EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.4.17.

COM(2024) 171 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló 1005/2008/EK tanácsi rendelet (az IUU-rendelet) alkalmazásáról

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló 1005/2008/EK tanácsi rendelet alkalmazásáról

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK    

1.    Bevezetés    

2.    A 2020. évi jelentés óta elért eredmények    

a)    A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni intézkedések végrehajtása az EU-ban    

i.    A jogalap módosítása – felülvizsgált halászati ellenőrzési rendszer és az IUU-rendelet módosításai    

ii.    Visszatartó erejű szankciók    

iii.    A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra vonatkozó uniós fogási tanúsítási rendszer végrehajtása    

iv.    Jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató/támogató állampolgárok    

v.    Kölcsönös segítségnyújtás    

vi.    Az IUU-hajók listája    

b)    A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat nemzetközi irányítási kerete    

i.    Kétoldalú együttműködés nem uniós országokkal    

ii.    Regionális és többoldalú együttműködés    

c)    Együttműködés az érdekeltekkel    

3.    Az IUU-rendelet végrehajtása előtt álló fő kihívások    

a)    Az Unión belül    

b)    Az EU-n kívül    

4.    Következtetés    

1.Bevezetés

Ez az időszakos jelentés a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló 1005/2008/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: IUU-rendelet) 1 alkalmazása terén elért fő eredményekről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot. A Bizottság a jelentéssel az IUU-rendelet 55. cikkének (2) bekezdése szerinti jelentéstételi kötelezettségnek tesz eleget, és a jelentés a tagállamok által az 55. cikk (1) bekezdése értelmében benyújtott jelentéseken 2 , a Bizottság saját észrevételein és a 2020 óta rendelkezésre álló releváns információk bizottsági értékelésén 3 alapul.

Az IUU-rendelet hatálybalépése óta eltelt 14 évben az EU világszerte a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem egyik meghatározó szereplőjeként vált elismertté. Az EU a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra „zéró tolerancia” 4 megközelítést alkalmaz a közös halászati politika (KHP) uniós ellenőrzési rendszere és az EU aktualizált nemzetközi óceánpolitikai irányítási menetrendje 5 keretében. Az IUU-rendelet hozzájárul a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat felszámolására irányuló erőfeszítésekhez, összhangban a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend 14. célja 6 iránti uniós elkötelezettséggel.

Az IUU-rendelet két pilléren alapul: i. a fogási tanúsítási rendszer, amely a nyomonkövethetőséget használja annak megakadályozására, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatból származó halászati termékek belépjenek az uniós piacra, valamint ii. a nem uniós országokkal folytatott kétoldalú együttműködés, amely megerősíti a halászati irányítást a nem uniós országokban, és segíti őket regionális és nemzetközi kötelezettségeik hatékonyabb teljesítésében.

A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására vonatkozó uniós megközelítés beépül a nemzetközi halászati jogba, és az IUU-rendelet mellett az ellenőrzési rendeletre 7 , a külső flották fenntartható kezeléséről szóló rendeletre 8 és a regionális halászati gazdálkodási szervezetek által létrehozott intézkedések uniós jogban történő végrehajtására épül.

Ez a jelentés azokat a főbb tevékenységeket mutatja be, amelyek a 2020–2023-as időszakban elősegítették a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló uniós szakpolitika célkitűzéseinek elérését. Ezek közé tartoznak az említett időszak alatt végrehajtott jogszabályi változtatások, a rendelkezésre álló eszközök megerősítésére irányuló erőfeszítések, valamint a fő érdekelt felekkel való együttműködés. Végezetül a jelentés meghatározza az IUU-rendelet végrehajtása előtt álló fő kihívásokat.

2.A 2020. évi jelentés óta elért eredmények

A 2020. évi jelentésben a Bizottság bejelentette, hogy tovább fog munkálkodni annak érdekében, hogy korszerűsítse az IUU-rendeletet és fokozza annak hatékonyságát, különösen a korábban papíralapú fogási tanúsítási rendszer digitalizálása révén. A jelentés hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a nem uniós országokkal folytatott együttműködést, és támogatni kell az említett országoknak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem iránti elkötelezettségét. Ez a szakasz a mindkét területen elért eredményeket vázolja fel.

Emellett ez a szakasz áttekinti a jogellenes halászat elleni küzdelemre irányuló uniós fellépésről az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: Számvevőszék) által lefolytatott 2022. évi ellenőrzés (a továbbiakban: a Számvevőszék különjelentése) ajánlásainak végrehajtása érdekében elvégzett munkát. A Számvevőszék különjelentése ajánlásokat tartalmaz a jogellenes halászattal kapcsolatos tagállami szankciókról, valamint a jogellenes halászatból származó termékek EU-ba történő behozatalának megelőzésére szolgáló ellenőrzési rendszerekről.

a)A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni intézkedések végrehajtása az EU-ban

I.A jogalap módosítása – felülvizsgált halászati ellenőrzési rendszer és az IUU-rendelet módosításai 

Az uniós halászati ellenőrzési rendszer felülvizsgálata 2023 végén sikeresen lezárult 9 . Az új szabályokkal hatékonyabb és összehangoltabb halászati ellenőrzési rendszer jött létre, és korszerűsítették mind az uniós hajók, mind az uniós vizeken halászó hajók halászati tevékenységeinek ellenőrzését.

A felülvizsgálat keretében az IUU-rendelet célzott módosításai jogi kötelezettséget írtak elő arra vonatkozóan, hogy digitális eszközöket kell használni a fogási tanúsítási rendszer végrehajtásához, és megerősítették az importellenőrzéseket az EU-ba behozott termékek nyomonkövethetőségének javítása révén.

