52024BP2240

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52024BP2240 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52024BP2240

Help

Az Európai Parlament (EU) 2024/2240 állásfoglalása (2024. április 11.) az Európai Unió 2022. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

HL L, 2024/2240, 2024.10.10, ELI: http://data.europa.eu/eli/res/2024/2240/oj (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/res/2024/2240/oj

HTML

PDF - authentic OJ

e-signature

How to verify the authenticity of the Official Journal

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

L sorozat

2024/2240

2024.10.10.

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2024/2240 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2024. április 11.)

az Európai Unió 2022. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2022. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0072/2024),

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

B.	mivel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (a továbbiakban: EGSZB) az Unió tanácsadó testülete, amely a tagállamok szervezett civil társadalma különböző gazdasági, szociális és civil összetevőinek képviselői közötti konzultáció, párbeszéd és konszenzus fóruma;

mivel az EGSZB hozzájárul az uniós döntéshozatali folyamathoz, és az uniós politikák, valamint a gazdasági, társadalmi és polgári körülmények közötti kapcsolatok biztosításával teljesíti küldetését a jogalkotás javítása, az alulról építkező részvételi demokrácia és az uniós értékek előmozdítása terén;

mivel az Európai Bizottsággal vagy a Tanács folytatott konzultáció bizonyos esetekben kötelező, miközben az EGSZB saját kezdeményezésére is elfogadhat véleményt, és a Szerződésekben meghatározottak szerint tág teret élvez a felkérések tekintetében, ami lehetővé teszi, hogy a Parlament konzultáljon vele;

mivel az EGSZB pénzügyi és költségvetési bizottsága az EGSZB felügyeleti szerve valamennyi költségvetési eljárás és különösen a költségvetési becslések összeállítása, a költségvetés végrehajtása, az éves tevékenységi jelentés, a mentesítés és az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: a Számvevőszék) éves jelentésének nyomon követése tekintetében;

megjegyzi, hogy az EGSZB költségvetése a többéves pénzügyi keret „Európai közigazgatás” elnevezésű 7. fejezetében tartozik, amely 2022-ben összesen 11,6 milliárd EUR-t tett ki (az uniós költségvetési kiadások 5,9 %-át); megjegyzi, hogy 2022-ben az EGSZB költségvetése a többéves pénzügyi keret 7. fejezete szerinti előirányzatok 1,31 %-át tette ki;

megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 2022. pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében 2021-hez hasonlóan egy olyan mintát vizsgált meg, amely az „Igazgatás” alá tartozó 60 ügyletből állt; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék szerint az igazgatási kiadások magukban foglalják a humánerőforrásokkal kapcsolatos kiadásokat, beleértve a nyugdíjakkal kapcsolatos kiadásokat is, amelyek 2022-ben az összes igazgatási kiadás mintegy 70 %-át tették ki, valamint az épületekre, berendezésekre, energiára, kommunikációra és információtechnológiára fordított kiadásokat, és hogy az évek során végzett munkája azt jelzi, hogy összességében ez a kiadás alacsony kockázatú;

megjegyzi, hogy a 2022. évi ellenőrzés keretében a Számvevőszék megvizsgálta az EGSZB felügyeleti és kontrollrendszereit, különösen a belső ellenőrzési standardok végrehajtását, a kockázatkezelést és a költségvetési rendeletben meghatározott kulcsfontosságú kontrollok működését, beleértve a kifizetések előzetes és utólagos ellenőrzését is;

megjegyzi, hogy a 60 tranzakcióból 14 (23 %) tartalmazott hibákat, de a Számvevőszék a számszerűsített öt hiba alapján úgy becsüli, hogy a hibaszint a lényegességi küszöb alatt van;

elégedetten veszi tudomásul a Számvevőszék 2022. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében arra vonatkozóan tett megállapítását, hogy nem tárt fel konkrét problémákat az EGSZB-vel kapcsolatban; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék a nyomonkövetési felülvizsgálata során úgy ítélte meg, hogy a 2019-es pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésben az EGSZB-nek a belső ellenőrzési standardokkal összhangban az érzékeny funkciókra vonatkozó politikát kell kidolgoznia;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megjegyzi, hogy 2022-ben az EGSZB végleges elfogadott költségvetése 152 451 643 EUR-t tett ki, ami 2021-hez képest összességében 5,1 %-os növekedést jelent; megjegyzi, hogy a bérek és juttatások költségvetési sora 2021 és 2022 között 5 %-kal nőtt a fizetések éves indexálása miatt; megjegyzi, hogy a helyiségek felszerelésére vonatkozó költségvetési sor 2021 és 2022 között 77 %-kal csökkent, és a fontos felújítási munkák 2021. évi elvégzését követően visszatért a szokásos szintre; megjegyzi, hogy egyébként az előirányzatoknak a 2022. évi költségvetésben szereplő költségvetési sorok közötti megoszlása az előző években tapasztalt megoszláshoz hasonló maradt;

megjegyzi, hogy a költségvetés végrehajtási aránya 2022-ben 96,12 % volt, miután a költségvetés-végrehajtás a Covid19-világjárvány és a kapcsolódó utazási korlátozások miatt két évig alacsonyabb volt; megjegyzi, hogy a kifizetések végrehajtási aránya ugyanezt a tendenciát követte, és 2022-ben 88,12 %-ot ért el;

megjegyzi, hogy az előirányzatok 2022-re történő átvitele 20 162 518 EUR-t, azaz a 2022. évi éves költségvetés mintegy 13 %-át tette ki, ami lényegesen meghaladta az előző évek átlagát; tudomásul veszi, hogy ez az átvitel az építési munkák 2020. és 2021. évi elhalasztásához kapcsolódott;

megjegyzi, hogy 2022-ben az átlagos kifizetési idő 18 nap volt, ami számottevő csökkenést jelent a 2019. évi 30,19 naphoz képest; nagyra értékeli, hogy ugyanakkor az elektronikus számlázás aránya a 2018. évi 58,54 %-ról 2022-ben 88,84 %-ra emelkedett, ami feltehetően hozzájárult a fizetési idő ezen időszak alatti csökkenéséhez; üdvözli, hogy az EGSZB a kifizetési határidőkre vonatkozó belső ellenőrzési ajánlások nyomán módosította gyakorlatát – az ellenőrzés 2022-ben indult és zárult le, és hozzájárult ahhoz, hogy 2022-ben a késedelmes kifizetések aránya mintegy 10 %-ra csökkenjen;

