről való rendszeres jelentéstételre. Ezeknek a nemzeti hatóságoknak nemzeti kapcsolattartó pontként kell működniük, és munkájuk során integrált, több érdekelt felet bevonó többszereplős megközelítést kell alkalmazniuk. Emellett a tagállamoknak nemzeti szinten ki kell alakítaniuk azokat a szükséges mechanizmusokat, amelyek biztosítják a hatékony koordinációt és együttműködést az összes érintett köz- és magánszereplő között a gyermekek online és offline szexuális bántalmazásának és szexuális kizsákmányolásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre irányuló intézkedések kidolgozása és végrehajtása terén, valamint elő kell segíteniük az uniós központtal és a Bizottsággal való együttműködést.
⇩ új szöveg
(41)A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az ezen irányelv szerinti nemzeti hatóságként vagy azzal egyenértékű mechanizmusként a [gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló rendeletjavaslat .../.../EU] rendelet értelmében már kijelölt meglévő szerveket vagy szervezeteket, például a nemzeti koordináló hatóságokat jelölik ki, amennyiben ez összeegyeztethető az ezen irányelv alapján rájuk ruházott feladatok hatékony és teljes körű ellátásának követelményével.
🡻 2011/93/EU (33) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(42)A tagállamoknak lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy megelőzzék vagy megtiltsák a gyermekek szexuális bántalmazásának és a ⌦ gyermekek utazás és turizmus során történő szexuális bántalmazásának és kizsákmányolásának ⌫gyermekszexturizmusnak a reklámozásával kapcsolatos tevékenységeket. Különböző megelőzési módszerek vehetők fontolóra, például magatartási kódex és önszabályozó mechanizmusok létrehozása és megerősítése a turizmus ágazatában, etikai kódex vagy „minőségi megjelölések” bevezetése a gyermekszexturizmus ellen küzdő idegenforgalmi szervezetek esetében, vagy⇨ konkrét politika kialakítása ⇦a ⌦ gyermekek utazás és turizmus során történő szexuális bántalmazásának és kizsákmányolásának felszámolására ⌫gyermekszexturizmus felszámolására irányuló konkrét politika kialakítása. ⇨ A tagállamoknak ki kell használniuk az uniós jog, a nemzeti jog és a nemzetközi megállapodások alapján rendelkezésükre álló eszközöket annak érdekében, hogy megelőzzék a gyermekeknek a területükön vagy a területükre irányuló utazás és turizmus során történő szexuális bántalmazását és szexuális kizsákmányolását, különösen azáltal, hogy a releváns információk harmadik országoktól való kézhezvételét követően megteszik a megfelelő intézkedéseket, többek között további ellenőrzéseket végeznek vagy megtagadják a beléptetést a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló (EU) 2018/1861 rendelet 29 összefüggésében. ⇦
🡻 2011/93/EU (34) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(43)A tagállamoknak ki kell alakítaniuk ésvagy meg kell erősíteniük a gyermekek szexuális bántalmazásának és szexuális kizsákmányolásának megelőzésére irányuló szakpolitikáikat, ideértve olyan intézkedéseket is, amelyek a gyermekek szexuális kizsákmányolásának bármely formája iránti kereslet visszaszorítására, és⇨ többek között a szülők és gondviselők, és az egész társadalom számára nyújtott ⇦ tájékoztatás, figyelemfelkeltő kampányok, valamint kutatási és oktatási programok révén a gyermekek áldozattá válása kockázatának csökkentésére irányulnak. Az ilyen kezdeményezésekben a tagállamoknak olyan megközelítést kell elfogadniuk, amely tiszteletben tartja a gyermekek jogait. Különös gondot kell fordítani annak biztosítására, hogy a gyermekekre irányuló figyelemfelkeltő kampányok megfelelőek és kellően könnyen érthetőek legyenek ⇨ , és igazodjanak a különböző korcsoportokba tartozó gyermekek, köztük az óvodás gyermekek sajátos igényeihez. A megelőzési intézkedéseknek holisztikus megközelítést kell alkalmazniuk a gyermekek szexuális bántalmazásának és szexuális kizsákmányolásának jelenségével kapcsolatban oly módon, hogy annak online és offline dimenzióját is kezelik és az összes érdekelt felet mozgósítják. Konkrétan az online dimenzió tekintetében az intézkedéseknek magukba kell foglalniuk a digitális jártassági készségek fejlesztését, beleértve a digitális világgal szembeni kritikus hozzáállást is, hogy segítséget nyújtsanak a felhasználóknak a gyermekek online szexuális bántalmazására irányuló kísérletek felismeréséhez és elhárításához, valamint ahhoz, hogy támogatást kérjenek és megelőzzék e bűncselekmény elkövetését. Kiemelt figyelmet kell fordítani azon gyermekek szexuális bántalmazásának és szexuális kizsákmányolásának megelőzésére, akiket csoportos intézményben gondoznak, nem pedig a családi gondozás keretében ⇦.⌦ Amennyiben még nem léteznek, ⌫ Ffontolóra kell venni ⇨ külön ⇦ segélyvonalak vagy forródrótok létrehozását.
🡻 2011/93/EU (35) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(44)Ami a gyermekek ellen elkövetett szexuális bántalmazás és szexuális kizsákmányolás bejelentési rendszerét, valamint a rászoruló gyermekek megsegítését illeti, támogatni kell a segélyvonalakat – 116 000 eltűnt gyermekek esetében, 116 006 bűncselekmények áldozatai számára és 116 111 a gyermekek számára –, amelyeket a 116-os nemzeti számsík harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számai részére történő fenntartásáról szóló, 2007. február 15-i 2007/116/EK bizottsági határozat 30 vezetett be, és figyelembe kell venni a működésükkel kapcsolatos tapasztalatokat.
⇩ új szöveg
(45)A gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelemben közérdekből fellépő szervezet, például a forródrót-szolgálatok INHOPE-hálózatának tagjai évek óta tevékenyek több tagállamban, és együttműködnek a bűnüldöző szervekkel és a szolgáltatókkal a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló online anyagok eltávolításának és bejelentésének megkönnyítése érdekében. E munka során az illegális anyagok online terjesztésének korlátozásával lépnek fel az újbóli áldozattá válás ellen, és bizonyítékokat szolgáltathatnak az elkövetett bűncselekményekről a bűnüldöző szervek számára. Működésük jogi kerete azonban tagállamonként jelentősen eltér, és sok esetben nem tartalmazza az e szervezetek által jogszerűen ellátható feladatok, valamint a vonatkozó feltételek meghatározását. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy engedélyezzék e szervezetek részére a vonatkozó feladatok ellátását, különösen a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok kezelését, amely esetben az adatkezelés nem tekinthető „jogellenesnek”. Az ilyen engedélyezéseket ösztönözni kell, mivel azok növelik a jogbiztonságot, maximalizálják a nemzeti hatóságok és a gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelemben részt vevő egyéb szereplők közötti szinergiákat, valamint a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagoknak a digitális környezetből történő eltávolításával elősegítik az áldozatok jogainak érvényesülését.
🡻 2011/93/EU (36) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(46)A szexuális bántalmazás és a szexuális kizsákmányolás gyermek áldozataival várhatóan kapcsolatba kerülő hivatalos személyeket megfelelő képzésben kell részesíteni annak érdekében, hogy képesek legyenek felismerni és megfelelő bánásmódban részesíteni az ilyen áldozatokat. ⇨ Annak érdekében, hogy a gyermekek szexuális bántalmazását és szexuális kizsákmányolását érintő ügyekben a nyomozás és a büntetőeljárás során biztosítsák a gyermekbarát igazságszolgáltatást, ezt a ⇦A képzést a következő csoportok tagjaira kell kiterjeszteni, ha valószínű, hogy ilyen gyermek áldozatokkal kerülnek kapcsolatba: rendőrtisztek, ügyészek, ügyvédek, bírók és bírósági tisztviselők, gyermekgondozási és egészségügyi dolgozók, ⇨ az oktatási ágazatban tevékenykedő egyéb szakemberek, beleértve a kisgyermekkori nevelést és gondozást, a szociális szolgálatokat, az áldozatsegítő és helyreállító igazságszolgáltatási szolgálatokat, ⇦azonban ez kiterjeszthető személyek olyan csoportjaira is, amelyek munkájuk során várhatóan kapcsolatba kerülnek a szexuális bántalmazás és a szexuális kizsákmányolás gyermek áldozataival.
🡻 2011/93/EU, (37) preambulumbekezdés
(47)A gyermekek szexuális bántalmazásának és szexuális kizsákmányolásának megelőzése érdekében a nemi erkölcs elleni bűncselekmények elkövetőinek bűnmegelőzési programokat vagy intézkedéseket kell javasolni. Ezekre a bűnmegelőzési programokra vagy intézkedésekre olyan tág, rugalmas megközelítést kell alkalmazni, amelynek középpontjában egészségügyi és pszichoszociális szempontok állnak, és az azokban való részvételnek nem kell kötelezőnek lennie. Ezek a bűnmegelőzési programok vagy intézkedések nem érintik az illetékes hatóságok által előírt bűnmegelőzési programokat vagy intézkedéseket.
🡻 2011/93/EU, (38) preambulumbekezdés
⇨ új szöveg
(48)A bűnmegelőzési programok vagy intézkedések biztosítása nem alanyi jogon történik. A tagállamok feladata eldönteni, hogy mely bűnmegelőzési programok vagy intézkedések alkalmazása a helyénvaló. ⇨ Azon személyek esetében, akik attól tartanak, hogy bűncselekményt követhetnek el, ezeknek a programoknak vagy intézkedéseknek az egészségügyi ellátásra vonatkozó nemzeti előírásokkal összhangban hozzáférhetőnek kell lenniük. ⇦
🡻 2011/93/EU (39) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(49)A visszaeső bűnözés megelőzése és minimálisra korlátozása érdekében értékelni kell az elkövetők által jelentett veszélyt és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények gyermekek sérelmére történő ismételt elkövetésének esetleges kockázatát. Az ezen értékelésre vonatkozó szabályoknak – például annak, hogy milyen típusú hatóság rendelje el és végezze el az értékelést, és hogy ezen értékelés elvégzésére a büntetőeljárás során vagy azt követően kerüljön-e sor –, és az ezen értékelés alapján ajánlott hatékony bűnmegelőzési programokra vagy intézkedésekre vonatkozó szabályoknak összhangban kell állniuk a tagállamok belső eljárásaival. Ugyanúgy a visszaeső bűnözés megelőzése és minimálisra korlátozása érdekében az elkövetők számára önkéntes alapon hozzáférést kell biztosítani a hatékony bűnmegelőzési programokhoz vagy intézkedésekhez. A bűnmegelőzési programok vagy intézkedések nem ütközhetnek a mentális zavaroktól szenvedő személyek kezelése céljából létrehozott nemzeti rendszerekkel ⇨ egészségügyi problémáktól szenvedő személyek kezelése céljából létrehozott nemzeti rendszerekkel, valamint az egészségügyi ellátásra vonatkozó nemzeti előírásokkal összhangban hozzáférhetőnek és megfizethetőnek kell lenniük, például a tagállamok egészségügyi rendszerei általi megtéríthetőségük tekintetében ⇦.
🡻 2011/93/EU (40) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(50)Amennyiben az elkövetők által jelentett veszély és a bűncselekmények ismételt elkövetésének esetleges kockázata indokolttá teszi, az elítélt elkövetőket adott esetben átmenetileg vagy véglegesen el kell tiltani mindazon tevékenységek – de legalább az olyan szakmai tevékenységek – gyakorlásától, amelyek a gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járnak ⇨ vagy amelyeket gyermekek számára munkát végző szervezeteken, illetve a gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelemben közérdekből fellépő szervezetek belül fejtenek ki ⇦ . A gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járó állásra történő felvételkor a munkáltatónak jogosultnak kell lennie arra, hogy tájékozódjon ⇨ tájékoztatást kell kérnie ⇦ a bűnügyi nyilvántartásba vett, gyermek sérelmére elkövetett, nemi erkölcs elleni bűncselekményért való elítélésekről vagy a hatályos eltiltásokról. Ezen irányelv alkalmazásában a munkáltató fogalmának ki kell terjednie olyan szervezeteket működtető személyekre is, akik a gyermekek felügyeletével és/vagy gondozásával kapcsolatos önkéntes, a gyermekekkel történő közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járó munkában vesznek részt ⇨ , beleértve a közösségi környezeteket, például, az iskolákat, kórházakat, szociális gondozási szolgálatokat, sportklubbokat vagy egyházi közösségeket ⇦. A tájékoztatás módját, mint például az érintett személyen keresztül történő hozzáférést, valamint ezen információk pontos tartalmát, a szervezett önkéntes tevékenységek és a gyermekekkel való közös és rendszeres kapcsolattartás fogalmát a nemzeti jog szerint kell meghatározni. ⇨ Az egyik illetékes hatóság által a másiknak továbbított tájékoztatásnak azonban tartalmaznia kell legalább a tagállamok nemzeti bűnügyi nyilvántartásaiban tárolt valamennyi releváns bejegyzést, valamint minden olyan vonatkozó adatrekordot, amely könnyen beszerezhető harmadik országoktól, például az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás 31 harmadik részének IX. címével összhangban létrehozott csatornán keresztül az Egyesült Királyságtól beszerezhető információkat. ⇦
🡻 2011/93/EU, (41) preambulumbekezdés
⇨ új szöveg
(51) ⇨ A gyermekek szexuális bántalmazása terén különösen elterjedt és aggasztó az a jelenség, hogy az elkövetők az elítélést vagy eltiltást követően visszaszerzik a gyermekekhez való hozzáférést azáltal, hogy másik joghatóság területére költöznek. Ezért alapvető fontosságú, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek ennek megelőzése érdekében. ⇦ Kellő tekintettel a tagállamok eltérő jogi hagyományaira, ezen irányelv figyelembe veszi azt, hogy a bűnügyi nyilvántartáshoz való hozzáférést csak az illetékes hatóságok vagy az érintett személy engedélyezheti. Ezen irányelv nem keletkeztet kötelezettséget a bűnügyi nyilvántartásokat szabályozó nemzeti rendszerek vagy az ezen nyilvántartásokhoz való hozzáférés módjainak módosítására.