Végrehajtás és szankciók

Az uniós halászati ellenőrzési rendszer felülvizsgálata jelentősen hozzájárul a végrehajtás harmonizálásához 10 . Az IUU-rendelet végrehajtási rendelkezéseit az ellenőrzési rendelet keretében vizsgálták felül annak érdekében, hogy a felülvizsgálattal a KHP bizonyos súlyos megsértéseinek esetére minimális közigazgatási pénzbüntetéseket vagy átalánytételeket foglaljanak bele. Emellett a felülvizsgált szabályok kibővítették a súlyos jogsértések listáját, és bevezették a minden körülmények között súlyosnak minősülő jogsértéseket. Az IUU-rendelet IX. fejezetét következésképpen módosították az ellenőrzési rendelet alapján elfogadott új végrehajtási rendelkezésekkel való összhang biztosítása érdekében.

A digitális eszközök kötelező használata és fokozott nyomonkövethetőség

Az IUU-rendeletnek a halászati ellenőrzési rendszer felülvizsgálatával összefüggésben elfogadott módosításai bevezették a CATCH informatikai rendszer használatát előíró jogi rendelkezéseket, amely rendszer az uniós fogási tanúsítási rendszert hajtja végre. Az uniós importőrök és a tagállami hatóságok 2026. január 10-től kötelesek használni a CATCH-rendszert, amely határidő hagy némi időt az informatikai fejlesztésekre, képzésekre, promócióra és tesztelésre.

A CATCH egy az egész EU-ra kiterjedő valós idejű informatikai rendszer, amely lehetővé teszi valamennyi információ, adat és dokumentum központi kezelését. Célja, hogy javítsa az uniós fogási tanúsítási rendszer hatékonyságát, és lehetővé fogja tenni a fogási tanúsítványok és az EU-ba behozott halászati termékeket kísérő dokumentumok elektronikus benyújtását. Ezáltal harmonizálja a rendszert és fokozza a behozatal ellenőrzését.

Az IUU-rendelet módosításainak következében a fogási tanúsítvány és a kísérő dokumentumok tartalma is módosult. A módosítások célja az volt, hogy javítsák az uniós piacra szánt halászati termékek nyomonkövethetőségét és ellenőrzését a halászati termékek, a kapcsolódó halászati tevékenységek és a kereskedelmi forgalom megfelelő azonosításához szükséges további információk összegyűjtése révén.

Egy másik fontos változás az volt, hogy a feldolgozási nyilatkozat kiadására vonatkozó követelményt kiterjesztették a halászhajó lobogója szerinti állammal azonos országban feldolgozott halászati termékekre is. Ennek célja az EU-ba belépő valamennyi szállítmány nyomonkövethetőségének javítása, valamint a CATCH-rendszeren belüli mennyiséggazdálkodás megfelelő működésének biztosítása volt.

A Bizottság továbbá felhatalmazást kapott arra, hogy másodlagos jogszabályokat dolgozzon ki a halászati termékek nyomonkövethetőségére és az uniós piacra történő szállítására vonatkozó dokumentációs követelmények kiegészítése céljából.

Bár a CATCH használata csak az uniós gazdasági szereplők és a tagállami hatóságok számára lesz kötelező, a nem uniós országbeli gazdasági szereplőknek és hatóságoknak is lehetőségük lesz arra, hogy közvetlenül a rendszeren belül hozzák létre, hitelesítsék és továbbítsák a fogási tanúsítványokat és a kapcsolódó dokumentumokat.

A fogási tanúsítási rendszer szerinti uniós kockázatazonosítási kritériumok

Az IUU-rendelet 17. cikkének módosított (3) bekezdése alapján jelenleg minden tagállamnak uniós kockázatazonosítási kritériumokat kell alkalmaznia a fogási tanúsítási rendszer keretében történő behozatalok ellenőrzése során. Ezzel biztosítható a fogási tanúsítványok importellenőrzésének következetesebb megközelítése, ugyanakkor kiaknázhatók az adatok CATCH-rendszerben végezhető automatizált keresztellenőrzésének előnyei. A tagállamok korábban nemzeti kockázatazonosítási kritériumokat választhattak, ami akadályozta az importellenőrzések harmonizációját.

A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben nem együttműködő országokkal kapcsolatos kiegészítő intézkedések

Az IUU-rendelet egy másik módosítása az IUU-rendelet 33. cikkével összhangban listára vett nem együttműködő harmadik országokra alkalmazandó intézkedésekről szóló 38. cikket érinti. Amellett, hogy megtiltják ezen országok számára, hogy tengeri halászati termékeket exportáljanak az EU-ba, az új intézkedések megakadályozzák, hogy az ilyen, listára vett országok lobogója alatt közlekedő halászhajók bejussanak az uniós kikötőkbe 11 . Ezen túlmenően az ilyen országok lobogója alatt közlekedő halászhajókat üzemeltető vagy tulajdonló uniós tényleges tulajdonosoknak mostantól kérniük kell nyilvántartásból való törlésüket.