10.

megjegyzi, hogy az EGSZB saját szolgálatai 2022-ben 15 alkalommal indítottak 60 000 EUR alatti tárgyalásos közbeszerzési eljárást, elsősorban szakértői vélemény beszerzése, tanulmányok és logisztikai támogatás céljából; megjegyzi, hogy a logisztika területén az EGSZB és a Régiók Bizottsága (RB) közös szolgálatai indítottak közbeszerzési eljárásokat;

11.

megjegyzi, hogy az EGSZB 2022-ben is javította munkamódszerei költséghatékonyságát, különösen a hibrid munkavégzésnek, a pénzügyi folyamatok teljes dematerializációjának és a csökkentett energiafogyasztásnak köszönhetően; megjegyzi továbbá, hogy költségvetési és adminisztratív megtakarításokat sikerült elérni az intézményközi együttműködésnek köszönhetően, nevezetesen az RB-vel közös szolgálatok révén, a humánerőforrás-kérdések kezelésével kapcsolatos egyes szolgáltatásoknak az Európai Bizottsághoz éves díj ellenében történő kiszervezése, a pénzgazdálkodással és a humánerőforrással kapcsolatos különböző informatikai platformok használata, valamint a más intézmények vezetésével folytatott intézményközi közbeszerzési eljárásokban való részvétel révén;

12.

tudatában van annak, hogy az EGSZB tagjainak az üléseken való részvételért járó juttatásaira és az ilyen juttatások összegére vonatkozó határozatokat a Tanács hozza meg; sajnálja, hogy a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó utazási korlátozások fokozatos feloldását követően a Tanács úgy határozott, hogy hatályon kívül helyezi a tagok üléseken való távoli részvételéért 145 EUR összegű juttatást biztosító 2021. évi ideiglenes határozatot, amely 2023. május 25-ig hatályban maradt, amikor új tanácsi határozatot fogadtak el az üléseken való távoli részvételre vonatkozó napi 145 EUR átalányösszeg megállapításával; úgy véli, hogy a távoli részvétel fontos eszköz a modern intézmények számára, mivel többek között csökkenti az ülések költségeit, és szélesebb körű részvételt tesz lehetővé, különösen válsághelyzetekben, amint azt a Covid19-világjárvány során is igazolást nyert; mindazonáltal úgy véli, hogy a távoli részvétel után járó juttatás a csökkentése ellenére is nehezen érthető a nyilvánosság számára, annál is inkább, ha figyelembe vesszük az EGSZB-tagoknak és az RB-tagoknak a távoli részvételért fizetett különbözetet; tudomásul veszi, hogy a juttatás kifizetése előtt többkörös ellenőrzésre kerül a tag távoli részvételének igazolására;

13.

megjegyzi, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja többféle módon is költségvetési nyomást gyakorolt az EGSZB-re, többek között a növekvő infláció és bérkiigazítások, valamint az energiaköltségek és az építési és nyersanyagok költségeinek erőteljes növekedése révén; megjegyzi különösen, hogy az energiaköltségek 2021 és 2022 között 726 000 EUR-ról 3 125 000 EUR-ra nőttek, ami 330 %-os növekedést jelent; megjegyzi, hogy az ukrán civil társadalmat támogató ad hoc tevékenységek során közvetlen és közvetett költségek merültek fel, ezek között említhetők az ukrán és más nyelvek közötti fordítással, az ukrán nem kormányzati szervezetek befogadásával, valamint az ukrajnai kiküldetések biztonsági szolgálataival és kiképzésével kapcsolatos költségek;

14.

megjegyzi, hogy a személyzeti kiküldetések 2022. évi költségvetése 2021-hez képest 25 000 EUR-val nőtt, amelyet költségvetési átcsoportosítással finanszíroztak a repülési és szállodai árak 2022. évi emelkedése miatti magasabb kiadások fedezésére, 398 974 EUR összegben; megjegyzi, hogy miután a Covid19-világjárvány végét követően feloldották az utazási korlátozásokat, 2022-ben az EGSZB elnöke 26 kiküldetésben vett részt, amelyek összköltsége 38 042 EUR volt, szemben a 2021. évi 12 kiküldetéssel, amelyek összköltsége 15 327 EUR volt;

Belső irányítás, teljesítmény és belső kontroll

15.

megjegyzi, hogy az EGSZB a küldetését vélemények megfogalmazásával teljesíti, amelyek vonatkozhatnak az Európai Bizottság jogalkotási javaslataira (felkérésre), lehetnek saját kezdeményezésű vélemények, amelyek cselekvésre szólítják fel az uniós intézményeket, valamint lehetnek feltáró vélemények, amelyek hozzájárulnak az Európai Bizottságnak a tervezett kezdeményezésekkel kapcsolatos munkájához; megjegyzi továbbá, hogy az EGSZB álláspontjai kiemelten jelenhetnek meg állásfoglalásokban, illetve helyet kaphatnak értékelő és tájékoztató jelentésekben is; megjegyzi, hogy 2022-ben az EGSZB 202 véleményt és jelentést fogadott el, ez összhangban áll átlagos éves teljesítményével, a 2019. és 2020. évet nem számítva, amikor az EGSZB aktivitása mérsékeltebb volt; megjegyzi, hogy az EGSZB 345 magas szintű nemzeti, uniós és nemzetközi találkozón, csúcstalálkozón és konferencián való részvétellel, valamint 116 meghallgatás és 29 konferencia megszervezésével is fokozta szerepvállalását a politikai és jogalkotási ciklusban;

16.

kedvezően értékeli a 2022-ben indított projekteket egyrészt a megerősített nyomonkövetési vélemények tekintetében, amelyek célja, hogy növeljék a kiválasztott vélemények hatókörét és hatását, és javítsák az EGSZB azon képességét, hogy rangsorolja a feladatait, másrészt a tekintetben, hogy az EGSZB javulást ért el a véleményalkotás idejében; megjegyzi, hogy ezeket a kezdeményezéseket 2022 végén kiegészítették a vélemények formátumának átgondolásával, amelynek célja, hogy előmozdítsa az EGSZB véleményeinek hatékonyabb és eredményesebb felhasználását a jogalkotási döntéshozatali folyamatban;

17.