🡻 2011/93/EU, (42) preambulumbekezdés
⇨ új szöveg
(52)⇨ Az ECRIS-ben nem vagy még nem elérhető információk – például az (EU) 2019/816 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32 teljes körű végrehajtásáig a bűnelkövető harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információk – tekintetében a tagállamoknak más csatornákat kell igénybe venniük annak érdekében, hogy minden releváns információt megadjanak azoknak a munkáltatóknak, amelyek gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járó álláshelyre végeznek munkarőfelvételt. ⇦Ezen irányelvnek nem célja, hogy harmonizálja az érintett személy belegyezésére vonatkozó szabályokat a bűnügyi nyilvántartásokból származó információk cseréje során, azaz hogy ilyen beleegyezésre szükség van-e. Függetlenül attól, hogy a nemzeti jog szerint szükséges-e a beleegyezés vagy sem, ezen irányelv nem keletkeztet új kötelezettséget a nemzeti jog és a nemzeti eljárások e tekintetben történő megváltoztatására.
🡻 2011/93/EU (43) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(53)A tagállamok az elkövetőkkel kapcsolatos további adminisztratív intézkedések meghozatalát is fontolóra vehetik, például az ezen irányelvben említett bűncselekmények miatt elítélt személyeket felvehetik egy szexuális bűnözőkről vezetett nyilvántartásba. Az ilyen nyilvántartásokhoz való hozzáférésre a nemzeti alkotmányos elvekkel és a vonatkozó adatvédelmi szabályokkal összhangban korlátozást kell alkalmazni például azáltal, hogy a hozzáférést az igazságügyi és/vagy bűnüldöző hatóságokra korlátozzák.
🡻 2011/93/EU (44) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(54)Javasolt, hogy a tagállamok ⇨ A tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy ⇦ nemzeti vagy helyi szinten, a civil társadalommal együttműködve hozzanak létre adatgyűjtési mechanizmusokat vagy fókuszpontokat hozzanak létre a gyermekek szexuális bántalmazása és szexuális kizsákmányolása jelenségének megfigyelésére és értékelésére ⇨ , az [az áldozatok jogairól szóló irányelv, átdolgozás] […/…] irányelvben és az (EU) [ a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló rendelet] rendeletben meghatározott tágabb adatgyűjtési kötelezettségekre is támaszkodva ⇦. Ahhoz, hogy megfelelően értékelni lehessen a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia ⌦ ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok ⌫ elleni intézkedések eredményeit, az Uniónak tovább kell munkálkodnia módszertanain és adatgyűjtési módszerein annak érdekében, hogy összehasonlítható statisztikák szülessenek. ⇨ Az uniós központnak a gyermekek szexuális bántalmazásával foglalkozó legfontosabb uniós tudásközponként kiemelt szerepet kell játszania ebben a tekintetben. ⇦
🡻 2011/93/EU, (45) preambulumbekezdés
(55)A tagállamoknak megfelelő intézkedést kell hozniuk tájékoztató szolgálatok létrehozására annak érdekében, hogy tájékoztatást nyújtsanak arról, hogy hogyan kell felismerni a szexuális bántalmazás és a szexuális kizsákmányolás jeleit.
🡻 2011/93/EU (46) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(56)A gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló képekből álló gyermekpornográfia ⌦ anyag ⌫ olyan különleges típusú tartalom, amely nem tekinthető véleménynyilvánításnak. A gyermekpornográfia elleni küzdelem érdekében korlátozni kell a gyermekek szexuális bántalmazását tartalmazó anyagok forgalmát annak révén, hogy megnehezítik ilyen képek feltöltését a nyilvánosan hozzáférhető világhálóra. Ezért intézkedésre van szükség a tartalom eltávolítása, valamint a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló képek⌦ anyagok ⌫ készítésében, terjesztésében vagy letöltésében bűnös személyek kézre kerítése érdekében. Tekintettel az Unió gyermekpornográfia ⌦ ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok ⌫ elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseinek támogatására, a tagállamoknak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük, hogy együttműködjenek harmadik országokkal az ilyen tartalom területükön található szerverekről történő eltávolításának biztosítása során.
⇩ új szöveg
(57)A gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok terjesztésének – többek között a harmadik országokkal ezen irányelv alapján folytatott együttműködés révén történő – visszaszorítására irányuló tagállami erőfeszítések nem érinthetik az (EU) 2022/2065 rendeletet, az (EU) 2021/1232 rendeletet és [a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló.../.../rendeletet]. Az ezen irányelvben említett bűncselekménynek minősülő vagy azt elősegítő online tartalom az (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet 33 szerinti intézkedések hatálya alá fog tartozni a jogellenes tartalom tekintetében.
🡻 2011/93/EU (47) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(58)Mindazonáltal az⌦ Az ⌫ ilyen ⌦ tagállami ⌫ erőfeszítések ellenére gyakorta előfordul, hogy ha az eredeti anyag nem az Unión belül található, nem lehetséges a gyermekpornográf tartalom ⌦ ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok ⌫ forrásnál történő eltávolítása, vagy azért, mert az az állam, amelyben a szervert üzemeltetik, nem hajlandó együttműködni, vagy pedig azért, mert annak elérése, hogy az érintett állam eltávolítsa az anyagot, különösen hosszadalmasnak bizonyul. Mechanizmusok vezethetők be annak érdekében, hogy letiltsák az Unió területéről való hozzáférést az azonosítottan gyermekpornográfiát ⌦ ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat ⌫ tartalmazó vagy terjesztő internetes oldalakhoz. A tagállamok által ezen irányelvvel összhangban a gyermekpornográfiát ⌦ ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat ⌫ tartalmazó weboldalak eltávolítására vagy adott esetben blokkolására hozott intézkedések különböző fajta, például jogalkotási, nem jogalkotási, bírósági vagy egyéb állami intézkedéseken alapulhatnak. Ebben az összefüggésben ezen irányelv nem érinti az internetes ipar által a szolgáltatásaival való visszaélések megelőzésére tett önkéntes intézkedéseket, vagy az ilyen intézkedések tagállami támogatását. Függetlenül attól, hogy milyen alapja lesz az intézkedésnek vagy módszernek, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az megfelelő szintű jogbiztonságot és kiszámíthatóságot nyújtson a felhasználóknak és a szolgáltatóknak. A gyermekek zaklatását ábrázoló tartalom eltávolítása és letiltása céljából egyaránt a hatóságok közötti együttműködés megvalósítására és erősítésére van szükség, kiváltképpen a munkafeladatok megkettőződésének elkerülése érdekében, és azért hogy a lehető legteljesebb körűek legyenek a gyermekpornográfiát ⌦ ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat ⌫ tartalmazó weboldalakra vonatkozó tagállami listák. Az ilyen fejlesztések során figyelembe kell venni a végfelhasználók érdekeit és meg kell felelni a hatályos jogi és bírósági eljárásoknak, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménynek és az Európai Unió Alapjogi Chartájának. A „Biztonságosabb internet” program forródróthálózatot hozott létre, amelynek célja az információgyűjtés, továbbá az illegális online tartalmak főbb típusaira vonatkozó jelentések elkészítése és cseréje. ⇨ Az EU által társfinanszírozott forródrót-hálózat 34 kezeli a lakosságtól érkező, állítólagosan gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokra vonatkozó névtelen bejelentéseket, és nemzeti, európai és globális szinten együttműködik a bűnüldöző szervekkel és az ágazattal az ilyen típusú tartalmak gyors eltávolítása érdekében. ⇦
🡻 2011/93/EU, (48) preambulumbekezdés
(48) Ezen irányelv célja a 2004/68/IB kerethatározat rendelkezéseinek módosítása és kiterjesztése. Mivel nagyszámú és lényeges módosításról van szó, az egyértelműség érdekében a kerethatározatot az ezen irányelv elfogadásában részt vevő tagállamok tekintetében teljes egészében fel kell váltani.
🡻 2011/93/EU (49) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(59)Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia ⌦ ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok ⌫ elleni küzdelmet a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ⌦ az Unió szintjén ⌫ azonban ezért az intézkedés ⌦ terjedelme ⌫ ⌦ és hatásai miatt ⌫léptéke és hatásai miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.
🡻 2011/93/EU, (50) preambulumbekezdés
(60)Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elveket, különösen az emberi méltóságot, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalmát, a gyermekek jogait, a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a személyes adatok védelmét, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, a bűncselekmények és szankciók törvényességének és arányosságának elveit. Ez az irányelv mindenekelőtt az említett jogok és elvek teljes körű tiszteletben tartására törekszik, és ennek megfelelően kell végrehajtani.
🡻 2011/93/EU, (51) preambulumbekezdés
(51) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban az Egyesült Királyság és Írország bejelentette, hogy részt kíván venni ennek az irányelvnek az elfogadásában és alkalmazásában.
⇩ új szöveg
(61)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban Írország […]-i levelében bejelentette, hogy részt kíván venni ennek az irányelvnek az elfogadásában és alkalmazásában.]
VAGY
[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.]
🡻 2011/93/EU (52) preambulumbekezdés
|
(62)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. |
⇩ új szöveg
(63)Az ezen irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek a korábbi irányelvhez képest jelentős mértékben módosultak. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvből ered.
⇩ új szöveg
(64)Ez az irányelv nem érinti az I. mellékletben megjelölt irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidővel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket.
🡻 2011/93/EU (kiigazított szöveg)
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
Tárgy
Ezen irányelv minimumszabályokat állapít meg a bűncselekményi tényállások és szankciók meghatározására vonatkozóan a gyermekek szexuális bántalmazása és szexuális kizsákmányolása, a gyermekpornográfia ⌦ ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok ⌫, valamint a gyermekkel való, szexuális céllal történő kapcsolatfelvétel területén. Ezen irányelv továbbá e bűncselekmények megelőzésének és az áldozataik védelmének erősítését szolgáló rendelkezéseket vezet be.
🡻 2011/93/EU (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
2. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen irányelv alkalmazásában:
1.„gyermek”: bármely 18 évesnél fiatalabb személy;
2.„beleegyezési korhatár” azon életkor, amely alatt a nemzeti joggal összhangban tilos a gyermekkel folytatott szexuális tevékenység;
3.„gyermekpornográfia ⌦ ek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok ⌫”:
a)minden olyan anyag, amely vizuálisan ábrázolja a kifejezetten szexuális magatartást tanúsító vagy ilyen magatartást színlelő gyermeket;
b)gyermek nemi szerveit mutatja be, elsődlegesen szexuális céllal;
c)minden olyan anyag, amely vizuálisan ábrázolja a kifejezetten szexuális magatartást tanúsító vagy ilyen magatartást színlelő gyermeknek tűnő személyt, vagy amely gyermeknek tűnő személy nemi szerveit mutatja be, elsődlegesen szexuális céllal; vagy
d)kifejezetten szexuális magatartást tanúsító gyermek valósághű képei, vagy gyermek nemi szerveinek valósághű képei, ⇨ többszörözése és megjelenítése ⇦elsődlegesen szexuális céllal;
⇩ új szöveg
e)formájától függetlenül minden olyan anyag, amelynek célja, hogy tanácsot, iránymutatást vagy útmutatást nyújtson a gyermekek szexuális bántalmazásának, szexuális kizsákmányolásának vagy a gyermekkel való, szexuális céllal történő kapcsolatfelvételnek az elkövetéséhez;
🡻 2011/93/EU (kiigazított szöveg)
4.„gyermek prostitúció⌦ céljából történő kizsákmányolása ⌫ ”: gyermek felhasználása szexuális cselekményekre, ahol pénzt, egyéb díjazást vagy ellenértéket adnak vagy ígérnek azért cserébe, hogy a gyermek szexuális tevékenységben vesz részt, függetlenül attól, hogy azt a gyermek vagy harmadik személy számára adják vagy ígérik;
5.„pornográf ⌦ gyermekek szexuális bántalmazását bemutató ⌫ előadás”: az alábbiak, többek között információs és kommunikációs technológiák révén történő, közönségnek szóló, élő bemutatása:
a)kifejezetten szexuális – valódi vagy színlelt – magatartást tanúsító gyermek; vagy
b)a gyermek nemi szervei elsődlegesen szexuális céllal;
6.„jogi személy” : az alkalmazandó jog alapján jogi személyiséggel rendelkező jogalany, kivéve az államokat, illetve az állami hatásköröket gyakorló közjogi szerveket, valamint a közjogi nemzetközi szervezeteket;.
⇩ új szöveg
7.„információs társadalommal összefüggő szolgáltatás”: az (EU) 2015/1535 irányelv 35 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott szolgáltatás.
8.„kortársak”: olyan személyek, akiknek életkora, valamint lelki és testi fejlettségi és érettségi szintje hasonló.
🡻 2011/93/EU
⇨ új szöveg
3. cikk
Szexuális bántalmazással kapcsolatos bűncselekmények
(1)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a (2)–(6) ⇨ (8) ⇦ bekezdésben említett szándékos magatartások büntetendők legyenek.
(2)A beleegyezési korhatárt el nem ért gyermek szexuális céllal történő késztetése arra, hogy szexuális tevékenység tanúja legyen – akkor is, ha abban a gyermek nem vesz részt –, szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább egy év.
(3)A belegyezési korhatárt el nem ért gyermek szexuális céllal történő késztetése arra, hogy szexuális bántalmazás tanúja legyen – akkor is, ha abban a gyermek nem vesz részt –, szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább két év.
(4)A beleegyezési korhatárt el nem ért gyermekkel folytatott szexuális tevékenység⇨ vagy a gyermek arra való kényszerítése, hogy más személlyel folytasson szexuális tevékenységet ⇦ szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább öt ⇨ nyolc ⇦ év.
|
(5)A gyermekkel folytatott szexuális tevékenység, amennyiben: |
a)a gyermekkel kapcsolatban fennálló, elismert bizalmi vagy hatalmi helyzettel vagy befolyással élnek vissza, szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább nyolc ⇨ tíz ⇦ év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt nem érte el, és legalább három ⇨ hat ⇦ év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt már betöltötte; vagy
b)a gyermek különösen kiszolgáltatott helyzetével, különösen szellemi vagy testi fogyatékosságával, vagy eltartotti helyzetével élnek vissza, szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább nyolc ⇨ tíz ⇦ év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt nem érte el, és legalább három ⇨ hat ⇦ év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt már betöltötte; vagy
c)kényszert, erőszakot vagy fenyegetést alkalmaznak, szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább tíz ⇨ tizenkét ⇦ év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt nem érte el, és legalább öt ⇨ hét ⇦ év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt már betöltötte.