II.Visszatartó erejű szankciók

A Számvevőszék ajánlásai és a szankcionálási rendszerekről szóló tanulmány nyomán a Bizottság folyamatos ellenőrzések és nyomon követés révén jelenleg is együttműködik a tagállamokkal a visszatartó erejű szankciók egységes és hatékony alkalmazása terén. 2022 óta a Bizottság 15 EU Pilot eljárást vagy a tagállamokkal való egyéb levélváltást 12 indított szankcionálási rendszereikről. A tagállami hiányosságok kezelése érdekében és az EU Pilot eljárások eredményétől függően előfordulhat, hogy a Bizottságnak egy későbbi szakaszban korrekciós intézkedéseket kell hoznia annak biztosítása érdekében, hogy a szankcionálási rendszerek hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek. E korrekciós intézkedések közé tartozhatnak a cselekvési tervek, a közigazgatási vizsgálatok és/vagy a kötelezettségszegési eljárások.

III.A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra vonatkozó uniós fogási tanúsítási rendszer végrehajtása

A halászati termékeknek a világ egyik legnagyobb importőreként az EU felelőssége annak biztosítása, hogy jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatból származó termékek ne kerüljenek az uniós piacra.

Összesen 93 nem uniós ország értesítette a Bizottságot az uniós piacra exportált termékekre kiállított fogási tanúsítványokban szereplő információk valódiságának tanúsítására felhatalmazott nemzeti hatóságairól (a továbbiakban: illetékes hatóságok). 2020–2021-ben mintegy 400 000 fogási tanúsítványt és 59 000 feldolgozási nyilatkozatot nyújtottak be a tagállamok illetékes hatóságainak behozatal céljából 13 . A jelentéstételi időszakban az IUU fogási tanúsítási rendszer keretében a halászatitermék-szállítmányoknak az uniós piacra történő behozatalát illetően összesen 93 elutasításra került sor 14 .

A Számvevőszék különjelentése megvizsgálta a jogellenes halászatból származó termékek EU-ba történő behozatalának megelőzését szolgáló ellenőrzési rendszerek hatékonyságát. A Számvevőszék azt ajánlotta a Bizottságnak, hogy folytassa a fogási tanúsítási rendszer digitalizálását, folytasson együttműködést a tagállamokkal a kockázatazonosítási kritériumok egységes alkalmazása érdekében, és kövesse nyomon a tagállamok által alkalmazott ellenőrzések hatókörét és minőségét, és tegye meg a szükséges intézkedéseket. A módosított IUU-rendelet a digitalizációval és a kockázatazonosítási kritériumok egységes használatával kapcsolatos ajánlásokra ad választ.

A 2020–2023-as időszakban a Bizottság együttműködött a tagállamokkal a CATCH-rendszer továbbfejlesztése érdekében, az IUU-rendelet módosításait tükröző további technikai fejlesztések megvalósítása révén. Továbbá a tagállamokkal és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal (EFCA) együttműködésben az adatok keresztellenőrzésén alapuló automatizált riasztásokat azonosítottak, amelyek közül több már kifejlesztésre került.

Az IUU-rendelet felülvizsgált rendelkezései hivatkoznak a CATCH-rendszernek az európai uniós egyablakos vámügyintézési környezettel való interoperabilitására, amely környezetet az (EU) 2022/2399 rendelet 15 hozta létre az átfogó behozatalai eljárások és a halászati termékek importellenőrzéseinek megkönnyítése érdekében. A Bizottság finanszírozást biztosított e célkitűzésre, és jelenleg végzi a jövőbeni rendszer műszaki előírásainak kidolgozását. Az interoperabilitást 2028. január 10-ig kell megvalósítani, és az elő fogja mozdítani az IUU-szakpolitika hatókörén túli behozatali eljárásokat és halászatitermék-ellenőrzéseket.

A Bizottság, annak érdekében, hogy még inkább megkönnyítse a tagállamok általi kockázatkezelést, az új rendelkezések hatálybalépése előtt felül fogja vizsgálni az uniós kockázatazonosítási kritériumokat 16 , figyelembe véve a CATCH statisztikai funkcióit.

A tagállamokkal és az EFCA-val folytatott megbeszéléseknek megfelelően annak érdekében, hogy segítsen valamennyi érdekelt félnek a fogási tanúsítási rendszer egységesebb alkalmazásában, a Bizottság a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság honlapján 17 közzétett, gyakran feltett kérdésekkel váltotta fel az uniós gazdasági szereplőket és hatóságokat segítő felhasználói kézikönyvet.

Ugyanebből a célból, valamint az EFCA-val és a tagállamokkal együttműködve a Bizottság útmutató dokumentumot készített a jelenlegi fogási tanúsítási rendszer szerinti ellenőrzések és vizsgálatok egységes megközelítéséről, és kidolgozott egy másik útmutató dokumentumot, amely több információt tartalmaz a CATCH tagállamok általi jövőbeli kötelező használatáról 18 .

A Számvevőszék különjelentésében foglalt, a tagállamok által alkalmazott ellenőrzések és vizsgálatok hatókörének és minőségének nyomon követésére irányuló ajánlással összhangban a Bizottság felülvizsgálata az IUU-rendelet végrehajtásáról szóló kétéves tagállami jelentések 19 alapjául szolgáló kérdőívet. Ezen túlmenően a Bizottság átfogóan felülvizsgálta a tagállamok legutóbbi kétéves jelentéseiben foglalt, a fogási tanúsítási rendszer végrehajtására vonatkozó tagállami információkat 20 . A 2022–2023-as időszakra vonatkozó információk alapján a Bizottság mérlegelni fogja a legmegfelelőbb nyomonkövetési intézkedéseket.

A tagállamok kétéves jelentései – amellett, hogy információval szolgálnak a fogási tanúsítási rendszerről –, a kikötői ellenőrzések eredményeiről és a halászati termékek nem uniós halászhajók által végzett közvetlen kirakodásairól és átrakodásairól is tájékoztatták a Bizottságot 21 . A 2020–2021-es időszakban mintegy 6 000 nem uniós hajó rakodott ki halászati terméket az uniós kikötőkben, amelyek közül 1 004-et ellenőriztek a tagállamok.