megjegyzi, hogy 2022-ben a parlamenti képviselők 68 alkalommal vettek részt az EGSZB által szervezett üléseken vagy rendezvényeken, ez megegyezik a 2021. évi szinttel, ugyanakkor az EGSZB tagjai közel megkétszerezték a Parlament által azonos időszakban szervezett rendezvényeken való részvételüket; üdvözli, hogy 2022-ben az EGSZB a Parlamenttel fenntartott kapcsolatai elmélyítésére és a bizottság hozzáadott értékének előmozdítására összpontosított, ezáltal elősegítve az EGSZB szekciói és a parlamenti bizottságok közötti még szorosabb kapcsolatokat;

18.

megjegyzi, hogy az EGSZB széles körben részt vesz különböző kezdeményezésekben, többek között az európai érdekelt felekkel való kapcsolattartást célzó kulcsfontosságú rendezvényeken és éves konferenciákon; üdvözli az EGSZB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy fokozza a fiatalok bevonását a politikai döntéshozatalba;

19.

megjegyzi, hogy az EGSZB 2022-ben tovább erősítette belső ellenőrzési keretét, néhány kis értékű tranzakció esetében egyszerűsítette a pénzügyi folyamatokat, és kidolgozta az érzékeny álláshelyekre vonatkozó politikáját, amint azt a Számvevőszék a 2019. pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében javasolta; megjegyzi, hogy az érzékeny álláshelyek listájának 2022. évi frissítése alapján, a 36 álláshelyet tartalmazó aktualizált lista 2023 eleji közzétételekor az EGSZB-nél – az intézmény méretére és tevékenysége jellegére egyaránt tekintettel – még zajlott a módszertan és a kockázatkezelési rendszer felülvizsgálata; kéri az EGSZB-t, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az érzékeny álláshelyek módszertanának 2023. évi végrehajtása terén elért eredményekről;

20.

üdvözli az EGSZB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a belső ellenőrzési szabályzat és az auditbizottság alapszabályának véglegesítése révén jobban meghatározott és következetesebb ellenőrzési keretet hozzon létre, amely tartalmazza az auditbizottság által 2022 decemberében jóváhagyott és az EGSZB elnöksége által 2023 elején elfogadott eljárási szabályokat; kedvezően értékeli, hogy 2022-ben megerősítették az EGSZB belső ellenőrzési funkcióját, különösen a Belső Ellenőrzési Szolgálaton belül egy adminisztrátor felvételével, továbbá a közös szolgálatok ellenőrzésével kapcsolatos valamennyi vonatkozásban az RB belső ellenőrével való szoros koordináció révén; megjegyzi, hogy 2022-ben négy ellenőrzést indítottak a késedelmes kifizetések, az ülések engedélyezése, a stratégiai ciklus és az EGSZB Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága küldötteinek kiválasztása terén;

Emberi erőforrások, egyenlőség és a személyzet jólléte

21.

megjegyzi, hogy 2022 végén az EGSZB személyzete összesen 706 főből állt, szemben a 2021. évi 699 fővel; megjegyzi, hogy 2022 végén az EGSZB 50 szerződéses alkalmazottat és 128 ideiglenes alkalmazottat foglalkoztatott (ami a 2021. évi 46 szerződéses alkalmazotthoz és 107 ideiglenes alkalmazotthoz képest növekedést jelent), ezen belül határozatlan idejű szerződés keretében 19 szerződéses alkalmazottat és 3 ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi továbbá, hogy az EGSZB a helyszínen 12 főt foglalkoztatott kölcsönmunkaerőként és 7 főt a személyi állomány külső tagjaként, nem számítva a logisztikai és informatikai külső szolgáltatókat; megjegyzi, hogy 2022-ben a létszámtervben szereplő álláshelyek 95,1 %-át töltötték be;

22.

üdvözli az EGSZB arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy javítsa humánerőforrás-keretét annak érdekében, hogy vonzó munkáltatóvá és teljes mértékben befogadó munkahellyé váljon, ahol minden egyén értékes, és teljes mértékben ki tudja bontakoztatni a benne rejlő lehetőségeket; megjegyzi, hogy a 2022 júniusában elfogadott integrált HR-stratégia a befogadás, a megtartás, a kompetenciák és a teljesítmény elveire épül; kedvezően értékeli, hogy egyik első nyomonkövetési intézkedése a személyzet elégedettségi felmérésének 2023 januárjában történő elindítása volt, amelynek középpontjában a személyzet elkötelezettsége állt;

23.

hangsúlyozza, hogy az új belépők felvétele a stratégiai igazodás fontos tényezőjeként biztosítja, hogy a személyzet tájékoztatást kapjon az intézményben érvényben lévő szabályokról és stratégiákról; megjegyzi, hogy 2022 áprilisában folytatódtak az EGSZB új belépőinek szóló bevezető képzések; kedvezően értékeli, hogy az EGSZB mentori rendszert dolgozott ki, amelyben a mentorok támogatást és tanácsadást kaptak azon bevált gyakorlatok cseréjének formájában, amelyekkel a hibrid munkakörnyezethez igazíthatják módszereiket;

24.

megjegyzi, hogy a szűkös források jobb elosztása érdekében az EGSZB 2022-ben külső szolgáltatót bízott meg humánerőforrásai feltérképezésével, amely megerősítette, hogy a létszámterv 2013. évi csökkentését követően az erőforrások szűkössége miatt számos különböző szolgálatnál jelentős munkaterhelés tapasztalható; megjegyzi, hogy a humánerőforrás-feltérképezés külső ellenőrzése nyomán az EGSZB megkezdte egy olyan cselekvési terv kidolgozását, amely az integrált HR-stratégia hatálya alá tartozó intézkedéseket foglal magában, például az értékelési és teljesítménymérési rendszer felülvizsgálatát, a belső kommunikációs stratégia kidolgozását, az új munkafeltételekről szóló határozat elfogadását és a személyzet elkötelezettségének rendszeres nyomon követését; felhívja az EGSZB-t, hogy nyújtson naprakész tájékoztatást az emberi erőforrások 2023. évi feltérképezésének nyomon követéséről;

25.