(6)A gyermeknek valamely harmadik féllel folytatott szexuális tevékenységre kényszer, erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával történő késztetése szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább tíz ⇨ tizenkét ⇦ év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt nem érte el, és legalább öt ⇨ hét ⇦ év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt már betöltötte.
⇩ új szöveg
(7)Az alábbi szándékos magatartás szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább tizenkét év:
a)a beleegyezési korhatár alatti gyermekkel szemben elkövetett, szexuális természetű, hüvelyen, análisan vagy orálisan, testrésszel vagy tárgyakkal történő behatolás;
b)a beleegyezési korhatár alatti gyermek kényszerítése szexuális természetű, hüvelyen, análisan vagy orálisan, testrésszel vagy tárgyakkal történő, más személy általi behatolás tűrésére.
(8)Amennyiben a gyermek a beleegyezési korhatárt betöltötte, és nem egyezik bele a cselekménybe, a (7) bekezdésben meghatározott magatartás szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább tíz év.
(9)A (8) bekezdés alkalmazásában a tagállamok biztosítják a következőket:
a)a nem beleegyezésen alapuló cselekmény olyan cselekmény, amelyet a gyermeknek a körülmények összefüggésében értékelt szabad akaratából megadott önkéntes beleegyezése nélkül hajtanak végre, vagy ha a gyermek az (5) bekezdésben említett körülmények vagy más körülmények fennállása miatt nem képes szabad akaratát kinyilvánítani, ideértve a gyermek testi vagy szellemi állapotát, például az eszméletlenséget, a mérgezést, a reakcióképtelenséget, a betegséget vagy a testi sérülést;
b)a beleegyezés az aktus előtt és annak során bármikor visszavonható;
c)a beleegyezés hiánya nem cáfolható kizárólag a gyermek hallgatásával, múltbeli szexuális magatartásával vagy azzal, hogy nem tanúsított szóbeli vagy fizikai ellenállást.
🡻 2011/93/EU (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
4. cikk
Szexuális kizsákmányolással kapcsolatos bűncselekmények
(1)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a (2)–(7) bekezdésben említett szándékos magatartások büntetendők legyenek.
(2)Gyermek pornográf ⌦ nek gyermekek szexuális bántalmazását bemutató ⌫ előadáson való részvételre való késztetése vagy toborzása, vagy a gyermek e célból, haszonszerzéssel járó vagy egyéb módon történő kizsákmányolása szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább öt év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt nem érte el, és legalább két év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt már betöltötte.
(3)Gyermek pornográf ⌦ nek gyermekek szexuális bántalmazását bemutató ⌫ előadáson való részvételre kényszer vagy erőszak alkalmazásával történő késztetése, vagy a gyermek e célból történő megfenyegetése szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább nyolc év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt nem érte el, és legalább öt év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt már betöltötte.
(4)A gyermek részvételével folytatott pornográf ⌦ , gyermekek szexuális bántalmazását bemutató ⌫előadáson való tudatos részvétel szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább két év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt nem érte el, és legalább egy év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt már betöltötte.
(5)Gyermek gyermekprostitúcióra ⌦ céljából történő kizsákmányolásra ⌫való késztetése vagy toborzása, vagy a gyermek e célból, haszonszerzéssel járó vagy egyéb módon történő kizsákmányolása szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább nyolc év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt nem érte el, és legalább öt év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt már betöltötte.
(6)Gyermek gyermekprostitúcióra ⌦ céljából történő kizsákmányolásra ⌫ kényszerítése vagy erre erőszak alkalmazásával történő késztetése, vagy a gyermek e célból történő megfenyegetése szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább tíz év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt nem érte el, és legalább öt év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt már betöltötte.
(7)Gyermekkel folytatott szexuális tevékenység, amennyiben gyermekprostitúció⌦ prostitúció céljából történő kizsákmányolása ⌫ valósul meg, szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább öt ⇨ nyolc ⇦ év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt nem érte el, és legalább két ⇨ négy ⇦ év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt már betöltötte.
🡻 2011/93/EU (kiigazított szöveg)
5. cikk
Gyermekpornográfiával⌦ Gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokkal ⌫ kapcsolatos bűncselekmények
(1)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a (2)–(6) bekezdésben említett, jogellenesen elkövetett szándékos magatartások büntetendők legyenek.
(2)Gyermekpornográfia⌦ Gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok ⌫ megszerzése vagy birtoklása szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább egy év.
(3)A gyermekpornográfiához ⌦ gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokkal ⌫ való, informatikai és kommunikációs technológia útján történő tudatos hozzáférés szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább egy év.
(4)Gyermekpornográfia⌦ Gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok ⌫ megosztása, terjesztése vagy továbbítása szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább két év.
(5)Gyermekpornográfia⌦ Gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok ⌫ felajánlása, nyújtása vagy annak hozzáférhetővé tétele szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább két év.
(6)Gyermekpornográfia⌦ Gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok ⌫ készítése szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább három év.
⇩ új szöveg
(7)Az (1) bekezdés alkalmazásában a (2), (3) és (4) bekezdésben említett magatartások nem tekinthetők jogellenesen elkövetettnek, különösen akkor, ha azokat valamely tagállamban székhellyel rendelkező, a gyermekek szexuális bántalmazása ellen közérdekből eljáró, az adott tagállam illetékes hatóságai által engedélyezett szervezet végzi, vagy annak nevében és felelősségére követik el, amennyiben az ilyen cselekményeket az ilyen engedélyben meghatározott feltételekkel összhangban hajtották végre.
Ezek a feltételek magukban foglalhatják azt a követelményt, hogy az ilyen engedélyeket megkapó szervezeteknek rendelkezniük kell a szükséges szakértelemmel és függetlenséggel, hogy megfelelő jelentéstételi és felügyeleti mechanizmusok kell, hogy rendelkezésre álljanak annak biztosítására, hogy a szervezetek gyorsan, gondosan és a közérdeket szem előtt tartva járjanak el, és hogy a szervezetek biztonságos kommunikációs csatornákat használjanak az engedély hatálya alá tartozó tevékenységek végzéséhez.
(8)A tagállamok biztosítják, hogy a gyermekek szexuális bántalmazása ellen közérdekből eljáró, a (7) bekezdésben említett szervezetekre vonatkozó engedélyek lehetővé tegyék az alábbi tevékenységek egy részét vagy mindegyikét:
a)fogadja és elemzi az áldozatok, az online felhasználók vagy a gyermekek szexuális bántalmazása ellen közérdekből eljáró más szervezetek által részükre benyújtott, feltehetőleg gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokra vonatkozó bejelentéseket;
b)haladéktalanul értesíti a bejelentett jogellenes online tartalomról azon tagállam illetékes bűnüldöző hatóságát, ahol az anyagot tárolják;
c)együttműködik a gyermekek szexuális bántalmazása ellen közérdekből eljáró és a feltehetően gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok bejelentéseinek az a) pontnak megfelelő fogadására abban a tagállamban vagy harmadik országban felhatalmazott szervezetekkel, ahol az anyagot tárolják.
d)a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok terjesztésének felderítése érdekében kereséseket végez a tárhelyszolgáltatások nyilvánosan hozzáférhető anyagain az a) pontban említett, feltehetően gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokra vonatkozó bejelentések felhasználásával vagy az áldozat kérésére.
🡻 2011/93/EU (kiigazított szöveg)
(9)A tagállamok mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy e cikket alkalmazzák-e a 2. cikk⌦ 3. pontjának c) alpontjában ⌫c) pontjának iii. alpontjában említett, gyermekpornográfiára ⌦ gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokra ⌫ kiterjedő olyan esetekre, amikor a gyermeknek tűnő személy az ábrázolás készítésekor valójában már betöltötte 18. életévét, vagy annál idősebb volt.
(10)A tagállamok mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy e cikk (2) és (6) bekezdését alkalmazzák-e azokra az esetekre, amikor megállapítást nyert, hogy a 2. cikk c) pontjának iv. alpontjában említett pornográf anyagot készítője kizárólag magáncélú használatra készítette és birtokolja, amennyiben az elkészítéshez nem került felhasználásra a 2. cikk c) pontjának i., ii. vagy iii. alpontjában említett pornográf anyag, és feltéve, hogy a tevékenység nem jár az anyag terjesztésének kockázatával.
🡻 2011/93/EU (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
6. cikk
Gyermekkel való, szexuális céllal történő kapcsolatfelvétel
(1)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az alábbi ⌦, felnőtt által elkövetett ⌫ szándékos magatartások büntetendők legyenek ⌦ a következők szerint ⌫:
a)A felnőtt által ⌦ ajánlat tevése ⌫ a beleegyezési korhatárt el nem ért gyermekkel a 3. cikk (4)⇨, (5), (6) és (7) ⇦ bekezdésében és az 5. cikk (6) bekezdésében említett valamely bűncselekmény elkövetése céljából ⇨ online vagy személyesen ⇦ történő találkozásra információs és kommunikációs technológia útján tett ajánlat – amennyiben ezen ajánlatot a találkozás létrejöttét eredményező tényleges cselekmény követi – szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább egy év.
⇩ új szöveg
b)Az első albekezdésben említett magatartás szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább két év, ha kényszert, erőszakot vagy fenyegetést alkalmaznak.
🡻 2011/93/EU (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(2)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy ⇨ legalább hat hónapos felső határú szabadságvesztéssel ⇦ büntetendő legyen az információs és kommunikációs technológia útján az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében említett bűncselekmények elkövetésére tett kísérlet, melynek során egy felnőtt beleegyezési korhatárt el nem ért gyermeket hív fel a szóban forgó gyermeket ábrázoló gyermekpornográfia ⌦ gyermek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok ⌫ nyújtására.
⇩ új szöveg
Az első albekezdésben említett magatartás szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább egy év, ha kényszert, erőszakot vagy fenyegetést alkalmaznak.
(3)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az információs és kommunikációs technológia útján a 4. cikk (2) és (5) bekezdésében említett bűncselekmények elkövetésére tett kísérlet, melynek során egy felnőtt gyermeket gyermek szexuális bántalmazását bemutató előadásokban való részvételre és prostitúció céljából történő kizsákmányolásra vesz rá, szabadságvesztéssel büntetendő legyen, melynek felső határa legalább hat hónap.
Az első albekezdésben említett magatartás szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább egy év, ha kényszert, erőszakot vagy fenyegetést alkalmaznak.
⇩ új szöveg
7. cikk
Szexuális bántalmazás céljából történő kapcsolatfelvétel
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 3. cikk (4), (5), (6), (7) és (8) bekezdésében, a 4. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint az 5. cikk (6) bekezdésében felsorolt bűncselekmények bármelyikének elkövetése céljából pénz vagy más formájú díjazásra vagy ellenszolgáltatásra vonatkozó szándékos ígéret vagy juttatás legalább három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő legyen.
⇩ új szöveg
8. cikk
Online szolgáltatás működtetése gyermekek szexuális bántalmazása vagy szexuális kizsákmányolása céljából
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 3–7. cikkben említett bűncselekmények bármelyikének elkövetését elősegítő vagy ösztönző, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás szándékos működtetése vagy igazgatása legalább egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő legyen.
🡻 2011/93/EU (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
9. cikk
Felbujtás, bűnsegély és kísérlet
(1)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 3–6⇨ 8 ⇦. cikkben említett bármely bűncselekményre való felbujtás és az azok elkövetéséhez nyújtott bűnsegély büntetendő legyen.
(2)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 3. cikk (4), (5)⌦ , ⌫ és(6)⇨, (7) és (8) ⇦ bekezdésében, a 4. cikk (2), (3), (5), (6) és (7) bekezdésében, továbbá az 5. cikk (4), (5) és (6) bekezdésében⇨ , a 7. cikkben, valamint a 8. cikkben ⇦ említett bármely bűncselekmény elkövetésének kísérlete büntetendő legyen.
🡻 2011/93/EU (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
10. cikk
Beleegyezésen alapuló szexuális tevékenység
(1)A tagállamok mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy a 3. cikk (2) és (4) bekezdését alkalmazzák-e az olyan kortárssal folytatott, beleegyezésen alapuló szexuális tevékenységre, akinek életkora, valamint lelki és testi fejlettségi vagy érettségi szintje hasonló, amennyiben a tevékenység nem foglalt magában zaklatást.
(2)A tagállamok mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy a 4. cikk (4) bekezdését alkalmazzák-e a beleegyezésen alapuló kapcsolat keretében megvalósuló pornográf előadás esetére akkor, ha a gyermek betöltötte a beleegyezési korhatárt vagy ilyen előadásra olyan kortárssal került sor, akinek életkora, valamint lelki és testi fejlettségi és érettségi szintje hasonló, amennyiben a tevékenység nem foglalt magában zaklatástbántalmazást vagy kizsákmányolást, továbbá amennyiben aza pornográf előadásért pénzt vagy egyéb díjazást vagy ellenértéket nem adnak.
(3)A tagállamok mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy az 5. cikk (2),⇨ (3), (4) ⇦ és (6) bekezdését alkalmazzák-e az olyan anyag készítésére, megszerzésére vagy birtoklására,⇨ , vagy az ilyen anyaghoz való hozzáférésre, ⇦ amelyen⇨ amelyen kizárólag a következők szerepelnek: ⇦
⌦ a) ⌫a beleegyezési korhatárt betöltött gyermekek ⌦, vagy ⌫
⇨ b)a beleegyezési korhatárt meghaladó életkorú gyermekek és kortársaik, ⇦
amennyiben az anyagot a ⌦ z érintett ⌫ ⌦ gyermekek beleegyezésével ⌫beleegyezésükkel és kizárólag az érintett személyek magáncélú használatára készítették és birtokolják, és amennyiben a tevékenység nem foglalt magában zaklatást.
⇩ új szöveg
(4)A tagállamok mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy a 6. cikk alkalmazandó-e a kortársak közötti felajánlkozásokra, beszélgetésekre, kapcsolatfelvételekre, vagy kommunikációra.