IV.Jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató/támogató állampolgárok 

A Bizottság alaposan megvizsgálta a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatban részt vevő/azt támogató uniós állampolgárok tekintetében a tagállamokban alkalmazandó nemzeti jogi kereteket és végrehajtási intézkedéseket. A vizsgálat rámutatott arra, hogy az IUU-rendelet 39. és 40. cikkében meghatározott kötelezettségek nem tükröződtek egységesen a tagállamok nemzeti jogrendjében. 2017 és 2021 között a tagállamok 51 olyan esetet azonosítottak, amikor uniós állampolgárok jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatban vettek részt/azt támogatták, 47 uniós állampolgárt szankcionáltak, és 79 uniós állampolgártól tagadtak meg uniós vagy állami forrásokat 22 . Emellett 96 olyan eset fordult elő, amikor jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatban részt vevő/azt támogató uniós állampolgárokat azonosítottak kölcsönös segítségnyújtás révén, és 86 olyan eset, amikor a tagállamok információt cseréltek nem uniós országokkal ebben a témában 23 .

V.Kölcsönös segítségnyújtás

A Bizottság szoros együttműködést folytat a tagállamokkal a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységek felderítése, megelőzése és megakadályozása érdekében, többek között a nem uniós hajók által a vizeiken folytatott jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat gyanújáról szóló jelentések elemzése révén 24 .

Az IUU-rendelet 51. cikke alapján létrehozott kölcsönös segítségnyújtási rendszer megkönnyíti a tagállamok, a Bizottság és a nem uniós országok közötti együttműködést. A rendszer segít annak biztosításában, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot megfelelően kivizsgálják és szankcionálják. Lehetővé tette az információk folyamatos cseréjét, különös tekintettel a riasztásokra, a hírszerzésre és a feltételezett jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálatok eredményeire. A Bizottság 2020 és 2023 között 61 riasztást küldött a tagállamoknak, hogy információkat kérjen, jelezze a lehetséges kockázati területeket, és iránymutatást nyújtson a behozatal ellenőrzéséhez. A kölcsönös segítségnyújtás aktív igénybevétele a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatból származó halászati termékek behozatalának elutasításához vezetett.

VI.Az IUU-hajók listája

A Bizottság minden évben elfogadja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók (a továbbiakban: IUU-hajók) aktualizált uniós listáját a regionális halászati gazdálkodási szervezetek listái alapján 25 . A Bizottság továbbá tevékenyen hozzájárul ahhoz, hogy a regionális halászati gazdálkodási szervezetek hírszerzés, saját vizsgálatok és értékelések alapján listára vegye az IUU-hajókat.

b)A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat nemzetközi irányítási kerete

Tekintettel a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat globális negatív következményeire, az EU nagy hangsúlyt fektet a folyamatos együttműködésre és az összes partner proaktív és szigorú nemzetközi, regionális és nemzeti szintű fellépése iránti elkötelezettségre. A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat továbbá az EU felülvizsgált tengeri védelmi stratégiájában 26 azonosított kihívások egyike, és a stratégiát kísérő cselekvési terv ellenintézkedéseket határoz meg. A jelentéstételi időszak alatt a Bizottság továbbra is aktívan együttműködött a nemzetközi partnerekkel – a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról folytatott párbeszédek keretében a nem uniós országokkal való kétoldalú együttműködés, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal foglalkozó munkacsoportok, valamint a regionális és többoldalú együttműködési keretek révén.

I.Kétoldalú együttműködés nem uniós országokkal

A Bizottság folytatta az együttműködést számos nem uniós országgal a halászati ellenőrzési rendszereik alapvető reformjának végrehajtása terén, valamint folytatta az érintett országok támogatását a reformok megvalósításában. A jelentéstételi időszakban és a Covid19-világjárvány által okozott utazási korlátozások ellenére a Bizottság több mint 30 helyszíni látogatást és videokonferenciát bonyolított le olyan nem uniós országokkal, amelyek az IUU-rendelet értelmében aktív együttműködést folytatnak az EU-val. Ezenkívül az említett időszakban a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal foglalkozó munkacsoportok 17 ülést tartottak.

A reformok iránti politikai felelősségvállalás döntő fontosságúnak bizonyult ahhoz, hogy a halászati ellenőrzési rendszereket összhangba hozzák a nemzetközi és regionális kötelezettségekkel. Általánosságban elmondható, hogy azok a nem uniós országok, amelyekkel a Bizottság együttműködik, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre és a közösen azonosított hiányosságok orvoslására irányuló erős politikai akaratról tettek tanúbizonyságot. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a folyamatos politikai vezetés és iránymutatás tartós eredményeket hozhat a halászatok megfelelése terén.

·A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról folytatott párbeszédek

A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról a nem uniós országokkal folytatott párbeszédek az IUU-rendelet egyik pillérét alkotják. Az, hogy a Bizottság úgy dönt-e, hogy valamely nem uniós országgal párbeszédet kezd a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról számos olyan mutatótól függ, amelyek azt értékelik, hogy az adott ország megfelel-e a lobogó szerinti, parti, kikötő szerinti és forgalomba hozatal szerinti államként rá háruló nemzetközi kötelezettségeknek, továbbá függ az ország jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatnak való kitettségétől.