elismeréssel veszi tudomásul, hogy 2022. április 1-jén új határozat lépett hatályba a rugalmas munkaszervezésről, amely kísérleti projekt formájában rugalmas és bizalomalapú politikát határoz meg a hibrid munkavégzésre vonatkozóan, a részmunkaidős munkarendek széles skáláját, valamint rugalmas napi és heti beosztásokat biztosítva a személyzet számára; megjegyzi, hogy 2022-ben a nők mintegy 25 %-a és a férfiak 14,4 %-a kérte a nem szabványos munkarendet; megjegyzi, hogy a munkafeltételekről szóló határozat lehetővé teszi a személyzet számára, hogy a munkaidő 60 %-áig távmunkát végezzen, feltéve, hogy az összeegyeztethető a szolgálatok érdekeivel, és hogy naptári évenként 15 napot az alkalmazási helytől eltérő helyen távmunkát végezhessen; megjegyzi, hogy az EGSZB személyzete rendelkezik a szükséges felszereléssel ahhoz, hogy jó munkafeltételeket biztosítson távmunkához; üdvözli, hogy az értékelő bizottság 2022 végén felmérést végzett a személyzet elégedettségéről; megjegyzi, hogy a személyzeti szakszervezetekkel, a Személyzeti Bizottsággal és a Jogi Szolgálattal folytatott szociális párbeszédet követően 2023 végéig el kellett volna fogadni a munkakörülményekről szóló végleges határozatot; felkéri a Bizottságot, hogy az üggyel kapcsolatos minden új fejleményről időben tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot;

26.

sajnálja, hogy az EGSZB 2022-ben sem tudott adatokat szolgáltatni az EGSZB-ben bekövetkezett kiégések eseteiről; tiszteletben tartja az adatvédelmi korlátozásokat, de emlékezteti az EGSZB-t arra, hogy a szervezeten belüli vezetői döntések támogatásához anonimizált statisztikai adatokat kell használni; megismétli, hogy figyelembe kell venni a tájékoztató intézkedéseket, a munkaterhelés kezelésével, a kommunikációval és a konfliktusmegoldással kapcsolatos bevált gyakorlatokat, valamint a munkába való visszatérés politikáját; tudomással bír arról, hogy, hogy az új munkaszervezési rend bevezetése pozitív lépést jelent a kiégés hatékonyabb megelőzése felé szervezeti szinten, amelynek figyelembe kell vennie a HR-feltérképezés eredményeit is;

27.

megjegyzi, hogy 2022-ben az EGSZB továbbra is magas arányban foglalkoztatott női alkalmazottakat (a személyzet 64,6 %-a), többek között középvezetői szinten is (az összes vezető 59 %-a); megjegyzi, hogy felső vezetői pozíciókban a nők képviseletét még javítani kell, mivel 2022 végén a hét felsővezető közül csak három volt nő; ösztönzi az EGSZB-t, hogy folytassa a nemek közötti egyensúlyra irányuló erőfeszítéseit, különösen a kinevezésre jogosult hatósággal kapcsolatos figyelemfelkeltés, valamint annak biztosítása révén, hogy a különböző testületek – köztük a humánerőforrás-felvételi és kiválasztási bizottságok – összetétele továbbra is kiegyensúlyozott maradjon;

28.

üdvözli az új sokszínűségi és befogadási politika elfogadására irányuló, 2022 és 2023 között végzett munkát, amelynek keretében konzultációra került sor az EGSZB vezetőségével, az Esélyegyenlőségi Vegyes Bizottsággal és az EGSZB személyzeti bizottságával; megjegyzi, hogy a végrehajtott belső kommunikációs intézkedéseken felül 2022 decemberében külön figyelemfelhívó kampányra került sor a homofóbia ellen; üdvözli, hogy a sokszínűségről és a befogadásról szóló külön képzés elvégzését a vezetők számára kötelezővé, a személyzet számára ajánlottá tették, és hogy éves képzési programjuk részeként külön kurzust ajánlottak a sokszínűségről és a befogadásról az EGSZB tagjai számára; ösztönzi az EGSZB-t, hogy folytassa a Parlamenttel folytatott megbeszéléseket annak érdekében, hogy csatlakozzon a Parlament fogyatékossággal élő személyekre vonatkozó pozitív fellépési programjához a fogyatékossággal élő szerződéses alkalmazottak felvétele érdekében; megismétli azt, az EGSZB 2021. évi mentesítése kapcsán megfogalmazott kérését, hogy véglegesítsék az aktualizált sokszínűségi és befogadási stratégiát és cselekvési tervet;

29.

megjegyzi, hogy bár az EGSZB személyzetében valamennyi tagállam képviselteti magát, a földrajzi egyensúly továbbra sem megfelelő, mivel egyes nemzetiségek másokhoz képest továbbra is felülreprezentáltak; megjegyzi, hogy 2022-ben az EGSZB vezetőinek 21 %-a az Unióhoz 2004 után csatlakozott 13 tagállamból került ki, ami enyhe növekedést jelent a 2021. évi 19 %-hoz képest; ismételten arra bátorítja az EGSZB-t, hogy hozzon további intézkedéseket a személyzeten belüli megfelelő földrajzi eloszlás elérése érdekében, különös tekintettel a vezetői szintre;

30.

megjegyzi, hogy 2022-ben az EGSZB összesen 52 gyakornokot fogadott öt hónapos időszakra, négy gyakornokot három hónapos időszakra, valamint két olyan gyakornokot, akik külső állami szervek által odaítélt támogatásban részesültek; megjegyzi, hogy az öt hónapra érkező gyakornokok mindegyike havi támogatásban és juttatásokban részesült, míg a rövidebb időre érkezők nem voltak jogosultak semmilyen pénzügyi hozzájárulásra; üdvözli, hogy a Parlament 2020. évi mentesítési eljárás során tett felhívását követően 2022-ben elindították az EGSZB szakmai gyakorlatáról szóló határozat felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy megszüntessék a fizetés nélküli rövid távú szakmai gyakorlatokat, és biztosítsák, hogy minden gyakornok tisztességes javadalmazásban részesüljön; hangsúlyozza, hogy a szakmai gyakorlatokról szóló új határozat 2023 júliusában lépett hatályba, amely havi jövedelmet, utazási és mobilitási juttatást, valamint adott esetben fogyatékossági juttatást biztosít mind a hosszú, mind a rövid távú gyakornokok számára;

Etikai keret és átláthatóság

31.