(5)Az (1)–(4) bekezdés alkalmazásában a beleegyezési korhatárt meghaladó életkorú gyermek csak akkor tekinthető úgy, hogy beleegyezett a tevékenységbe, ha a beleegyezést önkéntesen adta meg, a körülmények összefüggésében értékelve a gyermek szabad akaratából eredően.
A beleegyezés bármikor visszavonható.
A beleegyezés hiánya nem cáfolható kizárólag a gyermek hallgatásával, múltbeli magatartásával vagy azzal, hogy nem tanúsított szóbeli vagy fizikai ellenállást.
(6)Az intim képek vagy videók beleegyezésen alapuló megosztása nem értelmezhető az ugyanazon kép vagy videó további megosztásába vagy terjesztésébe való beleegyezésként.
🡻 2011/93/EU (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
11. cikk
Súlyosító körülmények
Amennyiben az alábbi körülmények nem tartoznak eleve a 3–⇨ 9 ⇦7. cikkben említett bűncselekmények tényállási elemei közé, a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a körülményeket – a nemzeti joguk vonatkozó rendelkezéseivel összhangban – a 3–⇨ 9 ⇦7. cikkben említett megfelelő bűncselekményekkel kapcsolatban súlyosító körülményeknek tekintsék:
a)a bűncselekményt például szellemi vagy testi fogyatékossága, eltartotti helyzete vagy szellemi vagy testi kiszolgáltatottsága miatt különösen kiszolgáltatott gyermek sérelmére követték el;
b)a bűncselekményt a gyermek családtagja, a gyermekkel közös háztartásban élő, vagy elismert bizalmi⌦ , ⌫ vagyhatalmi ⇨ vagy befolyással bíró ⇦ helyzetével visszaélő személy követte el;
c)a bűncselekményt több személy együtt követte el;
d)a bűncselekményt a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló, 2008. október 24-i 2008/841/IB tanácsi kerethatározat értelmében vett bűnszervezet keretében követték el 36 ;
e)az elkövetőt korábban már elítélték hasonló jellegű bűncselekményért;
f)az elkövető szándékosan vagy gondatlanságból veszélyeztette a gyermek életét; vagy
g)a bűncselekmény során súlyos erőszakot alkalmaztak, vagy súlyos sérelmet okoztak a gyermeknek⌦ ; ⌫ .
⇩ új szöveg
h)a bűncselekményt ismétlődő jelleggel követték el;
i)a bűncselekményt fegyver használatával vagy azzal való fenyegetéssel követték el; vagy
j)a bűncselekményt az áldozat kábítószer, alkohol vagy egyéb mérgező anyagok használatára vagy hatása alá kerülésére való késztetésével követték el.
🡻 2011/93/EU (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
12. cikk
Elítélés miatti eltiltás
(1)A bűncselekmények ismételt elkövetése kockázatának elkerülése érdekében a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az a természetes személy, akit a 3–⇨ 9 ⇦7. cikkben említett bűncselekmények valamelyikéért elítéltek, átmenetileg vagy véglegesen eltiltható legyen legalább az olyan szakmai tevékenységek gyakorlásától, amelyek a gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járnak.
(2)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a munkáltató – ha valamely személyt gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járó szakmai vagy szervezett önkéntes tevékenység folytatására vesz fel – ⇨ , továbbá a gyermekek szexuális bántalmazásával szemben közérdekből eljáró szervezet, a személyzet felvétele során ⇦ jogosult ⇨ köteles ⇦ legyen a nemzeti joggal összhangban bármely megfelelő módon, például megkeresés alapján történő hozzáféréssel vagy az érintett személyen keresztül tájékozódni arról, hogy a bűnügyi nyilvántartásban szerepel-e bejegyzés a 3–⇨ 9 ⇦7. cikkben említett bármely bűncselekményért való elítélésről, vagy az említett elítélés miatti, a kiskorúakkal való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járó tevékenység gyakorlásától való eltiltásról.
(3)E cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazása céljából a A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy ⇨ az illetékes hatóságok felszólítására ⇦– e cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazása céljából – a 3–7⇨ 9 ⇦. cikkben említett bűncselekmények bármelyike miatti büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletek létezésével vagy a szóban forgó ítéletekből származó, a gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járó tevékenység gyakorlásától való bármely eltiltás létezésével kapcsolatos információkat a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról szóló, 2009. február 26-i 2009/315/IB tanácsi kerethatározat [13] által megállapított eljárásokkal összhangban továbbítsák, amennyiben hozzájuk erre irányuló, az érintett személy hozzájárulásával és az említett kerethatározat 6. cikke alapján benyújtott kérelem érkezik. ⇨ továbbítsák, és hogy a továbbított információk a lehető legteljesebbek legyenek, és legalább a büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekre vagy büntetőítéletekből eredő eltiltásokra vonatkozó, bármely tagállam által tárolt információkat tartalmazzák. E célból ezeket az információkat az ECRIS-en vagy a bűnügyi nyilvántartási információk harmadik országokkal való cseréjére létrehozott mechanizmuson keresztül kell továbbítani. ⇦
🡻 2011/93/EU
11. cikk
Lefoglalás és elkobzás
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy illetékes hatóságaik jogosultak legyenek a 3., 4. és 5. cikkben említett bűncselekményhez felhasznált eszközök és az abból származó jövedelmek lefoglalására és elkobzására.
🡻 2011/93/EU
⇨ új szöveg
13. cikk
Jogi személyek felelőssége
(1)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jogi személyek felelősségre vonhatók legyenek a 3–⇨ 9 ⇦7. cikkben említett bármely bűncselekményért, amelyet akár saját nevében eljárva, akár a jogi személy valamely szervének tagjaként eljárva olyan személy követett el a jogi személy javára, aki a jogi személyen belül vezető tisztséget tölt be, amely a következők egyikén alapul:
a)a jogi személy képviseletére való jogosultság;
b)a jogi személy nevében történő döntéshozatalra való jogosultság; vagy
c)a jogi személyen belüli ellenőrzés gyakorlásának jogköre.
(2)A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jogi személy felelősségre vonható legyen, ha az (1) bekezdésben említett személy általi felügyelet vagy ellenőrzés hiánya tette lehetővé a 3–⇨ 9 ⇦7. cikkben említett bűncselekmények valamelyikének az érintett jogi személy javára a neki alárendelt személy általi elkövetését.
(3)A jogi személyeknek az (1) és (2) bekezdés alapján fennálló felelőssége nem érinti az azon természetes személyek elleni büntetőeljárást, akik a 3–⇨ 9 ⇦7. cikkben említett bűncselekményeket tettesként, felbujtóként vagy bűnsegédként követik el.
🡻 2011/93/EU (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
14. cikk
Jogi személyek elleni szankciók
(1)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a ⌦ 13 ⌫12. cikk (1) bekezdése értelmében felelősségre vont jogi személy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal büntetendő legyen, amelyek magukban foglalnak büntetőjogi és nem büntetőjogi pénzbüntetéseket vagy bírságokat, valamint más szankciókat is magukban foglalhatnak, mint például:
a)kizárás az állami kedvezményekből és támogatásokból;
b)⇨ kizárás a közfinanszírozásból, ideértve a közbeszerzési eljárásokat, a vissza nem térítendő támogatásokat és a koncessziókat is; ⇦
c)kereskedelmi tevékenység folytatásától való átmeneti vagy végleges eltiltás;
d)bírósági felügyelet alá helyezés;
e)bíróság által elrendelt felszámolás; vagy
f)a bűncselekmény elkövetésére használt létesítmények ideiglenes vagy végleges bezárása.
(2)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 12. cikk (2) bekezdése alapján felelősségre vont jogi személy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankcióval vagy intézkedéssel legyen büntethető.
⇩ új szöveg
(2)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 13. cikk alapján felelősségre vont jogi személyek esetében a természetes személyek esetében legalább két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények pénzbírsággal legyenek sújthatók, amelynek felső határa nem lehet kevesebb a jogi személy pénzbírság kiszabásáról szóló határozatot megelőző üzleti évben elért teljes világméretű árbevételének 1 %-ánál.
(3)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 13. cikk alapján felelősségre vont jogi személyek esetében a természetes személyek esetében legalább három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények pénzbírsággal legyenek sújthatók, amelynek felső határa nem lehet kevesebb a jogi személy pénzbírság kiszabásáról szóló határozatot megelőző üzleti évben elért teljes világméretű árbevételének 5 %-ánál.
🡻 2011/93/EU
⇨ új szöveg
15. cikk
Az áldozattal szembeni büntetőeljárás vagy szankciók kiszabásának mellőzése
A tagállamok – saját jogrendszerük alapelveivel összhangban – meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az illetékes nemzeti hatóságok jogosultak legyenek a szexuális bántalmazás és szexuális kizsákmányolás gyermek áldozatainak a büntetőeljárás vagy a szankciók kiszabása alóli mentesítésére az olyan bűncselekményekben való részvételük miatt, amelyekre annak közvetlen következményeként kényszerültek, hogy a 4. cikk (2), (3), (5) és (6) bekezdésében, valamint az 5. cikk ⇨ (4), (5) és ⇦(6) bekezdésében említett bármely cselekményt elkövették velük szemben.
🡻 2011/93/EU (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
16. cikk
Nyomozás és vádemelés⇨ , és elévülési idők ⇦
(1)A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 3–7⇨ 9 ⇦. cikkben említett bűncselekmények ügyében folytatott nyomozásra és az említett bűncselekmények miatti vádemelésre az áldozat vagy annak képviselője által tett bejelentéstől vagy feljelentéstől függetlenül kerüljön sor, továbbá hogy a büntetőeljárás abban az esetben is folytatódhasson, ha az említett személy visszavonta a vallomását.
(2)A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy – kellő idővel az áldozat nagykorúvá válását követően és az érintett bűncselekmény súlyának megfelelően – lehetővé tegyék a vádemelést bármely, a 3. cikkben, a 4. cikk (2), (3), (5), (6) és (7) bekezdésében említett bűncselekmény, valamint bármely, az 5. cikk (6) bekezdésében említett súlyos bűncselekmény miatt, ha azt a 2. cikk ⌦ 3. pontjának a) és b) ⌫c) pontjának i. és ii. alpontjában említett gyermekpornográfia⌦ gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok ⌫ felhasználásával követték el⌦ , ⌫⇨ és bármely, a 7. és 8. cikkben említett bűncselekmény miatt ⇦.
⇩ új szöveg
Ez az első albekezdésben említett időtartam a következő:
a)az ezen irányelv alapján legalább három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetében a sértett nagykorúvá válásától számított legalább 20 év;
b)az ezen irányelv alapján legalább öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetében a sértett nagykorúvá válásától számított legalább 25 év;
c)az ezen irányelv alapján legalább nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetében a sértett nagykorúvá válásától számított legalább 30 év.
🡻 2011/93/EU
⇨ új szöveg
(3)A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a szervezett bűnözés vagy egyéb súlyos bűncselekmények eseteiben alkalmazottakhoz hasonló hatékony nyomozási eszközök álljanak a 3–7⇨ 9 ⇦. cikkben említett bűncselekmények ügyében folytatott nyomozásért vagy az említett bűncselekmények miatti vádemelésért felelős személyek, egységek vagy szolgálatok rendelkezésére.
⇩ új szöveg
(4)A tagállamok biztosítják, hogy a 3–9. cikkben említett bűncselekmények nyomozásával és az említett bűncselekmények miatti vádemeléssel foglalkozó személyek, egységek vagy szolgálatok elegendő személyzettel, szakértelemmel és hatékony nyomozási eszközökkel rendelkezzenek az ilyen bűncselekmények hatékony nyomozásához és büntetőeljárás alá vonásához, beleértve az információs és kommunikációs technológia használatával elkövetett bűncselekményeket is, az uniós és a nemzeti jog alkalmazandó szabályaival összhangban. Ezeknek az eszközöknek adott esetben különleges nyomozati eszközöket is magukban kell foglalniuk, például azokat, amelyeket a szervezett bűnözés vagy más súlyos bűncselekmények elleni küzdelemben alkalmaznak, mint például a fedett nyomozást.
🡻 2011/93/EU (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(5)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé tegyék a nyomozócsoportok vagy szolgálatok számára, hogy megkíséreljék a 3–7⇨ 9 ⇦. cikkben említett bűncselekmények áldozatainak azonosítását a gyermekpornográfia⌦ gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok ⌫, pl. az informatikai és kommunikációs technológia segítségével továbbított vagy hozzáférhetővé tett fényképek és audiovizuális felvételek elemzése révén.
🡻 2011/93/EU
⇨ új szöveg
17. cikk
A gyermekek szexuális bántalmazása vagy szexuális kizsákmányolása gyanújának bejelentése
(1)A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a nemzeti jogban az olyan szakemberek számára előírt titoktartási szabályok, akiknek fő tevékenységük a gyermekekkel való foglalkozás, ne jelenthessék annak akadályát, hogy bejelentést tegyenek a gyermekvédelemért felelős hatóságoknál az olyan helyzetekről, amikor alapos okuk van azt feltételezni, hogy a gyermek a 3–7⇨ 9 ⇦. cikkben említett bűncselekmények áldozata.
(2)A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy ösztönözzék a 3–7⇨ 9 ⇦. cikkben említett bűncselekmények bármelyikének elkövetéséről tudomással bíró vagy ilyen bűncselekmény elkövetését jóhiszeműen feltételező személyeket, hogy tegyenek bejelentést erről az illetékes hatóságok számára, ⇨ , az (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikkének 37 és a [a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzése és leküzdése szabályairól szóló] (EU) …/… rendelet 12. cikkének 38 sérelme nélkül.⇦
⇩ új szöveg
(3)A tagállamok biztosítják, hogy legalább a gyermekvédelmi, oktatási, gyermekgondozási és egészségügyi ágazatban a gyermekekkel szoros kapcsolatban álló szakemberek kötelesek legyenek bejelenteni az illetékes hatóságoknak, ha alapos okkal feltételezik, hogy az ezen irányelv alapján büntetendő bűncselekmény elkövetésére került sor, vagy valószínűsíthető, hogy ilyenre sor kerül.