Az IUU-rendelet létrehozza a „lapkiosztási rendszert”, amely felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy értesítse a nem uniós országokat annak kockázatáról, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben nem együttműködő országként kerülhetnek azonosításra (előzetes azonosítási vagy „sárga lap”) 27 . Ebben a szakaszban a Bizottság hivatalos párbeszédet kezd az előzetesen azonosított országgal a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról, és megkezdi az együttműködést egy cselekvési terv alapján.

2020 vége óta egy ország sárga lapját oldották fel az érintett ország halászati ágazatának jelentős reformjait követően. Ugyanezen idő alatt két sárga lap került kiosztásra, és hivatalos párbeszéd indult az azonosított hiányosságok kezelése céljából 28 .

Azokban az esetekben, amikor az előzetesen azonosított ország elmulasztja orvosolni a jelentett hiányosságokat, és ezáltal elhanyagolja saját nemzetközi kötelezettségeit, a Bizottság az adott országot a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben nem együttműködő országként azonosíthatja („piros lap”) 29 . Az előzetes azonosítással ellentétben, amely nem von maga után szankciókat, ez az eljárás súlyos következményekkel jár, ideértve a kereskedelmi tilalmak alkalmazását is. A tagállamok kötelesek elutasítani a nem együttműködő ország lobogója alatt közlekedő hajók által kifogott vad tengeri halászati termékek behozatalát.

Adott ország azonosítása után a Bizottság javaslatot tesz a Tanácsnak arra, hogy az országot vegye fel a nem együttműködő harmadik országok listájára („listára vett országok”). Ez a „listára vétel” a behozatal tilalmán túl olyan intézkedéseket von maga után, illetve olyan intézkedéseket foglal magában, mint annak tilalma, hogy az uniós gazdasági szereplők halászhajókat vásároljanak az érintett országoktól vagy a lobogót lecseréljék az érintett országokéra; az uniós halászhajók kivitelének tilalma; magánkereskedelmi megállapodások uniós állampolgárokkal való kötésének tilalma; valamint az uniós hajókkal közös halászati műveletek folytatásának tilalma. 2024. január 9-i hatálybalépésük óta ezek az intézkedések magukban foglalják az uniós kikötőknek a listára vett országok halászhajói általi használatának tilalmát, valamint az uniós állampolgárok számára az ezen országok lobogója alatt közlekedő halászhajók tulajdonlásának, üzemeltetésének vagy irányításának tilalmát.

2020 vége óta két piros lap került kiosztásra, és az érintett két országot felvették a Tanácsnak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben nem együttműködő nem uniós országok listájára 30 .

A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról szóló párbeszéd folyamata keretet biztosított az országok számára ahhoz, hogy megerősítsék nemzeti jogi kereteiket, és összehangolják azokat a lobogó szerinti, parti, kikötő szerinti és forgalomba hozatal szerinti államként rájuk háruló nemzetközi kötelezettségekkel. Emellett az érintett nem uniós országok a lobogójuk alatt közlekedő hajók és a nemzeti joghatóságuk alá tartozó vizeken halászó külföldi hajók tekintetében egyaránt törekedtek nyomonkövetési, ellenőrzési és felügyeleti rendszereik továbbfejlesztésére. A hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók is részét képezik a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal kapcsolatos párbeszédek keretében folytatott reformoknak, amely szankciók lehetővé tették a nem uniós országok számára, hogy hatékonyan érvényre juttassák nemzeti jogszabályaikat, és ezt követően küzdjenek a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat ellen.

·Nem uniós országokkal létrehozott, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal foglalkozó munkacsoportok

Számos kétoldalú, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal foglalkozó munkacsoport került létrehozásra a halászatot folytató fő országokkal. Ezek évente legalább egyszer találkoznak, és platformként szolgálnak a halászati ellenőrzés terén bekövetkezett új fejleményekkel kapcsolatos rendszeres, naprakész tájékoztatáshoz, valamint a bevált gyakorlatok és a nemzeti jogszabályok végrehajtása során levont tanulságok cseréjéhez. Emellett aktuális információkkal szolgálnak a fogási dokumentációs rendszerekről, a regionális halászati gazdálkodási szervezetekről, valamint tájékoztatással a kereskedelmi forgalomról.

A legutóbbi jelentéstételi időszak óta a Bizottság ilyen munkacsoportokon keresztül folytatta együttműködését az Amerikai Egyesült Államokkal, Japánnal, Kínával, a Koreai Köztársasággal, Tajvannal és Thaifölddel.

·Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének hatása

2021. január 1-jén az Egyesült Királyság az IUU-rendelet alkalmazásában nem uniós országgá vált. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az értesítést kellő időben kiadják a tagállami illetékes hatóságoknak a halászati termékek Egyesült Királyságba irányuló kivitelére vonatkozó fogási tanúsítványok hitelesítése céljából, és együttműködött az Egyesült Királyság hatóságaival a halászati termékek Egyesült Királyságba irányuló és onnan kiinduló folyamatos kereskedelmének biztosítása érdekében. A Bizottság rendszeres iránymutatást nyújtott a tagállamoknak, hogy segítsen elkerülni a végrehajtással kapcsolatos problémákat.

A Windsori Keretmegállapodás 31 rendelkezései alapján, amely keretmegállapodás a kilépésről rendelkező megállapodás 32 részét képezi, az IUU-rendelet Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban is alkalmazandó. Az Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv végrehajtása során felmerült kihívásokra válaszul a Bizottság és az Egyesült Királyság politikai megállapodásra jutott az észak-írországi polgárok és vállalkozások előtt álló gyakorlati kihívások kezelését célzó átfogó közös megoldásokról, és ezáltal tartós biztonságot és kiszámíthatóságot biztosít számukra. Ennek eredményeként a kiskereskedelmi agrár-élelmiszeripari termékekre alkalmazandó új, egyszerűsített tanúsítási, címkézési és ellenőrzési követelményekre is figyelemmel lehetséges a halászati termékek mozgása Nagy-Britanniából Észak-Írországba végső fogyasztás céljára.