megjegyzi, hogy az EGSZB folytatta belső reformfolyamatát: 2022 márciusában új eljárási szabályzatát, 2022 novemberében azok végrehajtási rendelkezéseit fogadta el; továbbra is sajnálja, hogy a tag és a tisztviselő közötti sajátos kapcsolatokat nem kezelik külön a zaklatással kapcsolatban; megjegyzi, hogy az eljárási szabályzat most összhangban van az EGSZB etikai és feddhetetlenségi belső ellenőrzését követően 2021-ben elfogadott magatartási kódexszel; kéri az EGSZB-t, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, hogy az etikai és feddhetetlenségi ellenőrzési cselekvési terv végrehajtásának értékelését a terveknek megfelelően hajtották-e végre, és hogy az értékelés milyen eredménnyel zárult; üdvözli a 2022-ben megkezdett, inkluzív és részvételen alapuló eszmecserét, amelynek nyomán az EGSZB egy értékekről szóló chartát dolgozott ki személyzete számára, amelyet 2023-ban véglegesített és közölt a személyzettel úgy véli, hogy csak a zaklatással szembeni zéró tolerancia politikája akadályozhatja meg, hogy az EGSZB-t a jövőben zaklatással és súlyos kötelességszegéssel kapcsolatos vádak érjék;

32.

megállapítja, hogy az EGSZB visszaélések bejelentéséről szóló, 2021. december 15-i felülvizsgált határozatának (297/21A. sz. határozat), valamint a munkahelyi pszichológiai és szexuális zaklatás megelőzésére és kezelésére vonatkozó eljárásokról szóló, 2022. március 31-én elfogadott felülvizsgált határozatának (090/22A. sz. határozat) hatálybalépését követően a megújított etikai jogi keretet az elvárások szerint egy, a fegyelmi eljárásokra és a közigazgatási vizsgálatokra vonatkozó általános végrehajtási rendelkezéseket megállapító felülvizsgált határozat fogja kiegészíteni az RB-vel összehangoltan; megjegyzi, hogy 2022-ben új határozatot fogadtak el a kikölcsönzésről és a külső tevékenységekről (141/22A. sz. határozat), amely az aktív, a kiküldött és a volt személyzetre alkalmazandó, a szolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában alkalmazandó személyzeti szabályzat rendelkezéseivel összhangban;

33.

elégedetten állapítja meg, hogy 2022-ben az EGSZB folytatta a személyzet képzését és a tudatosság növelését meglévő etikai kerettel, különösen az új magatartási kódexszel, a zaklatással és a visszaélések bejelentésével, valamint azon etikai tanácsadók szerepével és felelősségével kapcsolatban, akiknek megbízatása 2022 januárjában kezdődött; megjegyzi, hogy 2022-ben 116 alkalmazott – köztük vezetők és új belépők – vett részt belső etikai képzéseken, 26 alkalmazott pedig a Bizottság és az Európai Közigazgatási Iskola által nyújtott etikai képzéseken vett részt; megjegyzi, hogy egyedi képzést dolgoztak ki és tartottak az etikai tanácsadók csoportjának; üdvözli, hogy a 2022-ben indított személyzeti elégedettségi felmérés válaszadóinak 83 %-a számolt be határozott tudatosságról az etikus magatartással és a megerősített etikai kerettel kapcsolatban;

34.

az elmúlt évek mentesítéseiben bejelentett zaklatási ügyekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) OC/2018/0666/A1. sz. ügyével kapcsolatos utolsó vitarendezési megállapodást 2022. október 1-jén kötötték meg, lehetővé téve ezáltal az EGSZB számára, hogy teljes mértékben lezárja az üggyel kapcsolatos valamennyi segítségnyújtási kérelmet; üdvözli, hogy 2022. április 13-án az EGSZB akkori elnöke nyilvános nyilatkozatot tett közzé az EGSZB honlapján, amelyben az EGSZB nevében hivatalos bocsánatkérést intézett a szóban forgó ügy valamennyi áldozatához, mind a személyzet tagjaihoz, mind a volt taghoz; üdvözli, hogy a Bíróság a C-673/21. sz. ügyben 2022. október 6-án hozott ítéletével (1) megerősítette az EGSZB Elnöksége által a 2020. június 9-i határozatában hozott intézkedések jogszerűségét;

35.

ismételten kéri az EGSZB-t, hogy külső és független vizsgálat keretében célzottan vizsgálja felül az EGSZB emberi erőforrásokkal kapcsolatos eljárásait és azok hatékonyságát, és ennek során összpontosítson az adminisztratív hierarchia felelősségének meghatározására a zaklatással kapcsolatos követelések kezelése és a személyzet jóllétének biztosítása terén; az elmúlt években az EGSZB etikai keretének javítása érdekében hozott intézkedések ellenére elutasítja az EGSZB azon álláspontját, hogy nincs szükség ilyen vizsgálatra, mivel a meglévő intézkedések lehetővé tették a zaklatási ügy kezelését, és emlékeztet arra, hogy a Parlament már kifejezte aggályait az érintett esetekben az EGSZB ismétlődően lassú reakciójával kapcsolatban;

36.

megjegyzi, hogy az európai ombudsman 2022-ben három ügyben indított eljárást különböző panaszok nyomán; megjegyzi, hogy egy ügy hivatalos kivizsgáláshoz vezetett, amely arra a következtetésre jutott, hogy nem történt hivatali visszásság; megjegyzi, hogy két másik ügyet vizsgálat nélkül lezártak, mivel az ombudsman úgy ítélte meg, hogy azokat időközben rendezték;

37.

aggodalommal jegyzi meg, hogy 2022-ben négy folyamatban lévő, állítólagos zaklatási ügyet vizsgáltak az EGSZB-nél; felkéri az EGSZB-t, hogy időben tájékoztassa a Parlamentet az említett ügyek alakulásáról; értékeli, hogy 2022-ben az EGSZB-nél nem jelentettek be újabb zaklatási esetet sem a személyzettel, sem a tagokkal kapcsolatban, ugyanakkor tudatában van annak, hogy 2022-ben egy másik intézménynél bejelentés történt az EGSZB személyzetének egy tagját érintő állítólagos zaklatásról; kéri az EGSZB-t, hogy a másik érintett intézménnyel együttműködve tájékoztassa a Parlamentet az ügy alakulásáról;

38.

megjegyzi, hogy az EGSZB polgári félként vesz részt a belga nemzeti hatóságok által egy volt tag ellen indított, folyamatban lévő bírósági eljárásban, akit kötelezettségszegéssel vádolnak, amely ügy jelenleg a belga bíróság előtt vár döntéshozatalra; felkéri az EGSZB-t, hogy időben tájékoztassa a Parlamentet az ügy alakulásáról;

39.