(4)A tagállamok mentesítik a (3) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettség alól az egészségügyi ágazatban olyan programok keretében dolgozó szakembereket, amelyek az ezen irányelv alapján büntetendő bűncselekmény elkövetése miatt elítélt személyeket, vagy olyan személyeket céloznak, akik attól tartanak, hogy elkövethetnek valamely, ezen irányelv hatálya alá tartozó bűncselekményt.
(5)A tagállamok – létrehozását követően a gyermekek szexuális bántalmazása elleni uniós központ támogatásával – iránymutatásokat adnak ki a (3) bekezdésben említett személyek számára annak megállapítására vonatkozóan, hogy az ezen irányelv alapján büntetendő bűncselekmény elkövetésére került-e sor, vagy valószínűsíthető, hogy ilyenre sor kerül, valamint az illetékes hatóságoknak történő bejelentésről. Ezeknek az iránymutatásoknak azt is meg kell jelölniük, hogy miként kell kezelni az áldozatok sajátos szükségleteit.
⇩ új szöveg
18. cikk
A gyermekek szexuális bántalmazásának vagy szexuális kizsákmányolásának bejelentése
(1)Az áldozatoknak a 2012/29/EU irányelv 5. cikke és az (EU).../... irányelv [a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló 2012/29/EU irányelv módosításáról szóló irányelvjavaslat] 5a. cikke szerinti panasztételkor fennálló jogai mellett a tagállamok biztosítják, hogy az áldozatok könnyen és hozzáférhető módon bejelenthessék az ezen irányelv 3–9. cikkében említett bűncselekményeket az illetékes hatóságoknak. Ez magában foglalja az ezen bűncselekmények könnyen hozzáférhető módon és felhasználóbarát információs és kommunikációs technológiák segítségével történő bejelentését, és lehetőség szerint bizonyítékok benyújtását.
(2)A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett bejelentési eljárások biztonságosak és bizalmasak legyenek, és gyermekbarát módon és nyelvezettel legyenek kialakítva, a gyermekek életkorának és érettségének megfelelően. A tagállamok biztosítják, hogy a bejelentés ne függjön a szülői hozzájárulástól.
(3)A tagállamok biztosítják, hogy a gyermekek szexuális bántalmazását vagy szexuális kizsákmányolását bejelentő áldozatokkal kapcsolatba kerülő illetékes hatóságok legalább az áldozatok védelmi szükségleteinek a 2012/29/EU irányelv 22. cikkével összhangban elvégzett első egyéni értékelésének befejezéséig ne továbbítsák az áldozat tartózkodási jogállására vonatkozó személyes adatokat az illetékes migrációs hatóságoknak.
🡻 2011/93/EU (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
19. cikk
Joghatóság és a büntetőeljárás összehangolása
(1)Minden tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket a 3–7⇨ 9 ⇦. cikkben említett bűncselekményekre vonatkozó joghatóságának megállapítása érdekében, amennyiben:
a)a bűncselekményt részben vagy egészben a területén követték el; vagy
b)az elkövető az adott tagállam állampolgára.
(2)A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, ha úgy döntenek, hogy a 3–7⇨ 9 ⇦. cikkben említett, a területükön kívül elkövetett bűncselekményekre vonatkozóan további joghatóságot állapítanak meg, többek között amennyiben:
a)a bűncselekményt az adott tagállam valamely állampolgára vagy olyan személy sérelmére követték el, akinek a szokásos tartózkodási helye az adott tagállam területén van;
b)a bűncselekményt az adott tagállam területén letelepedett jogi személy javára követték el; vagy
c)az elkövető szokásos tartózkodási helye az adott tagállam területén van.
(3)A tagállamok biztosítják, hogy joghatóságuk kiterjed azon helyzetekre, amikor az 5. és⌦ , ⌫ 6. ⇨ és 8. ⇦cikkben és – amennyiben alkalmazható – a 3. és a ⇨, 4, ⇦ 7. ⇨és a 9. ⇦cikkben említett bűncselekményeket a területükről elért informatikai és kommunikációs technológia segítségével követték el, függetlenül attól, hogy az a területükön található-e.
(4)A 3. cikk (4), (5) ⌦ , ⌫ és (6)⇨, (7) és (8)⇦ bekezdésében, a 4. cikk (2), (3), (5), (6) és (7) bekezdésében, valamint az 5. cikk (6) bekezdésében ⌦ , ⌫ ⇨, valamint a 7. és 8. cikkben ⇦ említett, és az érintett tagállam területén kívül elkövetett bűncselekmények ügyében folytatott büntetőeljárás esetében a tagállamok – az (1) bekezdés b) ⌦ pontja ⌫ tekintetében – megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy joghatóságuk ne legyen alárendelve annak a feltételnek, hogy a cselekmények elkövetésük helyén bűncselekménynek minősüljenek.
(5)A 3–7⇨ 9 ⇦. cikkben említett, és az érintett tagállam területén kívül elkövetett bűncselekmények bármelyike ügyében folytatott büntetőeljárás esetében minden tagállam – az (1) bekezdés b) ⌦ pontja ⌫ tekintetében – megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy joghatósága ne legyen alárendelve annak a feltételnek, hogy a büntetőeljárás megindítására kizárólag az áldozatnak a bűncselekmény elkövetésének helyén tett bejelentése után vagy a bűncselekmény elkövetésének helye szerinti államtól érkezett feljelentést követően kerülhet sor.
⇩ új szöveg
(6)Amennyiben a 3–9. cikkben említett bűncselekmény több tagállam joghatósága alá tartozik, ezek a tagállamok együttműködnek annak meghatározásában, hogy melyik tagállam folytatja le a büntetőeljárást. Az ügyet adott esetben és a 2009/948/IB kerethatározat 12. cikkével összhangban az Eurojusthoz kell utalni.
🡻 2011/93/EU (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
20. cikk
A gyermek áldozatoknak nyújtott segítségre, támogatásra és védelmi intézkedésekre vonatkozó általános rendelkezések
(1)A gyermek legfőbb érdekeinek figyelembevételével a 19. és 20 ⌦ 21. és 22 ⌫ . cikkel összhangban segítséget, támogatást és védelmet kell nyújtani a 3–7⇨ 9 ⇦. cikkben említett bűncselekmények gyermek áldozatainak.
(2)A tagállamok megteszik az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy az adott gyermek segítségben, támogatásban és védelemben részesüljön attól fogva, hogy az illetékes hatóságok észszerű feltételezés alapján úgy vélhetik, hogy a gyermek sérelmére esetleg elkövethették a 3–⇨ 9 ⇦7. cikkben említett bűncselekmények valamelyikét.
(3)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a 3–7⇨ 9 ⇦. cikkben említett bűncselekmények áldozatának az életkora bizonytalan, és okkal feltételezhető, hogy az említett személy gyermek, akkor őt gyermeknek vélelmezzék annak érdekében, hogy a 19. és 20⌦ 21 és 22 ⌫. cikkel összhangban haladéktalanul segítségben, támogatásban és védelemben részesüljön.
🡻 2011/93/EU (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
21. cikk
Az áldozatoknak nyújtott segítség és támogatás
(1)A tagállamok megteszik az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az áldozatoknak segítséget és ⇨ szakszerű és megfelelő ⇦ támogatást nyújtsanak a büntetőeljárást megelőzően, annak során és annak befejezését követően megfelelő ideig annak érdekében, hogy lehetővé tegyék számukra a 2001/220/IB kerethatározatban⌦ 2012/29/EU irányelvben ⌫,⇨ az (EU) …/… irányelvben [a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló 2012/29/EU irányelv módosításáról szóló irányelvjavaslat] ⇦ továbbá az ezen irányelvben meghatározott jogaik gyakorlását. ⇨A tagállamok különösen biztosítják, hogy a 3–9. cikkben említett bűncselekmények áldozatai az (EU).../... irányelv [a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló 2012/29/EU irányelv módosításáról szóló irányelvjavaslat] 9a. cikkével összhangban hozzáférjenek a gyermekeknek nyújtott célzott és integrált támogató szolgáltatásokhoz. ⇦A tagállamok különösen megteszik a szükséges lépéseket azon gyermekek védelme érdekében, akik a családjukban történő zaklatásról tesznek bejelentést.
⇩ új szöveg
(2)A gyermek áldozatokat összehangolt, életkoruknak megfelelő orvosi ellátásban, érzelmi, pszichoszociális, pszichológiai és oktatási támogatásban, valamint minden egyéb, különösen a szexuális bántalmazás eseteire szabott megfelelő támogatásban kell részesíteni.
(3)Amennyiben ideiglenes elhelyezésre van szükség, a gyermekeket elsődlegesen más családtagoknál kell elhelyezni, szükség esetén ideiglenes vagy állandó, támogatási szolgáltatásokkal ellátott lakásban.
(4)Az ezen irányelv alapján büntetendő bűncselekmények áldozatai hozzá kell, hogy férjenek a [ a nők elleni erőszakról szóló .../.../EU irányelvjavaslat] irányelv 28. cikke 39 alapján létrehozott áldozatsegítő központokhoz.
🡻 2011/93/EU (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(5)(2) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a gyermek áldozatoknak nyújtott segítség és támogatás ne legyen ahhoz a feltételhez kötve, hogy a gyermek áldozat kész-e együttműködni a nyomozás, a büntetőeljárás és a tárgyalás során.
(6)(3) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a gyermek áldozatoknak az ezen irányelv szerinti jogaik gyakorlásában való segítésére és támogatására hozott konkrét intézkedések végrehajtása minden egyes gyermek áldozat sajátos körülményeinek ⇨ az (EU) …/… [a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló 2012/29/EU irányelv módosításáról szóló irányelvjavaslat] irányelv 22. cikkének megfelelően lefolytatott ⇦ egyedi értékelését követően, valamint a gyermek véleményének, szükségleteinek és aggodalmainak kellő figyelembevételével történjen.
(7)(4) A 3–7⇨ 9 ⇦. cikkben említett bűncselekmények gyermek áldozatai különösen kiszolgáltatott sértetteknek tekintendők a 2001/220/IB kerethatározat 2. cikkének (2) bekezdése, 8. cikkének (4) bekezdése és 14. cikkének (1) bekezdése⇨ 2012/29/EU irányelv 22. cikkének (2) bekezdése, és az (EU) …/… irányelv [a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló 2012/29/EU irányelv módosításáról szóló irányelvjavaslat] ⇦ alapján.
(8)(5) A tagállamok – adott esetben és lehetőség szerint – intézkednek arról, hogy a gyermek áldozat családja az ezen irányelv szerinti jogok gyakorlásában segítséget és támogatást kapjon, amennyiben a család a tagállam területén tartózkodik. A tagállamok különösen – adott esetben és lehetőség szerint – alkalmazzák a 2001/220/IB kerethatározat ⌦ 2012/29/EU irányelv 4. cikkét ⌫ ⇨ és az (EU) …/… irányelvet [a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló 2012/29/EU irányelv módosításáról szóló irányelvjavaslat] ⇦a gyermek áldozat családjára.
⇩ új szöveg
(9)Létrehozását követően a gyermekek szexuális bántalmazása elleni uniós központ proaktívan támogatja az áldozatoknak nyújtott segítségre irányuló tagállami erőfeszítéseket a következők révén:
a)más uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint a tagállamok érintett hatóságainak, szerveinek vagy ügynökségeinek felkérése, hogy adott esetben, de legalább évente egyszer osszák meg a gyermekek szexuális bántalmazása elleni uniós központtal a gyermekek szexuális bántalmazása és szexuális kizsákmányolása áldozatainak nyújtott segítségre vonatkozó információkat;
b)saját kezdeményezésre információ gyűjtése a gyermekek szexuális bántalmazása és szexuális kizsákmányolása áldozatainak nyújtott segítséggel kapcsolatos intézkedésekről és programokról, beleértve a harmadik országokban végrehajtott intézkedéseket és programokat is;
c)a bevált gyakorlatok tagállamok közötti, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti cseréjének elősegítése az áldozatoknak nyújtott segítségre vonatkozó, az egyes tagállamokban és harmadik országokban végrehajtott intézkedésekről és programokról szóló nyilvános adatbázis vezetésével; az adatbázis nem tartalmazhat személyes adatokat.
d)a (10) bekezdésben említett iránymutatások és jegyzőkönyvek elkészítésének elősegítése.
(10)A tagállamok – létrehozását követően a gyermekek szexuális bántalmazása elleni uniós központ támogatásával – iránymutatásokat adnak ki az egészségügyi, oktatási és szociális szolgálatok szakemberei számára a gyermekek szexuális bántalmazása vagy kizsákmányolása áldozatainak megfelelő támogatásáról, beleértve az áldozatok megfelelő támogatási szolgáltatásokhoz való átirányítását, valamint a szerep- és felelősségi körök tisztázását. Ezeknek az iránymutatásoknak azt is meg kell jelölniük, hogy miként kell kezelni az áldozatok sajátos szükségleteit.
🡻 2011/93/EU
⇨ új szöveg
22. cikk
A gyermek áldozatok védelme a büntetőeljárás nyomozási és bírósági szakaszában
(1)A tagállamok megteszik az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a büntetőeljárás nyomozási és bírósági szakaszában az illetékes hatóságok – az adott igazságszolgáltatási rendszerben a sértett szerepével összhangban – különleges képviselőt jelöljenek ki a gyermek áldozat számára, amennyiben a nemzeti jog alapján a szülői felügyeletet gyakorlók a közöttük és a gyermek áldozat között fennálló érdekellentét miatt nem képviselhetik a gyermek áldozatot, vagy amennyiben a gyermeknek nincs kísérője vagy elszakadt a családjától.
(2)A tagállamok – az adott igazságszolgáltatási rendszerben a sértett szerepével összhangban – biztosítják, hogy a gyermek áldozatok haladéktalanul jogi tanácsadást, valamint jogi képviseletet vehessenek igénybe, többek között kártérítés igénylése céljából is. A jogi tanácsadás és a jogi képviselet térítésmentes, ha az áldozat nem rendelkezik elegendő anyagi forrással.