·Fenntartható halászati partnerségi megállapodások (SFPA-k)

2023 végén az EU 20 fenntartható halászati partnerségi megállapodással 33 rendelkezett az atlanti-, indiai- és csendes-óceáni partnerországokkal, amelyek közül 14-hez tartozott a halászati tevékenységeket lehetővé tevő, hatályban lévő jegyzőkönyv. A fenntartható halászati partnerségi megállapodások ágazati támogatási komponense a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal kapcsolatos szakpolitikai célkitűzéseket kapacitásépítési programok és képzések révén, valamint az ellenőrzési rendszerek fejlesztésére és megfelelő működésük biztosítására való törekvés útján segíti. Ennek pozitív továbbgyűrűző hatásai vannak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem terén.

A közös halászati politika külső dimenziója összhangjának biztosítása érdekében az IUU-rendelet 38. cikkében megállapítottaknak megfelelően a Bizottság javasolja a fenntartható halászati partnerségi megállapodások felmondását bármely olyan nem uniós országgal, amely szerepel a Tanács listáján.

II.Regionális és többoldalú együttműködés

A közös halászati politika külső dimenziójával összhangban az EU alapvető szerepet játszik a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni, az uniós elveken és normákon alapuló intézkedések regionális halászati gazdálkodási szervezeteken belüli előmozdításában. Ennek központi elemét alkotják azok az uniós erőfeszítések, amelyek arra irányulnak, hogy támogassák, korszerűsítsék és érvényre juttassák az IUU-hajóknak a több regionális halászati gazdálkodási szervezet körében történő közös listára vételét, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatban részt vevő állampolgárokat szankcionáló rendelkezéseket. Az IUU-hajók több regionális halászati gazdálkodási szervezet körében történő közös listára vétele jellegénél fogva de facto egyedülálló globális rendszert biztosít, amely hátráltatja vagy megakadályozza, hogy a hajók egyidejűleg illegálisan kihasználják a különböző vagy összehangolatlan szabályozási rendszereket.

Ami a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló FAO-megállapodás végrehajtását illeti, a Bizottság – többek között a FAO-nak nyújtott pénzügyi támogatás révén – továbbra is tevékenyen előmozdította annak megerősítését és hatékony végrehajtását valamennyi külső halászati kapcsolat tekintetében. A Bizottság továbbá aktív szerepet játszott abban is, hogy a FAO keretében egyértelmű önkéntes iránymutatásokat tárgyaljanak meg és fogadjanak el az átrakodásokra vonatkozóan. A Bizottság továbbá döntő szerepet játszott abban, hogy a halászati támogatásokról szóló WTO-tárgyalásokat lezárják a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászathoz hozzájáruló támogatások megszüntetésének kérdésében, a 14.6. fenntartható fejlődési célnak megfelelően.

A jelentéstételi időszak alatt az EU volt a fő támogatója a FAO globális kapacitásépítési programjának, amely arra irányul, hogy segítse a nem uniós országokat a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló FAO-megállapodás végrehajtásában. Az EU emellett támogatást nyújtott Afrikának és az indiai-csendes-óceáni térségnek, hogy hozzájáruljon a fenntartható halászatok fejlesztéséhez és irányításához. Ez magában foglalta a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre irányuló kapacitásuk kiépítéséhez nyújtott támogatást. Az EU különösen 35 millió EUR-t különített el a csendes-óceáni AKCS-államok számára a csendes-óceáni térség és az Európai Unió közötti tengeri partnerség keretében, 28 millió EUR-t az Indiai-óceán térsége számára az ECOFISH program keretében, és 16,5 millió EUR-t a nyugat-afrikai országok számára a regionális halászati irányítás fejlesztése Nyugat-Afrikában program keretében.

Az EU 2023-ban csatlakozott a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni fellépő szövetségre vonatkozó vállaláshoz. E szövetség kiegészítő platformként szolgál a részt vevő partnerek közötti koordinációhoz annak biztosítására, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem továbbra is prioritás maradjon a nemzetközi politika szintjén. A vállalás tükrözi az uniós politika fő elveit, és felvázolja azokat az intézkedéseket, amelyeket a Bizottság az IUU-rendelet alapján meghozhat.

c)Együttműködés az érdekeltekkel

A fokozott összehangolás és az IUU-rendeletnek az EU-ban történő jobb végrehajtása érdekében a Bizottság rendszeres szakmai egyeztetéseket folytat a tagállami hatóságokkal. Ezek fórumot biztosítanak a bevált gyakorlatok cseréjéhez és a fogási tanúsítási rendszer alkalmazása során felmerült kérdések megvitatásához. Az egyeztetések célja annak biztosítása, hogy a CATCH-rendszer felhasználóbarát legyen, és minden szükséges funkciót magában foglaljon.

A Bizottság továbbra is együttműködik az Európai Parlamenttel, többek között azáltal, hogy rendszeresen tájékoztatja a PECH bizottságot a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre irányuló, folyamatban lévő intézkedésekről. Ezek az eszmecserék segítenek biztosítani az elszámoltathatóságot az EU-n belül, és a nyilvánosság kizárásával („in camera”) zajlanak a nem uniós országokkal folytatott, jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal kapcsolatos párbeszédek bizalmas kezelése érdekében.