megjegyzi, hogy 2022-ben a tagok vagy a személyzet részéről három visszaélés-bejelentési ügyet kezdeményeztek hivatalosan; megjegyzi, hogy mindhárom ügyet a visszaélést bejelentő személyek védelmének kellő tiszteletben tartása mellett kezelték és gyorsan lezárták a visszaélések bejelentéséről szóló 297/21A. sz. határozatnak megfelelően; megjegyzi továbbá, hogy 2022-ben két lehetséges visszaélést jelentettek be az etikai tanácsadóknak, de egyiket sem erősítették meg;

40.

nagyra értékeli, hogy az EGSZB kész együttműködni az Unió vizsgálati szerveivel: az OLAF-fal és az Európai Ügyészséggel; megjegyzi, hogy 2022-ben az OLAF csalásra és ténymegállapításra utaló bizonyíték hiányában lezárt két, az uniós pénzeszközök állítólagos hűtlen kezelése, valamint esetleges szabálytalanságok és súlyos kötelességszegés tárgyában indult ügyet; aggodalommal jegyzi meg, hogy az OLAF 2023-ban három új, potenciális csalást érintő ügyet indított a tagok ellen, amelyek közül kettőt ugyanabban az évben lezártak, és vizsgálat céljából továbbították az Európai Ügyészségnek; megjegyzi, hogy az OLAF egy, a magatartási kódexnek egy tag általi állítólagos megsértésére vonatkozó ügyet az EGSZB etikai bizottságához utalt; felkéri az EGSZB-t, hogy időben tájékoztassa a Parlamentet az ügy alakulásáról;

41.

gratulál az EGSZB-nek ahhoz a döntéséhez, hogy 2023. június 1-jétől hivatalosan csatlakozik az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló, 2021. május 20-i intézményközi megállapodással létrehozott uniós átláthatósági nyilvántartáshoz (2); megjegyzi, hogy az EGSZB 2023. március 21-én az uniós átláthatósági nyilvántartásra vonatkozóan megállapított elvekkel összhangban több átláthatósági intézkedést fogadott el; ilyen az arra vonatkozó ajánlás, hogy a hivatalban lévő tagok csak a nyilvántartásba vett érdekelt felekkel találkozzanak, a hivatalban lévő tagok azon kötelezettsége, hogy közzétegyék üléslistájukat, valamint az előadók önkéntes „jogalkotási lábnyoma”;

42.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EGSZB-nek számos intézkedése van a csalás megelőzésére, de a Parlament korábbi kérései ellenére még nem vezetett be integrált csalásellenes stratégiát; kedvezően értékeli, hogy a csalás elleni keret javítása érdekében az EGSZB jegyzéket készített azokról a területekről, amelyek relevánsak egy belső csaláskockázat-elemzés elindítása szempontjából (politikák és eljárások, a személyzet képzése, együttműködés más szervekkel);

Digitalizáció, kiberbiztonság és adatvédelem

43.

megjegyzi, hogy az EGSZB és az RB együttes informatikai költségvetése a 2021. évi 12 860 000 EUR-hoz képest 2022-ben 11 712 000 EUR-t tett ki (ez magában foglal egy az év során 750 000 EUR összegben belső költségvetési átcsoportosítással végrehajtott megerősítést is), ami 9 %-os csökkenést jelent;

44.

megjegyzi, hogy az EGSZB digitális stratégiával rendelkezik, amelynek célja, hogy az informatikai szolgáltatások nyújtása az informatikai irányítás bevált gyakorlatainak megfelelően, az emberi és pénzügyi erőforrások optimalizált felhasználása mellett történjen; megjegyzi, hogy az EGSZB 2022 folyamán számos stratégiai informatikai eszköz kiigazításán és fejlesztésén dolgozott, amelyek célja az EGSZB politikai munkája, valamint adminisztratív folyamatai és munkafolyamatai hatékonyságának és eredményességének fokozása; megjegyzi, hogy a 2022-es év fő informatikai infrastrukturális projektje a Jacques Delors épület (JDE) új számítógépes helyiségéhez szükséges hálózati tipológiának a hibridfelhő-ütemtervvel összhangban történő kialakítására irányult;

45.

megjegyzi, hogy az EGSZB 2022-ben növelte a hibrid ülések számát annak érdekében, hogy alkalmazkodjon a hibrid munkához és optimalizálja munkamódszereit, különösen a kiküldetések számának csökkentése révén; tudomással bír arról, hogy ez az új munkamódszer műszaki fejlesztést igényelt a hibrid üléstermek felszerelése tekintetében;

46.

megjegyzi, hogy az EGSZB-t 2022-ben nem érte kibertámadás; megjegyzi, hogy az EGSZB és az RB új közös Innovációs és Információtechnológiai Igazgatósága három osztályból áll, nevezetesen a digitális átalakulással, a digitális megoldásokkal és a digitális platformmal foglalkozó egységekből; megjegyzi, hogy a digitális platformokkal foglalkozó egység felelős többek között a kiberbiztonságért; kéri az EGSZB-t, hogy a NIST (Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet) kiberbiztonsági keretrendszerével összhangban és az európai intézmények, szervek és hivatalok kiberbiztonsági szolgálatával (CERT-EU) együttműködésben tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot arról, hogy az új struktúra létrehozása hogyan járult hozzá személyzete kiberbiztonsági felkészültségének fokozásához; ösztönzi az EGSZB-t, hogy növelje tagjai és személyzete kiberbiztonsági tudatosságát, végezzen rendszeres kockázatértékelést informatikai infrastruktúrájáról, és biztosítsa kibervédelmének rendszeres ellenőrzését és tesztelését;

47.

tudomásul veszi, hogy az EGSZB saját rendszereiben nyílt forráskódú technológiát használ, nevezetesen az EGSZB politikai munkájának irányításához használt fő operatív alkalmazásokat („Agora” és „Phoenix”); megjegyzi továbbá, hogy az EGSZB nyomon követi a nyílt forráskódú technológiák használatát éves informatikai portfóliójában, hogy azokat új alkalmazásoknál is felhasználják;

48.

megjegyzi, hogy 2022-ben az EGSZB előrelépést tett a dokumentumkezelés új keretének elfogadása felé az átláthatóság és a hozzáférhetőség javítása érdekében; érdeklődéssel állapítja meg, hogy az EGSZB a tervezett időben megkezdte értékelését a Bizottság elektronikus nyilvántartás-kezelő rendszerének (Ares) használatáról annak technikai megvalósíthatóságát és pénzügyi vonatkozásait illetően;