(3)A védelemhez való jog sérelme nélkül, a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 3–7⇨ 9 ⇦. cikkben említett bűncselekmények ügyében folytatott nyomozás során:
a)a gyermek áldozat kihallgatására a tényállásnak az illetékes hatóságok számára történő bejelentését követően indokolatlan késedelem nélkül sor kerüljön;
b)a gyermek áldozat kihallgatására – szükség esetén – az e célra kialakított vagy alkalmassá tett helyiségben kerüljön sor;
c)a gyermek áldozat kihallgatását erre kiképzett szakemberek által vagy révén végezzék;
d)lehetőség szerint és indokolt esetben minden alkalommal ugyanaz a személy folytassa a gyermek áldozat kihallgatását;
e)lehetőség szerint korlátozzák a kihallgatások számát, és ezeket kizárólag akkor folytassák le, ha ez az adott büntetőeljárás nyomozási és bírósági szakasza céljából feltétlenül szükséges;
f)a gyermek áldozatot elkísérhesse jogi képviselője, vagy indokolt esetben a választása szerinti felnőtt, kivéve, ha ezzel ellentétes, indokolással ellátott határozatot hoztak az adott személy tekintetében.;
⇨ g)a gyermek áldozatnak a büntetőeljárás céljából végzett orvosi vizsgálata a lehető legkorlátozottabb, és azt erre kiképzett szakemberek végzik. ⇦
(4)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 3–7⇨ 9 ⇦. cikkben említett bármely bűncselekmény ügyében folytatott nyomozás során a gyermek áldozat vagy adott esetben a kiskorú tanú valamennyi kihallgatását audiovizuálisan rögzítsék és az audiovizuálisan rögzített kihallgatásokat – a nemzeti joguk szerinti szabályoknak megfelelően – bizonyítékként fel lehessen használni a büntetőeljárás bírósági szakaszában.
(5)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az alábbiak elrendelhetőek legyenek a 3–7⇨ 9 ⇦. cikkben említett bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárások bírósági szakaszában:
a)a tárgyalásra a nyilvánosság kizárásával kerüljön sor;
b)a gyermek áldozatot a tárgyalóteremben a jelenléte nélkül, különösen a megfelelő kommunikációs technológiák felhasználása útján meghallgathassák.
(6)A tagállamok – amennyiben az a gyermek áldozatok érdekében és egyéb, elsődleges fontosságú érdekek figyelembevétele mellett indokolt – megteszik a szükséges intézkedéseket a gyermek áldozatok magánéletének, személyazonosságának és képmásának védelme, valamint minden olyan információ nyilvánosságra kerülésének megakadályozása érdekében, amely alapján azonosíthatók lennének.
⇩ új szöveg
(7)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy amennyiben a gyermek részvétele szükséges a 3–9. cikkben említett bűncselekmények bármelyikével kapcsolatos büntetőeljárásban, a bíróság a vonatkozó bírósági eljárásban figyelembe vegye a gyermek életkorát és érettségét.
⇩ új szöveg
23. cikk
Az áldozat kártérítéshez való joga
(1)A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv 3–9. cikkében említett bűncselekmények sértettjei jogosultak legyenek az elszenvedett károk megtérítésére. A tagállamok biztosítják, hogy kártérítést lehessen igényelni a 3–9. cikkben említett bűncselekmények bármelyikének elkövetőitől a 13. és 14. cikk alapján az ilyen bűncselekményekért felelős jogi személyektől, valamint adott esetben a bűncselekmények áldozatainak javára létrehozott nemzeti kártérítési rendszerektől.
(2)Az (EU).../... irányelv [a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló 2012/29/EU irányelv módosításáról szóló irányelvjavaslat] 16a. cikke szerinti jogaikon túlmenően a sértettek számára lehetővé kell tenni, hogy a nagykorúvá válást követően a bűncselekmény súlyosságával arányos, megfelelő ideig kártérítést igényeljenek büntető- és polgári eljárás keretében az ezen irányelv alapján büntetendő bármely bűncselekmény által nekik okozott károkért.
(3)Az első albekezdésben említett időtartam a következő:
a)az ezen irányelv alapján legalább három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetében a sértett nagykorúvá válásától számított legalább 20 év;
b)az ezen irányelv alapján legalább öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetében a sértett nagykorúvá válásától számított legalább 25 év;
c)az ezen irányelv alapján legalább nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetében a sértett nagykorúvá válásától számított legalább 30 év.
(4)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ezen irányelv alapján büntetendő bűncselekmények áldozatainak megfelelő kártérítés biztosítása érdekében minden releváns elemet figyelembe vegyenek, beleértve a következőket:
a)a bűncselekmény által okozott fizikai vagy mentális fájdalom és szenvedés, beleértve a szóban forgó áldozatot érintő, gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok online terjesztéséhez kapcsolódó lelki sérelmet;
b)az ilyen lelki sérelemből való felépüléssel kapcsolatos ellátási költségek, beleértve a mentális és fizikai egészséghez és kezeléshez kapcsolódó költségeket, valamint az ilyen ellátás igénybevétele során esetlegesen felmerült utazási költségeket; valamint
c)a bűncselekmény által okozott jövedelemkiesést.
⇩ új szöveg
24. cikk
Nemzeti hatóságok vagy azokkal egyenértékű szervezetek
A tagállamok nemzeti hatóságokat vagy azokkal egyenértékű szervezeteket hoznak létre a következő tevékenységek elvégzésére:
1.a megelőzésre és az áldozatoknak nyújtott segítségre irányuló nemzeti szintű erőfeszítések elősegítése és szükség esetén koordinálása;
2.a gyermekek online és offline szexuális bántalmazásával kapcsolatos tendenciáinak értékelése;
3.a megelőző programok és intézkedések, valamint az áldozatok segítését és támogatását célzó programok és intézkedések eredményeinek értékelése, beleértve az e területen tevékenykedő érintett civil társadalmi szervezetekkel szoros együttműködésben történő statisztikai adatgyűjtést;
4.az ilyen tendenciákról, eredményekről és statisztikákról történő jelentéstétel.
A nemzeti hatóságok felelősek különösen a 31. cikkben említett adatgyűjtési, kutatási és jelentéstételi kötelezettségekért.
⇩ új szöveg
25. cikk
A többszereplős és több érintett fél részvételével zajló együttműködés és koordináció
A tagállamok megfelelő mechanizmusokat vezetnek be a gyermekek online és offline szexuális bántalmazásának és kizsákmányolásának kezelésére irányuló nemzeti szintű intézkedések kidolgozása és végrehajtása érdekében az érintett hatóságok, ügynökségek és szervek – beleértve a helyi és regionális hatóságokat, a bűnüldöző hatóságokat, az igazságszolgáltatást, az ügyészeket, a támogatási szolgáltatásokat, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat, a nem kormányzati szervezeteket, a szociális szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat, köztük a gyermekvédelmi vagy jóléti hatóságokat, az oktatási és egészségügyi szolgáltatókat, a szociális partnereket, az autonómiájuk sérelme nélkül –, valamint más érintett szervezetek és jogalanyok közötti hatékony koordináció és együttműködés biztosítása érdekében. E mechanizmusoknak biztosítaniuk kell a gyermekek szexuális bántalmazása elleni uniós központtal és a Bizottsággal való hatékony koordinációt és együttműködést is.
🡻 2011/93/EU (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
26. cikk
A zaklatásra való lehetőség és a ⌦ gyermekek utazás és turizmus során történő szexuális bántalmazásának és szexuális kizsákmányolásának ⌫ gyermekszexturizmus reklámozása elleni intézkedések
A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy megelőzzék vagy megtiltsák az alábbiakat:
a)a 3–⇨ 8 ⇦ 6. cikkben említett bűncselekmények bármelyike elkövetésének lehetőségét reklámozó anyagok terjesztése; és
b)kereskedelmi vagy egyéb célú utazásszervezés mások részére, ahol az utazás célja a 3– ⌦, 4 és ⌫5. cikkben említett bármely bűncselekmény elkövetése.
🡻 2011/93/EU (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
27. cikk
Bűnmegelőzési programok vagy intézkedések
⌦ (1) ⌫ A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy azok a személyek, akik attól tartanak, hogy elkövethetik a 3–7⇨ 9 ⇦. cikkben említett bűncselekmények egyikét, indokolt esetben hozzáférhessenek olyan ⇨ célzott és ⇦hatékony bűnmegelőzési programokhoz és intézkedésekhez, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy értékeljék az ilyen bűncselekmények elkövetésének kockázatát, és megelőzzék azok elkövetését.
⇩ új szöveg
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett programok vagy intézkedések indokolatlan korlátozások nélkül hozzáférhetők legyenek az egészségügyi ellátásra vonatkozó nemzeti előírásokkal összhangban.
🡻 2011/93/EU (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
28. cikk
Megelőzés
(1)A ⇨ gyermekek szexuális kizsákmányolásának bármely formáját ösztönző kereslet visszaszorítása és csökkentése érdekében a ⇦ tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket – többek között az oktatás és képzés területén –⇨ tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányok által, amelyek a gyermekek szexuális bántalmazásának és kizsákmányolásának élethosszig tartó következményeire, annak jogellenességére, és annak lehetőségére hívják fel a figyelmet, hogy azok a személyek, akik attól tartanak, hogy kapcsolódó bűncselekményt követhetnek el, célzott és hatékony intervenciós programokhoz vagy intézkedésekhez férhetnek hozzá ⇦ a gyermekek szexuális kizsákmányolásának bármely formáját ösztönző kereslet visszaszorítása és csökkentése érdekében.
(2)A tagállamok, többek között az interneten keresztül, megteszik a szükséges intézkedéseket – mint például tájékoztató és felvilágosító kampányok, kutatási, és oktatási ⇨ és képzési ⇦programok ⇨ vagy anyagok ⇦, adott esetben a megfelelő civil társadalmi szervezetekkel és más érintett érdekelt felekkel együttműködve –, amelyek célja a felvilágosítás, és azon kockázat csökkentése, hogy gyermekek szexuális bántalmazás vagy ⇨ szexuális ⇦kizsákmányolás áldozataivá váljanak.
(3)A tagállamok előmozdítják a szexuális bántalmazás vagy kizsákmányolás gyermek áldozataival ⇨, többek között a gyermekbarát igazságszolgáltatás során várhatóan kapcsolatba kerülő szakemberek, bírák és ⇦várhatóan kapcsolatba kerülő hivatalos személyek – többek között⇨, de nem kizárólag gyermekvédelmi szakemberek, jogi szakemberek, tanárok, nevelők, családjogi bírák és ⇦ a helyszíni szolgálatban lévő rendőrtisztek – rendszeres képzését annak érdekében, hogy képesek legyenek felismerni és megfelelő bánásmódban részesíteni a szexuális bántalmazás és kizsákmányolás gyermek áldozatait és lehetséges gyermek áldozatait.
⇩ új szöveg
(4)A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak a gyermekek közösségben – többek között iskolákban, kórházakban, szociális gondozási szolgáltatások során, sportklubokban vagy vallási közösségekben – történő szexuális bántalmazása megelőzésének fokozása érdekében.
Az említett intézkedések magukban foglalják a következőket:
a)célzott képzési és figyelemfelkeltő tevékenységek az ilyen környezetben dolgozó személyzet számára;
b)célzott iránymutatások, belső protokollok és szabványok, amelyek meghatározzák a bevált gyakorlatokat, például felügyeleti és elszámoltathatósági mechanizmusok létrehozása az ilyen helyzetekben a gyermekekkel szoros kapcsolatban álló személyzet számára;
c)az erre a célra kijelölt és megfelelően képzett személyzet által működtetett biztonságos terek létrehozása, ahol a gyermekek, a szülők, a gondozók és a közösség tagjai bejelenthetik a nem megfelelő magatartást.
A megelőző intézkedéseknek különös figyelmet kell fordítaniuk a különösen kiszolgáltatott gyermekek, köztük a szellemi vagy testi fogyatékossággal élő gyermekek védelmének szükségességére.
(5)Létrehozását követően a gyermekek szexuális bántalmazása elleni uniós központ proaktívan támogatja a megelőzésre irányuló tagállami erőfeszítéseket a következők révén:
a)más uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint a tagállamok érintett hatóságai, szervei vagy ügynökségei felkérése, hogy adott esetben, de legalább évente egyszer osszák meg a gyermekek szexuális bántalmazása és szexuális kizsákmányolása területén a megelőző intézkedésekre és programokra vonatkozó információkat;
b)információ gyűjtése a gyermekek szexuális bántalmazása és kizsákmányolása területén a megelőző intézkedésekről és programokról, beleértve a harmadik országokban végrehajtott intézkedéseket és programokat is;
c)a bevált gyakorlatok tagállamok és harmadik országok közötti cseréjének elősegítése az egyes tagállamokban és harmadik országokban végrehajtott megelőző intézkedésekre és programokra vonatkozó nyilvános adatbázis vezetésével.
🡻 2011/93/EU
⇨ új szöveg
29. cikk
A büntetőeljárás bírósági szakaszában vagy azt követően önkéntes alapon igénybe vehető bűnmegelőzési programok vagy intézkedések
(1)Az illetékes igazságügyi hatóságok által a nemzeti jog alapján kiszabott bűnmegelőzési programok vagy intézkedések sérelme nélkül a tagállamok megteszik az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy ⇨ célzott és ⇦ hatékony bűnmegelőzési programok vagy intézkedések álljanak rendelkezésre abból a célból, hogy megelőzzék és minimálisra korlátozzák a gyermekek sérelmére elkövetett, nemi erkölcs elleni bűncselekmények megismétlésének kockázatát. E programoknak és intézkedéseknek – a nemzeti joggal összhangban – bármikor elérhetőeknek kell lenniük a büntetőeljárás bírósági szakaszában⇨ , és rendelkezésre kell állniuk egyaránt ⇦ a büntetés-végrehajtási intézeten belül és azon kívül.
(2)Az (1) bekezdésben említett bűnmegelőzési programoknak vagy intézkedéseknek meg kell felelniük a nemi erkölcs elleni bűncselekmények kiskorú elkövetői sajátos fejlődési szükségleteinek.
(3)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a következő személyek igénybe vehessék az (1) bekezdésben említett bűnmegelőzési programokat vagy intézkedéseket:
a)a 3–⇨ 9 ⇦7. cikkben említett bűncselekmények valamelyike miatt büntetőeljárás alá vont személyek; olyan feltételekkel, amelyek nem sértik a védelemhez való jogot és a pártatlan és tisztességes tárgyalás követelményét, és nem ellentétesek azokkal, továbbá tiszteletben tartják különösen az ártatlanság vélelmének elvét; továbbá
b)a 3–⇨ 9 ⇦7. cikkben említett bármely bűncselekményért elítélt személyek.