A Bizottság továbbra is folytatta az együttműködést a nem kormányzati szervezetekkel (NGO-k) annak érdekében, hogy támogassa az IUU-rendelet végrehajtását azáltal, hogy megosztja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat eseteire vonatkozó információkat és az IUU-párbeszéd szempontjából releváns információkat. A Bizottság emellett kapcsolatot tart a közös halászati politika keretében létrehozott tanácsadó testületekkel, és rendszeres tájékoztatást nyújt a CATCH-rendszer fejlesztésére irányuló, folyamatban lévő munkáról és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról szóló párbeszédekről.

3.Az IUU-rendelet végrehajtása előtt álló fő kihívások

a)Az Unión belül

A Bizottság előtt álló egyik fő kihívás az, hogy megalapozza a módosított IUU-rendelet hatékony végrehajtását, különös tekintettel a CATCH-rendszer kötelező használatára, amely a tervek szerint 2026. január 10-én lép hatályba. A CATCH-rendszer új jogi követelményekkel való összhangba hozására irányuló munka már megkezdődött, és azt jóval az említett időpont előtt be kell fejezni. Így elég idő marad a tagállamok és a nem uniós országok illetékes hatóságainak képzésére, a felhasználói kézikönyv véglegesítésére, a CATCH használata iránt érdeklődő nem uniós országbeli hatóságok azonosítására, valamint az interoperabilitással kapcsolatos munka folytatására.

Az új jogi rendelkezésekkel való összhang biztosítása érdekében felül kell vizsgálni az 1010/2009/EK bizottsági rendeletet 34 . Új rendelkezéseket kell elfogadni a CATCH-rendszer működésére vonatkozó szabályok megállapítása érdekében.

Emellett a Bizottság már megkezdte a CATCH és az uniós egyablakos vámügyintézési környezet összekapcsolására irányuló munkát, amelyet 2028. január 10-ig be kell fejezni. Ezek összekapcsolása hozzá fog járulni az EU-ba behozott halászati termékeknek a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat szempontjából történő, valamint vámügyi és egészségügyi ellenőrzése közötti összhang további előmozdításához és megerősítéséhez.

A Bizottság ezenkívül nyomon fogja követni a fogási tanúsítási rendszer keretében végzett ellenőrzések tagállamok általi alkalmazása során feltárt súlyos hiányosságokat is, és továbbra is aktív iránymutatást nyújt számukra az importellenőrzések nagyobb fokú harmonizációjának megvalósulása érdekében.

Végezetül az IUU-rendelet 39. és 40. cikkének a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató/támogató uniós állampolgárok tekintetében történő végrehajtását illetően a Bizottság továbbra is együtt fog működni a tagállamokkal az ilyen állampolgárok azonosítására szolgáló eljárások harmonizálása és megkönnyítése, valamint a lehetséges végrehajtási intézkedések tagállamok közötti következetességének előmozdítása érdekében.

b)Az EU-n kívül

Az IUU-rendelet külső dimenziója végrehajtásának fő kihívása továbbra is az marad, hogy megnyerjék a partnerországok kellő mértékű politikai támogatását ahhoz, hogy nemzeti szabályaikat összhangba hozzák a nemzetközi kötelezettségekkel, és hatékonyan végrehajtsák azokat.

A regionális halászati gazdálkodási szervezeteken belül a Bizottság előtt álló kihívás továbbra is az marad, hogy a szerződő felek és az együttműködő, de nem szerződő felek körében konszenzust érjen el a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni intézkedésekkel kapcsolatban, különösen pedig az IUU-hajók több regionális halászati gazdálkodási szervezet körében történő közös listára vétele tekintetében. A Bizottság egyre nagyobb, a halászati tevékenységek ellenőrzésének megerősítésével és a halászhajók tényleges tulajdonosait illető átláthatóság javításával szembeni ellenállást tapasztalt azon szervezetek részéről, amelyeknél a döntéshozatal általában konszenzuson alapul.

Az olcsó lobogók használata megakadályozhatja a lobogó szerinti államok nemzetközi jog szerinti kötelezettségeinek gyakorlását. Ez a probléma a Bizottság nem uniós országokkal folytatott munkájának élvonalában áll, és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról számos országgal folytatott kétoldalú párbeszéd részévé vált. A Bizottság tanulmány készítését kezdeményezte, hogy azonosítsa a nyílt nyilvántartásokat támogató különböző gazdasági és állami szereplők mozgatórugóit. A tanulmány azt is elemezni fogja, hogy a nyílt nyilvántartások milyen hatást gyakorolnak az EU célkitűzéseire, valamint a nemzetközi szabályokra és keretekre a kulcsfontosságú szakpolitikai területeken, nevezetesen a halászat, a jó adóügyi kormányzás, a biztonság és a környezetvédelem, a szociális és munkakörülmények, valamint az uniós szankciók kijátszása terén.

4.Következtetés

Az IUU-rendelet továbbra is átfogó és hatékony keretet biztosít az EU-n belül a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemhez. Ezt úgy éri el, hogy megakadályozza a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatból származó halászati termékek uniós piacra jutását, valamint világszerte fokozza a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket az ilyen halászatról folytatott kétoldalú párbeszéd mechanizmusa révén és többoldalú fórumok keretében.

Az IUU-rendelet szerinti lapkiosztási rendszer nemzetközileg elismert eszközzé vált a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem előmozdítása terén, így e kérdés világszerte nagyobb politikai érdeklődést váltott ki.