Épületeink

49.

megjegyzi, hogy az EGSZB és az RB irodaterülete 5 000 m2-rel csökkent az EKSZ korábbi, Belliard 100 alatti épületére vonatkozó bérleti szerződés 2021 szeptemberében hatályba lépett átvételét, valamint az EGSZB és az RB (Belliard 68 és Trèves 74) és az Európai Bizottság (Van Maerlant 2 (VMA)) közötti 2022 szeptemberében hatályba lépett épületcserét követően; megjegyzi, hogy a két újonnan megszerzett épület kialakítási munkálataira azért volt szükség, hogy lehetővé tegyék az irodaterületek sűrűbb kihasználását; üdvözli, hogy 2022-ben a munkavégzés új módjaival foglalkozó közös munkacsoport alakult, amelynek feladata, hogy átgondolja a munkaszervezés és az irodaterületek felhasználásának lehetséges optimalizálását, a környezeti lábnyom csökkentése mellett;

50.

megjegyzi, hogy az EGSZB és az RB által 2021-ben és 2022-ben a VMA 3–9. emeletének felújítására előirányzott teljes költségvetés 9,54 millió EUR volt; megjegyzi, hogy az EGSZB és az RB által végzett felújítási munkálatok integrálták az erős környezetvédelmi komponenssel rendelkező, intelligens, energiatakarékos technológiák használatát; kéri az EGSZB-t, hogy nyújtson naprakész tájékoztatást a technológiatelepítési beruházások megtérüléséről;

51.

megjegyzi, hogy 2022-ben az EGSZB és az RB ingatlanstratégiája az épületek földrajzi koncentrációjára összpontosított, amelyet úgy értek el, hogy fizikailag összekapcsolták az EGSZB és az RB által használt valamennyi épületet a főépületükkel (JDE); üdvözli a Parlament épületeivel való, 2022 novemberében használatba vett új fizikai kapcsolatot, amely közvetlenebb, egyszerűbb és 125 m-rel rövidebb útvonalat kínál az EGSZB és az RB épületei és a Parlament épületei között;

52.

üdvözli az EGSZB és az RB arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy infrastruktúrájukban szisztematikusan alkalmazzák a „mindenki számára történő tervezés” elvét, biztosítva épületük beépített hozzáférhetőségét; megjegyzi, hogy az EGSZB és az RB sokféle intézkedést hozott annak érdekében, hogy a fogyatékosság különböző típusaival élő személyek számára biztosítsák épületeik akadálymentességét;

Környezetvédelem és fenntarthatóság

53.

üdvözli a fenntartható gyakorlatokat és különösen az EGSZB és az RB papírmentes megközelítését, amely hozzájárult környezeti lábnyomuk csökkentéséhez a digitális stratégiával összhangban; gratulál az EGSZB-nek és az RB-nek, hogy túllépték az EMAS 2021–2025-ös célkitűzéseit, kivéve a gázfogyasztással kapcsolatos célkitűzéseket; megjegyzi, hogy 2023-ban magas minőségű szén-dioxid-kreditek vásárlásával 60 000 EUR költségvetést különítettek el az EGSZB kibocsátás-kompenzációs rendszerére;

54.

megjegyzi, hogy 2022-ben az EGSZB és az RB épületeiben napelemekkel végzett teljes villamosenergia-termelés körülbelül 15,5 MWh volt, ami az EGSZB és az RB teljes éves fogyasztásának 0,25 %-át teszi ki; megjegyzi, hogy 2022. szeptember 16-áig csak a JDE épületet szerelték fel napelemekkel; tudatában van annak, hogy az adminisztratív eljárások miatt az EGSZB és az RB csak késve bővítheti a napelemek telepített állományát;

55.

gratulál az EGSZB-nek, hogy a Brüsszel fővárosi régió mobilitási osztályával egyetértésben üzleti közlekedési tervet dolgozott ki, amelyet követően az EGSZB kötelezettséget vállal arra, hogy személyzete körében háromévente kötelező mobilitási felmérést végez; megjegyzi, hogy az EGSZB fenntartható mobilitási tervet vezetett be, amelynek célja, hogy ösztönözze személyzetét a fenntarthatóbb közlekedési eszközök használatára, többek között a személyzet tömegközlekedési előfizetéseihez való pénzügyi hozzájárulás vagy a munka világában kerékpározást végző alkalmazottak havi pénzügyi támogatása révén; megjegyzi, hogy az EGSZB további megoldásokat keres, például az elektronikus kerékpárok rendelkezésre bocsátását és elektromos autókhoz további töltők telepítését;

Intézményközi együttműködés

56.

üdvözli az intézményközi együttműködés révén elért költségvetési és adminisztratív megtakarításokat, különösen az RB-vel igazgatási szinten kialakított szoros együttműködést, amellyel az EGSZB a fordítás, az infrastruktúra, a logisztika és az informatika területén közösen vesz igénybe helyiségeket és szolgáltatásokat, intézményi autonómiája maradéktalan megőrzése mellett; megjegyzi, hogy 2022. október 1-jén az RB-vel 2022-ben aláírt új együttműködési megállapodás részeként új közös szolgálatokat hoztak létre, köztük az új Innovációs és Információtechnológiai Igazgatóságot, Biztonsági és Védelmi Egységet, valamint a Közbeszerzési és Pénzügyi Irányítási Osztályt; megjegyzi továbbá, hogy 2022-ben az EGSZB és az RB együttes állománya 470 alkalmazottat számlált 55 millió EUR kerettel, amelyből a bérjellegű kiadásokat leszámítva több mint 30 millió EUR származott az EGSZB-től; felhívja az EGSZB-t, hogy folytassa és terjessze ki ezt az együttműködést más területeken a párhuzamosságok elkerülése és az EGSZB és az RB közös helyiségeiben rendelkezésre álló szolgáltatások működési költségeinek további észszerűsítése érdekében; felkéri az EGSZB-t és az RB-t, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy közös szolgálataik számára közös igazgatást hozzanak létre, a külön igazgatóságokat vagy osztályokat a szervezetspecifikus, a másik szervezettől független megbízatásukhoz kapcsolódó ügyekkel foglalkozó szolgálatok számára tartva fenn;

57.