(4)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a (3) bekezdésben említett személyekről az általuk jelentett veszély, valamint a 3–⇨ 9 ⇦7. cikkben említett bűncselekmények esetleges ismételt elkövetésének kockázata szempontjából értékelés készüljön a megfelelő bűnmegelőzési programok vagy intézkedések meghatározása céljából.
(5)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a (3) bekezdésben említett személyek, akik számára a (4) bekezdéssel összhangban bűnmegelőzési programban vagy intézkedésben való részvételt javasoltak:
a)teljes körű információt kapjanak e javaslat indokairól;
b)a tények teljes ismeretében hozzájáruljanak a programokban vagy intézkedésekben való részvételükhöz;
c)visszautasíthassák ezt a lehetőséget, és – elítélt személyek esetében – tájékoztatást kapjanak arról, hogy ez a visszautasítás milyen következményekkel járhat.
🡻 2011/93/EU (kiigazított szöveg)
30. cikk
A gyermekpornográfiát ⌦ gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat ⌫ tartalmazó vagy azt terjesztő weboldalak elleni intézkedések
(1)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a gyermekpornográfiát ⌦ gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat ⌫ tartalmazó vagy azt terjesztő, a területükön üzemeltetett weboldalak azonnali eltávolításának biztosítására, valamint törekednek a területükön kívül üzemeltetett hasonló weboldalak eltávolítására.
(2)A tagállamok intézkedéseket tehetnek a gyermekpornográfiát ⌦ gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat ⌫ tartalmazó vagy azt terjesztő, a területükön található internetfelhasználókat célzó weboldalakhoz való hozzáférés meggátolására. Ezen intézkedéseket átlátható eljárások keretében kell meghatározni, és megfelelő biztosítékokat kell nyújtaniuk, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a korlátozás arra korlátozódjon, ami szükséges és arányos, valamint hogy a felhasználókat tájékoztassák a korlátozás okáról. E biztosítékoknak a bírósági jogorvoslat lehetőségét is magukban kell foglalniuk.
⇩ új szöveg
31. cikk
Adatgyűjtés
(1)A tagállamoknak rendelkezniük kell a 3–9. cikkben említett bűncselekményekre vonatkozó nyilvános statisztikák gyűjtésére, fejlesztésére, előállítására és közzétételére szolgáló rendszerrel.
(2)A statisztikáknak a következő adatokat kell tartalmazniuk az áldozat és az elkövető neme és életkora, az áldozat és az elkövető közötti kapcsolat és a bűncselekmény típusa szerinti bontásban:
a)azon áldozatok száma, akik az elmúlt 12 hónapban, az elmúlt öt évben és az életük során a 3–9. cikkben említett bűncselekmények sértettjeivé váltak;
b)a 3–9. cikkben említett bűncselekmények miatt büntetőeljárás alá vont és elítélt személyek nemzeti közigazgatási forrásokból származó éves száma;
c)a 27., 28. és 29. cikk szerinti tagállami megelőzési kezdeményezések eredményei a megelőzési programokban részt vevő elkövetők és potenciális elkövetők száma, valamint azon elkövetők és potenciális elkövetők százalékos aránya tekintetében, akiket az ilyen programokban való részvételt követően a 3–9. cikkben felsorolt bűncselekmények valamelyike miatt elítéltek.
(3)A tagállamok a Bizottság (Eurostat) harmonizált módszertanának felhasználásával háromévente népességalapú felmérést végeznek a (2) bekezdés a) pontjában említett adatok gyűjtéséhez való hozzájárulás érdekében, és ennek alapján értékelik az ezen irányelv 3–9. cikkében említett valamennyi bűncselekmény előfordulási gyakoriságát és tendenciáit. A tagállamok ezeket az adatokat először legkésőbb [három évvel az irányelv hatálybalépését követően]-ig továbbítják a Bizottságnak (Eurostatnak).
(4)A tagállamok a (2) bekezdés szerinti közigazgatási adatokat a gyermekek szexuális bántalmazása elleni uniós központtal együttműködésben kidolgozott közös bontások alapján gyűjtik. Ezeket az adatokat évente továbbítják a gyermekek szexuális bántalmazása elleni uniós központnak. A továbbított adatok nem tartalmazhatnak személyes adatokat.
(5)A gyermekek szexuális bántalmazása elleni uniós központ (Eurostat) támogatja a tagállamokat az (2) bekezdésben említett adatgyűjtésben, többek között a számlálási egységekre, a számlálási szabályokra, a közös adatbontásra, a jelentéstételi formátumokra és a bűncselekmények osztályozására vonatkozó közös önkéntes normák kialakításának előmozdításával.
(6)A tagállamok továbbítják a statisztikákat a gyermekek szexuális bántalmazása elleni uniós központnak és a Bizottságnak, és az összegyűjtött statisztikákat évente nyilvánosságra hozzák. A gyermekek szexuális bántalmazása elleni uniós központ összeállítja és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a statisztikákat. Az említett statisztikák nem tartalmazhatnak személyes adatokat.
(7)A tagállamok támogatják az ezen irányelv 3–9. cikkében említett bűncselekmények kiváltó okaira, hatásaira, előfordulására, a hatékony megelőző intézkedésekre, az áldozatoknak nyújtott hatékony segítségnyújtásra és a büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletek arányára vonatkozó kutatást.
🡻 2011/93/EU (kiigazított szöveg)
32. cikk
Jelentéstétel
(1)A Bizottság legkésőbb 2015. december 18-ig jelentést nyújt be – szükség esetén jogalkotási javaslatok kíséretében – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli, hogy a tagállamok milyen mértékben tették meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy ezen irányelvnek megfeleljenek.
(2)A Bizottság 2015. december 18-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli a 25. cikkben említett intézkedések végrehajtását.
⇩ új szöveg
A Bizottság [5 évvel az alkalmazás kezdőnapját követően]-ig, majd azt követően ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv alkalmazásáról [a tagállamokban], és adott esetben módosításokat javasol.
🡻 2011/93/EU
26. cikk
A 2004/68/IB kerethatározat felváltása
A 2004/68/IB kerethatározat az ezen irányelv elfogadásában részt vevő tagállamok tekintetében hatályát veszti a kerethatározat nemzeti jogba való átültetési határidejére vonatkozóan az említett tagállamokkal szemben előírt kötelezettségek sérelme nélkül.
Az ezen irányelv elfogadásában részt vevő tagállamok tekintetében a 2004/68/IB kerethatározatra való hivatkozásokat az ezen irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni.
🡻 2011/93/EU (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
33. cikk
Átültetés a nemzeti jogba
(1)A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelv ennek az irányelvnek⇨ 2. cikke 3. pontja d) alpontjának, 4., 5., 6., 8. és 9. pontjának; 3. cikke (1)és (4)–(9) bekezdésének; 4. cikke (4)–(7) bekezdésének; 5. cikke (2)–(10) bekezdésének; 6–10. cikkének; 11. cikke bevezető szövegrészének, valamint b), h), i), j) pontjának; 12. cikkének; 13. cikkének; 14. cikke (1) bekezdése bevezető szövegrészének és b) pontjának, valamint (2) és (3) bekezdésének; 15–20. cikkének; 21. cikke (1)–(4) és (6)–(10) bekezdésének; 22. cikke (3) bekezdése bevezető szövegrészének és g) pontjának, valamint (4), (5) és (7) bekezdésének; 23–28. cikkének; 29. cikke (1), (3) és (4) bekezdésének; 30–32. cikkének ⇦ legkésőbb ⇨ [a hatálybalépéstől számított két év] -ig⇦ 2013. december 18-ig megfeleljenek. ⇨E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.⇦
(2)A tagállamok közlik a Bizottsággal az ezen irányelvből fakadó kötelezettségeket a nemzeti jogukba átültető rendelkezések szövegét.
(2)(3) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. ⇨ A rendelkezésekben utalni kell arra is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás és a megfogalmazás módját a tagállamok határozzák meg.⇦ A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
⇩ új szöveg
(3)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el, többek között egy megfelelési táblázatot, az ilyen nemzeti rendelkezések és az ebben az irányelvben előírt hozzájuk tartozó kötelezettségek közötti megfelelésről.
⇩ új szöveg
34. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 2011/93/EU irányelv [a 32. cikk első albekezdésében említett dátumot követő nap]-ével hatályát veszti, az I. mellékletben említett irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidővel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket nem érintve.
A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat ezen irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.
🡻 2011/93/EU
⇨ új szöveg
35. cikk
Hatálybalépés ⇨ és alkalmazás ⇦
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését ⇨követő⇦ ⇨huszadik⇦ napon lép hatályba.
⇩ új szöveg
A 33. cikk (1) bekezdésében említett kötelezettségek [a 33. cikk (1) bekezdésében említett átültetési határidőt követő... nap]-tól/-től alkalmazandók, kivéve a 21. cikk (9) bekezdését, a 28. cikk (5) bekezdését; és a 31. cikk (4), (5) és (6) bekezdését, amelyeket [a gyermekek szexuális bántalmazásáról szóló rendeletjavaslattal összehangolandó időpont]-tól/-től kell alkalmazni.
🡻 2011/93/EU
36. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a Szerződéseknek megfelelően a tagállamok a címzettjei.
Kelt Strasbourgban, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Strasbourg, 2024.2.6.
COM(2024) 60 final
MELLÉKLETEK
a következőhöz:
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról
(átdolgozás)
{SEC(2024) 57 final} - {SWD(2024) 32 final} - {SWD(2024) 33 final} - {SWD(2024) 34 final}
I. MELLÉKLET
A nemzeti jogba való átültetésre vonatkozó határidők
(a 35. cikk szerint)
|
Irányelv |
Az átültetés határideje |
|
2011/93/EU |
2013. december 18. |
_____________
II. MELLÉKLET
A 2011/93 irányelv és ezen irányelv cikkei közötti megfelelési táblázat
|
2011/93/EU irányelv |
Ezen irányelv |
|
1. cikk |
1. cikk |
|
2. cikk, bevezető szövegrész |
2. cikk, bevezető szövegrész |
|
2. cikk, a) pont |
2. cikk, 1. pont |
|
2. cikk, b) pont |
2. cikk, 2. pont |
|
2. cikk, c) pont, bevezető szövegrész |
2. cikk, 3. pont, bevezető szövegrész |
|
2. cikk, c) pont, i. alpont |
2. cikk, 3. pont, a) alpont |
|
2. cikk, c) pont, ii. alpont |
2. cikk, 3. pont, b) alpont |
|
2. cikk, c) pont, iii. alpont |
2. cikk, 3. pont, c) alpont |
|
2. cikk, c) pont, iv. alpont |
2. cikk, 3. pont, d) alpont |
|
– |
2. cikk, 4. pont |
|
2. cikk, d) pont |
2. cikk, 5. pont |
|
2. cikk, e) pont, i. alpont |
2. cikk, 6. pont, a) alpont |
|
2. cikk, e) pont, ii. alpont |
2. cikk, 6. pont, b) alpont |
|
2. cikk, f) pont |
2. cikk, 7. pont |
|
– |
2. cikk, 8. pont |
|
– |
2. cikk, 9. pont |
|
3. cikk, (1) bekezdés |
3. cikk, (1) bekezdés |
|
3. cikk, (2) bekezdés |
3. cikk, (2) bekezdés |
|
3. cikk, (3) bekezdés |
3. cikk, (3) bekezdés |
|
3. cikk, (4) bekezdés |
3. cikk, (4) bekezdés |
|
3. cikk, (5) bekezdés, i. pont |
3. cikk, (5) bekezdés, a) pont |
|