Elérkezett az ideje annak, hogy digitalizáljuk a fogási tanúsítási rendszert, és kiaknázzuk a benne rejlő lehetőségeket annak megakadályozására, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatból származó halászati termékek bejussanak az uniós piacra. Webalapú megközelítésének és jelentős interoperabilitási potenciáljának köszönhetően a CATCH-rendszer referenciaponttá léphet elő a fogási dokumentációs rendszerek és a halászati termékek nemzetközi kereskedelmi forgalmának digitális környezeteként.

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend keretében vállalt kötelezettségeink teljesítése és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal kapcsolatos „zéró tolerancia” elvének tényleges alkalmazása érdekében az EU érdeke, hogy előmozdítsa a fogási tanúsítási rendszert, a lapkiosztási rendszert és az IUU-hajók rendszeres, több regionális halászati gazdálkodási szervezet körében történő közös listára vételét, amelyek a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem hatékony eszközei. Emellett erőfeszítéseket kell tenni a nemzeti és regionális szintű irányítási hiányosságok megszüntetése, valamint a nem uniós országok jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre irányuló kapacitásának megerősítése érdekében is.

(1)

HL L 286., 2008.10.29., 1. o.

(2)

A tagállamok által a 2018–2019-es és a 2020–2021-es időszakra vonatkozóan szolgáltatott információk.

(3)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló 1005/2008/EK tanácsi rendelet (az IUU-rendelet) alkalmazásáról, COM(2020) 772, 2020. december 9. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52020DC0772  

(4)

 Az európai zöld megállapodás, COM(2019) 640, 2019. december 11.; A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia, COM(2020) 380, 2020. május 20.; A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért, COM(2020) 381, 2020. május 20.

(5)

 A fenntartható kék bolygó felé vezető út kijelölése – Közös közlemény az EU nemzetközi óceánpolitikai irányítási menetrendjéről, JOINT(2022) 28 final.

(6)

  https://sdgs.un.org/goals/goal14#targets_and_indicators  

(7)

HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(8)

HL L 347., 2017.12.28., 81. o.

(9)

HL L, 2023/2842, 2023.12.20., https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=OJ:L_202302842  

(10)

Az IUU-rendelet 41–44. cikke.

(11)

A hatálybalépéstől, azaz 2024. január 9-től alkalmazandó rendelkezések.

(12)

Az ellenőrzési rendelet 96. cikke értelmében.

(13)

Az IUU-rendelet 55. cikkének (1) bekezdése.

(14)

A 2020–2021-es időszakra vonatkozó információk az IUU-rendelet 55. cikke szerinti kétéves jelentésben szerepelnek. A 2022–2023-as időszakra vonatkozó információk az IUU-rendelet 18. cikkének (5) bekezdése szerinti tagállami jelentéseken alapulnak.

(15)

HL L 317., 2022.12.9., 1. o.

(16)

Az 1010/2009/EK bizottsági rendelet 31. cikke.

(17)

  https://oceans-and-fisheries.ec.europa.eu/document/download/e1e6fa33-6bcb-4352-837c-9903faef6b6b_en?filename=frequently-asked-questions-iuu-regulation_en.pdf  

(18)

  https://oceans-and-fisheries.ec.europa.eu/document/download/4b92c8f5-9f96-46ec-babc-3bc880ff4ad3_en?filename=FAQ-amendment-IUU-Regulation_en.pdf  

(19)

Az IUU-rendelet 55. cikkének (1) bekezdése.

(20)

 Ez az értékelés a nemzeti szinten jelenleg alkalmazandó és a Bizottság által ismert vonatkozó jogi rendelkezéseket, iránymutatásokat, standard működési eljárásokat, kézikönyveket és ügynökségközi együttműködési megállapodásokat foglalja magában.

(21)

Az IUU-rendelet 55. cikkének (1) bekezdése.

(22)

  https://data.europa.eu/doi/10.2771/353964  

(23)

Ugyanott.

(24)

 A tagállamok 2020–2021-ben több mint 1 300 olyan esetről számoltak be, amikor külföldi halászhajókat észleltek. Három tagállam által jelentett észlelések két konkrét okból kifolyólag nem számítanak bele ebbe az esetszámba. Egy tagállam esetében 385 észlelésről számoltak be anélkül, hogy meghatározták volna, hogy ezek nem uniós országok vagy tagállamok hajóit érintették-e. Két tagállam esetében olyan észlelésekről számoltak be, amelyek csak más tagállamok hajóit érintették. Az IUU-rendelet 55. cikkének (1) bekezdésével összhangban a 2020–2021-es időszakra vonatkozó tagállami jelentéseken alapuló információk.

(25)

HL L 181., 2023.7.18., 16. o.

(26)

Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EU tengeri védelmi stratégiájának és az ahhoz kapcsolódó „Az Európai Unió megerősített tengeri védelmi stratégiája a folyamatosan változó tengeri fenyegetésekkel szemben” című cselekvési tervnek az aktualizálásáról https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52023JC0008  

(27)

Az IUU-rendelet 32. cikke.

(28)

  https://oceans-and-fisheries.ec.europa.eu/system/files/2023-11/illegal-fishing-overview-of-existing-procedures-third-countries_en.pdf  

(29)

Az IUU-rendelet 31. és 33. cikke.

(30)

Ugyanott.

(31)

HL L 102., 2023.4.17., 87. o.

(32)

HL C 384I., 2019.11.12., 1. o.

(33)

  https://ec.europa.eu/fisheries/cfp/international/agreements_en

(34)

HL L 280., 2009.10.27., 5. o.