üdvözli, hogy az EGSZB szinergiák kialakítására törekszik azáltal, hogy szolgáltatásokat vásárol más intézményektől szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások révén, valamint részt vesz intézményközi koordinációs szervekben és intézményközi közbeszerzési eljárásokban; megjegyzi különösen, hogy a Parlament tolmácsolási szolgáltatásokat nyújt az EGSZB-nek a Parlament épületeiben tartott plenáris ülésein, valamint egyes az EGSZB saját épületeiben tartott ülésein;

58.

üdvözli, hogy az EGSZB egyre többször részt vesz a jogalkotási ciklusban, és felhívja az EGSZB-t annak biztosítására, hogy véleményeit a Parlament és az EGSZB közötti együttműködési megállapodással összhangban osszák meg a Parlament illetékes bizottságainak tagjaival;

59.

megjegyzi, hogy az EGSZB 2022-ben folytatta és fokozta együttműködését a Bizottsággal a Vizsgálati és Fegyelmi Hivatallal kötött, az igazgatási vizsgálatok támogatásában a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás keretében, valamint a 2022-ben aktualizált, a két intézmény közötti politikai, jogalkotási és kommunikációs szinergiákat különösen az európai polgári kezdeményezés és az európai szemeszter végrehajtása terén megerősítő együttműködési jegyzőkönyv keretében; megjegyzi, hogy az aktualizált jegyzőkönyv szerint az EGSZB feltáró véleményeinek az Európai Bizottság általi felhasználását megerősítették, ezáltal erősítve az EGSZB részvételét az uniós jogalkotási ciklusban;

60.

megjegyzi, hogy az EGSZB kulcsszerepet játszik a tagállamok nemzeti gazdasági és szociális tanácsaival, illetve azok közötti kapcsolatok megerősítésében; ösztönzi az EGSZB-t, hogy – különösen személyzeti cserék és közös rendezvények szervezése révén – továbbra is támogassa az együttműködést a közös érdeklődésre számot tartó témák és a bevált gyakorlatok terén, és ennek során emelje ki, hogy a civil társadalom miként járul hozzá az Unió jelenlegi kihívásainak leküzdéséhez;

Kommunikáció

61.

megjegyzi, hogy 2022-ben az EGSZB teljes kommunikációs költségvetése 1,5 millió EUR volt, amely megegyezik a 2021. évi összeggel; megjegyzi, hogy a forrásokat elsősorban az EGSZB honlapjának fejlesztésére és karbantartására, az EGSZB közösségimédia-kommunikációjára, a médiafigyelésére, médiakapcsolataira, valamint az EGSZB főbb tevékenységeinek és rendezvényeinek – például a Civil Társadalmi Díjnak – az Európa jövőjéről szóló konferencia (CoFE) munkájában az EGSZB-hez kapcsolódó tevékenységeknek a népszerűsítésére, valamint az EGSZB Ukrajnának nyújtott támogatására különítették el;

62.

üdvözli, hogy az EGSZB 2022 októberében új, adatközpontú kommunikációs stratégiát fogadott el, amelynek célja, hogy növelje az EGSZB kommunikációjának hatókörét és véleményeinek hatását, és amely fő kommunikációs célcsoportjaként az európai civil társadalmi szervezeteket és a többi uniós intézményt határozza meg; megjegyzi továbbá, hogy 2022-ben az EGSZB frissítette a partnerségi szabályokat azzal a céllal, hogy tematikus eseményeken keresztül fokozza a civil társadalmi szervezetekkel kapcsolatos stratégiai szerepvállalását;

63.

megjegyzi, hogy az EGSZB jelentős hibrid rendezvényeket szervezett a civil társadalom szempontjából releváns aktuális kérdésekről, ezek között említhető az Európa jövőjéről szóló konferencia magas szintű rendezvénye „Alakítsuk együtt Európát – a jövő a te kezedben van” címmel, „A te Európád, a te szavad!” címmel az Unió és a tagjelölt országok tanulói és tanárai számára rendezett éves ifjúsági rendezvény, valamint „Az igazság a hazugságokról – Fiatalok a dezinformáció ellen” című éves ifjúsági plenáris ülés; megjegyzi, hogy az EGSZB újságíróknak és a civil társadalmi szervezetek kommunikációs szakembereinek címzett, az ifjúság évére és Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára összpontosító, speciálisabb tevékenységeket is szervezett;

64.

üdvözli, hogy 2021-hez képest az EGSZB kommunikációjának általános hatóköre 2022-ben nőtt, különösen a médialefedettség, valamint az internetes és a közösségi médiában való jelenlét révén; megjegyzi, hogy a központi Facebook-oldalon tett látogatások száma 96,9 %-kal nőtt (57 000 látogatás), az Instagram-fiók látogatásszáma pedig 97,9 %-kal nőtt (20 000 látogatás), míg a Facebook-felhasználók száma 1,1 %-kal (6 millió felhasználó), az Instagram-on való elérés 33 %-kal nőtt (több mint 3 millió felhasználó), a LinkedIn-en közzétett bejegyzések közel 1,2 millió megjelenítést generáltak, és az X-en (korábban Twitteren) közzétett tweetek több mint 6 millió megjelenítést generáltak; üdvözli, hogy az EGSZB 2023-tól részt vesz az európai adatvédelmi biztos által vezetett kísérleti projektben, amelynek célja, hogy az uniós intézményeket az EU-Voice és az EU-Video felületre hozza – a két szabad, nyílt forráskódú közösségimédia-hálózat Mastodon szoftveren alapul, és lehetővé teszi az uniós intézmények számára, hogy szövegek, képek, videók és podcastok megosztásával kapcsolatba lépjenek a nyilvánossággal;

65.

kedvezően értékeli, hogy az EGSZB biztosítja, hogy a polgárok egy erre a célra létrehozott elektronikus nyilvántartáson keresztül nyílt hozzáférést kapjanak dokumentumaihoz; megjegyzi, hogy az EGSZB saját adatkészletekkel járul hozzá a nyílt hozzáférésű adatok európai bizottsági portáljához, így a szabadon hozzáférhető, emberi és géppel olvasható formátumú adatok révén nagyobb átláthatóságot biztosít műveleteiben, és megerősíti a polgárokkal való kapcsolatot.

(1) A Bíróság C-673/21. sz. KN kontra Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ügyben hozott 2022. október 6-i ítélete (ECLI:EU:C:2022:759).

(2) HL L 207., 2021.6.11., 1. o.

ELI: http://data.europa.eu/eli/res/2024/2240/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)

Top

Choose the experimental features you want to try