3. cikk, (5) bekezdés, ii. pont |
3. cikk, (5) bekezdés, b) pont |
|
3. cikk, (5) bekezdés, iii. pont |
3. cikk, (5) bekezdés, c) pont |
|
3. cikk, (6) bekezdés |
3. cikk, (6) bekezdés |
|
– |
3. cikk, (7) bekezdés |
|
– |
3. cikk, (8) bekezdés |
|
– |
3. cikk, (9) bekezdés, a) pont |
|
– |
3. cikk, (9) bekezdés, b) pont |
|
– |
3. cikk, (9) bekezdés, c) pont |
|
4. cikk, (1) bekezdés |
4. cikk, (1) bekezdés |
|
4. cikk, (2) bekezdés |
4. cikk, (2) bekezdés |
|
4. cikk, (3) bekezdés |
4. cikk, (3) bekezdés |
|
4. cikk, (4) bekezdés |
4. cikk, (4) bekezdés |
|
4. cikk, (5) bekezdés |
4. cikk, (5) bekezdés |
|
4. cikk, (6) bekezdés |
4. cikk, (6) bekezdés |
|
4. cikk, (7) bekezdés |
4. cikk, (7) bekezdés |
|
5. cikk, (1) bekezdés |
5. cikk, (1) bekezdés |
|
5. cikk, (2) bekezdés |
5. cikk, (2) bekezdés |
|
5. cikk, (3) bekezdés |
5. cikk, (3) bekezdés |
|
5. cikk, (4) bekezdés |
5. cikk, (4) bekezdés |
|
5. cikk, (5) bekezdés |
5. cikk, (5) bekezdés |
|
5. cikk, (6) bekezdés |
5. cikk, (6) bekezdés |
|
– |
5. cikk, (7) bekezdés |
|
– |
5. cikk, (8) bekezdés, a) pont |
|
– |
5. cikk, (8) bekezdés, b) pont |
|
– |
5. cikk, (8) bekezdés, c) pont |
|
– |
5. cikk, (8) bekezdés, d) pont |
|
5. cikk, (7) bekezdés |
5. cikk, (9) bekezdés |
|
5. cikk, (8) bekezdés |
5. cikk, (10) bekezdés |
|
6. cikk, (1) bekezdés |
6. cikk, (1) bekezdés |
|
6. cikk, (2) bekezdés |
6. cikk, (2) bekezdés |
|
– |
6. cikk, (3) bekezdés |
|
– |
7. cikk |
|
– |
8. cikk |
|
7. cikk, (1) bekezdés |
9. cikk, (1) bekezdés |
|
7. cikk, (2) bekezdés |
9. cikk, (2) bekezdés |
|
8. cikk, (1) bekezdés |
10. cikk, (1) bekezdés |
|
8. cikk, (2) bekezdés |
10. cikk, (2) bekezdés |
|
8. cikk, (3) bekezdés |
10. cikk, (3) bekezdés |
|
– |
10. cikk, (4) bekezdés |
|
– |
10. cikk, (5) bekezdés |
|
– |
10. cikk, (6) bekezdés |
|
9. cikk, bevezető szövegrész |
11. cikk, bevezető szövegrész |
|
9. cikk, a) pont |
11. cikk, a) pont |
|
9. cikk, b) pont |
11. cikk, b) pont |
|
9. cikk, c) pont |
11. cikk, c) pont |
|
9. cikk, d) pont |
11. cikk, d) pont |
|
9. cikk, e) pont |
11. cikk, e) pont |
|
9. cikk, f) pont |
11. cikk, f) pont |
|
9. cikk, g) pont |
11. cikk, g) pont |
|
– |
11. cikk, h) pont |
|
– |
11. cikk, i) pont |
|
– |
11. cikk, j) pont |
|
10. cikk, (1) bekezdés |
12. cikk, (1) bekezdés |
|
10. cikk, (2) bekezdés |
12. cikk, (2) bekezdés |
|
10. cikk, (3) bekezdés |
12. cikk, (3) bekezdés |
|
11. cikk |
– |
|
12. cikk, (1) bekezdés, a) pont |
13. cikk, (1) bekezdés, a) pont |
|
12. cikk, (1) bekezdés, b) pont |
13. cikk, (1) bekezdés, b) pont |
|
12. cikk, (1) bekezdés, c) pont |
13. cikk, (1) bekezdés, c) pont |
|
12. cikk, (2) bekezdés |
13. cikk, (2) bekezdés |
|
12. cikk, (3) bekezdés |
13. cikk, (3) bekezdés |
|
13. cikk, (1) bekezdés, bevezető szövegrész |
14. cikk, (1) bekezdés, bevezető szövegrész |
|
13. cikk, (1) bekezdés, a) pont |
14. cikk, (1) bekezdés, a) pont |
|
– |
14. cikk, (1) bekezdés, b) pont |
|
13. cikk, (1) bekezdés, b) pont |
14. cikk, (1) bekezdés, c) pont |
|
13. cikk, (1) bekezdés, c) pont |
14. cikk, (1) bekezdés, d) pont |
|
13. cikk, (1) bekezdés, d) pont |
14. cikk, (1) bekezdés, e) pont |
|
13. cikk, (1) bekezdés, e) pont |
14. cikk, (1) bekezdés, f) pont |
|
13. cikk, (2) bekezdés |
– |
|
– |
14. cikk, (2) bekezdés |
|
– |
14. cikk, (3) bekezdés |
|
14. cikk |
15. cikk |
|
15. cikk, (1) bekezdés |
16. cikk, (1) bekezdés |
|
15. cikk, (2) bekezdés |
16. cikk, (2) bekezdés |
|
– |
16. cikk, (2) bekezdés, a) pont |
|
– |
16. cikk, (2) bekezdés, b) pont |
|
– |
16. cikk, (2) bekezdés, c) pont |
|
15. cikk, (3) bekezdés |
16. cikk, (3) bekezdés |
|
– |
16. cikk, (4) bekezdés |
|
15. cikk, (4) bekezdés |
16. cikk, (5) bekezdés |
|
16. cikk, (1) bekezdés |
17. cikk, (1) bekezdés |
|
16. cikk, (2) bekezdés |
17. cikk, (2) bekezdés |
|
– |
17. cikk, (3) bekezdés |
|
– |
17. cikk, (4) bekezdés |
|
– |
18. cikk, (1) bekezdés |
|
– |
18. cikk, (2) bekezdés |
|
– |
18. cikk, (3) bekezdés |
|
17. cikk, (1) bekezdés, bevezető szövegrész |
19. cikk, (1) bekezdés, bevezető szövegrész |
|
17. cikk, (1) bekezdés, a) pont |
19. cikk, (1) bekezdés, a) pont |
|
17. cikk, (1) bekezdés, b) pont |
19. cikk, (1) bekezdés, b) pont |
|
17. cikk, (2) bekezdés, bevezető szövegrész |
19. cikk, (2) bekezdés, bevezető szövegrész |
|
17. cikk, (2) bekezdés, a) pont |
19. cikk, (2) bekezdés, a) pont |
|
17. cikk, (2) bekezdés, b) pont |
19. cikk, (2) bekezdés, b) pont |
|
17. cikk, (2) bekezdés, c) pont |
19. cikk, (2) bekezdés, c) pont |
|
17. cikk, (3) bekezdés |
19. cikk, (3) bekezdés |
|
17. cikk, (4) bekezdés |
19. cikk, (4) bekezdés |
|
17. cikk, (5) bekezdés |
19. cikk, (5) bekezdés |
|
– |
19. cikk, (6) bekezdés |
|
18. cikk, (1) bekezdés |
20. cikk, (1) bekezdés |
|
18. cikk, (2) bekezdés |
20. cikk, (2) bekezdés |
|
18. cikk, (3) bekezdés |
20. cikk, (3) bekezdés |
|
19. cikk, (1) bekezdés |
21. cikk, (1) bekezdés |
|
– |
21. cikk, (2) bekezdés |
|
– |
21. cikk, (3) bekezdés |
|
– |
21. cikk, (4) bekezdés |
|
19. cikk, (2) bekezdés |
21. cikk, (5) bekezdés |
|
19. cikk, (3) bekezdés |
21. cikk, (6) bekezdés |
|
19. cikk, (4) bekezdés |
21. cikk, (7) bekezdés |
|
19. cikk, (5) bekezdés |
21. cikk, (8) bekezdés |
|
– |
21. cikk, (9) bekezdés, a) pont |
|
– |
21. cikk, (9) bekezdés, b) pont |
|
– |
21. cikk, (9) bekezdés, c) pont |
|
– |
21. cikk, (9) bekezdés, d) pont |
|
– |
21. cikk, (10) bekezdés |
|
20. cikk, (1) bekezdés |
22. cikk, (1) bekezdés |
|
20. cikk, (2) bekezdés |
22. cikk, (2) bekezdés |
|
20. cikk, (3) bekezdés, bevezető szövegrész |
22. cikk, (3) bekezdés, bevezető szövegrész |
|
20. cikk, (3) bekezdés, a) pont |
22. cikk, (3) bekezdés, a) pont |
|
20. cikk, (3) bekezdés, b) pont |
22. cikk, (3) bekezdés, b) pont |
|
20. cikk, (3) bekezdés, c) pont |
22. cikk, (3) bekezdés, c) pont |
|
20. cikk, (3) bekezdés, d) pont |
22. cikk, (3) bekezdés, d) pont |
|
20. cikk, (3) bekezdés, e) pont |
22. cikk, (3) bekezdés, e) pont |
|
20. cikk, (3) bekezdés, f) pont |
22. cikk, (3) bekezdés, f) pont |
|
– |
22. cikk, (3) bekezdés, g) pont |
|
20. cikk, (4) bekezdés |
22. cikk, (4) bekezdés |
|
20. cikk, (5) bekezdés, bevezető szövegrész |
22. cikk, (5) bekezdés, bevezető szövegrész |
|
20. cikk, (5) bekezdés, a) pont |
22. cikk, (5) bekezdés, a) pont |
|
20. cikk, (5) bekezdés, b) pont |
22. cikk, (5) bekezdés, b) pont |
|
20. cikk, (6) bekezdés |
22. cikk, (6) bekezdés |
|
– |
22. cikk, (7) bekezdés |
|
– |
23. cikk, (1) bekezdés |
|
– |
23. cikk, (2) bekezdés |
|
– |
23. cikk, (3) bekezdés, bevezető szövegrész |
|
– |
23. cikk, (3) bekezdés, a) pont |
|
– |
23. cikk, (3) bekezdés, b) pont |
|
– |
23. cikk, (3) bekezdés, c) pont |
|
– |
23. cikk, (4) bekezdés, bevezető szövegrész |
|
– |
23. cikk, (4) bekezdés, a) pont |
|
– |
23. cikk, (4) bekezdés, b) pont |
|
– |
23. cikk, (4) bekezdés, c) pont |
|
– |
24. cikk |
|
– |
25. cikk |
|
21. cikk, bevezető szövegrész |
26. cikk, bevezető szövegrész |
|
21. cikk, a) pont |
26. cikk, a) pont |
|
21. cikk, b) pont |
26. cikk, b) pont |
|
22. cikk |
27. cikk |
|
– |
27. cikk, (2) bekezdés |
|
23. cikk, (1) bekezdés |
28. cikk, (1) bekezdés |
|
23. cikk, (2) bekezdés |
28. cikk, (2) bekezdés |
|
23. cikk, (3) bekezdés |
28. cikk, (3) bekezdés |
|
– |
28. cikk, (4) bekezdés, bevezető szövegrész |
|
– |
28. cikk, (4) bekezdés, a) pont |
|
– |
28. cikk, (4) bekezdés, b) pont |
|
– |
28. cikk, (4) bekezdés, c) pont |
|
– |
28. cikk, (5) bekezdés, bevezető szövegrész |
|
– |
28. cikk, (5) bekezdés, a) pont |
|
– |
28. cikk, (5) bekezdés, b) pont |
|
– |
28. cikk, (5) bekezdés, c) pont |
|
24. cikk, (1) bekezdés |
29. cikk, (1) bekezdés |
|
24. cikk, (2) bekezdés |
29. cikk, (2) bekezdés |
|
24. cikk, (3) bekezdés, bevezető szövegrész |
29. cikk, (3) bekezdés, bevezető szövegrész |
|
24. cikk, (3) bekezdés, a) pont |
29. cikk, (3) bekezdés, a) pont |
|
24. cikk, (3) bekezdés, b) pont |
29. cikk, (3) bekezdés, b) pont |
|
24. cikk, (4) bekezdés |
29. cikk, (4) bekezdés |
|
24. cikk, (5) bekezdés, bevezető szövegrész |
29. cikk, (5) bekezdés, bevezető szövegrész |
|
24. cikk, (5) bekezdés, a) pont |
29. cikk, (5) bekezdés, a) pont |
|
24. cikk, (5) bekezdés, b) pont |
29. cikk, (5) bekezdés, b) pont |
|
24. cikk, (4) bekezdés |
29. cikk, (4) bekezdés |
|
24. cikk, (5) bekezdés, bevezető szövegrész |
29. cikk, (5) bekezdés, bevezető szövegrész |
|
24. cikk, (5) bekezdés, a) pont |
29. cikk, (5) bekezdés, a) pont |
|
24. cikk, (5) bekezdés, b) pont |
29. cikk, (5) bekezdés, b) pont |
|
24. cikk, (5) bekezdés, c) pont |
29. cikk, (5) bekezdés, c) pont |
|
25. cikk, (1) bekezdés |
30. cikk, (1) bekezdés |
|
25. cikk, (2) bekezdés |
30. cikk, (2) bekezdés |
|
– |
31. cikk, (1) bekezdés |
|
– |
31. cikk, (2) bekezdés, bevezető szövegrész |
|
– |
31. cikk, (2) bekezdés, a) pont |
|
– |
31. cikk, (2) bekezdés, b) pont |
|
– |
31. cikk, (2) bekezdés, c) pont |
|
– |
31. cikk, (3) bekezdés |
|
– |
31. cikk, (4) bekezdés |
|
– |
31. cikk, (5) bekezdés |
|
– |
31. cikk, (6) bekezdés |
|
– |
31. cikk, (7) bekezdés |
|
26. cikk |
– |
|
27. cikk, (1) bekezdés |
33. cikk, (1) bekezdés |
|
27. cikk, (2) bekezdés |
– |
|
27. cikk, (3) bekezdés |
33. cikk, (2) bekezdés |
|
– |
33. cikk, (3) bekezdés |
|
28. cikk |
32. cikk |
|
– |
34. cikk |
|
29. cikk |
35. cikk |
|
30. cikk |
36. cikk |
_____________
III. MELLÉKLET
Az ezen irányelv preambulumbekezdései és cikkei közötti megfelelési táblázat
|
Preambulumbekezdések |
Cikkek |
|
(1), (7) |
Általános (az átdolgozás szükségessége) |
|
(2), (3), (4) |
1. cikk |
|
(5), (6), (8) |
Általános (egyéb jogi eszközök) |
|
(9) |
4., 10. cikk |
|
(10), (11), (12) |
2. cikk, c) pont |
|
(13) |
3. cikk, (5) bekezdés, b) pont; 11. cikk, a) pont |
|
(14), (16), (17), (18), (19), (29) |
3–9. cikk |
|
(15) |
2. cikk, c) pont; 3–9. cikk |
|
(20) |
5. cikk, (1) és (7) bekezdés |
|
(21) |
5. cikk, (3) bekezdés |
|
(22), (23) |
6. cikk |
|
(24) |
10. cikk |
|
(25), (26) |
11. cikk |
|
(27) |
21., 23. cikk |
|
(28) |
15. cikk |
|
(30), (31), (32), (33) |
16. cikk |
|
(34) |
17., 18. cikk |
|
(35) |
19. cikk |
|
(36), (37), (38) |
20., 21., 22. cikk |
|
(39) |
23. cikk |
|
(40) |
21., 24., 25., 28. cikk |
|
(41) |
24. cikk |
|
(42) |
26. cikk |
|
(43) |
27., 28., 29. cikk |
|
(44) |
17., 18. cikk |
|
(45) |
5. cikk, (1), (7) és (8) bekezdés |
|
(46) |
28. cikk, (3) és (4) bekezdés |
|
(47), (48) |
27., 28., 29. cikk |
|
(49) |
29. cikk |
|
(50), (51), (52), (53) |
12. cikk |
|
(54) |
31. cikk |
|
(55) |
17. cikk |
|
(56), (57), (58) |
30. cikk |
|
(59), (60), (61), (62) |
Általános (jogalap, a Charta tiszteletben tartása, részt vevő tagállamok) |
|
(63), (64) |
33. cikk |
_____________
